Zöldinfó
Megválasztották a 2023-as év madarát, kétéltűjét és lepkéjét
A barkóscinegét választották a 2023-as év madarának a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által indított, online szavazás résztvevői; a 2023-es év kétéltűje az alpesi gőte, a 2023-as év lepkéje pedig a fecskefarkú pillangó lett.
Az MME 1979-ben indította el az Év madara akciót, melynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. Ezt követően indult el hasonló céllal, évenként váltakozva az Év hüllője, Év kétéltűje program 2012-ben, majd az Év lepkéje 2023-ban – idézi fel az egyesület az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében. Az MME tájékoztatása szerint a tavaly nyári internetes lakossági szavazáson a legtöbb voksot a barkóscinege kapta, így 2023-ban ez a faj lett az év madara. A barkóscinege eurázsiai elterjedésű madár, Európa a faj elterjedési területének csak 15 százalékát teszi ki. Világállománya 1,5-3 millió pár, a magyarországi állomány 5400-6300 pár közé becsülhető. Védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.
Nem vonul, egész életét a természetes és a mesterséges vizek széles, nádas gyékényeseiben tölti. A melegedő és szárazodó időjárás különösen kedvezőtlen kilátásokat jelent a barkóscinege élőhelyét jelentő nádasokra, amelyeket a klímaváltozáson túl a parti beruházások is veszélyeztetnek. Fészeképítési sajátosságának köszönhetően költése segíthető varsababák, nádkontyok kialakításával a nádas-gyékényesekben – áll a közleményben. Az év kétéltűjét, illetve hüllőjét nem lakossági szavazás, hanem az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya választja meg 2012 óta. A Magyarország középhegységeinek hűvös, csapadékos mikroklímájú élőhelyeinek kisebb tavalyiban, tócsáiban szigetszerűen előforduló alpesi gőte az egyik legritkább, kevésbé közismert magyarországi kétéltű, szórványos előfordulásának köszönhetően kevesen találkoznak vele. Védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint.
Általában március végén, április első felében bújik elő telelőhelyéről, és szinte azonnal a petézőhelyre vonul, amelyen gyakran a foltos szalamandrával, a pettyes gőtével és a sárgahasú unkával osztozik. Az alpesi gőtét Magyarországon legfőképpen a klímaváltozás és a vele járó csapadékhiány, valamint az erdők letermelése veszélyezteti, de az elhibázott haltelepítés és a vizek szennyezése is – figyelmeztet az MME. A farkos kétéltűekre nézve nagy veszélyt jelent az Európában 2013-ban felbukkant szalamandraevő kitridgomba, amely az alpesi gőtét is megbetegítheti. Magyarországon a kórokozót eddig nem találták meg, de az esetleges fertőzés korai észlelése kiemelten fontos természetvédelmi feladat, amelyet az Agrárminisztérium biztosította Zöld Forrás pályázat keretében az MME koordinál. Az idén indult Év lepkéje akció első lakossági szavazását 2022-ben Magyarország egyik legikonikusabb nappali lepkéje, a fecskefarkú pillangó nyerte a három jelölt közül. A fecskefarkú pillangó világszerte elterjedt faj, csaknem az egész északi féltekét benépesíti. A magyar tájakon országszerte előfordul, bár a hegy- és dombvidékeken gyakoribb. Három nemzedéke áprilistól – melegebb években már márciustól – repül egészen szeptemberig. Védett, természetvédelmi értéke 10 ezer forint és a Vörös Könyvben szereplő faj. Az első nagyobb melegek beköszöntekor kezd repülni, ezért az utóbbi évek kései hideg vagy akár fagyos napjai és az intenzív vegyszerhasználat miatt bizonyos területeken igencsak megfogyatkozott – közölte az MME.
Zöldinfó
Környezetbarát esőkabátot fejlesztettek Magyarországon, nemzetközi siker előtt állhat
Környezetbarát, komposztálható esőkabátot fejlesztett egy zalacsányi vállalkozás.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Környezetbarát, komposztálható esőkabátot fejlesztett egy zalacsányi családi vállalkozás, a tömegrendezvényeken jól használható, innovatív termék iránt külföldi rendezvények szervezői is érdeklődést mutatnak – írja az alternativenergia.hu. Badacsonyi Tamás ötletgazda, a zalacsányi Örvényesvölgy Fesztivál alapítója és igazgatója az MTI-nek felidézte, hogy 2023-ban a rendezvényüket sújtó intenzív eső alkalmával szembesültek azzal, hogy a látogatóknak gyorsan szétosztott műanyag esőkabátok húsz perc múlva a szemetesbe kerültek. Ekkor jött az ötlet, hogy meg kellene alkotni egy olyan esőkabátot, ami komposztálható, de akár újrahasznosítható is, természetesen vízálló, és nem utolsó szempontként szagtalan.
Az alapanyagot egy kínai partnerük laboratóriumában közösen kísérletezték ki, így jutottak el a gyártáshoz szükséges fóliáig – ismertette a fesztiváligazgató. A termék már több teszten és kísérleten van túl, jelenleg három külföldi helyszínen zajlanak a minősítést szolgáló a laboratóriumi vizsgálatok, ez a folyamat a későbbi szabadalmaztatáshoz is hozzájárulhat. Nagy-Britanniában a természetes eredetű alapanyag, vagyis a bioösszetevők mértékének meghatározása folyik, Belgiumban a komposztálhatóságot vizsgálják, az Egyesült Államokban pedig az ottani Mezőgazdasági Minisztérium által kiadott biominősítés megszerzésén dolgoznak.
Badacsonyi Tamás elmondása szerint a Rainraver Festiponchooh! elnevezésű esőkabáttal Magyarországon az idén már több kisebb zenei fesztiválon megismerkedhettek a résztvevők, emellett Monacóban az E-Formula futamon, az egyesült államokbeli Pasadenában pedig a hagyományos januári Rose Parade felvonuláson tesztelték a szervezők. Érdeklődik a fesztiválponcsó iránt a FIFA is, a futball-világbajnokság torontói megnyitóján használták a termékmintáikat, valamint a Niagara Vízesés Nemzeti Parkból is kaptak megkeresést.
Badacsonyi Tamás jelezte, az amerikai forgalmazásra már önálló céget is alapítottak. A leginkább előrehaladott tárgyalásokat a londoni Természettudományi Múzeummal folytatják, ahol saját logós termékként szeretnék árusítani, miután elkészül a biológiai összetevők arányára vonatkozó minősítés. Arra is kitért, hogy eddig saját forrásból, pályázati tanácsadó vállalkozásuk és a Zalacsányban működő szálláshelyük bevételéből finanszírozták a környezetbarát esőkabát fejlesztését és gyártását. Mostanáig húszmilliós nagyságrendben költöttek a termékükre, 25 ezer darabot gyártottak Kínában. A további kutatás-fejlesztésre és piaci bevezetésre 50-100 millió forintot fordítanának saját erő és pályázati forrás felhasználásával, esetleg új partner bevonásával.
Badacsonyi Tamás a termék sikereiről beszámolva elmondta, hogy nemrégiben a Nemzetközi Fesztivál és Rendezvény Szövetség (International Festivals & Events Association) éves díjátadóján az IFEA/Haas & Wilkerson Pinnacle Awards-szal ismerte el az innovációjukat, korábban pedig Párizsban a Change Now nemzetközi konferencia Official Selection ajánlásába került be a fesztiválponcsó, mint ajánlott fenntartható megoldás. A környezetbarát esőkabát a hagyományos műanyag termékeknél valamivel drágább, de akik ezt használják, a fenntarthatóságot tartják szem előtt, ez pedig a világ számos tömegrendezvényén ma már kiemelt szempont – tette hozzá Badacsonyi Tamás.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaElkerülhetők a méregdrága tetőfelújítások egy új napelemes tartószerkezettel
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaMegéri akkumulátort telepíteni a napelemek mellé? Egy család példája megmutatja
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell
