Zöldinfó

Megválasztották a 2023-as év madarát, kétéltűjét és lepkéjét

A barkóscinegét választották a 2023-as év madarának a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által indított, online szavazás résztvevői; a 2023-es év kétéltűje az alpesi gőte, a 2023-as év lepkéje pedig a fecskefarkú pillangó lett.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-01-11

Szerző:

Vanessza

Az MME 1979-ben indította el az Év madara akciót, melynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. Ezt követően indult el hasonló céllal, évenként váltakozva az Év hüllője, Év kétéltűje program 2012-ben, majd az Év lepkéje 2023-ban – idézi fel az egyesület az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében. Az MME tájékoztatása szerint a tavaly nyári internetes lakossági szavazáson a legtöbb voksot a barkóscinege kapta, így 2023-ban ez a faj lett az év madara. A barkóscinege eurázsiai elterjedésű madár, Európa a faj elterjedési területének csak 15 százalékát teszi ki. Világállománya 1,5-3 millió pár, a magyarországi állomány 5400-6300 pár közé becsülhető. Védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.

Nem vonul, egész életét a természetes és a mesterséges vizek széles, nádas gyékényeseiben tölti. A melegedő és szárazodó időjárás különösen kedvezőtlen kilátásokat jelent a barkóscinege élőhelyét jelentő nádasokra, amelyeket a klímaváltozáson túl a parti beruházások is veszélyeztetnek. Fészeképítési sajátosságának köszönhetően költése segíthető varsababák, nádkontyok kialakításával a nádas-gyékényesekben – áll a közleményben. Az év kétéltűjét, illetve hüllőjét nem lakossági szavazás, hanem az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya választja meg 2012 óta. A Magyarország középhegységeinek hűvös, csapadékos mikroklímájú élőhelyeinek kisebb tavalyiban, tócsáiban szigetszerűen előforduló alpesi gőte az egyik legritkább, kevésbé közismert magyarországi kétéltű, szórványos előfordulásának köszönhetően kevesen találkoznak vele. Védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint.

Általában március végén, április első felében bújik elő telelőhelyéről, és szinte azonnal a petézőhelyre vonul, amelyen gyakran a foltos szalamandrával, a pettyes gőtével és a sárgahasú unkával osztozik. Az alpesi gőtét Magyarországon legfőképpen a klímaváltozás és a vele járó csapadékhiány, valamint az erdők letermelése veszélyezteti, de az elhibázott haltelepítés és a vizek szennyezése is – figyelmeztet az MME. A farkos kétéltűekre nézve nagy veszélyt jelent az Európában 2013-ban felbukkant szalamandraevő kitridgomba, amely az alpesi gőtét is megbetegítheti. Magyarországon a kórokozót eddig nem találták meg, de az esetleges fertőzés korai észlelése kiemelten fontos természetvédelmi feladat, amelyet az Agrárminisztérium biztosította Zöld Forrás pályázat keretében az MME koordinál. Az idén indult Év lepkéje akció első lakossági szavazását 2022-ben Magyarország egyik legikonikusabb nappali lepkéje, a fecskefarkú pillangó nyerte a három jelölt közül. A fecskefarkú pillangó világszerte elterjedt faj, csaknem az egész északi féltekét benépesíti. A magyar tájakon országszerte előfordul, bár a hegy- és dombvidékeken gyakoribb. Három nemzedéke áprilistól – melegebb években már márciustól – repül egészen szeptemberig. Védett, természetvédelmi értéke 10 ezer forint és a Vörös Könyvben szereplő faj. Az első nagyobb melegek beköszöntekor kezd repülni, ezért az utóbbi évek kései hideg vagy akár fagyos napjai és az intenzív vegyszerhasználat miatt bizonyos területeken igencsak megfogyatkozott – közölte az MME.

Kapcsolódó tartalom:fenntarthatóság környezetvédelem madár MME természetvédelem

Zöldinfó

Tudomány és klímavédelem egy helyen: különleges programok a HungaroMetnél

Az “esőcseppekbe zárt történetek” állnak a HungaroMet Nonprofit Zrt. programjainak fókuszában a Múzeumok éjszakáján.

Létrehozva:

43 perc telt el a létrehozás óta

2026-06-17

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A társaság Kitaibel Pál utcai főépületében és Pestszentlőrincen, a Marczell György Főobszervatóriumban egyaránt várják a látogatókat június 20-án – írja az alternativenergia.hu. A HungaroMet Nonprofit Zrt. Kitaibel Pál utcai székházában a programok 15 órakor kezdődnek. A szakemberek bemutatják az időjárás-előrejelzés és veszélyjelzés folyamatát, az időjárás-modellezést, és a Múzeumok éjszakája idei központi mottójának (Ízekbe zárt történetek) jegyében mesélnek a bor és a klíma kapcsolatáról. Az érdeklődők megismerhetik a klímamodellezésben rejlő lehetőségeket, és a légszennyező anyagok egészségre gyakorolt negatív hatásait is. Bemutatkozik a magyarországi klímapolitika szakmai háttérbázisaként működő Nemzeti Alkalmazkodási Központ, és a látogatók mindent megtudhatnak a víz szerepéről a települési és ágazati éghajlati alkalmazkodásban. A Komposztáljunk együtt! standnál a komposztálás előnyeit ismertetik.

Szó lesz arról, milyen hatásai vannak életünkre a zajos környezetnek, a LIFE IP HungAIRy integrált projekt pedig azt mutatja be, hogy mit tehetünk a levegő tisztaságáért a mindennapokban. Az Ökocímke-standnál a környezettudatos vásárlásról lesz szó. A szervezők a gyerekeket is várják, a kísérletekkel tűzdelt előadások 15 órától óránként indulnak. Megnyitják a Meteorológiai Múzeum kapuit, ahol a látogatók megismerhetik a muzeális értékű mérőműszereket, valamint a HungaroMet Nonprofit Zrt. jogelődje, az Országos Meteorológiai Szolgálat több mint 150 éves történetét, továbbá a székház titkait is. Az érdeklődők kipróbálhatják magukat “időjósokként” is a meteorológiai szolgálat stúdiójában.

Délután 5 órától 30-40 perces szakmai előadásokkal várják a látogatókat, itt többek között a 19. századi és mai mérések összehasonlíthatóságának nehézségeiről ejtenek szót, és az is kiderül, milyen 19-20. századi feljegyzések születtek árvíz, aszály, extrém hideg vagy hőség idején. Bemutatják azt is, hogy a jó minőségű megfigyelési adatokon túl még mi minden szükséges az időjárás-előrejelzés elkészítéséhez, beleértve a differenciálegyenleteket is. Szó lesz arról is, hogyan alakították a természetes folyamatok és az emberi tevékenység a légkör összetételét a múltban és napjainkban, mit jelent az üvegházhatás, a beltéri levegőminőség, és miért fontos a nemzetközi együttműködés a légszennyezés csökkentésében. A pestszentlőrinci Marczell György Főobszervatóriumban június 20-án, szombaton 12 órakor kezdődnek a programok. A Gilice téri obszervatórium Ambrózy Pál Meteorológiai Tanösvényén a látogatók megismerkedhetnek a hagyományos műszerkert mérőeszközeivel és egy automata meteorológiai állomással. A szakemberek bemutatják a kalibráló laboratórium tevékenységét, valamint a korszerű távérzékelési eszközöket is, mint például a radart, a villámdetektort, a napsugárzás összetevőinek mérésére szolgáló műszereket és felhők magasságának mérésére szolgáló eszközt. Az érdeklődők bepillantást nyerhetnek a levegőminőség-mérés folyamatába is.

A program részeként a nap során több alkalommal is felbocsátanak majd egy magaslégkört kutató rádiószondát. A léggömbhöz erősített eszköz körülbelül 30 kilométer magasságig képes felemelkedni, és közben méri az olyan légköri állapotjelzőket, mint a hőmérséklet, a nedvesség, a légnyomás vagy a szél. A programokról a HungaroMet honlapján, a www.met.hu oldalon lehet tájékozódni. Egyes programokra előzetes regisztráció szükséges, amely az https://events.met.hu/ oldalon érhető el.

Tovább olvasom