Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Megválasztották a 2023-as év madarát, kétéltűjét és lepkéjét

A barkóscinegét választották a 2023-as év madarának a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által indított, online szavazás résztvevői; a 2023-es év kétéltűje az alpesi gőte, a 2023-as év lepkéje pedig a fecskefarkú pillangó lett.

Létrehozva:

|

Az MME 1979-ben indította el az Év madara akciót, melynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. Ezt követően indult el hasonló céllal, évenként váltakozva az Év hüllője, Év kétéltűje program 2012-ben, majd az Év lepkéje 2023-ban – idézi fel az egyesület az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében. Az MME tájékoztatása szerint a tavaly nyári internetes lakossági szavazáson a legtöbb voksot a barkóscinege kapta, így 2023-ban ez a faj lett az év madara. A barkóscinege eurázsiai elterjedésű madár, Európa a faj elterjedési területének csak 15 százalékát teszi ki. Világállománya 1,5-3 millió pár, a magyarországi állomány 5400-6300 pár közé becsülhető. Védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.

Nem vonul, egész életét a természetes és a mesterséges vizek széles, nádas gyékényeseiben tölti. A melegedő és szárazodó időjárás különösen kedvezőtlen kilátásokat jelent a barkóscinege élőhelyét jelentő nádasokra, amelyeket a klímaváltozáson túl a parti beruházások is veszélyeztetnek. Fészeképítési sajátosságának köszönhetően költése segíthető varsababák, nádkontyok kialakításával a nádas-gyékényesekben – áll a közleményben. Az év kétéltűjét, illetve hüllőjét nem lakossági szavazás, hanem az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya választja meg 2012 óta. A Magyarország középhegységeinek hűvös, csapadékos mikroklímájú élőhelyeinek kisebb tavalyiban, tócsáiban szigetszerűen előforduló alpesi gőte az egyik legritkább, kevésbé közismert magyarországi kétéltű, szórványos előfordulásának köszönhetően kevesen találkoznak vele. Védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint.

Általában március végén, április első felében bújik elő telelőhelyéről, és szinte azonnal a petézőhelyre vonul, amelyen gyakran a foltos szalamandrával, a pettyes gőtével és a sárgahasú unkával osztozik. Az alpesi gőtét Magyarországon legfőképpen a klímaváltozás és a vele járó csapadékhiány, valamint az erdők letermelése veszélyezteti, de az elhibázott haltelepítés és a vizek szennyezése is – figyelmeztet az MME. A farkos kétéltűekre nézve nagy veszélyt jelent az Európában 2013-ban felbukkant szalamandraevő kitridgomba, amely az alpesi gőtét is megbetegítheti. Magyarországon a kórokozót eddig nem találták meg, de az esetleges fertőzés korai észlelése kiemelten fontos természetvédelmi feladat, amelyet az Agrárminisztérium biztosította Zöld Forrás pályázat keretében az MME koordinál. Az idén indult Év lepkéje akció első lakossági szavazását 2022-ben Magyarország egyik legikonikusabb nappali lepkéje, a fecskefarkú pillangó nyerte a három jelölt közül. A fecskefarkú pillangó világszerte elterjedt faj, csaknem az egész északi féltekét benépesíti. A magyar tájakon országszerte előfordul, bár a hegy- és dombvidékeken gyakoribb. Három nemzedéke áprilistól – melegebb években már márciustól – repül egészen szeptemberig. Védett, természetvédelmi értéke 10 ezer forint és a Vörös Könyvben szereplő faj.     Az első nagyobb melegek beköszöntekor kezd repülni, ezért az utóbbi évek kései hideg vagy akár fagyos napjai és az intenzív vegyszerhasználat miatt bizonyos területeken igencsak megfogyatkozott – közölte az MME.

Advertisement

Zöldinfó

Bemutatták a debreceni Magyar Természettudományi Múzeum látványterveit

Cannes-ban mutatták be a Debrecenben épülő Természettudományi Múzeum terveit.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A világ legnagyobb ingatlan- és városfejlesztési eseményén, a cannes-i MIPIM-en mutatták be nemzetközi közönség előtt a Magyar Természettudományi Múzeum Debrecenben épülő új kiállítóépületének látványterveit és a komplexumot bemutató videót – írja az alternativenergia.hu. A közleményben kiemelték, hogy a nemzetközi szakmai közönség nagy érdeklődéssel fogadta a projektet, amelyet a világhírű Bjarke Ingels Group és a magyar Vikár és Lukács Építész Stúdió tervezett. Mint írták, több szakértő szerint a koncepció jó eséllyel követheti a magyar múzeumépítészet elmúlt éveinek nemzetközi sikereit, mint a budapesti Magyar Zene Háza vagy a Néprajzi Múzeum, amelyek számos rangos nemzetközi építészeti díjat nyertek. A videón – amely a youtubeon tekinthető meg – a közönség virtuálisan is bejárhatja a leendő múzeumot: bemutatják a zöldtetőt, a kiállítótereket, a közösségi tereket és azt is, hogyan kapcsolódik majd az épület a Nagyerdő környezetéhez.

A tájékoztatás szerint a múzeumfejlesztés jól illeszkedik a MIPIM fő tematikájába, amely a városi terek újrahasznosítását és a technológiai innovációt helyezi a középpontba, valamint a városi környezet fenntarthatóságát tűzi ki célként. Ahogy a közleményben fogalmaztak, a beruházás nemcsak megőrzi az ország legnagyobb nemzeti természettudományos gyűjteményét, hanem új, élményszerű és interaktív formában tárja azt a nagyközönség elé. A Természettudományi Múzeum új, debreceni kiállítóhelye nemcsak fenntartható módon épül, hanem aktívan hozzájárul a Nagyerdő ökológiai megújulásához is. A tervek szerint az egykori Oláh Gábor utcai stadion helyén létrejövő, 23 ezer négyzetméteres komplexum jelentős része belső kertként funkcionál, a zöldtető pedig őshonos növényekkel borítva természetes módon terjeszti ki az erdő lombkoronáját. Az épület formája és tömege szervesen illeszkedik a környezetbe, minimális vizuális terhelést jelentve, ösztönözve az állat- és növényvilág visszatérését.

A múzeum a Nagyerdő és a Hortobágy világörökségi helyszínének közelségében épül, így lehetőséget kínál a természetvédelem, az oktatás és a tudomány összekapcsolására. A kiállítóterek mellett látogatói központ, kutatói szállás és üzemeltetési terek, valamint parkoló is helyet kap az épületben. Az intézmény a természetvédelmi szemléletformálás központja lesz, amely egyszerre szolgálja a tudományos ismeretterjesztést, a közösségi élményeket és a fenntartható jövő építését, példájaként annak, hogy az építészet kulturális tájelemként és az ökológiai helyreállítás eszközeként is működhet.

Advertisement

A Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteménye a Kárpát-medence legnagyobb természetrajzi és embertani kollekciója, melyben több mint 11 millió természeti objektum található, köztük 360 ezer faj – ezzel Európa legjelentősebb természettudományi gyűjteményei közé tartozik – hangsúlyozták a közleményben. Kiemelték, hogy az új Természettudományi Múzeum nemcsak kiállítótér, hanem élő, nyitott közösségi tér lesz: a tetőkert, a tematikus játszótér, az interaktív installációk és a szabadtéri színpad egyaránt ideális helyszínt biztosítanak családoknak, iskolai csoportoknak, turistáknak és tudományos közösségeknek.

Az épület előcsarnoka és kertje nyitott találkozóhelyként funkcionál majd, amely a nyitvatartási időn túl is ingyenesen látogatható, így a múzeum újfajta közösségi élménytérré válhat. A leendő kiállítások pihenőzónákkal, szabadtéri programhelyszínekkel és akadálymentes hozzáféréssel egészülnek ki, biztosítva a felfedezés lehetőségét minden látogató, köztük a speciális igényűek számára is – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák