Zöldinfó

Megválasztották a 2023-as év madarát, kétéltűjét és lepkéjét

A barkóscinegét választották a 2023-as év madarának a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által indított, online szavazás résztvevői; a 2023-es év kétéltűje az alpesi gőte, a 2023-as év lepkéje pedig a fecskefarkú pillangó lett.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-01-11

Szerző:

Vanessza

Az MME 1979-ben indította el az Év madara akciót, melynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. Ezt követően indult el hasonló céllal, évenként váltakozva az Év hüllője, Év kétéltűje program 2012-ben, majd az Év lepkéje 2023-ban – idézi fel az egyesület az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében. Az MME tájékoztatása szerint a tavaly nyári internetes lakossági szavazáson a legtöbb voksot a barkóscinege kapta, így 2023-ban ez a faj lett az év madara. A barkóscinege eurázsiai elterjedésű madár, Európa a faj elterjedési területének csak 15 százalékát teszi ki. Világállománya 1,5-3 millió pár, a magyarországi állomány 5400-6300 pár közé becsülhető. Védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.

Nem vonul, egész életét a természetes és a mesterséges vizek széles, nádas gyékényeseiben tölti. A melegedő és szárazodó időjárás különösen kedvezőtlen kilátásokat jelent a barkóscinege élőhelyét jelentő nádasokra, amelyeket a klímaváltozáson túl a parti beruházások is veszélyeztetnek. Fészeképítési sajátosságának köszönhetően költése segíthető varsababák, nádkontyok kialakításával a nádas-gyékényesekben – áll a közleményben. Az év kétéltűjét, illetve hüllőjét nem lakossági szavazás, hanem az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya választja meg 2012 óta. A Magyarország középhegységeinek hűvös, csapadékos mikroklímájú élőhelyeinek kisebb tavalyiban, tócsáiban szigetszerűen előforduló alpesi gőte az egyik legritkább, kevésbé közismert magyarországi kétéltű, szórványos előfordulásának köszönhetően kevesen találkoznak vele. Védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint.

Általában március végén, április első felében bújik elő telelőhelyéről, és szinte azonnal a petézőhelyre vonul, amelyen gyakran a foltos szalamandrával, a pettyes gőtével és a sárgahasú unkával osztozik. Az alpesi gőtét Magyarországon legfőképpen a klímaváltozás és a vele járó csapadékhiány, valamint az erdők letermelése veszélyezteti, de az elhibázott haltelepítés és a vizek szennyezése is – figyelmeztet az MME. A farkos kétéltűekre nézve nagy veszélyt jelent az Európában 2013-ban felbukkant szalamandraevő kitridgomba, amely az alpesi gőtét is megbetegítheti. Magyarországon a kórokozót eddig nem találták meg, de az esetleges fertőzés korai észlelése kiemelten fontos természetvédelmi feladat, amelyet az Agrárminisztérium biztosította Zöld Forrás pályázat keretében az MME koordinál. Az idén indult Év lepkéje akció első lakossági szavazását 2022-ben Magyarország egyik legikonikusabb nappali lepkéje, a fecskefarkú pillangó nyerte a három jelölt közül. A fecskefarkú pillangó világszerte elterjedt faj, csaknem az egész északi féltekét benépesíti. A magyar tájakon országszerte előfordul, bár a hegy- és dombvidékeken gyakoribb. Három nemzedéke áprilistól – melegebb években már márciustól – repül egészen szeptemberig. Védett, természetvédelmi értéke 10 ezer forint és a Vörös Könyvben szereplő faj. Az első nagyobb melegek beköszöntekor kezd repülni, ezért az utóbbi évek kései hideg vagy akár fagyos napjai és az intenzív vegyszerhasználat miatt bizonyos területeken igencsak megfogyatkozott – közölte az MME.

Kapcsolódó tartalom:fenntarthatóság környezetvédelem madár MME természetvédelem

Zöldinfó

Új korszak a környezetbarát csomagolásban: komposzt nélkül lebomló repohár érkezik

Nemzetközi terjeszkedésre készül a fenntartható megoldásokat fejlesztő Bibo Franchise.

Létrehozva:

14 óra telt el a létrehozás óta

2026-05-08

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A vendéglátóipar után lakossági piacon erősítené pozícióit a fenntartható működést támogató Bibo Franchise Kft. bioműanyag és vegyszermentes termékeivel; az innovatív szemléletű vállalat már megtette az első lépéseket a nemzetközi terjeszkedéshez is – írja az alternativenergia.hu. A 100 százalékban magyar tulajdonú vállalkozást Juhász András alapította 15 éve. A cégvezető az MTI-nek elmondta, célja az volt, hogy olyan megoldásokat fejlesszen, amelyekkel a vendéglátó szektor fenntartható módon, alacsony környezeti lábnyommal működhet. A Bibo Franchise fenntartható tisztítószereket fejleszt és gyárt, jelenleg több mint 2200 vendéglátóipari egységet szolgálnak ki. Termékeik eddig online webshopokban, ökoboltjaikban és a nagy multicégek – az Auchan, a Metro és a Müller – polcain voltak elérhetőek, most további láncok bevonásán dolgoznak, hogy a lakossági piaci jelenlétüket erősítsék.

A társaság az évek során folyamatosan növelte a környezetbarát tisztítószerek gyártását, amelynek havi kapacitása eléri a 750 ezer kilót. Jelenleg a tisztítószereiknél a lakossági részesedés az értékesítésben 20 százalék, az üzleti szektor 80 százalékos arányt képvisel. Juhász András ismertette: a cég tevékenysége az évek során kibővült 100 százalékban lebomló bioműanyag csomagolások gyártásával, és 2019-ben a vállalat világelsőként vezette be piacra teljesen lebomló, saját fejlesztésű biotisztítószer-utántöltő csomagolását.

Elmondása szerint ebben az üzletágban is folyamatosak a fejlesztések, éppen most vezetik be a komposztálás nélkül lebomló repoharat, amely egyebek között a fesztiválok számára hasznos megoldás. A 2026-os kutatás-fejlesztési programon belül a cég tartós élelmiszerek csomagolására alkalmas bioműanyag csomagolóanyagokat, valamint a gyógyszeripar számára táplálékkiegészítők és gyógyszerek csomagolását kezdi el fejleszteni, 10 százalékban növényi és ásványi alapanyagokból – jelezte Juhász András. A cég évente átlagosan 50-60 millió forintot fordít kutatás-fejlesztésre, amelyet teljes egészében saját forrásból finanszíroz – jegyezte meg.

A vállalat dolgozik egy új biotechnológiai üzletág kiépítésén, amely a szerves hulladék helyszíni feldolgozását oldja meg. A fejlesztés során olyan komposztáló rendszereket telepítenek hotelekhez és éttermekhez, amelyek képesek rövid idő alatt a konyhai hulladékot újrahasznosítható, egyben magasabb értékű komposztkoncentrátummá alakítani. Az így nyert terméket kertészeti áruházaknak és agrárcégeknek értékesítik. A tervek szerint ez az üzletág a következő három évben az árbevételhez viszonyítva 25-35 százalékos részesedést érhet el. A cégvezető kitért arra, hogy gyártási tevékenységük nemrégiben egy 600 négyzetméteres csarnokkal bővült Dunakeszin, ahol bioműanyag alapanyagokat és késztermékeket állítanak elő. Bioszívószálak, száz százalékban lebomló bioműanyag evőeszközök, élelmiszeripari csomagolóanyagok készülnek itt.

A Bibo Franchise komplex szolgáltatása magában foglalja a fenntartható működéshez kapcsolódó tanácsadást, az ESG-előírásokhoz igazodó változásmenedzsmentet, valamint az üzemeltetési folyamatok támogatását is – tette hozzá Juhász András. Szólt arról is, hogy a cég rövidesen kilép a nemzetközi piacra, franchise-modellben terjeszkedik Spanyolországban, terveik között szerepel az európai piacon való megjelentés is. A Bibo Franchise Kft. tulajdonosa kétharmados aránnyal maga Juhász András, tavaly egyharmados részesedést szerzett Gerendai Károly.

Tovább olvasom