Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Megválasztották a 2023-as év madarát, kétéltűjét és lepkéjét

A barkóscinegét választották a 2023-as év madarának a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által indított, online szavazás résztvevői; a 2023-es év kétéltűje az alpesi gőte, a 2023-as év lepkéje pedig a fecskefarkú pillangó lett.

Létrehozva:

|

Az MME 1979-ben indította el az Év madara akciót, melynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. Ezt követően indult el hasonló céllal, évenként váltakozva az Év hüllője, Év kétéltűje program 2012-ben, majd az Év lepkéje 2023-ban – idézi fel az egyesület az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében. Az MME tájékoztatása szerint a tavaly nyári internetes lakossági szavazáson a legtöbb voksot a barkóscinege kapta, így 2023-ban ez a faj lett az év madara. A barkóscinege eurázsiai elterjedésű madár, Európa a faj elterjedési területének csak 15 százalékát teszi ki. Világállománya 1,5-3 millió pár, a magyarországi állomány 5400-6300 pár közé becsülhető. Védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.

Nem vonul, egész életét a természetes és a mesterséges vizek széles, nádas gyékényeseiben tölti. A melegedő és szárazodó időjárás különösen kedvezőtlen kilátásokat jelent a barkóscinege élőhelyét jelentő nádasokra, amelyeket a klímaváltozáson túl a parti beruházások is veszélyeztetnek. Fészeképítési sajátosságának köszönhetően költése segíthető varsababák, nádkontyok kialakításával a nádas-gyékényesekben – áll a közleményben. Az év kétéltűjét, illetve hüllőjét nem lakossági szavazás, hanem az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya választja meg 2012 óta. A Magyarország középhegységeinek hűvös, csapadékos mikroklímájú élőhelyeinek kisebb tavalyiban, tócsáiban szigetszerűen előforduló alpesi gőte az egyik legritkább, kevésbé közismert magyarországi kétéltű, szórványos előfordulásának köszönhetően kevesen találkoznak vele. Védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint.

Általában március végén, április első felében bújik elő telelőhelyéről, és szinte azonnal a petézőhelyre vonul, amelyen gyakran a foltos szalamandrával, a pettyes gőtével és a sárgahasú unkával osztozik. Az alpesi gőtét Magyarországon legfőképpen a klímaváltozás és a vele járó csapadékhiány, valamint az erdők letermelése veszélyezteti, de az elhibázott haltelepítés és a vizek szennyezése is – figyelmeztet az MME. A farkos kétéltűekre nézve nagy veszélyt jelent az Európában 2013-ban felbukkant szalamandraevő kitridgomba, amely az alpesi gőtét is megbetegítheti. Magyarországon a kórokozót eddig nem találták meg, de az esetleges fertőzés korai észlelése kiemelten fontos természetvédelmi feladat, amelyet az Agrárminisztérium biztosította Zöld Forrás pályázat keretében az MME koordinál. Az idén indult Év lepkéje akció első lakossági szavazását 2022-ben Magyarország egyik legikonikusabb nappali lepkéje, a fecskefarkú pillangó nyerte a három jelölt közül. A fecskefarkú pillangó világszerte elterjedt faj, csaknem az egész északi féltekét benépesíti. A magyar tájakon országszerte előfordul, bár a hegy- és dombvidékeken gyakoribb. Három nemzedéke áprilistól – melegebb években már márciustól – repül egészen szeptemberig. Védett, természetvédelmi értéke 10 ezer forint és a Vörös Könyvben szereplő faj.     Az első nagyobb melegek beköszöntekor kezd repülni, ezért az utóbbi évek kései hideg vagy akár fagyos napjai és az intenzív vegyszerhasználat miatt bizonyos területeken igencsak megfogyatkozott – közölte az MME.

Advertisement

Zöldinfó

Stabil energiaforrásként tekintenek az atomenergiára

Magyarországon adottak az atomenergia hasznosításának feltételei.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Magyarországon adott a nukleáris technológiai szakértelem, és magas az atomenergia társadalmi elfogadottsága – hangsúlyozta Ságodi Attila, a Paks II. Atomerőmű Zrt. elnök-vezérigazgatója az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye 31. konferencia programhoz kapcsolódó nukleáris világnapok (World Atomic Days – WAD) rendezvényen, a törökországi Antalyában. “Az atomenergia az emberek és a világ szolgálatában” témában tartott pódiumbeszélgetésen az átfogó felülvizsgálat alatt álló Paks II projekt vezetője az ország energetikai helyzetéről, és az atomenergetika szerepéről kifejtette, Magyarország sok szempontból sajátos helyzetben van, nem rendelkezik számottevő elsődleges energiaforrással. Hozzátette, fontos szempont, hogy az ország rendelkezett és ma is rendelkezik atomenergetikai szaktudással, humánerőforrással – írja az alternativenergia.hu.

Felidézte, a működő paksi atomerőműben mérnökök generációjának volt alkalma megtanulni az atomerőmű üzemeltetését. Lehetővé vált az együttműködés a régió országaival, például Csehországgal, Szlovákiával illetve a tágabb európai régióban Finnországgal, amelyek ugyanazt a technológiát alkalmazzák. A pódiumbeszélgetésen az elnök-vezérigazgató szólt arról is, hogy az atomenergia társadalmi elfogadottsága Magyarországon magas, miután használata biztonságos, megfizethető és stabil energiaforrást jelent a magyar lakosság, a gazdaság számára. Szerinte a technológia és az atomenergetika perspektivikus ágazatként vonzó lehet a fiatalok számára is.

Az atomerőmű építésekor a helyi ipari beszállítási lehetőségekről tartott panelbeszélgetésen Ságodi Attila arról beszélt, hogy a Paks II. projekt fővállalkozójának kiválasztásakor fontos szempont volt a magyar beszállítók lehető legnagyobb arányú bevonása. Változatlanul az a törekvés, hogy a lehető legtöbb feladatot nemzetközi együttműködésben helyi vállalatokkal, szakemberekkel oldják meg. Ennek köszönhetően a későbbiekben a magyar vállalatok más atomenergetikai projektekben is részt vehetnek, ami vonzó lehetőség számukra – fejtette ki Ságodi Attila.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák