Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

MEKH: októberben is folytatódott a magyarországi villamosenergia-fogyasztás csökkenése

Az augusztus-októberi időszakban a villamosenergia felhasználás 1,7 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző öt év azonos időszakának átlaga a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) termelésének előzetesen becsült adatait is figyelembe véve – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szerdán az MTI-vel.

Létrehozva:

|

A hivatal októberi villamosenergiapiaci riportjában rámutatott, hogy miközben középtávon a piacok továbbra is jelentős szűkösséget áraznak, és a 2023-as éves termék ára is megawattóránként 400 euró felett alakult, a másnapi piacon a hónap eleji 300 eurót meghaladó szintről október végére átmenetileg megawattóránként 160 euróra csökkentek az árak. Novembertől azonban újra emelkedni kezdtek az árak, jelenleg megawattóránként 400 euró körül ingadozik a másnapi villamosenergia termék ára. A másnapi villamosenergia árak időleges beszakadását a földgázárak okozták. A földgázpiacon átmeneti kínálati bőség alakult ki, mert az enyhe időjárás miatt visszaesett a kereslet, a tárolók telítődése miatt pedig nehéz volt többletforrásokat elhelyezni. A hó végén a másnapi piaci árak így átmenetileg visszatértek az egy évvel korábbi szintre.

Az előző év októberéhez képest 7,1 százalékkal csökkent az öt legnagyobb európai piac áramtermelése – továbbra is a francia visszaesés volt a legnagyobb, 21,8 százalékkal. A nukleáris termelés 31 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a megújuló nem változott, a fosszilis előállítás nőtt. A földgáz tüzelésű termelés 18 százalékkal volt nagyobb, mint 2021 azonos időszakában. A magyarországi áramtermelés az előző évihez hasonló szinten alakult. A paksi karbantartás befejeztével a nukleáris termelés 27,5 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest. A lignit alapú előállítás is nőtt. A maximális naperőművi termelés az évszaknak megfelelően csökkent és az 1685 megawattos maximális értéket érte el. A földgáz üzemű egységeknél csökkent a rendelkezésre állás a gönyűi erőmű karbantartása miatt – ismerteti a MEKH.

Advertisement

Zöldinfó

Rugalmasan csökkenthető az üzemanyagok áfája

A horvát parlament jóváhagyta a lebegő áfa bevezetését az üzemanyagokra.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A horvát parlament sürgősségi eljárásban jóváhagyta az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítását, amely szükséghelyzet esetén lehetővé teszi az úgynevezett lebegő áfa bevezetését az olajszármazékokra – írja az alternativenergia.hu. A törvénymódosítást 107 képviselő támogatta, 18 tartózkodott, egy pedig ellene szavazott. A jogszabály értelmében a kormány rendelettel, nem pedig a törvény ismételt módosításával csökkentheti az olajszármazékokra vonatkozó adókulcsot, legfeljebb tíz százalékponttal. Erre kizárólag a közel-keleti konfliktus további eszkalációja és az energiaárak ebből fakadó erőteljesebb emelkedése esetén kerülhet sor. A kormány felhatalmazást kap arra is, hogy rendeletben, korlátozott időre meghatározza a jövedéki adó hatálya alá tartozó energiahordozók áfakulcsát. Horvátországban az üzemanyagokra jelenleg a 25 százalékos általános áfakulcs vonatkozik, az európai uniós irányelvek szerint azonban az energiahordozók áfája legfeljebb 15 százalékig csökkenthető.

A szavazást megelőző parlamenti vitában az ellenzéki képviselők az áremelkedések miatt bírálták a kormányt. A horvát statisztikai hivatal csütörtökön közölt első becslése szerint a márciusi 4,8 százalékról áprilisban 5,8 százalékra gyorsult az infláció éves összevetésben. Nikola Grmoja, a Híd (Most) képviselője szerint a kormány megoldásként lebegő áfát kínál, miközben szerinte nem érzékeli megfelelően az állampolgárok mindennapi megélhetési gondjait. Jelena Milos, a Képesek Vagyunk Rá! (Mozemo!) baloldali-zöld szövetség képviselője azt mondta: Horvátországban már a közel-keleti válság előtt is magas volt az infláció. Szövetsége különadót sürget azokra az extraprofitokra, amelyek szerinte az inflációból hasznot húzó vállalatoknál keletkeztek.

Marko Pavic, a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) képviselője válaszában azt mondta: a közel-keleti válság nélkül az infláció 3,06 százalék lenne. Szerinte ezt mutatja, hogy leginkább az energiahordozók ára emelkedett, 17,5 százalékkal. Hozzátette: biztató, hogy az energiaárak növekedése nem gyűrűzöt át az élelmiszerek és italok árába. A kormányülést követően Tomislav Coric pénzügyminiszter azt mondta: az energiapiaci helyzet miatt az áprilisi inflációs adat várható volt, és azt elsősorban a közel-keleti konfliktus okozta energiapiaci sokk idézte elő. Ugyanakkor ismét figyelmeztetett a szolgáltatások árának emelkedésére, ami szerinte nem kedvező a turisztikai főszezon előtt. Hozzátette: Horvátország fiskális és más gazdaságpolitikai eszközökkel sem képes teljesen kivédeni az importált energiapiaci sokkokat és az importált inflációt.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák