Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

MEKH: októberben is folytatódott a magyarországi villamosenergia-fogyasztás csökkenése

Az augusztus-októberi időszakban a villamosenergia felhasználás 1,7 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző öt év azonos időszakának átlaga a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) termelésének előzetesen becsült adatait is figyelembe véve – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szerdán az MTI-vel.

Létrehozva:

|

A hivatal októberi villamosenergiapiaci riportjában rámutatott, hogy miközben középtávon a piacok továbbra is jelentős szűkösséget áraznak, és a 2023-as éves termék ára is megawattóránként 400 euró felett alakult, a másnapi piacon a hónap eleji 300 eurót meghaladó szintről október végére átmenetileg megawattóránként 160 euróra csökkentek az árak. Novembertől azonban újra emelkedni kezdtek az árak, jelenleg megawattóránként 400 euró körül ingadozik a másnapi villamosenergia termék ára. A másnapi villamosenergia árak időleges beszakadását a földgázárak okozták. A földgázpiacon átmeneti kínálati bőség alakult ki, mert az enyhe időjárás miatt visszaesett a kereslet, a tárolók telítődése miatt pedig nehéz volt többletforrásokat elhelyezni. A hó végén a másnapi piaci árak így átmenetileg visszatértek az egy évvel korábbi szintre.

Az előző év októberéhez képest 7,1 százalékkal csökkent az öt legnagyobb európai piac áramtermelése – továbbra is a francia visszaesés volt a legnagyobb, 21,8 százalékkal. A nukleáris termelés 31 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a megújuló nem változott, a fosszilis előállítás nőtt. A földgáz tüzelésű termelés 18 százalékkal volt nagyobb, mint 2021 azonos időszakában. A magyarországi áramtermelés az előző évihez hasonló szinten alakult. A paksi karbantartás befejeztével a nukleáris termelés 27,5 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest. A lignit alapú előállítás is nőtt. A maximális naperőművi termelés az évszaknak megfelelően csökkent és az 1685 megawattos maximális értéket érte el. A földgáz üzemű egységeknél csökkent a rendelkezésre állás a gönyűi erőmű karbantartása miatt – ismerteti a MEKH.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák