Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

MEKH: októberben is folytatódott a magyarországi villamosenergia-fogyasztás csökkenése

Az augusztus-októberi időszakban a villamosenergia felhasználás 1,7 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző öt év azonos időszakának átlaga a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) termelésének előzetesen becsült adatait is figyelembe véve – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szerdán az MTI-vel.

Létrehozva:

|

A hivatal októberi villamosenergiapiaci riportjában rámutatott, hogy miközben középtávon a piacok továbbra is jelentős szűkösséget áraznak, és a 2023-as éves termék ára is megawattóránként 400 euró felett alakult, a másnapi piacon a hónap eleji 300 eurót meghaladó szintről október végére átmenetileg megawattóránként 160 euróra csökkentek az árak. Novembertől azonban újra emelkedni kezdtek az árak, jelenleg megawattóránként 400 euró körül ingadozik a másnapi villamosenergia termék ára. A másnapi villamosenergia árak időleges beszakadását a földgázárak okozták. A földgázpiacon átmeneti kínálati bőség alakult ki, mert az enyhe időjárás miatt visszaesett a kereslet, a tárolók telítődése miatt pedig nehéz volt többletforrásokat elhelyezni. A hó végén a másnapi piaci árak így átmenetileg visszatértek az egy évvel korábbi szintre.

Az előző év októberéhez képest 7,1 százalékkal csökkent az öt legnagyobb európai piac áramtermelése – továbbra is a francia visszaesés volt a legnagyobb, 21,8 százalékkal. A nukleáris termelés 31 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a megújuló nem változott, a fosszilis előállítás nőtt. A földgáz tüzelésű termelés 18 százalékkal volt nagyobb, mint 2021 azonos időszakában. A magyarországi áramtermelés az előző évihez hasonló szinten alakult. A paksi karbantartás befejeztével a nukleáris termelés 27,5 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest. A lignit alapú előállítás is nőtt. A maximális naperőművi termelés az évszaknak megfelelően csökkent és az 1685 megawattos maximális értéket érte el. A földgáz üzemű egységeknél csökkent a rendelkezésre állás a gönyűi erőmű karbantartása miatt – ismerteti a MEKH.

Advertisement

Zöldinfó

A környezetvédelem természetes része a tudatos pénzkezelésnek

Egy magatartáskutatás alapján, aki takarékos, az zöldebben él.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A pénzügyileg takarékos emberek nagyobb valószínűséggel viselkednek környezettudatosan. Aki viszont imád vásárolni, az hajlamos kevésbé figyelni a környezeti szempontokra – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából, amely részleteit olvashatjuk az alternativenergia.hu. A kutatás szerint a pénzügyi tudatosság nemcsak a pénztárcának, hanem a bolygónak is jót tesz: a pénzügyi takarékosság ugyanis közvetlenül hozzájárul a zöld viselkedéshez, és azok, akik odafigyelnek kiadásaikra, hajlamosabbak takarékosan bánni a természeti erőforrásokkal is, legyen szó energiafogyasztásról, hulladéktermelésről vagy a vásárlási szokásaikról. A takarékossági attitűd a legerősebb előrejelzője a környezettudatos magatartásnak, és ez fontosabb, mint az, hogy környezettudatosnak vallja-e magát az illető – áll a Corvinus kutatóinak tanulmányában. Ezzel szemben a vásárlásorientált szemlélet – az, hogy valaki szeret költeni, új termékeket vásárolni – gyengíti a környezetbarát viselkedés iránti hajlandóságot, bár ez a kapcsolat nem erős, mégis statisztikailag kimutatható: minél inkább a fogyasztás áll valaki életében a középpontban, annál kevésbé valószínű, hogy környezettudatos döntéseket hoz.
A tanulmány szerint a környezetvédelmi és környezettudatos magatartást ösztönző üzenetek önmagukban nem elegendőek, mert erősebb a hatásuk a gazdasági növekedésre és fogyasztásra buzdító narratíváknak.

A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy a környezetvédelem nem feltétlenül igényel külön erőfeszítést, hanem a tudatos pénzügyi magatartás természetes velejárója. Másképp fogalmazva: aki figyel a pénzére, az a bolygóra is jobban figyel, de a környezettudatos viselkedést nem lehet pusztán oktatással vagy információval formálni. A szerzők szerint a kognitív ösztönzőkön túl kell lépni, mert legalább ennyire meghatározóak a szokások (például a takarékosság) és az érzelmi attitűdök (mint például a vásárláshoz való viszony). Példaként említik, hogy a túrázás a természetben élménye a gyermekkorban később a felnőtt életben erősebb környezetvédelmi attitűdök kialakulásához vezethet, mint a közvetlen környezetvédelmi oktatás. A kutatók szerint a cégek is sokat tehetnek azzal, ha a takarékos és fenntartható viselkedést támogatják, akár belső képzésekkel, akár ösztönzőprogramokkal, ilyen lehet az energiahatékonysági tréning, a hulladékmegelőzési ötletpályázat vagy az otthoni környezettudatos viselkedés jutalmazása.

A környezet védelme érdekében a vállalatoknak érdemes mellőzniük a felesleges vásárlást ösztönző üzeneteket, és népszerűsíteniük javítási, újrafelhasználási lehetőségeket és a közös használatú szolgáltatásokat, mint például az autómegosztást vagy a közösségi kerékpározást – áll a kutatásban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák