Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

MEKH: októberben is folytatódott a magyarországi villamosenergia-fogyasztás csökkenése

Az augusztus-októberi időszakban a villamosenergia felhasználás 1,7 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző öt év azonos időszakának átlaga a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) termelésének előzetesen becsült adatait is figyelembe véve – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szerdán az MTI-vel.

Létrehozva:

|

A hivatal októberi villamosenergiapiaci riportjában rámutatott, hogy miközben középtávon a piacok továbbra is jelentős szűkösséget áraznak, és a 2023-as éves termék ára is megawattóránként 400 euró felett alakult, a másnapi piacon a hónap eleji 300 eurót meghaladó szintről október végére átmenetileg megawattóránként 160 euróra csökkentek az árak. Novembertől azonban újra emelkedni kezdtek az árak, jelenleg megawattóránként 400 euró körül ingadozik a másnapi villamosenergia termék ára. A másnapi villamosenergia árak időleges beszakadását a földgázárak okozták. A földgázpiacon átmeneti kínálati bőség alakult ki, mert az enyhe időjárás miatt visszaesett a kereslet, a tárolók telítődése miatt pedig nehéz volt többletforrásokat elhelyezni. A hó végén a másnapi piaci árak így átmenetileg visszatértek az egy évvel korábbi szintre.

Az előző év októberéhez képest 7,1 százalékkal csökkent az öt legnagyobb európai piac áramtermelése – továbbra is a francia visszaesés volt a legnagyobb, 21,8 százalékkal. A nukleáris termelés 31 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a megújuló nem változott, a fosszilis előállítás nőtt. A földgáz tüzelésű termelés 18 százalékkal volt nagyobb, mint 2021 azonos időszakában. A magyarországi áramtermelés az előző évihez hasonló szinten alakult. A paksi karbantartás befejeztével a nukleáris termelés 27,5 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest. A lignit alapú előállítás is nőtt. A maximális naperőművi termelés az évszaknak megfelelően csökkent és az 1685 megawattos maximális értéket érte el. A földgáz üzemű egységeknél csökkent a rendelkezésre állás a gönyűi erőmű karbantartása miatt – ismerteti a MEKH.

Advertisement

Zöldinfó

A lengyelek dönthetnének az uniós klímapolitika következményeiről

A lengyel elnök népszavazást kezdeményez az uniós klímapolitika és az energiaárak ügyében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az uniós klímapolitika lengyelországi végrehajtása és az energiaárak ügyében kezdeményez népszavazást a szenátusnál a lengyel elnök – ismertette az alternativenergia.hu. “Támogatja-e ön az uniós klímapolitikát, amely az emberek megélhetési költségeinek, az energiaáraknak, valamint a gazdasági és mezőgazdasági tevékenység költségeinek emelkedéséhez vezetett?” – így szól az államfő által javasolt népszavazási kérdés. Nawrocki felidézte: tavaly februárban, még elnökjelöltként megállapodást írt alá a legnagyobb lengyelországi szakszervezettel, a Szolidaritással, melyben megígérte: elnökké választása esetén lépéseket tesz az uniós zöld megállapodás “negatív következményeinek” megfékezésére, és ez ügyben népszavazást is kezdeményez a szenátusnál.

A népszavazás nem jelenti a környezetvédelem elutasítását, és nem irányul Lengyelország uniós tagsága ellen sem – hangsúlyozta Nawrocki. Hozzátette: a kezdeményezés arról szól, hogy a lengyelek maguk jogosultak “a változások ütemének, körének és költségeinek meghatározására”, és kifejezné azt a “szabad és szuverén döntési jogot”, amelyet a lengyelek saját sorsukat illetően alkalmaznának. A népszavazás szenátusi jóváhagyása “az állampolgárok hangja iránti tiszteletet” tükrözné, a kezdeményezés elutasítása viszont olyan döntés lenne, “amelyről a polgárok is ítéletet mondanak majd” – fogalmazott Nawrocki.

Ahhoz, hogy a lengyel parlamenti felsőház (szenátus) jóváhagyja az államfő országos népszavazási kezdeményezését, a szavazatok abszolút többségére van szükség a szenátorok legalább felének jelenlétében. Egy referendum akkor kötelező érvényű Lengyelországban, ha a választásra jogosultak több mint 50 százaléka leadja szavazatát. Az 1989-es rendszerváltás óta Lengyelországban eddig hatszor tartottak országos népszavazást, ebből kettő lett érvényes.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák