Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

MEKH: októberben is folytatódott a magyarországi villamosenergia-fogyasztás csökkenése

Az augusztus-októberi időszakban a villamosenergia felhasználás 1,7 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző öt év azonos időszakának átlaga a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) termelésének előzetesen becsült adatait is figyelembe véve – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szerdán az MTI-vel.

Létrehozva:

|

A hivatal októberi villamosenergiapiaci riportjában rámutatott, hogy miközben középtávon a piacok továbbra is jelentős szűkösséget áraznak, és a 2023-as éves termék ára is megawattóránként 400 euró felett alakult, a másnapi piacon a hónap eleji 300 eurót meghaladó szintről október végére átmenetileg megawattóránként 160 euróra csökkentek az árak. Novembertől azonban újra emelkedni kezdtek az árak, jelenleg megawattóránként 400 euró körül ingadozik a másnapi villamosenergia termék ára. A másnapi villamosenergia árak időleges beszakadását a földgázárak okozták. A földgázpiacon átmeneti kínálati bőség alakult ki, mert az enyhe időjárás miatt visszaesett a kereslet, a tárolók telítődése miatt pedig nehéz volt többletforrásokat elhelyezni. A hó végén a másnapi piaci árak így átmenetileg visszatértek az egy évvel korábbi szintre.

Az előző év októberéhez képest 7,1 százalékkal csökkent az öt legnagyobb európai piac áramtermelése – továbbra is a francia visszaesés volt a legnagyobb, 21,8 százalékkal. A nukleáris termelés 31 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a megújuló nem változott, a fosszilis előállítás nőtt. A földgáz tüzelésű termelés 18 százalékkal volt nagyobb, mint 2021 azonos időszakában. A magyarországi áramtermelés az előző évihez hasonló szinten alakult. A paksi karbantartás befejeztével a nukleáris termelés 27,5 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest. A lignit alapú előállítás is nőtt. A maximális naperőművi termelés az évszaknak megfelelően csökkent és az 1685 megawattos maximális értéket érte el. A földgáz üzemű egységeknél csökkent a rendelkezésre állás a gönyűi erőmű karbantartása miatt – ismerteti a MEKH.

Advertisement

Zöldinfó

Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig

Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.

Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.

Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák