Zöldinfó
MEKH: új gázvezetékek erősítik Magyarország és a régió ellátásbiztonságát
Az október elejére kereskedelmi üzembe helyezett görög-bolgár (IGB) és lengyel-szlovák összekötő földgázvezeték, valamint a norvég gázt Lengyelországba szállító Baltic Pipe lehetővé teszi, hogy Magyarország tovább tágítsa beszerzési lehetőségeit – jelentette ki Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese az MTI-nek kedden eljuttatott közlemény szerint.
Kiemelte: az energiaválság, a magas gázárak és az orosz források elérhetőségének visszaszorulása miatt Európában újra “virágkorukat élik” azok az infrastruktúra-fejlesztések, melyek alternatív forrásokat tesznek elérhetővé a régió számára. Ságvári Pál szerint érzékelhetően megnőtt a már meglévő csővezetékek továbbfejlesztésére irányuló igény is, mint például a Transz-Adriai Vezeték (TAP) jelenleg évi 10 milliárd köbméteres kapacitásának tervezett megduplázása. Másrészt ismét lendületet kapott az Eastmed-csővezeték megépítése, mely arra lenne hivatott, hogy a kelet-földközi-tengeri térség mezőiről juttassa el a gázt Délkelet-Európába. A közleményben felidézték, hogy az elmúlt időszakban megvalósult gázvezeték-fejlesztések közül az Interconnector Greece-Bulgaria (IGB) vezeték október 1-jén, az új gázév első napján kezdte meg kereskedelmi működését. Az IGB 50 évre kapott működési engedélyt Görögországban és 35 évre Bulgáriában; teljes kapacitása, amellyel a gázvezeték megkezdte működését, évi 3 milliárd köbméter.
Tájékoztattak arról, hogy a lengyel Gaz-System által épített Baltic Pipe gázvezetéket a gázév elején részleges kapacitással helyezték üzembe; a vezeték maximális tervezett kapacitása évi 10 milliárd köbméter. Célja, hogy kiterjessze Lengyelország és Dánia, valamint a balti-tengeri régió és Közép- és Kelet-Európa más országainak gázellátási forrásait. A projekt közvetlen hozzáférést biztosít Lengyelország számára a norvégiai gázforrásokhoz. Augusztus végén befejeződött a Lengyelország-Szlovákia gázvezeték építése is, így a Balti-tengert az Adriával összekötő észak-déli gázfolyosó utolsó hiányzó eleme is a helyére került. A beruházásnak köszönhetően a horvátországi Krk-szigeti LNG-terminál, valamint a lengyelországi és litvániai terminálok között a földgáz fizikailag szállíthatóvá vált, illetve a régió összes országa számára elérhetők immár a Dél-Európában, Észak-Afrikában és a Kaukázusban lévő, illetve a norvégiai gázforrások is. Az új összekötővel 4,7 milliárd köbméter földgáz szállítása válik lehetővé Szlovákia felé, míg 5,7 milliárd köbméter az ellenkező irányba. A fejlesztés Magyarország számára is lényeges, hiszen a vezeték üzembe helyezésével a kereskedők újabb alternatív földgázforrásokhoz férhetnek hozzá a meglévő HU-SK csővezetéken keresztül – olvasható a MEKH közleményében.
mti
Zöldinfó
Az Európai Unió felülvizsgálja a kvótatartalék működését
Az Európai Bizottság javaslatot tett az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének módosítására.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu szerint a javaslat az úgynevezett piaci stabilitási tartalék (MSR) működésének módosítására irányul. A bizottság azt indítványozza, hogy szüntessék meg a jelenlegi szabályt, amely szerint a tartalékban a 400 millió egységet meghaladó kibocsátási egységeket törlik. Az új rendszerben ezek az egységek megmaradnának, és kiegyensúlyozó eszközként szolgálnának a piac stabilizálására. Az MSR mechanizmusa jelenleg csökkenti a forgalomban lévő kvóták számát túlkínálat esetén, illetve növeli azt hiány idején. A tervezett módosítás célja, hogy a rendszer rugalmasabban tudjon reagálni a jövőbeni piaci változásokra, főként a várható kínálati szűkösségre. A bizottság hangsúlyozta: az EU ETS kulcsszerepet játszik a szén-dioxid-mentesítésben, jelentősen csökkentette a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását, mérsékelte az importfüggőséget és ösztönözte a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokba irányuló beruházásokat. Az uniós adatok szerint a rendszer hozzájárult ahhoz, hogy az EU belföldi kibocsátásai 1990 és 2024 között 39 százalékkal csökkentek, miközben a gazdaság 71 százalékkal nőtt.
A közlemény szerint az energiaárak ingadozása és a geopolitikai feszültségek miatt szükségessé vált a rendszer korszerűsítése, hogy továbbra is stabil és kiszámítható eszközként működjön. Az MSR 2019 óta működik szabályalapú mechanizmusként, és a 2008-as pénzügyi válságot követően felhalmozódott kvótatöbblet kezelésében játszott szerepet. 2024 végéig összesen 3,2 milliárd kibocsátási egységet vontak ki a rendszerből. A jogszabály-módosítási javaslatot az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elé terjesztik, ahol rendes jogalkotási eljárás keretében döntenek róla. Az EU ETS átfogó felülvizsgálata 2026 júliusában várható.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaPasszold vissza, Tesó! – újraindult a használt mobilok gyűjtése
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaEnergiafordulat Magyarországon: egyre több napelem mellé jönnek a tárolók
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÁllami pénz a korszerűsítésre: akár önerő nélkül is belevághat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaForradalmi magyar szigetelőanyag: környezetbarát és tartós megoldás szalmából
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb mint kétmillió hektár sorsa a tét: így védenék meg a magyar erdőket
