Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

MEKH: új gázvezetékek erősítik Magyarország és a régió ellátásbiztonságát

Az október elejére kereskedelmi üzembe helyezett görög-bolgár (IGB) és lengyel-szlovák összekötő földgázvezeték, valamint a norvég gázt Lengyelországba szállító Baltic Pipe lehetővé teszi, hogy Magyarország tovább tágítsa beszerzési lehetőségeit – jelentette ki Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese az MTI-nek kedden eljuttatott közlemény szerint.

Létrehozva:

|

Kiemelte: az energiaválság, a magas gázárak és az orosz források elérhetőségének visszaszorulása miatt Európában újra “virágkorukat élik” azok az infrastruktúra-fejlesztések, melyek alternatív forrásokat tesznek elérhetővé a régió számára. Ságvári Pál szerint érzékelhetően megnőtt a már meglévő csővezetékek továbbfejlesztésére irányuló igény is, mint például a Transz-Adriai Vezeték (TAP) jelenleg évi 10 milliárd köbméteres kapacitásának tervezett megduplázása. Másrészt ismét lendületet kapott az Eastmed-csővezeték megépítése, mely arra lenne hivatott, hogy a kelet-földközi-tengeri térség mezőiről juttassa el a gázt Délkelet-Európába. A közleményben felidézték, hogy az elmúlt időszakban megvalósult gázvezeték-fejlesztések közül az Interconnector Greece-Bulgaria (IGB) vezeték október 1-jén, az új gázév első napján kezdte meg kereskedelmi működését. Az IGB 50 évre kapott működési engedélyt Görögországban és 35 évre Bulgáriában; teljes kapacitása, amellyel a gázvezeték megkezdte működését, évi 3 milliárd köbméter.

Tájékoztattak arról, hogy a lengyel Gaz-System által épített Baltic Pipe gázvezetéket a gázév elején részleges kapacitással helyezték üzembe; a vezeték maximális tervezett kapacitása évi 10 milliárd köbméter. Célja, hogy kiterjessze Lengyelország és Dánia, valamint a balti-tengeri régió és Közép- és Kelet-Európa más országainak gázellátási forrásait. A projekt közvetlen hozzáférést biztosít Lengyelország számára a norvégiai gázforrásokhoz. Augusztus végén befejeződött a Lengyelország-Szlovákia gázvezeték építése is, így a Balti-tengert az Adriával összekötő észak-déli gázfolyosó utolsó hiányzó eleme is a helyére került. A beruházásnak köszönhetően a horvátországi Krk-szigeti LNG-terminál, valamint a lengyelországi és litvániai terminálok között a földgáz fizikailag szállíthatóvá vált, illetve a régió összes országa számára elérhetők immár a Dél-Európában, Észak-Afrikában és a Kaukázusban lévő, illetve a norvégiai gázforrások is. Az új összekötővel 4,7 milliárd köbméter földgáz szállítása válik lehetővé Szlovákia felé, míg 5,7 milliárd köbméter az ellenkező irányba. A fejlesztés Magyarország számára is lényeges, hiszen a vezeték üzembe helyezésével a kereskedők újabb alternatív földgázforrásokhoz férhetnek hozzá a meglévő HU-SK csővezetéken keresztül – olvasható a MEKH közleményében.

mti

Advertisement

Zöldinfó

Napelemes energia és intelligens szenzorok a szolnoki zebráknál

Intelligens gyalogosvédelmi rendszereket alakítanak ki.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Intelligens gyalogosvédelmi rendszereket alakítanak ki Szolnokon, a Versenyképes Járások Programban megvalósuló fejlesztés kivitelezése a város két helyszínén már elkezdődött – közölte a város polgármestere a Facebook-oldalán. Györfi Mihály tájékoztatása szerint a több települést is érintő, köz- és közlekedésbiztonság fejlesztését célzó projekt keretében Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata 2026-ban több mint 116 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült – írja az alternativenergia.hu. A beruházás során Szolnok hét forgalmas gyalogátkelőhelyén alakítanak ki intelligens gyalogosvédelmi rendszert. A cél, hogy a gyalogosokat az autósok hamarabb és könnyebben észre vegyék, biztonságosabbá váljon a közlekedés – írta.

Az intelligens szenzorokkal felszerelt rendszer érzékeli, amikor gyalogos érkezik az átkelőhelyhez és automatikusan bekapcsolja a járművezetők figyelmét felhívó sárga villogó fényjelzést. Sötétedés után további fénytechnikai megoldások is segíthetik a gyalogosok jobb láthatóságát. A tervezett rendszer a helyszíni adottságoktól függően akár napelemes energiaellátással is működhet. Vezeték nélküli kommunikációra képes, működése távolról is nyomon követhető, emellett alkalmas statisztikai és diagnosztikai információk továbbítására. A tervek szerint a gyalogosbiztonsági rendszerek a két helyszínen, ahol a munkálatok már megkezdődtek, 2026. szeptember 30-án már üzemképes állapotban a lakosság rendelkezésére fognak állni, a másik öt helyszínen pedig legkésőbb 2026. november 30-án – tájékoztatott Györfi Mihály.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák