Zöldinfó
MEKH: új gázvezetékek erősítik Magyarország és a régió ellátásbiztonságát
Az október elejére kereskedelmi üzembe helyezett görög-bolgár (IGB) és lengyel-szlovák összekötő földgázvezeték, valamint a norvég gázt Lengyelországba szállító Baltic Pipe lehetővé teszi, hogy Magyarország tovább tágítsa beszerzési lehetőségeit – jelentette ki Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese az MTI-nek kedden eljuttatott közlemény szerint.
Kiemelte: az energiaválság, a magas gázárak és az orosz források elérhetőségének visszaszorulása miatt Európában újra “virágkorukat élik” azok az infrastruktúra-fejlesztések, melyek alternatív forrásokat tesznek elérhetővé a régió számára. Ságvári Pál szerint érzékelhetően megnőtt a már meglévő csővezetékek továbbfejlesztésére irányuló igény is, mint például a Transz-Adriai Vezeték (TAP) jelenleg évi 10 milliárd köbméteres kapacitásának tervezett megduplázása. Másrészt ismét lendületet kapott az Eastmed-csővezeték megépítése, mely arra lenne hivatott, hogy a kelet-földközi-tengeri térség mezőiről juttassa el a gázt Délkelet-Európába. A közleményben felidézték, hogy az elmúlt időszakban megvalósult gázvezeték-fejlesztések közül az Interconnector Greece-Bulgaria (IGB) vezeték október 1-jén, az új gázév első napján kezdte meg kereskedelmi működését. Az IGB 50 évre kapott működési engedélyt Görögországban és 35 évre Bulgáriában; teljes kapacitása, amellyel a gázvezeték megkezdte működését, évi 3 milliárd köbméter.
Tájékoztattak arról, hogy a lengyel Gaz-System által épített Baltic Pipe gázvezetéket a gázév elején részleges kapacitással helyezték üzembe; a vezeték maximális tervezett kapacitása évi 10 milliárd köbméter. Célja, hogy kiterjessze Lengyelország és Dánia, valamint a balti-tengeri régió és Közép- és Kelet-Európa más országainak gázellátási forrásait. A projekt közvetlen hozzáférést biztosít Lengyelország számára a norvégiai gázforrásokhoz. Augusztus végén befejeződött a Lengyelország-Szlovákia gázvezeték építése is, így a Balti-tengert az Adriával összekötő észak-déli gázfolyosó utolsó hiányzó eleme is a helyére került. A beruházásnak köszönhetően a horvátországi Krk-szigeti LNG-terminál, valamint a lengyelországi és litvániai terminálok között a földgáz fizikailag szállíthatóvá vált, illetve a régió összes országa számára elérhetők immár a Dél-Európában, Észak-Afrikában és a Kaukázusban lévő, illetve a norvégiai gázforrások is. Az új összekötővel 4,7 milliárd köbméter földgáz szállítása válik lehetővé Szlovákia felé, míg 5,7 milliárd köbméter az ellenkező irányba. A fejlesztés Magyarország számára is lényeges, hiszen a vezeték üzembe helyezésével a kereskedők újabb alternatív földgázforrásokhoz férhetnek hozzá a meglévő HU-SK csővezetéken keresztül – olvasható a MEKH közleményében.
mti
Zöldinfó
Olajszivárgás Oroszlányban: ideiglenes tiltás lépett életbe egyes technológiákra
Megtiltották egyes hulladékok beszállítását a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. oroszlányi telephelyére.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal üzemi baleset miatt ideiglenesen megtiltotta egyes technológiák folytatását és a technológiához kapcsolódó hulladékok telephelyre történő beszállítását és átvételét a Mészáros Csoporthoz tartozó Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. oroszlányi telephelyére – közölte a vállalatcsoport kommunikációs igazgatósága az MTI-vel. Az alternativenergia.hu tájékoztatása szerint 2026. április 19-én a telephelyen 2 köbméter olajtermék folyt ki az olajüzem tartályparkjának felszínére. Az eseményt haladéktalanul bejelentették a hatóságoknak, és megkezdték a kárelhárítást. A Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal meghatározott feltételek teljesítéséig megtiltotta a kifolyt olajtermék gyártására alkalmazott R9a technológia folytatását, valamint a technológiához kapcsolódó hulladékok telephelyre történő beszállítását és átvételét.
A kormányhivatal kötelezte a céget a felszín alatti tartályok megfelelőségének vizsgálatára, a rendkívüli eseménnyel érintett terület szennyeződésmentességének igazolására, valamint további műszaki biztonsági pontok beépíthetőségének vizsgálatára és a meglévő munkautasítások felülvizsgálatára. A társaság kiemelte, hogy a kormányhivatal ideiglenes intézkedése a vállalat környezetvédelmi engedélyének érvényességét nem érinti. Tájékoztattak arról is, hogy a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. az oroszlányi telephelyhez kapcsolódó monitoringterületen a talajvíz szennyeződésére utaló jeleket észlelt, amelyről bejelentést tett a hatóságnak.
A Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal ezt követően további tényfeltárást és monitoringot írt elő, amelyben a társaság együttműködik, és folytatja a szükséges környezetvédelmi feladatokat. A határozatban szereplő népegészségügyi szakhatósági állásfoglalás szerint az üggyel kapcsolatban közegészségügyi, illetve járványügyi kockázat nem merül fel – írta közleményében a Mészáros Csoport kommunikációs igazgatósága.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaEgy év alatt rendet tesznek: nagyszabású hulladékfelszámolás indul
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaTiltakozás a Balatonnál: civil szervezetek a privatizáció ellen
