Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

MEKH: új gázvezetékek erősítik Magyarország és a régió ellátásbiztonságát

Az október elejére kereskedelmi üzembe helyezett görög-bolgár (IGB) és lengyel-szlovák összekötő földgázvezeték, valamint a norvég gázt Lengyelországba szállító Baltic Pipe lehetővé teszi, hogy Magyarország tovább tágítsa beszerzési lehetőségeit – jelentette ki Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese az MTI-nek kedden eljuttatott közlemény szerint.

Létrehozva:

|

Kiemelte: az energiaválság, a magas gázárak és az orosz források elérhetőségének visszaszorulása miatt Európában újra “virágkorukat élik” azok az infrastruktúra-fejlesztések, melyek alternatív forrásokat tesznek elérhetővé a régió számára. Ságvári Pál szerint érzékelhetően megnőtt a már meglévő csővezetékek továbbfejlesztésére irányuló igény is, mint például a Transz-Adriai Vezeték (TAP) jelenleg évi 10 milliárd köbméteres kapacitásának tervezett megduplázása. Másrészt ismét lendületet kapott az Eastmed-csővezeték megépítése, mely arra lenne hivatott, hogy a kelet-földközi-tengeri térség mezőiről juttassa el a gázt Délkelet-Európába. A közleményben felidézték, hogy az elmúlt időszakban megvalósult gázvezeték-fejlesztések közül az Interconnector Greece-Bulgaria (IGB) vezeték október 1-jén, az új gázév első napján kezdte meg kereskedelmi működését. Az IGB 50 évre kapott működési engedélyt Görögországban és 35 évre Bulgáriában; teljes kapacitása, amellyel a gázvezeték megkezdte működését, évi 3 milliárd köbméter.

Tájékoztattak arról, hogy a lengyel Gaz-System által épített Baltic Pipe gázvezetéket a gázév elején részleges kapacitással helyezték üzembe; a vezeték maximális tervezett kapacitása évi 10 milliárd köbméter. Célja, hogy kiterjessze Lengyelország és Dánia, valamint a balti-tengeri régió és Közép- és Kelet-Európa más országainak gázellátási forrásait. A projekt közvetlen hozzáférést biztosít Lengyelország számára a norvégiai gázforrásokhoz. Augusztus végén befejeződött a Lengyelország-Szlovákia gázvezeték építése is, így a Balti-tengert az Adriával összekötő észak-déli gázfolyosó utolsó hiányzó eleme is a helyére került. A beruházásnak köszönhetően a horvátországi Krk-szigeti LNG-terminál, valamint a lengyelországi és litvániai terminálok között a földgáz fizikailag szállíthatóvá vált, illetve a régió összes országa számára elérhetők immár a Dél-Európában, Észak-Afrikában és a Kaukázusban lévő, illetve a norvégiai gázforrások is. Az új összekötővel 4,7 milliárd köbméter földgáz szállítása válik lehetővé Szlovákia felé, míg 5,7 milliárd köbméter az ellenkező irányba. A fejlesztés Magyarország számára is lényeges, hiszen a vezeték üzembe helyezésével a kereskedők újabb alternatív földgázforrásokhoz férhetnek hozzá a meglévő HU-SK csővezetéken keresztül – olvasható a MEKH közleményében.

mti

Advertisement

Zöldinfó

Nem lehet többé csak úgy „zöldnek” nevezni egy terméket: új szabályok jönnek

Szigorúbb szabályok vonatkoznak a fenntarthatósági állításokra szeptember végétől.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Új, szigorúbb elvárásoknak kell megfelelniük a vállalkozásoknak szeptember 27-étől, ha kereskedelmi kommunikációjuk során zöld állításokat kívánnak alkalmazni – hívta fel a figyelmet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) közleményében. A versenyhatóság tájékoztatása szerint az EmpCo irányelvet 2024 elején fogadta el az Európai Parlament és a Tanács, az irányelv célja, hogy szigorúbb fellépést tegyen lehetővé a megtévesztő zöld kommunikációval szemben, ezzel erősítve a fogyasztók védelmét – írja az alternativenergia.hu. Az irányelv magyarországi átültetéséről szóló törvényt 2025. december 16-án hirdették ki, így 9 hónap állt a vállalkozások rendelkezésére, hogy megismerjék a legújabb elvárásokat. Ennek megfelelően a törvény hatályba lépése után már nem lesz türelmi idő.

A változás legfontosabb része, hogy 12 új ponttal bővül a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény mellékletében található felsorolás. A “feketelistás” tényállások lényege, hogy ezek minden esetben, a törvény erejénél fogva, a körülményektől függetlenül tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülnek. Ezek alkalmazása esetén a GVH nem mérlegel és semmilyen további külön feltételnek nem kell teljesülnie – ismertette a versenyhivatal.

A GVH példaként említette, hogy az új szabályozás szerint tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül olyan fenntarthatósági címke feltüntetése, amely nem valamilyen tanúsítási rendszeren alapul, illetve amelyet nem a hatóságok vezettek be, valamint a környezetbarát jellegre vonatkozó általános állítás, ha a vállalkozás nem tudja igazolni az állításra vonatkozó elismerten kiváló környezetvédelmi teljesítményt. Szintén tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak számít majd egyebek mellett a szoftverfrissítés szükségesként való feltüntetése, miközben az csak a funkcionalitási tulajdonságokat javítja, az áruk javíthatóként történő feltüntetése, ha azok nem javíthatók, valamint a fogyasztó arra való ösztönzése, hogy az áru fogyóeszközeit korábban cserélje ki vagy töltse fel, mint ahogy arra műszaki okból szükség lenne – jelezte a GVH.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák