

Zöldinfó
MEKH: új gázvezetékek erősítik Magyarország és a régió ellátásbiztonságát
Az október elejére kereskedelmi üzembe helyezett görög-bolgár (IGB) és lengyel-szlovák összekötő földgázvezeték, valamint a norvég gázt Lengyelországba szállító Baltic Pipe lehetővé teszi, hogy Magyarország tovább tágítsa beszerzési lehetőségeit – jelentette ki Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese az MTI-nek kedden eljuttatott közlemény szerint.
Kiemelte: az energiaválság, a magas gázárak és az orosz források elérhetőségének visszaszorulása miatt Európában újra “virágkorukat élik” azok az infrastruktúra-fejlesztések, melyek alternatív forrásokat tesznek elérhetővé a régió számára. Ságvári Pál szerint érzékelhetően megnőtt a már meglévő csővezetékek továbbfejlesztésére irányuló igény is, mint például a Transz-Adriai Vezeték (TAP) jelenleg évi 10 milliárd köbméteres kapacitásának tervezett megduplázása. Másrészt ismét lendületet kapott az Eastmed-csővezeték megépítése, mely arra lenne hivatott, hogy a kelet-földközi-tengeri térség mezőiről juttassa el a gázt Délkelet-Európába. A közleményben felidézték, hogy az elmúlt időszakban megvalósult gázvezeték-fejlesztések közül az Interconnector Greece-Bulgaria (IGB) vezeték október 1-jén, az új gázév első napján kezdte meg kereskedelmi működését. Az IGB 50 évre kapott működési engedélyt Görögországban és 35 évre Bulgáriában; teljes kapacitása, amellyel a gázvezeték megkezdte működését, évi 3 milliárd köbméter.
Tájékoztattak arról, hogy a lengyel Gaz-System által épített Baltic Pipe gázvezetéket a gázév elején részleges kapacitással helyezték üzembe; a vezeték maximális tervezett kapacitása évi 10 milliárd köbméter. Célja, hogy kiterjessze Lengyelország és Dánia, valamint a balti-tengeri régió és Közép- és Kelet-Európa más országainak gázellátási forrásait. A projekt közvetlen hozzáférést biztosít Lengyelország számára a norvégiai gázforrásokhoz. Augusztus végén befejeződött a Lengyelország-Szlovákia gázvezeték építése is, így a Balti-tengert az Adriával összekötő észak-déli gázfolyosó utolsó hiányzó eleme is a helyére került. A beruházásnak köszönhetően a horvátországi Krk-szigeti LNG-terminál, valamint a lengyelországi és litvániai terminálok között a földgáz fizikailag szállíthatóvá vált, illetve a régió összes országa számára elérhetők immár a Dél-Európában, Észak-Afrikában és a Kaukázusban lévő, illetve a norvégiai gázforrások is. Az új összekötővel 4,7 milliárd köbméter földgáz szállítása válik lehetővé Szlovákia felé, míg 5,7 milliárd köbméter az ellenkező irányba. A fejlesztés Magyarország számára is lényeges, hiszen a vezeték üzembe helyezésével a kereskedők újabb alternatív földgázforrásokhoz férhetnek hozzá a meglévő HU-SK csővezetéken keresztül – olvasható a MEKH közleményében.
mti

Zöldinfó
Bécs a Velencei Biennálén: lakhatás, mint közösségi érték
Május 9-én, pénteken ünnepélyes keretek között megnyitották a 19. Velencei Építészeti Biennálé osztrák pavilonját.

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Ausztria idei kiállítása a "Kiváló lakhatás lehetőségei" címet viselte, és középpontjában a megfizethető, élhető városi otthonok jövője állt. A Velencei Építészeti Biennálé, amely kétévente kerül megrendezésre, a világ egyik legjelentősebb építészeti és városfejlesztési eseménye. A rendezvény célja, hogy a résztvevő országok bemutassák építészeti koncepcióikat és városfejlesztési projektjeiket, valamint hogy lehetőséget adjanak a nemzetközi párbeszédre a jövő városainak építéséről és fenntarthatóságáról. Az osztrák pavilon évről évre méltón képviseli Bécset a nemzetközi színtéren, és ez idén sem volt másként. A 2025-ös biennálén Bécs polgármestere, Michael Ludwig, valamint Ausztria alkancellárja, Andreas Babler is részt vettek, hogy bemutassák a bécsi lakásügyi modell sikereit és annak nemzetközi jelentőségét. A rendezvényen Michael Ludwig beszédében kiemelte: Bécs nemcsak a helyi lakosság számára biztosít megfizethető és magas színvonalú otthonokat, hanem lakáspolitikájával példát mutat más városok és országok számára is. Hangsúlyozta, hogy a társadalmilag igazságos, hosszú távon fenntartható lakhatás nem utópia, hanem valóság – amelyet Bécs évtizedek óta sikeresen valósít meg.
A bécsi modell több mint 220 ezer önkormányzati lakást és 200 ezer támogatott lakóegységet foglal magában, és példaként szolgálhat más városok számára is. A bécsi várostervezés az olyan alapelvek mentén formálódik, mint a rövid utak biztosítása, a közösségi kohézió támogatása és a zöldfelületek megőrzése – ezek mind kulcsszerepet játszanak a fenntartható, élhető városi környezet megteremtésében – emelte ki az osztrák főváros polgármestere.
A bécsi pavilon kiállítása, amely a városi lakhatás jövőjére összpontosított, Bécs és Róma példáján keresztül mutatta be, hogyan biztosíthatóak fenntartható és megfizethető otthonok a városokban. A bécsi és római lakásmodellek közötti különbségek ismertetése során kiemelt szerepet kapott a klímavédelem, amely mindkét város számára közös stratégiai cél is egyben. A kiállításon jelen volt Bécs kulturális tanácsnoka, Veronica Kaup-Hasler is, aki szerint a bécsi városfejlesztési szemlélet, amely a szociális gondoskodást, az oktatást és a kultúrát integrálja, jól szemlélteti, hogyan érhetjük el, hogy a városok nemcsak fizikailag, hanem társadalmilag is fenntarthatóak legyenek.
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás óta
Vesztegetési nyomozás következménye: tagsági kizárás a brüsszeli napenergia-szövetségnél
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Megnyílt a Fertő tó északi kikötője
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Feleannyi idő alatt kelnek el a fővárosi panelek
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
Áll a bál a Borussia Dortmund napelemes projektje körül
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás óta
Ezer új autóbusszal válik még korszerűbbé és versenyképesebbé a Volán-flotta