Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

MEKH: új gázvezetékek erősítik Magyarország és a régió ellátásbiztonságát

Az október elejére kereskedelmi üzembe helyezett görög-bolgár (IGB) és lengyel-szlovák összekötő földgázvezeték, valamint a norvég gázt Lengyelországba szállító Baltic Pipe lehetővé teszi, hogy Magyarország tovább tágítsa beszerzési lehetőségeit – jelentette ki Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese az MTI-nek kedden eljuttatott közlemény szerint.

Létrehozva:

|

Kiemelte: az energiaválság, a magas gázárak és az orosz források elérhetőségének visszaszorulása miatt Európában újra “virágkorukat élik” azok az infrastruktúra-fejlesztések, melyek alternatív forrásokat tesznek elérhetővé a régió számára. Ságvári Pál szerint érzékelhetően megnőtt a már meglévő csővezetékek továbbfejlesztésére irányuló igény is, mint például a Transz-Adriai Vezeték (TAP) jelenleg évi 10 milliárd köbméteres kapacitásának tervezett megduplázása. Másrészt ismét lendületet kapott az Eastmed-csővezeték megépítése, mely arra lenne hivatott, hogy a kelet-földközi-tengeri térség mezőiről juttassa el a gázt Délkelet-Európába. A közleményben felidézték, hogy az elmúlt időszakban megvalósult gázvezeték-fejlesztések közül az Interconnector Greece-Bulgaria (IGB) vezeték október 1-jén, az új gázév első napján kezdte meg kereskedelmi működését. Az IGB 50 évre kapott működési engedélyt Görögországban és 35 évre Bulgáriában; teljes kapacitása, amellyel a gázvezeték megkezdte működését, évi 3 milliárd köbméter.

Tájékoztattak arról, hogy a lengyel Gaz-System által épített Baltic Pipe gázvezetéket a gázév elején részleges kapacitással helyezték üzembe; a vezeték maximális tervezett kapacitása évi 10 milliárd köbméter. Célja, hogy kiterjessze Lengyelország és Dánia, valamint a balti-tengeri régió és Közép- és Kelet-Európa más országainak gázellátási forrásait. A projekt közvetlen hozzáférést biztosít Lengyelország számára a norvégiai gázforrásokhoz. Augusztus végén befejeződött a Lengyelország-Szlovákia gázvezeték építése is, így a Balti-tengert az Adriával összekötő észak-déli gázfolyosó utolsó hiányzó eleme is a helyére került. A beruházásnak köszönhetően a horvátországi Krk-szigeti LNG-terminál, valamint a lengyelországi és litvániai terminálok között a földgáz fizikailag szállíthatóvá vált, illetve a régió összes országa számára elérhetők immár a Dél-Európában, Észak-Afrikában és a Kaukázusban lévő, illetve a norvégiai gázforrások is. Az új összekötővel 4,7 milliárd köbméter földgáz szállítása válik lehetővé Szlovákia felé, míg 5,7 milliárd köbméter az ellenkező irányba. A fejlesztés Magyarország számára is lényeges, hiszen a vezeték üzembe helyezésével a kereskedők újabb alternatív földgázforrásokhoz férhetnek hozzá a meglévő HU-SK csővezetéken keresztül – olvasható a MEKH közleményében.

mti

Advertisement

Zöldinfó

Már a kávé sem a régi: 24 százalékkal drágult az olasz bárokban

Csaknem negyedével drágult egy csésze kávé az elmúlt években Olaszországban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem negyedével, 24 százalékkal kerül többe jelenleg egy bárpultnál elfogyasztott csésze kávé Olaszországban, mint öt évvel ezelőtt, és jelenleg Bolzanóban a legdrágább – közölte a Fipe vendéglátóipari szövetség adatait a Corriere della Sera című napilap. A presszókávé átlagára jelenlegi 1 euró 29 cent – írja az alternativenergia.hu. A kis csészében szolgált feketéért Bolzanóban kell a legtöbbet fizetni, 1,51 eurót, és az északi várost Pescara, Trieszt, Trento, Ferrara, Padova, Belluno és Ravenna követi. A legolcsóbban a calabriai Catanzaróban ihatunk kávét, 1,08 euróért, és a szicíliai Messinában 1,06 euróért.

A több mint 300 ezer kereskedelmi egységet tömörítő Vendéglátóipari Szövetség (Fipe) felmérése szerint az olaszok “hétköznapi rítusának” számító csésze kávé egyre többe kerül. Az euró bevezetése évében, 2002-ben átlagban 79 cent volt a bárokban fogyasztott kávé ára. Azóta hatvanhárom százalékkal drágult. A Fipe az okok között említi az energiaárakat és a vendéglátás más megnövekedett költségeit, valamint a klímaváltozást. A Corriere della Sera című napilap az azonos nevű kávégyártó-csoport elnökét Giuseppe Lavazzát idézte, aki szerint legalább két “jó” betakarítást kell Brazíliában és Vietnámban a kávéárak jövőbeli stabilizálásához.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák