Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

MEKH: új gázvezetékek erősítik Magyarország és a régió ellátásbiztonságát

Az október elejére kereskedelmi üzembe helyezett görög-bolgár (IGB) és lengyel-szlovák összekötő földgázvezeték, valamint a norvég gázt Lengyelországba szállító Baltic Pipe lehetővé teszi, hogy Magyarország tovább tágítsa beszerzési lehetőségeit – jelentette ki Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese az MTI-nek kedden eljuttatott közlemény szerint.

Létrehozva:

|

Kiemelte: az energiaválság, a magas gázárak és az orosz források elérhetőségének visszaszorulása miatt Európában újra “virágkorukat élik” azok az infrastruktúra-fejlesztések, melyek alternatív forrásokat tesznek elérhetővé a régió számára. Ságvári Pál szerint érzékelhetően megnőtt a már meglévő csővezetékek továbbfejlesztésére irányuló igény is, mint például a Transz-Adriai Vezeték (TAP) jelenleg évi 10 milliárd köbméteres kapacitásának tervezett megduplázása. Másrészt ismét lendületet kapott az Eastmed-csővezeték megépítése, mely arra lenne hivatott, hogy a kelet-földközi-tengeri térség mezőiről juttassa el a gázt Délkelet-Európába. A közleményben felidézték, hogy az elmúlt időszakban megvalósult gázvezeték-fejlesztések közül az Interconnector Greece-Bulgaria (IGB) vezeték október 1-jén, az új gázév első napján kezdte meg kereskedelmi működését. Az IGB 50 évre kapott működési engedélyt Görögországban és 35 évre Bulgáriában; teljes kapacitása, amellyel a gázvezeték megkezdte működését, évi 3 milliárd köbméter.

Tájékoztattak arról, hogy a lengyel Gaz-System által épített Baltic Pipe gázvezetéket a gázév elején részleges kapacitással helyezték üzembe; a vezeték maximális tervezett kapacitása évi 10 milliárd köbméter. Célja, hogy kiterjessze Lengyelország és Dánia, valamint a balti-tengeri régió és Közép- és Kelet-Európa más országainak gázellátási forrásait. A projekt közvetlen hozzáférést biztosít Lengyelország számára a norvégiai gázforrásokhoz. Augusztus végén befejeződött a Lengyelország-Szlovákia gázvezeték építése is, így a Balti-tengert az Adriával összekötő észak-déli gázfolyosó utolsó hiányzó eleme is a helyére került. A beruházásnak köszönhetően a horvátországi Krk-szigeti LNG-terminál, valamint a lengyelországi és litvániai terminálok között a földgáz fizikailag szállíthatóvá vált, illetve a régió összes országa számára elérhetők immár a Dél-Európában, Észak-Afrikában és a Kaukázusban lévő, illetve a norvégiai gázforrások is. Az új összekötővel 4,7 milliárd köbméter földgáz szállítása válik lehetővé Szlovákia felé, míg 5,7 milliárd köbméter az ellenkező irányba. A fejlesztés Magyarország számára is lényeges, hiszen a vezeték üzembe helyezésével a kereskedők újabb alternatív földgázforrásokhoz férhetnek hozzá a meglévő HU-SK csővezetéken keresztül – olvasható a MEKH közleményében.

mti

Advertisement

Zöldinfó

Fenntartható vízhasználat a hőségben – most minden csepp számít

A tudatos, takarékos vízhasználatra figyelmeztet a víziközmű szövetség.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A tudatos, takarékos vízhasználat fontosságára figyelmeztet a Magyar Víziközmű Szövetség a következő napok extrém meleg időjárása miatt, és azt kérik, hogy locsolásra ne csapvizet használjanak, csökkentsék a locsolás gyakoriságát, valamint az utak, járdák locsolását ezeken a napokon ne csapvízzel oldják meg – írja az alternativenergia.hu. Az MTI-nek küldött közleményükben kiemelték, hogy “a víziközmű szolgáltatók munkatársai a nap 24 órájában megfeszítetten azon dolgoznak, hogy a szolgáltatás biztonsága folyamatosan fenntartott legyen”. Mint írták, a kánikulában fontos figyelni környezettudatos, nem pazarló vízhasználatra, hiszen a klímaváltozás a vízellátásban is érezteti már hatását.

Probléma jellemzően akkor van a vízellátásban, amikor a szolgáltatás kulcselemei meghibásodnak, ilyenkor a javítás ideje alatt akadozhat a szolgáltatás. Az ilyen havária helyzetek miatt lehet hosszabb-rövidebb ideig vízhiány, vízkorlátozás, ami a hőségben még nagyobb kihívást jelenthet – írták. A felhasználóktól azt kérik, hogy locsolásra ne csapvizet használjanak, hanem az otthoni fúrt kutakat, vagy az összegyűjtött esővizet, csökkentsék a növényzet locsolására használt ivóvíz mennyiségét és a locsolás gyakoriságát. Emellett mellőzzék az ivóvízzel történő pormentesítést, és a hőség idején az utak, járdák locsolását se csapvízzel oldják meg – közölte a Magyar Víziközmű Szövetség.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák