Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

MEKH: új gázvezetékek erősítik Magyarország és a régió ellátásbiztonságát

Az október elejére kereskedelmi üzembe helyezett görög-bolgár (IGB) és lengyel-szlovák összekötő földgázvezeték, valamint a norvég gázt Lengyelországba szállító Baltic Pipe lehetővé teszi, hogy Magyarország tovább tágítsa beszerzési lehetőségeit – jelentette ki Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese az MTI-nek kedden eljuttatott közlemény szerint.

Létrehozva:

|

Kiemelte: az energiaválság, a magas gázárak és az orosz források elérhetőségének visszaszorulása miatt Európában újra “virágkorukat élik” azok az infrastruktúra-fejlesztések, melyek alternatív forrásokat tesznek elérhetővé a régió számára. Ságvári Pál szerint érzékelhetően megnőtt a már meglévő csővezetékek továbbfejlesztésére irányuló igény is, mint például a Transz-Adriai Vezeték (TAP) jelenleg évi 10 milliárd köbméteres kapacitásának tervezett megduplázása. Másrészt ismét lendületet kapott az Eastmed-csővezeték megépítése, mely arra lenne hivatott, hogy a kelet-földközi-tengeri térség mezőiről juttassa el a gázt Délkelet-Európába. A közleményben felidézték, hogy az elmúlt időszakban megvalósult gázvezeték-fejlesztések közül az Interconnector Greece-Bulgaria (IGB) vezeték október 1-jén, az új gázév első napján kezdte meg kereskedelmi működését. Az IGB 50 évre kapott működési engedélyt Görögországban és 35 évre Bulgáriában; teljes kapacitása, amellyel a gázvezeték megkezdte működését, évi 3 milliárd köbméter.

Tájékoztattak arról, hogy a lengyel Gaz-System által épített Baltic Pipe gázvezetéket a gázév elején részleges kapacitással helyezték üzembe; a vezeték maximális tervezett kapacitása évi 10 milliárd köbméter. Célja, hogy kiterjessze Lengyelország és Dánia, valamint a balti-tengeri régió és Közép- és Kelet-Európa más országainak gázellátási forrásait. A projekt közvetlen hozzáférést biztosít Lengyelország számára a norvégiai gázforrásokhoz. Augusztus végén befejeződött a Lengyelország-Szlovákia gázvezeték építése is, így a Balti-tengert az Adriával összekötő észak-déli gázfolyosó utolsó hiányzó eleme is a helyére került. A beruházásnak köszönhetően a horvátországi Krk-szigeti LNG-terminál, valamint a lengyelországi és litvániai terminálok között a földgáz fizikailag szállíthatóvá vált, illetve a régió összes országa számára elérhetők immár a Dél-Európában, Észak-Afrikában és a Kaukázusban lévő, illetve a norvégiai gázforrások is. Az új összekötővel 4,7 milliárd köbméter földgáz szállítása válik lehetővé Szlovákia felé, míg 5,7 milliárd köbméter az ellenkező irányba. A fejlesztés Magyarország számára is lényeges, hiszen a vezeték üzembe helyezésével a kereskedők újabb alternatív földgázforrásokhoz férhetnek hozzá a meglévő HU-SK csővezetéken keresztül – olvasható a MEKH közleményében.

mti

Advertisement

Zöldinfó

Energiaellátás és környezetvédelem: stratégiai térséggé válik az Északi-sarkvidék

Peking kész erősíteni Oroszországgal a tengeri és északi-sarkvidéki együttműködést.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Kína kész erősíteni Oroszországgal a tengeri és északi-sarkvidéki együttműködést, valamint közösen fellépni a fontos nemzetközi hajózási útvonalak zavartalan használatáért – hangsúlyozta Vang Ji kínai külügyminiszter Pekingben, a Nyikolaj Patrusev orosz elnöki tanácsadóval folytatott tárgyaláson. A találkozóról kiadott kínai közlemény szerint Vang Ji kiemelte: az északi-sarkvidéki hajózási útvonalak fejlesztésére irányuló kínai elképzelések összhangban állnak az orosz törekvésekkel, és a tengeri együttműködés egyre fontosabb szerepet tölt be a két ország stratégiai kapcsolataiban – olvasható az alternativenergia.hu oldalon.

A kínai külügyminiszter a két ország tengeri stratégiájának összehangolását szorgalmazta. Hangsúlyozta, hogy a part menti államok szuverenitásának és biztonságának tiszteletben tartásával biztosítani kell a zavartalan energia- és nyersanyagellátást, valamint a termelési és ellátási láncok biztonságos működését. Kitért a két ország jogos tengeri érdekeinek védelmére és az ázsiai-csendes-óceáni térség tengeri biztonságának fenntartására is.

Patrusev kiemelte, hogy Oroszország együttműködik Kínával az Északi-sarkvidéken átvezető nemzetközi szállítási útvonal fejlesztésében, valamint a tengeri ügyek nemzetközi szabályozásában. Hozzátette: Moszkva hasznosítani kívánja a hajógyártásban, a logisztikában és a tengeri kereskedelemben szerzett kínai tapasztalatokat.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák