Zöldinfó
MEKH: új gázvezetékek erősítik Magyarország és a régió ellátásbiztonságát
Az október elejére kereskedelmi üzembe helyezett görög-bolgár (IGB) és lengyel-szlovák összekötő földgázvezeték, valamint a norvég gázt Lengyelországba szállító Baltic Pipe lehetővé teszi, hogy Magyarország tovább tágítsa beszerzési lehetőségeit – jelentette ki Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese az MTI-nek kedden eljuttatott közlemény szerint.
Kiemelte: az energiaválság, a magas gázárak és az orosz források elérhetőségének visszaszorulása miatt Európában újra “virágkorukat élik” azok az infrastruktúra-fejlesztések, melyek alternatív forrásokat tesznek elérhetővé a régió számára. Ságvári Pál szerint érzékelhetően megnőtt a már meglévő csővezetékek továbbfejlesztésére irányuló igény is, mint például a Transz-Adriai Vezeték (TAP) jelenleg évi 10 milliárd köbméteres kapacitásának tervezett megduplázása. Másrészt ismét lendületet kapott az Eastmed-csővezeték megépítése, mely arra lenne hivatott, hogy a kelet-földközi-tengeri térség mezőiről juttassa el a gázt Délkelet-Európába. A közleményben felidézték, hogy az elmúlt időszakban megvalósult gázvezeték-fejlesztések közül az Interconnector Greece-Bulgaria (IGB) vezeték október 1-jén, az új gázév első napján kezdte meg kereskedelmi működését. Az IGB 50 évre kapott működési engedélyt Görögországban és 35 évre Bulgáriában; teljes kapacitása, amellyel a gázvezeték megkezdte működését, évi 3 milliárd köbméter.
Tájékoztattak arról, hogy a lengyel Gaz-System által épített Baltic Pipe gázvezetéket a gázév elején részleges kapacitással helyezték üzembe; a vezeték maximális tervezett kapacitása évi 10 milliárd köbméter. Célja, hogy kiterjessze Lengyelország és Dánia, valamint a balti-tengeri régió és Közép- és Kelet-Európa más országainak gázellátási forrásait. A projekt közvetlen hozzáférést biztosít Lengyelország számára a norvégiai gázforrásokhoz. Augusztus végén befejeződött a Lengyelország-Szlovákia gázvezeték építése is, így a Balti-tengert az Adriával összekötő észak-déli gázfolyosó utolsó hiányzó eleme is a helyére került. A beruházásnak köszönhetően a horvátországi Krk-szigeti LNG-terminál, valamint a lengyelországi és litvániai terminálok között a földgáz fizikailag szállíthatóvá vált, illetve a régió összes országa számára elérhetők immár a Dél-Európában, Észak-Afrikában és a Kaukázusban lévő, illetve a norvégiai gázforrások is. Az új összekötővel 4,7 milliárd köbméter földgáz szállítása válik lehetővé Szlovákia felé, míg 5,7 milliárd köbméter az ellenkező irányba. A fejlesztés Magyarország számára is lényeges, hiszen a vezeték üzembe helyezésével a kereskedők újabb alternatív földgázforrásokhoz férhetnek hozzá a meglévő HU-SK csővezetéken keresztül – olvasható a MEKH közleményében.
mti
Zöld Energia
Energiatárolók telepítésé pályázhatnak a hazai vállalkozások
A cégeknél folytatódik a tárolói forradalom.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Megnyílik a Jedlik Ányos Energetikai Program legjobban várt pályázata, a hazai vállalkozások az 50 milliárd forintos keretből keddtől igényelhetnek támogatást ipari energiatárolók telepítéséhez – jelentette be Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium (EM) parlamenti államtitkára a tárca közleménye szerint. A teljes forrásmennyiség felét a mikro-, kis- és középvállalkozások számára különítik el. Az Otthoni Energiatároló Programmal együtt 2026 elején legalább 800 megawattnyi tároló kiépítését támogatja a kormány, ezzel megötszörözve a meglévő kapacitást – írta meg az alternativenergia.hu. A közleményben jelezték: Magyarország világelső a naperőművekkel megtermelt áram részarányában. A tiszta energiahordozó még hatékonyabb hasznosításához a tárolási képességeinket is meg kell erősíteni. A korszerű akkumulátorok beszerzésével a cégek és családok nagyobb arányban tudják a saját eszközzel megtermelt zöldenergiával fedezni áramigényeiket. A támogatásoknak köszönhetően mérséklődnek az importkitettségek, rendszerszinten és az egyes fogyasztóknál is csökkennek a költségek – hangsúlyozták.
A Jedlik Ányos Energetikai Program kedden élesedő felhívásában összesen 50 milliárd forint áll a hazai cégek rendelkezésére. Az energiatároló kötelező telepítése mellett a támogatás megújuló áram- és/vagy hőtermelő rendszer (napelem, szélkerék vagy hőszivattyú) kiépítésére, akár bővítésére is fordítható. A vissza nem térítendő forrás a mikro- és kisvállalkozások esetében az elszámolható költségek felét, középvállalatoknál 40 százalékát, míg nagyvállalatoknál 30 százalékát fedezheti, annak legfeljebb 30 százaléka előlegként igényelhető – ismertették. Egy pályázó egy helyszínen megvalósuló fejlesztéshez kérhet legalább 10 millió és legfeljebb 1 milliárd forintot. Az élénk érdeklődést kiváltó programelem mintegy 2500 új beruházás létrejöttét segítheti elő 2028 végéig a tárca közlése szerint. A jelentkezéseket 2026. február 10-én 10 órától a pályázat felfüggesztéséről szóló közlemény megjelenéséig lehet benyújtani.
Czepek Gábor kiemelte: a zöldenergia “elspájzolásával” tehermentesítjük az áramhálózatot, még kevésbé szorulunk költséges importra, a támogatott családok és cégek rezsiterhei csökkennek. Az atomenergiára, megújulókra és tárolásra építő patrióta zöldpolitika sikeres megvalósításával 2030-ra a teljes önellátás a cél a villamosenergia-felhasználásban. Azon dolgozunk, hogy az energiatárolásban is az európai élvonalba zárkózzunk fel a következő évtized elejéig – fogalmazott.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRitkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás óta29 vonalon járnak az új maximidi buszok a fővárosban
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚj napelemes megoldás biztosít egész évben meleg vizet
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKlímavédelem jogi úton: Hollandia új kibocsátáscsökkentési célokra kényszerül
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaLegeltetéssel a természetvédelemért: nagyszabású fejlesztés indul a Hortobágyon
