Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

MEKH: új gázvezetékek erősítik Magyarország és a régió ellátásbiztonságát

Az október elejére kereskedelmi üzembe helyezett görög-bolgár (IGB) és lengyel-szlovák összekötő földgázvezeték, valamint a norvég gázt Lengyelországba szállító Baltic Pipe lehetővé teszi, hogy Magyarország tovább tágítsa beszerzési lehetőségeit – jelentette ki Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese az MTI-nek kedden eljuttatott közlemény szerint.

Létrehozva:

|

Kiemelte: az energiaválság, a magas gázárak és az orosz források elérhetőségének visszaszorulása miatt Európában újra “virágkorukat élik” azok az infrastruktúra-fejlesztések, melyek alternatív forrásokat tesznek elérhetővé a régió számára. Ságvári Pál szerint érzékelhetően megnőtt a már meglévő csővezetékek továbbfejlesztésére irányuló igény is, mint például a Transz-Adriai Vezeték (TAP) jelenleg évi 10 milliárd köbméteres kapacitásának tervezett megduplázása. Másrészt ismét lendületet kapott az Eastmed-csővezeték megépítése, mely arra lenne hivatott, hogy a kelet-földközi-tengeri térség mezőiről juttassa el a gázt Délkelet-Európába. A közleményben felidézték, hogy az elmúlt időszakban megvalósult gázvezeték-fejlesztések közül az Interconnector Greece-Bulgaria (IGB) vezeték október 1-jén, az új gázév első napján kezdte meg kereskedelmi működését. Az IGB 50 évre kapott működési engedélyt Görögországban és 35 évre Bulgáriában; teljes kapacitása, amellyel a gázvezeték megkezdte működését, évi 3 milliárd köbméter.

Tájékoztattak arról, hogy a lengyel Gaz-System által épített Baltic Pipe gázvezetéket a gázév elején részleges kapacitással helyezték üzembe; a vezeték maximális tervezett kapacitása évi 10 milliárd köbméter. Célja, hogy kiterjessze Lengyelország és Dánia, valamint a balti-tengeri régió és Közép- és Kelet-Európa más országainak gázellátási forrásait. A projekt közvetlen hozzáférést biztosít Lengyelország számára a norvégiai gázforrásokhoz. Augusztus végén befejeződött a Lengyelország-Szlovákia gázvezeték építése is, így a Balti-tengert az Adriával összekötő észak-déli gázfolyosó utolsó hiányzó eleme is a helyére került. A beruházásnak köszönhetően a horvátországi Krk-szigeti LNG-terminál, valamint a lengyelországi és litvániai terminálok között a földgáz fizikailag szállíthatóvá vált, illetve a régió összes országa számára elérhetők immár a Dél-Európában, Észak-Afrikában és a Kaukázusban lévő, illetve a norvégiai gázforrások is. Az új összekötővel 4,7 milliárd köbméter földgáz szállítása válik lehetővé Szlovákia felé, míg 5,7 milliárd köbméter az ellenkező irányba. A fejlesztés Magyarország számára is lényeges, hiszen a vezeték üzembe helyezésével a kereskedők újabb alternatív földgázforrásokhoz férhetnek hozzá a meglévő HU-SK csővezetéken keresztül – olvasható a MEKH közleményében.

mti

Advertisement

Zöldinfó

Nő a mezőgazdasági termelők jövedelembiztonsága a megemelt húsmarha-támogatásokkal

Újabb célzott támogatáshoz jutnak a szarvasmarhatartók.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Agrárminisztérium (AM) az idei, kihívásokkal teli évben is kiemelt stratégiai ágazatként kezeli az állattenyésztést – írja az alternativenergia.hu. Ezért a szarvasmarha-ágazat csaknem 6 ezer gazdálkodója számára tette lehetővé, hogy összesen 3,8 milliárd forintnyi hazai forrásból nyújtott támogatáshoz jusson, amely jelentősen hozzájárul a termelők jövedelembiztonságához – jelentette be Nagy István agrárminiszter a szaktárca közleménye szerint. A miniszter kiemelte, hogy a magyar állattenyésztők helyzetének megerősítése és a szarvasmarha-ágazat stabilitásának fenntartása érdekében a Magyar Államkincstár megkezdte a hízott bika, valamint a szarvasmarha-extenzifikációs átmeneti nemzeti támogatás kifizetését az érintettek részére. Az extenzifikációs kifizetés több mint 3 ezer, a hízott bika jogcím pedig közel 4 ezer gazda számára nyújt segítséget. Nagy István ismertette, hogy ez a két támogatás olyan nemzeti forrásból finanszírozott intézkedés, amely a meghatározott történelmi bázis alapján nyújt kompenzációt a húsmarhatartók számára.

A cél ugyanis az, hogy mérsékeljék a piaci környezet változékonyságból fakadó bizonytalanságot, a hazai hízottbika-előállítás versenyképességének megőrzése jegyében. A most folyósított kifizetés mértéke az elmúlt évihez képest jelentős emelkedést mutat, ami jelzi a szaktárca elkötelezettségét az ágazat termelői iránt. A hízott bika támogatás történelmi bázisjogosultságonként a tavalyi 10 ezer forint helyett 30 ezer forintban, az extenzifikációs támogatás pedig az előző évi szintén 10 ezer forint helyett, 15 ezer forintban került megállapításra, azaz a keretösszegek is mintegy 2 milliárd forinttal meghaladják az elmúlt évi támogatási összegeket. A húsmarhatartók likviditásának erősítése egyben az ágazat exportteljesítményét is fokozza, amire a mostani időszakban különösen nagy szükség van – tette hozzá a miniszter. A KAP Irányító Hatóság vonatkozó, 143/2025. számon megjelent közleménye az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a www.kap.gov.hu-n érhető el – tájékoztatott közleményében az AM.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák