Zöldinfó
MEKH: új gázvezetékek erősítik Magyarország és a régió ellátásbiztonságát
Az október elejére kereskedelmi üzembe helyezett görög-bolgár (IGB) és lengyel-szlovák összekötő földgázvezeték, valamint a norvég gázt Lengyelországba szállító Baltic Pipe lehetővé teszi, hogy Magyarország tovább tágítsa beszerzési lehetőségeit – jelentette ki Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese az MTI-nek kedden eljuttatott közlemény szerint.
Kiemelte: az energiaválság, a magas gázárak és az orosz források elérhetőségének visszaszorulása miatt Európában újra “virágkorukat élik” azok az infrastruktúra-fejlesztések, melyek alternatív forrásokat tesznek elérhetővé a régió számára. Ságvári Pál szerint érzékelhetően megnőtt a már meglévő csővezetékek továbbfejlesztésére irányuló igény is, mint például a Transz-Adriai Vezeték (TAP) jelenleg évi 10 milliárd köbméteres kapacitásának tervezett megduplázása. Másrészt ismét lendületet kapott az Eastmed-csővezeték megépítése, mely arra lenne hivatott, hogy a kelet-földközi-tengeri térség mezőiről juttassa el a gázt Délkelet-Európába. A közleményben felidézték, hogy az elmúlt időszakban megvalósult gázvezeték-fejlesztések közül az Interconnector Greece-Bulgaria (IGB) vezeték október 1-jén, az új gázév első napján kezdte meg kereskedelmi működését. Az IGB 50 évre kapott működési engedélyt Görögországban és 35 évre Bulgáriában; teljes kapacitása, amellyel a gázvezeték megkezdte működését, évi 3 milliárd köbméter.
Tájékoztattak arról, hogy a lengyel Gaz-System által épített Baltic Pipe gázvezetéket a gázév elején részleges kapacitással helyezték üzembe; a vezeték maximális tervezett kapacitása évi 10 milliárd köbméter. Célja, hogy kiterjessze Lengyelország és Dánia, valamint a balti-tengeri régió és Közép- és Kelet-Európa más országainak gázellátási forrásait. A projekt közvetlen hozzáférést biztosít Lengyelország számára a norvégiai gázforrásokhoz. Augusztus végén befejeződött a Lengyelország-Szlovákia gázvezeték építése is, így a Balti-tengert az Adriával összekötő észak-déli gázfolyosó utolsó hiányzó eleme is a helyére került. A beruházásnak köszönhetően a horvátországi Krk-szigeti LNG-terminál, valamint a lengyelországi és litvániai terminálok között a földgáz fizikailag szállíthatóvá vált, illetve a régió összes országa számára elérhetők immár a Dél-Európában, Észak-Afrikában és a Kaukázusban lévő, illetve a norvégiai gázforrások is. Az új összekötővel 4,7 milliárd köbméter földgáz szállítása válik lehetővé Szlovákia felé, míg 5,7 milliárd köbméter az ellenkező irányba. A fejlesztés Magyarország számára is lényeges, hiszen a vezeték üzembe helyezésével a kereskedők újabb alternatív földgázforrásokhoz férhetnek hozzá a meglévő HU-SK csővezetéken keresztül – olvasható a MEKH közleményében.
mti
Zöldinfó
Több százezer gazda nyert: történelmi támogatási ciklus a magyar mezőgazdaságban
A magyar agrárium tavaly is bizonyította a kitartását: a gazdálkodók minden nehézség ellenére folyamatosan helytálltak.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A 2023-tól induló új agártámogatási ciklusban a beruházási típusú támogatásokra rendelkezésre álló 3150 milliárd forintos keretösszegből már csaknem 2900 milliárd forintnyi támogatást ítéltünk meg, 102 ezer támogatói okirattal – jelentette be Nagy István agrárminiszter közösségi oldalán. Az Agrárminisztérium által az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a tárcavezető közölte, hogy Magyarország a tavalyi év végén záruló Vidékfejlesztési Program teljes, mintegy 3000 milliárd forintos keretét forrásvesztés nélkül használta fel – írja az alternativenergia.hu. Ennek köszönhetően 393 ezer támogatói okirat jutott el a kedvezményezettekhez. A program jelentőségét a megvalósult beruházások mutatják, amelyek alapvetően járultak hozzá a magyar vidék élhetőségéhez és fejlődéséhez, valamint az élelmezésbiztonság erősítéséhez. Ennek az időszaknak a stratégiai célja a vidéki életkörülmények javítása volt a népesség megtartó képességének erősítése érdekében, ezen túlmenően az agrárium szerkezete is jelentősen elmozdult, ugyanis nagyobb hangsúlyt kapott a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása.
2021 és 2023 között példátlan mértékű forrás jutott a vidékfejlesztési felhívásokhoz, soha nem látott számú nyertes pályázattal. Ezek a támogatások jelentősen erősítették az agrárvállalkozások hatékonyságát és ellenálló képességét a változó természeti és gazdasági környezetben – tette hozzá az agrárminiszter. Nagy István ismertette, hogy a termelők számára a jelenlegi uniós ciklus ugyancsak egyedülálló lehetőségeket kínál fejlesztéseik és beruházásaik megvalósításához, miközben a termelői likviditás erősítése sem marad el.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHasznált mobilokkal a természet védelméért, folytatódik a kampány 2026-ban
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta2,5 millió forint energiatárolóra? Indul a pályázat heteken belül!
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaNem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaÁtvette a vezetést a BYD a magyar elektromosautó-piacon
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaLassan fiatalodik a használtautó-kínálat, csökken a dízelek szerepe
