Zöldinfó
MEKH: új gázvezetékek erősítik Magyarország és a régió ellátásbiztonságát
Az október elejére kereskedelmi üzembe helyezett görög-bolgár (IGB) és lengyel-szlovák összekötő földgázvezeték, valamint a norvég gázt Lengyelországba szállító Baltic Pipe lehetővé teszi, hogy Magyarország tovább tágítsa beszerzési lehetőségeit – jelentette ki Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese az MTI-nek kedden eljuttatott közlemény szerint.
Kiemelte: az energiaválság, a magas gázárak és az orosz források elérhetőségének visszaszorulása miatt Európában újra “virágkorukat élik” azok az infrastruktúra-fejlesztések, melyek alternatív forrásokat tesznek elérhetővé a régió számára. Ságvári Pál szerint érzékelhetően megnőtt a már meglévő csővezetékek továbbfejlesztésére irányuló igény is, mint például a Transz-Adriai Vezeték (TAP) jelenleg évi 10 milliárd köbméteres kapacitásának tervezett megduplázása. Másrészt ismét lendületet kapott az Eastmed-csővezeték megépítése, mely arra lenne hivatott, hogy a kelet-földközi-tengeri térség mezőiről juttassa el a gázt Délkelet-Európába. A közleményben felidézték, hogy az elmúlt időszakban megvalósult gázvezeték-fejlesztések közül az Interconnector Greece-Bulgaria (IGB) vezeték október 1-jén, az új gázév első napján kezdte meg kereskedelmi működését. Az IGB 50 évre kapott működési engedélyt Görögországban és 35 évre Bulgáriában; teljes kapacitása, amellyel a gázvezeték megkezdte működését, évi 3 milliárd köbméter.
Tájékoztattak arról, hogy a lengyel Gaz-System által épített Baltic Pipe gázvezetéket a gázév elején részleges kapacitással helyezték üzembe; a vezeték maximális tervezett kapacitása évi 10 milliárd köbméter. Célja, hogy kiterjessze Lengyelország és Dánia, valamint a balti-tengeri régió és Közép- és Kelet-Európa más országainak gázellátási forrásait. A projekt közvetlen hozzáférést biztosít Lengyelország számára a norvégiai gázforrásokhoz. Augusztus végén befejeződött a Lengyelország-Szlovákia gázvezeték építése is, így a Balti-tengert az Adriával összekötő észak-déli gázfolyosó utolsó hiányzó eleme is a helyére került. A beruházásnak köszönhetően a horvátországi Krk-szigeti LNG-terminál, valamint a lengyelországi és litvániai terminálok között a földgáz fizikailag szállíthatóvá vált, illetve a régió összes országa számára elérhetők immár a Dél-Európában, Észak-Afrikában és a Kaukázusban lévő, illetve a norvégiai gázforrások is. Az új összekötővel 4,7 milliárd köbméter földgáz szállítása válik lehetővé Szlovákia felé, míg 5,7 milliárd köbméter az ellenkező irányba. A fejlesztés Magyarország számára is lényeges, hiszen a vezeték üzembe helyezésével a kereskedők újabb alternatív földgázforrásokhoz férhetnek hozzá a meglévő HU-SK csővezetéken keresztül – olvasható a MEKH közleményében.
mti
Zöldinfó
Laborvizsgálat igazolta az azbeszt jelenlétét, azonnal lépett a városvezetés
Zalaegerszegen két utcából elszállították a kőzúzalékot.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Zalaegerszegen két utcában komplex technikát alkalmazva felszedték és elszállították az osztrák bányákból származó, azbeszttartalmú kőzúzalékot – közölte Facebook-bejegyzésében a város polgármestere. Balaicz Zoltán (Fidesz-KDNP) jelezte: miután a laborvizsgálatok eredménye kimutatta az azbeszt jelenlétét a Gazdaság utcában és az Iskola utcában, ahol bölcsőde, óvoda és iskola is működik, ezért pénteken az önkormányzati tulajdonú Zala-Müllex Kft. eltávolította az azbesztet tartalmazó kőzúzalékot. A munkavégzés idejére a két utcát lezárták, a három intézményből pedig hazavitték a gyerekeket – ismertette az alternativenergia.hu. “Komplex technikát alkalmazva, országosan is elsők között cselekedtünk az ügyben” – írta a polgármester. Hozzátette, a vállalat szakemberei a környezetvédelmi szabályoknak megfelelően, védőfelszerelésben végezték el a munkát, az érintett területet a munkavégzés előtt vízzel locsolták a kiporzás elkerülése érdekében.
Mint írta: az azbeszttartalmú zúzalékot zárt konténerben szállították a Vas megyei Harasztifaluban lévő regionális hulladékkezelő központba, ahol a cégnek azbeszthulladék lerakására alkalmas, engedélyezett veszélyeshulladék-lerakója üzemel. Az elszállított azbesztes kőzúzalék helyére az uzsai bányából származó, ellenőrzött bazaltzúzalék került. Balaicz Zoltán kifejtette: a munkát folytatják az érintett, kisebb területek azbesztmentesítésével a Vajda Lajos utcában, a Domb utcában és a Jákum utcában. A nagyobb területek esetében – vagyis az Áfonya és az Estike utcában, a Kisfaludy utca és a Mártírok útja sarkán lévő parkolóban, valamint a Zrínyi utcai iparterületen lévő parkolóban – jelentősebb pénzügyi forrásra van szükség a helyzet kezelésére, ezekre elkészítik a műszaki terveket, és a kormány pénzügyi támogatásának folyósítása után következik az azbesztmentesítés és az új burkolatok kialakítása.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaNégy elektromos modellel készül a Suzuki 2030-ig, köztük az új e-Vitarával
