Zöldinfó

MEKH: új gázvezetékek erősítik Magyarország és a régió ellátásbiztonságát

Az október elejére kereskedelmi üzembe helyezett görög-bolgár (IGB) és lengyel-szlovák összekötő földgázvezeték, valamint a norvég gázt Lengyelországba szállító Baltic Pipe lehetővé teszi, hogy Magyarország tovább tágítsa beszerzési lehetőségeit – jelentette ki Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese az MTI-nek kedden eljuttatott közlemény szerint.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-11-08

Szerző:

Hell

Kiemelte: az energiaválság, a magas gázárak és az orosz források elérhetőségének visszaszorulása miatt Európában újra “virágkorukat élik” azok az infrastruktúra-fejlesztések, melyek alternatív forrásokat tesznek elérhetővé a régió számára. Ságvári Pál szerint érzékelhetően megnőtt a már meglévő csővezetékek továbbfejlesztésére irányuló igény is, mint például a Transz-Adriai Vezeték (TAP) jelenleg évi 10 milliárd köbméteres kapacitásának tervezett megduplázása. Másrészt ismét lendületet kapott az Eastmed-csővezeték megépítése, mely arra lenne hivatott, hogy a kelet-földközi-tengeri térség mezőiről juttassa el a gázt Délkelet-Európába. A közleményben felidézték, hogy az elmúlt időszakban megvalósult gázvezeték-fejlesztések közül az Interconnector Greece-Bulgaria (IGB) vezeték október 1-jén, az új gázév első napján kezdte meg kereskedelmi működését. Az IGB 50 évre kapott működési engedélyt Görögországban és 35 évre Bulgáriában; teljes kapacitása, amellyel a gázvezeték megkezdte működését, évi 3 milliárd köbméter.

Tájékoztattak arról, hogy a lengyel Gaz-System által épített Baltic Pipe gázvezetéket a gázév elején részleges kapacitással helyezték üzembe; a vezeték maximális tervezett kapacitása évi 10 milliárd köbméter. Célja, hogy kiterjessze Lengyelország és Dánia, valamint a balti-tengeri régió és Közép- és Kelet-Európa más országainak gázellátási forrásait. A projekt közvetlen hozzáférést biztosít Lengyelország számára a norvégiai gázforrásokhoz. Augusztus végén befejeződött a Lengyelország-Szlovákia gázvezeték építése is, így a Balti-tengert az Adriával összekötő észak-déli gázfolyosó utolsó hiányzó eleme is a helyére került. A beruházásnak köszönhetően a horvátországi Krk-szigeti LNG-terminál, valamint a lengyelországi és litvániai terminálok között a földgáz fizikailag szállíthatóvá vált, illetve a régió összes országa számára elérhetők immár a Dél-Európában, Észak-Afrikában és a Kaukázusban lévő, illetve a norvégiai gázforrások is. Az új összekötővel 4,7 milliárd köbméter földgáz szállítása válik lehetővé Szlovákia felé, míg 5,7 milliárd köbméter az ellenkező irányba. A fejlesztés Magyarország számára is lényeges, hiszen a vezeték üzembe helyezésével a kereskedők újabb alternatív földgázforrásokhoz férhetnek hozzá a meglévő HU-SK csővezetéken keresztül – olvasható a MEKH közleményében.

mti

Kapcsolódó tartalom:ellátás gázvezeték MEKH

Zöldinfó

Folyamatosan mérik a levegő minőségét pécsi iskolákban és óvodákban

A beltéri levegő minőségét elemző rendszer működik Pécsen.

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-09

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Hat pécsi oktatási-nevelési intézmény 73 tantermében és csoportszobájában működik már az a folyamatos beltéri levegőminőség-monitoring rendszer, amelyet a HungAIRy környezetvédelmi projekt eredményeként helyeztek üzembe – közölték az alternativenergia.hu. A HungaroMet Zrt. irányításával zajló program keretében a helyiségekben felszerelt érzékelők – egyebek mellett – a hőmérsékletet, a páratartalmat, valamint a levegő szén-dioxid- és szállópor-koncentrációját mérik. A programban négy pécsi óvoda és két általános iskola vesz részt, amelyekben összesen 73 beltéri mérőegység gyűjti az adatokat a helyiségek optimális levegőminőségének biztosítása érdekében.

A folyamatos mérések valós időben jelzik, mikor van szükség fokozott légcserére, így segítik az egészségesebb beltéri környezet fenntartását. Kifejtették: a szén-dioxid a beltéri levegő egyik legfontosabb indikátora, hiszen minél többen tartózkodnak egy helyiségben megfelelő légcsere nélkül, annál magasabb lesz ennek a koncentrációja. A közlemény szerint a tantermekben és a csoportszobákban eddig rögzített értékek azt mutatják, hogy hétköznapokon 8 és 16 óra között az átlagos szén-dioxid-koncentráció az egészségügyi irányérték alatt maradt.

A beltéri levegőminőség-monitoring a HungAIRy projekt pécsi pilotprogramjának része. A fejlesztés célja, hogy a folyamatos mérési adatok és a gyakorlati tapasztalatok segítségével támogassa az egészségesebb, energiahatékony és tudatosan működtetett köznevelési intézményi környezet kialakítását.

A hatvan százalékos – közel 16 millió eurós – európai uniós támogatással 2019 és 2026 között zajló HungAIRy program döntéstámogató, levegőminőség-modellező eszközök fejlesztésével, új légszennyezettségi mérőállomások telepítésével zajlik az ország tíz településén: Békéscsabán, Budapesten, Debrecenben, Egerben, Kaposváron, Karcagon, Miskolcon, Pécsen, Szolnokon és Tatabányán. A HungAIRy eredményeként megvalósult a települések levegőminőségi terveinek felülvizsgálata, de szemléletformáló, tájékoztató akciókat is tartottak, s országos tanácsadói hálózat működtetnek.

Tovább olvasom