Zöldinfó

MEKH: új gázvezetékek erősítik Magyarország és a régió ellátásbiztonságát

Az október elejére kereskedelmi üzembe helyezett görög-bolgár (IGB) és lengyel-szlovák összekötő földgázvezeték, valamint a norvég gázt Lengyelországba szállító Baltic Pipe lehetővé teszi, hogy Magyarország tovább tágítsa beszerzési lehetőségeit – jelentette ki Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese az MTI-nek kedden eljuttatott közlemény szerint.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-11-08

Szerző:

Hell

Kiemelte: az energiaválság, a magas gázárak és az orosz források elérhetőségének visszaszorulása miatt Európában újra “virágkorukat élik” azok az infrastruktúra-fejlesztések, melyek alternatív forrásokat tesznek elérhetővé a régió számára. Ságvári Pál szerint érzékelhetően megnőtt a már meglévő csővezetékek továbbfejlesztésére irányuló igény is, mint például a Transz-Adriai Vezeték (TAP) jelenleg évi 10 milliárd köbméteres kapacitásának tervezett megduplázása. Másrészt ismét lendületet kapott az Eastmed-csővezeték megépítése, mely arra lenne hivatott, hogy a kelet-földközi-tengeri térség mezőiről juttassa el a gázt Délkelet-Európába. A közleményben felidézték, hogy az elmúlt időszakban megvalósult gázvezeték-fejlesztések közül az Interconnector Greece-Bulgaria (IGB) vezeték október 1-jén, az új gázév első napján kezdte meg kereskedelmi működését. Az IGB 50 évre kapott működési engedélyt Görögországban és 35 évre Bulgáriában; teljes kapacitása, amellyel a gázvezeték megkezdte működését, évi 3 milliárd köbméter.

Tájékoztattak arról, hogy a lengyel Gaz-System által épített Baltic Pipe gázvezetéket a gázév elején részleges kapacitással helyezték üzembe; a vezeték maximális tervezett kapacitása évi 10 milliárd köbméter. Célja, hogy kiterjessze Lengyelország és Dánia, valamint a balti-tengeri régió és Közép- és Kelet-Európa más országainak gázellátási forrásait. A projekt közvetlen hozzáférést biztosít Lengyelország számára a norvégiai gázforrásokhoz. Augusztus végén befejeződött a Lengyelország-Szlovákia gázvezeték építése is, így a Balti-tengert az Adriával összekötő észak-déli gázfolyosó utolsó hiányzó eleme is a helyére került. A beruházásnak köszönhetően a horvátországi Krk-szigeti LNG-terminál, valamint a lengyelországi és litvániai terminálok között a földgáz fizikailag szállíthatóvá vált, illetve a régió összes országa számára elérhetők immár a Dél-Európában, Észak-Afrikában és a Kaukázusban lévő, illetve a norvégiai gázforrások is. Az új összekötővel 4,7 milliárd köbméter földgáz szállítása válik lehetővé Szlovákia felé, míg 5,7 milliárd köbméter az ellenkező irányba. A fejlesztés Magyarország számára is lényeges, hiszen a vezeték üzembe helyezésével a kereskedők újabb alternatív földgázforrásokhoz férhetnek hozzá a meglévő HU-SK csővezetéken keresztül – olvasható a MEKH közleményében.

mti

Kapcsolódó tartalom:ellátás gázvezeték MEKH

Zöldinfó

A klímák miatt nő az áramszünetek száma, az E.ON átütemezi a tervezett munkákat

Az extrém hőség miatt megszaporodtak az áramszünetek.

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-30

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az extrém hőség miatt Budapesten, Pest vármegyében és az Észak-Dunántúlon az átlagosnál két-háromszor több üzemzavar jelentkezik a villamosenergia-hálózaton, ezért az E.ON Hungária Csoport megerősített készenléttel dolgozik, és a tervezett áramszünetek jelentős részét elhalasztotta – közölte az alternativenergia.hu. A tájékoztatás szerint a tartós hőhullám és a jelentősen megnövekedett villamosenergia-fogyasztás – elsősorban a klímaberendezések használata miatt – fokozott terhelést jelent a hálózati berendezések számára. A legtöbb meghibásodást a középfeszültségű kábelek és a transzformátorok túlterhelése okozza, amelyeket a magas környezeti hőmérséklet miatt nehezebb hűteni. A legtöbb esetben néhány órán belül helyreállítják az áramszolgáltatást, ugyanakkor egyes meghibásodások elhárítása hosszabb időt is igénybe vehet. A társaság szakemberei folyamatosan figyelik a hálózat állapotát, szükség esetén pedig további hibaelhárító kapacitásokat vonnak be – írták.

A harmadfokú hőségriasztás idejére a vállalat a biztonságos üzemeltetéshez nem feltétlenül szükséges tervezett munkák jelentős részét átütemezte, a teljes szolgáltatási területén megerősített készenlétet és fokozott üzemirányítási felügyeletet rendelt el. A társaság arra kéri ügyfeleit, hogy tudatos energiahasználattal segítsék a hálózat terhelésének csökkentését a hőség idején. Azt javasolják, hogy a nagy energiaigényű háztartási készülékeket lehetőség szerint 21 óra után vagy a kora reggeli órákban használják, 18 és 21 óra között mérsékeljék a légkondicionálók használatát, valamint lehetőség szerint kerüljék több nagy teljesítményű elektromos berendezés egyidejű működtetését.

A közlemény szerint a következő napokban várható lehűlés és a viharokkal érkező hidegfront szintén okozhat hálózati meghibásodásokat, ezért a vállalat erre az időszakra is megerősített készenléttel készül. Az ügyfeléktől azt kérik, hogy áramkimaradás esetén mielőbb jelentsék a hibát az E.ON hibabejelentő vonalán.

Tovább olvasom