Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

MEKH: új gázvezetékek erősítik Magyarország és a régió ellátásbiztonságát

Az október elejére kereskedelmi üzembe helyezett görög-bolgár (IGB) és lengyel-szlovák összekötő földgázvezeték, valamint a norvég gázt Lengyelországba szállító Baltic Pipe lehetővé teszi, hogy Magyarország tovább tágítsa beszerzési lehetőségeit – jelentette ki Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese az MTI-nek kedden eljuttatott közlemény szerint.

Létrehozva:

|

Kiemelte: az energiaválság, a magas gázárak és az orosz források elérhetőségének visszaszorulása miatt Európában újra “virágkorukat élik” azok az infrastruktúra-fejlesztések, melyek alternatív forrásokat tesznek elérhetővé a régió számára. Ságvári Pál szerint érzékelhetően megnőtt a már meglévő csővezetékek továbbfejlesztésére irányuló igény is, mint például a Transz-Adriai Vezeték (TAP) jelenleg évi 10 milliárd köbméteres kapacitásának tervezett megduplázása. Másrészt ismét lendületet kapott az Eastmed-csővezeték megépítése, mely arra lenne hivatott, hogy a kelet-földközi-tengeri térség mezőiről juttassa el a gázt Délkelet-Európába. A közleményben felidézték, hogy az elmúlt időszakban megvalósult gázvezeték-fejlesztések közül az Interconnector Greece-Bulgaria (IGB) vezeték október 1-jén, az új gázév első napján kezdte meg kereskedelmi működését. Az IGB 50 évre kapott működési engedélyt Görögországban és 35 évre Bulgáriában; teljes kapacitása, amellyel a gázvezeték megkezdte működését, évi 3 milliárd köbméter.

Tájékoztattak arról, hogy a lengyel Gaz-System által épített Baltic Pipe gázvezetéket a gázév elején részleges kapacitással helyezték üzembe; a vezeték maximális tervezett kapacitása évi 10 milliárd köbméter. Célja, hogy kiterjessze Lengyelország és Dánia, valamint a balti-tengeri régió és Közép- és Kelet-Európa más országainak gázellátási forrásait. A projekt közvetlen hozzáférést biztosít Lengyelország számára a norvégiai gázforrásokhoz. Augusztus végén befejeződött a Lengyelország-Szlovákia gázvezeték építése is, így a Balti-tengert az Adriával összekötő észak-déli gázfolyosó utolsó hiányzó eleme is a helyére került. A beruházásnak köszönhetően a horvátországi Krk-szigeti LNG-terminál, valamint a lengyelországi és litvániai terminálok között a földgáz fizikailag szállíthatóvá vált, illetve a régió összes országa számára elérhetők immár a Dél-Európában, Észak-Afrikában és a Kaukázusban lévő, illetve a norvégiai gázforrások is. Az új összekötővel 4,7 milliárd köbméter földgáz szállítása válik lehetővé Szlovákia felé, míg 5,7 milliárd köbméter az ellenkező irányba. A fejlesztés Magyarország számára is lényeges, hiszen a vezeték üzembe helyezésével a kereskedők újabb alternatív földgázforrásokhoz férhetnek hozzá a meglévő HU-SK csővezetéken keresztül – olvasható a MEKH közleményében.

mti

Advertisement

Zöldinfó

Kritikus a helyzet a földeken: a kukorica és a napraforgó is megsínyli az aszályt

Az Alföld egyes részein fokozódik a szárazság.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A következő napokban a Dunántúlon és északkeleten várható több eső, az Alföld egyes részein azonban tovább fokozódik a szárazság – írta a HungaroMet Zrt. agrometeorológiai elemzésében. Azt írták, az elmúlt egy hétben majdnem minden nap előfordultak záporok, zivatarok, de az ország területének több mint felén, elsősorban a Dunától keletre 2 milliméter sem esett – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az elmúlt 30 napban foltokban 50-70 milliméter eső esett, de még ez is kevesebb a sokéves átlagnál, helyenként azonban 5 millimétert sem mértek. Az elmúlt napok esői, záporai átnedvesítették a talaj felső 10, néhol 30 centiméteres rétegét, de az ország túlnyomó részén nem vagy csak alig esett, így a teljes felső egy méteres réteg rendkívül száraz. Az Alföldön 140-170 milliméter, a Dunántúlon a délnyugati tájak kivételével 110-150 milliméter nedvesség hiányzik a telítettséghez. A hőmérséklet a Dunántúlon 3-4 Celsius-fokkal, keleten 1-2 fokkal alakult magasabban az ilyenkor szokásosnál. A napi középhőmérséklet hétfőig 20-25 fok között alakult, majd már nagy területen meghaladta a 25 fokot.

A kalászosok az idén a száraz, meleg időjárás hatására a szokásosnál hamarabb beértek, így az aratás is hamarabb elkezdődött, az ország nagy részén már be is fejeződött. A termésátlagok meglehetősen alacsonyak. A napraforgó virágzik, de többfelé látni már a virágzás végén járó táblákat, zöld tömege a műholdas mérések szerint nagyon alacsony, még a 2022-es évinél is kevesebb. A kukorica is virágzik, vannak az országban olyan területek, ahol szépek az állományok, de a legtöbb helyen az öntözetlen táblák nagyon gyengék. Jelenleg az ország túlnyomó részén közepes vagy nagyfokú mezőgazdasági aszály van, csak a délnyugati országrészben és kisebb körzetekben északkeleten van optimális mennyiségű nedvesség a talajban. Jelentős, országos csapadékra lenne szükség, hogy a károk csökkenjenek.

Az előrejelzés szerint változékonnyá válik az időjárás, szombat délelőttig többfelé lehet záporokra, zivatarokra számítani, amelyeket jégeső és viharos széllökések kísérhetnek. Vasárnap estétől nyugat felől újabb hidegfront érkezik, amiből ismét többfelé várhatók esők, záporok, zivatarok. Összességében a Dunántúlon valószínű nagyobb mennyiségű csapadék, ott többfelé mérséklődik, míg az ország keleti felén jellemzően tovább fokozódik az aszály. A hőmérséklet pénteken tovább emelkedik, az Alföldön 35-36 fokos csúcsértékek lesznek jellemzők, majd szombattól fokozatosan mérséklődik a meleg.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák