Zöldinfó
MEKH: új gázvezetékek erősítik Magyarország és a régió ellátásbiztonságát
Az október elejére kereskedelmi üzembe helyezett görög-bolgár (IGB) és lengyel-szlovák összekötő földgázvezeték, valamint a norvég gázt Lengyelországba szállító Baltic Pipe lehetővé teszi, hogy Magyarország tovább tágítsa beszerzési lehetőségeit – jelentette ki Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese az MTI-nek kedden eljuttatott közlemény szerint.
Kiemelte: az energiaválság, a magas gázárak és az orosz források elérhetőségének visszaszorulása miatt Európában újra “virágkorukat élik” azok az infrastruktúra-fejlesztések, melyek alternatív forrásokat tesznek elérhetővé a régió számára. Ságvári Pál szerint érzékelhetően megnőtt a már meglévő csővezetékek továbbfejlesztésére irányuló igény is, mint például a Transz-Adriai Vezeték (TAP) jelenleg évi 10 milliárd köbméteres kapacitásának tervezett megduplázása. Másrészt ismét lendületet kapott az Eastmed-csővezeték megépítése, mely arra lenne hivatott, hogy a kelet-földközi-tengeri térség mezőiről juttassa el a gázt Délkelet-Európába. A közleményben felidézték, hogy az elmúlt időszakban megvalósult gázvezeték-fejlesztések közül az Interconnector Greece-Bulgaria (IGB) vezeték október 1-jén, az új gázév első napján kezdte meg kereskedelmi működését. Az IGB 50 évre kapott működési engedélyt Görögországban és 35 évre Bulgáriában; teljes kapacitása, amellyel a gázvezeték megkezdte működését, évi 3 milliárd köbméter.
Tájékoztattak arról, hogy a lengyel Gaz-System által épített Baltic Pipe gázvezetéket a gázév elején részleges kapacitással helyezték üzembe; a vezeték maximális tervezett kapacitása évi 10 milliárd köbméter. Célja, hogy kiterjessze Lengyelország és Dánia, valamint a balti-tengeri régió és Közép- és Kelet-Európa más országainak gázellátási forrásait. A projekt közvetlen hozzáférést biztosít Lengyelország számára a norvégiai gázforrásokhoz. Augusztus végén befejeződött a Lengyelország-Szlovákia gázvezeték építése is, így a Balti-tengert az Adriával összekötő észak-déli gázfolyosó utolsó hiányzó eleme is a helyére került. A beruházásnak köszönhetően a horvátországi Krk-szigeti LNG-terminál, valamint a lengyelországi és litvániai terminálok között a földgáz fizikailag szállíthatóvá vált, illetve a régió összes országa számára elérhetők immár a Dél-Európában, Észak-Afrikában és a Kaukázusban lévő, illetve a norvégiai gázforrások is. Az új összekötővel 4,7 milliárd köbméter földgáz szállítása válik lehetővé Szlovákia felé, míg 5,7 milliárd köbméter az ellenkező irányba. A fejlesztés Magyarország számára is lényeges, hiszen a vezeték üzembe helyezésével a kereskedők újabb alternatív földgázforrásokhoz férhetnek hozzá a meglévő HU-SK csővezetéken keresztül – olvasható a MEKH közleményében.
mti
Zöldinfó
Rendkívüli vízjárási viszonyokra kell készülni az Öreg-Duna térségében
Péntekig nagyobb vízhozamra kell készülni az Öreg-Duna medrében.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Péntekig az Öreg-Duna medrében a megszokottnál nagyobb vízhozamra, emelkedő vízszintekre, valamint helyenként erősebb sodrásra lehet számítani – hívta fel a figyelmet az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a Facebook-oldalán. Azt írták: kedden reggel 8 órától várhatóan péntek délután 5 óráig a bősi vízerőmű 400 kV-os elosztóállomása egy meghibásodás elhárítása miatt üzemen kívül lesz – írja az alternativenergia.hu. Az üzemszünet időtartama alatt a bősi vízerőmű korlátozott teljesítménnyel működik. Hozzátették: a rendelkezésre álló információk alapján az erőmű egy turbógenerátorral üzemel, legfeljebb másodpercenként 500 köbméter vízhozam felhasználásával. Az ezen felüli, energetikai célra fel nem használt vízmennyiséget Dunacsúny térségében az Öreg-Duna medrébe vezetik át. Emiatt az üzemszünet ideje alatt az Öreg-Duna medrében a megszokottnál nagyobb vízhozamra, emelkedő vízszintekre, valamint helyenként erősebb sodrásra lehet számítani. Felhívták a figyelmet arra, hogy a vízhozamok és vízszintek tényleges alakulását a Duna felső szakaszának hidrológiai helyzete, valamint a dévényi vízmérce aktuális vízhozam- és vízállásadatai befolyásolják.
Felhívták a horgászok, vízitúrázók, kenusok, kajakosok, csónakosok, kirándulók, valamint a part menti területeken tartózkodók figyelmét, hogy az Öreg-Duna medrében és annak közvetlen környezetében a vízjárási viszonyok rövid időn belül is megváltozhatnak. A vízszint emelkedése, a sodrás erősödése, továbbá egyes partszakaszok, zátonyok, bejárók és alacsonyabban fekvő területek elöntése veszélyhelyzetet okozhat – írták. Arra kérték az érintetteket, hogy az üzemszünet ideje alatt fokozott körültekintéssel tartózkodjanak a vízparton és a vízen, és a horgászhelyek, vízre szállási pontok, kikötési lehetőségek és parti megközelítési útvonalak használata előtt minden esetben vegyék figyelembe az aktuális vízállapotokat.
Megjegyezték: a megnövekedett dunai vízhozam hatása a szigetközi hullámtéri vízpótló rendszer egyes szakaszain is jelentkezhet, ezért kérik, hogy az érintett területeken közlekedők és ott tartózkodók szintén fokozott óvatossággal járjanak el. A hullámtéri ágakban, mellékágakban és műtárgyak környezetében a vízszintek, áramlási viszonyok és megközelítési lehetőségek változhatnak.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaNégy elektromos modellel készül a Suzuki 2030-ig, köztük az új e-Vitarával
