Zöldinfó
MEKH: új gázvezetékek erősítik Magyarország és a régió ellátásbiztonságát
Az október elejére kereskedelmi üzembe helyezett görög-bolgár (IGB) és lengyel-szlovák összekötő földgázvezeték, valamint a norvég gázt Lengyelországba szállító Baltic Pipe lehetővé teszi, hogy Magyarország tovább tágítsa beszerzési lehetőségeit – jelentette ki Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese az MTI-nek kedden eljuttatott közlemény szerint.
Kiemelte: az energiaválság, a magas gázárak és az orosz források elérhetőségének visszaszorulása miatt Európában újra “virágkorukat élik” azok az infrastruktúra-fejlesztések, melyek alternatív forrásokat tesznek elérhetővé a régió számára. Ságvári Pál szerint érzékelhetően megnőtt a már meglévő csővezetékek továbbfejlesztésére irányuló igény is, mint például a Transz-Adriai Vezeték (TAP) jelenleg évi 10 milliárd köbméteres kapacitásának tervezett megduplázása. Másrészt ismét lendületet kapott az Eastmed-csővezeték megépítése, mely arra lenne hivatott, hogy a kelet-földközi-tengeri térség mezőiről juttassa el a gázt Délkelet-Európába. A közleményben felidézték, hogy az elmúlt időszakban megvalósult gázvezeték-fejlesztések közül az Interconnector Greece-Bulgaria (IGB) vezeték október 1-jén, az új gázév első napján kezdte meg kereskedelmi működését. Az IGB 50 évre kapott működési engedélyt Görögországban és 35 évre Bulgáriában; teljes kapacitása, amellyel a gázvezeték megkezdte működését, évi 3 milliárd köbméter.
Tájékoztattak arról, hogy a lengyel Gaz-System által épített Baltic Pipe gázvezetéket a gázév elején részleges kapacitással helyezték üzembe; a vezeték maximális tervezett kapacitása évi 10 milliárd köbméter. Célja, hogy kiterjessze Lengyelország és Dánia, valamint a balti-tengeri régió és Közép- és Kelet-Európa más országainak gázellátási forrásait. A projekt közvetlen hozzáférést biztosít Lengyelország számára a norvégiai gázforrásokhoz. Augusztus végén befejeződött a Lengyelország-Szlovákia gázvezeték építése is, így a Balti-tengert az Adriával összekötő észak-déli gázfolyosó utolsó hiányzó eleme is a helyére került. A beruházásnak köszönhetően a horvátországi Krk-szigeti LNG-terminál, valamint a lengyelországi és litvániai terminálok között a földgáz fizikailag szállíthatóvá vált, illetve a régió összes országa számára elérhetők immár a Dél-Európában, Észak-Afrikában és a Kaukázusban lévő, illetve a norvégiai gázforrások is. Az új összekötővel 4,7 milliárd köbméter földgáz szállítása válik lehetővé Szlovákia felé, míg 5,7 milliárd köbméter az ellenkező irányba. A fejlesztés Magyarország számára is lényeges, hiszen a vezeték üzembe helyezésével a kereskedők újabb alternatív földgázforrásokhoz férhetnek hozzá a meglévő HU-SK csővezetéken keresztül – olvasható a MEKH közleményében.
mti
Zöldinfó
Újra drágul az üzemanyag Szlovéniában – ennyibe kerül most a benzin és a dízel
Újabb történelmi csúcson a dízel és a fűtőolaj ára Szlovéniában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Ismét emelkednek a szabályozott üzemanyagárak kedden Szlovéniában: a dízel literje 5,2 eurócenttel, a fűtőolajé 5,8 centtel drágul, miközben a benzin ára is több mint öt centtel nő – írja az alternativenergia.hu. Az energiaügyi és infrastrukturális minisztérium hétfői közlése szerint a dízel literje 1,99 euróra (725 forintra), a 95-ös oktánszámú benziné 1,72 euróra (625 forintra), a fűtőolajé pedig 1,60 euróra (583 forintra) drágul. Az új árak szeptember 21-ig lesznek érvényben. A kormány nem változtatott a jövedéki adókon, amelyek a dízel esetében már elérték az uniós szabályok által megengedett legalacsonyabb szintet. A benzin után literenként 0,42 euró (152 forint), a dízel után 0,33 euró (120 forint), a fűtőolaj után pedig 0,08 euró (29 forint) jövedéki adót kell fizetni.
A kabinet július 28. és szeptember 28. között ideiglenesen felfüggesztette a szén-dioxid-kibocsátási adó és az energiahatékonysági hozzájárulás megfizetését a benzin, a dízel és a fűtőolaj után. A tárca számításai szerint a kormányzati intézkedések nélkül a benzin literje mintegy 1,93 euróba (701 forintba), a dízelé 2,21 euróba (803 forintba), a fűtőolajé pedig 1,82 euróba (661 forintba) kerülne. A szabályozott árakat továbbra is a világpiaci olajtermékárak, valamint a dollár és az euró árfolyamának alakulása alapján állapítják meg. A számításnál az ásványolaj-származékok árának hétnapos átlagát veszik figyelembe. A szabályozás nem vonatkozik az autópályák és gyorsforgalmi utak mentén működő töltőállomásokra, ahol továbbra is a kereskedők határozzák meg az árakat.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMegszűnik az elektronikai hulladék leadása az önkormányzati gyűjtéseken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzennyezés az akkumulátorgyárnál: függetlenül vizsgálják az iváncsai kutak vizét
