Zöldinfó
MEKH: új gázvezetékek erősítik Magyarország és a régió ellátásbiztonságát
Az október elejére kereskedelmi üzembe helyezett görög-bolgár (IGB) és lengyel-szlovák összekötő földgázvezeték, valamint a norvég gázt Lengyelországba szállító Baltic Pipe lehetővé teszi, hogy Magyarország tovább tágítsa beszerzési lehetőségeit – jelentette ki Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese az MTI-nek kedden eljuttatott közlemény szerint.
Kiemelte: az energiaválság, a magas gázárak és az orosz források elérhetőségének visszaszorulása miatt Európában újra “virágkorukat élik” azok az infrastruktúra-fejlesztések, melyek alternatív forrásokat tesznek elérhetővé a régió számára. Ságvári Pál szerint érzékelhetően megnőtt a már meglévő csővezetékek továbbfejlesztésére irányuló igény is, mint például a Transz-Adriai Vezeték (TAP) jelenleg évi 10 milliárd köbméteres kapacitásának tervezett megduplázása. Másrészt ismét lendületet kapott az Eastmed-csővezeték megépítése, mely arra lenne hivatott, hogy a kelet-földközi-tengeri térség mezőiről juttassa el a gázt Délkelet-Európába. A közleményben felidézték, hogy az elmúlt időszakban megvalósult gázvezeték-fejlesztések közül az Interconnector Greece-Bulgaria (IGB) vezeték október 1-jén, az új gázév első napján kezdte meg kereskedelmi működését. Az IGB 50 évre kapott működési engedélyt Görögországban és 35 évre Bulgáriában; teljes kapacitása, amellyel a gázvezeték megkezdte működését, évi 3 milliárd köbméter.
Tájékoztattak arról, hogy a lengyel Gaz-System által épített Baltic Pipe gázvezetéket a gázév elején részleges kapacitással helyezték üzembe; a vezeték maximális tervezett kapacitása évi 10 milliárd köbméter. Célja, hogy kiterjessze Lengyelország és Dánia, valamint a balti-tengeri régió és Közép- és Kelet-Európa más országainak gázellátási forrásait. A projekt közvetlen hozzáférést biztosít Lengyelország számára a norvégiai gázforrásokhoz. Augusztus végén befejeződött a Lengyelország-Szlovákia gázvezeték építése is, így a Balti-tengert az Adriával összekötő észak-déli gázfolyosó utolsó hiányzó eleme is a helyére került. A beruházásnak köszönhetően a horvátországi Krk-szigeti LNG-terminál, valamint a lengyelországi és litvániai terminálok között a földgáz fizikailag szállíthatóvá vált, illetve a régió összes országa számára elérhetők immár a Dél-Európában, Észak-Afrikában és a Kaukázusban lévő, illetve a norvégiai gázforrások is. Az új összekötővel 4,7 milliárd köbméter földgáz szállítása válik lehetővé Szlovákia felé, míg 5,7 milliárd köbméter az ellenkező irányba. A fejlesztés Magyarország számára is lényeges, hiszen a vezeték üzembe helyezésével a kereskedők újabb alternatív földgázforrásokhoz férhetnek hozzá a meglévő HU-SK csővezetéken keresztül – olvasható a MEKH közleményében.
mti
Zöldinfó
Energiahatékonyabbá válik a rijekai olajfinomító
Gőzturbinákkal növeli rijekai finomítója energiahatékonyságát az INA.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Befejezte több mint 15 millió eurós gőzturbina-beruházásának kivitelezését az INA a rijekai kőolaj-finomítójában, a fejlesztéssel csökkentik a gőzfelhasználást, energiát takarítanak meg és mérséklik a szén-dioxid-kibocsátást – közölte a horvát olajipari vállalat az MTI-vel. “A projekt újabb kiváló példája annak, hogy a korszerűsítésbe és az energiahatékonyságba történő beruházások egyszerre hoznak kézzelfogható működési előnyöket és mérséklik tevékenységünk környezeti hatását” – mondta a közlemény szerint Goran Plese, az INA finomításért és marketingért felelős operatív igazgatója. Kiemelte: a beruházást öt héttel a szerződéses határidő előtt sikerült eljuttatni ebbe a szakaszba – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Ezt a projektben részt vevő munkatársak és partnerek, köztük a Siemens Energy együttműködésének és összehangolt munkájának tulajdonította.
Az INA közlése szerint a rijekai finomító erőművében ellennyomásos gőzturbinákat és hozzájuk kapcsolódó villamos generátorokat telepítettek. A beruházás augusztus 25-én érte el a mechanikai készültséget, ezen a héten pedig megkezdődik a próbajáratás és a berendezések üzembe helyezése üzemi közeggel. A turbinák hatékonyabb gőzfelhasználást tesznek lehetővé, mérséklik a fogyasztást és energiamegtakarítást eredményeznek. A vállalat szerint a fejlesztés növeli a finomító technológiai rendszerének energiahatékonyságát, ezáltal javítja az INA versenyképességét és jövedelmezőségét.
Rámutattak: a beruházás hozzájárul az INA energiahatékonysági törvényből eredő kötelezettségeinek teljesítéséhez, és újabb lépést jelent a rijekai finomító energiafelhasználásának korszerűsítésében.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaSzennyezés az akkumulátorgyárnál: függetlenül vizsgálják az iváncsai kutak vizét
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát
