Zöldinfó

MEKH: új gázvezetékek erősítik Magyarország és a régió ellátásbiztonságát

Az október elejére kereskedelmi üzembe helyezett görög-bolgár (IGB) és lengyel-szlovák összekötő földgázvezeték, valamint a norvég gázt Lengyelországba szállító Baltic Pipe lehetővé teszi, hogy Magyarország tovább tágítsa beszerzési lehetőségeit – jelentette ki Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese az MTI-nek kedden eljuttatott közlemény szerint.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-11-08

Szerző:

Hell

Kiemelte: az energiaválság, a magas gázárak és az orosz források elérhetőségének visszaszorulása miatt Európában újra “virágkorukat élik” azok az infrastruktúra-fejlesztések, melyek alternatív forrásokat tesznek elérhetővé a régió számára. Ságvári Pál szerint érzékelhetően megnőtt a már meglévő csővezetékek továbbfejlesztésére irányuló igény is, mint például a Transz-Adriai Vezeték (TAP) jelenleg évi 10 milliárd köbméteres kapacitásának tervezett megduplázása. Másrészt ismét lendületet kapott az Eastmed-csővezeték megépítése, mely arra lenne hivatott, hogy a kelet-földközi-tengeri térség mezőiről juttassa el a gázt Délkelet-Európába. A közleményben felidézték, hogy az elmúlt időszakban megvalósult gázvezeték-fejlesztések közül az Interconnector Greece-Bulgaria (IGB) vezeték október 1-jén, az új gázév első napján kezdte meg kereskedelmi működését. Az IGB 50 évre kapott működési engedélyt Görögországban és 35 évre Bulgáriában; teljes kapacitása, amellyel a gázvezeték megkezdte működését, évi 3 milliárd köbméter.

Tájékoztattak arról, hogy a lengyel Gaz-System által épített Baltic Pipe gázvezetéket a gázév elején részleges kapacitással helyezték üzembe; a vezeték maximális tervezett kapacitása évi 10 milliárd köbméter. Célja, hogy kiterjessze Lengyelország és Dánia, valamint a balti-tengeri régió és Közép- és Kelet-Európa más országainak gázellátási forrásait. A projekt közvetlen hozzáférést biztosít Lengyelország számára a norvégiai gázforrásokhoz. Augusztus végén befejeződött a Lengyelország-Szlovákia gázvezeték építése is, így a Balti-tengert az Adriával összekötő észak-déli gázfolyosó utolsó hiányzó eleme is a helyére került. A beruházásnak köszönhetően a horvátországi Krk-szigeti LNG-terminál, valamint a lengyelországi és litvániai terminálok között a földgáz fizikailag szállíthatóvá vált, illetve a régió összes országa számára elérhetők immár a Dél-Európában, Észak-Afrikában és a Kaukázusban lévő, illetve a norvégiai gázforrások is. Az új összekötővel 4,7 milliárd köbméter földgáz szállítása válik lehetővé Szlovákia felé, míg 5,7 milliárd köbméter az ellenkező irányba. A fejlesztés Magyarország számára is lényeges, hiszen a vezeték üzembe helyezésével a kereskedők újabb alternatív földgázforrásokhoz férhetnek hozzá a meglévő HU-SK csővezetéken keresztül – olvasható a MEKH közleményében.

mti

Kapcsolódó tartalom:ellátás gázvezeték MEKH

Zöldinfó

Évtizedekre szóló döntés: hosszabb egyeztetést kérnek a klímatörvényhez

Legalább négy hetet kérnek a civil szervezetek a klímatörvény véleményezésére.

Létrehozva:

7 perc telt el a létrehozás óta

2026-10-08

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Jelentős hatásai miatt legalább négy hetet kérnek a civil szervezetek az előkészítés alatt álló klímatörvény-tervezet véleményezésére – közölte az MTI-vel a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ). Az érdekképviselet csaknem 200 szervezet nevében, a Green Policy Centerrel együtt fordult Gajdos László élő környezetért felelős miniszterhez, mert attól tartanak, hogy az egyeztetés jóval rövidebb lesz – írja az alternativenergia.hu. Levelüket elküldték az igazságügyi, illetve a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős tárcának, valamint az emberséges és működő Magyarországért felelős kormánybiztosnak is.

A közlemény szerint a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény nyolc napot ír elő minimális véleményezési időként, de azt is kimondja, hogy a tervezet céljához és jelentőségéhez igazodó időt kell biztosítani. A végrehajtási rendelet alapján a miniszternek mérlegelnie kell a tervezet terjedelmét, szakmai és társadalmi jelentőségét, valamint mindazt, ami a lehető legszélesebb körű részvételt szolgálja. A négyhetes időtartam egyébként összhangban áll a nemzetközi jó gyakorlattal is – tették hozzá.

A klímatörvény a közlemény szerint évtizedekre meghatározza, hogyan fog alkalmazkodni Magyarország a változó környezeti feltételekhez. Egy ilyen jelentőségű jogszabályt nem lehet egy hét alatt érdemben véleményezni, a társadalomban komoly igény van a részvételre. A kért idő a felétele annak, hogy a beérkező szakmai és helyi tapasztalatok javíthassák a végleges törvényjavaslatot – hangsúlyozták.

Tovább olvasom