Zöldinfó
MEKH: új gázvezetékek erősítik Magyarország és a régió ellátásbiztonságát
Az október elejére kereskedelmi üzembe helyezett görög-bolgár (IGB) és lengyel-szlovák összekötő földgázvezeték, valamint a norvég gázt Lengyelországba szállító Baltic Pipe lehetővé teszi, hogy Magyarország tovább tágítsa beszerzési lehetőségeit – jelentette ki Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese az MTI-nek kedden eljuttatott közlemény szerint.
Kiemelte: az energiaválság, a magas gázárak és az orosz források elérhetőségének visszaszorulása miatt Európában újra “virágkorukat élik” azok az infrastruktúra-fejlesztések, melyek alternatív forrásokat tesznek elérhetővé a régió számára. Ságvári Pál szerint érzékelhetően megnőtt a már meglévő csővezetékek továbbfejlesztésére irányuló igény is, mint például a Transz-Adriai Vezeték (TAP) jelenleg évi 10 milliárd köbméteres kapacitásának tervezett megduplázása. Másrészt ismét lendületet kapott az Eastmed-csővezeték megépítése, mely arra lenne hivatott, hogy a kelet-földközi-tengeri térség mezőiről juttassa el a gázt Délkelet-Európába. A közleményben felidézték, hogy az elmúlt időszakban megvalósult gázvezeték-fejlesztések közül az Interconnector Greece-Bulgaria (IGB) vezeték október 1-jén, az új gázév első napján kezdte meg kereskedelmi működését. Az IGB 50 évre kapott működési engedélyt Görögországban és 35 évre Bulgáriában; teljes kapacitása, amellyel a gázvezeték megkezdte működését, évi 3 milliárd köbméter.
Tájékoztattak arról, hogy a lengyel Gaz-System által épített Baltic Pipe gázvezetéket a gázév elején részleges kapacitással helyezték üzembe; a vezeték maximális tervezett kapacitása évi 10 milliárd köbméter. Célja, hogy kiterjessze Lengyelország és Dánia, valamint a balti-tengeri régió és Közép- és Kelet-Európa más országainak gázellátási forrásait. A projekt közvetlen hozzáférést biztosít Lengyelország számára a norvégiai gázforrásokhoz. Augusztus végén befejeződött a Lengyelország-Szlovákia gázvezeték építése is, így a Balti-tengert az Adriával összekötő észak-déli gázfolyosó utolsó hiányzó eleme is a helyére került. A beruházásnak köszönhetően a horvátországi Krk-szigeti LNG-terminál, valamint a lengyelországi és litvániai terminálok között a földgáz fizikailag szállíthatóvá vált, illetve a régió összes országa számára elérhetők immár a Dél-Európában, Észak-Afrikában és a Kaukázusban lévő, illetve a norvégiai gázforrások is. Az új összekötővel 4,7 milliárd köbméter földgáz szállítása válik lehetővé Szlovákia felé, míg 5,7 milliárd köbméter az ellenkező irányba. A fejlesztés Magyarország számára is lényeges, hiszen a vezeték üzembe helyezésével a kereskedők újabb alternatív földgázforrásokhoz férhetnek hozzá a meglévő HU-SK csővezetéken keresztül – olvasható a MEKH közleményében.
mti
Zöldinfó
Téli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
Megújult a RenoPont: személyre szabott javaslatokat ad a megújuló energiával kombinált lakásfelújításhoz.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A téli fűtésszámlák újabb megugrása ismét megmutatta, hogy Magyarország épületállománya energiahatékonysági szempontból rossz állapotban van – írja az alternativenergia.hu. A magas rezsiköltségek mögött nem rendkívüli időjárási helyzet áll, hanem az, hogy magas az elavult, rosszul szigetelt épületek aránya, és sok a korszerűtlen fűtési rendszerrel rendelkező ingatlan. Ebben a helyzetben kulcskérdés, hogy a lakásfelújítás előtt állók érthető, megbízható és személyre szabott információkhoz jussanak. Ezt a célt szolgálja a megújult renopont.hu, ahol az eddigi tudásbázis mellett immár teljes körű útmutatók és könnyen használható, kérdésekre épülő segédletek (úgynevezett “varázslók”) segítik az eligazodást a megújuló energiák világában.
A fűtésszámlák mögött szerkezeti probléma áll
A hivatalos adatok szerint Magyarország végső energiafelhasználásának mintegy 42 százaléka az épületekhez kötődik. Az elmúlt évek fogyasztáscsökkenése elsősorban az enyhe teleknek és a takarékoskodásnak volt köszönhető, nem pedig az energiahatékony felújítások elterjedésének. Ezért amikor hidegebb tél érkezik, a rezsiköltségek ismét megugranak. Szakértői számítások szerint az épületállomány több mint 3 százalékát kellene évente mélyfelújítani, ami nagyjából 140 ezer lakást jelentene évente. Ez piaci alapon nem valósul meg, miközben a halogatás költsége folyamatosan nő: magasabb rezsi, rosszabb levegőminőség, és elmaradó klímacélok.
Nem általános tanács, hanem konkrét helyzetekre szabott javaslatok
A megújult RenoPont egyik legfontosabb újdonsága, hogy a felhasználók egy gyors, végigkattintható kérdéssor után nem általános ajánlásokat, hanem a saját otthonuk adottságaira szabott tanácsot kapnak. Egy tipikus példa: egy családi házban élő tulajdonos szeretné csökkenteni a rezsijét, de megtartaná a meglévő kazánt vagy kályhát, az ingatlan zöldövezetben van, kevés a szabad hely a telken, és minél kisebb átalakítást szeretne. A RenoPont ilyen esetben nem teljes rendszercserét javasol, hanem hibrid megoldásokat mutat be: például egy levegő–víz hőszivattyút a meglévő radiátoros rendszer mellé, vagy egy levegő–levegő hőszivattyút (hűtő-fűtő klímát), amely helyiségenként segít csökkenteni a gáz- vagy fatüzelésű fűtés használatát. Az oldal mindkét megoldásnál világosan bemutatja az előnyöket, a korlátokat és azokat a szempontokat, amelyekre érdemes figyelni, mielőtt bárki döntést hozna. Csak ezt követően érhető el az általános tudásanyag és a részletes műszaki háttér.
Megújuló energia: nem létezik univerzális recept, de mindenki számára van megoldás
A RenoPont új megközelítése abból indul ki, hogy nem minden megújuló technológia alkalmas minden épülethez. A hőszivattyú, a napelem vagy a napkollektor lehet jó megoldás – de csak akkor, ha az adott ingatlan adottságaihoz, a lakók élethelyzetéhez és a család pénztárcájához illeszkedik. Az oldalon elérhető útmutatók ezért külön kezelik a családi házas és társasházi helyzeteket, a kis és nagy átalakítással járó megoldásokat, valamint azt is, hogy mikor érdemes egy meglévő fűtési rendszert megtartani és mikor indokolt a csere.
Online tudás és személyes tanácsadás egy rendszerben
Az online tájékozódás után az érdeklődők RenoPont tanácsadói irodákban vagy online konzultáció keretében is személyre szabott segítséget kaphatnak. A tanácsadási folyamat a döntés-előkészítéstől egészen a megvalósításig kíséri végig a felújítást, így elkerülhetők a rossz döntések és a felesleges kiadások. A megújult RenoPont célja, hogy a bizonytalanság helyett kapaszkodót, a találgatás helyett valódi választási lehetőségeket kínáljon azoknak, akik belevágnának a felújításba – akár energiahatékonyságról, akár megújuló energiáról van szó.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaMagyar megoldás hozhatja el az energiatárolás jövőjét?
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKevés a használt elektromos autó, a tehetősek dominálnak a piacon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaLevegőszennyezettség miatt figyelmeztetést adott ki az önkormányzat
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaModern energiatárolóval támogatja a zöld átállást az MVM
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb milliárd tonnával csökkent a CO₂-kibocsátás a kínai zöldtechnológiai exportnak köszönhetően
