Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

MEKH: új gázvezetékek erősítik Magyarország és a régió ellátásbiztonságát

Az október elejére kereskedelmi üzembe helyezett görög-bolgár (IGB) és lengyel-szlovák összekötő földgázvezeték, valamint a norvég gázt Lengyelországba szállító Baltic Pipe lehetővé teszi, hogy Magyarország tovább tágítsa beszerzési lehetőségeit – jelentette ki Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese az MTI-nek kedden eljuttatott közlemény szerint.

Létrehozva:

|

Kiemelte: az energiaválság, a magas gázárak és az orosz források elérhetőségének visszaszorulása miatt Európában újra “virágkorukat élik” azok az infrastruktúra-fejlesztések, melyek alternatív forrásokat tesznek elérhetővé a régió számára. Ságvári Pál szerint érzékelhetően megnőtt a már meglévő csővezetékek továbbfejlesztésére irányuló igény is, mint például a Transz-Adriai Vezeték (TAP) jelenleg évi 10 milliárd köbméteres kapacitásának tervezett megduplázása. Másrészt ismét lendületet kapott az Eastmed-csővezeték megépítése, mely arra lenne hivatott, hogy a kelet-földközi-tengeri térség mezőiről juttassa el a gázt Délkelet-Európába. A közleményben felidézték, hogy az elmúlt időszakban megvalósult gázvezeték-fejlesztések közül az Interconnector Greece-Bulgaria (IGB) vezeték október 1-jén, az új gázév első napján kezdte meg kereskedelmi működését. Az IGB 50 évre kapott működési engedélyt Görögországban és 35 évre Bulgáriában; teljes kapacitása, amellyel a gázvezeték megkezdte működését, évi 3 milliárd köbméter.

Tájékoztattak arról, hogy a lengyel Gaz-System által épített Baltic Pipe gázvezetéket a gázév elején részleges kapacitással helyezték üzembe; a vezeték maximális tervezett kapacitása évi 10 milliárd köbméter. Célja, hogy kiterjessze Lengyelország és Dánia, valamint a balti-tengeri régió és Közép- és Kelet-Európa más országainak gázellátási forrásait. A projekt közvetlen hozzáférést biztosít Lengyelország számára a norvégiai gázforrásokhoz. Augusztus végén befejeződött a Lengyelország-Szlovákia gázvezeték építése is, így a Balti-tengert az Adriával összekötő észak-déli gázfolyosó utolsó hiányzó eleme is a helyére került. A beruházásnak köszönhetően a horvátországi Krk-szigeti LNG-terminál, valamint a lengyelországi és litvániai terminálok között a földgáz fizikailag szállíthatóvá vált, illetve a régió összes országa számára elérhetők immár a Dél-Európában, Észak-Afrikában és a Kaukázusban lévő, illetve a norvégiai gázforrások is. Az új összekötővel 4,7 milliárd köbméter földgáz szállítása válik lehetővé Szlovákia felé, míg 5,7 milliárd köbméter az ellenkező irányba. A fejlesztés Magyarország számára is lényeges, hiszen a vezeték üzembe helyezésével a kereskedők újabb alternatív földgázforrásokhoz férhetnek hozzá a meglévő HU-SK csővezetéken keresztül – olvasható a MEKH közleményében.

mti

Advertisement

Zöldinfó

Nem állhat le teljesen a krskói atomerőmű, a hálózat stabilitása a tét

A szlovén kormány üzemben tartja a krskói atomerőművet a hálózat stabilitására hivatkozva.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elrendelte a szlovén kormány, hogy az átviteli hálózat stabilitásának megőrzése érdekében a szlovén-horvát tulajdonú Krsko Atomerőmű (NEK) legalább minimális teljesítménnyel maradjon üzemben, egyúttal kihirdette az energiaellátás alacsony szintű veszélyeztetettségét – írja az alternativenergia.hu. A döntést azt követően hozták meg, hogy az erőmű a Száva alacsony vízhozama és magas vízhőmérséklete miatt megkezdte reaktora teljesítményének csökkentését. A kabinet szerint nem az ország villamosenergia-ellátása forog kockán, hanem az átviteli hálózat stabilitása. Az Eles szlovén villamosenergia-átviteli rendszerirányító elemzései alapján a krskói atomerőmű leállása esetén importból elegendő villamos energia állna rendelkezésre, ugyanakkor nehézséget okozhatna a 400 kilovoltos hálózat megfelelő feszültségszintjének fenntartása, mert a vezetékeken túl magas feszültség alakulhatna ki.

A kormány határozata szerint az atomerőműnek valamennyi biztonsági előírás betartása mellett legalább minimális kapacitással kell működnie a villamosenergia-rendszer zavartalan üzemeltetése és a folyamatos ellátás érdekében. A határozat a Száva hőmérséklete és vízhozama mellett még biztonságosan és megbízhatóan fenntartható minimális üzemet írja elő. A kormány közleménye nem tesz említést környezetvédelmi korlátozások alóli felmentésről. Tomaz Zagar, az energiaügyi minisztérium államtitkára szerda este a szlovén köztelevíziónak azt mondta: nem a rendelkezésre álló villamos energia mennyisége, hanem a hálózat stabilitása jelent gondot, amely az atomerőmű teljes leállása esetén tovább súlyosbodhatna.

Közölte: szerda délután a krskói atomerőmű fedezte a szlovéniai villamosenergia-felhasználás mintegy felét. A fogyasztás jelenleg viszonylag alacsony, mert sokan szabadságon vannak, és az ipari termelés is elmarad a szokásostól. Az esti órákban már importra is szükség volt, amelynek aránya a jelenlegi helyzet fennmaradása esetén tovább nőhet. Zagar szerint ez emelheti a villamos energia piaci árát, de nem érinti közvetlenül a háztartásokat és a rögzített áras szerződéssel rendelkező fogyasztókat.

Advertisement

Elsősorban azok a vállalatok lehetnek kitéve az áremelkedésnek, amelyeknek nincs az év végéig vagy a következő évre szóló villamosenergia-vásárlási szerződésük. Az államtitkár becslése szerint a cégeknek mindössze mintegy ötöde rendelkezik ilyen megállapodással. A kormány azért is fokozottan figyeli a helyzetet, mert tervezett karbantartást végeznek az Olaszország felé vezető egyik távvezetéken, és ugyancsak karbantartás alatt áll a sostanji hőerőmű hatos blokkja. A távvezeték várhatóan hamarosan ismét üzembe áll, a hőerőművi blokk karbantartása azonban meghibásodás miatt elhúzódhat.

Zagar szerint a hőség, az aszály, valamint a korlátozottan rendelkezésre álló termelő- és átviteli kapacitások miatt nehéz augusztusra lehet számítani. A krskói atomerőmű szerdán jelentette be, hogy első lépésben 80 százalékra csökkenti a reaktor teljesítményét, szükség esetén pedig tovább mérsékli. Az erőmű akkor tér vissza a teljes kapacitású működéshez, amikor a hidrológiai és időjárási viszonyok lehetővé teszik. A NEK működését a Száva felmelegedésére vonatkozó környezetvédelmi előírások korlátozzák. A folyó napi átlaghőmérséklete az erőmű alatti ellenőrzési ponton nem haladhatja meg a 28 Celsius-fokot, az erőmű pedig legfeljebb 3 Celsius-fokkal növelheti a víz hőmérsékletét.

Advertisement

Alacsony vízhozam és magas vízhőmérséklet esetén az erőmű hűtőtornyokkal hűti a Szávába visszavezetett vizet. Mivel ez már nem elegendő az előírt határértékek betartásához, csökkenteni kell a reaktor teljesítményét, így kevesebb elvezetendő hő keletkezik. A NEK közölte: ha a jelenlegi hidrológiai és meteorológiai viszonyok fennmaradnak vagy tovább romlanak, további teljesítménycsökkentésre lehet szükség.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák