Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mennyi idő alatt térülnek meg a napelemek jelenleg?

Létrehozva:

|

November 1-től jelentős változások zajlottak le a hazai napelemes piacon.

Bár a kormány ideiglenesen felfüggesztette az újonnan szerződő napelem-tulajdonosok számára a hálózati visszatáplálás lehetőségét, a napenergiára váltás továbbra is racionális és belátható időn belül megtérülő befektetés maradt. Az új szerződéseket ugyanis változatlanul szaldós elszámolás mellett köthetik az érintettek. Ráadásul érvényes az inflációs időszakok örök igazsága is: vedd meg ma, mert holnap többe fog kerülni. Drasztikus változással szembesülnek azok az ingatlantulajdonosok, akik november 1-jét követően kezdeményezik napelemes rendszer telepítését az otthonukra. A kormány ugyanis ideiglenesen felfüggesztette számukra a visszatáplálás lehetőségét, így a megtermelt feleslegüket nem tudják eladni az áramszolgáltatónak.

Azt sokan tudják, hogy a napelemek termelése nem egyenletes és nincsen szinkronban az áramfogyasztásunkkal. Alapesetben a napközbeni többlet értékesítése fedezi a magasabb esti áramigényt. Ez változik meg most ideiglenesen. „Eddig egy átlagos napelem-tulajdonos a szükséges energiamennyiség nagyjából harmadát használta el közvetlenül a napelemekről. Azonban most, a visszatáplálás tiltása miatt, a napelemrendszereket vissza kell szabályozni az épp aktuális, legalacsonyabb fogyasztásra.

Advertisement

Így, amíg a visszatáplálás tilalma életben van, a napelemrendszerről igénybe vehető önfogyasztás mértéke is lecsökken az átlagos 30%-ról, 5-10% körüli mértékre. De ez csak a tilalom idején van így. Utána teljes kapacitással üzemelhetnek majd ezek a rendszerek.” – mutatott rá Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a tiltás feloldásáig értelmetlen lenne napelemeket telepíteni. „Bár sokak figyelme elsiklott felette, de egy nagyon fontos tényező változatlan maradt: az új szerződéseket továbbra is szaldós elszámolással lehet megkötni. Vagyis a visszatáplálási tilalom kivezetése után ezek a rendszerek ugyanazon az áron adhatják el az áramfelesleget, amennyiért vásárolnak a szolgáltatótól” – magyarázta a szakértő. Aki szerint mind a jogszabály szövege, mind az energiapiaci folyamatok arra utalnak, hogy a visszatáplálás nélküli, alacsony termelési üzem csak rövid ideig, néhány évig fog tartani. A feloldását követően pedig előnybe kerülnek a meglévő szerződéssel rendelkezők.

„Évek óta tudjuk, hogy jövő év végével az új szerződésekre megszűnik a szaldós elszámolás. A visszatáplálás engedélyezése után szinte biztosan csak kedvezőtlenebb feltételekkel, bruttó elszámolással lehet majd új megállapodásokat kötni. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a visszatáplált energia után csak az áramárat kapja meg a tulajdonos, a rendszerhasználati díjat, az adókat és az áfát nem.” Ehhez hozzáadódik a napelemes technológiák drágulása. A globálisan felpörgő infláció, az alumínium- és acélipar energiakitettsége és alapanyaghiánya, az Európa-szerte hatalmas mértékben megnőtt igény a napelemrendszerek iránt és a forintárfolyam romlása miatt a szinte teljes egészében importból származó panelek, inverterek és tartószerkezetek mindegyike kétszámjegyű tempóban drágult év eleje óta.

Advertisement

A becslések szerint két év múlva a mostani ár másfél-kétszeresére érdemes számítani. „Most egy átlagos családi ház fogyasztását fedező napelemmennyiség nagyjából 3,5 millió forintba kerül, a megtérülés szaldós elszámolással 10-11 év körül alakul – értelemszerűen a visszatáplálás engedélyezésétől számítva. Bruttó elszámolás és a technológia további drágulása mellett ez akkor is a másfél-kétszeresére hosszabbodik, ha közben az elektromos áram ára is emelkedni fog.” Utóbbi a szakértő szerint ugyancsak reális forgatókönyv.

Advertisement

Zöldinfó

Erdők, klímavédelem, szemléletformálás: átfogó zöldfordulat az agrártárcánál

Teremtett világunk egyik legnagyobb szépsége a téli erdő, az állami erdők ilyenkor mindenki számára nyitottak, hozzájárulva az egészségmegőrzéshez.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az állami erdészeti társaságok az elmúlt évtizedben megvalósult 42 milliárd forintnyi turisztikai fejlesztése mellett, évente 4-5 milliárd forintot fordítanak a rekreációs infrastruktúra működtetésére saját költségvetésükből – írja az alternativenergia.hu a tárcavezető által nyilatkozottakat. Hangsúlyozta: “erdeink jelentősen hozzájárulnak klímavédelmi céljaink eléréséhez is. 2019 óta már csaknem 200 millió új fát ültettünk el országszerte. Magyarország erdőterülete az elmúlt száz év alatt megduplázódott, ami a magyar gazdák és az erdészek összefogásának eredménye”. Mint mondta, a Településfásítási Program “a rendszerváltás óta a legnagyobb belterületi fásítási kezdeményezés”, amelynek keretében 2026 végére már a százezredik fát is elültették. A miniszter kiemelte: a gyermekek szemléletformálása is kiemelten fontos célkitűzés, az iskolákban zajló Erdő Program mára a legnagyobb környezeti nevelési kezdeményezéssé vált. A program erdőpedagógiai foglalkozásain már 114 ezer gyermek vett részt országszerte – tette hozzá.

Nagy István videójában szólt arról is, hogy a közös agrárpolitika stratégiai terv keretében a kormány a korábbihoz képest háromszor annyi, összesen mintegy 310 milliárd forintnyi forrást fordít a magyar erdők megőrzésére, területük növelésére és minőségük javítására. “Minden elültetett fa egy újabb lépés egy egészségesebb jövő felé! Nem állunk meg, jövőre is folytatjuk” – hangoztatta. Az Agrárminisztériumnak az MTI-hez szombaton eljuttatott közleménye szerint a szakszerű erdőkezelésnek és a környezeti edukációnak kiemelt szerepe van abban, hogy közelebb kerüljünk a kitűzött klímavédelmi célok eléréséhez. Ismertetésük szerint az országfásítási program 2019-es meghirdetése óta csaknem 200 millió darab új fát ültettek el hazánk erdőterületének növelése érdekében. Ebből több mint 172 millió fa a Vidékfejlesztési Program erdőtelepítéseivel került a földbe.

Az állami erdészeti társaságok közreműködésének köszönhetően 4,3 millió fával gyarapodott az Újszülöttek Erdeje Program, amely őshonos fajokból álló elegyes erdőállományok létesítésével évente több, mint 1 millió facsemete elültetésével járul hozzá hazánk klímavédelmi céljainak teljesüléséhez. Ugyanakkor 7 milliót tettek ki a mintafásítási kezdeményezések, és a természetes úton befásodott területek erdővé alakítására is 430 ezer facsemetét használtak fel az állami erdészeti társaságok szakemberei – írták. Közleményük szerint az elmúlt több mint 5 évben a legtöbb erdőt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében telepítették 5829 hektáron, ezt követi Hajdú-Bihar vármegye, ahol 2614 és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, ahol 2396 hektárnyit telepítettek.

Advertisement

A Településfásítási Program a rendszerváltás óta az ország legnagyobb, belterületi fásítási kezdeményezése, melynek idei, 5. ütemére vonatkozóan 1,320 milliárd forint a keret, ez az összeg az eredetileg tervezettnek és a korábbiaknak több mint a duplája – emelte ki a tárca. Idén minden korábbinál nagyobb volt az érdeklődés, ezért az összes, több mint 1700 település fához juthatott. 2026 tavaszára már több mint 76 ezer sorfát ültettek el országszerte a vidéki településeken – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák