Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mennyi idő alatt térülnek meg a napelemek jelenleg?

Létrehozva:

|

November 1-től jelentős változások zajlottak le a hazai napelemes piacon.

Bár a kormány ideiglenesen felfüggesztette az újonnan szerződő napelem-tulajdonosok számára a hálózati visszatáplálás lehetőségét, a napenergiára váltás továbbra is racionális és belátható időn belül megtérülő befektetés maradt. Az új szerződéseket ugyanis változatlanul szaldós elszámolás mellett köthetik az érintettek. Ráadásul érvényes az inflációs időszakok örök igazsága is: vedd meg ma, mert holnap többe fog kerülni. Drasztikus változással szembesülnek azok az ingatlantulajdonosok, akik november 1-jét követően kezdeményezik napelemes rendszer telepítését az otthonukra. A kormány ugyanis ideiglenesen felfüggesztette számukra a visszatáplálás lehetőségét, így a megtermelt feleslegüket nem tudják eladni az áramszolgáltatónak.

Azt sokan tudják, hogy a napelemek termelése nem egyenletes és nincsen szinkronban az áramfogyasztásunkkal. Alapesetben a napközbeni többlet értékesítése fedezi a magasabb esti áramigényt. Ez változik meg most ideiglenesen. „Eddig egy átlagos napelem-tulajdonos a szükséges energiamennyiség nagyjából harmadát használta el közvetlenül a napelemekről. Azonban most, a visszatáplálás tiltása miatt, a napelemrendszereket vissza kell szabályozni az épp aktuális, legalacsonyabb fogyasztásra.

Advertisement

Így, amíg a visszatáplálás tilalma életben van, a napelemrendszerről igénybe vehető önfogyasztás mértéke is lecsökken az átlagos 30%-ról, 5-10% körüli mértékre. De ez csak a tilalom idején van így. Utána teljes kapacitással üzemelhetnek majd ezek a rendszerek.” – mutatott rá Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a tiltás feloldásáig értelmetlen lenne napelemeket telepíteni. „Bár sokak figyelme elsiklott felette, de egy nagyon fontos tényező változatlan maradt: az új szerződéseket továbbra is szaldós elszámolással lehet megkötni. Vagyis a visszatáplálási tilalom kivezetése után ezek a rendszerek ugyanazon az áron adhatják el az áramfelesleget, amennyiért vásárolnak a szolgáltatótól” – magyarázta a szakértő. Aki szerint mind a jogszabály szövege, mind az energiapiaci folyamatok arra utalnak, hogy a visszatáplálás nélküli, alacsony termelési üzem csak rövid ideig, néhány évig fog tartani. A feloldását követően pedig előnybe kerülnek a meglévő szerződéssel rendelkezők.

„Évek óta tudjuk, hogy jövő év végével az új szerződésekre megszűnik a szaldós elszámolás. A visszatáplálás engedélyezése után szinte biztosan csak kedvezőtlenebb feltételekkel, bruttó elszámolással lehet majd új megállapodásokat kötni. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a visszatáplált energia után csak az áramárat kapja meg a tulajdonos, a rendszerhasználati díjat, az adókat és az áfát nem.” Ehhez hozzáadódik a napelemes technológiák drágulása. A globálisan felpörgő infláció, az alumínium- és acélipar energiakitettsége és alapanyaghiánya, az Európa-szerte hatalmas mértékben megnőtt igény a napelemrendszerek iránt és a forintárfolyam romlása miatt a szinte teljes egészében importból származó panelek, inverterek és tartószerkezetek mindegyike kétszámjegyű tempóban drágult év eleje óta.

Advertisement

A becslések szerint két év múlva a mostani ár másfél-kétszeresére érdemes számítani. „Most egy átlagos családi ház fogyasztását fedező napelemmennyiség nagyjából 3,5 millió forintba kerül, a megtérülés szaldós elszámolással 10-11 év körül alakul – értelemszerűen a visszatáplálás engedélyezésétől számítva. Bruttó elszámolás és a technológia további drágulása mellett ez akkor is a másfél-kétszeresére hosszabbodik, ha közben az elektromos áram ára is emelkedni fog.” Utóbbi a szakértő szerint ugyancsak reális forgatókönyv.

Advertisement

Zöldinfó

375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában

A holland hatóságok 375 tonna illegális eredetű trópusi faanyagot foglaltak le.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A holland hatóságok 375 tonna feltehetően illegális eredetű trópusi keményfát foglaltak le egy importőrtől – írta az NlTimes hírportál. A holland élelmiszer- és fogyasztóvédelmi hatóság (NVWA) tájékoztatása szerint a Gabonból származó azobé faanyag importőre nem tudta igazolni, hogy a fákat jogszerűen vágták ki – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az illegális faanyagok kereskedelmének felderítésére szakosodott holland hatósági egység a rendőrséggel együtt két észak-hollandiai üzleti telephelyen és egy lakóingatlanban tartott házkutatást. A nyomozásba a belga vámhatóság is bekapcsolódott, miután Antwerpen kikötőjében feltartóztattak két, a két holland cégnek szánt szállítmányt.

A holland hatóságok júliusban és szeptemberben foglalták le a szállítmányokat. Az NVWA szerint a lefoglalt 375 tonna faanyag mintegy 16 teherautó rakományának felel meg. A hatóságok a házkutatások során dokumentumokat foglaltak le, emellett zár alá vették az importőr vállalati ingatlanjait és bankszámláit is. A környezetvédelmi bűncselekményekkel foglalkozó holland ügyészség közölte: az intézkedés célja annak biztosítása, hogy az illegális tevékenységből származó teljes hasznot elvonhassák a vállalattól az esetleges bírósági elmarasztaló ítéletet követően. A cég tulajdonosát májusban őrizetbe vették, majd kihallgatása után szabadon engedték.

Az NVWA szerint az illegális fakitermelés hozzájárul az erdőirtáshoz, elpusztítja a vadon élő állatok élőhelyeit, és súlyosbítja az éghajlatváltozást. Az importőr ellen jelenleg eljárás folyik az európai faanyagkereskedelmi-rendelet (EUTR) megsértése miatt; a jogszabály előírja, hogy minden, faanyagot az európai piacra behozó vállalatnak szigorú átvilágítást kell végeznie a jogszerű eredet garantálása érdekében.

Advertisement

Sajtóközleményében az NVWA kitért arra is, hogy 2026. decemberében az EUTR-t hivatalosan felváltja a jóval szigorúbb uniós erdőírtás elleni rendelet (EUDR). Az új szabályozás arra kötelezi majd a kereskedőket, hogy adják meg azon földterületek pontos földrajzi koordinátáit, ahonnan a faanyag származik, így igazolva, hogy a kitermelés nem járult hozzá az erdők állapotának romlásához. NVWA azt is hangsúlyozta, hogy az illegális fakitermelés hátrányosan érinti a Kongó-medence lakosságát, amely közvetlenül függ a trópusi esőerdőktől mindennapi élelmezése, lakhatása és elsődleges jövedelemforrása tekintetében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák