Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mennyi idő alatt térülnek meg a napelemek jelenleg?

Létrehozva:

|

November 1-től jelentős változások zajlottak le a hazai napelemes piacon.

Bár a kormány ideiglenesen felfüggesztette az újonnan szerződő napelem-tulajdonosok számára a hálózati visszatáplálás lehetőségét, a napenergiára váltás továbbra is racionális és belátható időn belül megtérülő befektetés maradt. Az új szerződéseket ugyanis változatlanul szaldós elszámolás mellett köthetik az érintettek. Ráadásul érvényes az inflációs időszakok örök igazsága is: vedd meg ma, mert holnap többe fog kerülni. Drasztikus változással szembesülnek azok az ingatlantulajdonosok, akik november 1-jét követően kezdeményezik napelemes rendszer telepítését az otthonukra. A kormány ugyanis ideiglenesen felfüggesztette számukra a visszatáplálás lehetőségét, így a megtermelt feleslegüket nem tudják eladni az áramszolgáltatónak.

Azt sokan tudják, hogy a napelemek termelése nem egyenletes és nincsen szinkronban az áramfogyasztásunkkal. Alapesetben a napközbeni többlet értékesítése fedezi a magasabb esti áramigényt. Ez változik meg most ideiglenesen. „Eddig egy átlagos napelem-tulajdonos a szükséges energiamennyiség nagyjából harmadát használta el közvetlenül a napelemekről. Azonban most, a visszatáplálás tiltása miatt, a napelemrendszereket vissza kell szabályozni az épp aktuális, legalacsonyabb fogyasztásra.

Advertisement

Így, amíg a visszatáplálás tilalma életben van, a napelemrendszerről igénybe vehető önfogyasztás mértéke is lecsökken az átlagos 30%-ról, 5-10% körüli mértékre. De ez csak a tilalom idején van így. Utána teljes kapacitással üzemelhetnek majd ezek a rendszerek.” – mutatott rá Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a tiltás feloldásáig értelmetlen lenne napelemeket telepíteni. „Bár sokak figyelme elsiklott felette, de egy nagyon fontos tényező változatlan maradt: az új szerződéseket továbbra is szaldós elszámolással lehet megkötni. Vagyis a visszatáplálási tilalom kivezetése után ezek a rendszerek ugyanazon az áron adhatják el az áramfelesleget, amennyiért vásárolnak a szolgáltatótól” – magyarázta a szakértő. Aki szerint mind a jogszabály szövege, mind az energiapiaci folyamatok arra utalnak, hogy a visszatáplálás nélküli, alacsony termelési üzem csak rövid ideig, néhány évig fog tartani. A feloldását követően pedig előnybe kerülnek a meglévő szerződéssel rendelkezők.

„Évek óta tudjuk, hogy jövő év végével az új szerződésekre megszűnik a szaldós elszámolás. A visszatáplálás engedélyezése után szinte biztosan csak kedvezőtlenebb feltételekkel, bruttó elszámolással lehet majd új megállapodásokat kötni. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a visszatáplált energia után csak az áramárat kapja meg a tulajdonos, a rendszerhasználati díjat, az adókat és az áfát nem.” Ehhez hozzáadódik a napelemes technológiák drágulása. A globálisan felpörgő infláció, az alumínium- és acélipar energiakitettsége és alapanyaghiánya, az Európa-szerte hatalmas mértékben megnőtt igény a napelemrendszerek iránt és a forintárfolyam romlása miatt a szinte teljes egészében importból származó panelek, inverterek és tartószerkezetek mindegyike kétszámjegyű tempóban drágult év eleje óta.

Advertisement

A becslések szerint két év múlva a mostani ár másfél-kétszeresére érdemes számítani. „Most egy átlagos családi ház fogyasztását fedező napelemmennyiség nagyjából 3,5 millió forintba kerül, a megtérülés szaldós elszámolással 10-11 év körül alakul – értelemszerűen a visszatáplálás engedélyezésétől számítva. Bruttó elszámolás és a technológia további drágulása mellett ez akkor is a másfél-kétszeresére hosszabbodik, ha közben az elektromos áram ára is emelkedni fog.” Utóbbi a szakértő szerint ugyancsak reális forgatókönyv.

Advertisement

Zöldinfó

Több mint 50 régi gabonafajtát vizsgálnak a kutatók

Régi génbanki gabonafajtákat tesztelnek egy új magyar mintaprogramban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Több mint 50 régi génbanki gabonafajtát vizsgálnak az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) és a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ (NBGK) közös mintaprogramjában – ismertette az alternativenergia.hu. A “Mindennapi kenyerünk” elnevezésű projekt célja az élelmiszerbiztonság és a mezőgazdasági sokszínűség növelése. Az ÖMKi közleménye rámutat: a modern élelmiszeripar jelentős ellentmondása, hogy míg több tízezer ehető növényfaj létezik, az emberiség étrendjének döntő részét mindössze néhány növény adja. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint a világ növénytermesztésének 66 százalékát csupán kilenc faj teszi ki, ami komoly kockázatot jelent a változó éghajlati viszonyok között. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a boltok polcain tapasztalható bőség gyakran látszólagos, mivel a feldolgozott termékek többsége ugyanazt a néhány alapnövényt, például a búzát, a rizst vagy a kukoricát és ezen növények intenzív körülményekre nemesített fajtáit tartalmazza. A valódi változatosság a növényfajok és fajták diverzitásában rejlik, amely nemcsak a táplálkozást teszi egészségesebbé, hanem az élelmiszerbiztonságot is erősíti: ha egy növénykultúra a megváltozott körülmények miatt gyengébben teljesít, egy másik kompenzálhatja a hiányát.

A közlemény kitér arra is, hogy az iparszerű mezőgazdaságra jellemző monokultúrás termesztés – bár rövid távon növeli a hozamokat és egyszerűsíti a gépesítést – kiszolgáltatottá teszi a termelést a kártevőkkel, betegségekkel és az időjárási szélsőségekkel szemben. Mint írják, a klímaváltozás miatt kialakuló bizonytalan környezetben a biológiai sokféleség biztosítékot jelent, mivel a különböző növényfajok és -fajták eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek: egyesek jobban tűrik a szárazságot, mások ellenállóbbak bizonyos betegségekkel szemben. A diverzifikált vetésszerkezet csökkenti a teljes terméskiesés kockázatát, javítja a talaj egészségét, és fenntarthatóbb termelési rendszert eredményez. A közleményben felhívják a figyelmet az ősgabonák szerepére. Mint írják, ezek a régi gabonafajok – mint az alakor vagy a tönke – kedvezőtlenebb talajokon, extenzív körülmények között is sikerrel termeszthetők, növényvédőszer-használat nélkül. Bár terméshozamuk jó adottságú termőhelyeken alacsonyabb a modern búzafajtákénál, kedvezőtlen körülmények között versenyképes hozamra és nagyobb termésstabilitásra képesek. Mindez kiemelt jelentőséggel bírhat a klímaváltozás által egyre inkább érintett mezőgazdasági környezetben.

A közlemény szerint az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központban őrzött ősgabona-tájfajták és régi magyar gabonafajták iránt. A gabonatermesztők közül egyre többen jelentkeznek, hogy akár többhektáros területen termesszenek ilyen génbanki tételeket. Ennek hatására indul el idén az az új mintaprogram, amelynek célja a génbanki gabonatételek megváltozott klimatikus viszonyok közötti termeszthetőségének vizsgálata, valamint a rendelkezésre álló vetőmagmennyiség bővítése. A Mindennapi kenyerünk elnevezésű programban 2026 őszétől 50 génbanki gabonatétel kisparcellás vizsgálata és szaporítása indul el, amely a következő években összesen 100 tételre bővül majd. A kutatók a termeszthetőség mellett a gabonák beltartalmi értékeit és a belőlük készült lisztek sütési tulajdonságait egyaránt értékelik. “A cél nem pusztán a múlt megőrzése vagy megidézése, hanem annak vizsgálata, hogy a változatos genetikai erőforrások milyen szerepet játszhatnak a jövő alkalmazkodó növénytermesztésében” – hangsúlyozzák.

Advertisement

 

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák