Zöldinfó

Mennyi idő alatt térülnek meg a napelemek jelenleg?

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-11-13

Szerző:

Hell

November 1-től jelentős változások zajlottak le a hazai napelemes piacon.

Bár a kormány ideiglenesen felfüggesztette az újonnan szerződő napelem-tulajdonosok számára a hálózati visszatáplálás lehetőségét, a napenergiára váltás továbbra is racionális és belátható időn belül megtérülő befektetés maradt. Az új szerződéseket ugyanis változatlanul szaldós elszámolás mellett köthetik az érintettek. Ráadásul érvényes az inflációs időszakok örök igazsága is: vedd meg ma, mert holnap többe fog kerülni. Drasztikus változással szembesülnek azok az ingatlantulajdonosok, akik november 1-jét követően kezdeményezik napelemes rendszer telepítését az otthonukra. A kormány ugyanis ideiglenesen felfüggesztette számukra a visszatáplálás lehetőségét, így a megtermelt feleslegüket nem tudják eladni az áramszolgáltatónak.

Azt sokan tudják, hogy a napelemek termelése nem egyenletes és nincsen szinkronban az áramfogyasztásunkkal. Alapesetben a napközbeni többlet értékesítése fedezi a magasabb esti áramigényt. Ez változik meg most ideiglenesen. „Eddig egy átlagos napelem-tulajdonos a szükséges energiamennyiség nagyjából harmadát használta el közvetlenül a napelemekről. Azonban most, a visszatáplálás tiltása miatt, a napelemrendszereket vissza kell szabályozni az épp aktuális, legalacsonyabb fogyasztásra.

Így, amíg a visszatáplálás tilalma életben van, a napelemrendszerről igénybe vehető önfogyasztás mértéke is lecsökken az átlagos 30%-ról, 5-10% körüli mértékre. De ez csak a tilalom idején van így. Utána teljes kapacitással üzemelhetnek majd ezek a rendszerek.” – mutatott rá Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a tiltás feloldásáig értelmetlen lenne napelemeket telepíteni. „Bár sokak figyelme elsiklott felette, de egy nagyon fontos tényező változatlan maradt: az új szerződéseket továbbra is szaldós elszámolással lehet megkötni. Vagyis a visszatáplálási tilalom kivezetése után ezek a rendszerek ugyanazon az áron adhatják el az áramfelesleget, amennyiért vásárolnak a szolgáltatótól” – magyarázta a szakértő. Aki szerint mind a jogszabály szövege, mind az energiapiaci folyamatok arra utalnak, hogy a visszatáplálás nélküli, alacsony termelési üzem csak rövid ideig, néhány évig fog tartani. A feloldását követően pedig előnybe kerülnek a meglévő szerződéssel rendelkezők.

„Évek óta tudjuk, hogy jövő év végével az új szerződésekre megszűnik a szaldós elszámolás. A visszatáplálás engedélyezése után szinte biztosan csak kedvezőtlenebb feltételekkel, bruttó elszámolással lehet majd új megállapodásokat kötni. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a visszatáplált energia után csak az áramárat kapja meg a tulajdonos, a rendszerhasználati díjat, az adókat és az áfát nem.” Ehhez hozzáadódik a napelemes technológiák drágulása. A globálisan felpörgő infláció, az alumínium- és acélipar energiakitettsége és alapanyaghiánya, az Európa-szerte hatalmas mértékben megnőtt igény a napelemrendszerek iránt és a forintárfolyam romlása miatt a szinte teljes egészében importból származó panelek, inverterek és tartószerkezetek mindegyike kétszámjegyű tempóban drágult év eleje óta.

A becslések szerint két év múlva a mostani ár másfél-kétszeresére érdemes számítani. „Most egy átlagos családi ház fogyasztását fedező napelemmennyiség nagyjából 3,5 millió forintba kerül, a megtérülés szaldós elszámolással 10-11 év körül alakul – értelemszerűen a visszatáplálás engedélyezésétől számítva. Bruttó elszámolás és a technológia további drágulása mellett ez akkor is a másfél-kétszeresére hosszabbodik, ha közben az elektromos áram ára is emelkedni fog.” Utóbbi a szakértő szerint ugyancsak reális forgatókönyv.

Zöldinfó

Nemzetközi összefogással védik a farkasokat, medvéket és hiúzokat

Lezárult a Kárpát-régió nagyragadozóinak védelmét szolgáló nemzetközi projekt.

Létrehozva:

40 perc telt el a létrehozás óta

2026-04-06

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Március végén lezárult a Kárpát-régió nagyragadozóinak védelmét célzó Interreg LECA projekt, amelyben hat ország tizenegy szervezete, köztük a WWF Magyarország és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vett részt – tájékoztatott az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a 2023 áprilisában indult, hároméves program elsődleges célja a Kárpát-régió nagyragadozóinak, így a szürke farkas, az eurázsiai hiúz és a barna medve állományának védelme, valamint a határokon átnyúló természetvédelmi együttműködés megerősítése volt. A projekt keretében Magyarországon a kutatók az Északi-középhegység területén száz vadkamerával végeztek folyamatos megfigyelést. A mintegy kétmillió órányi felvétel alapvető információkkal szolgál a hazai nagyragadozókról és prédafajaikról. A közleményben idézik Sütő Dávidot, a WWF Magyarország Nagyragadozók programjának vezetőjét, aki elmondta: a hazai kamerák összesen 587 alkalommal rögzítettek valamilyen nagyragadozót, döntő többségben farkast. Medvéről 23 felvétel készült, viszont hiúzt nem észleltek a vizsgált magyar területeken. Kitért arra is, hogy a projekt ideje alatt hat farkas ember által elpusztított teteme került elő, további két állat elpusztulásának körülményeit pedig jelenleg is vizsgálják a szakemberek.

A projekt során gyűjtött adatok alapján Magyarországon a haszonállatokban okozott károk továbbra is ritkák. Az érintett gazdálkodók azonban a megelőző eszközökkel szemben gyakran bizalmatlanok, és nem rendelkeznek a kiépítésükhöz szükséges forrásokkal sem – írták. Az adatok alapján az ember-nagyragadozó konfliktusok Magyarországon is jelen vannak, amit egyrészt az illegális elejtések jeleznek, másrészt az, hogy az északi országrészben jelenleg is számos olyan terület akad, amely ugyan alkalmas lenne a nagyragadozók számára, mégis betöltetlen. A projekt keretében Észak-Magyarországon kiemelt figyelmet fordítottak az ember és a vadvilág közötti konfliktusok kezelésére. A gazdák ragadozóbiztos villanypásztor-rendszereket kaptak, amelyek összesen több mint 800 haszonállat védelméhez járulnak hozzá. Emellett egy állattartó két kuvasszal egészíthette ki nyája védelmét.

Hangsúlyozták: a nagyragadozók hosszú távú fennmaradásának biztosítása a Kárpátokban az egész térségre kiterjedő összefogást igényel. Bár ezen fajok jogi védelem alatt állnak, az orvvadászat, az élőhelyek feldarabolódása, a közúti gázolások, az intenzív földhasználat, valamint az ember és a vadvilág közötti konfliktusok továbbra is komoly veszélyt jelentenek. A szakemberek rámutattak, hogy a megfigyelési módszerek országonkénti eltérése nehezíti az adatok összehasonlítását. A projekt középpontjában ezért a konfliktusmegelőzés és a védett fajok elleni bűncselekmények visszaszorítása mellett az egységes monitoringmódszerek kidolgozása állt. Magyarországról a WWF Magyarország és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság teljes jogú partnerként, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, az Agrárminisztérium és a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) pedig társult partnerként vett részt a projektben.

“A nagyragadozók nem ismernek határokat, hatékony védelmük érdekében az érintett államok és a különféle szereplők közötti együttműködésre és tudásmegosztásra van szükség” – emelte ki a közleményben Sütő Dávid. A projekt teljes, hat országot érintő területén összesen több mint 560 kameracsapdát helyeztek ki 37 ezer négyzetkilométernyi területen. A kutatók 108 állatot azonosítottak egyedileg, közülük 27-re telemetriás nyakörvet helyeztek fel, ami értékes adatokat szolgáltatott mozgásukról, territóriumaikról és viselkedésükről. A vadkamera-felvételekből készült válogatás megtekinthető a WWF Magyarország YouTube-csatornáján.

Tovább olvasom