Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mennyi idő alatt térülnek meg a napelemek jelenleg?

Létrehozva:

|

November 1-től jelentős változások zajlottak le a hazai napelemes piacon.

Bár a kormány ideiglenesen felfüggesztette az újonnan szerződő napelem-tulajdonosok számára a hálózati visszatáplálás lehetőségét, a napenergiára váltás továbbra is racionális és belátható időn belül megtérülő befektetés maradt. Az új szerződéseket ugyanis változatlanul szaldós elszámolás mellett köthetik az érintettek. Ráadásul érvényes az inflációs időszakok örök igazsága is: vedd meg ma, mert holnap többe fog kerülni. Drasztikus változással szembesülnek azok az ingatlantulajdonosok, akik november 1-jét követően kezdeményezik napelemes rendszer telepítését az otthonukra. A kormány ugyanis ideiglenesen felfüggesztette számukra a visszatáplálás lehetőségét, így a megtermelt feleslegüket nem tudják eladni az áramszolgáltatónak.

Azt sokan tudják, hogy a napelemek termelése nem egyenletes és nincsen szinkronban az áramfogyasztásunkkal. Alapesetben a napközbeni többlet értékesítése fedezi a magasabb esti áramigényt. Ez változik meg most ideiglenesen. „Eddig egy átlagos napelem-tulajdonos a szükséges energiamennyiség nagyjából harmadát használta el közvetlenül a napelemekről. Azonban most, a visszatáplálás tiltása miatt, a napelemrendszereket vissza kell szabályozni az épp aktuális, legalacsonyabb fogyasztásra.

Advertisement

Így, amíg a visszatáplálás tilalma életben van, a napelemrendszerről igénybe vehető önfogyasztás mértéke is lecsökken az átlagos 30%-ról, 5-10% körüli mértékre. De ez csak a tilalom idején van így. Utána teljes kapacitással üzemelhetnek majd ezek a rendszerek.” – mutatott rá Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a tiltás feloldásáig értelmetlen lenne napelemeket telepíteni. „Bár sokak figyelme elsiklott felette, de egy nagyon fontos tényező változatlan maradt: az új szerződéseket továbbra is szaldós elszámolással lehet megkötni. Vagyis a visszatáplálási tilalom kivezetése után ezek a rendszerek ugyanazon az áron adhatják el az áramfelesleget, amennyiért vásárolnak a szolgáltatótól” – magyarázta a szakértő. Aki szerint mind a jogszabály szövege, mind az energiapiaci folyamatok arra utalnak, hogy a visszatáplálás nélküli, alacsony termelési üzem csak rövid ideig, néhány évig fog tartani. A feloldását követően pedig előnybe kerülnek a meglévő szerződéssel rendelkezők.

„Évek óta tudjuk, hogy jövő év végével az új szerződésekre megszűnik a szaldós elszámolás. A visszatáplálás engedélyezése után szinte biztosan csak kedvezőtlenebb feltételekkel, bruttó elszámolással lehet majd új megállapodásokat kötni. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a visszatáplált energia után csak az áramárat kapja meg a tulajdonos, a rendszerhasználati díjat, az adókat és az áfát nem.” Ehhez hozzáadódik a napelemes technológiák drágulása. A globálisan felpörgő infláció, az alumínium- és acélipar energiakitettsége és alapanyaghiánya, az Európa-szerte hatalmas mértékben megnőtt igény a napelemrendszerek iránt és a forintárfolyam romlása miatt a szinte teljes egészében importból származó panelek, inverterek és tartószerkezetek mindegyike kétszámjegyű tempóban drágult év eleje óta.

Advertisement

A becslések szerint két év múlva a mostani ár másfél-kétszeresére érdemes számítani. „Most egy átlagos családi ház fogyasztását fedező napelemmennyiség nagyjából 3,5 millió forintba kerül, a megtérülés szaldós elszámolással 10-11 év körül alakul – értelemszerűen a visszatáplálás engedélyezésétől számítva. Bruttó elszámolás és a technológia további drágulása mellett ez akkor is a másfél-kétszeresére hosszabbodik, ha közben az elektromos áram ára is emelkedni fog.” Utóbbi a szakértő szerint ugyancsak reális forgatókönyv.

Advertisement

Zöldinfó

Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást

Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.

Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.

Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák