

Zöldinfó
Mennyi idő alatt térülnek meg a napelemek jelenleg?
November 1-től jelentős változások zajlottak le a hazai napelemes piacon.
Bár a kormány ideiglenesen felfüggesztette az újonnan szerződő napelem-tulajdonosok számára a hálózati visszatáplálás lehetőségét, a napenergiára váltás továbbra is racionális és belátható időn belül megtérülő befektetés maradt. Az új szerződéseket ugyanis változatlanul szaldós elszámolás mellett köthetik az érintettek. Ráadásul érvényes az inflációs időszakok örök igazsága is: vedd meg ma, mert holnap többe fog kerülni. Drasztikus változással szembesülnek azok az ingatlantulajdonosok, akik november 1-jét követően kezdeményezik napelemes rendszer telepítését az otthonukra. A kormány ugyanis ideiglenesen felfüggesztette számukra a visszatáplálás lehetőségét, így a megtermelt feleslegüket nem tudják eladni az áramszolgáltatónak.
Azt sokan tudják, hogy a napelemek termelése nem egyenletes és nincsen szinkronban az áramfogyasztásunkkal. Alapesetben a napközbeni többlet értékesítése fedezi a magasabb esti áramigényt. Ez változik meg most ideiglenesen. „Eddig egy átlagos napelem-tulajdonos a szükséges energiamennyiség nagyjából harmadát használta el közvetlenül a napelemekről. Azonban most, a visszatáplálás tiltása miatt, a napelemrendszereket vissza kell szabályozni az épp aktuális, legalacsonyabb fogyasztásra.
Így, amíg a visszatáplálás tilalma életben van, a napelemrendszerről igénybe vehető önfogyasztás mértéke is lecsökken az átlagos 30%-ról, 5-10% körüli mértékre. De ez csak a tilalom idején van így. Utána teljes kapacitással üzemelhetnek majd ezek a rendszerek.” – mutatott rá Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a tiltás feloldásáig értelmetlen lenne napelemeket telepíteni. „Bár sokak figyelme elsiklott felette, de egy nagyon fontos tényező változatlan maradt: az új szerződéseket továbbra is szaldós elszámolással lehet megkötni. Vagyis a visszatáplálási tilalom kivezetése után ezek a rendszerek ugyanazon az áron adhatják el az áramfelesleget, amennyiért vásárolnak a szolgáltatótól” – magyarázta a szakértő. Aki szerint mind a jogszabály szövege, mind az energiapiaci folyamatok arra utalnak, hogy a visszatáplálás nélküli, alacsony termelési üzem csak rövid ideig, néhány évig fog tartani. A feloldását követően pedig előnybe kerülnek a meglévő szerződéssel rendelkezők.
„Évek óta tudjuk, hogy jövő év végével az új szerződésekre megszűnik a szaldós elszámolás. A visszatáplálás engedélyezése után szinte biztosan csak kedvezőtlenebb feltételekkel, bruttó elszámolással lehet majd új megállapodásokat kötni. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a visszatáplált energia után csak az áramárat kapja meg a tulajdonos, a rendszerhasználati díjat, az adókat és az áfát nem.” Ehhez hozzáadódik a napelemes technológiák drágulása. A globálisan felpörgő infláció, az alumínium- és acélipar energiakitettsége és alapanyaghiánya, az Európa-szerte hatalmas mértékben megnőtt igény a napelemrendszerek iránt és a forintárfolyam romlása miatt a szinte teljes egészében importból származó panelek, inverterek és tartószerkezetek mindegyike kétszámjegyű tempóban drágult év eleje óta.
A becslések szerint két év múlva a mostani ár másfél-kétszeresére érdemes számítani. „Most egy átlagos családi ház fogyasztását fedező napelemmennyiség nagyjából 3,5 millió forintba kerül, a megtérülés szaldós elszámolással 10-11 év körül alakul – értelemszerűen a visszatáplálás engedélyezésétől számítva. Bruttó elszámolás és a technológia további drágulása mellett ez akkor is a másfél-kétszeresére hosszabbodik, ha közben az elektromos áram ára is emelkedni fog.” Utóbbi a szakértő szerint ugyancsak reális forgatókönyv.

Zöldinfó
Vádat emeltek egy kenderesi férfi ellen, aki 21 tonna veszélyes hulladékot tárolt az udvaron
Mintegy 21 tonnányi bontási hulladékot tárolt egy helybéli ingatlanon egy 45 éves kenderesi férfi.

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A vádirat szerint a férfi 2021. szeptembertől 2023. nyárig egy kenderesi ingatlanon hulladékgazdálkodási engedély nélkül végzett gépjárműbontást. Az udvarára szállított, forgalomba már nem kerülő gépjárműveket alkatrészekre bontotta, azokat az udvaron raklapokon tárolta, majd egy részüket eladta – írták.
A vádhatóság felhívta a figyelmet arra: a gépjármű bontása, mint előkezelés hulladékgazdálkodási tevékenységnek minősül, amely csak engedély vagy nyilvántartásba vétel alapján végezhető, a hulladékká vált gépjármű pedig veszélyes hulladék.
A jogszabály szerint jelentős mennyiségű hulladéknak minősül az 1000 kilogrammot vagy a 10 köbmétert meghaladó mennyiség. A férfi által szétbontott, veszélyes hulladéknak minősülő bontott gépjárművek tömege mintegy 21 tonnát tett ki. Az összesen 146 raklapon tárolt alkatrészek térfogata pedig meghaladta az 56 köbmétert – közölték. A férfit korábban a vármegyei kormányhivatal már hatósági határozattal kötelezte a veszélyes hulladék elszállítására, de ő az ellene indult büntetőeljárás alatt ennek nem eleget tett. Az ügyben a Karcagi Járásbíróság fog dönteni.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás óta
Vesztegetési nyomozás következménye: tagsági kizárás a brüsszeli napenergia-szövetségnél
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Megnyílt a Fertő tó északi kikötője
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Feleannyi idő alatt kelnek el a fővárosi panelek
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Áll a bál a Borussia Dortmund napelemes projektje körül
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás óta
Ezer új autóbusszal válik még korszerűbbé és versenyképesebbé a Volán-flotta