Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Mennyire romlik le egy napelem 16 év alatt?

Egy új vizsgálat alapján a véltnél ellenállóbbak lehetnek a napelemek.

Létrehozva:

|

Szakértők egy csoportja az amerikai Nemzeti Megújuló Energia Laboratórium (NREL) HOMER szoftverét használta fel hogy kiszámítsa, mennyit degradálódott két, 2003 óta működő két, tetőre telepített napelemes rendszer Németországban – számol be a PV Magazine. A kutatók a rendszerek energiatermelékenységére összpontosítottak. A Lengyel Tudományos Akadémia munkatársai arra jutottak, hogy 16 év alatt 1,9, illetve 2,9 közötti volt a csökkenés, az érintett napelemek a délnyugat-németországi Sinsheim városában találhatóak.

Az első, egy 37,8 kilowattos, hálózatra kapcsolt rendszer 252 darab, egyenként 150 watt teljesítményű üveghátlapos napelemmodulból áll, amelyeket a Suntech kínai gyártó készített. A második berendezés egy 18,48 kilowattos napelemes rendszer, amely 112 Suntech-féle, 165 wattos üveghátlapos modulból épül fel. Mindkét rendszerben a német Solarmax gyártó invertereit használják.

Az NREL HOMER szoftverével végzett elemzés szerint a fotovoltaikus berendezések a 2004-2021 közötti időszakban összesen 958 megawattórát termeltek. Azt is megfigyelték, hogy a nagyobb rendszerben 2009-ben és 2010-ben néhány inverter-meghibásodás történt.

Advertisement

Az adatok arról árulkodnak, hogy a 18,48 kilowattos rendszer nagyobb energiaegység-termelékenységet mutatott a 37,8 kilowattoshoz képest, különösen 2009-ben és 2014-2015-ben. Megállapították tovább, hogy az első rendszer éves degradációs tényezője 0,11 százalék per év, míg a második rendszer esetében ez 0,20 százalék per év volt. Az elérhető besugárzásra jutó tényleges energiatermelés előbbi napelemnél 0,817, utóbbinál pedig 0,826 volt. A mért fajlagos hozam és az elméleti fajlagos hozam aránya a működés első két évében 96,8 százalék, illetve 95,8 százalék volt.

A vizsgálat a nagyobb rendszernél 1,9 százalékos, a kisebb rendszerben pedig 2,9 százalékos teljesítménycsökkenést mutatott ki a 16 éves időszak alatt. Az éves teljesítménycsökkenési arány 0,20 százalék per év, valamint 0,11 százalék per év volt, ezt a szakértők a szakirodalomban szereplő értékekhez képest jelentősen alacsonyabb értéknek tekintik.

Advertisement

Zöld Energia

A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban

Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.

Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.

A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák