Zöldinfó
Meteorológus: egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság
A klímaváltozás hatására egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság, ha nem mérsékeljük a globális kibocsátásokat.
Ez azt jelenti, hogy a világ népességének 93-95 százaléka a jelenlegi száraz és forró események számának több mint kétszeresét fogja tapasztalni a 21. század végére – hívja fel a figyelmet Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa cikkében, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé csütörtökön. Az idei nyár már most megmutatta Magyarországon, hogy milyen az, amikor a szélsőséges időjárási események összekapcsolódnak: hőhullámok, megdőlő melegrekordok, súlyos aszály és szárazság, amelyekhez kötődően vízkorlátozás és a mezőgazdasági termények pusztulása lépett fel egyes területeken. Az extrém események önmagukban is komoly károkat okozhatnak, azonban kombinálva megsokszorozódhat a negatív hatásuk, aminek a jelenlegi társadalmi-gazdasági rendszer nem biztos, hogy ellen tud állni – írta a meteorológus. A meteorológus rámutatott arra, hogy az izolált veszélyekhez képest ezek az összetett események nagyobb gazdasági veszteségeket és magasabb halálozási arányt eredményezhetnek. Például az erős szél megrongálhatja a háztetőket és a kísérő heves esőzés így nagyobb károkat okozhat; vagy a mentőszolgálat nehezebben juthat el az érintett területre, ha az utakat kidőlt fák blokkolják.
Kis Anna azt írta, nem is szükséges, hogy az események önmagukban szélsőségesek legyenek – az együttes meglétük is veszélyt jelenthet. 1960 és 2000 közötti adatok alapján például több régióban az európai árvizek sem feltétlen az éves csapadékmennyiség maximumához köthetők, mert a hóolvadás (amihez esetleg heves esőzés is társul) vagy a talaj telítettsége is fontos tényezők. A meteorlógus azt írta, a közepes földrajzi szélességeken (Európa, Ázsia és az USA középső területein) a hőhullámok és a kevés csapadék előfordulása jelentősebb. A szezonalitást tekintve a csapadékhoz és hőmérséklethez kötődő események elsősorban tavasszal vagy a nyári időszakban fordulnak elő.
Kitért arra, hogy az 1950-1979 és 1984-2013 időszakok összehasonlítása alapján a forró és száraz események száma megnövekedett Európában és ennek a melegedés a fő vezérlője. A mediterrán térségben 1979-2018 között gyakoribb lett az aszályok és meleg időszakok együttes előfordulása – ennek fő oka az emelkedő hőmérséklet, nem pedig a csapadék hiánya. A klímamodell szimulációk szerint növekedni fognak az összetett extrém események ha mindent ugyanúgy folytatunk, mint eddig: a világ népességének 93-95 százaléka a jelenlegi száraz és forró események számának több mint kétszeresét fogja tapasztalni a 21. század végére. A hőhullám és az aszály minden forgatókönyv szerint gyakoribb lesz, aminek Európa, azon belül pedig leginkább a mediterrán térség különösen kitett – összegezte Kis Anna.
Zöld Energia
40 ezer háztartás nyerhet: gyorsan kimerülhet a 100 milliárdos energiatárolási keret
Könnyen meglehet, hogy a lakossági akkumulátorokat támogató Otthoni Energiatároló Program összkerete hamar kimerül.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
2026 február 2-án elindult az Otthoni Energiatároló Program, amely 100 milliárd forintos keretösszeggel, háztartásonként legfeljebb 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatással ösztönzi a napelemes rendszerekhez kapcsolódó, minimum 10 kWh kapacitású energiatárolók telepítését – írja az alternativenergia.hu. A pályázat első benyújtási szakasza március 15-ig tart, a várakozások szerint pedig akár 40 ezer nyertes pályázat is születhet – feltéve, hogy a keret kitart. A kormánykommunikáció alapján feltételezhető, hogy március 15-án felülvizsgálják, illetve megemelik a program költségvetését. A konstrukció különösen azoknak a háztartásoknak kedvez, amelyek a bruttó elszámolási rendszerbe kerültek, és így a megtermelt, de azonnal el nem fogyasztott villamos energiát már nem tudják korábbi feltételek mellett betáplálni a hálózatba. Az energiatárolás révén nőhet az önfogyasztási arány, csökkenhet a hálózati kitettség, és javulhat a beruházások megtérülése.
„Az Otthoni Energiatároló Program katalizátorként működik a hazai lakossági szegmensben, mivel az állami támogatás jelentősen csökkenti a hibrid rendszerek magas beruházási költségét és javítja a megtérülési mutatókat” – fogalmazott Koszorús Zsolt, az EU-SOLAR SE operatív igazgatója. Hozzátette: a program nemcsak a modern lítium-technológiás akkumulátorok elterjedését gyorsítja fel, hanem a telepítői piac technológiai fejlődését és a rendszerszintű hálózati rugalmasság erősödését is ösztönzi.
A piaci tapasztalatok szerint a 2,5 millió forintos támogatás jellemzően a beruházás 60–80 százalékát fedezheti, de megfelelő műszaki paraméterek és költségszint mellett akár a teljes projektköltség is finanszírozható. Az EU-SOLAR SE komplex mérnöki és pályázati támogatással segíti az ügyfeleket, a cég teljes körű pályázati menedzsmentet, előminősítést, valamint karbantartási és távfelügyeleti szolgáltatást is biztosít.
A pályázók részéről több bizonytalanság is felmerülhet. Gyakori kérdés a bruttó elszámolás és az energiatárolás technikai összehangolása, az inverterek aszimmetrikus fáziskezelése, illetve az optimális akkumulátorkapacitás meghatározása az egyedi fogyasztási profil alapján. Sokakat foglalkoztat az áramszünet esetén működő backup rendszer költsége és a mérőhely-szabványosítás szükségessége is.
A nagy érdeklődés miatt a szakma arra számít, hogy a 100 milliárdos keret akár nagyon gyorsan ki is merülhet. A kormányzati nyilatkozatok ugyanakkor nem zárják ki a forrás bővítésének lehetőségét amennyiben a program sikeresnek bizonyul és a lakossági igény ezt indokolja. Egy esetleges keretemelés tovább stabilizálhatná a piacot, és kiszámíthatóbb környezetet teremthetne a kivitelezők számára. A kormány az emelés pontos összegét egyelőre nem közölte, döntés azt követően születik majd, hogy lezárult az első kör, és tisztábban látják az érdeklődést.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaIgazságosabb fűtésszámlák jöhetnek – folytatódik a távhő támogatása
