Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Meteorológus: egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság

Létrehozva:

|

A klímaváltozás hatására egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság, ha nem mérsékeljük a globális kibocsátásokat.

Ez azt jelenti, hogy a világ népességének 93-95 százaléka a jelenlegi száraz és forró események számának több mint kétszeresét fogja tapasztalni a 21. század végére – hívja fel a figyelmet Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa cikkében, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé csütörtökön. Az idei nyár már most megmutatta Magyarországon, hogy milyen az, amikor a szélsőséges időjárási események összekapcsolódnak: hőhullámok, megdőlő melegrekordok, súlyos aszály és szárazság, amelyekhez kötődően vízkorlátozás és a mezőgazdasági termények pusztulása lépett fel egyes területeken. Az extrém események önmagukban is komoly károkat okozhatnak, azonban kombinálva megsokszorozódhat a negatív hatásuk, aminek a jelenlegi társadalmi-gazdasági rendszer nem biztos, hogy ellen tud állni – írta a meteorológus. A meteorológus rámutatott arra, hogy az izolált veszélyekhez képest ezek az összetett események nagyobb gazdasági veszteségeket és magasabb halálozási arányt eredményezhetnek. Például az erős szél megrongálhatja a háztetőket és a kísérő heves esőzés így nagyobb károkat okozhat; vagy a mentőszolgálat nehezebben juthat el az érintett területre, ha az utakat kidőlt fák blokkolják.

Kis Anna azt írta, nem is szükséges, hogy az események önmagukban szélsőségesek legyenek – az együttes meglétük is veszélyt jelenthet. 1960 és 2000 közötti adatok alapján például több régióban az európai árvizek sem feltétlen az éves csapadékmennyiség maximumához köthetők, mert a hóolvadás (amihez esetleg heves esőzés is társul) vagy a talaj telítettsége is fontos tényezők. A meteorlógus azt írta, a közepes földrajzi szélességeken (Európa, Ázsia és az USA középső területein) a hőhullámok és a kevés csapadék előfordulása jelentősebb. A szezonalitást tekintve a csapadékhoz és hőmérséklethez kötődő események elsősorban tavasszal vagy a nyári időszakban fordulnak elő.

Advertisement

Kitért arra, hogy az 1950-1979 és 1984-2013 időszakok összehasonlítása alapján a forró és száraz események száma megnövekedett Európában és ennek a melegedés a fő vezérlője. A mediterrán térségben 1979-2018 között gyakoribb lett az aszályok és meleg időszakok együttes előfordulása – ennek fő oka az emelkedő hőmérséklet, nem pedig a csapadék hiánya. A klímamodell szimulációk szerint növekedni fognak az összetett extrém események ha mindent ugyanúgy folytatunk, mint eddig: a világ népességének 93-95 százaléka a jelenlegi száraz és forró események számának több mint kétszeresét fogja tapasztalni a 21. század végére. A hőhullám és az aszály minden forgatókönyv szerint gyakoribb lesz, aminek Európa, azon belül pedig leginkább a mediterrán térség különösen kitett – összegezte Kis Anna.

Advertisement

Zöldinfó

Magyar kutatók fejlesztése forradalmasíthatja az akkumulátorgyártást

Környezetkímélőbb akkumulátorgyártás kezdődhet el Magyarországon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Magyarország felkerülhet a világtérképre az akkumulátorgyártásban, nemsokára ugyanis elkezdődhet egy, az akkumulátorokban használható magyar fejlesztésű anód gyártása, amelynek a töltéstároló kapacitása sokkal jobb a most használt alapanyagokénál, az előállítása pedig környezetkímélőbb lesz – hangzott el Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának adásában, amely a legnépszerűbb videómegosztón is megtekinthető – hívta fel a figyelmet az alternativenergia.hu. Áder Jánosnak, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökének beszélgetőtársa Vida Ádám, a Bay Zoltán Kutatóközpont kutatásfejlesztési igazgatója volt, akivel a Planet Budapesten is bemutatott és a március végéig tartó rendezvény helyszínén, a Vasúttörténeti Parkban beszélgetett az Onli nevű anódról, amely egy lítium-ion cellákhoz használható ónalapú ötvözet, és amely 13 év kutatómunka után jutott el mostanra a gyártási fázisba. Vida Ádám, aki egyben a fejlesztő Edortech Kft. ügyvezetője is, magyarázata szerint jelenleg az akkumulátorgyártás során az anód és katód aktív anyaggyártók által elkészített porokat a cellagyártók összekeverik ragasztókkal, oldószerekkel, és felragasztják fémfóliákra, amelyeket aztán behelyeznek az akkumulátorba. Ezeknek a fémfóliáknak a hővezetése azonban nem az igazi, ami problémát okozhat például a gyorstöltésnél, mivel “a hőmenedzsmentet nem tudja kezelni majd a cellából épített rendszer”, és emiatt tönkremegy idő előtt, valamint nő a tűzveszélyessége is.

A magyar technológia során azonban egy anód elektródát hoznak létre, amelyet elektrokémiával ráépítenek egy rézszalagra, ezáltal a hővezető képessége és az elektromos vezetőképessége is nagyságrendekkel nagyobb. A gyártásnál nem használnak se ragasztót, se vegyi anyagot, a vízfelhasználás “nulla”, a felhasznált anyagok mind beszerezhetők Európából, a termék ára pedig közelít a jelenleg leggyakrabban használt grafitéhoz, annak ellenére, hogy a sokkal drágább szilícium tulajdonságait hozza – sorolta az igazgató.

További előnyként említette, hogy az Onli töltéstároló kapacitása a grafithoz viszonyítva sokkal jobb, “nem kétszer annyi, nem is tízszer annyi, valahol a kettő között”, adaptálhatóság szempontjából pedig kiemelte, hogy meg lehet spórolni a gyártásnál a ragasztás utáni hőkezelést a kemencékben, ami rengeteg energiát és vizet fogyaszt. Arra a kérdésre, hogy ez a technológia az elektromos autók akkumulátorai mellett felhasználható-e majd a napelemek vagy a szélerőművek által megtermelt energia tárolásában is, Vida Ádám azt mondta, “segíthet”, mert a tárolókapacitás ugyanúgy jobb tud lenni, mint egy elektromos autó esetében.

Advertisement

Az ügyvezető beszámolt arról is, hogy az elmúlt hónapokban már elég komoly szakmai együttműködést folytattak amerikai, német, török cégekkel, még a Teslával is egyeztettek, ugyanakkor a Planet Budapesten történt bemutatkozásuk után több mint negyven további megkeresést kaptak. Arra a kérdésre, hogy mikor válhat ebből a találmányból olyan termék, amelyet már be lehet építeni az autókban használt akkumulátorokba, Vida Ádám azt válaszolta, hogy 2027 közepén indulhat az értékesítés, 2028 végén pedig az üzemi minőségű gyártás.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák