Zöldinfó
Meteorológus: egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság
A klímaváltozás hatására egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság, ha nem mérsékeljük a globális kibocsátásokat.
Ez azt jelenti, hogy a világ népességének 93-95 százaléka a jelenlegi száraz és forró események számának több mint kétszeresét fogja tapasztalni a 21. század végére – hívja fel a figyelmet Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa cikkében, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé csütörtökön. Az idei nyár már most megmutatta Magyarországon, hogy milyen az, amikor a szélsőséges időjárási események összekapcsolódnak: hőhullámok, megdőlő melegrekordok, súlyos aszály és szárazság, amelyekhez kötődően vízkorlátozás és a mezőgazdasági termények pusztulása lépett fel egyes területeken. Az extrém események önmagukban is komoly károkat okozhatnak, azonban kombinálva megsokszorozódhat a negatív hatásuk, aminek a jelenlegi társadalmi-gazdasági rendszer nem biztos, hogy ellen tud állni – írta a meteorológus. A meteorológus rámutatott arra, hogy az izolált veszélyekhez képest ezek az összetett események nagyobb gazdasági veszteségeket és magasabb halálozási arányt eredményezhetnek. Például az erős szél megrongálhatja a háztetőket és a kísérő heves esőzés így nagyobb károkat okozhat; vagy a mentőszolgálat nehezebben juthat el az érintett területre, ha az utakat kidőlt fák blokkolják.
Kis Anna azt írta, nem is szükséges, hogy az események önmagukban szélsőségesek legyenek – az együttes meglétük is veszélyt jelenthet. 1960 és 2000 közötti adatok alapján például több régióban az európai árvizek sem feltétlen az éves csapadékmennyiség maximumához köthetők, mert a hóolvadás (amihez esetleg heves esőzés is társul) vagy a talaj telítettsége is fontos tényezők. A meteorlógus azt írta, a közepes földrajzi szélességeken (Európa, Ázsia és az USA középső területein) a hőhullámok és a kevés csapadék előfordulása jelentősebb. A szezonalitást tekintve a csapadékhoz és hőmérséklethez kötődő események elsősorban tavasszal vagy a nyári időszakban fordulnak elő.
Kitért arra, hogy az 1950-1979 és 1984-2013 időszakok összehasonlítása alapján a forró és száraz események száma megnövekedett Európában és ennek a melegedés a fő vezérlője. A mediterrán térségben 1979-2018 között gyakoribb lett az aszályok és meleg időszakok együttes előfordulása – ennek fő oka az emelkedő hőmérséklet, nem pedig a csapadék hiánya. A klímamodell szimulációk szerint növekedni fognak az összetett extrém események ha mindent ugyanúgy folytatunk, mint eddig: a világ népességének 93-95 százaléka a jelenlegi száraz és forró események számának több mint kétszeresét fogja tapasztalni a 21. század végére. A hőhullám és az aszály minden forgatókönyv szerint gyakoribb lesz, aminek Európa, azon belül pedig leginkább a mediterrán térség különösen kitett – összegezte Kis Anna.
Zöldinfó
Az emberi élet védelmére hivatkozva sürgetik a medvetörvény kihirdetését
A medveállomány ritkítására vonatkozó vadászati kvóták kihirdetését kéri Nicusor Dan román államfőtől 22 székelyföldi polgármester.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A nagyvadak veszélyeztetik a lakosságot – írta a Hargita Népe Kovács Lehelnek, Farkaslaka elöljárójának nyilatkozata alapján. A petíciót a Hargita megyei község elöljárójának kezdeményezésére indították, miután a település közelében múlt héten feltehetően medvetámadás okozta egy ember halálát – emelte ki az alternativenergia.hu. A petíciót pénteken küldték el az államfőnek. Az aláírók azt kérik az államfőtől, hogy sürgősségi eljárásban írja alá és hirdesse ki a medveállományra vonatkozó vadászati kvótákat, melyeket még áprilisban hagyott jóvá a román parlament. Az aláírók szerint a jogszabály mihamarabbi hatályba léptetése elengedhetetlen az emberi élet védelmében és a biztonság megteremtésében. A dokumentumban figyelmeztetnek, hogy a helyi közösségek állandó félelemben élnek, mivel a Romániában védett állatnak minősülő barnamedvék egyre gyakrabban jelennek meg lakott területeken, háztartások, iskolák és forgalmas közterek közelében.
Kovács Lehel emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években is károkat okoztak a medvék lakott területeken, illetve a gazdáknak. A párzási időszakban ismét problémákra számítanak, és a község közelében a múlt héten – a medvetámadással – megtörtént a tragédia – mondta. A múlt héten Farkaslaka közelében holtan találtak egy 65 éves helyi férfit, aki április 27-én tűnt el. Feltételezések szerint halálát medvetámadás okozta, mivel harapásnyomokat találtak a testén. Az áldozat holttestét a székelyudvarhelyi kórházba szállították boncolásra, az ügyben gondatlanságból elkövetett emberölés gyanújával indult büntetőeljárás. Hasonló esetről számoltak be a helyi hatóságok a múlt héten az észak-erdélyi Beszterce-Naszód megyében is, ahol egy 53 éves asszony halálát okozhatta medvetámadás. A nő holttestét a Telcs (Telciu) községhez tartozó Bükkös (Bichigiu) település határában találták meg pénteken egy szintén elpusztult szarvasmarha tetemével együtt.
A hatóságok szerint mindkettőjük halálát medvetámadás okozhatta. A rendőrség bűnvádi eljárást indított az ügyben és boncolást rendelt el, melynek eredményét egyelőre nem ismertették. A megye prefektusa a környezetvédelmi minisztérium jóváhagyását kérte az állat kilövéséhez. Romániában április 22-én fogadta el a képviselőház a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta megduplázását. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által előterjesztett törvény 2026-ra és 2027-re a korábbi 426 helyett évi 859 barnamedve kilövését írja elő megelőzési céllal. A törvény a sürgősségi kilövések számát az eddigi 55-ről 110-re emelte évente. A képviselőház a veszélyes medvékkel szembeni azonnali beavatkozásról szóló sürgősségi kormányrendeletet is jóváhagyta. Ennek értelmében, ha medve jelenik meg egy településen, a helyi beavatkozási csapat azonnal dönthet a kilövéséről. Az indoklás szerint az intézkedésre azért volt szükség, mivel az áprilisi adatok szerint Romániában az utóbbi két évtizedben 26 ember halálát okozta medvetámadás, és további 274-en megsérültek.
Az említett jogszabályok a román Hivatalos Közlönyben való megjelenésük után lépnek hatályba, amennyiben az államfő nem emel kifogást ellenük és aláírja azokat. Nicusor Dan államfő mindeddig nem írta alá a jogszabályokat. Az elmúlt időszakban egyre több romániai településen jelezték medvék jelenlétét. Hargita megyében múlt héten 15 alkalommal riasztották a lakosságot emiatt. Szerdán Brassó belvárosában láttak egy nagyvadat, kedden a moldvai Piatra Neamt és Calimanesti településeken figyelmeztettek medve jelenlétére. Romániában a legfrissebb genetikai populációfelmérés eredményei a barnamedvék túlszaporodását mutatják. Eszerint az országban élő nagyvadak száma 10 419 és 12 770 közöttire tehető, több szakértő szerint az optimális egyedszám 4000 lenne.
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autósok: igazságtalan a dupla parkolási díj terve Budapesten
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMinden csepp számít: így tarthatjuk meg az esővizet a saját kertünkben
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaRendkívüli lépés az üzemanyagpiacon: stratégiai készleteket mozgósítanak
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaA debreceni CATL-gyár már az elektromos autók következő generációjára készül
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta2040-re az áramtermelés 30 százalékát atomenergiából fedezné Horvátország
