Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Milyen az egészséges energiamix?- közösségi tudomány a Műegyetemen

A december 14-én 17 órakor kezdődő ismeretterjesztő előadáson megtudható mitől lehet háztartásunk és az ország energiagazdálkodása kiszámítható és fenntartható a jövőben.

Létrehozva:

|

A BME szakértői a rendezvényen saját kutatásaik és gyakorlati tapasztalataik alapján adnak választ a háztartások energiagazdálkodásának legfontosabb kérdéseire. Az előadás kiindulópontja a kutatás, amelynek során a BME szakértői a gépi tanulási módszer segítségével vizsgálták a nap- és a szélenergia, valamint az atomenergia együttműködési lehetőségeit 19 ország stratégiáját elemezve. A kutatócsoport arra kereste a választ, hogy a nap- és a szélenergia fejlesztésével milyen mértékig lehet az országot karbonsemleges villamosenergiával ellátni, és egy ilyen rendszerben az időjárásfüggő megújuló forrásokkal hogyan tudnak az atomerőművek együttműködni.

A rendezvény további témái: Hogyan termel energiát a napelem? Hogyan termel energiát az atomerőmű? Milyen célra használnak energiát a háztartások? Hogyan befolyásolja a termelés és a fogyasztás időbeli változása az ellátás stabilitását? Hogyan lehet egy ország villamosenergia-ellátását rendszerbe foglalni? Hogyan segít a gépi tanulás ezen kérdések megoldásában? Mit érdemes tudni a napelemek termelésének előrejelzéséről? Milyen lehet a jövőbeli egészséges energiamix?

A rendezvény előadói:

Advertisement

Aszódi Attila, egyetemi tanár (BME Természettudományi Kar),
Biró Bence (BME Természettudományi Kar),
Csoknyai Tamás (BME Gépészmérnöki Kar),
Mayer Martin János (BME Gépészmérnöki Kar),
Plesz Balázs (BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar),
Szűcs Botond (BME Gépészmérnöki Kar).
Időpont: 2023. december 14., 17 óra

Helyszín: BME Q épület Heller Farkas nagyelőadó (1117 Budapest, Tudósok körútja 2.)

Advertisement

A rendezvényt a közösségi tudomány jegyében, az Újbuda Önkormányzattal elindított együttműködés részeként, a kerületi lakosságot tájékoztató tudományos ismeretterjesztő programként szervezi a Műegyetem. A BME 2023. június 12-én a Egy délután a ChatGPT-vel – Párbeszéd a mesterséges intelligenciáról a Műegyetemen címmel szervezett hasonló eseményt.

Regisztráció: regisztracio.bme.hu

Advertisement

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Advertisement

Zöld Energia

Vége lehet a napelemek túlmelegedésének? Új hűtési technológiát teszteltek

Szaúd-arábiai és algériai kutatók olyan passzív napelemes hűtési rendszert fejlesztettek, amely akár 9 Celsius-fokkal csökkentheti a panelek hőmérsékletét, miközben javítja a rendszer hatékonyságát.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Szaúd-Arábiai és algériai kutatók olyan új, passzív hűtési megoldást fejlesztettek ki fotovoltaikus-termikus (PVT) rendszerekhez, amely lépcsőzetes légcsatornát és perforált, V alakú alumínium bordákat alkalmaz a napelemek mögött. A számítógépes szimulációk szerint a konstrukció akár 9 Celsius-fokkal is csökkentheti a napelemek felületi hőmérsékletét, miközben a rendszer maximális hőtechnikai hatásfoka elérheti a 31 százalékot. A megoldás különösen a magas napsugárzási intenzitású, száraz éghajlatú térségekben lehet érdekes. A fejlesztés alapötlete, hogy a hagyományos napelemes rendszerekben a felmelegedő modulok mögött kialakuló, viszonylag állandó légréteg akadályozhatja a hő távozását. A kutatók ezért egy lépcsőzetes kialakítású légcsatornát alkalmaztak, amelynek feladata a természetes légáramlás megzavarása és a hőátadás javítása. A rendszer további fontos elemei a perforált, V alakú alumíniumbordák, amelyek növelik a hőleadásra rendelkezésre álló felületet, valamint elősegítik a levegő keveredését.

A konstrukció egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy teljesen passzív módon működik. A levegő áramlását a hőmérséklet-különbségből eredő felhajtóerő biztosítja, így nincs szükség ventilátorokra, szivattyúkra vagy külső energiaforrásra. Ez nemcsak az energiafelhasználást csökkentheti, hanem az üzemeltetést is egyszerűbbé teheti, mivel kevesebb mozgó alkatrészre van szükség.

A kutatók az ANSYS Fluent szoftver segítségével végeztek számítógépes áramlástani és hőátadási szimulációkat. A vizsgált PVT-kollektor 2,4 méter hosszú és 0,54 méter széles volt, a szerkezetet pedig 32 fokos dőlésszögben modellezték. A napelemmodul mögött elhelyezett lépcsőzetes légcsatorna két levegőbevezető nyílással és egy kivezetéssel rendelkezett. A perforált alumíniumbordák 5 milliméter átmérőjű nyílásokat kaptak.

Advertisement

Az eredmények szerint az új konstrukció maximális hőtechnikai hatásfoka 31 százalék volt, szemben a referencia-rendszer 29,4 százalékos értékével. Az elektromos hatásfok 14,8 százalékot ért el, míg az összehasonlítási alapként használt rendszer 14,6 százalékot produkált. A legnagyobb hőteljesítmény 400 watt, az elektromos teljesítmény pedig 180 watt volt. A napelem felületi hőmérsékletét a passzív hűtési megoldás akár 9 kelvinnel, vagyis 9 Celsius-fokkal mérsékelte.

A gazdaságossági számítások derült időjárási körülmények között 5,8 éves, felhős időben pedig 7,2 éves megtérülési időt jeleztek. A kutatók becslése szerint egy tíz panelből álló rendszer évente 3,2 tonna szén-dioxid-kibocsátás elkerüléséhez járulhat hozzá, ami 25 év alatt összesen 80 tonnát jelenthet.

Advertisement

A kutatás eredményeit az Ain Shams Engineering Journal című tudományos folyóiratban publikálták, „A computational investigation of a staircase-configured PVT air system with perforated V-shaped fins for passive cooling” címmel. A tanulmányban a szaúd-arábiai Al-Madinai Iszlám Egyetem, az algériai El Oued Egyetem és a Megújulóenergia-fejlesztési Központ kutatói működtek közre.

Fontos korlátozás: az eredmények számítógépes szimulációkon alapulnak, ezért a tényleges üzemi teljesítmény és a számított megtérülés igazolásához további gyakorlati tesztekre is szükség lehet.

Advertisement

 

 

Advertisement

Borítókép: pv magazine / ai

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák