Zöld Energia
Milyen az egészséges energiamix?- közösségi tudomány a Műegyetemen
A december 14-én 17 órakor kezdődő ismeretterjesztő előadáson megtudható mitől lehet háztartásunk és az ország energiagazdálkodása kiszámítható és fenntartható a jövőben.
A BME szakértői a rendezvényen saját kutatásaik és gyakorlati tapasztalataik alapján adnak választ a háztartások energiagazdálkodásának legfontosabb kérdéseire. Az előadás kiindulópontja a kutatás, amelynek során a BME szakértői a gépi tanulási módszer segítségével vizsgálták a nap- és a szélenergia, valamint az atomenergia együttműködési lehetőségeit 19 ország stratégiáját elemezve. A kutatócsoport arra kereste a választ, hogy a nap- és a szélenergia fejlesztésével milyen mértékig lehet az országot karbonsemleges villamosenergiával ellátni, és egy ilyen rendszerben az időjárásfüggő megújuló forrásokkal hogyan tudnak az atomerőművek együttműködni.
A rendezvény további témái: Hogyan termel energiát a napelem? Hogyan termel energiát az atomerőmű? Milyen célra használnak energiát a háztartások? Hogyan befolyásolja a termelés és a fogyasztás időbeli változása az ellátás stabilitását? Hogyan lehet egy ország villamosenergia-ellátását rendszerbe foglalni? Hogyan segít a gépi tanulás ezen kérdések megoldásában? Mit érdemes tudni a napelemek termelésének előrejelzéséről? Milyen lehet a jövőbeli egészséges energiamix?
A rendezvény előadói:
Aszódi Attila, egyetemi tanár (BME Természettudományi Kar),
Biró Bence (BME Természettudományi Kar),
Csoknyai Tamás (BME Gépészmérnöki Kar),
Mayer Martin János (BME Gépészmérnöki Kar),
Plesz Balázs (BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar),
Szűcs Botond (BME Gépészmérnöki Kar).
Időpont: 2023. december 14., 17 óra
Helyszín: BME Q épület Heller Farkas nagyelőadó (1117 Budapest, Tudósok körútja 2.)
A rendezvényt a közösségi tudomány jegyében, az Újbuda Önkormányzattal elindított együttműködés részeként, a kerületi lakosságot tájékoztató tudományos ismeretterjesztő programként szervezi a Műegyetem. A BME 2023. június 12-én a Egy délután a ChatGPT-vel – Párbeszéd a mesterséges intelligenciáról a Műegyetemen címmel szervezett hasonló eseményt.
Regisztráció: regisztracio.bme.hu
Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Zöld Energia
A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban
Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.
Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.
A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
