Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Milyen az egészséges energiamix?- közösségi tudomány a Műegyetemen

A december 14-én 17 órakor kezdődő ismeretterjesztő előadáson megtudható mitől lehet háztartásunk és az ország energiagazdálkodása kiszámítható és fenntartható a jövőben.

Létrehozva:

|

A BME szakértői a rendezvényen saját kutatásaik és gyakorlati tapasztalataik alapján adnak választ a háztartások energiagazdálkodásának legfontosabb kérdéseire. Az előadás kiindulópontja a kutatás, amelynek során a BME szakértői a gépi tanulási módszer segítségével vizsgálták a nap- és a szélenergia, valamint az atomenergia együttműködési lehetőségeit 19 ország stratégiáját elemezve. A kutatócsoport arra kereste a választ, hogy a nap- és a szélenergia fejlesztésével milyen mértékig lehet az országot karbonsemleges villamosenergiával ellátni, és egy ilyen rendszerben az időjárásfüggő megújuló forrásokkal hogyan tudnak az atomerőművek együttműködni.

A rendezvény további témái: Hogyan termel energiát a napelem? Hogyan termel energiát az atomerőmű? Milyen célra használnak energiát a háztartások? Hogyan befolyásolja a termelés és a fogyasztás időbeli változása az ellátás stabilitását? Hogyan lehet egy ország villamosenergia-ellátását rendszerbe foglalni? Hogyan segít a gépi tanulás ezen kérdések megoldásában? Mit érdemes tudni a napelemek termelésének előrejelzéséről? Milyen lehet a jövőbeli egészséges energiamix?

A rendezvény előadói:

Advertisement

Aszódi Attila, egyetemi tanár (BME Természettudományi Kar),
Biró Bence (BME Természettudományi Kar),
Csoknyai Tamás (BME Gépészmérnöki Kar),
Mayer Martin János (BME Gépészmérnöki Kar),
Plesz Balázs (BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar),
Szűcs Botond (BME Gépészmérnöki Kar).
Időpont: 2023. december 14., 17 óra

Helyszín: BME Q épület Heller Farkas nagyelőadó (1117 Budapest, Tudósok körútja 2.)

Advertisement

A rendezvényt a közösségi tudomány jegyében, az Újbuda Önkormányzattal elindított együttműködés részeként, a kerületi lakosságot tájékoztató tudományos ismeretterjesztő programként szervezi a Műegyetem. A BME 2023. június 12-én a Egy délután a ChatGPT-vel – Párbeszéd a mesterséges intelligenciáról a Műegyetemen címmel szervezett hasonló eseményt.

Regisztráció: regisztracio.bme.hu

Advertisement

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Advertisement

Zöld Energia

A nap erejével hajtott tudomány – Szeged lett a zöld innováció fővárosa

Elkészült az ELI ALPS szegedi lézeres kutatóközpont naperőmű parkja.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ELI ALPS szegedi lézeres kutatóközpont naperőmű parkja megtestesíti azt az elvet, hogy az energiát megpróbáljuk minél hatékonyabban és kevesebb károsanyag-kibocsátással előállítani ott, ahol arra szükség van – jelentette ki az energiaügyi miniszter Szegeden. Lantos Csaba az Energiaügyi Minisztérium támogatásával megvalósult, kétmilliárd forintos költségvetésű beruházás ünnepélyes átadásán azt mondta, a kormány eddig 25 milliárd forinttal támogatta az ELI ALPS és az egyetemi Science Park infrastruktúrájának kiépítését – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette: bízik benne, ez a jövőben is folytatódik. A miniszter kifejtette, a magyar energiapolitikának két karbonsemleges pillére van, a nukleáris ipar és a megújulók – köztük a nap- és a szélenergia – hasznosítása. Lantos Csaba emlékeztetett: a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott tárgyalásokon megállapodás született arról, hogy fűtőelemet vásárolnak a paksi erőműbe a Westinghouse svéd gyárából, használni fogják a kiégett fűtőelemek tárolására alkalmas amerikai fejlesztésű zártkazettás rendszert, valamint a gazdaságosságot előtérbe állító kis moduláris reaktorok (SMR) is épülhetnek Magyarországon. A miniszter hangsúlyozta, az ország az észszerűség határain belül igyekszik diverzifikálni energiabeszerzését, hogy minél nagyobb energiaszuverenitást érjen el.

Magyarországon jelenleg 8200 MW-nyi naperőművi kapacitás működik. Áprilistól szeptember végéig – amikor a napelemek nagy mennyiségben termelnek – napközben az országnak áramtöbblete van. Idén 15 napon Magyarország nettó áramexportőr volt – tudatta a miniszter. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, idén 340 olyan óra volt, amikor nulla vagy negatív volt az áram ára, ezért szükség van energiatároló kapacitások kiépítésére. Lantos Csaba kitért arra is, hogy 15 év után megváltozott a politika, lehetőség nyílik új szélerőművek építésére, melyek valamelyest ki tudják egészíteni a napelemes kapacitásokat. Hozzátette, a jó földrajzi adottságoknak köszönhetően komoly lehetőségek rejlenek a geotermiában, valamint a biomassza hasznosításban is.

Szabó Gábor akadémikus, az ELI ALPS ügyvezetője hangsúlyozta, a lézeres kutatóközpont a világ legzöldebb tudományos nagy berendezése. Jelenleg az energiaigény 35 százalékát fedezik megújuló forrásból, optimalizált tárolási kapacitások kialakításával ez az arány rövidesen 50 százalékra nőhet. A beruházás során összesen 13 460 darab magas hatásfokú, alacsony degradációjú, kétoldalas napelemet építettek be. A központ mellett 4,07 megavolt-amper teljesítményű (MVA AC), fix tartószerkezetes napelemeket telepítettek. A dolgozói parkolóban 0,6 MVA AC teljesítményű carport rendszerű naperőmű épült, 0,04 MVA AC teljesítményű a legkisebb, kéttengelyes, napkövető rendszerű erőmű. A központ melletti záportározón pedig elkészült az ország egyik első úszó naperőműve, amely 0,19 MVA AC teljesítményű. Az ügyvezető kifejtette, a kutatóintézet energiafelhasználásának túlnyomó részét a légkezelőrendszer hűtésére fordítják. Annak érdekében, hogy a tavaszi, nyári időszak során a napelemek által termelt villamos energia felhasználását hatékonyabbá tegyék jégkásás tároló kialakítását tervezik.

Advertisement

Jelenleg pilot projektként egy 5 köbméteres tartályt próbálnak ki, amennyiben ez sikeres, összesen 100 köbméternyi tárolót alakítanak ki, amely akár hajnali 2-ig is fedezné az éjszaka egyébként is lecsökkenő hűtési igényt.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák