Zöld Energia
Milyen az egészséges energiamix?- közösségi tudomány a Műegyetemen
A december 14-én 17 órakor kezdődő ismeretterjesztő előadáson megtudható mitől lehet háztartásunk és az ország energiagazdálkodása kiszámítható és fenntartható a jövőben.
A BME szakértői a rendezvényen saját kutatásaik és gyakorlati tapasztalataik alapján adnak választ a háztartások energiagazdálkodásának legfontosabb kérdéseire. Az előadás kiindulópontja a kutatás, amelynek során a BME szakértői a gépi tanulási módszer segítségével vizsgálták a nap- és a szélenergia, valamint az atomenergia együttműködési lehetőségeit 19 ország stratégiáját elemezve. A kutatócsoport arra kereste a választ, hogy a nap- és a szélenergia fejlesztésével milyen mértékig lehet az országot karbonsemleges villamosenergiával ellátni, és egy ilyen rendszerben az időjárásfüggő megújuló forrásokkal hogyan tudnak az atomerőművek együttműködni.
A rendezvény további témái: Hogyan termel energiát a napelem? Hogyan termel energiát az atomerőmű? Milyen célra használnak energiát a háztartások? Hogyan befolyásolja a termelés és a fogyasztás időbeli változása az ellátás stabilitását? Hogyan lehet egy ország villamosenergia-ellátását rendszerbe foglalni? Hogyan segít a gépi tanulás ezen kérdések megoldásában? Mit érdemes tudni a napelemek termelésének előrejelzéséről? Milyen lehet a jövőbeli egészséges energiamix?
A rendezvény előadói:
Aszódi Attila, egyetemi tanár (BME Természettudományi Kar),
Biró Bence (BME Természettudományi Kar),
Csoknyai Tamás (BME Gépészmérnöki Kar),
Mayer Martin János (BME Gépészmérnöki Kar),
Plesz Balázs (BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar),
Szűcs Botond (BME Gépészmérnöki Kar).
Időpont: 2023. december 14., 17 óra
Helyszín: BME Q épület Heller Farkas nagyelőadó (1117 Budapest, Tudósok körútja 2.)
A rendezvényt a közösségi tudomány jegyében, az Újbuda Önkormányzattal elindított együttműködés részeként, a kerületi lakosságot tájékoztató tudományos ismeretterjesztő programként szervezi a Műegyetem. A BME 2023. június 12-én a Egy délután a ChatGPT-vel – Párbeszéd a mesterséges intelligenciáról a Műegyetemen címmel szervezett hasonló eseményt.
Regisztráció: regisztracio.bme.hu
Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Zöld Energia
Új gázszeparátorokkal tovább növelik a geotermikus energia hasznosítását 2027-re
Újabb városrész geotermikus fűtési rendszere készült el Szegeden.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében – közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője – írja az alternativenergia.hu. A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát. A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni – tudatta a műszaki vezető.
A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát. Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával – amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne – a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.
Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet. A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki – tudatta a szakember.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHasznált mobilokkal a természet védelméért, folytatódik a kampány 2026-ban
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta2,5 millió forint energiatárolóra? Indul a pályázat heteken belül!
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaNem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaÁtvette a vezetést a BYD a magyar elektromosautó-piacon
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaLassan fiatalodik a használtautó-kínálat, csökken a dízelek szerepe
