Zöldinfó
Mintegy kétszáz környezetvédő aktivistákat állítottak elő az amszterdami repülőtéren
Mintegy kétszáz környezetvédő aktivistákat állítottak elő az amszterdami Schiphol nemzetközi repülőtéren, a megmozdulás résztvevői az általuk legszennyezőbbnek vélt magánrepülőgépek használatának korlátozását követelték – tájékoztatott a Dutch News című angol nyelvű holland hírportál vasárnap.
A beszámoló szerint közel 500 környezetvédő aktivista mászott át szombaton kora este az amszterdami repülőtér kerítésén. A demonstrálók magánrepülőgépekhez láncolták magukat, mások a repülőtér termináljában hívták fel az utazni készülők figyelmét a légiközlekedés okozta környezeti ártalmakra. Az egyiptomi Sarm-es-Sejkben vasárnap kezdődő, az ENSZ közel kéthetes COP27 éghajlatváltozási konferenciáját megelőzően tartott megmozdulás résztvevői kevesebb repülőgép indítását, a vonatközlekedés fejlesztését, valamint az általuk “szükségtelennek” vélt rövidtávú járatok megszüntetését és a magánrepülőgépek használatának korlátozását követelték. A tüntetők jelentős része a rendőrségi felszólítás ellenére sem hagyta el a helyszínt, közülük mintegy kétszázat előállítottak.
A hírportál szerint az aktivisták azért vették célba a magánrepülőgépeket, mert a Greenpace nemzetközi környezetvédő szervezet szerint ez az egyik legszennyezőbb, továbbá az egyik legkönnyebben kiváltható közlekedési forma.
Mint mondták, az üdülőhelyekre tartó magánjáratok népszerűsége gyorsan nőtt a koronavírus-járvány megjelenése óta. A magánrepülőgép-kölcsönző vállaltok szerint ügyfeleik el akarják kerülni a zsúfolt utasszállító repülőgépeket és a többórás várakozásokat. Egy tanulmány szerint 2022 első kilenc hónapjában mintegy 16 147 magánjárat szállt fel az amszterdami és a rotterdami repülőtérről, szemben a 2019-es év egészében feljegyezett 14 672-vel. Noha a két légikikötőből induló és érkező magánrepülőgépekből származó széndioxid-kibocsátás viszonylag kis részét teszi ki a Schiphol által termelt teljes kibocsátásnak, szintje azonban közel megegyezik 40 ezer személyautóéval Hollandiában – tették hozzá.
mti
Zöldinfó
A Balaton térségében is vizsgálták, hogyan pusztíthatja az éghajlatváltozás a természeti értékeket
Az aszály a kulturális és a természeti örökséget is veszélyezteti.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A tartós szárazság és a szélsőséges időjárás nemcsak a vízellátásra és a gazdaság működésére, hanem a kulturális és a természeti örökségre is veszélyt jelent – hívták fel a figyelmet az INACO nemzetközi projekt zárórendezvényén a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség közleménye szerint. A Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete közleményében kifejtette, az Európai Unió Interreg Central Europe programjának támogatásával megvalósuló INACO projektben a közép-európai partnerek olyan kockázatértékelési módszereket, digitális térképezési eszközöket és megelőző intézkedéseket dolgoztak ki, amelyek segíthetik az éghajlati veszélyeknek kitett örökségi helyszínek védelmét – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A nemzetközi együttműködés fontos eredményének nevezték, hogy a sérülékenység vizsgálata és a veszélyek korai felismerése már a tervezés és a döntés-előkészítés során támogathatja a károk megelőzését.
A közlemény rámutat, hogy az aszály következtében kiszáradó és zsugorodó talaj károsíthatja a történelmi épületek szerkezetét, míg a tartós száraz időszakokat követő heves esőzések fokozhatják az eróziót és a felszínmozgások veszélyét. Ezek a folyamatok a műemlékek mellett a régészeti lelőhelyeket, a történeti tájakat és az értékes természeti környezetet is érinthetik. “A vízhiány kezelésénél a mindennapi szükségletek biztosítása mellett arra is gondolnunk kell, milyen értékeket őrzünk meg a következő generációknak” – hangsúlyozta Molnár Gábor, a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezetének vezetője a közleményben. Hozzátette, a kulturális és természeti örökségünk sok esetben pótolhatatlan, ezért védelmét az európai vízpolitika gyakorlati intézkedéseibe is be kell építeni.
A projekt keretében két, egymást kiegészítő digitális eszközt fejlesztettek ki: a digitális kockázattérképező eszközt, valamint a kulturális és természeti örökség gondozását szolgáló CNH Care platformot, amely Lite és Pro változatban érhető el – áll a közleményben. Mint kifejtik, a digitális kockázattérképező eszköz egy ingyenesen hozzáférhető, webes térinformatikai platform, amely több évtizedre visszanyúló éghajlati, környezeti és levegőminőségi adatokat integrál. Összesen 62 különböző mutató segítségével támogatja az örökségi helyszíneket veszélyeztető kockázatok azonosítását és a sérülékenység vizsgálatát, ezáltal segítve a stratégiai tervezést és a döntéshozatalt.
A közlemény szerint CNH Care platform két változata az egyes kulturális és természeti értékek állapotának felmérését, sérülékenységük értékelését és a szükséges védelmi intézkedések meghatározását támogatja. A digitális fejlesztések gyakorlati alkalmazhatóságát több európai mintaterületen, köztük a Balaton térségében, Fonyódon is vizsgálták – ismertette a fejlesztési ügynökség.
A projekt magyarországi mintaterülete a fonyódi magaspart volt, ahol az ügynökség szakértői az éghajlati szélsőségek összetett hatásait vizsgálták, majd a tapasztalatokról beszámoltak a projekt szerdai, az ausztriai Kismartonban megrendezett zárókonferenciáján – tették hozzá. Az ügynökség közleménye kitér arra is, hogy a nemzetközi projekt másik kiemelt eredménye a kulturális és természeti örökségvédelmi kockázatkezelési menedzser munkakörének bevezetésére vonatkozó javaslat kidolgozása volt. A pozíció létrehozását az indokolja, hogy az éghajlatváltozásból eredő, egyre összetettebb kockázatok kezelése több szakterület és intézmény összehangolt együttműködését igényli – emelték ki.
A kockázatkezelési menedzser integráló szerepet tölt be az örökségvédelem, a klímaalkalmazkodás, a katasztrófavédelem és a területi tervezés között, elősegítve a kockázatok folyamatos nyomon követését, a megelőző intézkedések tervezését és az érintett szereplők együttműködését – részletezték. A projekt keretében elkészült a munkakör bevezetését támogató szakmai keretrendszer, valamint a kapcsolódó oktatási és képzési anyagok is – áll a közleményben.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaNem támadhatja meg Lengyelország az uniós klímacsomagot
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaSzokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaNem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat
