Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mintegy kétszáz környezetvédő aktivistákat állítottak elő az amszterdami repülőtéren

Mintegy kétszáz környezetvédő aktivistákat állítottak elő az amszterdami Schiphol nemzetközi repülőtéren, a megmozdulás résztvevői az általuk legszennyezőbbnek vélt magánrepülőgépek használatának korlátozását követelték – tájékoztatott a Dutch News című angol nyelvű holland hírportál vasárnap.

Létrehozva:

|

A beszámoló szerint közel 500 környezetvédő aktivista mászott át szombaton kora este az amszterdami repülőtér kerítésén. A demonstrálók magánrepülőgépekhez láncolták magukat, mások a repülőtér termináljában hívták fel az utazni készülők figyelmét a légiközlekedés okozta környezeti ártalmakra. Az egyiptomi Sarm-es-Sejkben vasárnap kezdődő, az ENSZ közel kéthetes COP27 éghajlatváltozási konferenciáját megelőzően tartott megmozdulás résztvevői kevesebb repülőgép indítását, a vonatközlekedés fejlesztését, valamint az általuk “szükségtelennek” vélt rövidtávú járatok megszüntetését és a magánrepülőgépek használatának korlátozását követelték. A tüntetők jelentős része a rendőrségi felszólítás ellenére sem hagyta el a helyszínt, közülük mintegy kétszázat előállítottak.
A hírportál szerint az aktivisták azért vették célba a magánrepülőgépeket, mert a Greenpace nemzetközi környezetvédő szervezet szerint ez az egyik legszennyezőbb, továbbá az egyik legkönnyebben kiváltható közlekedési forma.

Mint mondták, az üdülőhelyekre tartó magánjáratok népszerűsége gyorsan nőtt a koronavírus-járvány megjelenése óta. A magánrepülőgép-kölcsönző vállaltok szerint ügyfeleik el akarják kerülni a zsúfolt utasszállító repülőgépeket és a többórás várakozásokat. Egy tanulmány szerint 2022 első kilenc hónapjában mintegy 16 147 magánjárat szállt fel az amszterdami és a rotterdami repülőtérről, szemben a 2019-es év egészében feljegyezett 14 672-vel. Noha a két légikikötőből induló és érkező magánrepülőgépekből származó széndioxid-kibocsátás viszonylag kis részét teszi ki a Schiphol által termelt teljes kibocsátásnak, szintje azonban közel megegyezik 40 ezer személyautóéval Hollandiában – tették hozzá.

mti

Advertisement

Zöldinfó

Kiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon

Már nemcsak a vidéket sújtja a vízhiány, hanem Budapest ivóvízellátása is veszélybe került!

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nem várhat tovább a vízkormányzás! Naponta ugyanis mintegy 80 millió köbméterrel kevesebb víz érkezik a Dunán a megszokottnál, és ami beérkezik, az is villámgyorsan távozik az országból – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A főváros ivóvízellátásának biztonsága döntően a Szentendrei-szigeten és a Csepel-szigeten működő, úgynevezett csápos kutakra épül. Ezek a kutak nem közvetlenül a Duna vizét termelik ki, hanem a folyómeder alatt található, több méter vastag kavics- és homokrétegen természetes módon átszűrődő vizet hasznosítják.

A rendszer megfelelő működésének alapfeltétele a Duna megfelelő vízállása: magas vízszint esetén a folyó víznyomása biztosítja, hogy elegendő víz jusson a kavicságyon keresztül a kutakba. Amennyiben azonban a Duna vízszintje jelentősen lecsökken, ez a nyomás is mérséklődik, aminek következtében a magasabban elhelyezkedő csápok vízhozama számottevően visszaeshet, szélsőséges esetben pedig teljesen meg is szűnhet. Ez közvetlenül befolyásolhatja a főváros ivóvízellátásának üzembiztonságát. Solymár és több Budapest környéki település már elesett, hiszen ott már vízhiány ütötte fel a fejét.

Míg a fővárosban ivóvíz-ellátási problémák lépnek fel, addig a vidék teljesen kiszárad, tavak, patakok, kisebb folyók tűnnek el, s óriási ökológiai károk keletkeznek!

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák