Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mintegy kétszáz környezetvédő aktivistákat állítottak elő az amszterdami repülőtéren

Mintegy kétszáz környezetvédő aktivistákat állítottak elő az amszterdami Schiphol nemzetközi repülőtéren, a megmozdulás résztvevői az általuk legszennyezőbbnek vélt magánrepülőgépek használatának korlátozását követelték – tájékoztatott a Dutch News című angol nyelvű holland hírportál vasárnap.

Létrehozva:

|

A beszámoló szerint közel 500 környezetvédő aktivista mászott át szombaton kora este az amszterdami repülőtér kerítésén. A demonstrálók magánrepülőgépekhez láncolták magukat, mások a repülőtér termináljában hívták fel az utazni készülők figyelmét a légiközlekedés okozta környezeti ártalmakra. Az egyiptomi Sarm-es-Sejkben vasárnap kezdődő, az ENSZ közel kéthetes COP27 éghajlatváltozási konferenciáját megelőzően tartott megmozdulás résztvevői kevesebb repülőgép indítását, a vonatközlekedés fejlesztését, valamint az általuk “szükségtelennek” vélt rövidtávú járatok megszüntetését és a magánrepülőgépek használatának korlátozását követelték. A tüntetők jelentős része a rendőrségi felszólítás ellenére sem hagyta el a helyszínt, közülük mintegy kétszázat előállítottak.
A hírportál szerint az aktivisták azért vették célba a magánrepülőgépeket, mert a Greenpace nemzetközi környezetvédő szervezet szerint ez az egyik legszennyezőbb, továbbá az egyik legkönnyebben kiváltható közlekedési forma.

Mint mondták, az üdülőhelyekre tartó magánjáratok népszerűsége gyorsan nőtt a koronavírus-járvány megjelenése óta. A magánrepülőgép-kölcsönző vállaltok szerint ügyfeleik el akarják kerülni a zsúfolt utasszállító repülőgépeket és a többórás várakozásokat. Egy tanulmány szerint 2022 első kilenc hónapjában mintegy 16 147 magánjárat szállt fel az amszterdami és a rotterdami repülőtérről, szemben a 2019-es év egészében feljegyezett 14 672-vel. Noha a két légikikötőből induló és érkező magánrepülőgépekből származó széndioxid-kibocsátás viszonylag kis részét teszi ki a Schiphol által termelt teljes kibocsátásnak, szintje azonban közel megegyezik 40 ezer személyautóéval Hollandiában – tették hozzá.

mti

Advertisement

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák