Zöldinfó
Mintegy kétszáz környezetvédő aktivistákat állítottak elő az amszterdami repülőtéren
Mintegy kétszáz környezetvédő aktivistákat állítottak elő az amszterdami Schiphol nemzetközi repülőtéren, a megmozdulás résztvevői az általuk legszennyezőbbnek vélt magánrepülőgépek használatának korlátozását követelték – tájékoztatott a Dutch News című angol nyelvű holland hírportál vasárnap.
A beszámoló szerint közel 500 környezetvédő aktivista mászott át szombaton kora este az amszterdami repülőtér kerítésén. A demonstrálók magánrepülőgépekhez láncolták magukat, mások a repülőtér termináljában hívták fel az utazni készülők figyelmét a légiközlekedés okozta környezeti ártalmakra. Az egyiptomi Sarm-es-Sejkben vasárnap kezdődő, az ENSZ közel kéthetes COP27 éghajlatváltozási konferenciáját megelőzően tartott megmozdulás résztvevői kevesebb repülőgép indítását, a vonatközlekedés fejlesztését, valamint az általuk “szükségtelennek” vélt rövidtávú járatok megszüntetését és a magánrepülőgépek használatának korlátozását követelték. A tüntetők jelentős része a rendőrségi felszólítás ellenére sem hagyta el a helyszínt, közülük mintegy kétszázat előállítottak.
A hírportál szerint az aktivisták azért vették célba a magánrepülőgépeket, mert a Greenpace nemzetközi környezetvédő szervezet szerint ez az egyik legszennyezőbb, továbbá az egyik legkönnyebben kiváltható közlekedési forma.
Mint mondták, az üdülőhelyekre tartó magánjáratok népszerűsége gyorsan nőtt a koronavírus-járvány megjelenése óta. A magánrepülőgép-kölcsönző vállaltok szerint ügyfeleik el akarják kerülni a zsúfolt utasszállító repülőgépeket és a többórás várakozásokat. Egy tanulmány szerint 2022 első kilenc hónapjában mintegy 16 147 magánjárat szállt fel az amszterdami és a rotterdami repülőtérről, szemben a 2019-es év egészében feljegyezett 14 672-vel. Noha a két légikikötőből induló és érkező magánrepülőgépekből származó széndioxid-kibocsátás viszonylag kis részét teszi ki a Schiphol által termelt teljes kibocsátásnak, szintje azonban közel megegyezik 40 ezer személyautóéval Hollandiában – tették hozzá.
mti
Zöldinfó
Egy csaknem kétszáz éves platánt választottak a tudomány jelképének
Egy 203 éves platán lett a Tudomány Fája a Margitszigeten.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az 1825-ben gróf Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémiával nagyjából egykorú az az ősplatán, amely Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös kezdeményezésére mától „a Tudomány Fája” címet viseli. A budapesti Margitszigeten, a Szabadtéri Színpad és az MTA egykori elnöke, a zeneszerző és zenetudós Kodály Zoltán szobrához közeli fát az Akadémia 2025 őszén meghirdetett Tudománybarát Település Mozgalmának keretében jelölték meg – írja az alternativenergia.hu. A mozgalomhoz csatlakozó településeken immár hagyománnyá vált, hogy csatlakozásuk emlékére fát ültetnek. Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös döntése értelmében a fővárosban nem egy facsemetét ültettek, hanem a Margitsziget egy impozáns ősplatánját jelölték ki, hogy szimbolizálja a város és az MTA együttműködését.
Az ünnepi eseményen Freund Tamás, az MTA közelmúltban leköszönt elnöke a mostantól „a Tudomány Fája” címet viselő ősplatánt olyan emlékjelnek nevezte, amely a múlt, a korábbi generációk eredményei mellett a jövőt is szimbolizálja. A reményt, hogy a tehetséges fiataloknak és a szabad gondolatoknak semmi sem szab határt. Az ennek eredményeképp létrejövő új közös tudás pedig minél több emberé lehet majd.
Pósfai Mihály, az Akadémia június 1-jén hivatalba lépett elnöke pedig arról beszélt, hogy az MTA-nak meg kell őriznie azt, ami kétszáz év alatt értékké vált: a tudomány szabadságát, a hitelességet, a teljesítmény tiszteletét, a magyar nyelv és kultúra szolgálatát. De közben meg is kell újulnia. Figyelnie kell azokra a kutatói nemzedékekre, amelyek ma más eszközökkel más nemzetközi térben dolgoznak, mint elődeik. Be kell vonnia a fiatalokat, a pályájuk elején és közepén járó kutatókat, és nyitottnak kell lennie azokra a kérdésekre, amelyeket a 21. század tesz fel a tudománynak.
Karácsony Gergely főpolgármester szerint a sokat megélt fa a távlatokat is jelképezi. A tudományban és a politikában is szükség van ezekre, mint ahogyan a tudomány és a politika együttműködésére is.
A fa előtt elhelyezett táblán az alábbi szöveg olvasható magyarul, illetve angolul:
„A Tudomány Fája
Amikor 1825 körül kis csemeteként gyökerezni és sarjadni kezdett ez a platán, gróf Széchenyi István felajánlása nyomán megalakult a Magyar Tudományos Akadémia, a haza és haladás ügyét szolgálva.
A fácska hatalmas koronájú faóriássá terebélyesedett, az Akadémia pedig a magyarországi tudományos élet legfőbb intézményévé vált. Szellemi központja a tudomány művelőinek, ápolója a magyar nyelvnek. Immár több mint 200 éve arra törekszik, hogy alapítója, gróf Széchenyi István gondolatához híven a „tudományos emberfő mennyiségének” gyarapításával járuljon hozzá a nemzet erejének növeléséhez.
Állította a Magyar Tudományos Akadémia és Budapest Főváros Önkormányzata 2026-ban.”
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKínai elektromos autók hódítanak: már több mint 30 Geely talált gazdára
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaÉvek után végre történhet valami a Velencei-tóért
