Zöldinfó
Mintegy kétszáz környezetvédő aktivistákat állítottak elő az amszterdami repülőtéren
Mintegy kétszáz környezetvédő aktivistákat állítottak elő az amszterdami Schiphol nemzetközi repülőtéren, a megmozdulás résztvevői az általuk legszennyezőbbnek vélt magánrepülőgépek használatának korlátozását követelték – tájékoztatott a Dutch News című angol nyelvű holland hírportál vasárnap.
A beszámoló szerint közel 500 környezetvédő aktivista mászott át szombaton kora este az amszterdami repülőtér kerítésén. A demonstrálók magánrepülőgépekhez láncolták magukat, mások a repülőtér termináljában hívták fel az utazni készülők figyelmét a légiközlekedés okozta környezeti ártalmakra. Az egyiptomi Sarm-es-Sejkben vasárnap kezdődő, az ENSZ közel kéthetes COP27 éghajlatváltozási konferenciáját megelőzően tartott megmozdulás résztvevői kevesebb repülőgép indítását, a vonatközlekedés fejlesztését, valamint az általuk “szükségtelennek” vélt rövidtávú járatok megszüntetését és a magánrepülőgépek használatának korlátozását követelték. A tüntetők jelentős része a rendőrségi felszólítás ellenére sem hagyta el a helyszínt, közülük mintegy kétszázat előállítottak.
A hírportál szerint az aktivisták azért vették célba a magánrepülőgépeket, mert a Greenpace nemzetközi környezetvédő szervezet szerint ez az egyik legszennyezőbb, továbbá az egyik legkönnyebben kiváltható közlekedési forma.
Mint mondták, az üdülőhelyekre tartó magánjáratok népszerűsége gyorsan nőtt a koronavírus-járvány megjelenése óta. A magánrepülőgép-kölcsönző vállaltok szerint ügyfeleik el akarják kerülni a zsúfolt utasszállító repülőgépeket és a többórás várakozásokat. Egy tanulmány szerint 2022 első kilenc hónapjában mintegy 16 147 magánjárat szállt fel az amszterdami és a rotterdami repülőtérről, szemben a 2019-es év egészében feljegyezett 14 672-vel. Noha a két légikikötőből induló és érkező magánrepülőgépekből származó széndioxid-kibocsátás viszonylag kis részét teszi ki a Schiphol által termelt teljes kibocsátásnak, szintje azonban közel megegyezik 40 ezer személyautóéval Hollandiában – tették hozzá.
mti
Zöldinfó
Kiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
Megkezdődött Magyarország legértékesebb vízicsiga-élőhelyének fejlesztése.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Mintegy 610 millió forint európai uniós forrásból indul el az a fejlesztés, amely jelentősen javítja a világon kizárólag Kácson előforduló kácsi patakcsiga természetes élőhelyének állapotát – írja az alternativenergia.hu. Tállai András, az agrártárca parlamenti államtitkára, aki egyben a térség országgyűlési képviselője felidézte Kács gazdag múltját, amely már a honfoglalás idején – a krónikák szerint Örs vezér révén – is szerepet kapott, és fontos része hazánk korai történetének. A bencés szerzetesek az 1200-as években monostort építettek a településen, valamint ők hozták létre a kácsi fürdőt, Magyarország legrégebbi fürdőjét, amely 1931-ben ünnepelte fennállásának 500 éves jubileumát – írták.
Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a volt fürdő területe a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonába kerülhetett, ahol felfedezték az ország legértékesebb vízicsiga-élőhelyét. Ez a most induló fejlesztés nemcsak a ritka fajok megőrzését szolgálja, hanem Kács település fellendülését is elősegíti – tették hozzá. “A fokozottan védett fekete bödöncsiga kácsi élőhelyének védelme, hosszú távú megőrzésének megalapozása” elnevezésű KEHOP Plusz átfogó célja a források és a patak medrében felhalmozódott iszapborítás csökkentése és iszapbemosódás bekövetkeztének megakadályozása – emelte ki Rácz András.
Kifejtette, hogy Kács hidrológiai, hidrogeológiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű területe ad otthont a hideg- és langyos forrásokból táplálkozó Kácsi-patak egyedülálló csigafaunájának. A patak langyos vizű ágában él az egyedülálló kácsi patakcsiga mellett a fokozottan védett fekete bödöncsiga, amely ősei már a pleisztocén idején jelen voltak a mai Kárpát-medence területén. A faj a mainál melegebb klíma utáni jégkorszakokat a bővízű, állandóan langyos forrásokban élte túl. A településen kívül csupán két osztrák és egy szlovén előfordulása van a világon, élőhelyének megőrzése ezért kiemelt feladat, csakúgy, mint a védett, bennszülött tornai patakcsiga és a fekete bödöncsiga egy jellegzetes kísérőfaja, a szintén védett folyamcsiga is – áll a közleményben.
A 2028. december 31-ig tartó programnak köszönhetően a területen a hordalékfogó műtárgyat és a hordalékfogó rácsot is felújítják, mely segít megelőzni a meder feliszapolódásához vezető korábbi havária helyzeteket. A csatorna aljának tisztításával helyreáll az élőhely egy részének iszapmentes állapota. A volt kácsi fürdő épülete egy langyos vizű forrás, a Tükör-forrás fölé épült. A felújítás során megvalósul a létesítmény alatt futó alagút falának stabilizálása és az iszap eltávolítása is. Az ingatlan területén található kisebb romos, balesetveszélyes épület bontására, valamint a terület bemutathatóságának megalapozására, továbbá a Tükör-forrást magába foglaló épület ajtóinak zárhatóvá tételére, az épület lekerítésére is sor kerül. A felújítás során felszámolják az inváziós strucctoll-süllőhínár-állományt is – tudatta az AM. A természetvédelmi fejlesztéseket csak a helyiek egyetértésével lehet sikeresen megvalósítani, ezért elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása – zárta beszédét Rácz András a közlemény szerint.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTuristalátványosság lett a velencei delfinből, de a hatóságok óva intenek a közeledéstől
