Zöld Energia
Mióta fejlesztik a napelemes technológiát?
Elképesztő fejlődésen esett át a napelemes technológia közel 200 éves története során.
Napjainkban a napelemek egyre több területet hódítanak meg, már hazánkban is megannyi helyen találkozhatunk velük. Az ember azt hinné, hogy a technológia modern, és csak a fosszilis energiahordozók elleni küzdelem vitte rá a kutatókat az eszközök fejlesztésre, pedig a fotoelektromos vizsgálatok már a 19. században megindultak. A fotoelektromos hatást 1839-ben fedezte fel az akkor mindössze 19 éves Edmond Becquerel.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
A francia szakértő eredményét csak később, Albert Einstein révén ismerték fel, a legendás fizikus 1922-ben a fényelektromos jelenség tanulmányozásáért kapta meg a fizikai Nobel-díjat. Meglepő lehet, de az első napelemes panel is a 19. században született: 1883-ban Charles Fritts egy vékony szelénréteget rendkívül vékony aranyréteggel vont be, a hatékonyság mindössze nagyjából 1 százalék volt.
A napelemes korszak igazán 1950-ben kezdődött el a Bell Laboratóriumnak köszönhetően. Az intézmény volt az, amely a fotovoltaikus technológiára koncentrálva elsőként használt szilíciumot a cellák megalkotásához. A fordulat Daryl Chapin, Calvin Fuller és Gerald Pearson nevéhez köthető, a megközelítéssel már 4 százalékos hatékonyságot is elértek. Noha a technológia még sokáig túl drága maradt az átlagfogyasztók számára, az amerikai kormány észrevette a lehetőségeket, az 1960-as és 1970-es években ezért rengeteg forrást fordítottak a fejlesztésre. A gyártási módszerek alakulásának, az egyre jobb hatékonyságnak és az újabb megközelítéseknek köszönhetően a 2000-es évektől kezdődően újabb forradalom kezdődött: mára a napelemek egyre több háztartás számára jelentenek megfizethető alternatívát. A panelek átlagos ára 2010 és 2020 között elképesztő arányban, 90 százalékkal csökkent.
A fotovoltaikus területben pedig még rengeteg lehetőség rejlik, a hatékonyságot például – elméletileg legalábbis – még sokat tudnák fejleszteni. Az egyik ígéretes irány az úgynevezett perovszkit használata, ezen anyagnak köszönhetően a jövőben sokkal olcsóbban lehet majd még hatékonyabb napelemeket készíteni.
Zöld Energia
Természetalapú napelemberuházások pénzügyi modelljei a BioSolar projektben
Hogyan lehet még zöldebb a napelemekre költött pénz?
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Budapesti Corvinus Egyetem vezeti a nemrég indult BioSolar projekt pénzügyi munkacsomagját, amely azt vizsgálja, miként lehet a napelem-beruházásokat olyan természetpozitív megoldásokká alakítani, hogy az ökoszisztémák helyreállítását is segítsék, és tiszta energiát is termeljenek – írja az alternativenergia.hu. A Corvinus Egyetem Fenntartható Pénzügyek Kutatóközpontja a Biosolar projekt pénzügyi vezetőjeként azt tűzte ki célul, hogy a napelemparkokba irányuló befektetésekkel mérhető biodiverzitási előnyöket is létre lehessen hozni. Ennek részeként a kutatók
- feltárják, hogyan lehet beépíteni a biodiverzitási kockázatokat és lehetőségeket a napelem-beruházások pénzügyi értékelésébe,
- pénzügyi iránymutatásokat dolgoznak ki ahhoz, hogy miként lehet a napelemparkokat úgy kialakítani, hogy azok támogassák a biodiverzitást,
- vizsgálják, milyen biodiverzitási kreditek és fizetési rendszerek ösztönzik a leginkább a napelemfejlesztőket és befektetőket.
- elemzik a „zöldmosás” kockázatait, hogy az alkalmazott pénzügyi eszközök hitelesek maradjanak és megfeleljenek az EU fenntartható finanszírozási szabályozásainak.
A nemzetközi konzorciumban spanyol, portugál, lengyel, kanadai, szlovén, izlandi, svéd és magyar egyetemek és partnerek vesznek részt. A projektben változatos szakterületeket képviselnek a kutatók az ökológiától és a környezeti szociológiától kezdve a megújuló energián és tájgazdálkodáson keresztül a közgazdaságtanig, pénzügyig. Többek között olyan napelempark-megoldások kidolgozására törekednek, ahol a megvalósításnál és üzemeltetésnél kifejezetten figyelembe veszik a biodiverzitás megőrzési módjait, és lehetőséget kínálnak arra, hogy a felhasznált gyep- és termőterületek a helyi flóra és fauna menedékeként szolgáljanak.
A kezdeményezést közösen finanszírozza a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és a Biodiversa+, az Európai Biodiverzitás Partnerség. A 2025 áprilisától 2028 márciusáig tartó projekt összköltségvetése 1,7 millió euró, amelyből 250 ezer eurót ítéltek oda a Corvinusnak. „A BioSolar megmutatja, hogy a biodiverzitás és a pénzügyek nem egymással szemben álló fogalmak”, mert az energiaváltás finanszírozása együtt járhat az ökoszisztémák helyreállításával is – mondta Dr. Naffa Helena, az SFRC vezetője. Hozzátette: „Ha olyan pénzügyi eszközöket tervezünk, amelyek jutalmazzák a természetpozitív napelemparkokat, akkor a gyakorlatban is bizonyíthatjuk ezt az összefüggést.”
A kutatás biodiverzitás-finanszírozási eredményei várhatóan új szempontokat adnak majd az uniós szakpolitikák és a befektetési gyakorlatok formálásához, valamint utat mutatnak ahhoz, hogyan érdemes beruházni a természetpozitív energiarendszerekbe. Az eredmények segítik elterjeszteni a természetalapú megoldásokat Európában a döntéshozók, befektetők és fejlesztők között. A Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Pénzügyek Kutatóközpontja multidiszciplináris kutatásokat végez a pénzügyek, a fenntarthatóság és a befektetések határterületein. Kiemelt fókusza a természetpozitív finanszírozás: olyan eszközöket és stratégiákat dolgoz ki, amelyek a pénzügyi rendszert a biodiverzitás megőrzésével és a klímaállósággal hangolják össze.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
