Zöldinfó
Mljet szigetén a természetvédelem a legnagyobb munkaadó
A Horvátország legzöldebb szigeteként emlegetett Mljet egyharmada nemzeti park, amelynek felügyelő szervezete a legnagyobb munkaadó a 37 kilométer hosszú sziklatömbön.
Andrea Anelic, a nemzeti park munkatársa az MTI-nek szombaton elmondta: a Peljesac-félszigettől egy 8-10 kilométeres csatornával elválasztott Mljet 16 településének összesen mindössze 800 lakosa van. A 90 százalékban erdővel borított szigeten a legnagyobb munkaadó a természetvédelmi területet gondozó szervezet, a második pedig a tűzoltóság, ugyanis a szárazság, a szél és az erdők miatt jelentős a tűzveszély.
A magyar turisták által ritkán látogatott sziget észak-nyugati részén található nemzeti park különlegessége egy kettős tórendszer – benne egy apró szigeten álló egykori kolostorral -, amely a tengervizet egy századokkal ezelőtt épült keskeny csatornán áramoltatja át és vissza, az árapály változásának megfelelően. A területen tilos a halászat, a horgászat és a hajózás, kizárólag a természetvédelmi terület fenntartóinak kirándulóhajói közlekedhetnek, a kerékpáros és gyalogtúrázók számára ugyanakkor kedvelt a part menti terület.
Mljet egészen a huszadik századig mérges kígyóiról is ismert volt, ezért 1910-ben Indiából mongúzokat telepítettek a szigetre. A kígyók természetes ellenségének számító emlősöknek köszönhetően már nincsenek veszélyes hüllők, viszont a két-három ezer tagúra becsült mongúzpopuláció egy egyedének megpillantásához is nagy szerencse kell.
A zöld szigeten számos magánapartman mellett egyetlen szálloda van, az észak-nyugati végén fekvő Pomena településen. Marijo Japaric, a háromcsillagos Hotel Odisej üzemeltetési igazgatója az MTI tudósítójának azt mondta: a főszezonban 75 dolgozót alkalmaznak a 150 szobás szállodában, de októbertől áprilisig a kihasználatlanság miatt zárva tartanak. Mindennapos elfoglaltságot és megélhetést adnak ugyanakkor a családi gazdaságok a szigeten, jellemző az olívaolaj és a kecskesajt készítése. Nikola Trazicic családja egy eldugott, több mint ötszáz éves kőházban él. Az MTI-nek elmondta: évente 1000-1500 liter olívaolajat állítanak elő a birtokukon, de tavalyi jó időnek köszönhetően több mint 2000 litert préseltek. A családi gazdaságban a kecskesajt mellett citrom- és narancsfáik terméséből kandírozott gyümölcsöt, valamint fügéből, szőlőből és mandulából készült édességeket állítanak elő.
Zöldinfó
Egyre súlyosabb az erdőtüzek helyzete Európában
A rekordszámú erdőtüzek határozottabb uniós fellépést igényelnek.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Unió területén tavaly jelentették az eddigi legpusztítóbb erdőtüzeket, több mint egymillió hektárnyi földterület égett le, ami a megelőzés és a felkészülés terén határozottabb uniós fellépést igényel – közölte Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának felügyelete alatt működő Európai Erdőtűz-információs Rendszer (EFFIS). A jelentés szerint 2025-ben 7783 erdőtüzet jelentettek 25 uniós országban, március végére már több mint 100 ezer hektárnyi terület pusztult el – részletezte az alternativenergia.hu. A helyzet a nyár folyamán különösen a Földközi-tenger térségében romlott, ahol egy elhúzódó augusztusi hőhullám 22 nagyobb tüzet okozott: csak Portugáliában és Spanyolországban 460 585 hektárt égett le, ami a legégett területek mintegy felét tette ki. Megjegyezték: Európa-szerte, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában 2,2 millió hektáron pusztítottak a lángok tavaly. Ukrajna szenvedte el a legsúlyosabb erdőtüzeket. Kiemelték: a korábbi évek tapasztalatai szerint az erdőtüzek az év korai szakaszában, akár már márciusban jelentkeznek és jobban elhúzódnak. Az egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámok miatt az erdőtüzek magasabb szélességi körökre terjednek át, és a korábban alacsony kockázatúnak tekintett régiókat is érintik.
“A rekordokat döntő tavalyi év nem kivételes az erdőtüzek száma és intenzitása tekintetében, hanem egy erősebb, összehangoltabb európai válaszlépés megtételére szóló felhívás” – fogalmaztak. Emlékezettek, az Európai Bizottság nemrégiben új stratégiát fogadott el a növekvő erdőtüzek veszélyének kezelésére, amely a megelőzésre, a felkészültségre, a reagálásra és a helyreállításra is összpontosít. Konkrét intézkedéseket határoz meg mind uniós, mind nemzeti szinten.
A stratégia a fenntartható földgazdálkodás és a természet helyreállítása révén elősegíti a tűznek jobban ellenálló tájak kialakítását, megerősíti a korai figyelmeztetést és a folyamatos figyelést az EFFIS és a Copernicus műholdas megfigyelőprogram révén. Növeli a tűzoltási kapacitást egy uniós repülőgép flottával, a tűzoltók előzetes bevetésével és egy új európai tűzoltó központ létrehozásával Cipruson. Foglalkozik emellett a lakosság felkészítésével, a tűz utáni helyreállítással és az erdőtüzek kockázatának az uniós finanszírozási keretekbe való integrálásával. Ezzel a stratégiával Európa már nemcsak szezonális módon alkalmazkodik az erdőtüzek kockázatához, hanem strukturális jellegűen – tették hozzá.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaPasszold vissza, Tesó! – újraindult a használt mobilok gyűjtése
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÁllami pénz a korszerűsítésre: akár önerő nélkül is belevághat
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaEnergiafordulat Magyarországon: egyre több napelem mellé jönnek a tárolók
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi magyar szigetelőanyag: környezetbarát és tartós megoldás szalmából
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint kétmillió hektár sorsa a tét: így védenék meg a magyar erdőket

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés