Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mljet szigetén a természetvédelem a legnagyobb munkaadó

Létrehozva:

|

A Horvátország legzöldebb szigeteként emlegetett Mljet egyharmada nemzeti park, amelynek felügyelő szervezete a legnagyobb munkaadó a 37 kilométer hosszú sziklatömbön.

Andrea Anelic, a nemzeti park munkatársa az MTI-nek szombaton elmondta: a Peljesac-félszigettől egy 8-10 kilométeres csatornával elválasztott Mljet 16 településének összesen mindössze 800 lakosa van. A 90 százalékban erdővel borított szigeten a legnagyobb munkaadó a természetvédelmi területet gondozó szervezet, a második pedig a tűzoltóság, ugyanis a szárazság, a szél és az erdők miatt jelentős a tűzveszély.

A magyar turisták által ritkán látogatott sziget észak-nyugati részén található nemzeti park különlegessége egy kettős tórendszer – benne egy apró szigeten álló egykori kolostorral -, amely a tengervizet egy századokkal ezelőtt épült keskeny csatornán áramoltatja át és vissza, az árapály változásának megfelelően. A területen tilos a halászat, a horgászat és a hajózás, kizárólag a természetvédelmi terület fenntartóinak kirándulóhajói közlekedhetnek, a kerékpáros és gyalogtúrázók számára ugyanakkor kedvelt a part menti terület.
Mljet egészen a huszadik századig mérges kígyóiról is ismert volt, ezért 1910-ben Indiából mongúzokat telepítettek a szigetre. A kígyók természetes ellenségének számító emlősöknek köszönhetően már nincsenek veszélyes hüllők, viszont a két-három ezer tagúra becsült mongúzpopuláció egy egyedének megpillantásához is nagy szerencse kell.

A zöld szigeten számos magánapartman mellett egyetlen szálloda van, az észak-nyugati végén fekvő Pomena településen. Marijo Japaric, a háromcsillagos Hotel Odisej üzemeltetési igazgatója az MTI tudósítójának azt mondta: a főszezonban 75 dolgozót alkalmaznak a 150 szobás szállodában, de októbertől áprilisig a kihasználatlanság miatt zárva tartanak. Mindennapos elfoglaltságot és megélhetést adnak ugyanakkor a családi gazdaságok a szigeten, jellemző az olívaolaj és a kecskesajt készítése. Nikola Trazicic családja egy eldugott, több mint ötszáz éves kőházban él. Az MTI-nek elmondta: évente 1000-1500 liter olívaolajat állítanak elő a birtokukon, de tavalyi jó időnek köszönhetően több mint 2000 litert préseltek. A családi gazdaságban a kecskesajt mellett citrom- és narancsfáik terméséből kandírozott gyümölcsöt, valamint fügéből, szőlőből és mandulából készült édességeket állítanak elő.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

E-mailek, fotók, fájlok – meglepő, mennyire terhelik a környezetet

Szlovéniában 234 ezer gigabájt adatot töröltek a digitális hulladék csökkentéséért.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A digitális nagytakarítási kampányban (Slovenia Digital Cleanup) évente mintegy 49 tonnával csökkentették a szén-dioxid-kibocsátást – közölte az alternativenergia.hu. A kezdeményezést az Ecologists Without Borders civil szervezet és az o28 kommunikációs csoport indította azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a digitális adatok környezeti hatására. A fájlokat, e-maileket és fényképeket tároló adatközpontok működtetése jelentős energia- és erőforrás-felhasználással jár. A minden évben a március második felében szervezett akcióhoz idén is számos vállalat csatlakozott. A szervezők kiemelték a Kliping vállalatot, amely 1291 gigabájt adatot törölt, míg a legtöbb digitális hulladékot egy alkalmazott távolította el: a munkahelyén mintegy 70 ezer gigabájtot törölt.

A kampányhoz műhelyfoglalkozások is kapcsolódtak, amelyek különösen az idősebb korosztály körében népszerűek. Jaka Kranjc, az Ecologists Without Borders képviselője szerint a digitális hulladék problémája súlyosbodik, mivel az értéktelen adatok jelentős része már nem személyes eszközökön, hanem szervereken tárolódik. Hozzátette: a helyzet kezeléséhez rendszerszintű megoldásokra, valamint a hardverek és szoftverek tudatosabb tervezésére van szükség.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák