Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mljet szigetén a természetvédelem a legnagyobb munkaadó

Létrehozva:

|

A Horvátország legzöldebb szigeteként emlegetett Mljet egyharmada nemzeti park, amelynek felügyelő szervezete a legnagyobb munkaadó a 37 kilométer hosszú sziklatömbön.

Andrea Anelic, a nemzeti park munkatársa az MTI-nek szombaton elmondta: a Peljesac-félszigettől egy 8-10 kilométeres csatornával elválasztott Mljet 16 településének összesen mindössze 800 lakosa van. A 90 százalékban erdővel borított szigeten a legnagyobb munkaadó a természetvédelmi területet gondozó szervezet, a második pedig a tűzoltóság, ugyanis a szárazság, a szél és az erdők miatt jelentős a tűzveszély.

A magyar turisták által ritkán látogatott sziget észak-nyugati részén található nemzeti park különlegessége egy kettős tórendszer – benne egy apró szigeten álló egykori kolostorral -, amely a tengervizet egy századokkal ezelőtt épült keskeny csatornán áramoltatja át és vissza, az árapály változásának megfelelően. A területen tilos a halászat, a horgászat és a hajózás, kizárólag a természetvédelmi terület fenntartóinak kirándulóhajói közlekedhetnek, a kerékpáros és gyalogtúrázók számára ugyanakkor kedvelt a part menti terület.
Mljet egészen a huszadik századig mérges kígyóiról is ismert volt, ezért 1910-ben Indiából mongúzokat telepítettek a szigetre. A kígyók természetes ellenségének számító emlősöknek köszönhetően már nincsenek veszélyes hüllők, viszont a két-három ezer tagúra becsült mongúzpopuláció egy egyedének megpillantásához is nagy szerencse kell.

A zöld szigeten számos magánapartman mellett egyetlen szálloda van, az észak-nyugati végén fekvő Pomena településen. Marijo Japaric, a háromcsillagos Hotel Odisej üzemeltetési igazgatója az MTI tudósítójának azt mondta: a főszezonban 75 dolgozót alkalmaznak a 150 szobás szállodában, de októbertől áprilisig a kihasználatlanság miatt zárva tartanak. Mindennapos elfoglaltságot és megélhetést adnak ugyanakkor a családi gazdaságok a szigeten, jellemző az olívaolaj és a kecskesajt készítése. Nikola Trazicic családja egy eldugott, több mint ötszáz éves kőházban él. Az MTI-nek elmondta: évente 1000-1500 liter olívaolajat állítanak elő a birtokukon, de tavalyi jó időnek köszönhetően több mint 2000 litert préseltek. A családi gazdaságban a kecskesajt mellett citrom- és narancsfáik terméséből kandírozott gyümölcsöt, valamint fügéből, szőlőből és mandulából készült édességeket állítanak elő.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Faültetéssel kompenzálják a papírfelhasználást Budapest környékén

Mintegy 40 ezer fa elültetését támogatja a Szerencsejáték Zrt. Budapest környékén, így kompenzálva éves papírfelhasználását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Guller Zoltán, a Szerencsejáték Zrt. elnök-vezérigazgatója a Hűvösvölgyi Nagyréten tartott szimbolikus faültetéssel egybekötött tájékoztatón elmondta, Magyarország egyik legnagyobb vállalataként évente körülbelül 2500 tonna papírt használnak fel, ennek kompenzálása érdekében úgy döntöttek, hogy társadalmi felelősségvállalási programjuk újabb elemeként az ökológiai lábnyom csökkentését célozzák meg. Vállalásuk szerint minden évben kétszer annyi fát fognak ültetni, mint amennyit elhasználnak a sorsjegyekhez, segédszelvényekhez, plakátokhoz, szórólapokhoz és egyéb dokumentumokhoz – közölte az elnök-vezérigazgató, hozzátéve, hogy ez évente 80-90 hektárnyi területet jelent – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Guller Zoltán azt is elmondta, hogy a vállalat anyagilag támogatja a Budakeszi Vadaspark vadmacska-fajmegőrzési programját is.

Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy a klímaváltozás az erdőkre is nagy terhet ró, ráadásul a városi erdők nem tudják magukat megújítani, ezért különleges kezelésre van szükségük. A Pilisi Parkerdő Zrt. ezért néhány éve elindította a városi erdőfejlesztési programját, amelyben megoldásokat keresnek az erdőket érő kihívásokra, hogy a jövő generációinak is meg tudják őrizni ezeket – mondta a vezérigazgató. Hozzátette, a Szerencsejáték Zrt.-vel együttműködésben elültetett facsemeték őshonosak, de a klímaváltozásnak fokozottan ellenállók lesznek. Szabó Péter, a Budakeszi Vadaspark ügyvezető igazgatója elmondta, hogy hat évvel ezelőtt indították el a vadmacska-fajmegőrzési programot azért, mert ezekről a rejtőzködő életmódot folytató, de az erdők egészségi állapotának fenntartásához alapvető fontosságú kisragadozókról nagyon kevés ismerettel rendelkeznek.

Az együttműködés keretében nemcsak kutatják a fajt, hanem lehetőséget biztosítanak a sérült állatok megmentésére és visszavadítására. Emellett hangsúlyt fektetnek a felvilágosításra is, mivel az erdőben kóborló házi macskák is nagy veszélyt jelentenek erre a fajra: a vadmacskára veszélyes betegségeket terjeszthetnek, közös utódok nemzése során “feloldódhat” a vadmacskákra jellemző genetikai állomány, valamint a házi macska elfoglalhatja a vadmacska természetes élőhelyét is – ismertette Szabó Péter.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák