Zöldinfó
Mljet szigetén a természetvédelem a legnagyobb munkaadó
A Horvátország legzöldebb szigeteként emlegetett Mljet egyharmada nemzeti park, amelynek felügyelő szervezete a legnagyobb munkaadó a 37 kilométer hosszú sziklatömbön.
Andrea Anelic, a nemzeti park munkatársa az MTI-nek szombaton elmondta: a Peljesac-félszigettől egy 8-10 kilométeres csatornával elválasztott Mljet 16 településének összesen mindössze 800 lakosa van. A 90 százalékban erdővel borított szigeten a legnagyobb munkaadó a természetvédelmi területet gondozó szervezet, a második pedig a tűzoltóság, ugyanis a szárazság, a szél és az erdők miatt jelentős a tűzveszély.
A magyar turisták által ritkán látogatott sziget észak-nyugati részén található nemzeti park különlegessége egy kettős tórendszer – benne egy apró szigeten álló egykori kolostorral -, amely a tengervizet egy századokkal ezelőtt épült keskeny csatornán áramoltatja át és vissza, az árapály változásának megfelelően. A területen tilos a halászat, a horgászat és a hajózás, kizárólag a természetvédelmi terület fenntartóinak kirándulóhajói közlekedhetnek, a kerékpáros és gyalogtúrázók számára ugyanakkor kedvelt a part menti terület.
Mljet egészen a huszadik századig mérges kígyóiról is ismert volt, ezért 1910-ben Indiából mongúzokat telepítettek a szigetre. A kígyók természetes ellenségének számító emlősöknek köszönhetően már nincsenek veszélyes hüllők, viszont a két-három ezer tagúra becsült mongúzpopuláció egy egyedének megpillantásához is nagy szerencse kell.
A zöld szigeten számos magánapartman mellett egyetlen szálloda van, az észak-nyugati végén fekvő Pomena településen. Marijo Japaric, a háromcsillagos Hotel Odisej üzemeltetési igazgatója az MTI tudósítójának azt mondta: a főszezonban 75 dolgozót alkalmaznak a 150 szobás szállodában, de októbertől áprilisig a kihasználatlanság miatt zárva tartanak. Mindennapos elfoglaltságot és megélhetést adnak ugyanakkor a családi gazdaságok a szigeten, jellemző az olívaolaj és a kecskesajt készítése. Nikola Trazicic családja egy eldugott, több mint ötszáz éves kőházban él. Az MTI-nek elmondta: évente 1000-1500 liter olívaolajat állítanak elő a birtokukon, de tavalyi jó időnek köszönhetően több mint 2000 litert préseltek. A családi gazdaságban a kecskesajt mellett citrom- és narancsfáik terméséből kandírozott gyümölcsöt, valamint fügéből, szőlőből és mandulából készült édességeket állítanak elő.
Zöldinfó
Több mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
Az erdőgazdálkodás hosszútávon is képes tűzifával kiszolgálni a lakosságot – jelentette ki az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Mocz András az idei szociális tüzelőanyag program részleteiről szólva elmondta: a kormány a 2025-2026-os fűtési szezonban 5 milliárd forint értékű tűzifavásárlási támogatást nyújt az önkormányzatoknak. Jelezte: ebből a forrásból a rászorulóknak segítenek megteremteni az “otthon melegét” – írja az alternativenergia.hu. Fontosnak nevezte, hogy Magyarországon a tűzifa fenntartható erdőgazdálkodásból származik. A hazai erdők évente mintegy 13 millió köbméternyi fa növedéket hoznak, ebből 7 millió köbmétert termelnek ki. A jövő nemzedékei nem kerülnek veszélybe, és csak azokat a fákat termelik ki, amelyek erre valóban megértek, vagy kivágásuk az erdők további fejlődését szolgálja – húzta alá.
Közölte: idén is 2000-nél több önkormányzat nyújtotta be igényét kedvezményes tűzifavásárlásra, illetve tűzifa-támogatásra. Az állami erdőgazdaságok biztosítják ennek 90 százalékát, a maradék 10 százalék a magán erdőgazdálkodók hozzájárulása a programhoz. Az állami erdészetekből a kiszállítások 70 százaléka már megtörtént – tette hozzá a helyettes államtitkár jelezve, várhatóan a tél beálltáig minden igénylőhöz eljut az átlagosan 1,5 köbméter mennyiségű, háztartásonként megközelítőleg 60 ezer forint értékű fűtőanyag.
Mocz András kitért arra is, hogy a hazai fűtési energiafelhasználás közel 30 százalékát a tűzifa adja, és erre a jövőben is szükség lesz. Tájékoztatása szerint Magyarország erdőterületeinek nagysága növekszik, folyamatosak az erőtelepítések, miközben megújulnak a kiöregedett erdők is. Jelenleg a fával borított területek aránya 24,3 százalék, a kormány célja ez 2030-ig 27 százalékra emelkedjen – jegyezte meg.
-
Zöld Energia16 óra telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó11 óra telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTartós növekedési pályán a magyar kőolaj- és földgázkitermelés

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés