Zöldinfó
Modernizálják a természetvédelem frontvonalát – új korszak kezdődik az őrszolgálatnál
A természetvédelmi őrszolgálat fejlesztése kiemelt jelentőségű feladat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Ezért is fontos a most induló program, amelyben a természetvédelmi őrszolgálat fejlesztésére 825 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága – közölte az alternativenergia.hu. A természetvédelmi őrszolgálat hazai története több mint száz évre nyúlik vissza. Az első fizetett természetvédelmi őr, idősebb Gulyás József a Kis-Balatonon kezdte meg munkáját a nagykócsag-állomány megmentése érdekében. A mostani, modern őrszolgálat pedig 1973-ban alakult meg az elsőként létrejött Hortobágyi Nemzeti Parkban. Azóta a természetvédelmi őrszolgálat országos hálózattá fejlődött, feladatai pedig folyamatosan bővültek. Jelenleg 240 természetvédelmi őr gondoskodik országszerte 849 ezer hektár védett, 2 millió hektár Natura 2000 terület és 38 ezer nyilvántartott régészeti lelőhely őrzéséről – mondta el beszédében az államtitkár a tárca közleménye szerint.
Rámutattak, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálatának jelenlegi, 28 fős létszáma jelentős kihívást jelent az egy emberre jutó feladatmennyiség tekintetében. A most induló, “Természetvédelmi őrszolgálat komplex fejlesztése” elnevezésű projekt kiemelt célja, hogy az őrszolgálat korszerű infrastruktúrával és modern eszközparkkal láthassa el feladatait. Rácz András megjegyezte, a beruházásban két kiemelt jelentőségű helyszínen, a Somogy-Tolnai Tájegységben, Szennán és Kölkeden valósul meg irodai bázis létrehozása, illetve korszerűsítése. Szennán egy új őrszolgálati iroda létesül, amelynek feladata a Zselici Tájvédelmi Körzet, a Csombárdi-rét természetvédelmi terület, a Zselic különleges madárvédelmi terület, valamint az Észak-Zselici erdőségek különleges természetmegőrzési terület természetvédelmi felügyelete és kezelése lesz. Kölkeden az irodabővítési projekt a Duna-Dráva Nemzeti Park gemenci és béda-karapancsai részeit, valamint a Gemenc, Béda-Karapancsa, a Töttösi-erdő és a Székelyszabari erdő Natura 2000 területeit szolgálja majd ki. Az átalakítások eredményeként jelentősen javulnak a természetvédelmi őrök munkakörülményei, hatékonyabbá válik az adminisztráció, gördülékenyebbé az ügyfélfogadás, valamint korszerűbbé és biztonságosabbá az eszközök tárolása – fejtette ki az államtitkár.
A projektben beszerzésre kerül többek között 1 pick-up, 9 könnyű terepjáró, 2 utánfutó, túrakajak, gumicsónak, munkahajó, továbbá korszerű monitoring- és informatikai eszközök is: fényképezőgépek, laptopok, drón, hőkamera, vadkamerák, talajvíz- és vízszintfigyelők, valamint digitális erdészeti mérőeszközök. A természetvédelmi őrök tevékenysége jóval túlmutat az őrzési és rendészeti feladatokon. Mindennapi munkájuk során aktívan részt vesznek a védett területek állapotának felmérésében, adatgyűjtésben, pályázatok kidolgozásában, valamint a gazdálkodókkal való folyamatos kapcsolattartásban, szaktanácsadási tevékenységben. Elkötelezetten lépnek fel az illegális hulladéklerakás, orvhalászat és az orvvadászat ellen, miközben gondoskodnak a védett növény- és állatfajok, valamint a régészeti lelőhelyek megóvásáról is. A fejlesztéseknek köszönhetően a természetvédelmi őrök gyakrabban és gyorsabban tudnak majd kijutni a védett területekre, hatékonyabbá válik a monitoring, az adatgyűjtés és a helyi közösségekkel való együttműködés – zárta beszédét Rácz András az AM közleménye szerint.
Zöld Energia
Magyar megoldás hozhatja el az energiatárolás jövőjét?
Cink-levegő akkumulátorok fejlesztésén dolgoznak a Debreceni Egyetem kutatói.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A hároméves projekt megvalósításához csaknem 400 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyertek el a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Alap) pályázatán – írja az alternativenergia.hu. Közleményükben azt írták, a projekt középpontjában álló cink-levegő akkumulátorok nagy fajlagos energiájuk, biztonságos működésük, környezetbarát jellegük és alacsony költségük révén a jövő egyik ígéretes energiatároló megoldásai lehetnek. Az újratölthető cink-levegő akkumulátorok széles körű alkalmazását ugyanakkor még számos műszaki és anyagtudományi kihívás akadályozza – jelezték. A Debreceni Egyetem kutatócsoportja az elmúlt években jelentős eredményeket ért el a környezetbarát cink-levegő cellák fejlesztésében. A most induló projekt célja ezen eredmények továbbfejlesztése, különös tekintettel az akkumulátorok elektródáinak és szeparátor membránjainak fejlesztésére, valamint a teljesítmény javítására – ismertették. Az elért eredmények várhatóan hozzájárulnak a fenntartható, biztonságos és hosszú élettartamú energiatároló rendszerek fejlesztéséhez, erősítve a Debreceni Egyetem szerepét a nemzetközi akkumulátorkutatási és innovációs térben – mutatott rá a DE közleménye.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHasznált mobilokkal a természet védelméért, folytatódik a kampány 2026-ban
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaMagyar megoldás hozhatja el az energiatárolás jövőjét?
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaAz elektromos autók erősödő konkurenciája nyomás alá helyezte a Porschét
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több elektromos autó jelenik meg a magyar használtautópiacon
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaKevés a használt elektromos autó, a tehetősek dominálnak a piacon
