

Zöldinfó
Modernizálják a természetvédelem frontvonalát – új korszak kezdődik az őrszolgálatnál
A természetvédelmi őrszolgálat fejlesztése kiemelt jelentőségű feladat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Ezért is fontos a most induló program, amelyben a természetvédelmi őrszolgálat fejlesztésére 825 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága – közölte az alternativenergia.hu. A természetvédelmi őrszolgálat hazai története több mint száz évre nyúlik vissza. Az első fizetett természetvédelmi őr, idősebb Gulyás József a Kis-Balatonon kezdte meg munkáját a nagykócsag-állomány megmentése érdekében. A mostani, modern őrszolgálat pedig 1973-ban alakult meg az elsőként létrejött Hortobágyi Nemzeti Parkban. Azóta a természetvédelmi őrszolgálat országos hálózattá fejlődött, feladatai pedig folyamatosan bővültek. Jelenleg 240 természetvédelmi őr gondoskodik országszerte 849 ezer hektár védett, 2 millió hektár Natura 2000 terület és 38 ezer nyilvántartott régészeti lelőhely őrzéséről – mondta el beszédében az államtitkár a tárca közleménye szerint.
Rámutattak, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálatának jelenlegi, 28 fős létszáma jelentős kihívást jelent az egy emberre jutó feladatmennyiség tekintetében. A most induló, “Természetvédelmi őrszolgálat komplex fejlesztése” elnevezésű projekt kiemelt célja, hogy az őrszolgálat korszerű infrastruktúrával és modern eszközparkkal láthassa el feladatait. Rácz András megjegyezte, a beruházásban két kiemelt jelentőségű helyszínen, a Somogy-Tolnai Tájegységben, Szennán és Kölkeden valósul meg irodai bázis létrehozása, illetve korszerűsítése. Szennán egy új őrszolgálati iroda létesül, amelynek feladata a Zselici Tájvédelmi Körzet, a Csombárdi-rét természetvédelmi terület, a Zselic különleges madárvédelmi terület, valamint az Észak-Zselici erdőségek különleges természetmegőrzési terület természetvédelmi felügyelete és kezelése lesz. Kölkeden az irodabővítési projekt a Duna-Dráva Nemzeti Park gemenci és béda-karapancsai részeit, valamint a Gemenc, Béda-Karapancsa, a Töttösi-erdő és a Székelyszabari erdő Natura 2000 területeit szolgálja majd ki. Az átalakítások eredményeként jelentősen javulnak a természetvédelmi őrök munkakörülményei, hatékonyabbá válik az adminisztráció, gördülékenyebbé az ügyfélfogadás, valamint korszerűbbé és biztonságosabbá az eszközök tárolása – fejtette ki az államtitkár.
A projektben beszerzésre kerül többek között 1 pick-up, 9 könnyű terepjáró, 2 utánfutó, túrakajak, gumicsónak, munkahajó, továbbá korszerű monitoring- és informatikai eszközök is: fényképezőgépek, laptopok, drón, hőkamera, vadkamerák, talajvíz- és vízszintfigyelők, valamint digitális erdészeti mérőeszközök. A természetvédelmi őrök tevékenysége jóval túlmutat az őrzési és rendészeti feladatokon. Mindennapi munkájuk során aktívan részt vesznek a védett területek állapotának felmérésében, adatgyűjtésben, pályázatok kidolgozásában, valamint a gazdálkodókkal való folyamatos kapcsolattartásban, szaktanácsadási tevékenységben. Elkötelezetten lépnek fel az illegális hulladéklerakás, orvhalászat és az orvvadászat ellen, miközben gondoskodnak a védett növény- és állatfajok, valamint a régészeti lelőhelyek megóvásáról is. A fejlesztéseknek köszönhetően a természetvédelmi őrök gyakrabban és gyorsabban tudnak majd kijutni a védett területekre, hatékonyabbá válik a monitoring, az adatgyűjtés és a helyi közösségekkel való együttműködés – zárta beszédét Rácz András az AM közleménye szerint.

Zöldinfó
Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
A medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették Maros megyében.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Bár naponta érkeznek a barnamedvék okozta károkról szóló bejelentések, csupán a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették idén a vadásztársaságok az erdélyi Maros megyében – számolt be az alternativenergia.hu. A közép-erdélyi megye környezetvédelmi igazgatóságának vezetője, Cristina Pui a regionális rádióstúdió román szerkesztőségével közölte: Maros megyében 43 barnamedve kilövését hagyták jóvá a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta meghatározása során. A román parlament által Tánczos Barna szenátor, korábbi környezetvédelmi miniszter javaslatára tavaly júliusban elfogadott jogszabály 2024-re és 2025-re országos szinten 426 barnamedve kilövését engedélyezte megelőzési céllal és újabb 55 egyedét beavatkozása céllal. Utóbbi kvóta az agresszív vagy lakott területen kárt okozó nagyvadakra vonatkozik, olyan esetekben, mikor nincs más mód az emberéletet veszélyeztető medvék eltávolítására.
A medvepopuláció ritkítását célzó megelőzési kvótát a nagyvadak száma és az általuk okozott kár nagysága függvényében osztották el a megyék között, a legtöbb, 73 állat kilövését Hargita megyében engedélyezték. A székelyföldi megyét a szomszédos Kovászna és Brassó követi 54, illetve 45 kilőhető egyeddel. Maros megyében 43 nagyvad kilövését engedélyezték, közülük eddig 20 medvét lőttek ki a vadásztársaságok. Cristina Pui a rádiónak elmondta: legutóbb májusban lőttek ki medvét, és az elmúlt négy hónapban egyetlen medvét sem vadásztak le a térségben, holott naponta érkeznek bejelentések medvék okozta károkról. Az illetékes szerint a vadásztársaságok csak akkor érdekeltek a nagyvad kilövésében, ha azt trófeaként tudják értékesíteni, mivel ez a fő jövedelemforrásuk.
Hozzátette: a megyében idén négy medvét a beavatkozási kvóta keretében lőtték ki, míg nyolc állat baleset következtében múlt ki. Az igazgató szerint a közép-erdélyi megyében eddig közel 400 kártérítési kérelmet regisztráltak a medvék okozta károk miatt 2,6 millió lej (200,5 millió forint) értékben, eddig ezek egyharmadáért fizetett kártérítést a román állam. Európában 18 ezerre becsülik a barnamedvék számát, a populáció csaknem fele Romániában él. Egy áprilisban ismertetett felmérés Romániában 10 419 és 12 770 közöttire becsülte a vadon élő barnamedvék számát, ami szakemberek szerint háromszorosa az optimális egyedszámnak. A településekre bejáró nagyvadak nemcsak tetemes anyagi károkat okoztak, hanem az elmúlt 5-6 évben több mint 150 esetben támadtak emberre, és ebből több mint tíz halállal végződött.
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta
Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Aranysakálok jelzik a környezet mikotoxinszennyezését a dél-magyarországi térségben
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
A hálózattól az otthonig: a Swatten új szintre emeli az energiatárolást
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Holtágak, tározók és csatornák feltöltésével javul a vízpótlás az országban
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás óta
Modern Mercedes buszok érkeznek Budapest utcáira