Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Mutatjuk mennyivel kell többet fizetni augusztustól az energiáért

Létrehozva:

|

A csütörtöki Magyar Közlönyben három olyan rendelet jelent meg, amelyek az új rezsiszabályokra vonatkoznak – számol be a Telex. A kormány részéről egy, az energiahivatal oldaláról két rendeletet tettek közzé.

A lakossági fogyasztói földgázár idén augusztusra és szeptemberre 21,416 forint per megajoule, míg októberre és decemberre 22,002 forint meg megajoule lesz. Az MVM oldalán elérhető adatok szerint jelenleg az egyetemes szolgáltatásban megajoule-onként 2,265-3,101 forint a gáz ára az első árkategóriában, és 2,57-3,567 megajoule per forint a második árkategóriában. Ahogy korábban bejelentették, évi 1729 köbméteres, tehát havi 144 köbméteres fogyasztásig marad a kedvezményes, 102 forintos köbméterenkénti díj. Efölött viszont – mint most kiderült – köbméterenként 747 forintot kell fizetni. A versenypiaci ár egyébként ennél jóval magasabb, 1020 forint lenne.

A másik energiahivatali rendeletben az áram árát szabályozzák. A végfelhasználói ár A1 és A2 díjszabás esetén 70,104 forint per kilowattóra, B árszabás esetén 62,884 forint per kilowattóra lesz. Az áram mostani, rezsicsökkentett ára A1 árszabásban, azaz völgyidőszakban, rendszerhasználati díjakkal együtt 36,386-37,503 forint kilowattóránként; A2 díjszabásban, vagyis csúcsidőszakban, 31,052-41,085 forint. A B alap árszabás 22,962 forint per kilowattóra. Évi 2523 kilowattóra fogyasztásig tehát marad a 36 forintos, rezsicsökkentett ár, a határ feletti fogyasztásnál ugyanakkor már 70,10 forint lesz a kilowattóránként a díj. A valós piaci ár ennek többszöröse, 268 forint lenne. Az éjszakai áram 23,1 forint per kilowattóra lesz a korlátig, ezt meghaladva azonban 62,9 forintot.

Advertisement

Németh Szilárd rezsibiztos az új díjakat Tusványoson, egy sajtótájékoztatón is ismertette. Itt azt is bejelentette, hogy marad a nagycsaládos kedvezmény a gázfogyasztás esetében, emellett egy új, az egy gázmérővel rendelkező társasházakra vonatkozó, az önálló lakások számán alapuló kedvezményt is bevezetnek.

Advertisement

Zöld Energia

Hálózatfejlesztés és megújulók: átalakulhat a magyar energiarendszer

Az energetika stratégiai kérdése a versenyképesség.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A növekvő önellátást, a bővülő zöldenergia-termelést és a javuló energetikai versenyképességet nevezte a magyar energiapolitika prioritásának a következő években a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikai államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferenciáján Budapesten – írja az alternativenergia.hu. Tótth András kiemelte: a jelenlegi magas árkörnyezetben az energetikai beruházások nagy része piaci alapon megtérül, az állami forrásokat a stratégiai szempontból legfontosabb célokra fogják fordítani. A tervezett változtatások között említette a karbonmentesség erősítését, a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását és további megújulóenergia-kapacitások kiépítését. Szeretnék legalább 4 gigawattal (GW) bővíteni a szélenergia-kapacitásokat, de számításaik szerint ez akár 6 gigawatt fölé is nőhet 2040-ig. A napenergiában is van még potenciál, de ennek bővülésére jellemzően piaci alapon számít a tárca – tette hozzá.

A megújuló energia rendszerbe kapcsolásához a hálózat fejlesztése mindenképpen szükséges, ennek első lépése az uniós RRF-források energetikai részének a hálózatépítésre való felhasználása – mondta. Tótth András kifejtette, hogy a legfőbb energiahordozók árát nem annyira a kereslet és kínálat határozza meg, hanem a geopolitikai sokkok; Magyarország nagyon ki van szolgáltatva a külföldi energiahordozóknak, így ezeket a sokkokat nem tudja elkerülni. “Sokat hallottunk az elmúlt több mint tíz évben az energiaszuverenitásról, ami gyakorlatilag nem létezik” – fogalmazott. Felidézte, hogy a fogyasztók jelentős önkorlátozása ellenére a magyar energiarendszer nem tudta volna korlátozások nélkül kezelni a paksi atomerőmű nyári kiesését import energia hiányában.

Az államtitkár jelezte, hogy a magyar igényekhez képest nincs elég áramtermelő kapacitás, illetve a meglévők nagyon rossz struktúrában alakultak ki. Az elmúlt 20-25 évben nem történt meg a versenyképes termelőkapacitások kiépítése – jelentette ki. Magyarország energiaellátása sem gazdaságilag, sem energetikailag nem optimális, aminek az árát jellemzően a fogyasztók, leginkább a nagy fogyasztók fizetik meg, ezen szeretne a tárca a következő négy évben változtatni – közölte.

Advertisement

Tótth András a változások között említette az önellátás ösztönzését. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy a gazdasági szereplők vegyék a kezükbe minél nagyobb arányban a saját energiaellátásukat, használják ki a lokális termelési lehetőségeket, szerezzenek részesedést megújulóenergia-termelő erőművekben. A hálózatbővítési források minél optimálisabb felhasználása érdekében azokat a megoldásokat támogatnák, amelyeknél a fogyasztási helyhez közel épül ki minél több termelési kapacitás – mondta. Az államtitkár kitért az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (ekr) tervezett átalakítására is, amit gyors beavatkozásnak nevezett a vállalatok versenyképességének javítása érdekében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák