Zöld Energia
Mutatjuk mennyivel kell többet fizetni augusztustól az energiáért
A csütörtöki Magyar Közlönyben három olyan rendelet jelent meg, amelyek az új rezsiszabályokra vonatkoznak – számol be a Telex. A kormány részéről egy, az energiahivatal oldaláról két rendeletet tettek közzé.
A lakossági fogyasztói földgázár idén augusztusra és szeptemberre 21,416 forint per megajoule, míg októberre és decemberre 22,002 forint meg megajoule lesz. Az MVM oldalán elérhető adatok szerint jelenleg az egyetemes szolgáltatásban megajoule-onként 2,265-3,101 forint a gáz ára az első árkategóriában, és 2,57-3,567 megajoule per forint a második árkategóriában. Ahogy korábban bejelentették, évi 1729 köbméteres, tehát havi 144 köbméteres fogyasztásig marad a kedvezményes, 102 forintos köbméterenkénti díj. Efölött viszont – mint most kiderült – köbméterenként 747 forintot kell fizetni. A versenypiaci ár egyébként ennél jóval magasabb, 1020 forint lenne.
A másik energiahivatali rendeletben az áram árát szabályozzák. A végfelhasználói ár A1 és A2 díjszabás esetén 70,104 forint per kilowattóra, B árszabás esetén 62,884 forint per kilowattóra lesz. Az áram mostani, rezsicsökkentett ára A1 árszabásban, azaz völgyidőszakban, rendszerhasználati díjakkal együtt 36,386-37,503 forint kilowattóránként; A2 díjszabásban, vagyis csúcsidőszakban, 31,052-41,085 forint. A B alap árszabás 22,962 forint per kilowattóra. Évi 2523 kilowattóra fogyasztásig tehát marad a 36 forintos, rezsicsökkentett ár, a határ feletti fogyasztásnál ugyanakkor már 70,10 forint lesz a kilowattóránként a díj. A valós piaci ár ennek többszöröse, 268 forint lenne. Az éjszakai áram 23,1 forint per kilowattóra lesz a korlátig, ezt meghaladva azonban 62,9 forintot.
Németh Szilárd rezsibiztos az új díjakat Tusványoson, egy sajtótájékoztatón is ismertette. Itt azt is bejelentette, hogy marad a nagycsaládos kedvezmény a gázfogyasztás esetében, emellett egy új, az egy gázmérővel rendelkező társasházakra vonatkozó, az önálló lakások számán alapuló kedvezményt is bevezetnek.
Zöld Energia
Szélerőművek, energiatárolók és hálózatfejlesztés: nagyszabású energetikai program indul
4000 megawatt kapacitású szélerőmű-fejlesztést tervez a kormány.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Évtizedek óta nem látott mértékű beruházások indulnak a megújuló energia területén, köztük négyezer megawatt kapacitású szélerőmű-fejlesztés fog megvalósulni 2030-ig Magyarországon a kormány szerdai ülésén hozott döntése értelmében – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Magyar Péter azt mondta: a következő években új szélerőművek sora épülhet Magyarországon. Először egy 868 milliárd forintnyi energetikai fejlesztést valósítanak meg, de összességében mintegy 4000 megawatt, vagyis a paksi atomerőmű kapacitásának a dupláját kitevő szélerőműfejlesztés lesz.
A négy gigawattnyi, magántőke bevonásával megvalósuló szélenergia-kapacitás-fejlesztésről szólva jelezte: hamarosan társadalmi vitára bocsátják a létesítési helyszíneket is tartalmazó dokumentumot. Azt is mondta: a jövő hónap végén zárul a helyreállítási alapból hazahozott másfél milliárd eurós kerettel elektromos hálózatok fejlesztésére kiírt pályázat, amelyek célja az, hogy a hálózat extrém körülmények között is hibamentesen tudjon működni. Emellett 2030-ig a kormány három gigawattnyi áramtároló kapacitást kíván kiépíteni. Gondoskodnunk kell arról, hogy az oroszoktól és a magyar dunai vízszinttől is minél inkább függetlenül tudjuk biztosítani az energiaellátást és hazánk energiabiztonságát – jelentette ki.
A szélerőmű pályázatokról szólva a kormányfő megjegyezte: sokhelyütt látták már meg ebben a lehetőséget, különösen, hogy ezek a létesítmények telephelynek minősülnek és iparűzésiadó-bevételt jelentenek az adott településnek, miközben munkahelyeket is teremtenek.
Magyar Péter hangsúlyozta: minél többféle hazai energiaforrás áll a rendelkezésre, minél több tárolókapacitás van, annál kevésbé válik az ország kiszolgáltatottá akár időjárási körülményeknek, akár más országoknak. Kitért rá: Pakson a szivattyúfejlesztés nem valósult meg időben, csak a biztonsági szivattyúk tervezése készült el. Várhatóan 2030 előtt nincs esély arra, hogy ezek rendelkezésre álljanak. Ha a fejlesztés már 2018-ban vagy korábban elkezdődött volna, akkor a szivattyúk már rendelkezésre állhatnának.
Kiemelte: már több tucat településen kellett korlátozni a vízhasználatot. Nógrád megye 54, Zala 29, Hajdú-Bihar számos településén léptettek életbe korlátozást, Szentendre egyik részén 1500 ingatlan maradt víz nélkül, több helyen a honvédség biztosított vizet.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaLegmagasabb fokozatú aszályriadót rendeltek el az ország nagy részén
