Zöld Energia
Mutatjuk mennyivel kell többet fizetni augusztustól az energiáért
A csütörtöki Magyar Közlönyben három olyan rendelet jelent meg, amelyek az új rezsiszabályokra vonatkoznak – számol be a Telex. A kormány részéről egy, az energiahivatal oldaláról két rendeletet tettek közzé.
A lakossági fogyasztói földgázár idén augusztusra és szeptemberre 21,416 forint per megajoule, míg októberre és decemberre 22,002 forint meg megajoule lesz. Az MVM oldalán elérhető adatok szerint jelenleg az egyetemes szolgáltatásban megajoule-onként 2,265-3,101 forint a gáz ára az első árkategóriában, és 2,57-3,567 megajoule per forint a második árkategóriában. Ahogy korábban bejelentették, évi 1729 köbméteres, tehát havi 144 köbméteres fogyasztásig marad a kedvezményes, 102 forintos köbméterenkénti díj. Efölött viszont – mint most kiderült – köbméterenként 747 forintot kell fizetni. A versenypiaci ár egyébként ennél jóval magasabb, 1020 forint lenne.
A másik energiahivatali rendeletben az áram árát szabályozzák. A végfelhasználói ár A1 és A2 díjszabás esetén 70,104 forint per kilowattóra, B árszabás esetén 62,884 forint per kilowattóra lesz. Az áram mostani, rezsicsökkentett ára A1 árszabásban, azaz völgyidőszakban, rendszerhasználati díjakkal együtt 36,386-37,503 forint kilowattóránként; A2 díjszabásban, vagyis csúcsidőszakban, 31,052-41,085 forint. A B alap árszabás 22,962 forint per kilowattóra. Évi 2523 kilowattóra fogyasztásig tehát marad a 36 forintos, rezsicsökkentett ár, a határ feletti fogyasztásnál ugyanakkor már 70,10 forint lesz a kilowattóránként a díj. A valós piaci ár ennek többszöröse, 268 forint lenne. Az éjszakai áram 23,1 forint per kilowattóra lesz a korlátig, ezt meghaladva azonban 62,9 forintot.
Németh Szilárd rezsibiztos az új díjakat Tusványoson, egy sajtótájékoztatón is ismertette. Itt azt is bejelentette, hogy marad a nagycsaládos kedvezmény a gázfogyasztás esetében, emellett egy új, az egy gázmérővel rendelkező társasházakra vonatkozó, az önálló lakások számán alapuló kedvezményt is bevezetnek.
Zöld Energia
A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban
Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.
Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.
A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
