Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Napelem és hőszigetelés egyben az új fejlesztésű napelemes rendszer

Kínai tudósok egy épületbe integrált napelemes rendszert (BIPV) fejlesztettek ki, amely a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásával javítja a napenergia hasznosítását, csökkenti a hőterhelést és növeli az energiahatékonyságot.

Létrehozva:

|

Kínai tudósok egy új, épületbe integrált napelemes rendszert (BIPV) terveztek, amely mindkét oldalon 30 mm-es fázisváltó anyagot (PCM) alkalmaz a falakban. A rendszer, amelyet “kettős PCM BIPV kompozit borításnak” (BIPV-dPCM) neveztek el, kísérletek során kiemelkedő termoelektromos teljesítményt nyújtott a PCM nélküli referencia BIPV rendszerekhez képest. A kutatók szerint a PCM és a BIPV integrálása hatékonyabbá teszi a napenergia hasznosítását, és csökkenti a belső hőterhelést, így hozzájárul az energiahatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású épületek fejlesztéséhez. A PCM segít csökkenteni a napelemek működési hőmérsékletét, valamint a beltéri hőmérséklet ingadozását. Napközben a napelemek elektromosságot termelnek, miközben a PCM elnyeli a felesleges hőt, csökkentve a napelemek hőmérsékletét és növelve azok hatékonyságát. Éjjel a belső PCM szilárdulás közben hőt bocsát ki, stabilizálva a beltéri hőmérsékletet.

A rendszer egy déli fekvésű, 5 méteres szobában került szimulálásra Kína, Guangzhou városában, és összehasonlították három másik típussal. Az eredmények szerint az új rendszer jelentősen csökkentette a hőterhelést, javította a hőszigetelést, és hatékonyabb energiafelhasználást biztosított. A tanulmány szerint a rendszer önellátási képessége (SSC) optimalizálás után elérheti a 65%-ot, ami erős napenergia-felhasználási potenciált mutat.

 

Advertisement

Kép: Hanjin, Wikimedia Commons

Advertisement

Zöld Energia

Szokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe

Magyar egyetemisták olyan, cianobaktériumokra épülő energiaforrást fejlesztenek, amely a fotoszintézis során termel áramot, kísérletük pedig akár 2027-ben egy sztratoszférikus ballon fedélzetén bizonyíthat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A legjobb kilenc csapat közé jutott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak részvételével készülő CYBES kutatási projekt, amely egy különleges, cianobaktériumokra épülő bio-fotovoltaikus rendszer működését vizsgálja a sztratoszféra szélsőséges körülményei között. A kilencfős, a BME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatóiból álló csapat célja, hogy kísérletét az Európai Űrügynökség (ESA), a Német Űrkutatási és Repülési Központ (DLR), valamint a Svéd Nemzeti Űrügynökség (SNSA) által támogatott REXUS/BEXUS program keretében egy sztratoszférikus ballon fedélzetén juttassa a magaslégkörbe. A fejlesztés különlegessége, hogy egyfajta élő napelemként működik: a cianobaktériumok fotoszintézise során felszabaduló elektronokat hasznosítja villamos energia előállítására. A kutatók arra keresik a választ, hogyan befolyásolja a rendszer működését az erős UV-sugárzás, az alacsony légnyomás és a szélsőséges környezet.

Az eredmények hosszabb távon olyan új energiaforrások fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, amelyek akár az űriparban is hasznosíthatók. A projekt szakmai munkáját több egyetem kutatói és mentorai segítik, köztük a BME, valamint a Pannon Egyetem szakemberei.

A CYBES december elején az ESA hollandiai, noordwijki kiválasztási workshopján mutatkozhat be, ahol eldől, hogy a kilenc döntős közül mely csapatok kísérletei valósulhatnak meg. Amennyiben sikerrel járnak, a magyar hallgatók fejlesztése 2027 őszén indulhat el az észak-svédországi Esrange Űrközpontból egy sztratoszférikus ballon fedélzetén.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép: altnativenergia.hu vizualizáció / ai

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák