Zöld Energia
Napelem és hőszigetelés egyben az új fejlesztésű napelemes rendszer
Kínai tudósok egy épületbe integrált napelemes rendszert (BIPV) fejlesztettek ki, amely a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásával javítja a napenergia hasznosítását, csökkenti a hőterhelést és növeli az energiahatékonyságot.
Kínai tudósok egy új, épületbe integrált napelemes rendszert (BIPV) terveztek, amely mindkét oldalon 30 mm-es fázisváltó anyagot (PCM) alkalmaz a falakban. A rendszer, amelyet “kettős PCM BIPV kompozit borításnak” (BIPV-dPCM) neveztek el, kísérletek során kiemelkedő termoelektromos teljesítményt nyújtott a PCM nélküli referencia BIPV rendszerekhez képest. A kutatók szerint a PCM és a BIPV integrálása hatékonyabbá teszi a napenergia hasznosítását, és csökkenti a belső hőterhelést, így hozzájárul az energiahatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású épületek fejlesztéséhez. A PCM segít csökkenteni a napelemek működési hőmérsékletét, valamint a beltéri hőmérséklet ingadozását. Napközben a napelemek elektromosságot termelnek, miközben a PCM elnyeli a felesleges hőt, csökkentve a napelemek hőmérsékletét és növelve azok hatékonyságát. Éjjel a belső PCM szilárdulás közben hőt bocsát ki, stabilizálva a beltéri hőmérsékletet.
A rendszer egy déli fekvésű, 5 méteres szobában került szimulálásra Kína, Guangzhou városában, és összehasonlították három másik típussal. Az eredmények szerint az új rendszer jelentősen csökkentette a hőterhelést, javította a hőszigetelést, és hatékonyabb energiafelhasználást biztosított. A tanulmány szerint a rendszer önellátási képessége (SSC) optimalizálás után elérheti a 65%-ot, ami erős napenergia-felhasználási potenciált mutat.
Kép: Hanjin, Wikimedia Commons
Zöld Energia
Hálózatfejlesztés és megújulók: átalakulhat a magyar energiarendszer
Az energetika stratégiai kérdése a versenyképesség.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A növekvő önellátást, a bővülő zöldenergia-termelést és a javuló energetikai versenyképességet nevezte a magyar energiapolitika prioritásának a következő években a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikai államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferenciáján Budapesten – írja az alternativenergia.hu. Tótth András kiemelte: a jelenlegi magas árkörnyezetben az energetikai beruházások nagy része piaci alapon megtérül, az állami forrásokat a stratégiai szempontból legfontosabb célokra fogják fordítani. A tervezett változtatások között említette a karbonmentesség erősítését, a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását és további megújulóenergia-kapacitások kiépítését. Szeretnék legalább 4 gigawattal (GW) bővíteni a szélenergia-kapacitásokat, de számításaik szerint ez akár 6 gigawatt fölé is nőhet 2040-ig. A napenergiában is van még potenciál, de ennek bővülésére jellemzően piaci alapon számít a tárca – tette hozzá.
A megújuló energia rendszerbe kapcsolásához a hálózat fejlesztése mindenképpen szükséges, ennek első lépése az uniós RRF-források energetikai részének a hálózatépítésre való felhasználása – mondta. Tótth András kifejtette, hogy a legfőbb energiahordozók árát nem annyira a kereslet és kínálat határozza meg, hanem a geopolitikai sokkok; Magyarország nagyon ki van szolgáltatva a külföldi energiahordozóknak, így ezeket a sokkokat nem tudja elkerülni. “Sokat hallottunk az elmúlt több mint tíz évben az energiaszuverenitásról, ami gyakorlatilag nem létezik” – fogalmazott. Felidézte, hogy a fogyasztók jelentős önkorlátozása ellenére a magyar energiarendszer nem tudta volna korlátozások nélkül kezelni a paksi atomerőmű nyári kiesését import energia hiányában.
Az államtitkár jelezte, hogy a magyar igényekhez képest nincs elég áramtermelő kapacitás, illetve a meglévők nagyon rossz struktúrában alakultak ki. Az elmúlt 20-25 évben nem történt meg a versenyképes termelőkapacitások kiépítése – jelentette ki. Magyarország energiaellátása sem gazdaságilag, sem energetikailag nem optimális, aminek az árát jellemzően a fogyasztók, leginkább a nagy fogyasztók fizetik meg, ezen szeretne a tárca a következő négy évben változtatni – közölte.
Tótth András a változások között említette az önellátás ösztönzését. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy a gazdasági szereplők vegyék a kezükbe minél nagyobb arányban a saját energiaellátásukat, használják ki a lokális termelési lehetőségeket, szerezzenek részesedést megújulóenergia-termelő erőművekben. A hálózatbővítési források minél optimálisabb felhasználása érdekében azokat a megoldásokat támogatnák, amelyeknél a fogyasztási helyhez közel épül ki minél több termelési kapacitás – mondta. Az államtitkár kitért az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (ekr) tervezett átalakítására is, amit gyors beavatkozásnak nevezett a vállalatok versenyképességének javítása érdekében.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek
