Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Napelemek alatt jobban terem a zöldség

A napelemek és a mezőgazdaság keresztezése egy igen gyorsan fejlődő terület.

Létrehozva:

|

Az agrofotovoltaikus megközelítés lényege, hogy napelemeket kombináljanak mezőgazdasági megoldásokkal, például üvegházakkal. 

A Sun’Agri nevű, agrofotovoltaikus megoldásokra specializálódott francia vállalat a közelmúltban ismertette egy 2020-as üvegházas kísérletének eredményeit – számol be a PV Magazine. A projektet Lot-et-Garonne-ban folytatták, a cél a padlizsántermesztés volt speciális körülmények között. A cég korábban már végzett agrofotovoltaikus kísérleteket más növényekkel, például szőlővel, és azóta a padlizsán mellett további tesztalanyokat is bevontak.

A technológiában komoly potenciál rejlik, és egyre több helyen alkalmazzák.

A Sun’Agri egy 2500 négyzetméteres helyszínen folytatta a teszteket, a létesítményt az egyre romló éghajlati viszonyokhoz igazították. Az üvegházak átlaghőmérsékletének emelkedése miatt a bent lévő virágok gyakran megsérülnek, és az új kártevők fejlődését is segítheti az extrém hő.

Egy évvel az üzembe helyezés után a napelemek alatt nagyobb volt a hozam, mint egy modulok nélküli referenciaterületen. A napelemes rendszer alatt több mint 800 kilogramm zöldséget takarítottak be, míg a referenciahelyszínen csak nagyjából 500 kilogrammot. További pozitívum, hogy a panelek alatt betakarított padlizsán nagyobb biomasszával bírt, ami a növény jobb fejlődését mutatja.

Advertisement

Cécile Magherini, a Sun’Agri igazgatója örömét fejezte ki, amiért az érintett üvegháztól kapott visszajelzések a gyakorlatban is megerősítik az agrofotovoltaikus megközelítés kertészeti és mezőgazdasági előnyeit. „A technológiánk intelligens irányítása azon túl, hogy eszközt jelent a gazdáknak az éghajlati kihívásokkal szembeni alkalmazkodásban és ellenálló képesség kialakításában, lehetővé teszi a mezőgazdasági termelés optimalizálását” – mondta a szakember.

A vállalat háromféle érzékelőt helyezett el a helyszínen, amelyek a növényeket és az időjárást monitorozzák. Az üzem különböző magasságaiban kitett mikrometeorológiai érzékelők a levegő hőmérsékletét, páratartalmát, a szelet és a napsugárzását monitorozzák. Emellett a fotoszintézishez szükséges aktív sugárzást is mérik, a „növényérzékelők” pedig lehetővé teszik a növények állapotának (vízhelyzet, működés, stressz, hőmérséklet) figyelését és optimalizálását.

Zöldinfó

Új oroszlán érkezett a ljubljanai állatkertbe

Új hímoroszlán érkezett a ljubljanai állatkertbe, miután Maksimust, a korábban az állatkertben élő 15 éves oroszlánt 2024-ben el kellett altatni rossz egészségi állapota miatt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A Raman névre hallgató 9 éves ázsiai oroszlán – akinek neve hindi nyelven azt jelenti, hogy kellemes vagy ünnepelt – 2016-ban született a belgiumi Planckendael állatkertben, és Franciaországból érkezett Szlovéniába az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) nemzetközi fajmegőrzési programjának részeként – közölte az állatkert.

A 173 kilogrammos oroszlánt egy ládában szállították a ljubljanai állatkertbe, ahol Zivanának, a 16 éves nőstény oroszlánnak lesz a párja. Az állatkert közlése szerint Ramannak szüksége lesz egy kis időre, hogy alkalmazkodjon az új környezethez és társasághoz, ezért az érdeklődők csak május végén láthatják a kültéri ketrecben. Az ázsiai oroszlán az egyik legveszélyeztetettebb oroszlán alfaj. A vadonban már csak 600-700 egyed marad fent a Gir Nemzeti Parkban, India Gudzsarát államában. Az EAZA 1994-ben indította el Ex Situ populációkezelési és védelmi programját, amely eddig több mint 100 ázsiai oroszlánt nevelt fel azzal a céllal, hogy megerősítse és megőrizze a veszélyeztetett oroszlánpopulációt a vadonban. A ljubljanai állatkert 2019 óta tart ázsiai oroszlánokat.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák