Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Napelemek alatt jobban terem a zöldség

A napelemek és a mezőgazdaság keresztezése egy igen gyorsan fejlődő terület.

Létrehozva:

|

Az agrofotovoltaikus megközelítés lényege, hogy napelemeket kombináljanak mezőgazdasági megoldásokkal, például üvegházakkal. 

A Sun’Agri nevű, agrofotovoltaikus megoldásokra specializálódott francia vállalat a közelmúltban ismertette egy 2020-as üvegházas kísérletének eredményeit – számol be a PV Magazine. A projektet Lot-et-Garonne-ban folytatták, a cél a padlizsántermesztés volt speciális körülmények között. A cég korábban már végzett agrofotovoltaikus kísérleteket más növényekkel, például szőlővel, és azóta a padlizsán mellett további tesztalanyokat is bevontak.

A technológiában komoly potenciál rejlik, és egyre több helyen alkalmazzák.

Advertisement

A Sun’Agri egy 2500 négyzetméteres helyszínen folytatta a teszteket, a létesítményt az egyre romló éghajlati viszonyokhoz igazították. Az üvegházak átlaghőmérsékletének emelkedése miatt a bent lévő virágok gyakran megsérülnek, és az új kártevők fejlődését is segítheti az extrém hő.

Egy évvel az üzembe helyezés után a napelemek alatt nagyobb volt a hozam, mint egy modulok nélküli referenciaterületen. A napelemes rendszer alatt több mint 800 kilogramm zöldséget takarítottak be, míg a referenciahelyszínen csak nagyjából 500 kilogrammot. További pozitívum, hogy a panelek alatt betakarított padlizsán nagyobb biomasszával bírt, ami a növény jobb fejlődését mutatja.

Advertisement

Cécile Magherini, a Sun’Agri igazgatója örömét fejezte ki, amiért az érintett üvegháztól kapott visszajelzések a gyakorlatban is megerősítik az agrofotovoltaikus megközelítés kertészeti és mezőgazdasági előnyeit. „A technológiánk intelligens irányítása azon túl, hogy eszközt jelent a gazdáknak az éghajlati kihívásokkal szembeni alkalmazkodásban és ellenálló képesség kialakításában, lehetővé teszi a mezőgazdasági termelés optimalizálását” – mondta a szakember.

A vállalat háromféle érzékelőt helyezett el a helyszínen, amelyek a növényeket és az időjárást monitorozzák. Az üzem különböző magasságaiban kitett mikrometeorológiai érzékelők a levegő hőmérsékletét, páratartalmát, a szelet és a napsugárzását monitorozzák. Emellett a fotoszintézishez szükséges aktív sugárzást is mérik, a „növényérzékelők” pedig lehetővé teszik a növények állapotának (vízhelyzet, működés, stressz, hőmérséklet) figyelését és optimalizálását.

Advertisement

Zöldinfó

Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást

Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.

Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.

Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák