Zöld Energia
Napenergiával fűtik a házakat a sarkvidéken
Különleges, napenergián, szélenergián, vízenergián és biomasszán alapuló projektek zajlanak Alaszka sarkvidéki területén.
Az amerikai Nemzeti Megújuló Energia Laboratórium kutatói öt esettanulmányt készítettek olyan megújulóenergia-projektekről, amelyeket Alaszka állam sarkvidéki régióiban valósítottak meg – számol be a PV Magazine. A projektekben napenergiát, szélenergiát, vízenergiát és biomasszát használnak fel, és a hőszivattyúknak is komoly szerep jut.
Az egyik publikációban két település példáját mutatják be, a környéken egy összesen 223,5 kW teljesítményű napelemes rendszert telepítettek 351 kWh-os akkumulátorkapacitással és 250 kW-os inverterekkel, valamint hideg klímára tervezett hőszivattyúkkal párosítva. Shungnak és Kobuk területén 2020-ban 361 ember lakott, a megújuló rendszereket dízelgenerátorok cseréjének céljával vezették be. A helyi közösségek Northwest Arctic megyével és az Alaska Village Electric Cooperative-vel kötöttek megállapodást a projekthez, de az amerikai Mezőgazdasági Minisztériumtól is érkezett támogatás.
A rendszerben a napelemeket eltérően tájolták, hogy a termelés eloszoljon a hosszú, sarkvidéki nyári napok során. A hálózat mikrokontrollereket használ a dízelgenerátorok kikapcsolására, amikor azok terhelése nyáron 30 százalék alá csökken. A tanulmány nem közölt műszaki részleteket a hőszivattyúkról.
Az eredmények azt mutatják, hogy a rendszer évente 200 MWh villamos energiát termel, az akkumulátorok pedig néhány órán át képesek elegendő áramot biztosítani a településeknek. A szakemberek arra számítanak, hogy a közösségekben a háztartások évente 2000 és 2500 dollár (688-860 ezer forint) közötti összeget takaríthatnak meg, ha a dízelüzemű berendezéseiket hőszivattyúkra cserélik. A megújuló energiaforrások rendszere a becslések szerint a villamosenergia-összetétel 11-15 százalékát biztosítja.
A helyi őslakosoktól komoly támogatást kapott a projekt, a szakértők szerint ennek is komoly szerepe volt a kezdeti sikerekben. Jelenleg azt vizsgálják, hogy miként lehetne az inverter bővítésével tovább csökkenteni a dízelhasználatot, emellett a rendszerhez egy szélerőművet is kiépítenének.
Zöld Energia
Új gázszeparátorokkal tovább növelik a geotermikus energia hasznosítását 2027-re
Újabb városrész geotermikus fűtési rendszere készült el Szegeden.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében – közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője – írja az alternativenergia.hu. A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát. A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni – tudatta a műszaki vezető.
A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát. Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával – amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne – a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.
Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet. A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki – tudatta a szakember.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA kihűlés életveszélyes lehet: különösen védeni kell a kutyákat a téli hidegben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA fagy miatt védelmet kapnak az eladósodott háztartások is
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaNem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAz extrém hideg miatt nő a fogyasztás, az E.ON óvatosságra inti az ügyfeleket
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás óta2,5 millió forint energiatárolóra? Indul a pályázat heteken belül!
