Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Nem minden zöld, amiről azt állítják

Többszintes, államilag szabályozott fenntarthatósági jelölőrendszer kialakítását javasolja a GVH.

Létrehozva:

|

Sok esetben nem egyértelműek, zavarosak a zöld reklámüzenetek, a fogyasztók jelentős része pedig nincs tisztában az egyes állítások és jelölések pontos tartalmával, illetve jelentésével – többek között ezekre is rávilágít a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) most lezárt piacelemzése, amelyben a nemzeti versenyhatóság vizsgálói a zöld állításokat és reklámüzeneteket elemezték. A GVH a honlapján közzétett tanulmányban javaslatokat is megfogalmazott a piaci szereplők és a jogalkotó számára.

A Gazdasági Versenyhivatal 2022 novemberében indított piacelemzést annak részletes feltárására, hogy az élelmiszerek, a ruházati termékek, a vegyipari termékek és a kozmetikumok körében milyen környezetvédelmi (ún. „zöld”) állításokat alkalmaznak a vállalkozások. A vizsgálattal a nemzeti versenyhatóságnak kettős célja volt. Egyrészt, felmérni, hogy milyen mértékben befolyásolják ezen zöld állítások a fogyasztók vásárlási szándékait, másrészt, hogy mennyire elterjedtek ezek az üzenetek a különböző kommunikációs csatornákban, és a vállalkozások hogyan igazolják azokat.

Sok piaci szereplő márkaépítésre használja, de a fogyasztók jelentős része nem érti a zavaros zöld üzeneteket

Advertisement

A GVH kutatása alapján a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos üzenetek a reklámokban kevésbé gyakoriak, leginkább a honlapokon, illetve a termékek csomagolásain jelennek meg a zöld állítások és logók. A reklámokban megjelenő állítások jelentős része a termékek csomagolóanyagához kapcsolódik, pedig a termékek környezeti terhelésének döntő részét jellemzően nem a csomagolás okozza. A kutatás arra is rávilágít, hogy a zöld állítások körében a fenntartható márkaarculat építése nagy hangsúlyt kapott: rendkívül gyakoriak voltak az imázshirdetések, a fenntartható tartalommal bíró reklámok mintegy 40 százaléka kizárólag a környezettudatos márkakép építésére fókuszált.

Az átfogó piacelemzés részeként a versenyhatóság 2023 elején 60 hazai weboldal kommunikációját tekintette át egy átfogó gyorsellenőrzés (ún. sweep) keretében. Az elemzés során a GVH szakértői feltárták, hogy a hazai vállalkozások nagyon széles értelmezésekkel és nem rendszerezett módon kommunikálnak a fenntarthatósággal kapcsolatban. Számos vállalkozás ún. bizalmi jegyekkel, logókkal támasztja alá a „zöld” működését, ugyanakkor nem mindig azonosítható (vagy magyarul nem elérhető) a fogyasztók számára a mögöttük álló tanúsító szervezet vagy szempontrendszer.

Advertisement

A piacelemzés részeként az Eötvös Lóránd Tudományegyetemmel (ELTE) közösen végzett kontrollált, véletlenített kísérlet megmutatta, hogy a zöld állítások termékcsomagolásokon való megjelenítése hatással van a fogyasztók adott termékről kialakított képére, illetve vásárlási szándékára. Ugyanakkor a fogyasztók jelentős része nincs tisztában a látott állítások pontos tartalmával és sok esetben félreérti azokat.

A piacelemzés keretében végzett kutatások és sweep eredményeként, illetve a nemzetközi tapasztalatok alapján a GVH több javaslatot is megfogalmazott. Ezek egy része a piaci szereplőknek szól. Céljuk, hogy a hatóság iránymutatásához illeszkedő kommunikáció segítségével a vállalkozások elkerüljék a fogyasztók megtévesztését. A javaslatok másik csoportjával a GVH versenypártolás keretében a jogalkotó számára nyújt tanácsokat.

Advertisement

A vállalkozások számára megfogalmazott főbb javaslatok:

  • A környezetvédelemhez és fenntarthatósághoz kötődő tájékoztatásaik kialakítása előtt a vállalkozások értsék meg és térképezzék fel, hogy termékeik előállítása, fogyasztása során milyen környezetterhelések keletkeznek.
  • A vállalkozások és termékeik valós környezeti terhelésének ismeretében érdemes meghatározni azt, hogy milyen környezetvédelemhez kötődő fejlesztéssel, beruházással, módosítással érhető el a legnagyobb pozitív környezeti hatás.
  • A vállalkozások fenntarthatósághoz, környezetvédelemhez kötődő kommunikációjában azoknak a tevékenységeknek kell megjelenniük, amelyekkel a legnagyobb hatás érhető el a környezetterhelés csökkentésében. Az alkalmazott állításnak, logónak, címkének megalapozottnak és igazolhatónak kell lennie, és ezt a fogyasztók számára elérhetővé kell tenni.
  • Végezetül mindenképpen kerülendők a rosszul megfogalmazott, túlságosan általános vagy általánosítható, homályos állítások.

A jogalkotó számára megfogalmazott főbb javaslatok:

  • A környezetkímélőbb termékek kereslete felé való eltolódás érdekében a fogyasztók hiteles információkkal való ellátásának elősegítése elengedhetetlen. Ennek érdekében a GVH szakértői javasolják egy fenntarthatósággal és környezetterheléssel kapcsolatos többszintes, államilag szabályozott jelölőrendszer kialakítását. A környezeti hatásokat jelölő rendszer hosszútávon növelheti a fogyasztói bizalmat, és hozzásegítheti a fogyasztókat ahhoz, hogy számukra és a környezet számára is valóban előnyös döntéseket hozzanak vásárlásaik során.
  • A kialakított minősítési és jelölési rendszerhez érdemes fogyasztói edukációs kampányokat is társítani, felhívva a fogyasztók figyelmét a rendszerre, annak előnyeire, ösztönözve a fogyasztói ügyleti döntésekben való figyelembevételüket.
  • A piacelemzés eredményeit összefoglaló tanulmány, benne a GVH szakértői által megfogalmazott részeletes javaslatokkal és azok indokolásával elérhető a Gazdasági Versenyhivatal honlapján ide kattintva.

Forrás: Gazdasági Versenyhivatal

Advertisement

Zöldinfó

A szennyezés már nem érheti meg: emelkednek a környezetvédelmi bírságok

A szennyezők pénzügyi felelősségének növelése miatt emelte meg a kormány a környezetvédelmi bírságok összegét.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A szennyezők pénzügyi felelősségének növelése miatt emelte meg a kormány a környezetvédelmi bírságok összegét, a szigorítás egyúttal a lakosság mellett a tisztességesen működő vállalkozások érdekeit is szolgálja – közölte az alternativenergia.hu. A tárca a Magyar Közlönyben múlt héten pénteken megjelent kormányrendelettel kapcsolatban válaszában kifejtette, hogy a módosítása értelmében a 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevételű vállalkozásoknál az engedélytől eltérő tevékenység miatt kiszabható környezetvédelmi bírság felső határa 2 milliárdról 5 milliárd forintra emelkedik, az előző évi nettó árbevétel 5 százalékában meghatározott korlát megállapításával.

Amennyiben a vállalkozást a megelőző öt évben legalább kétszer környezetszennyezés miatt bírságolták vagy ebben az időszakban környezetveszélyeztetést, illetve környezetkárosítást okozó jogsértést követett el, akkor – a végleges hatósági döntésekkel megállapított előzmények alapján – az újabb bírságnak el kell érnie az előző évi nettó árbevétel 0,5 százalékát, de legalább az 5 millió forintot, a felső korlát figyelembevételével. A jogi személyek és más szervezetek hulladékgazdálkodási bírságának eddigi főszabály szerinti 500 millió forintos felső határa megszűnik: az összeget továbbra is a rendeleti tételek és számítási szabályok határozzák meg. A természetes személyek 50 millió forintos hulladékbírság-maximuma változatlan marad.

Ezeket a lépéseket az ÉKFM azzal indokolta, hogy egyes nagy környezetterheléssel járó tevékenységek jelentős nyereséget hozhatnak, miközben a szennyezés következményeit sokszor a környéken élők és a társadalom viseli. Az intézkedés célja, hogy ne érje meg a bírságot előre betervezni a működés költségei közé és annak megfizetésével ne lehessen elkerülni az egészség és a környezet védelméhez szükséges intézkedéseket, így “a szabályok betartása legyen gazdaságilag is az észszerűbb döntés” – fogalmazott válaszában a minisztérium.

Advertisement

Egyúttal hangsúlyozták, a környezetvédelmi bírság nem adó: kizárólag jogsértés esetén szabható ki. Ezért a szigorítás arra is szolgál, hogy a szabályokat betartó cégek ne kerüljenek versenyhátrányba azokkal szemben, amelyek a környezetvédelmi kötelezettségeik megszegésével takarítanak meg költségeket. Közölték, a környezetvédelmi bírságok összegének emelése elsősorban a jelentős környezeti igénybevétellel járó, engedélyköteles tevékenységeket érintheti, így például az akkumulátorgyártást, a vegyipart, az energiaipart, valamint a nagy kapacitású mezőgazdasági és élelmiszeripari létesítményeket.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a Magyar Közlönyben október 9-én kihirdetett rendelet október 25-én lép hatályba. A köztes időszak a felkészülést szolgálja, ami alatt az érintett vállalkozások vezetői, környezetvédelmi szakemberei és jogi képviselői megismerhetik a szigorúbb jogkövetkezményeket és áttekinthetik belső ellenőrzési gyakorlatukat, a hatóságok pedig felkészülhetnek az új bírságszabályok egységes alkalmazására.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák