Zöldinfó
Nem minden zöld, amiről azt állítják
Többszintes, államilag szabályozott fenntarthatósági jelölőrendszer kialakítását javasolja a GVH.
Sok esetben nem egyértelműek, zavarosak a zöld reklámüzenetek, a fogyasztók jelentős része pedig nincs tisztában az egyes állítások és jelölések pontos tartalmával, illetve jelentésével – többek között ezekre is rávilágít a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) most lezárt piacelemzése, amelyben a nemzeti versenyhatóság vizsgálói a zöld állításokat és reklámüzeneteket elemezték. A GVH a honlapján közzétett tanulmányban javaslatokat is megfogalmazott a piaci szereplők és a jogalkotó számára.
A Gazdasági Versenyhivatal 2022 novemberében indított piacelemzést annak részletes feltárására, hogy az élelmiszerek, a ruházati termékek, a vegyipari termékek és a kozmetikumok körében milyen környezetvédelmi (ún. „zöld”) állításokat alkalmaznak a vállalkozások. A vizsgálattal a nemzeti versenyhatóságnak kettős célja volt. Egyrészt, felmérni, hogy milyen mértékben befolyásolják ezen zöld állítások a fogyasztók vásárlási szándékait, másrészt, hogy mennyire elterjedtek ezek az üzenetek a különböző kommunikációs csatornákban, és a vállalkozások hogyan igazolják azokat.
Sok piaci szereplő márkaépítésre használja, de a fogyasztók jelentős része nem érti a zavaros zöld üzeneteket
A GVH kutatása alapján a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos üzenetek a reklámokban kevésbé gyakoriak, leginkább a honlapokon, illetve a termékek csomagolásain jelennek meg a zöld állítások és logók. A reklámokban megjelenő állítások jelentős része a termékek csomagolóanyagához kapcsolódik, pedig a termékek környezeti terhelésének döntő részét jellemzően nem a csomagolás okozza. A kutatás arra is rávilágít, hogy a zöld állítások körében a fenntartható márkaarculat építése nagy hangsúlyt kapott: rendkívül gyakoriak voltak az imázshirdetések, a fenntartható tartalommal bíró reklámok mintegy 40 százaléka kizárólag a környezettudatos márkakép építésére fókuszált.
Az átfogó piacelemzés részeként a versenyhatóság 2023 elején 60 hazai weboldal kommunikációját tekintette át egy átfogó gyorsellenőrzés (ún. sweep) keretében. Az elemzés során a GVH szakértői feltárták, hogy a hazai vállalkozások nagyon széles értelmezésekkel és nem rendszerezett módon kommunikálnak a fenntarthatósággal kapcsolatban. Számos vállalkozás ún. bizalmi jegyekkel, logókkal támasztja alá a „zöld” működését, ugyanakkor nem mindig azonosítható (vagy magyarul nem elérhető) a fogyasztók számára a mögöttük álló tanúsító szervezet vagy szempontrendszer.
A piacelemzés részeként az Eötvös Lóránd Tudományegyetemmel (ELTE) közösen végzett kontrollált, véletlenített kísérlet megmutatta, hogy a zöld állítások termékcsomagolásokon való megjelenítése hatással van a fogyasztók adott termékről kialakított képére, illetve vásárlási szándékára. Ugyanakkor a fogyasztók jelentős része nincs tisztában a látott állítások pontos tartalmával és sok esetben félreérti azokat.
A piacelemzés keretében végzett kutatások és sweep eredményeként, illetve a nemzetközi tapasztalatok alapján a GVH több javaslatot is megfogalmazott. Ezek egy része a piaci szereplőknek szól. Céljuk, hogy a hatóság iránymutatásához illeszkedő kommunikáció segítségével a vállalkozások elkerüljék a fogyasztók megtévesztését. A javaslatok másik csoportjával a GVH versenypártolás keretében a jogalkotó számára nyújt tanácsokat.
A vállalkozások számára megfogalmazott főbb javaslatok:
- A környezetvédelemhez és fenntarthatósághoz kötődő tájékoztatásaik kialakítása előtt a vállalkozások értsék meg és térképezzék fel, hogy termékeik előállítása, fogyasztása során milyen környezetterhelések keletkeznek.
- A vállalkozások és termékeik valós környezeti terhelésének ismeretében érdemes meghatározni azt, hogy milyen környezetvédelemhez kötődő fejlesztéssel, beruházással, módosítással érhető el a legnagyobb pozitív környezeti hatás.
- A vállalkozások fenntarthatósághoz, környezetvédelemhez kötődő kommunikációjában azoknak a tevékenységeknek kell megjelenniük, amelyekkel a legnagyobb hatás érhető el a környezetterhelés csökkentésében. Az alkalmazott állításnak, logónak, címkének megalapozottnak és igazolhatónak kell lennie, és ezt a fogyasztók számára elérhetővé kell tenni.
- Végezetül mindenképpen kerülendők a rosszul megfogalmazott, túlságosan általános vagy általánosítható, homályos állítások.
A jogalkotó számára megfogalmazott főbb javaslatok:
- A környezetkímélőbb termékek kereslete felé való eltolódás érdekében a fogyasztók hiteles információkkal való ellátásának elősegítése elengedhetetlen. Ennek érdekében a GVH szakértői javasolják egy fenntarthatósággal és környezetterheléssel kapcsolatos többszintes, államilag szabályozott jelölőrendszer kialakítását. A környezeti hatásokat jelölő rendszer hosszútávon növelheti a fogyasztói bizalmat, és hozzásegítheti a fogyasztókat ahhoz, hogy számukra és a környezet számára is valóban előnyös döntéseket hozzanak vásárlásaik során.
- A kialakított minősítési és jelölési rendszerhez érdemes fogyasztói edukációs kampányokat is társítani, felhívva a fogyasztók figyelmét a rendszerre, annak előnyeire, ösztönözve a fogyasztói ügyleti döntésekben való figyelembevételüket.
- A piacelemzés eredményeit összefoglaló tanulmány, benne a GVH szakértői által megfogalmazott részeletes javaslatokkal és azok indokolásával elérhető a Gazdasági Versenyhivatal honlapján ide kattintva.
Forrás: Gazdasági Versenyhivatal
Zöldinfó
A környezetvédelem természetes része a tudatos pénzkezelésnek
Egy magatartáskutatás alapján, aki takarékos, az zöldebben él.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A pénzügyileg takarékos emberek nagyobb valószínűséggel viselkednek környezettudatosan. Aki viszont imád vásárolni, az hajlamos kevésbé figyelni a környezeti szempontokra – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából, amely részleteit olvashatjuk az alternativenergia.hu. A kutatás szerint a pénzügyi tudatosság nemcsak a pénztárcának, hanem a bolygónak is jót tesz: a pénzügyi takarékosság ugyanis közvetlenül hozzájárul a zöld viselkedéshez, és azok, akik odafigyelnek kiadásaikra, hajlamosabbak takarékosan bánni a természeti erőforrásokkal is, legyen szó energiafogyasztásról, hulladéktermelésről vagy a vásárlási szokásaikról. A takarékossági attitűd a legerősebb előrejelzője a környezettudatos magatartásnak, és ez fontosabb, mint az, hogy környezettudatosnak vallja-e magát az illető – áll a Corvinus kutatóinak tanulmányában. Ezzel szemben a vásárlásorientált szemlélet – az, hogy valaki szeret költeni, új termékeket vásárolni – gyengíti a környezetbarát viselkedés iránti hajlandóságot, bár ez a kapcsolat nem erős, mégis statisztikailag kimutatható: minél inkább a fogyasztás áll valaki életében a középpontban, annál kevésbé valószínű, hogy környezettudatos döntéseket hoz.
A tanulmány szerint a környezetvédelmi és környezettudatos magatartást ösztönző üzenetek önmagukban nem elegendőek, mert erősebb a hatásuk a gazdasági növekedésre és fogyasztásra buzdító narratíváknak.
A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy a környezetvédelem nem feltétlenül igényel külön erőfeszítést, hanem a tudatos pénzügyi magatartás természetes velejárója. Másképp fogalmazva: aki figyel a pénzére, az a bolygóra is jobban figyel, de a környezettudatos viselkedést nem lehet pusztán oktatással vagy információval formálni. A szerzők szerint a kognitív ösztönzőkön túl kell lépni, mert legalább ennyire meghatározóak a szokások (például a takarékosság) és az érzelmi attitűdök (mint például a vásárláshoz való viszony). Példaként említik, hogy a túrázás a természetben élménye a gyermekkorban később a felnőtt életben erősebb környezetvédelmi attitűdök kialakulásához vezethet, mint a közvetlen környezetvédelmi oktatás. A kutatók szerint a cégek is sokat tehetnek azzal, ha a takarékos és fenntartható viselkedést támogatják, akár belső képzésekkel, akár ösztönzőprogramokkal, ilyen lehet az energiahatékonysági tréning, a hulladékmegelőzési ötletpályázat vagy az otthoni környezettudatos viselkedés jutalmazása.
A környezet védelme érdekében a vállalatoknak érdemes mellőzniük a felesleges vásárlást ösztönző üzeneteket, és népszerűsíteniük javítási, újrafelhasználási lehetőségeket és a közös használatú szolgáltatásokat, mint például az autómegosztást vagy a közösségi kerékpározást – áll a kutatásban.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor
