

Zöld Energia
Nem várt eredményre jutottak a napelemes homlokzatokat vizsgálva
Holland kutatók vizsgálták, miként teljesítenek a homlokzatba telepített napelemek.
Holland kutatók a 2018-2023 közötti időszakban elemezték fotovoltaikus homlokzatok teljesítményét, és megállapították, hogy a rendszerek nagyobb gazdasági értéket teremthetnek, mint a hagyományos tetőtéri napelemes rendszerek – számol be a PV Magazine. A vizsgálat pénzügyi, műszaki és környezetvédelmi mérőszámok alapján készült. A Twente Egyetem és a Tennet átviteli rendszerüzemeltető kutatói ötéves értékelést folytattak az épületekbe integrált fotovoltaikus homlokzatokról (BIPV), és megállapították, hogy ezek a rendszerek a vártnál jobban teljesítenek. A kutatócsoport déli, keleti és nyugati irányba néző függőleges BIPV-ket tanulmányozott, a teljesítményértékeket pedig hagyományos, optimálisan tájol napelemekével vetették össze.
Minden rendszert a Sandia PV Array Performance Model (SAPM) segítségével modelleztek, a vizsgálathoz a közép-hollandiai De Bilt település meteorológiai adatait használták fel. Minden esetben Silevo Triex-U300 Black 300 W-os paneleket használtak, a számításokhoz pedig a holland villamosenergia-piac napközbeni árait vették alapul. A csapat különösen nagy figyelmet fordított a rendszerek által elért gazdasági, környezeti és műszaki értékekre. Az első faktor azt méri, hogy a napelemmel előállított energia mekkora értéket képvisel az átlagos piaci árakhoz viszonyítva, a második azt, hogy a rendszer a tiszta energia révén mennyi környezetszennyezést előz meg, míg a harmadik a rendszer villamosenergia-hálózatba való integrálódását és a helyi energiaszükségletek kielégítését tárja fel.
Az eredmények alapján a déli, keleti és nyugati homlokzatok 1725, 1492 és 1335 kilogramm szén-dioxid-kibocsátást spóroltak meg kW-onként, az optimálisan tájolt referenciarendszerek esetében az érték ezzel szemben 2434 kilogramm volt. Utóbbi napelemek gazdasági tényezője a 2018-as szinthez képest 2023-ra 0,73-ra csökkent, míg a keleti és a nyugati homlokzatoknál 0,87-ről csupán 0,84-re zuhant.
A kutatók szerint az értéktényező csökkenése kisebb volt, mint amit a szakirodalom előre jelzett. Érdekes módon a keleti és a nyugati homlokzatokra telepített napelemek még jobban is teljesítettek, mint a hagyományos rendszerek. A szakértők úgy vélik, az állami ösztönzőket érdemes lenne úgy alakítani, hogy a BIPV-k és a tetőre telepített rendszerek optimális keverékét segítsék.
Kép: Wikimedia Commons, Hanjin

Zöld Energia
Magyarország kincset rejt a föld alatt – most dől el, hogyan használjuk ki
A kormány a Jedlik Ányos Energetikai Programban minden eddiginél nagyobb forrásmennyiséggel segíti a geotermia hazai térnyerését.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A pályázati honlapon csütörtöktől augusztus végéig véleményezhető a földhőre a legtöbb forrást biztosító programelem – írja az alternativenergia.hu. A harmadik tematikus felhívás több mint 20 milliárd forint kamatmentes hitellel ösztönzi a geotermikus hőtermelő beruházásokat Budapesten kívül az ország bármely részében – tájékoztatta a tárca az MTI-t. A földhő hasznosítása az összesen több mint 42 milliárd állami hozzájárulás jóvoltából a hazai zöldgazdaság húzóágazatává válhat – emelték ki. A közleményben emlékeztettek: az Energiaügyi Minisztérium a nem időjárásfüggő zöldenergia térnyerése érdekében tavaly alkotta meg a Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepciót. A dokumentumban rögzített alapvető cél, hogy 2030-ra a hazai felhasználás megduplázódjon, vagyis a 6,4 petajoule bázisérték kétszeresére növekedjen. A koncepció szerint a következő évtized elejére 6,5 százalékról 25-30 százalékra emelkedhet a geotermikus energia részesedése a teljes hőtermelésből és az új hasznosítások 2035-ig összesen 1-1,2 milliárd köbméter földgázt válthatnak ki, érdemben csökkentve az importkitettséget.
Mint írták, a Jedlik Ányos Energetikai Program három geotermikus pályázattal is segíti a hasznosítási célok elérését. A társadalmi egyeztetéseken augusztusban már átesett két felhívást most a legnagyobb keretösszegű támogatási lehetőség véleményeztetése követi. A programban kínált kamatmentes kölcsön összege mélygeotermia beruházás esetén minimum 1 milliárd, maximum 6 milliárd forint, sekély geotermia esetén legalább 100 millió, de legfeljebb 1 milliárd forint lehet. A földhő hasznosítási kedvezményes hitelkonstrukció tervezetéhez 2025. augusztus 31-ig várják az észrevételeket. A tárca közleménye szerint ezzel teljessé vált a Jedlik-program földhőtámogatási palettája. Az új pályázat mellett a geotermikus energiára alapozott villamosenergia- és hőtermelő rendszerek kialakítását 12 milliárd forintos pályázat mozdíthatja elő. Az első geotermikus termelő kút fúrásához különálló programelemben további 10 milliárd forint támogatás válik elérhetővé idén ősszel.
A Kárpát-medencében a földkéreg vastagsága az európai kontinens átlagos értékének fele, ami magasabb felszín alatti hőmérsékletet eredményez. A térséget felépítő kőzetek nagy mennyiségben képesek tárolni a természetes felszín alatti vízkészletet. Magyarország tehát előnyös adottságokkal rendelkezik a földhő sokrétű hasznosításához. A Jedlik Ányos Energetikai Program pályázati támogatásai e lehetőségek hatékony kiaknázását szolgálják minden korábbit meghaladó állami ráfordítással – áll a tárca közleményében.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Medvék és emberek konfliktusa: országos vizsgálat indul a barnamedve-állományról
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Hat új helyszínen indul szénhidrogén-kutatás – jön az energiabiztonság új korszaka?
-
Zöld Energia5 óra telt el a létrehozás óta
Magyarország kincset rejt a föld alatt – most dől el, hogyan használjuk ki
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Megkezdődött a vízpótlás a gemenci erdőben a Duna árhulláma nyomán
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Bécsben jön a palackbetétdíj, de a szakértők a többutas megoldást ajánlják