Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Nem várt eredményre jutottak a napelemes homlokzatokat vizsgálva

Holland kutatók vizsgálták, miként teljesítenek a homlokzatba telepített napelemek.

Létrehozva:

|

Holland kutatók a 2018-2023 közötti időszakban elemezték fotovoltaikus homlokzatok teljesítményét, és megállapították, hogy a rendszerek nagyobb gazdasági értéket teremthetnek, mint a hagyományos tetőtéri napelemes rendszerek – számol be a PV Magazine. A vizsgálat pénzügyi, műszaki és környezetvédelmi mérőszámok alapján készült. A Twente Egyetem és a Tennet átviteli rendszerüzemeltető kutatói ötéves értékelést folytattak az épületekbe integrált fotovoltaikus homlokzatokról (BIPV), és megállapították, hogy ezek a rendszerek a vártnál jobban teljesítenek. A kutatócsoport déli, keleti és nyugati irányba néző függőleges BIPV-ket tanulmányozott, a teljesítményértékeket pedig hagyományos, optimálisan tájol napelemekével vetették össze.
Minden rendszert a Sandia PV Array Performance Model (SAPM) segítségével modelleztek, a vizsgálathoz a közép-hollandiai De Bilt település meteorológiai adatait használták fel. Minden esetben Silevo Triex-U300 Black 300 W-os paneleket használtak, a számításokhoz pedig a holland villamosenergia-piac napközbeni árait vették alapul. A csapat különösen nagy figyelmet fordított a rendszerek által elért gazdasági, környezeti és műszaki értékekre. Az első faktor azt méri, hogy a napelemmel előállított energia mekkora értéket képvisel az átlagos piaci árakhoz viszonyítva, a második azt, hogy a rendszer a tiszta energia révén mennyi környezetszennyezést előz meg, míg a harmadik a rendszer villamosenergia-hálózatba való integrálódását és a helyi energiaszükségletek kielégítését tárja fel.

Az eredmények alapján a déli, keleti és nyugati homlokzatok 1725, 1492 és 1335 kilogramm szén-dioxid-kibocsátást spóroltak meg kW-onként, az optimálisan tájolt referenciarendszerek esetében az érték ezzel szemben 2434 kilogramm volt. Utóbbi napelemek gazdasági tényezője a 2018-as szinthez képest 2023-ra 0,73-ra csökkent, míg a keleti és a nyugati homlokzatoknál 0,87-ről csupán 0,84-re zuhant.

A kutatók szerint az értéktényező csökkenése kisebb volt, mint amit a szakirodalom előre jelzett. Érdekes módon a keleti és a nyugati homlokzatokra telepített napelemek még jobban is teljesítettek, mint a hagyományos rendszerek. A szakértők úgy vélik, az állami ösztönzőket érdemes lenne úgy alakítani, hogy a BIPV-k és a tetőre telepített rendszerek optimális keverékét segítsék.

Advertisement

 

 

Advertisement

 

Kép: Wikimedia Commons, Hanjin

Advertisement

Zöld Energia

Hulladékhőből fűtés: így spórol energiát és szén-dioxidot a magyar technológia

Űrkutatásból ismert megoldással spórol energiát egy magyar cég.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A hatékony, gazdaságos hőenergia-tárolással, -továbbítással és -felhasználással foglalkozó magyar HeatVentors Kft.-t mutatta be Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Kakas József, a cég ügyvezetője a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon is elérhető. Áder János felidézte, hogy a hőenergia-tárolás új módszerének kidolgozásán még Farkas Rita és Andrássy Zoltán kezdett el dolgozni másfél évtizede a budapesti műszaki egyetemen – írja az alternativenergia.hu. Céljuk az volt, hogy a vizet helyettesítsék más anyagokkal az energiatárolás során, és közben kezdtek fázisváltó anyagokkal kísérletezni. Kakas József azt mondta, hogy a két szakember egy űrkutatásból ismert megoldást használt, az űrállomások falában működik optimalizált hőtárolás. A módszer lényege a fázisváltás, azaz halmazállapot-változás, amikor az anyag nagyobb energiát vesz fel. Több ezer anyagot vizsgáltak ebből a szempontból a műszaki egyetemen, és ezek közül választottak ki száz olyat, amely mínusz 130 foktól plusz 120-ig képes hőenergiát tárolni. Egy évtizednyi kutatás eredményeként a fizikai folyamatot sikerült “dobozba zárni”, és épületek hűtésének-fűtésének szolgálatába állítani.

Áder János megjegyezte, hogy a módszer biztonságosabb, hosszabb élettartamú, rövidebb megtérülési idejű, szén-dioxid-kibocsátást jelentősen csökkentő megoldás a most alkalmazottakhoz képest. A HeatVentors Kft. ügyvezetője azt mondta: a rendszer a jégakkuhoz hasonlóan működik, többnyire helyhez kötött, de szükség esetén szállítható is. Például egy gyárból az ott feleslegessé váló hőenergiát el tudják juttatni egy óvodába, ahol ez a továbbított energia kiválthatja a gázfűtést. A cég már 7 államban működteti a termékét: Spanyolországban, Portugáliában, Németországban, Olaszországban, Ománban, Szingapúrban, de a legtöbb felhasználójuk Magyarországon van. Áder János megjegyezte: az informatikai forradalom következtében sok adatközpont létesült, amelyeknek óriási az energiaigényük.

Kakas József azt mondta: egy 10 megawattos adatközpont energiafelhasználása akkora, mint egy 25 ezer fős településé, s egyre több ilyen épül. A legtöbb energia az adatközpontok szervereinek üzemeltetésére és hűtésére megy el. A HeatVentors Kft. rendszerei csökkentik a hűtésre fordított energiát, és képesek hulladékhőt tárolni, másutt visszatáplálni, felhasználni. Ez közvetve mérsékli a szén-dioxid-kibocsátást azáltal, hogy 20-25 százalékkal visszafogja az elektromosenergia-felhasználást. A tárolórendszer energiavesztesége napi 2 százalék. Áder János megjegyezte: a világ energiafelhasználásának 80 százaléka olaj, szén vagy gáz, tehát e téren nagy szükség van takarékosságra. Kakas József azt mondta, hogy a cégben tavaly 4 millió eurós (1,51 milliárd forint) tőkeemelés történt, magyar és külföldi befektetők részvételével. Ez a tőkebevonás elvezethet egy nagy nemzetközi vállalat felépítéséhez, főleg az adatközpontokkal kapcsolatos energiafelhasználást visszafogó megoldásokkal. Az uniós szabályok szerint mérni, mérsékelni kell az adatközpontok energiafelhasználását, és ebben tud a HeatVentors Kft. segíteni. Ez a cég építi ki a fázisváltáson alapuló hőenergia-tárolás piacát több országban különféle éghajlati viszonyok között. Ománban napközben gyakran 50 fok körüli hőmérséklet mellett üzemel a vállalat terméke egy nívós szállodában.

Advertisement

Áder János felidézte, hogy egy cikk szerint Európában a cég által gyártott rendszerekkel 20 milliárd eurót (7572 milliárd forint) és 250 millió tonnányi szén-dioxid-kibocsátást lehetne megtakarítani. Kakas József azt mondta, hogy február 25-től bemutatkoznak a Planet Budapest 2026 fenntarthatósági expón is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák