Zöldinfó
Növekvő zöldfelület országszerte: 200 millió új fa segíti Magyarország klímavédelmi céljait
Több mint nyolcszáz településen több mint nyolcezer fát ültetnek a településfásítási program ötödik ütemének őszi időszakában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Viski József elmondta: a településfásítási program eddigi négy ütemében 56 ezer sorfát ültettek el mintegy 1500 településen, amelyhez a Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága több mint 2,5 milliárd forint támogatást biztosított – írja az alternativenergia.hu. Hangsúlyozta: az ötödik ütemében minden korábbinál nagyobb volt az érdeklődés, ezért a kormány úgy döntött, hogy 21 ezer 300 darabra emeli az igényelhető fák számát, így az összes, több mint 1700 érdeklődő település fához juthat – fejtette ki az államtitkár, hozzátéve, hogy “2026 tavaszára pedig már több mint 76 ezer sorfát ültetünk el országszerte a vidéki településeken”. A cél 100 ezer fa elültetése 2026 végére – húzta alá. Kiemelte: a program ötödik ütemének kerete 1,32 milliárd forint, mely összeg az eredetileg tervezettnek és a korábbiaknak több mint duplája. A fákat, valamint a szállítást a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. biztosítja, az Országos Erdészeti Egyesület koordinációja mellett.
Viski József felidézte, hogy az erdősítést támogató, egymást kiegészítő programoknak köszönhetően Magyarországon – a globális folyamatokkal ellentétben – az erdők térfoglalása folyamatosan nő. “A cél az, hogy az ország fával borított területét 25-ről 27 százalékra növeljük 2030-ra” – jelentette ki. Az elmúlt időszakban a kormány megfordította a negatív erdőtelepítési trendet. Az országfásítási program 2019-es meghirdetése óta ugyanis mintegy 200 millió új fát ültettek el országszerte az erdőterületek növelése érdekében. Ebből több mint 172 millió fa a Vidékfejlesztési Program erdőtelepítéseivel került a földbe. Az állami erdészeti társaságok közreműködésének köszönhetően 4,3 millió fával gyarapodott az Újszülöttek Erdeje Program, amely évente több, mint 1 millió facsemete elültetésével járul hozzá Magyarország klímavédelmi céljainak teljesüléséhez. Ugyanakkor 7 milliót tettek ki a mintafásítási kezdeményezések, és a természetes úton befásodott területek erdővé alakítására is 430 ezer facsemetét használtak fel az állami erdészeti társaságok szakemberei – sorolta.
Bóna Zoltán, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy köszönet illeti a polgármestert és az önkormányzatot, amiért fontosnak tartotta a településfásítási programban való részvételt. Mint mondta: a kormányzat lehetővé teszi, hogy akár állami, akár uniós forrásokkal, de “előmozdítsuk a klímaváltozás elleni pozitív hozzájárulást”. Az erdők ugyanis a nemzeti zöldvagyon stratégiai jelentőségű elemei, nélkülözhetetlenek a karbonsemlegességi és klímavédelmi célok eléréséhez – fűzte hozzá. Baski Gábor Makád független polgármestere elmondta: településük csodálatos környezetben fekszik, hiszen több mint 600 hektár erdőterületük és 40 hektár parkerdőjük van, ennek ellenére az elmúlt években 6 hektárnyi területen ültettek, mert elengedhetetlennek érzi, hogy lehetőség szerint minél több fát telepítsenek. Éppen ezért terveik között szerepel, hogy a település horgásztava mellett közparkot alakítanak ki. Ennek első lépéseként most tíz fát ültettek el – a településfásítási program keretében – kőris-, hárs- és platánfákat vegyesen.
Zöldinfó
Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig
Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.
Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.
Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTuristalátványosság lett a velencei delfinből, de a hatóságok óva intenek a közeledéstől
