Zöldinfó
Növekvő zöldfelület országszerte: 200 millió új fa segíti Magyarország klímavédelmi céljait
Több mint nyolcszáz településen több mint nyolcezer fát ültetnek a településfásítási program ötödik ütemének őszi időszakában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Viski József elmondta: a településfásítási program eddigi négy ütemében 56 ezer sorfát ültettek el mintegy 1500 településen, amelyhez a Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága több mint 2,5 milliárd forint támogatást biztosított – írja az alternativenergia.hu. Hangsúlyozta: az ötödik ütemében minden korábbinál nagyobb volt az érdeklődés, ezért a kormány úgy döntött, hogy 21 ezer 300 darabra emeli az igényelhető fák számát, így az összes, több mint 1700 érdeklődő település fához juthat – fejtette ki az államtitkár, hozzátéve, hogy “2026 tavaszára pedig már több mint 76 ezer sorfát ültetünk el országszerte a vidéki településeken”. A cél 100 ezer fa elültetése 2026 végére – húzta alá. Kiemelte: a program ötödik ütemének kerete 1,32 milliárd forint, mely összeg az eredetileg tervezettnek és a korábbiaknak több mint duplája. A fákat, valamint a szállítást a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. biztosítja, az Országos Erdészeti Egyesület koordinációja mellett.
Viski József felidézte, hogy az erdősítést támogató, egymást kiegészítő programoknak köszönhetően Magyarországon – a globális folyamatokkal ellentétben – az erdők térfoglalása folyamatosan nő. “A cél az, hogy az ország fával borított területét 25-ről 27 százalékra növeljük 2030-ra” – jelentette ki. Az elmúlt időszakban a kormány megfordította a negatív erdőtelepítési trendet. Az országfásítási program 2019-es meghirdetése óta ugyanis mintegy 200 millió új fát ültettek el országszerte az erdőterületek növelése érdekében. Ebből több mint 172 millió fa a Vidékfejlesztési Program erdőtelepítéseivel került a földbe. Az állami erdészeti társaságok közreműködésének köszönhetően 4,3 millió fával gyarapodott az Újszülöttek Erdeje Program, amely évente több, mint 1 millió facsemete elültetésével járul hozzá Magyarország klímavédelmi céljainak teljesüléséhez. Ugyanakkor 7 milliót tettek ki a mintafásítási kezdeményezések, és a természetes úton befásodott területek erdővé alakítására is 430 ezer facsemetét használtak fel az állami erdészeti társaságok szakemberei – sorolta.
Bóna Zoltán, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy köszönet illeti a polgármestert és az önkormányzatot, amiért fontosnak tartotta a településfásítási programban való részvételt. Mint mondta: a kormányzat lehetővé teszi, hogy akár állami, akár uniós forrásokkal, de “előmozdítsuk a klímaváltozás elleni pozitív hozzájárulást”. Az erdők ugyanis a nemzeti zöldvagyon stratégiai jelentőségű elemei, nélkülözhetetlenek a karbonsemlegességi és klímavédelmi célok eléréséhez – fűzte hozzá. Baski Gábor Makád független polgármestere elmondta: településük csodálatos környezetben fekszik, hiszen több mint 600 hektár erdőterületük és 40 hektár parkerdőjük van, ennek ellenére az elmúlt években 6 hektárnyi területen ültettek, mert elengedhetetlennek érzi, hogy lehetőség szerint minél több fát telepítsenek. Éppen ezért terveik között szerepel, hogy a település horgásztava mellett közparkot alakítanak ki. Ennek első lépéseként most tíz fát ültettek el – a településfásítási program keretében – kőris-, hárs- és platánfákat vegyesen.
Zöldinfó
Enyhe telek, kevesebb vendég: változik az énekesmadarak telelési stratégiája
Elsősorban a madarak természetes védekező viselkedése áll annak hátterében, hogy a hó és a kemény fagyok ellenére sok helyen nincsenek madarak az etetőkön.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az MME közleménye szerint a Magyarországon telelő énekesmadarak általános túlélési stratégiája, hogy a közeledő hidegfrontok elől a délebbi országokba húzódnak – írja az alternativenergia.hu. A madárlétszám általános csökkenésének azonban átfogóbb, már a tél elejétől jelentkező okai is vannak. Az utóbbi években a klímaváltozás felgyorsulása miatt Eurázsia északi térségeiben is késik a tél, illetve a korábbi időszakhoz képest jóval enyhébb és hómentesebb, ezért a hó elől délre húzódó énekesmadár-csapatok később vagy kisebb számban érkezhetnek a Kárpát-medencébe. Késnek vagy el is maradhatnak az úgynevezett inváziós fajok, köztük a fenyőrigó, a fenyőpinty, a csonttollú és a keresztcsőrű – részletezték.
A sajtóanyag alapján a jelenség harmadik összetevője az őszi madárvonulás: az etetési időszak november-decemberi kezdetekor számos hazai vonuló és részleges vonuló faj – például a fekete rigó, a vörösbegy, az erdei pinty és az énekes rigó – már elhagyta az országot. E hatások együttesen okozzák azt az érzést, hogy az etetők jelentős része üres, vagy a megszokottnál kevesebb számú és fajtájú madár jelenik meg rajtuk. Az MME ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a jelenség nem érinti az ország valamennyi etetőhelyét, egyes területeken a madarak száma nem csökkent, sőt akár nőtt is. Felhívták a figyelmet, hogy a klímaváltozás telelési viselkedésre gyakorolt hatásainak vizsgálatát segíti az MME Nagy téli madárles elnevezésű, december 6. és február 28. között zajló lakossági madárszámlálási akciója, amelyhez még lehet csatlakozni.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHasznált mobilokkal a természet védelméért, folytatódik a kampány 2026-ban
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta2,5 millió forint energiatárolóra? Indul a pályázat heteken belül!
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaAz elektromos autók erősödő konkurenciája nyomás alá helyezte a Porschét
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaÁtvette a vezetést a BYD a magyar elektromosautó-piacon
