Zöldinfó
Növényvédőszerként is alkalmazhatóak az aranyvessző egyes komponensei
Az idegenhonos aranyvesszőfajok bioaktív anyagainak környezetbarát növényvédőszerként való alkalmazhatóságát mutatták ki az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézetének kutatói.
Vizsgálatuk szerint az aranyvessző egyes komponensei alkalmasak lehetnek a növények gombás megbetegedései elleni fenntartható kémiai védekezésre. Mint az ELKH keddi közleményében olvasható, a Móricz Ágnes vezette kutatócsoport a korábbiaknál költséghatékonyabb eljárást dolgozott ki bioaktív anyagok azonosítására növényi szövetekben. A módszer alkalmazásával a kutatók kimutatták, hogy a kivadult, idegenhonos aranyvesszőfajok bizonyos összetevői alkalmasak lehetnek a növények gombás megbetegedései elleni fenntartható kémiai védekezésre. Eredményeiket a Journal of Chromatography A és a Journal of Agricultural and Food Chemistry közölte. Az új kémiai struktúrájú bioaktív anyagokra nagy igény van a humán- és az állatgyógyászatban, valamint a mezőgazdaságban, ezekről ugyanis azt gondolják, hogy különféle betegségek kezelésénél is alkalmazhatók lehetnek. A kórokozókban kialakuló (multi)rezisztencia előretörése miatt ez elsősorban az antimikrobiális szerekre igaz. A gyógyászatban azonban szükség van más hatású szerekre is, amelyek a jelenleg alkalmazott drogoknál hatékonyabbak és kevesebb mellékhatással bírnak – írják. A növények másodlagos anyagcseretermékeikkel védekeznek a káros környezeti hatások ellen, így a különféle szerkezetű bioaktív vegyületek kimeríthetetlen tárházát biztosítják. Ezeket térképezte fel a kutatócsoport az aranyvesszőfajokban. A közlemény szerint ezek az idegenhonos kerti növények invazívvá válhatnak – azaz egyre nagyobb területet hódíthatnak meg -, visszaszorítva az őshonos fajok életterét és diverzitását, amivel mind a természetben, mind a mezőgazdaságban károkat okoznak. Mint rámutatnak, az értékes anyagcseretermékek kimutatása ezekben a növényekben újabb okot adna a nagy biomasszával rendelkező invazív fajok irtására, ami így kettős – környezeti és gazdasági – hasznot eredményezne.
Magyarországon az egyetlen őshonos aranyvesszőfaj a közönséges aranyvessző (Solidago virgaurea). Emellett három Amerikából származó aranyvessző vadult ki: a magas (S. gigantea), a kanadai (S. canadensis) és a fűlevelű (S. graminifolia vagy Euthamia graminifolia), amelyek közül csak az első kettő vált invazívvá. Ugyan a tradicionális népi gyógyászatban a növények föld feletti hajtásrészét (herba) használják, elsősorban vizelethajtóként, ennek ellenére a kísérletek első szakaszában a kutatók a gyökérkivonatok komponenseit vizsgálták. Ennek oka, hogy a magas és a kanadai aranyvessző föld alatti hajtással is gyorsan terjed, terjedésük visszaszorításához tehát nem elegendő a föld feletti hajtás eltávolítása virágzás előtt. A vizsgálat során az aranyvesszők gyökérkivonataiban antimikrobiális, antidiabetikus és kolinészteráz-gátló anyagokat mutattak ki, utóbbit az Alzheimer-kór kezelésére alkalmazzák. A magas aranyvessző gyökeréből több, a Fusarium avenaceum gomba növekedését hatékonyan gátló anyagot (klerodán diterpént) sikerült kivonni. Többek között ez a gomba okozza a hazai kalászos gabonák fuzáriumos betegségét, mely világszerte jelentős gazdasági károkat okoz a mérsékelt égövben. A közönséges, a fűlevelű és a mutatós aranyvesszőkben azonosított összetevők – poliacetilének és egy benzil-benzoát-származék – a Fusarium avenaceum mellett a Bipolaris sorokiniana gomba növekedésének gátlásában is hatékonynak bizonyultak. Utóbbi barna levélfoltosságot, gyökérrothadást és csíranövény-foltosságot okoz pázsitfűféléken, így például a búzában és az árpában. Az aranyvessző egyes komponensei tehát alkalmasak lehetnek a növények gombás megbetegedései elleni fenntartható kémiai védekezésre. A kutatócsoport a továbbiakban folyamatosan bővíti a kísérletekbe bevonható növényi kórokozók körét, és folytatja az aranyvesszőfajok bioaktív másodlagos anyagcseretermékeinek feltérképezését – közölte az ATK.
Zöldinfó
Inváziós szúnyogok és egzotikus vírusok ellen küzd majd a PTE új kutatólaborja
Szúnyogok által terjesztett egzotikus betegségek megelőzését szolgáló laboratóriumot hoznak létre Pécsen.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A szúnyogokkal kapcsolatos, legmagasabb biológiai biztonsági szinten végzett vizsgálatok elvégzését, környezetbarát gyérítési módszerek kidolgozását, ezáltal a rovarok által behurcolt egzotikus betegségek megelőzését szolgáló egységet hoznak létre a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) – írja az alternativenergia.hu. Közleményükben felhívták a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás következtében az elmúlt években Európa-szerte megjelentek inváziós szúnyogfajok, amelyek egzotikus kórokozókat – például dengue-, zika- vagy chikungunyavírust – is képesek terjeszteni. Az enyhébb telekkel, a növekvő átlaghőmérséklettel nő a szúnyogok egyre szélesebb körű megtelepedésének kockázata, így újabb egzotikus betegségek is megjelenhetnek, ezért a szúnyogok elleni védekezés egyre nagyobb közegészségügyi jelentőséggel bír – emelték ki.
A kommüniké szerint a hazai és közép-európai járványmegelőzés területén is mérföldkőnek számító projekt egy magyar-horvát együttműködés keretében – összesen 6,1 millió euró európai uniós támogatással megvalósuló – pályázat részeként jöhet létre, amely a szúnyogok által terjesztett betegségek elleni fenntartható, tudományosan megalapozott védekezést szolgálja. A pályázat PTE-re eső, 1,2 millió eurós támogatása teszi lehetővé, hogy a PTE Virológiai Nemzeti Laboratórium (VNL) új fejlesztésének keretében az országban elsőként Pécsen jöhessen létre ACL-3 (Arthropod Containment Level – Ízeltlábúak tartására vonatkozó biztonsági szint) besorolású vektorkompetencia-laboratórium.
A Szentágothai János Kutatóközpontban kialakítandó labor lehetővé teszi a szúnyogokkal kapcsolatos legmagasabb biológiai biztonsági szinten végzett vizsgálatokat, és hozzájárul a környezetbarát, fenntartható szúnyoggyérítési módszerek hazai bevezetéséhez. A közleményben felhívták a figyelmet arra is, hogy az egységben biológiai, ökológiai, genetikai és kórokozó-elemzési kutatásokat hajthatnak majd végre, az ott gyűjtött adatok pedig kulcsfontosságúak lesznek a közös fejlesztésű előrejelző szoftver számára. Ez pontos információkat nyújt az inváziós szúnyogfajok elterjedéséről, a potenciálisan veszélyes vírusok jelenlétéről, valamint a fertőzések terjedésének mintázatairól. A cél, hogy a kutatási eredmények segítsék a célzott és hatékony védekezési stratégiák kialakítását, hozzájárulva a lakosság egészségének védelméhez és az életminőség javításához – olvasható a közleményben.
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor
