Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Növényvédőszerként is alkalmazhatóak az aranyvessző egyes komponensei

Az idegenhonos aranyvesszőfajok bioaktív anyagainak környezetbarát növényvédőszerként való alkalmazhatóságát mutatták ki az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézetének kutatói.

Létrehozva:

|

Vizsgálatuk szerint az aranyvessző egyes komponensei alkalmasak lehetnek a növények gombás megbetegedései elleni fenntartható kémiai védekezésre. Mint az ELKH keddi közleményében olvasható, a Móricz Ágnes vezette kutatócsoport a korábbiaknál költséghatékonyabb eljárást dolgozott ki bioaktív anyagok azonosítására növényi szövetekben. A módszer alkalmazásával a kutatók kimutatták, hogy a kivadult, idegenhonos aranyvesszőfajok bizonyos összetevői alkalmasak lehetnek a növények gombás megbetegedései elleni fenntartható kémiai védekezésre. Eredményeiket a Journal of Chromatography A és a Journal of Agricultural and Food Chemistry közölte. Az új kémiai struktúrájú bioaktív anyagokra nagy igény van a humán- és az állatgyógyászatban, valamint a mezőgazdaságban, ezekről ugyanis azt gondolják, hogy különféle betegségek kezelésénél is alkalmazhatók lehetnek. A kórokozókban kialakuló (multi)rezisztencia előretörése miatt ez elsősorban az antimikrobiális szerekre igaz. A gyógyászatban azonban szükség van más hatású szerekre is, amelyek a jelenleg alkalmazott drogoknál hatékonyabbak és kevesebb mellékhatással bírnak – írják. A növények másodlagos anyagcseretermékeikkel védekeznek a káros környezeti hatások ellen, így a különféle szerkezetű bioaktív vegyületek kimeríthetetlen tárházát biztosítják. Ezeket térképezte fel a kutatócsoport az aranyvesszőfajokban. A közlemény szerint ezek az idegenhonos kerti növények invazívvá válhatnak – azaz egyre nagyobb területet hódíthatnak meg -, visszaszorítva az őshonos fajok életterét és diverzitását, amivel mind a természetben, mind a mezőgazdaságban károkat okoznak. Mint rámutatnak, az értékes anyagcseretermékek kimutatása ezekben a növényekben újabb okot adna a nagy biomasszával rendelkező invazív fajok irtására, ami így kettős – környezeti és gazdasági – hasznot eredményezne.  

Magyarországon az egyetlen őshonos aranyvesszőfaj a közönséges aranyvessző (Solidago virgaurea). Emellett három Amerikából származó aranyvessző vadult ki: a magas (S. gigantea), a kanadai (S. canadensis) és a fűlevelű (S. graminifolia vagy Euthamia graminifolia), amelyek közül csak az első kettő vált invazívvá. Ugyan a tradicionális népi gyógyászatban a növények föld feletti hajtásrészét (herba) használják, elsősorban vizelethajtóként, ennek ellenére a kísérletek első szakaszában a kutatók a gyökérkivonatok komponenseit vizsgálták. Ennek oka, hogy a magas és a kanadai aranyvessző föld alatti hajtással is gyorsan terjed, terjedésük visszaszorításához tehát nem elegendő a föld feletti hajtás eltávolítása virágzás előtt. A vizsgálat során az aranyvesszők gyökérkivonataiban antimikrobiális, antidiabetikus és kolinészteráz-gátló anyagokat mutattak ki, utóbbit az Alzheimer-kór kezelésére alkalmazzák. A magas aranyvessző gyökeréből több, a Fusarium avenaceum gomba növekedését hatékonyan gátló anyagot (klerodán diterpént) sikerült kivonni. Többek között ez a gomba okozza a hazai kalászos gabonák fuzáriumos betegségét, mely világszerte jelentős gazdasági károkat okoz a mérsékelt égövben. A közönséges, a fűlevelű és a mutatós aranyvesszőkben azonosított összetevők – poliacetilének és egy benzil-benzoát-származék – a Fusarium avenaceum mellett a Bipolaris sorokiniana gomba növekedésének gátlásában is hatékonynak bizonyultak. Utóbbi barna levélfoltosságot, gyökérrothadást és csíranövény-foltosságot okoz pázsitfűféléken, így például a búzában és az árpában. Az aranyvessző egyes komponensei tehát alkalmasak lehetnek a növények gombás megbetegedései elleni fenntartható kémiai védekezésre. A kutatócsoport a továbbiakban folyamatosan bővíti a kísérletekbe bevonható növényi kórokozók körét, és folytatja az aranyvesszőfajok bioaktív másodlagos anyagcseretermékeinek feltérképezését – közölte az ATK.

Advertisement

Zöldinfó

Napelemes áttörés: A napfényből egyszerre lesz élelmiszer és olcsó áram!

Bár a napelemek alatti növénytermesztés segíthet kivédeni a klímaváltozás hatásait és megmentheti a vidéki földeket, a technológia csak akkor lesz valódi segítség, ha a haszna nem a nagybefektetőknél, hanem a helyi termelőknél csapódik le.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Ahogy a nap nyugat felé halad a spanyolországi Murcia egén, a napelemek nemcsak elnyelik a napsugarakat, hanem árnyékot és védelmet is nyújtanak a alattuk növekvő kápia paprikának, borszőlőnek és sárkánygyümölcsnek. A mezőgazdaságáról és bőséges napsütéséről ismert délkelet-spanyolországi régió jelenleg azt teszteli, hogy a termőföldekért folytatott küzdelem helyett a mezőgazdaság és a napenergia képes-e békésen és hatékonyan egymás mellett létezni. Ezt a technológiát nevezik agrár-fotovoltaikának (agrivoltaics vagy agri-PV), amely az élelmiszer-termelés és a megújulóenergia-termelés közvetlen integrációját jelenti, írja az alternativenergia.hu. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a napelemes rendszereket a mezőgazdasági növények fölé, azok sora közé vagy a parcellák szélére telepítik. Egy 2023-as tanulmány becslése szerint Európa a jelenlegi villamosenergia-igényének akár a huszonötszörösét is képes lenne megtermelni az agrár-fotovoltaika segítségével. Ugyanakkor a napenergia-szektor sajátos környezeti és társadalmi kihívásokkal küzd. Mivel egységnyi villamos energia megtermeléséhez lényegesen nagyobb területre van szüksége, mint sok más energiaforrásnak, komoly területhasználati konfliktusokat váltott ki, különösen a vidéki térségekben. A technológiában rejlő gazdasági és környezeti lehetőségek óriásiak, de a szakértők rámutatnak: egyáltalán nem mindegy, hogyan valósítják meg a beruházásokat, és kik a valódi haszonélvezői.

A gondolat, hogy Dél-Európából energiaközpontot formáljanak, komoly támogatást kapott a politikától és a piaci szereplőktől egyaránt. A Big Tech vállalatok gyorsan felismerték a lehetőséget: Olaszország déli részén az Amazon és az Apple már több mint 150 megawatt összkapacitású agrivoltaikus projektekre kötött áramvásárlási szerződést (PPA). Ez a kapacitás nagyjából 100 000 olasz háztartás éves áramszükségletének felel meg. Európa emellett jelentős közpénzekkel támogatja a szemléletváltást: az EU által finanszírozott AGRISOL projekt 1,9 millió eurót fektet be olasz és spanyol fejlesztésekbe, míg Olaszország önmagában 1,7 milliárd eurós állami támogatási keretet különített el a kezdeményezésre.

Szigorú szabályok a mezőgazdaság védelmében

Advertisement

Az uniós és a nemzeti szabályozások egyre szigorúbban írják elő, hogy a mezőgazdasági termelésnek érdemi résznek kell maradnia a napelemmel beépített területeken. Franciaországban a projekteknek a helyi referenciahozamokhoz képest a terménytermelés legalább 90 százalékát fel kell mutatniuk, míg Olaszországban a terület legalább 70 százalékát kötelezően meg kell tartani mezőgazdasági művelés alatt. A szakemberek szerint világos osztályozásra és pontos definíciókra van szükség. A spanyol IMIDA kutatóintézet szakértője, Pilar Flores hangsúlyozza, hogy a termőföldek védelmének kell a szabályozás alappillérének lennie, garantálva a művelhető terület minimális veszteségét.

De miért az aktív termőföldeket használják a beruházók az üres vagy elhagyott területek helyett? A válasz az infrastruktúrában rejlik: a napelemparkoknak viszonylag sík terepre és a meglévő villamoshálózathoz való közelségre van szükségük. Ráadásul a nem művelt, használaton kívüli területek sokszor magas ökológiai értéket képviselnek, így beépítésük környezetvédelmi szempontból problémás lehet.

Advertisement

Mit nyerhetnek a gazdálkodók?

Az agrár-fotovoltaikus rendszerek számos esetben igazoltan javítják a vízfelhasználás hatékonyságát, védik a növényeket a szélsőséges időjárástól, és növelik a földterület összkapacitását. A klímaváltozás elleni küzdelemben is fontos eszközt jelenthetnek. A rendkívüli hőség és a heves esőzések az elmúlt években súlyos károkat okoztak a mezőgazdaságban, ami sok gazdát a földek elhagyására kényszerített. A napelemek által vetett árnyék csökkenti a párolgást, segít a talajnak megtartani a nedvességet, és enyhülést nyújt a mezőgazdasági dolgozóknak, valamint a legelő állatoknak. Ezenfelül a panelek fizikai védelmet biztosítanak a jégverés ellen. A gazdák a megtermelt energiát felhasználhatják saját üzemi működésükhöz, a felesleget értékesíthetik a hálózatba, vagy egyszerűen bérbe adhatják a növények feletti légteret az energiatermelőknek.

Advertisement

A szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek: a pozitív hatások nem automatikusak. Az eredmény nagyban függ az alkalmazott technológiától és a helyszín egyedi adottságaitól. Murciában például a kutatások kimutatták, hogy a vízhiánnyal küzdő paprikatervények jobban fejlődtek a napelemek árnyékában, mint az öntözött társaik, de minden esetet és helyszínt egyedileg kell elemezni.

Valódi segítség vagy a nagyvállalatok kiskapuja?

Advertisement

A technológiát ért kritikák szerint a rendszer nem a mezőgazdaság valódi problémáit orvosolja. A nagyvállalatok és az adatközpont-fejlesztők agresszíven keresték meg a gazdákat a földjeikért. Az olasz Associazione Rurale Italiana termelői szövetség elnöke, Fabrizio Garbarino szerint az agrár-fotovoltaika a szektor válságát használja ki ahelyett, hogy a földek elhagyásának valódi okait kezelné, és csupán olcsó shortcutot jelent az energiaéhes multinacionális cégeknek. Egy 2025-ös, négy európai régiót vizsgáló tanulmány kimutatta, hogy az agrár-fotovoltaika előnyei jelenleg aránytalanul a nagyüzemi gazdálkodókat, a földtulajdonosokat és az befektetőket támogatják a kisgazdákkal és a helyi közösségekkel szemben. Ha a helyi lakosokat és az ökológiai szempontokat kizárják a döntéshozatalból, az tovább mélyítheti a meglévő hatalmi egyenlőtlenségeket.

Mivel a kezdő beruházási költségek magasak és a hálózati csatlakozási sorok hosszúak, a szektort a multinacionális vállalatok által támogatott nagyprojektek dominálják. Az olasz Today.it 2025-ös elemzése szerint az agrár-fotovoltaikus projektekre szánt mintegy 775 millió eurónyi állami támogatás csaknem 86 százaléka nagy léptékű, gyakran külföldi tulajdonú projektekhez került. Olaszországban például felháborodást váltott ki egy Toszkánában megvalósuló, izraeli tőkéből finanszírozott projekt, ami éles vitát generált arról, ki részesül a zöldátállás hasznából.

Advertisement

 

 

Advertisement

Borítókép: Kép: Zimmermann PV-Steel Group

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák