Zöldinfó
Növényvédőszerként is alkalmazhatóak az aranyvessző egyes komponensei
Az idegenhonos aranyvesszőfajok bioaktív anyagainak környezetbarát növényvédőszerként való alkalmazhatóságát mutatták ki az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézetének kutatói.
Vizsgálatuk szerint az aranyvessző egyes komponensei alkalmasak lehetnek a növények gombás megbetegedései elleni fenntartható kémiai védekezésre. Mint az ELKH keddi közleményében olvasható, a Móricz Ágnes vezette kutatócsoport a korábbiaknál költséghatékonyabb eljárást dolgozott ki bioaktív anyagok azonosítására növényi szövetekben. A módszer alkalmazásával a kutatók kimutatták, hogy a kivadult, idegenhonos aranyvesszőfajok bizonyos összetevői alkalmasak lehetnek a növények gombás megbetegedései elleni fenntartható kémiai védekezésre. Eredményeiket a Journal of Chromatography A és a Journal of Agricultural and Food Chemistry közölte. Az új kémiai struktúrájú bioaktív anyagokra nagy igény van a humán- és az állatgyógyászatban, valamint a mezőgazdaságban, ezekről ugyanis azt gondolják, hogy különféle betegségek kezelésénél is alkalmazhatók lehetnek. A kórokozókban kialakuló (multi)rezisztencia előretörése miatt ez elsősorban az antimikrobiális szerekre igaz. A gyógyászatban azonban szükség van más hatású szerekre is, amelyek a jelenleg alkalmazott drogoknál hatékonyabbak és kevesebb mellékhatással bírnak – írják. A növények másodlagos anyagcseretermékeikkel védekeznek a káros környezeti hatások ellen, így a különféle szerkezetű bioaktív vegyületek kimeríthetetlen tárházát biztosítják. Ezeket térképezte fel a kutatócsoport az aranyvesszőfajokban. A közlemény szerint ezek az idegenhonos kerti növények invazívvá válhatnak – azaz egyre nagyobb területet hódíthatnak meg -, visszaszorítva az őshonos fajok életterét és diverzitását, amivel mind a természetben, mind a mezőgazdaságban károkat okoznak. Mint rámutatnak, az értékes anyagcseretermékek kimutatása ezekben a növényekben újabb okot adna a nagy biomasszával rendelkező invazív fajok irtására, ami így kettős – környezeti és gazdasági – hasznot eredményezne.
Magyarországon az egyetlen őshonos aranyvesszőfaj a közönséges aranyvessző (Solidago virgaurea). Emellett három Amerikából származó aranyvessző vadult ki: a magas (S. gigantea), a kanadai (S. canadensis) és a fűlevelű (S. graminifolia vagy Euthamia graminifolia), amelyek közül csak az első kettő vált invazívvá. Ugyan a tradicionális népi gyógyászatban a növények föld feletti hajtásrészét (herba) használják, elsősorban vizelethajtóként, ennek ellenére a kísérletek első szakaszában a kutatók a gyökérkivonatok komponenseit vizsgálták. Ennek oka, hogy a magas és a kanadai aranyvessző föld alatti hajtással is gyorsan terjed, terjedésük visszaszorításához tehát nem elegendő a föld feletti hajtás eltávolítása virágzás előtt. A vizsgálat során az aranyvesszők gyökérkivonataiban antimikrobiális, antidiabetikus és kolinészteráz-gátló anyagokat mutattak ki, utóbbit az Alzheimer-kór kezelésére alkalmazzák. A magas aranyvessző gyökeréből több, a Fusarium avenaceum gomba növekedését hatékonyan gátló anyagot (klerodán diterpént) sikerült kivonni. Többek között ez a gomba okozza a hazai kalászos gabonák fuzáriumos betegségét, mely világszerte jelentős gazdasági károkat okoz a mérsékelt égövben. A közönséges, a fűlevelű és a mutatós aranyvesszőkben azonosított összetevők – poliacetilének és egy benzil-benzoát-származék – a Fusarium avenaceum mellett a Bipolaris sorokiniana gomba növekedésének gátlásában is hatékonynak bizonyultak. Utóbbi barna levélfoltosságot, gyökérrothadást és csíranövény-foltosságot okoz pázsitfűféléken, így például a búzában és az árpában. Az aranyvessző egyes komponensei tehát alkalmasak lehetnek a növények gombás megbetegedései elleni fenntartható kémiai védekezésre. A kutatócsoport a továbbiakban folyamatosan bővíti a kísérletekbe bevonható növényi kórokozók körét, és folytatja az aranyvesszőfajok bioaktív másodlagos anyagcseretermékeinek feltérképezését – közölte az ATK.
Zöldinfó
Különleges szaporulat: iker makik is születtek a szafariparkban
Gyűrűsfarkú maki ikrek születtek a nagykőrösi szafari parkban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az elmúlt héten több új állat, köztük egy gyűrűsfarkú maki ikerpár is született a nagykőrösi Richter Safari Parkban, ahol az új jövevényeket a húsvéti hosszú hétvégén láthatja először a közönség – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint az elmúlt héten jelentős szaporulattal bővült az állomány, öt púpos teve, egy kis láma, valamint három gyűrűsfarkú maki is világra jött, ráadásul utóbbiaknál egy ikerpár is született. A ritkaságnak számító makiikreket közvetlen közelről tekinthetik meg a látogatók az idén kialakított Maki szigeten – közölték. “Az idei szaporulat minden várakozásunkat felülmúlta, az iker maki pár érkezése pedig igazán ritka és örömteli esemény. Külön büszkeség számunkra, hogy mindezt megújult környezetben, új attrakciókkal kiegészítve mutathatjuk meg a hozzánk érkezőknek” – idézi a közlemény Richter Józsefet, a Richter Safari Park alapító-tulajdonosát.
A húsvéti hosszú hétvégén érkezők az újszülött állatok megtekintése mellett a park négy kilométeres autós szafari útvonalán haladva zsiráfokkal, vízilovakkal, elefántokkal, zebrákkal, tevékkel, lámákkal és struccokkal találkozhattak. A közlemény szerint az élménypark a 2026-os szezonban több fejlesztéssel is bővült. A látogatók kipróbálhatják az új, családi hullámvasutat, magasba emelkedhetnek a Safari Eye óriáskeréken, valamint bejárhatják a szafari tó közepén elhelyezkedő Maki szigetet is. A 35 hektáros területen működő autós szafari és élménypark mintegy 500 állatnak ad otthont Nagykőrösön. A park elsődleges célja, hogy a cirkuszi munkát befejező állatoknak a nemzetközi irányelveknek megfelelő, természetközeli pihenőhelyet biztosítson – áll a közleményben.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaPrága a legdrágább: nagy különbségek az üzemanyagárakban országon belül
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFenntartható élményközponttal bővült Székelyföld egyik legkülönlegesebb természeti kincse
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaBalesetmentes jövő? Az önvezető technológia már Budapest utcáin tesztel
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaCsendesebb, tisztább város: jönnek az elektromos buszok Sopron utcáira
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebb import, egyre több napenergia itthon
