Zöldinfó
Növényvédőszerként is alkalmazhatóak az aranyvessző egyes komponensei
Az idegenhonos aranyvesszőfajok bioaktív anyagainak környezetbarát növényvédőszerként való alkalmazhatóságát mutatták ki az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézetének kutatói.
Vizsgálatuk szerint az aranyvessző egyes komponensei alkalmasak lehetnek a növények gombás megbetegedései elleni fenntartható kémiai védekezésre. Mint az ELKH keddi közleményében olvasható, a Móricz Ágnes vezette kutatócsoport a korábbiaknál költséghatékonyabb eljárást dolgozott ki bioaktív anyagok azonosítására növényi szövetekben. A módszer alkalmazásával a kutatók kimutatták, hogy a kivadult, idegenhonos aranyvesszőfajok bizonyos összetevői alkalmasak lehetnek a növények gombás megbetegedései elleni fenntartható kémiai védekezésre. Eredményeiket a Journal of Chromatography A és a Journal of Agricultural and Food Chemistry közölte. Az új kémiai struktúrájú bioaktív anyagokra nagy igény van a humán- és az állatgyógyászatban, valamint a mezőgazdaságban, ezekről ugyanis azt gondolják, hogy különféle betegségek kezelésénél is alkalmazhatók lehetnek. A kórokozókban kialakuló (multi)rezisztencia előretörése miatt ez elsősorban az antimikrobiális szerekre igaz. A gyógyászatban azonban szükség van más hatású szerekre is, amelyek a jelenleg alkalmazott drogoknál hatékonyabbak és kevesebb mellékhatással bírnak – írják. A növények másodlagos anyagcseretermékeikkel védekeznek a káros környezeti hatások ellen, így a különféle szerkezetű bioaktív vegyületek kimeríthetetlen tárházát biztosítják. Ezeket térképezte fel a kutatócsoport az aranyvesszőfajokban. A közlemény szerint ezek az idegenhonos kerti növények invazívvá válhatnak – azaz egyre nagyobb területet hódíthatnak meg -, visszaszorítva az őshonos fajok életterét és diverzitását, amivel mind a természetben, mind a mezőgazdaságban károkat okoznak. Mint rámutatnak, az értékes anyagcseretermékek kimutatása ezekben a növényekben újabb okot adna a nagy biomasszával rendelkező invazív fajok irtására, ami így kettős – környezeti és gazdasági – hasznot eredményezne.
Magyarországon az egyetlen őshonos aranyvesszőfaj a közönséges aranyvessző (Solidago virgaurea). Emellett három Amerikából származó aranyvessző vadult ki: a magas (S. gigantea), a kanadai (S. canadensis) és a fűlevelű (S. graminifolia vagy Euthamia graminifolia), amelyek közül csak az első kettő vált invazívvá. Ugyan a tradicionális népi gyógyászatban a növények föld feletti hajtásrészét (herba) használják, elsősorban vizelethajtóként, ennek ellenére a kísérletek első szakaszában a kutatók a gyökérkivonatok komponenseit vizsgálták. Ennek oka, hogy a magas és a kanadai aranyvessző föld alatti hajtással is gyorsan terjed, terjedésük visszaszorításához tehát nem elegendő a föld feletti hajtás eltávolítása virágzás előtt. A vizsgálat során az aranyvesszők gyökérkivonataiban antimikrobiális, antidiabetikus és kolinészteráz-gátló anyagokat mutattak ki, utóbbit az Alzheimer-kór kezelésére alkalmazzák. A magas aranyvessző gyökeréből több, a Fusarium avenaceum gomba növekedését hatékonyan gátló anyagot (klerodán diterpént) sikerült kivonni. Többek között ez a gomba okozza a hazai kalászos gabonák fuzáriumos betegségét, mely világszerte jelentős gazdasági károkat okoz a mérsékelt égövben. A közönséges, a fűlevelű és a mutatós aranyvesszőkben azonosított összetevők – poliacetilének és egy benzil-benzoát-származék – a Fusarium avenaceum mellett a Bipolaris sorokiniana gomba növekedésének gátlásában is hatékonynak bizonyultak. Utóbbi barna levélfoltosságot, gyökérrothadást és csíranövény-foltosságot okoz pázsitfűféléken, így például a búzában és az árpában. Az aranyvessző egyes komponensei tehát alkalmasak lehetnek a növények gombás megbetegedései elleni fenntartható kémiai védekezésre. A kutatócsoport a továbbiakban folyamatosan bővíti a kísérletekbe bevonható növényi kórokozók körét, és folytatja az aranyvesszőfajok bioaktív másodlagos anyagcseretermékeinek feltérképezését – közölte az ATK.
Zöld Energia
Megéri akkumulátort telepíteni a napelemek mellé? Egy család példája megmutatja
Egy dán család a napelemes rendszerhez kapcsolt akkumulátorral évente közel 750 ezer forintot takarít meg, miközben az olcsóbb áram eltárolásával télen is csökkenti a villanyszámláját.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Jelentősen csökkentette villanyszámláját egy dán család azzal, hogy a napelemes rendszerét otthoni energiatárolóval egészítette ki. A megoldás nemcsak a saját termelésű áram hatékonyabb felhasználását teszi lehetővé, hanem az olcsóbb időszakokban vásárolt villamos energia eltárolásával is mérsékli a kiadásokat. A szakértők szerint a háztartási akkumulátorok az elektromos hálózat terhelésének kiegyenlítésében is fontos szerepet kaphatnak. A dániai Asnæs településen élő Henrik Lomholdt családjának már nem kell folyamatosan figyelnie, mikor a legolcsóbb az áram. A házukban működő napelemes rendszerhez csatlakoztatott akkumulátor automatikusan tárolja az energiát, amelyet a család később, például az esti órákban használhat fel. „Az a nagyszerű benne, hogy szinte semmivel sem kell foglalkozni. Minden automatikusan működik” – mondta Henrik Lomholdt, aki szerint a rendszer nyáron különösen jelentős megtakarítást eredményez. A család éves villamosenergia-költsége a napelemek és az energiatároló telepítése előtt nagyjából 1,1–1,2 millió forint volt. A rendszer kiépítése óta ez az összeg mindössze mintegy 370 ezer forintra csökkent évente. Ez évente megközelítőleg 740–790 ezer forintos megtakarítást jelent. A család a nyári hónapokban szinte teljes egészében saját maga fedezi villamosenergia-igényét.
Télen a rendszer más módon segít csökkenteni a költségeket: az akkumulátor az olcsóbb időszakokban töltődik fel, a háztartás pedig a drágább órákban a tárolt energiát használja fel. Így mérsékelhető a hálózatból vásárolt, magasabb árú villamos energia mennyisége.
Henrik Lomholdt szerint a napelemek megvásárlásakor egyértelmű döntés volt az akkumulátor beépítése is. A tárolóval kiegészített rendszer hozzávetőleg egyharmaddal került többe, mint az akkumulátor nélküli változat, de a tulajdonos úgy számol, hogy a magasabb kezdeti beruházás gyorsabban megtérülhet. Várakozásai szerint az energiatároló körülbelül nyolc év után kezdhet tényleges nyereséget termelni.
Az elektromos hálózatnak is segíthetnek az akkumulátorok
A háztartási energiatárolók előnyei túlmutatnak az egyéni megtakarításokon. A megfelelően vezérelt akkumulátorok hozzájárulhatnak a villamosenergia-hálózat terhelésének kiegyenlítéséhez is. Amikor sok háztartás egyszerre fogyaszt nagy mennyiségű áramot, vagy a napelemes rendszerek egy időben jelentős mennyiségű energiát táplálnak a hálózatba, megnőhet a helyi infrastruktúra terhelése. Az akkumulátorok a termelés és a fogyasztás időbeli eltéréseinek mérséklésével segíthetnek a meglévő hálózati kapacitás hatékonyabb kihasználásában.
Henrik Madsen, a Dán Műszaki Egyetem (DTU) professzora egy, a Trefor energiaszolgáltatóhoz tartozó, viszonylag nagy terhelésű hálózati szakaszt vizsgált. Mérései szerint a hálózat átlagos kihasználtsága ezen a területen mindössze 15 százalék körül alakult. A professzor szerint az akkumulátorokkal kiegyenlíthetők a fogyasztási és termelési csúcsok, ami megfelelő feltételek mellett jelentősen növelheti a meglévő hálózat hasznosítható kapacitását. Ez mérsékelheti az új hálózati beruházások iránti igényt is, bár a tényleges lehetőségek az adott hálózati szakasz műszaki adottságaitól függnek.
Egyre többen választanak otthoni energiatárolót
A dániai adatok alapján a háztartási akkumulátorok iránti érdeklődés is növekszik. A Dán Napelem Szövetség adatai szerint az egyik tavalyi negyedévben 546 otthoni akkumulátort telepítettek, míg a következő év második negyedévében már 1403 ilyen berendezést helyeztek üzembe. Tavaly szeptember óta összesen több mint 3700 háztartási energiatároló telepítése történt meg, írja az alternativenergia.hu.

forrás: Dansk Solcelleforening / TV2 ØST/ alternativenergia.hu
A növekedés egyik oka, hogy a háztartások egyre inkább felismerik a napelemes rendszerek és az akkumulátorok együttes alkalmazásának előnyeit. A napközben megtermelt, alacsonyabb értékesítési árú többletenergia helyben tárolható, majd később felhasználható, amikor a hálózati villamos energia drágább.
A szövetség elnöke, Flemming Kristensen egy másik szempontot is kiemelt: az energiatárolók áramszünetek esetén tartalék energiaforrást jelenthetnek. A tényleges ellátásbiztonság azonban attól is függ, hogy az inverter és a rendszer képes-e hálózattól függetlenül működni, illetve milyen fogyasztókat tud ellátni. A szakember szerint a napelemes rendszerek értékesítésekor egyre gyakrabban eleve akkumulátorral együtt kínálják a berendezéseket, vagy legalább olyan invertert telepítenek, amely később energiatárolóval is kiegészíthető.
A dán példa azt mutatja, hogy az otthoni akkumulátor nem csupán a saját termelésű napenergia jobb kihasználását teszi lehetővé. Az energiatárolás az időjárásfüggő termelés és a változó áramárak mellett a háztartások költségeinek mérséklésében, valamint a villamosenergia-rendszer rugalmasabb működésében is szerepet játszhat.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaElkerülhetők a méregdrága tetőfelújítások egy új napelemes tartószerkezettel
-
Zöld Energia5 óra telt el a létrehozás ótaMegéri akkumulátort telepíteni a napelemek mellé? Egy család példája megmutatja
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell
