Zöldinfó
Növényvédőszerként is alkalmazhatóak az aranyvessző egyes komponensei
Az idegenhonos aranyvesszőfajok bioaktív anyagainak környezetbarát növényvédőszerként való alkalmazhatóságát mutatták ki az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézetének kutatói.
Vizsgálatuk szerint az aranyvessző egyes komponensei alkalmasak lehetnek a növények gombás megbetegedései elleni fenntartható kémiai védekezésre. Mint az ELKH keddi közleményében olvasható, a Móricz Ágnes vezette kutatócsoport a korábbiaknál költséghatékonyabb eljárást dolgozott ki bioaktív anyagok azonosítására növényi szövetekben. A módszer alkalmazásával a kutatók kimutatták, hogy a kivadult, idegenhonos aranyvesszőfajok bizonyos összetevői alkalmasak lehetnek a növények gombás megbetegedései elleni fenntartható kémiai védekezésre. Eredményeiket a Journal of Chromatography A és a Journal of Agricultural and Food Chemistry közölte. Az új kémiai struktúrájú bioaktív anyagokra nagy igény van a humán- és az állatgyógyászatban, valamint a mezőgazdaságban, ezekről ugyanis azt gondolják, hogy különféle betegségek kezelésénél is alkalmazhatók lehetnek. A kórokozókban kialakuló (multi)rezisztencia előretörése miatt ez elsősorban az antimikrobiális szerekre igaz. A gyógyászatban azonban szükség van más hatású szerekre is, amelyek a jelenleg alkalmazott drogoknál hatékonyabbak és kevesebb mellékhatással bírnak – írják. A növények másodlagos anyagcseretermékeikkel védekeznek a káros környezeti hatások ellen, így a különféle szerkezetű bioaktív vegyületek kimeríthetetlen tárházát biztosítják. Ezeket térképezte fel a kutatócsoport az aranyvesszőfajokban. A közlemény szerint ezek az idegenhonos kerti növények invazívvá válhatnak – azaz egyre nagyobb területet hódíthatnak meg -, visszaszorítva az őshonos fajok életterét és diverzitását, amivel mind a természetben, mind a mezőgazdaságban károkat okoznak. Mint rámutatnak, az értékes anyagcseretermékek kimutatása ezekben a növényekben újabb okot adna a nagy biomasszával rendelkező invazív fajok irtására, ami így kettős – környezeti és gazdasági – hasznot eredményezne.
Magyarországon az egyetlen őshonos aranyvesszőfaj a közönséges aranyvessző (Solidago virgaurea). Emellett három Amerikából származó aranyvessző vadult ki: a magas (S. gigantea), a kanadai (S. canadensis) és a fűlevelű (S. graminifolia vagy Euthamia graminifolia), amelyek közül csak az első kettő vált invazívvá. Ugyan a tradicionális népi gyógyászatban a növények föld feletti hajtásrészét (herba) használják, elsősorban vizelethajtóként, ennek ellenére a kísérletek első szakaszában a kutatók a gyökérkivonatok komponenseit vizsgálták. Ennek oka, hogy a magas és a kanadai aranyvessző föld alatti hajtással is gyorsan terjed, terjedésük visszaszorításához tehát nem elegendő a föld feletti hajtás eltávolítása virágzás előtt. A vizsgálat során az aranyvesszők gyökérkivonataiban antimikrobiális, antidiabetikus és kolinészteráz-gátló anyagokat mutattak ki, utóbbit az Alzheimer-kór kezelésére alkalmazzák. A magas aranyvessző gyökeréből több, a Fusarium avenaceum gomba növekedését hatékonyan gátló anyagot (klerodán diterpént) sikerült kivonni. Többek között ez a gomba okozza a hazai kalászos gabonák fuzáriumos betegségét, mely világszerte jelentős gazdasági károkat okoz a mérsékelt égövben. A közönséges, a fűlevelű és a mutatós aranyvesszőkben azonosított összetevők – poliacetilének és egy benzil-benzoát-származék – a Fusarium avenaceum mellett a Bipolaris sorokiniana gomba növekedésének gátlásában is hatékonynak bizonyultak. Utóbbi barna levélfoltosságot, gyökérrothadást és csíranövény-foltosságot okoz pázsitfűféléken, így például a búzában és az árpában. Az aranyvessző egyes komponensei tehát alkalmasak lehetnek a növények gombás megbetegedései elleni fenntartható kémiai védekezésre. A kutatócsoport a továbbiakban folyamatosan bővíti a kísérletekbe bevonható növényi kórokozók körét, és folytatja az aranyvesszőfajok bioaktív másodlagos anyagcseretermékeinek feltérképezését – közölte az ATK.
Zöld Energia
Forradalmi változás jöhet az erkélynapelemek piacán
A holland parlament támogatja az erkélynapelemek biztonságos hálózati csatlakoztatását lehetővé tevő szabályozás kidolgozását, miközben Európa egyre több országában válik engedélyezetté a konnektorba csatlakoztatható napenergia-termelés.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
Új szabályozási keret kidolgozására kötelezné a holland kormányt a parlament, hogy a háztartások biztonságosan csatlakoztathassanak erkélynapelemes rendszereket az elektromos hálózathoz. A képviselőház széles körű támogatással elfogadott indítványa szerint a szükséges szabályozási javaslatot jövő tavaszig kellene kidolgozni. A kezdeményezést Felix Klos, a D66 párt politikusa terjesztette elő. Az indítvány arra hívja fel a figyelmet, hogy Hollandiában a háztartások mintegy 35 százaléka már rendelkezik napelemes rendszerrel, az erkélyre szerelhető, egyszerűen csatlakoztatható megoldások azonban további családok számára is lehetővé tehetnék a saját villamosenergia-termelést és az áramszámlák csökkentését. A parlamenti javaslat alapján a kormánynak olyan szabályozási környezetet kell kialakítania, amely garantálja az erkélynapelemes rendszerek biztonságos hálózati csatlakoztatását. Ennek részeként azt is meg kell vizsgálni, hogy mely műszaki szabványok és jogszabályok módosítására lenne szükség. Az indítványt 12 parlamenti képviselőcsoport támogatta a holland törvényhozásban jelen lévő 17 közül.
A kezdeményezés Németországot említi követendő példaként, ahol már engedélyezett a konnektorba csatlakoztatható napelemes rendszerek használata. A becslések szerint 2025-ben mintegy 500 megawatt új napelemes kapacitás származott az ilyen, úgynevezett plug-in rendszerekből.
Az erkélynapelemek európai elterjedése más országokban is felgyorsulhat. Az Egyesült Királyságban 2026 augusztusában legalizálták az ilyen berendezéseket, Görögország pedig szeptemberben engedélyezte a legfeljebb 800 wattos erkélynapelemes rendszereket, valamint az önálló energiatárolók használatát. Norvégiában szintén napirendre került a konnektorba csatlakoztatható napelemek és akkumulátorok engedélyezése, írja az alternativenergia.hu hírportál.
Magyarországon egyelőre nem alakult ki hasonlóan egyértelmű, országos szabályozási keret a háztartási konnektoros napelemes rendszerek általános hálózati alkalmazására. A kérdés különösen a társasházakban élők számára lehet fontos, akik saját tetőfelület hiányában jelenleg korlátozott lehetőségekkel rendelkeznek a napenergia hasznosítására. Az európai példák azt mutatják, hogy az erkélynapelemek megfelelő műszaki és biztonsági előírások mellett a háztartási energiatermelés újabb, szélesebb rétegek számára elérhető formájává válhatnak.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Jó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét
