Zöld Energia
Piacra dobhatják az éjszaka is működő napelemeket
Ausztrál kutatók olyan technológiát fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi, hogy a napelemek éjszaka is energiát termeljenek a Föld hőkisugárzását hasznosítva.
A napelemek remek módot kínálnak a megújulóenergia-termelésre, de naplemente után „lepihennek”, így az éjszakai energiatermelés eddig kihívást jelentett, írja a hvg.hu. Azonban az Ausztráliában, az Új-Dél-Walesi Egyetemen (UNSW) dolgozó kutatók új technológiát fejlesztettek ki, amely lehetővé tenné, hogy a napelemek éjszaka is áramot termeljenek – igaz, kicsit másképp, mint nappal. Az ötlet alapja az a tény, hogy a napközbeni hő kisugárzása éjjel is hatással van a környezetre, és ez a hőenergia akár villamos energia termelésére is felhasználható. Az UNSW kutatói a hősugárzás energiatermelési elvével dolgoztak, és inspirációjukat az éjjellátó szemüvegekben alkalmazott technológiából nyerték. A Föld hőjének világűr felé történő sugárzása éjjel is megtörténik, és ha ezt a hősugárzást sikerül csapdába ejteni, akkor a kialakuló hőkülönbség energiatermelésre is hasznosítható. Bár a holdfény önmagában nem elegendő az energiatermeléshez, a kutatók olyan eszközt fejlesztettek, amely képes a Föld által kibocsátott hőt elektromos árammá alakítani. A legfontosabb összetevő egy speciális félvezető, egy hősugárzó dióda, amely kihasználja a sugárzó hőt. Ahogy a Föld infravörös fényt bocsát ki, ez a félvezető felfogja az energiát, és elektromos áramot hoz létre. „Az eszköz lényegében ’napenergiát állít elő éjszaka’, amikor a Föld által kibocsátott hőt alakítja át árammá” – magyarázták a kutatók az ausztrál ABC News-nak. A technológia alapját adó anyagok hasonlítanak azokhoz, amelyeket az éjjellátó szemüvegekben is alkalmaznak.
Phoebe Pearce, a projekt egyik vezető kutatója rámutatott, hogy ahogy a napelem a napból érkező fényt hasznosítja energiatermelésre, a hősugárzó dióda az infravörös sugárzást használja fel, amely a Föld hőjéből származik. Mindkét esetben a hőmérséklet-különbség az, ami lehetővé teszi az áramtermelést.
Bár az éjszakai „napelemek” nem lesznek olyan hatékonyak, mint a nappali társaik, a kutatók szerint a technológia akár a napenergia teljesítményének tizedét is képes begyűjteni. Ez ugyan nem elegendő egy háztartás energiaellátásához, de kisebb elektronikai eszközök, például a wifi működtetésére már alkalmas lehet. A jelenlegi prototípus még csak kísérleti fázisban van, nagyméretű, és százezerszer kevesebb áramot termel, mint egy átlagos napelem, de ez már az elektromos energia előállításának egyértelmű demonstrációja – mondta Ekins-Daukes professzor, a kutatócsoport vezetője.
A kutatók jövőbeli terveik között szerepel a technológia finomítása, hogy az kisebb méretben is hatékonyabban működjön, illetve új alkalmazási területeket keresnek számára. Például a testhőt is felhasználnák áramtermelésre, ami akár az okosórák akkumulátorát is kiválthatná.
A technológia nagyszabású alkalmazási lehetőségei közé tartozik az űrhajózás is. Az alacsony Föld körüli pályán keringő műholdak gyakran napfogyatkozással szembesülnek, és ilyen időszakokban akkumulátorokra támaszkodnak. A kutatók szerint a hősugárzó dióda megoldást kínálhat erre a problémára, mivel képes napfény nélkül is energiát termelni.
A fejlesztés bár ígéretes, a gyakorlati alkalmazásra még várni kell. Azonban az UNSW kutatói bíznak abban, hogy a technológia továbbfejlesztésével és a termelési költségek csökkentésével jelentős áttörést érhetnek el az éjszakai energiatermelés területén. Ha sikerrel járnak, ez a technológia új fejezetet nyithat a megújuló energiaforrások történetében, és hozzájárulhat a globális energiamix fenntarthatóságához.
Zöld Energia
Új lendületet kap a földhő: milliárdos program segíti a kútfúrásokat
Márciustól vissza nem térítendő támogatás és kamatmentes hitel segíti az első kútfúrásokat és a mély-, illetve sekélygeotermikus fejlesztéseket, főként vidéki térségekben.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Március elejétől az első kútfúrásokra fordítható vissza nem térítendő támogatás és egy kamatmentes hitelprogram is ösztönzi a geotermikus beruházásokat összesen 29 milliárd forinttal – írja az alternativenergia.hu. Mint kiemelték, Magyarország kedvező adottságait kiaknázva már most az európai élvonalba tartozik a földhő hasznosításában. A Jedlik Ányos Energetikai Program minden korábbit felülmúló forrásmennyiséggel segíti a további előrelépést. A magyar energiapolitika kiemelt céljai közé tartozik az önellátási képességek megerősítése, a megfizethető árak biztosítása és a szektor zöldítése. A földhő sokrétű hasznosítása mindhárom törekvést jól szolgálja. A Kárpát-medencében a földkéreg vastagsága az európai átlag fele, ami magasabb felszín alatti hőmérsékletet eredményez. A térséget felépítő kőzetek nagy mennyiségben képesek tárolni a természetes felszín alatti vízkészletet. A geotermikus energia időjárástól és napszaktól függetlenül rendelkezésre álló tiszta energiaforrás, de alkalmazása komoly pénzügyi kockázattal járó, költséges beruházásokat igényel – ismertette a minisztérium.
A Jedlik Ányos Energetikai Program három földhős pályázatából kettő 2026. március 2-án nyílik meg. A legnagyobb keretösszegű, 19 milliárd forintos felhívás kamatmentes kölcsönt kínál a vállalkozások számára. A hitel összege mélygeotermia beruházás esetén minimum 1 milliárd, maximum 6 milliárd forint, sekély geotermia esetén legalább 100 millió, de legfeljebb 1 milliárd forint lehet, utóbbira a teljes keretösszeg tizede fordítható. Kizárólag Budapesten kívüli beruházások támogathatók, az elérhető forrásmennyiség közel kétharmadát a kevésbé fejlett régiók számára különítették el. A programban kifizetés legkésőbb 2029 novemberében teljesíthető – részletezte a közlemény.
A másik hétfőn induló, 10 milliárd forintos kiírásból tíz-húsz vidéki projekt kaphat legalább 40 millió, de legfeljebb 1 milliárd forint támogatást. Ha a fúrás sikeresnek bizonyul, az állami hozzájárulás az összes elszámolható költség tizedét fedezheti, míg sikertelenség esetén akár a felét is. A pályázatokat az első szakaszban április végéig, a másodikban ősszel lehet benyújtani. A fizikai befejezés határideje a támogatási szerződés hatálybalépésétől számított két év, de legkésőbb 2028 vége – közölte az EM. A harmadik földhős pályázat januárban nyílt meg a Jedlik-programban – emlékeztetett a közlemény. A 12 milliárd forintos támogatás geotermikus áramtermelő rendszerek kialakítására fordítható. Ha az összesen 41 milliárd forint célzott hozzájárulás jól hasznosul, a geotermia a hazai zöldgazdaság húzóágazatává válhat.
A Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció szerint 2030-ra megduplázzuk, a 6,4 petajoule bázisérték kétszeresére növeljük a hazai felhasználást. A geotermikus energia részesedése a teljes hőtermelésből 25-30 százalékra emelkedhet. Az új hasznosítások 2035-ig összesen 1-1,2 milliárd köbméter földgázt válthatnak ki, érdemben csökkentve az importkitettséget – jelezte az EM. A Jedlik Ányos Energetikai Program 2026 elején indult felhívásaiban összesen csaknem 130 milliárd forint érhető el ágazati fejlesztésekre. A Vállalkozói Energiatároló Programból 50 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a hazai cégek ipari energiatárolók telepítéséhez. A gazdasági társaságok vidéki telephelyeken megvalósuló energiahatékonysági korszerűsítéseit pedig 38,7 milliárd forintos hitellehetőség ösztönzi – írta közleményében az Energiaügyi Minisztérium.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaIgazságosabb fűtésszámlák jöhetnek – folytatódik a távhő támogatása
