Zöld Energia

Pofonegyszerű lehet a megoldás a hatékonyabb napelemeknek

Dán kutatók egy éves teszt során vizsgálták az épületintegrált napelemek teljesítményét különböző színek és szellőzési módok mellett, és megállapították, hogy a szellőzött rendszerek hatékonyabbak.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2025-02-03

Szerző:

Vanessza

Dán kutatók egy éves kísérlet eredményeit tették közzé, amelyben épületintegrált fotovoltaikus rendszereket (BIPV) vizsgáltak egy mobil irodakonténer három különböző homlokzatán. A Dán Műszaki Egyetem (DTU) kutatói BIPV-tesztállomást építettek, ahol egy éven át különböző típusú napelemek hozamát mérték, különös figyelmet fordítva a színekre és a hátsó szellőzés konfigurációira. A tesztállomáson különféle elülső üvegstruktúrák és hátsó kontaktcellákkal (IBC) rendelkező modulok is helyet kaptak, amelyek eredményeit később publikálják, írja a pv-magazine.com. „Az alapstruktúra egy 3 m × 9 m alapterületű mobil irodakonténerből áll, amelyre előregyártott, alumínium keretes függönyfal elemeket helyeztünk, 200 mm szigeteléssel” – magyarázták a kutatók. „A hátsó szellőzéssel rendelkező napelem modulokon egy vékony cementlap védi a szigetelést a széltől és időjárástól, míg a szellőzés nélküli modulok közvetlenül érintkeznek a szigeteléssel, amely egyben esővédőként is funkcionál.” A konténer déli oldalán 16 színtelen modult helyeztek el a szellőzés hatásának vizsgálatára. A szigetelés nélküli modulok esetében a szigeteléstől való távolság 0, 10, 20 és 30 mm között változott. A hátsó szellőzéssel rendelkező modulokat vízszintes konzolokra szerelték 50, 100, 150 és 200 mm-es légközökkel. A nyugati homlokzaton öt különböző színű modult és egy referencia modult szereltek fel légköz nélkül, pigmentalapú színes rétegekkel laminálva. A színek között piros, szürke, zöld, bézs és terrakotta szerepelt. A paneleket 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 30. között figyelték meg.

„A nyugati homlokzaton a referencia és zöld modulok éves egyenáramú (DC) teljesítményaránya (PR) 0,86, a szürke, bézs és terrakotta moduloké kissé magasabb, 0,88 és 0,89 között mozog, míg a piros modulé lényegesen magasabb, 0,95” – jelentették a kutatók. „A piros modul magasabb PR-értéke részben a spektrális eltérésekből adódhat, amelyek délután akár 10%-os teljesítménynövekedést is okozhatnak.”

A déli homlokzat hőmérséklet-elemzése szerint a hátsó szellőzéssel ellátott, külsőleg szerelt moduloknál 40-50%-kal alacsonyabb hőmérsékletkülönbséget tapasztaltak a szigetelt modulokhoz képest. A jobban szellőztetett modulok éves teljesítményaránya átlagosan 6 százalékponttal magasabb volt.

A mért adatokat az amerikai National Renewable Energy Laboratory (NREL) „System Advisor Model” (SAM) szoftverével szimulálták, hogy a modell esetleges hibáit azonosítsák. Négy forgatókönyvet modelleztek a legszélsőségesebb rögzítési konfigurációk szerint.

Az eredmények szerint a modell által becsült és a mért adatok közel állnak egymáshoz, kivéve néhány reggeli és esti időszakot. A SAM-modell jól előrejelzi a szellőzött modulok hőmérsékletét derült napokon, de a szigetelt modulok esetében akár 10 K alacsonyabb hőmérsékletet is mutat a mértnél. A rendszer általános DC hozama télen magasabb, mint nyáron. Eredményeiket az „Energy & Buildings” folyóiratban publikálták „Yield analysis of a BIPV façade prototype installation” címmel.

Zöld Energia

Amikor nem süt a nap: ezért kulcsfontosságú a most elindult paksi energiatároló

Megkezdte működését a Green Energy Investhor paksi energiatárolója.

Létrehozva:

3 nap telt el a létrehozás óta

2026-06-20

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Green Energy Investhor Zrt. (GEI) sikeresen lezárta paksi energiatároló-fejlesztésének próbaüzemét, így a rendszer megkezdte kereskedelmi működését – írja az alternativenergia.hu. A GEI paksi naperőművéhez kapcsolódó energiatároló hozzájárul a megújulóenergia-termelés kiegyensúlyozottabb és hatékonyabb hasznosításához, miközben támogatja a villamosenergia-rendszer stabilitását és rugalmasságát. A GEI szerint az energiatárolók a következő években kulcsszerepet tölthetnek be Magyarországon a megújulóenergia-alapú villamosenergia-rendszer működésében. A Green Energy Investhor Zrt. (GEI) leányvállalata, az MB Sunissimo Primo Kft. sikeresen lezárta paksi energiatároló-fejlesztésének próbaüzemét, így a rendszer megkezdte kereskedelmi működését. A 21 MVA/48 MWh névleges teljesítményű energiatároló a GEI 2024-ben üzembe helyezett paksi naperőművéhez kapcsolódik, és annak működését támogatja a villamosenergia-rendszerhez való rugalmasabb alkalmazkodással.

A fejlesztés célja az volt, hogy tovább erősítse az időjárásfüggő naperőművek működési modelljét és gazdaságosságát. Az energiatároló ugyanis lehetővé teszi, hogy a túltermelési időszakokban –például a legnagyobb napsütésben – a megtermelt villamos energiát ne kelljen visszaterhelni vagy jelentős energiamennyiséget elveszíteni, hanem azt a rendszer eltárolja, majd később – például a reggeli és esti fogyasztási csúcsok idején – visszatáplálja a hálózatba. A megoldás így hozzájárul az energiatermelés kiegyensúlyozásához, mérsékli az időjárásfüggő termelés ciklikusságából eredő ingadozásokat, és támogatja a hazai villamosenergia-rendszer stabilitását.

A GEI szerint az energiatárolók egyre fontosabb szerepet töltenek be a megújulóenergia-termelés hatékony integrációjában. „Az energiatárolás a következő években fokozatosan gazdasági szükségszerűséggé válhat a megújulóenergia-piacon. Az ilyen rendszerek egyre fontosabb szerepet töltenek be a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelésében, valamint a megújuló alapú energiatermelésből fakadó ingadozások kezelésében. Az energiatárolók nemcsak azt teszik lehetővé, hogy a megtermelt zöldenergia nagyobb arányban hasznosuljon, hanem azt is, hogy a villamosenergia akkor is rendelkezésre álljon, amikor a naperőművek éppen nem termelnek” – mondta Ritter Antal, a Green Energy Investhor vezérigazgatója.

Az engedélyezési folyamatok lezárását követően az energiatároló kivitelezési munkálatai 2026 februárjában kezdődtek meg. Az elmúlt hetekben pedig lezajlottak a szükséges feltöltési és kisütési tesztek, majd a 72 órás próbaüzem is sikeresen befejeződött, így a rendszer jelenleg már kereskedelmi üzemben működik.

A hazai energiatárolási piac jelenleg még fejlődésének korai szakaszában jár: a magyarországi energiatároló kapacitás jelenleg hozzávetőleg 200-300 MW teljesítmény / 400-500 MWh tárolókapacitás között alakul, amelyet elsősorban nagy, ipari léptékű rendszerek alkotnak. A piaci várakozások szerint ugyanakkor a következő 2-3 évben jelentős bővülés várható, és a hazai energiatároló kapacitás akár az 500-800 MW teljesítmény / 1-1,5 GWh tárolókapacitás szintet is elérheti. A növekedést egyaránt támogatják az állami ösztönzőprogramok – köztük a Jedlik Ányos Program –, valamint a saját beruházásban megvalósuló vállalati fejlesztések, mint például a GEI ezen fejlesztése is.

Hosszabb, 5-10 éves időtávon a lakossági energiatároló rendszerek megjelenése és elterjedése is meghatározó trenddé válhat. Bár ezek egyedi teljesítménye jellemzően alacsonyabb, nagy számosságuk révén érdemi szerepet tölthetnek be a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelésében, különösen megfelelő támogatási és ösztönző környezet mellett. Magyarországon jelenleg mintegy 8500-9000 MW beépített naperőművi kapacitás működik, amelyből hozzávetőleg 2000-2500 MW lakossági, háztetőre telepített napelemes rendszer. A tárolókapacitások fejlesztése így ipari és lakossági oldalon egyaránt egyre hangsúlyosabb szerepet kap.

Tovább olvasom