Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Pofonegyszerű lehet a megoldás a hatékonyabb napelemeknek

Dán kutatók egy éves teszt során vizsgálták az épületintegrált napelemek teljesítményét különböző színek és szellőzési módok mellett, és megállapították, hogy a szellőzött rendszerek hatékonyabbak.

Létrehozva:

|

Dán kutatók egy éves kísérlet eredményeit tették közzé, amelyben épületintegrált fotovoltaikus rendszereket (BIPV) vizsgáltak egy mobil irodakonténer három különböző homlokzatán. A Dán Műszaki Egyetem (DTU) kutatói BIPV-tesztállomást építettek, ahol egy éven át különböző típusú napelemek hozamát mérték, különös figyelmet fordítva a színekre és a hátsó szellőzés konfigurációira. A tesztállomáson különféle elülső üvegstruktúrák és hátsó kontaktcellákkal (IBC) rendelkező modulok is helyet kaptak, amelyek eredményeit később publikálják, írja a pv-magazine.com. „Az alapstruktúra egy 3 m × 9 m alapterületű mobil irodakonténerből áll, amelyre előregyártott, alumínium keretes függönyfal elemeket helyeztünk, 200 mm szigeteléssel” – magyarázták a kutatók. „A hátsó szellőzéssel rendelkező napelem modulokon egy vékony cementlap védi a szigetelést a széltől és időjárástól, míg a szellőzés nélküli modulok közvetlenül érintkeznek a szigeteléssel, amely egyben esővédőként is funkcionál.” A konténer déli oldalán 16 színtelen modult helyeztek el a szellőzés hatásának vizsgálatára. A szigetelés nélküli modulok esetében a szigeteléstől való távolság 0, 10, 20 és 30 mm között változott. A hátsó szellőzéssel rendelkező modulokat vízszintes konzolokra szerelték 50, 100, 150 és 200 mm-es légközökkel. A nyugati homlokzaton öt különböző színű modult és egy referencia modult szereltek fel légköz nélkül, pigmentalapú színes rétegekkel laminálva. A színek között piros, szürke, zöld, bézs és terrakotta szerepelt. A paneleket 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 30. között figyelték meg.

„A nyugati homlokzaton a referencia és zöld modulok éves egyenáramú (DC) teljesítményaránya (PR) 0,86, a szürke, bézs és terrakotta moduloké kissé magasabb, 0,88 és 0,89 között mozog, míg a piros modulé lényegesen magasabb, 0,95” – jelentették a kutatók. „A piros modul magasabb PR-értéke részben a spektrális eltérésekből adódhat, amelyek délután akár 10%-os teljesítménynövekedést is okozhatnak.”

A déli homlokzat hőmérséklet-elemzése szerint a hátsó szellőzéssel ellátott, külsőleg szerelt moduloknál 40-50%-kal alacsonyabb hőmérsékletkülönbséget tapasztaltak a szigetelt modulokhoz képest. A jobban szellőztetett modulok éves teljesítményaránya átlagosan 6 százalékponttal magasabb volt.

Advertisement

A mért adatokat az amerikai National Renewable Energy Laboratory (NREL) „System Advisor Model” (SAM) szoftverével szimulálták, hogy a modell esetleges hibáit azonosítsák. Négy forgatókönyvet modelleztek a legszélsőségesebb rögzítési konfigurációk szerint.

Az eredmények szerint a modell által becsült és a mért adatok közel állnak egymáshoz, kivéve néhány reggeli és esti időszakot. A SAM-modell jól előrejelzi a szellőzött modulok hőmérsékletét derült napokon, de a szigetelt modulok esetében akár 10 K alacsonyabb hőmérsékletet is mutat a mértnél. A rendszer általános DC hozama télen magasabb, mint nyáron. Eredményeiket az „Energy & Buildings” folyóiratban publikálták „Yield analysis of a BIPV façade prototype installation” címmel.

Advertisement

Zöld Energia

60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett

Magyarország energiaellátásának biztonságát szolgálja az ország területén elérhető erőforrások minél szélesebb körű kiaknázása.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Steiner Attila az algyői szénhidrogén-kitermelés indulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen azt mondta, az elmúlt években egyáltalán nem volt biztos az, hogy Magyarország elég energiát fog tudni importálni, és így még inkább felértékelődik a hazai energiatermelés és annak biztonsága – adta hírül az alternativenergia.hu. Az államtitkár kiemelte: annak ellenére, hogy sok zöld beruházás zajlik Magyarországon, a szénhidrogéneknek továbbra is fontos szerepük van az ország energiaellátásában. Ezt jól példázza az is, hogy a kormány öt év kihagyás után tavaly újra meghirdetett egy szénhidrogén-koncessziót – tette hozzá. Az államtitkár óriási eredménynek nevezte azt, hogy idén az első fél évben Magyarországnak sikerült 20 százalék alá szorítani a villamosenergia-importot, ami főleg a megújuló energiatermelő létesítményeknek köszönhető. Magyarország rendelkezik mára a világon a villamosenergia-mixben a legmagasabb napenergia aránnyal, 25 százalékkal – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére gázra is szüksége lesz a jövőben, főleg az ipari fogyasztok oldaláról, mivel az ipari fogyasztók és a villamosenergia-szektor nagy földgázfogyasztók maradnak. Példaként említette, hogy a Mátrai Erőműben kedden tették le egy gáztüzelésű erőművi blokk alapkövét, és két hasonló beruházás is követi ezt. Steiner Attila elmondta, Magyarország tavaly több mint egymillió tonna kőolajat, és több mint 1,9 milliárd köbméter földgázt termelt ki, és ennek az eredménynek a Mol is aktív részese. Az államtitkár rámutatott, hogy a kormány támogatási programokkal is ösztönzi a fejlődést. A geotermia területén hamarosan elindul egy több tízmilliárd forint keretösszegű pályázat. A biogáz, a távhő és az energiatárolás fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet a kormány, ezekre a területekre összességében több mint 400 milliárd forint támogatást biztosít.

Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy az algyői kőolajmező a magyar energiatörténet egyik sarokköve. Mint mondta, ez a létesítmény nemcsak ipari, hanem nemzeti jelentőségű is. Az elmúlt 60 évben 280 millió hordó kőolajat, 82,5 milliárd köbméter földgázt termeltek ki, a kőolajból finomított üzemanyag 550 millió autó tankolásra elégséges, a földgáz pedig 94 millió háztartás éves fűtési szükségletét képes fedezni – részletezte a vezérigazgató. Schubert Archibald, a Mol Magyarország kutatás-termelési igazgatója elmondta, az elmúlt 60 évet az erőfeszítés, a szakmai tudás, a folyamatos fejlődés és a kitartó munka jellemezte. Kiemelte, az algyői létesítmény nemcsak egy mező, hanem egy komplex ipari rendszer, amely a helyi identitás része lett. Hozzátette, a hazai szénhidrogén-kitermelés energiafelhasználásának több mint fele Algyőn történik.

Advertisement

Molnár Áron, Algyő polgármestere (független) azt mondta, 1965 után a település országos hírűvé vált a szénhidrogén-bányászatnak köszönhetően. Hozzátette, Algyő és a Mol fejlődése összekapcsolódott, sok családnak biztosít megélhetést. Hangsúlyozta, Algyő érdeke, hogy a Mol sokáig megmaradjon ezen a szinten, és az önkormányzat is mindent meg fog tenni ennek érdekében. A Mol közleménye szerint a kutatók 1965 nyarán viszonylag sekély, 2200 méteres mélységben kőolajat találtak, felfedezték az ország egyik legfontosabb kőolaj- és földgázmezőjét. A mezőn csaknem 1000 szénhidrogén-kutat fúrtak az évek során. A közlemény szerint a Mol-csoport hosszú távú Shape Tomorrow stratégiájának egyik kiemelt eleme az okos zöld átmenet, amelynek megvalósításához kulcsfontosságú a fosszilis energiahordozók mellett a megújuló energiaforrások arányának növelése.

Ennek jegyében, a Mol egy 37,4 megawatt peak (MWp) teljesítményű napelemparkot és a hozzá kapcsolódó 40 megawattóra (MWh) energiatárolási kapacitású villamosenergia-tároló rendszert épít fel algyői telephelyén. A beruházás lehetővé teszi az algyői Mol-létesítmények villamosenergia függetlenségét, jelentősen javítja az elektromos ellátás rugalmasságát, és évente 13 000 tonnával csökkenti a telephely szén-dioxid- kibocsátását – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák