Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Poloskák, csigák, dióburokfúrólégy? Itt a természetes védekezés eszköztára

Ha kertünket természetes módszerekkel szeretnénk gondozni és védeni a károsítóktól, akkor ebben hasznos segítséget nyújthat az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) megújult növényvédelemi tudástára.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Bár egyre többen művelik kertjeiket ökológiai módszerekkel, a vegyszermentes növényvédelem még a legelhivatottabb kertészeket is próbára teheti – írja az alternativenergia.hu. Így nélkülözhetetlenek azok a növényvédelmi útmutató gyűjtemények, ahol célzottan nézhet utána a kertész egy-egy betegségnek vagy a kártevőnek. Ráadásul az ökológiai szemléletű növényvédelem alapja a megelőzés, amit gondos kerttervezéssel és egyéb, könnyen elvégezhető módszerekkel biztosíthatunk – ebben is segít a friss tudástár. A szelíd növényvédelmi megoldásokat alkalmazva kertünket úgy gondozhatjuk, hogy közben az élővilág sokféleségét is támogatjuk, ami még inkább örömére válhat a gondos kertésznek. A biológiai sokféleség mérésére most egy új közösségi kutatás is elindult a hazai lepkefajok megfigyelésével. Csaknem tizenöt éve nyújt gyakorlati ismeretanyagot az ÖMKi az ökológiai művelést választó gazdáknak a kutatásai eredményein keresztül, amelyből a hobbikertészek eddig is gazdagon meríthettek. Számos olyan videójuk és kiadványuk készült, amelyek a kiskertek művelői számára is közérthető növényvédelmi tippekkel szolgálnak. Most a megújult tudástárban gyűjtötték össze weboldalukon az ökológiai szántóföldi és a kertészeti növényvédelem témáit. Ez utóbbival a hobbikertészek munkáját is szeretnék támogatni. „Ahogy a kutatási eredmények és tapasztalatok, úgy a tudástár is folyamatosan bővül. Abban bízunk, hogy az átfogó ismeretgyűjtemény segítségével egyre többen mozdulnak el a vegyszermentes kertművelés irányába.” – hívta fel a figyelmet a tudásgyűjteményre Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője.

„Videóinkkal és cikkeinkkel arra buzdítjuk a hobbikertészeket, hogy bátran vágjanak bele, és próbálják ki az ökológiai kertművelés módszereit. Bár az ökológiai gazdálkodás rendszerszemléletet és odafigyelést igénylő művelési módszer, a természettel való együttműködés meghozza gyümölcsét, érdemes elsajátítani az ismereteket, hogy magunknak és családunknak frissen szedett, tápláló biotermést tehessünk az asztalra!” – tette hozzá a szakember. A webes témagyűjteményben megtaláljuk az olyan „klasszikus” kertészeti témákat, mint a gyomszabályozás, a komposztálás vagy a vízmegtartó talajművelés. Összefoglalókat olvashatunk a leggyakrabban felmerülő növényvédelmi témákban, legyen szó akár a csigák és a poloskák elleni védekezésről, vagy a dióburokfúrólégyről, cseresznyelégyről. A tudástár a gyümölcsfákat és a szőlőt művelő kertészeket sem hagyja cserben, a cikkekben fotóval illusztrálják a betegségeket és jó pár témáról videót is megnézhetünk. A szerzők külön cikkeket szenteltek például az alma, a csonthéjas gyümölcsök és a dió növényvédelmének; a különböző kultúrnövényeken kívül az évszakokra és az egyes betegségekre is rákereshetünk az oldalon.

Egy egészséges kertet gondozó biokertész számára elengedhetetlen, hogy odafigyeljen a biológiai sokszínűség támogatására és megőrzésére. Az ökológiai szemlélet alapelve, hogy miközben magunkat egészséges élelmiszerrel látjuk el, a környezetünk se lássa kárát tevékenységünknek, sőt, támogassuk a természetes ökoszisztémákat.  „Két éve a hazai pókok felmérésére indítottunk úgynevezett citizen science kutatást, most pedig egy nemzetközi felméréshez kapcsolódva bíztatjuk a kertkedvelő embereket, hogy figyeljék meg a környezetükben élő lepkéket és vegyenek részt a legújabb közösségi kutatásunkban a biológiai sokszínűség felmérésére!” – bíztatott a csatlakozásra Dr. Drexler Dóra. A „Butterfly Survey 2025” lepke felmérés egy európai citizen science kutatás, amihez magyarországi önkéntes „kutatóktól” is várják az adatokat. Akik szeretnék megismerni a hazai lepkefajokat és szívesen hozzájárulnának a saját megfigyelt területeikkel a kutatáshoz, azoknak a telefonra telepített Butterfly Count applikáció lesz a segítségére. Az applikációval rögzíthetjük és beazonosíthatjuk a megfigyeléseket: a lepkehatározóban jelenleg 141 hazai faj fotója szerepel. Az ÖMKi weboldalán pedig részletes magyar nyelvű leírás segít abban, miként érdemes rögzíteni az adatokat.

Advertisement

Minél többen számolják a lepkéket, annál megbízhatóbb következtetéseket tudnak majd levonni a szakértők az adatokból. A lepkék jó indikátorai az élőhelyek minőségének, beleértve a mezőgazdasági területekét is. Számos lepkefaj nagymértékben függ bizonyos tápláléknövények elérhetőségétől és a tájképi jellemzők, például sövények, fák vagy erdőszegélyek jelenlététől. A lepkék ezért érzékenyen reagálnak az élőhelyek minőségében, a földhasználat intenzitásában és a tájszerkezetben bekövetkező változásokra. Az adatok segítségével következtetni lehet arra, hogyan alakítják az agroökológiai gazdálkodási gyakorlatok a mezőgazdasági rendszereket. Ez pedig segíti a kutatókat abban, hogy tájékoztassák és kiigazítsák a biológiai sokféleség megőrzésére irányuló intézkedéseket Európa-szerte.

Advertisement

Zöldinfó

A nádas titkai: tonnaszámra rejtett hulladék a Tisza-tó szigetein

A versenyt szervező PET Kupa Egyesület sokat látott szervezőit is meglepte az eredmény: több mint 10 tonna hulladékot gyűjtöttek össze az idei versenyen a petkalózok.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A meglepettség oka, hogy 2025-ben nem érkezett nagyobb árhullám, az előzetes hulladékmonitoringok, folyótisztító akciók sem tártak fel jelentős petbányákat – írja az alternativenergia.hu. Mégis, a Tisza-tó nádasai, nehezen megközelíthető, zegzugos szigetei óriási mennyiségű hulladékot rejtettek. A 2025-ben hatodik alkalommal meghirdetett versenyre 15 csapat nevezhetett, így maximális létszámmal, valamint további 40 önkéntes bevonásával zajlott a verseny. Az időjárás kegyes volt a mindenre elszánt petkalózokhoz, kellemes, 26-28 fokos hőmérséklet mellett, esőmentes időben dolgozhattak. A csapatok közül 11 visszatérő volt, így ők már a korábbi évek tapasztalataival felvértezve vágtak bele a folyótisztításba, de a 4 újonc teljesítménye is tiszteletre méltó – őket a hulladék látványa miatti döbbenet hajtotta. Ez az elán nem egyedi, a PET Kupa versenyek elmúlt 13 éve alatt sokszor tapasztalták meg a szervezők, hogy milyen hatással van az egyébként csodálatos Tisza árterében, nádasaiban rejlő hulladékmennyiség azokra, akik először szembesülnek vele. Sajnos a felvízi országokból, elsősorban Kárpátaljáról folyamatosan érkezik az utánpótlás. Ez az oka annak, hogy a PET Kupa Egyesület jelenleg is több határokon átívelő nemzetközi projekten dolgozik. Ezeken keresztül, valamint szemléletformáló programjaik segítségével szeretnék elősegíteni a változást.

Ugyanaz az útvonal, egyre több hulladék
A VI. Tisza-tavi PET Kupa mezőnye a korábbi évekhez hasonlóan a Tiszafüred – Tiszaszőlős – Tiszaderzs – Tiszanána-Dinnyéshát útvonalon haladt. A bázis ezúttal is Tiszafüred volt, minden este ide tértek vissza a petkalózok a nap fáradalmait kipihenni. A verseny június 12-én a hajóépítéssel vette kezdetét a Tiszafüredi Morotva Kerékpáros Pihenőparkban. A másnapi megnyitóra már minden hajó vízre került, ezzel bizonyítva, hogy hulladékgyűjtésre alkalmas. A petkalózokat Dr. Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára köszöntötte, aki tettekkel is bizonyította támogatását: vízre szállt és szemetet szedett. Lovas Attila, a KÖTIVIZIG igazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy a két szervezet között nemcsak a verseny ideje alatt áll fenn partnerség, hiszen a PET Kupa Kiskörei Folyómentő Központja (FMK) a vízügy területén található, így az együttműködés folyamatos. A település nevében a csapatokat Virág Tibor alpolgármester köszöntötte. A rajtot követően a pethajók és a kenus különítmények bevetették magukat az ártérbe, hogy hulladék után kutassanak. Kissé csalódottan, „csupán” 1,6 tonna hulladék összegyűjtésével zárták a napot, amiről hamar kiderült, hogy csak bemelegítés volt, hiszen a második nap eredménye már 5,2 tonna lett! Ilyen hatalmas mennyiséget Tisza-tavi PET Kupán még nem gyűjtöttek a csapatok!

A tiszaderzsi Kárász Kikötőben néhány óra alatt a hulladék szelektálása is megtörtént (üveg, fém, kupak, villanykörte, HDPE/LDPE, PET-palackok színek szerint, kommunális és nagy darabos kategóriákra). A PET Kupa önkéntesei mellett a munkában a csapatok is részt vettek, hiszen ezért is PETákok jártak, amivel a versenyben előbbre juthattak. Emellett PETák járt a fair play-ért, a közösségi médiában való posztolásért és az esti játékokban (kvíz, népdalátköltési verseny, petkupás hiedelmek kitalálása, irodalmi vetélkedő) való részvételért is. A harmadik napon – a legrövidebb távon – szintén közel 4 tonna hulladékot gyűjtöttek a versenyzők. Összesen 1920 zsákkal, több mint 10 tonnával zárult a verseny. Habár 2024-ben 19 csapat vett részt a Tisza-tavi PET Kupán, az eredmény „csak” 7,5 tonna lett. Idén, a rekord mennyiség hátterében a PET Kupa szakemberei szerint két ok állhat: pontosabb mérést alkalmaztak, valamint látványosan megnőtt az üvegpalackok mennyisége, ami szintén gyarapította a tömeget.

Advertisement

Helyezések
Magát a Kupát végül a Siemens Energy csapata vihette haza, akiknek kiforrott hulladékgyűjtési
stratégiája már többször bizonyított a felső-tiszai versenyen, ahol évek óta ők a Kupa hordozói,
vagyis a címvédők. A második helyen a szintén rutinos petkalózokból álló Csakazértis csapata
végzett, míg a harmadik helyet a régióból érkező Viresol-KALL csapata érdemelte ki. A Tisza-tó Hőse
– azaz az 1 főre jutó legtöbb hulladékot gyűjtő csapat – a Csakazértis lett.
1. Siemens Energy – 11.450 PETák
2. Csakazértis – 11.119 PETák
3. Viresol-Kall – 10.029 PETák
4. MBH Bank
5. evosoft
6. MoHuLLám
7. KÖTIVIZIG
8. Beesmark
9. Nokia
10. MATEszedd
11. Henkel
12. Vízitücsök
13. Dabas Sziget
14. FBN – Family Affair
15. MásKépMás Alapítvány

A kommunális hulladékot a versenyt is támogató MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. segítségével
szállíttatja el a PET Kupa Egyesület, míg a szelektív, illetve még szelektálásra váró hulladék a Tisza-
tóért Környezetvédelmi Nonprofit Kft.-nek köszönhetően jut el Kiskörére, a Folyómentő Központba,
ahol további válogatás, előkészítés után adják át újrahasznosításra, hazai hulladékfeldolgozó
cégeknek. Ezáltal ennek az óriási mennyiségnek körülbelül a 60%-a körforgásban tartható és értékes
másodnyersanyagként kelhet új életre.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák