

Zöldinfó
Poloskák, csigák, dióburokfúrólégy? Itt a természetes védekezés eszköztára
Ha kertünket természetes módszerekkel szeretnénk gondozni és védeni a károsítóktól, akkor ebben hasznos segítséget nyújthat az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) megújult növényvédelemi tudástára.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Bár egyre többen művelik kertjeiket ökológiai módszerekkel, a vegyszermentes növényvédelem még a legelhivatottabb kertészeket is próbára teheti – írja az alternativenergia.hu. Így nélkülözhetetlenek azok a növényvédelmi útmutató gyűjtemények, ahol célzottan nézhet utána a kertész egy-egy betegségnek vagy a kártevőnek. Ráadásul az ökológiai szemléletű növényvédelem alapja a megelőzés, amit gondos kerttervezéssel és egyéb, könnyen elvégezhető módszerekkel biztosíthatunk – ebben is segít a friss tudástár. A szelíd növényvédelmi megoldásokat alkalmazva kertünket úgy gondozhatjuk, hogy közben az élővilág sokféleségét is támogatjuk, ami még inkább örömére válhat a gondos kertésznek. A biológiai sokféleség mérésére most egy új közösségi kutatás is elindult a hazai lepkefajok megfigyelésével. Csaknem tizenöt éve nyújt gyakorlati ismeretanyagot az ÖMKi az ökológiai művelést választó gazdáknak a kutatásai eredményein keresztül, amelyből a hobbikertészek eddig is gazdagon meríthettek. Számos olyan videójuk és kiadványuk készült, amelyek a kiskertek művelői számára is közérthető növényvédelmi tippekkel szolgálnak. Most a megújult tudástárban gyűjtötték össze weboldalukon az ökológiai szántóföldi és a kertészeti növényvédelem témáit. Ez utóbbival a hobbikertészek munkáját is szeretnék támogatni. „Ahogy a kutatási eredmények és tapasztalatok, úgy a tudástár is folyamatosan bővül. Abban bízunk, hogy az átfogó ismeretgyűjtemény segítségével egyre többen mozdulnak el a vegyszermentes kertművelés irányába.” – hívta fel a figyelmet a tudásgyűjteményre Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője.
„Videóinkkal és cikkeinkkel arra buzdítjuk a hobbikertészeket, hogy bátran vágjanak bele, és próbálják ki az ökológiai kertművelés módszereit. Bár az ökológiai gazdálkodás rendszerszemléletet és odafigyelést igénylő művelési módszer, a természettel való együttműködés meghozza gyümölcsét, érdemes elsajátítani az ismereteket, hogy magunknak és családunknak frissen szedett, tápláló biotermést tehessünk az asztalra!” – tette hozzá a szakember. A webes témagyűjteményben megtaláljuk az olyan „klasszikus” kertészeti témákat, mint a gyomszabályozás, a komposztálás vagy a vízmegtartó talajművelés. Összefoglalókat olvashatunk a leggyakrabban felmerülő növényvédelmi témákban, legyen szó akár a csigák és a poloskák elleni védekezésről, vagy a dióburokfúrólégyről, cseresznyelégyről. A tudástár a gyümölcsfákat és a szőlőt művelő kertészeket sem hagyja cserben, a cikkekben fotóval illusztrálják a betegségeket és jó pár témáról videót is megnézhetünk. A szerzők külön cikkeket szenteltek például az alma, a csonthéjas gyümölcsök és a dió növényvédelmének; a különböző kultúrnövényeken kívül az évszakokra és az egyes betegségekre is rákereshetünk az oldalon.
Egy egészséges kertet gondozó biokertész számára elengedhetetlen, hogy odafigyeljen a biológiai sokszínűség támogatására és megőrzésére. Az ökológiai szemlélet alapelve, hogy miközben magunkat egészséges élelmiszerrel látjuk el, a környezetünk se lássa kárát tevékenységünknek, sőt, támogassuk a természetes ökoszisztémákat. „Két éve a hazai pókok felmérésére indítottunk úgynevezett citizen science kutatást, most pedig egy nemzetközi felméréshez kapcsolódva bíztatjuk a kertkedvelő embereket, hogy figyeljék meg a környezetükben élő lepkéket és vegyenek részt a legújabb közösségi kutatásunkban a biológiai sokszínűség felmérésére!” – bíztatott a csatlakozásra Dr. Drexler Dóra. A „Butterfly Survey 2025” lepke felmérés egy európai citizen science kutatás, amihez magyarországi önkéntes „kutatóktól” is várják az adatokat. Akik szeretnék megismerni a hazai lepkefajokat és szívesen hozzájárulnának a saját megfigyelt területeikkel a kutatáshoz, azoknak a telefonra telepített Butterfly Count applikáció lesz a segítségére. Az applikációval rögzíthetjük és beazonosíthatjuk a megfigyeléseket: a lepkehatározóban jelenleg 141 hazai faj fotója szerepel. Az ÖMKi weboldalán pedig részletes magyar nyelvű leírás segít abban, miként érdemes rögzíteni az adatokat.
Minél többen számolják a lepkéket, annál megbízhatóbb következtetéseket tudnak majd levonni a szakértők az adatokból. A lepkék jó indikátorai az élőhelyek minőségének, beleértve a mezőgazdasági területekét is. Számos lepkefaj nagymértékben függ bizonyos tápláléknövények elérhetőségétől és a tájképi jellemzők, például sövények, fák vagy erdőszegélyek jelenlététől. A lepkék ezért érzékenyen reagálnak az élőhelyek minőségében, a földhasználat intenzitásában és a tájszerkezetben bekövetkező változásokra. Az adatok segítségével következtetni lehet arra, hogyan alakítják az agroökológiai gazdálkodási gyakorlatok a mezőgazdasági rendszereket. Ez pedig segíti a kutatókat abban, hogy tájékoztassák és kiigazítsák a biológiai sokféleség megőrzésére irányuló intézkedéseket Európa-szerte.

Zöldinfó
Rekord már nincs, de a küzdelem folytatódik: gyerekek, újoncok és külföldiek is tisztították a Tiszát
Lezárult a XIII. Tiszai PET Kupa, amely a folyótisztító versenyek sorában a legrégebbi, hiszen 2013-ban ezzel indult útjára a környezetvédelmi mozgalom.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A 15 résztvevő csapat augusztus 9-14. között 58 folyam kilométer hosszan tisztította meg az árteret Balsa és Tiszadob között – írja az alternativenergia.hu. Ezúttal azonban nem dőlt mennyiségi rekord: “csupán” 9 tonna hulladékot találtak a résztvevők, ami azt jelzi, hogy az egyszer már megtisztított területek lassabban szennyeződnek újra. 2024-ben rekord mennyiséggel, 17,5 tonna összegyűjtött ártéri hulladékkal zárult az V. Bodrogi – XII. Tisza PET Kupa. Szerencsére a tendencia nem folytatódott, köszönhetően részben a tavalyi alapos takarításnak (az idei szakasz egy része megegyezett a 2024-essel), részben annak, hogy kevesebb árhullám vonult le tavasszal a Tiszán, így nem érkezett utánpótlás Kárpátaljáról. Végül a kisebb mennyiség annak is köszönhető, hogy a szervező PET Kupa Egyesület lerövidítette a nagy futam időtartamát, 8 nap helyett ezúttal csak 6 napon át tartott a “flúgos futam”. Ez azzal is járt, hogy a szokásoktól eltérően a hajóépítésre csak 1 napjuk volt a csapatoknak, majd 5 napon keresztül dolgoztak a vízen, azaz kimaradt a pihenőnap. A tikkasztó hőségben ez komoly kihívást jelentett, ráadásul ezen a folyószakaszon a sodrás is kicsi, gyakran kellett vontatni a hajókat. Ennek ellenére a petkalózok hősiesen kitartottak! Mindez annak tükrében nagy szó, hogy a 260 fős mezőny 20%-a 18 év alattiakból állt.
A nagy számú gyereksereg mellett újoncok is erősítették a mezőnyt, a 15 csapatból 6-an először szálltak vízre. Közülük kettő nemzetközi volt, az osztrák Be Brave To Act csapat 4 fős legénységével is célba ért, csakúgy, mint az EYPW (European Youth Parliament of Water) csapata, amelynek legénységében francia, portugál, török, német és horvát résztvevőt is találhattunk. Az utolsó napi szakasz eddig ismeretlen vizekre vezette a petkalózokat, ugyanis PET Kupa verseny még sosem járt Tiszadada és Tiszadob között. A 8 folyamkilométeres távon kevés hulladékot találtak a folyótisztítók, ami okozott némi csalódást, de a tiszadobi pontonhíd nyitás és átkelés élménye kárpótolta őket. Természetesen a hagyományos – hulladékgyűjtésen túli – programok sem maradtak el: volt PETathlon, Kalóz ütközet, kvíz és PET-a-Sztár is, amelyeken szintén PETákokat lehetett gyűjteni. És hogy sikerült-e a címvédő Siemens Energy-t letaszítani a trónról?
Helyezések
A versenyben 5 éve részt vevő Siemens Energy csapata olyan összehangoltan és eltökélten végezte a folyótisztítást, hogy győzelmük ezúttal sem volt kétséges. Hamar megugrottak és jelentős PETák különbséggel nyerték a versenyt. A második helyen a barátokból, korábbi kollégákból álló PETardáltak csapat végzett, míg a dobogó harmadik fokára a Siemens Evező-SÖK csapatának tagjai állhattak fel, akik szintén rendszeres résztvevői a versenyeknek, ám ezúttal sok újonccal vágtak bele a küzdelembe.
- Siemens Energy – 20 095 PETák
- PETardáltak – 15 022,5 PETák
- Siemens Evező-SÖK – 14 964 PETák
- NYE-PET – 14 199,75 PETák
- TOMRA Collection – 8796,5 PETák
- Eurofins – 8254 PETák
- Pelikánok – 7342,5 PETák
- Mainstage – 7056 PETák
- EYPW – 6529,25 PETák
- RePETák – 6333,5 PETák
További csapatok: Backstage, Amerikalózok, Vitaquatores, Önkéntelenek-WWF, Be Brave To Act A Tisza Hőse díjat minden évben az a csapat nyeri el, amelynek tagjai fejenként a legtöbb hulladékot gyűjtik össze. 2025-ben ezt a megtisztelő címet is a Siemens Energy érdemelte ki, így még elképesztőbb az eredményük (különösképp, hogy a csapatban 6 gyermek volt). Érdekesség, hogy őket ebben a versenyben egy újonc csapat, a Nyíregyházi Egyetem oktatóiból és diákjaiból álló NYE-PET követte. A verseny végére összesen 2183 zsák hulladék, 25 db gumiabroncs és több mint fél tonna nagy darabos hulladék gyűlt össze. Ennek az óriási mennyiségnek megközelítőleg a 60%-a – a gondos szelektálásnak köszönhetően – újrahasznosításra alkalmas, azaz körforgásban tartható. A hulladék elszállításában a PET Kupa partnere a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. volt.
Mi rejlik a vízben?
A korábbi évekhez hasonlóan az Eurofins Environment Testing Hungary Kft. mintát vett a Tisza vízéből – ezúttal Tiszaladány magasságában –, hogy megvizsgálja, mennyi mikroműanyagot és pontosan milyen típusúakat visz a víz. Az 1000 literes vízmintát a laboratóriumban többlépcsős mintaelőkészítésnek vetették alá, majd értékelték a benne található mikroműanyag részecskék darabszámát, anyagtípusát és méretét. Összesen 156 részecskét lehetett azonosítani mikroműanyagként, ezek 80%-a polietilén, 9%-a polipropilén és 6%-a PET (polietilén-tereftalát) anyagú volt. A főleg csomagolóanyagokhoz használt anyagtípusokon túl megjelentek a háztartási, illetve építőipari termékek is, mint a PVC (polivinil-klorid) és polisztirol (hungarocell), de az egyes ruhák alapanyagául szolgáló poliamid is. A részecskék jellemzően 50‑500 µm közötti méretűek voltak, a korábbi eredményekhez hasonlóan megfigyelhető, hogy a részecskeméret csökkenésével a kimutatott mikroműanyag‑darbaszám nő.
„Az eredmények a korábbi hazai mérésekhez képest némiképp nagyobb koncentrációt mutatnak, de fontos megjegyezni, hogy a mikroműanyag részecskék változatossága, a környezetben való eloszlásuk heterogenitása miatt nem lehet egzakt darabszámokat összehasonlítani, hanem nagyságrendeket kell figyelni” – mondta Dr. Bordós Gábor, az Eurofins Environment Testing Hungary Kft. mikroműanyag vizsgáló laboratóriumának vezetője. Ez a heterogenitás térben és időben is jelentkezhet, így fontos a vizsgálatokat több alkalommal elvégezni. Az eligazodásban segíthetnek a közeljövőben rendelkezésre álló adatok is, hiszen a Duna Régió Interreg Aquatic Plastic projekt keretében – amelynek vezetője a PET Kupa Egyesület –, idén több alkalommal végeztek méréseket a szakemberek a Dunán és a Tiszán az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Megkezdődött a vízpótlás a gemenci erdőben a Duna árhulláma nyomán
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Magyarország első önellátó naperőműve indul – teljesen független a hálózattól
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Bécsben jön a palackbetétdíj, de a szakértők a többutas megoldást ajánlják
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Ősi erdők, fosszíliák és évszázados fák – Bécs rejtett természeti csodái
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta
Itt a lehetőség: geotermikus fejlesztésekre indulnak a támogatási programok