Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Poloskák, csigák, dióburokfúrólégy? Itt a természetes védekezés eszköztára

Ha kertünket természetes módszerekkel szeretnénk gondozni és védeni a károsítóktól, akkor ebben hasznos segítséget nyújthat az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) megújult növényvédelemi tudástára.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Bár egyre többen művelik kertjeiket ökológiai módszerekkel, a vegyszermentes növényvédelem még a legelhivatottabb kertészeket is próbára teheti – írja az alternativenergia.hu. Így nélkülözhetetlenek azok a növényvédelmi útmutató gyűjtemények, ahol célzottan nézhet utána a kertész egy-egy betegségnek vagy a kártevőnek. Ráadásul az ökológiai szemléletű növényvédelem alapja a megelőzés, amit gondos kerttervezéssel és egyéb, könnyen elvégezhető módszerekkel biztosíthatunk – ebben is segít a friss tudástár. A szelíd növényvédelmi megoldásokat alkalmazva kertünket úgy gondozhatjuk, hogy közben az élővilág sokféleségét is támogatjuk, ami még inkább örömére válhat a gondos kertésznek. A biológiai sokféleség mérésére most egy új közösségi kutatás is elindult a hazai lepkefajok megfigyelésével. Csaknem tizenöt éve nyújt gyakorlati ismeretanyagot az ÖMKi az ökológiai művelést választó gazdáknak a kutatásai eredményein keresztül, amelyből a hobbikertészek eddig is gazdagon meríthettek. Számos olyan videójuk és kiadványuk készült, amelyek a kiskertek művelői számára is közérthető növényvédelmi tippekkel szolgálnak. Most a megújult tudástárban gyűjtötték össze weboldalukon az ökológiai szántóföldi és a kertészeti növényvédelem témáit. Ez utóbbival a hobbikertészek munkáját is szeretnék támogatni. „Ahogy a kutatási eredmények és tapasztalatok, úgy a tudástár is folyamatosan bővül. Abban bízunk, hogy az átfogó ismeretgyűjtemény segítségével egyre többen mozdulnak el a vegyszermentes kertművelés irányába.” – hívta fel a figyelmet a tudásgyűjteményre Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője.

„Videóinkkal és cikkeinkkel arra buzdítjuk a hobbikertészeket, hogy bátran vágjanak bele, és próbálják ki az ökológiai kertművelés módszereit. Bár az ökológiai gazdálkodás rendszerszemléletet és odafigyelést igénylő művelési módszer, a természettel való együttműködés meghozza gyümölcsét, érdemes elsajátítani az ismereteket, hogy magunknak és családunknak frissen szedett, tápláló biotermést tehessünk az asztalra!” – tette hozzá a szakember. A webes témagyűjteményben megtaláljuk az olyan „klasszikus” kertészeti témákat, mint a gyomszabályozás, a komposztálás vagy a vízmegtartó talajművelés. Összefoglalókat olvashatunk a leggyakrabban felmerülő növényvédelmi témákban, legyen szó akár a csigák és a poloskák elleni védekezésről, vagy a dióburokfúrólégyről, cseresznyelégyről. A tudástár a gyümölcsfákat és a szőlőt művelő kertészeket sem hagyja cserben, a cikkekben fotóval illusztrálják a betegségeket és jó pár témáról videót is megnézhetünk. A szerzők külön cikkeket szenteltek például az alma, a csonthéjas gyümölcsök és a dió növényvédelmének; a különböző kultúrnövényeken kívül az évszakokra és az egyes betegségekre is rákereshetünk az oldalon.

Egy egészséges kertet gondozó biokertész számára elengedhetetlen, hogy odafigyeljen a biológiai sokszínűség támogatására és megőrzésére. Az ökológiai szemlélet alapelve, hogy miközben magunkat egészséges élelmiszerrel látjuk el, a környezetünk se lássa kárát tevékenységünknek, sőt, támogassuk a természetes ökoszisztémákat.  „Két éve a hazai pókok felmérésére indítottunk úgynevezett citizen science kutatást, most pedig egy nemzetközi felméréshez kapcsolódva bíztatjuk a kertkedvelő embereket, hogy figyeljék meg a környezetükben élő lepkéket és vegyenek részt a legújabb közösségi kutatásunkban a biológiai sokszínűség felmérésére!” – bíztatott a csatlakozásra Dr. Drexler Dóra. A „Butterfly Survey 2025” lepke felmérés egy európai citizen science kutatás, amihez magyarországi önkéntes „kutatóktól” is várják az adatokat. Akik szeretnék megismerni a hazai lepkefajokat és szívesen hozzájárulnának a saját megfigyelt területeikkel a kutatáshoz, azoknak a telefonra telepített Butterfly Count applikáció lesz a segítségére. Az applikációval rögzíthetjük és beazonosíthatjuk a megfigyeléseket: a lepkehatározóban jelenleg 141 hazai faj fotója szerepel. Az ÖMKi weboldalán pedig részletes magyar nyelvű leírás segít abban, miként érdemes rögzíteni az adatokat.

Advertisement

Minél többen számolják a lepkéket, annál megbízhatóbb következtetéseket tudnak majd levonni a szakértők az adatokból. A lepkék jó indikátorai az élőhelyek minőségének, beleértve a mezőgazdasági területekét is. Számos lepkefaj nagymértékben függ bizonyos tápláléknövények elérhetőségétől és a tájképi jellemzők, például sövények, fák vagy erdőszegélyek jelenlététől. A lepkék ezért érzékenyen reagálnak az élőhelyek minőségében, a földhasználat intenzitásában és a tájszerkezetben bekövetkező változásokra. Az adatok segítségével következtetni lehet arra, hogyan alakítják az agroökológiai gazdálkodási gyakorlatok a mezőgazdasági rendszereket. Ez pedig segíti a kutatókat abban, hogy tájékoztassák és kiigazítsák a biológiai sokféleség megőrzésére irányuló intézkedéseket Európa-szerte.

Advertisement

Zöldinfó

Okostelefon a zsebben, természet a kézben, így válhat mindenki kutatóvá

Egy megyényi természet sorsa múlik azon, mit tudunk róla – és most bárki beszállhat a rejtett értékek feltérképezésébe.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarország 2030-ig vállalta, hogy területének 30 százalékát védelem alá helyezi, de ettől ma még messze vagyunk – írja az alternativenergia.hu. A hiányzó rész egy nagyobb megye területének felel meg – és nem térképen, hanem adatokban „hiányzik”. Szabolcs Márton, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa szerint a megoldás fontos részét jelentheti a közösségi tudomány, vagyis azok az önkéntesek, akik akár egyetlen telefonos megfigyeléssel is hozzájárulhatnak a természetvédelemhez. Ráadásul nem kell a nyárra várni: a téli és kora tavaszi adatgyűjtés is kulcsfontosságú. Magyarországon jelenleg a területek mintegy 22 százaléka áll természetvédelmi oltalom alatt, miközben az uniós vállalás szerint 2030-ra el kellene érni a 30 százalékot. Ez a különbség pedig nem kevés: egy nagyobb megye területének felel meg. A kérdés az, hol található ez az a térség, amely természetvédelmi szempontból indokolt lenne a védelemre. A válasz pedig nem újabb térképek rajzolásában, hanem sokkal több és pontosabb biológiai adatban rejlik.

Több adat kell, mint amennyit a kutatók egyedül össze tudnak gyűjteni

Bár a Földön mintegy 2,5 millió fajt ismerünk, sok esetben még a velük kapcsolatos alapvető információink – például az elterjedésük – is hiányosak. Ennek nem az az oka, hogy ezek a fajok érdektelenek lennének, hanem az, hogy nincs elég kutató, aki minden élőlényt mindenhol megfigyeljen. A természetvédelem gyakorlati tervezéséhez azonban elengedhetetlen lenne tudni, hol élnek a védelemre szoruló fajok, és mely területek őrzik a legnagyobb biodiverzitást.

Advertisement

Ezt a hiányt pótolják egyre nagyobb mértékben a közösségi tudományos programok. Magyarországon már most is hatalmas civil adatgyűjtő hálózat működik: madárszámlálások, vadkamerás felvételek feldolgozása, városi tavak élővilágának feltárása vagy éppen kullancsok és szúnyogok megfigyelése zajlik önkéntesek bevonásával. Ezek az adatok nem fiókban maradnak, hanem ellenőrzés után tudományos kutatásokban és természetvédelmi döntésekben is megjelennek.

Ebben jelentős szerepet játszik az iNaturalist nevű online platform, amely világszerte – magyar nyelven is – elérhető. A felhasználók fényképpel és helyadatokkal tölthetnek fel megfigyeléseket, a rendszer pedig határozási javaslatot tesz, amit a közösség és szakértők ellenőriznek. Így akár egyetlen telefonos fotóból is megbízható tudományos adat válhat. Ezek a közösségi megfigyelések már ma is hozzájárulnak például egyes fajok elterjedésének, változatainak vagy táplálkozási szokásainak pontosabb megértéséhez.

Advertisement

A fehér foltok feltérképezése döntheti el, mi kerülhet védelem alá

A gyorsan növekvő adatmennyiség ellenére komoly gond, hogy a megfigyelések nem egyenletesen oszlanak el. Több adat érkezik a városok környékéről és a népszerű kirándulóhelyekről, miközben a félreesőbb, kevésbé látogatott területek sokszor adathiányosak maradnak. Pedig könnyen lehet, hogy éppen ezek között található az a „megyényi” terület, amelyet a következő években természetvédelmi oltalom alá lehetne helyezni.

Advertisement

Erre a problémára válaszul indult el az Élő Magyarország – Országos Élővilág-térképezési Program. A kezdeményezés célzottan azokat a térségeket vizsgálja, ahonnan kevés adat áll rendelkezésre. Az önkéntesek előre kijelölt területeket járnak be, és rendszeresen töltenek fel megfigyeléseket az iNaturalistre. A program első évének tapasztalatai azt mutatják, hogy már néhány tucat résztvevő is látványos eredményeket tud elérni: több száz új adat született, és szinte minden résztvevőnél előkerült valamilyen védett faj.

A program 2026-ban is folytatódik, új hangsúlyokkal. A Téltemető Növényvadászat projekt idén január 20 és március 20 között várja a virágzó növények megfigyeléseit. Emellett Magyarország csatlakozik a City Nature Challenge nemzetközi kezdeményezéshez is, amely során áprilisban Budapest és Debrecen élővilágát térképezik fel egy négynapos, nyitott esemény keretében.

Advertisement

A természetvédelem jövője egyre inkább azon múlik, mennyire tudjuk bevonni a társadalmat az adatgyűjtésbe. A biodiverzitás megőrzéséhez nemcsak szakemberekre, hanem figyelmes megfigyelőkre is szükség van – akár egy okostelefonnal a zsebükben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák