Zöldinfó
Rangos környezetvédelmi díj oklevelét nyerte el azbeszttel kapcsolatos kutatásaival a Széchenyi István Egyetem oktatója
A fenntartható környezetbiztonság megvalósítását szolgáló oktatási és kutatási tevékenysége elismeréseként a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének 2024-es Környezet Védelméért díj ifjúsági kategóriájának oklevelét nyerte el a győri Széchenyi István Egyetem oktatója, Macher Gergely Zoltán. Az intézmény Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszékén tanársegédként dolgozó, többek között az azbeszt hatásait kutató fiatal szakember a 24. Országos Környezetvédelmi Találkozó és a Környezet Védelméért Díjátadó Gálán vette át az elismerést.
Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)
Már a környezetmérnöki alapképzésen is az azbeszttartalmú anyagok hulladékgazdálkodási kihívásairól és környezeti hatásairól írtam szakdolgozatomat, majd a mesterképzés alatt a téma vízminőség-védelmi kérdéseivel kezdtem foglalkozni. Az évek során vizsgáltam az azbesztet tartalmazó tetőfedésekről összegyűjtött csapadékvíz minőségében bekövetkezett változást, az így felhasznált öntözővízre adott növényi reakciókat, a városi zöldterületek érintettségét, de még a takarmánynövényekre gyakorolt hatást is. Az elmúlt egy évben pedig a probléma társadalmi aspektusa is a munkám részévé vált: fontos feladatomnak tekintem az azbeszttartalmú anyagokkal összefüggő információs szegénység csökkentését és a tudásátadást – mondta el Macher Gergely Zoltán, aki jelenleg a Széchenyi István Egyetem Wittmann Antal Növény-, Állat- és Élelmiszer-tudományi Multidiszciplináris Doktori Iskolájának doktorandusza, valamint az Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszék tanársegédje.
A fiatal kutatót a témában folytatott kiemelkedő tudományos tevékenységéért tanszékvezetője, dr. Torma András jelölte a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége 2024-es Környezet Védelméért díjának ifjúsági kategóriájában, amelynek oklevelét a szakmai zsűri döntése alapján el is nyerte. Kitüntetését ünnepélyes keretek között vette át Budapesten, a 24. Országos Környezetvédelmi Találkozó és a Környezet Védelméért Díjátadó Gálán. A rangos elismerést kutatásai mellett tanszéki tehetséggondozási munkájával, ESG-szakterületen végzett magas szintű oktatói tevékenységével és szakmai hallgatói közösségépítő kezdeményezéseivel érdemelte ki.
Hatalmas megtiszteltetés ez az oklevél, ugyanakkor nagy felelősség is, hiszen választott szakterületem Magyarországon egyelőre kevésbé kutatott, de kifejezetten releváns és egyre aktuálisabb a környezetvédelem szempontjából – fogalmazott a díjazott, aki számos egyetemek közötti együttműködésben vesz részt a minél eredményesebb kutatás-fejlesztés érdekében. Hozzátette: az azbeszttartalmú anyagok vizsgálata igazi interdiszciplináris téma, mert hatása növényekre, állatokra és emberekre ugyanúgy jelentős, a környezetvédelmi szempontok mellett pedig társadalmi kérdéseket is felvet.
Forrás: Széchenyi István Egyetem
Zöldinfó
Kiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
Megkezdődött Magyarország legértékesebb vízicsiga-élőhelyének fejlesztése.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Mintegy 610 millió forint európai uniós forrásból indul el az a fejlesztés, amely jelentősen javítja a világon kizárólag Kácson előforduló kácsi patakcsiga természetes élőhelyének állapotát – írja az alternativenergia.hu. Tállai András, az agrártárca parlamenti államtitkára, aki egyben a térség országgyűlési képviselője felidézte Kács gazdag múltját, amely már a honfoglalás idején – a krónikák szerint Örs vezér révén – is szerepet kapott, és fontos része hazánk korai történetének. A bencés szerzetesek az 1200-as években monostort építettek a településen, valamint ők hozták létre a kácsi fürdőt, Magyarország legrégebbi fürdőjét, amely 1931-ben ünnepelte fennállásának 500 éves jubileumát – írták.
Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a volt fürdő területe a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonába kerülhetett, ahol felfedezték az ország legértékesebb vízicsiga-élőhelyét. Ez a most induló fejlesztés nemcsak a ritka fajok megőrzését szolgálja, hanem Kács település fellendülését is elősegíti – tették hozzá. “A fokozottan védett fekete bödöncsiga kácsi élőhelyének védelme, hosszú távú megőrzésének megalapozása” elnevezésű KEHOP Plusz átfogó célja a források és a patak medrében felhalmozódott iszapborítás csökkentése és iszapbemosódás bekövetkeztének megakadályozása – emelte ki Rácz András.
Kifejtette, hogy Kács hidrológiai, hidrogeológiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű területe ad otthont a hideg- és langyos forrásokból táplálkozó Kácsi-patak egyedülálló csigafaunájának. A patak langyos vizű ágában él az egyedülálló kácsi patakcsiga mellett a fokozottan védett fekete bödöncsiga, amely ősei már a pleisztocén idején jelen voltak a mai Kárpát-medence területén. A faj a mainál melegebb klíma utáni jégkorszakokat a bővízű, állandóan langyos forrásokban élte túl. A településen kívül csupán két osztrák és egy szlovén előfordulása van a világon, élőhelyének megőrzése ezért kiemelt feladat, csakúgy, mint a védett, bennszülött tornai patakcsiga és a fekete bödöncsiga egy jellegzetes kísérőfaja, a szintén védett folyamcsiga is – áll a közleményben.
A 2028. december 31-ig tartó programnak köszönhetően a területen a hordalékfogó műtárgyat és a hordalékfogó rácsot is felújítják, mely segít megelőzni a meder feliszapolódásához vezető korábbi havária helyzeteket. A csatorna aljának tisztításával helyreáll az élőhely egy részének iszapmentes állapota. A volt kácsi fürdő épülete egy langyos vizű forrás, a Tükör-forrás fölé épült. A felújítás során megvalósul a létesítmény alatt futó alagút falának stabilizálása és az iszap eltávolítása is. Az ingatlan területén található kisebb romos, balesetveszélyes épület bontására, valamint a terület bemutathatóságának megalapozására, továbbá a Tükör-forrást magába foglaló épület ajtóinak zárhatóvá tételére, az épület lekerítésére is sor kerül. A felújítás során felszámolják az inváziós strucctoll-süllőhínár-állományt is – tudatta az AM. A természetvédelmi fejlesztéseket csak a helyiek egyetértésével lehet sikeresen megvalósítani, ezért elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása – zárta beszédét Rácz András a közlemény szerint.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTuristalátványosság lett a velencei delfinből, de a hatóságok óva intenek a közeledéstől
