Zöldinfó

RestPoll projekt: A beporzók élőhelyeinek helyreállítása Európában

A RestPoll projekt célja a beporzók élőhelyeinek tartós helyreállítása és összekapcsolása Európában.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2024-01-07

Szerző:

Vanessza

A projekt a Freiburgi Egyetem vezetésével 2023 októberében kezdődött és négy évig tart. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Piross Sándor és Demeter Imre tudományos munkatársak vezetésével a projekt hazai kutatási tevékenységeit irányítja. A kutatások a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területein fognak zajlani a következő években. A Restpoll célja, hogy a társadalom számára hatékony eszközöket biztosítson a vadon élő beporzók csökkenésének megfordításához, és Európát a beporzók védelmének terén globális vezető szerephez juttassa.

A beporzók élőhelyeinek helyreállítása

A beporzók és az általuk nyújtott beporzási ökoszisztéma-szolgáltatás csökkenésének ellensúlyozásához fontos a virágzó élőhelyek és fészkelőhelyeik helyreállítása. Védelmük nem csak a biológiai sokféleség, hanem a mezőgazdasági terméshozamok és az élelmiszerbiztonság szempontjából is fontos.

A RestPoll a gazdálkodóktól kezdve a kormányokig minden érintett féllel együttműködve arra összpontosít, hogy hatékony intézkedéseket és ágazatközi megközelítéseket alkalmazzon a beporzók és ökoszisztéma-szolgáltatásaik helyreállítása érdekében. A RestPoll központi eleme a beporzó élőhelyek helyreállítását célzó esettanulmányi területek és „Élő Laboratóriumok” hálózatának (Living Labs) létrehozása. Az „Élő Laboratóriumok” Európát átölve közös kutatás, oktatás és tudáscsere egyedülálló központjai lesznek. A tizennégy európai ország tizennyolc esettanulmányi területeinek kezelői már részben meg is kezdték az élőhelyek rehabilitációját a RestPoll kutatóival együttműködve.

A RestPoll konzorcium tizenhat ország szakértelmét egyesíti. A projektpartnerek egy szakértő, szenvedélyes és kreatív csapatban fognak össze, melyet természet- és társadalomtudósok, huszonhárom kutatóintézet, egy civil szervezet, három vállalat, három minisztérium és egy nemzeti park képviselői alkotnak. A projekt különböző társadalmi, ökológiai és politikai szinteken újonnan kidolgozott részvételi módszerekkel vonja be az élelmiszer-ellátási lánc résztvevőit.

Projektindító találkozó Lundban, Svédországban

Az első találkozót, amelyen minden projektpartner részt vett, november 28-án és 29-én tartották a svédországi Lundban. A találkozón lehetőség nyílt a projekt résztvevői számára, hogy személyesen vitathassák meg, hogyan érhetik el a projekt ambiciózus céljait. A projektpartnerek áttekintést adtak az egyes munkacsomagokról, és megbeszéléseket tartottak az adatgyűjtéssel és a szakpolitikák kialakításával kapcsolatos egyes témákban.

Alexandra-Maria Klein a projekt főkoordinátora, a Lundi Egyetem vendégprofesszora, nagy izgalommal várta a többszereplős rehabilitációs projekt elindítását.

„A projekt Európa-szerte támogatni fogja a földhasználat átalakítását a biológiai sokféleséget támogató és termékeny tájak irányába.” – Alexandra-Maria Klein

A RestPoll weboldal elindítása

A lundi projektindító rendezvényen elindult a projekt honlapja is: www.restpoll.eu. A weboldal ösztönzi a tapasztalatcserét, fontos háttéradatokat és friss híreket nyújt a projektről, bemutatja annak további terveit és elért mérföldköveit.

A projekt az Európai Unió Horizont Európa keretprogramja által a 101082102 számú támogatási megállapodás keretében kapott támogatást.

Forrás: Ökológiai Kutatóközpont

Kapcsolódó tartalom:beporzás beporzó gazdaság környezetvédelem rovar virág

Zöldinfó

Versenyképességi válság az EU-ban? – Magyar vezetők szerint új irányra van szükség

Magyarország energiaszuverenitásának erősítése érdekében 13 milliárd forintos vállalati innovációs program indul a Jedlik Ányos Energetikai Programban.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2025-08-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Hankó Balázs úgy fogalmazott, hogy az innovációt erősítő programmal a kormány célja a magyar tulajdonú vállalatok versenyképességének javítása és összekapcsolása az egyetemekkel, hogy Magyarország 2030-ra Európa tíz legjobb innovátora közé tartozzon – írja az alternativenergia.hu. Büszkék lehetünk az innovációban elért eredményeinkre – emelte ki a tárcavezető, megemlítve a Neumann János-programot, amelynek fókuszában az egyetemek, valamint a kutatóintézetek és a gazdaság összekapcsolása áll. Az innovációra fordított kiadások tíz év alatt háromszorosára, 1066 milliárd forintra emelkedtek, a kutatásban-fejlesztésben dolgozók száma kétszeresére, a doktoranduszok száma pedig 50 százalékkal nőtt. A szabadalmi bejelentések száma tavaly 35 százalékkal 593-ra emelkedett és 12 magyar egyetem szerepel a világ legjobb öt százalékában – sorolta.

Hankó Balázs megjegyezte, hogy gazdaságilag és tudományosan is szorul vissza az Európai Unió a versenytársaihoz képest. A Draghi-jelentés rámutatott arra, hogy versenyképességi vákuumban van az Európai Unió, az új uniós hétéves költségvetési javaslat még inkább mélyíti ezt a versenyképességi deficitet. A tervezet szerint a források 20 százaléka menne Ukrajnába, 10 százaléka a felvett hitelekre és 5 százalék a brüsszeli bürokrácia további növelésére – mondta. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az új költségvétési javaslatban a kutatás-innovációs forrásoknak csak 8 százaléka jutna a 2004-ben csatlakozott tagállamoknak, míg több mint 90 százalékát a nyugati-európai országok kapnák.

Lantos Csaba elmondta, az Energetikai kutatás-fejlesztési projektek támogatása című pályázatra mikro-, kis- és középvállalatok jelentkezését várják. Társadalmi konzultáció után döntöttek az igényelhető minimális támogatási összeg csökkentéséről, a vállalatok így 100 és 600 millió forint közötti forrásra pályázhatnak, amelyből innovatív energiatechnológiai fejlesztéseket valósíthatnak meg. A program célja, hogy új, innovatív termékkel, technológiai megoldásokkal álljanak elő a vállalkozások, amelyek később exportképes terméket eredményeznek, ezzel együtt az ország energiaszuverenitását erősítsék – fogalmazott. Összesen 11 célterületet jelöltek meg a pályázatban, köztük van a nem biológiai eredetű megújuló hidrogén előállítása elektrolízises módszerrel, hulladékhő-hasznosítási technológiák, az akkumulátorok élettartamának optimalizálása, valamint a hatékony és környezetbarát energetikai újrahasznosítási vagy épületenergetikai és energiahatékonysági megoldások,

Lantos Csaba elmondta, hogy a Jedlik Ányos-programban megvalósuló vállalati innovációs program illeszkedik az uniós klímacélokhoz, így a Fit for 55 uniós klímavédelmi csomaghoz is, amely az uniós károsanyag-kibocsátás legalább 55 százalékos csökkentését írja elő. Magyarország a célok teljesítésében az uniós átlagnál jobban teljesít – jegyezte meg. A pályázati felhívás részletei péntektől elérhetők a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) honlapján.

Tovább olvasom