Zöldinfó

RestPoll projekt: A beporzók élőhelyeinek helyreállítása Európában

A RestPoll projekt célja a beporzók élőhelyeinek tartós helyreállítása és összekapcsolása Európában.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2024-01-07

Szerző:

Vanessza

A projekt a Freiburgi Egyetem vezetésével 2023 októberében kezdődött és négy évig tart. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Piross Sándor és Demeter Imre tudományos munkatársak vezetésével a projekt hazai kutatási tevékenységeit irányítja. A kutatások a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területein fognak zajlani a következő években. A Restpoll célja, hogy a társadalom számára hatékony eszközöket biztosítson a vadon élő beporzók csökkenésének megfordításához, és Európát a beporzók védelmének terén globális vezető szerephez juttassa.

A beporzók élőhelyeinek helyreállítása

A beporzók és az általuk nyújtott beporzási ökoszisztéma-szolgáltatás csökkenésének ellensúlyozásához fontos a virágzó élőhelyek és fészkelőhelyeik helyreállítása. Védelmük nem csak a biológiai sokféleség, hanem a mezőgazdasági terméshozamok és az élelmiszerbiztonság szempontjából is fontos.

A RestPoll a gazdálkodóktól kezdve a kormányokig minden érintett féllel együttműködve arra összpontosít, hogy hatékony intézkedéseket és ágazatközi megközelítéseket alkalmazzon a beporzók és ökoszisztéma-szolgáltatásaik helyreállítása érdekében. A RestPoll központi eleme a beporzó élőhelyek helyreállítását célzó esettanulmányi területek és „Élő Laboratóriumok” hálózatának (Living Labs) létrehozása. Az „Élő Laboratóriumok” Európát átölve közös kutatás, oktatás és tudáscsere egyedülálló központjai lesznek. A tizennégy európai ország tizennyolc esettanulmányi területeinek kezelői már részben meg is kezdték az élőhelyek rehabilitációját a RestPoll kutatóival együttműködve.

A RestPoll konzorcium tizenhat ország szakértelmét egyesíti. A projektpartnerek egy szakértő, szenvedélyes és kreatív csapatban fognak össze, melyet természet- és társadalomtudósok, huszonhárom kutatóintézet, egy civil szervezet, három vállalat, három minisztérium és egy nemzeti park képviselői alkotnak. A projekt különböző társadalmi, ökológiai és politikai szinteken újonnan kidolgozott részvételi módszerekkel vonja be az élelmiszer-ellátási lánc résztvevőit.

Projektindító találkozó Lundban, Svédországban

Az első találkozót, amelyen minden projektpartner részt vett, november 28-án és 29-én tartották a svédországi Lundban. A találkozón lehetőség nyílt a projekt résztvevői számára, hogy személyesen vitathassák meg, hogyan érhetik el a projekt ambiciózus céljait. A projektpartnerek áttekintést adtak az egyes munkacsomagokról, és megbeszéléseket tartottak az adatgyűjtéssel és a szakpolitikák kialakításával kapcsolatos egyes témákban.

Alexandra-Maria Klein a projekt főkoordinátora, a Lundi Egyetem vendégprofesszora, nagy izgalommal várta a többszereplős rehabilitációs projekt elindítását.

„A projekt Európa-szerte támogatni fogja a földhasználat átalakítását a biológiai sokféleséget támogató és termékeny tájak irányába.” – Alexandra-Maria Klein

A RestPoll weboldal elindítása

A lundi projektindító rendezvényen elindult a projekt honlapja is: www.restpoll.eu. A weboldal ösztönzi a tapasztalatcserét, fontos háttéradatokat és friss híreket nyújt a projektről, bemutatja annak további terveit és elért mérföldköveit.

A projekt az Európai Unió Horizont Európa keretprogramja által a 101082102 számú támogatási megállapodás keretében kapott támogatást.

Forrás: Ökológiai Kutatóközpont

Kapcsolódó tartalom:beporzás beporzó gazdaság környezetvédelem rovar virág

Zöldinfó

Szőlőültetvények ezrei újultak meg, tovább erősödik a hazai borágazat

Támogatásokkal és intézkedésekkel segíti az agrártárca a szőlő- és borágazatot.

Létrehozva:

6 másodperc telt el a létrehozás óta

2026-02-06

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye idézte Hubai Imrét, az AM mezőgazdaságért felelős államtitkárát, aki a 8. BorÉRT konferencián, Budapesten elmondta, a magyar bor páratlan nemzeti kincs, amely gazdasági, kulturális és közösségi értéket is képvisel. A mögötte álló szőlő- és borágazat stratégiai jelentőségű, ezért a kormány fennmaradását és versenyképességének erősítését forrásokkal és célzott intézkedésekkel is támogatja. Hubai Imre kiemelte, hogy az ágazat megújításának egyik alapköve a hegyközségi rendszer átalakítása volt, amelynek köszönhetően megerősödött a szakmai érdekképviselet és egyszerűbbé vált az ügyintézés. A hegybírói rendszer központi irányítása stabil alapot teremtett az egyablakos adminisztráció kiépítéséhez. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a termelők kiszámíthatóbb és átláthatóbb működési környezetben gazdálkodhassanak.

A kormány az elmúlt években jelentősen csökkentette a borászatokat terhelő adminisztrációt és költségeket. Az új jövedéki és borjogi szabályozások egyszerűsítették a nyilvántartásokat, bevezették a kisüzemi bortermelői státuszt, valamint megkönnyítették a helyben történő értékesítést. Emellett a hulladékgazdálkodási szabályok bevezetésekor a bortermelők jelentős pénzügyi és adminisztratív kedvezményekben részesültek – ismertette az államtitkár. Hubai Imre közölte, hogy a kormány hosszú távra szólóan, a változó körülményekhez alkalmazkodva támogatásokat biztosít a szőlőültetvények korszerűsítéséhez, a borászati beruházásokhoz, valamint az innovációs és marketingcélok megvalósításához. A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében csaknem 112 millió eurós keretösszeg áll rendelkezésre ezekre a célokra 2027-ig.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és a borászati beruházásokra irányuló támogatások az elmúlt másfél évtizedben kézzelfogható eredményeket hoztak: 2010 óta mintegy 35 ezer hektár szőlőültetvény újult meg, mintegy 88 milliárd forint támogatással, míg a borászati beruházásokra több mint 21 milliárd forint jutott. A szőlőültetvények szerkezetátalakítási beruházási támogatásaira tavaly év végén lehetett pályázni, a kérelmek elbírálása folyamatban van. Az agrártárca kiemelt figyelmet fordít a szőlő aranyszínű sárgaság betegség elleni fellépésre is. A kormányzat egy hét elemből álló országos akciótervet fogadott el 2025 őszén, amely eleme volt a felderítés, a laboratóriumi kapacitások növelése, valamint egy országos növényvédő szeres védekezési program és az elérhető növényvédő szerek körének bővítése is. A tavaly őszi tapasztalatokra építve az idei évre vonatkozó intézkedések előkészítése is megkezdődött már – jegyezte meg Hubai Imre az AM közleményében.

Tovább olvasom