Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Román külügyminiszter: Románia biztosítja jelenleg Moldova áramszükségletének több mint 90 százalékát

Bogdan Aurescu román külügyminiszter szerint Románia biztosítja jelenleg a Moldovai Köztársaság villamosenergia-szükségletének több mint 90 százalékát.

Létrehozva:

|

A román diplomácia vezetője a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva beszélt erről szombaton, kijelentéseit az Agerpres hírügynökség idézte. Megjegyezte: energetikai szempontból Moldova nagyon nehéz helyzetben van, hiszen az ország mind a földgáz, mind a villamos energia tekintetében száz százalékban külső forrásoktól függ. A tárcavezető emlékeztetett: amióta Ukrajna az orosz rakétatámadások következtében leállította az áramexportot, Románia szállít villamos energiát a Moldovai Köztársaságnak, az ország áramszükségletének több mint 90 százalékát biztosítva jelenleg. A miniszter hozzátette, emellett fűtőolajat és 130 ezer köbméter tűzifát is küldtek a szomszédos országnak. “Ugyanakkor továbbra is kérjük a nemzetközi közösséget, nyújtson támogatást a Moldovai Köztársaságnak, hogy vásárolhasson energiát a szabad piacon” – tette hozzá.

A minisztert Románia schengeni térséghez való csatlakozásáról is kérdezték. Aurescu szerint Hollandia még nem hozott döntést a kérdésben, ezért van még lehetőség arra, hogy politikai, diplomáciai, technikai lépéseket tegyenek a csatlakozás elősegítése érdekében. “Mi azon dolgozunk, hogy minél előbb eredményt érjünk el, legyen az a bel- és igazságügyi tanács decemberi ülésén vagy máskor” – magyarázta. A miniszter felidézte: nemrég Nicolae Ciucă miniszterelnök arra kérte Románia európai parlamenti képviselőit és politikusait, hogy ne támadják Hollandiát ebben az időszakban. “Okosan, érvelve, diplomatikusan kell dolgozni, a frusztrációk és a követelőző retorika nem vezet eredményre. Ezek csak arra jók, hogy növeljék a vita politikai tétjét, vagy ellenérzéseket keltsenek, amelyekre most nincs szükség” – nyomatékosította.

mti

Advertisement

Zöldinfó

Tovább apadnak a folyók: történelmi mélyponton a Duna és a Dráva vízszintje

A Dráván már több helyen megdőlt a valaha mért legalacsonyabb vízszint.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Duna mellett a Dráván is megdőlt a valaha mért legalacsonyabb vízszint, és a tartósan alacsony vízállás az időjárási előrejelzések szerint még legalább egy hétig fennmaradhat a két folyón – írja az alternativenergia.hu. Az orfűi tórendszer, azon belül a legnagyobb, a Pécsi-tó vízállása nem marad el a szokásostól – közölte az Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság az MTI érdeklődésére. Tájékoztatásuk szerint a két folyón a nyári időszakban kialakult csapadékhiányos időjárás és a vízgyűjtő területeken elmaradó számottevő csapadék következtében kisvizes állapotok alakultak ki, ilyenek a Dráva magyarországi szakaszán az elmúlt években egyre gyakrabban fordulnak elő. A Dráván Barcsnál megdőlt a valaha mért legkisebb vízszint, a 2022-es rekordhoz képest július 23-án 9 centiméterrel volt lejjebb a vízszint (-182 centiméter), míg Szentborbásnál a múlt hét során több alkalommal is -108 centiméter volt a vízállás, amely 3 centiméterrel alacsonyabb az eddig mért legkisebb vízszintnél. A múlt héten Drávaszabolcson bár nem haladta meg, de elérte az eddigi minimumot (-55 centiméter) az érték. E folyón körülbelül 180-190 köbméter víz folyik le másodpercenként.

A Duna mohácsi szakaszán szintén tartósan alacsony vízállások figyelhetők meg. Az év első felét is döntően kisvizes időszak jellemezte, amelyet csak rövid ideig tartó vízszintemelkedések szakítottak meg. Dunaszekcsőnél a vízállás 52 centiméterrel alacsonyabb a 2018-ban mért rekordnál. Mohácsnál folyamatosan csökken a valaha mért legkisebb vízszint. Az eddigi 2018-as rekordhoz képest 57 centiméterrel van lejjebb a vízszint. A folyó vízhozama jelenleg 750 köbméter másodpercenként. A külföldi vízgyűjtőkön – amelyek döntően meghatározzák a két nagy folyó vízjárását – nem várható jelentős mennyiségű csapadék az elkövetkezendő bő hét során, így a következő napokban, illetve hetekben továbbra is alacsony vízállások valószínűsíthetők, kisebb ingadozásokkal – írták.

A helyiek kedvelt üdülőhelyének legnagyobb tava, a Pécsi-tó és az orfűi tórendszer térségében a júliusban lehullott csapadék mennyisége jelentősen meghaladta az ország más részein mért mennyiségeket, ennek köszönhetően a Pécsi-tó vízállása 607 centiméter, ezzel nem marad el a szokásostól. Nem kell attól tartani, hogy belátható időn belül a Pécsi-tavon az egyébként ebben az időszakban megszokottnál lényegesen jelentősebb vízálláscsökkenés következik be – írták. Mindemellett a Pécsi-tó stabilitása lehetővé teszi, hogy ha az alsó tavaknál esetlegesen problémák merülnek fel, akkor a Pécsi-tóból pótolják azok vizét – tették hozzá.

Advertisement

A DDVIZIG felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján a tartós kisvizes időszakok egyre gyakoribbá és hosszabbá válnak, ami összhangban van a klímaváltozás hatásaival. A természetes vízkészletek megőrzése és a vízzel való takarékos gazdálkodás ezért egyre nagyobb jelentőséget kap – rögzítették. A folyók aktuális vízállásai és hidrológiai adatai folyamatosan nyomon követhetők az Országos Vízügyi Főigazgatóság nyilvános vízügyi információs felületein a vizugy.hu és a hydroinfo.hu oldalakon – jelezték.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák