Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Románia 60 százalékos extraprofitadót vetett ki a fosszilis tüzelőanyag-ágazatra

Romániában 60 százalékos extraprofitadót vetnek ki a nyerskőolaj-, földgáz-, szén- és finomítói ágazatban tevékenykedő vállalatokra: az erről szóló sürgősségi rendeletet szerdán fogadta el a bukaresti kormány.

Létrehozva:

|

Mihai Diaconu, a pénzügyminisztérium államtitkára a kormányülést követő sajtótájékoztatón azt mondta: Bukarest az emelkedő energiaárak által súlyosan érintett háztartások védelméhez rendel többletforrásokat amikor az EU tanácsának októberben elfogadott, a magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásról szóló rendeletét alkalmazza. Az államtitkár szerint más uniós tagállamok is hasonlóan jártak el, például Hollandia, Franciaország és Németország 33, Írország 75, Olaszország 50, Csehország 60, Görögország pedig 90 százalékos szolidaritási hozzáárulásra kötelezte azokat a cégeket, amelyeket a háborús helyzet miatt kialakult válság kiugróan magas, előre nem látható többletnyereséghez juttatott.

Romániában a 60 százalékos extraprofitadót az éves nyereség azon részére kell kifizetniük a fosszilis tüzelőanyag-szektorban tevékenykedő vállalatoknak, amely több mint 20 százalékkal meghaladja a 2018-2021-es időszak éves átlagnyereségét. Az ebből származó költségvetési többletforrások legalább 70 százalékát stratégiai beruházásokra, az energetikai hatékonyság növelésére és megújuló energiatermelésre fordítják. A 2022-es többletnyereségnek megfelelő szolidaritási hozzájárulás 2023. június 25-ig, a 2023-as extraprofit után járó adót pedig 2024. június 25-ig kell befizetniük az érintett energiavállalatoknak – magyarázta az államtitkár. Diaconu szerint az extraprofitadóból “pesszimista becsléssel” is mintegy 3,9 milliárd lejnyi (318 milliárd forint) többletbevétele származhat jövőre a román költségvetésnek.

Advertisement

Zöldinfó

Metán, a „láthatatlan üvegházhatású gáz”: magyar projekt az emisszió visszaszorításáért

Eredményesen zárult az FGSZ Földgázszállító és a Miskolci Egyetem kutatás-fejlesztési projektje.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Sikeresen zárult az FGSZ Földgázszállító Zrt. és a Miskolci Egyetem hároméves kutatás-fejlesztési projektje, amelynek célja egy olyan rendszer létrehozása volt, amely alkalmas a hazai nagynyomású földgázszállító rendszeren előforduló metánkibocsátások mérésére – írja az alternativenergia.hu. A prototípust Miskolc közelében, a kistokaji gázátadó állomáson telepítették és tesztelték az elmúlt három év során. A közlemény szerint a projekt világszinten is újszerűnek tekinthető, és hosszú távon új eljárásrendek kialakítását is elősegítheti a metán, mint erősen üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentésének érdekében. A gázipari tevékenységből származó metánemisszió vizsgálata az utóbbi években számos kiemelt nemzetközi kutatást és programot hívott életre. A metán ugyanis a szén-dioxid mellett az egyik legjelentősebb üvegházhatású gáz, amelynek globális éghajlatfelmelegedési-potenciálja 20 évvel a kibocsátás után is több mint 80-szor nagyobb, mint a szén-dioxidé. A metánkibocsátás mérséklése, követése és szabályozása emiatt mára globális törekvés – jelezték.

A projekt széleskörű nemzetközi szakirodalom-kutatással indult, amelynek keretében a szakértők az iparágban jellemző metánszivárgás keletkezésével, terjedésének áramlástani fizikájával, mérésének módszereivel foglalkoztak, majd feltérképezték az elérhető érzékelő-mérő műszerek körét. Ezekre az ismeretekre alapozva megépítettek egy mintaállomást a hazai földgázszállítás egyik meghatározó létesítménye, a kistokaji gázátadó területén. Az állomás nemcsak érzékeli és méri az objektumon fellépő metánszivárgást, de alkalmas a mérési adatok gyűjtésére, valamint feldolgozására egy távoli, saját hardver- és szoftverfejlesztést tartalmazó szerveren. A mért adatokból a projekt keretében kidolgozott matematikai modellek szimulálják a teljes állomás metánkibocsátásának mértékét – ismertették a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák