Mihai Diaconu, a pénzügyminisztérium államtitkára a kormányülést követő sajtótájékoztatón azt mondta: Bukarest az emelkedő energiaárak által súlyosan érintett háztartások védelméhez rendel többletforrásokat amikor az EU tanácsának októberben elfogadott, a magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásról szóló rendeletét alkalmazza. Az államtitkár szerint más uniós tagállamok is hasonlóan jártak el, például Hollandia, Franciaország és Németország 33, Írország 75, Olaszország 50, Csehország 60, Görögország pedig 90 százalékos szolidaritási hozzáárulásra kötelezte azokat a cégeket, amelyeket a háborús helyzet miatt kialakult válság kiugróan magas, előre nem látható többletnyereséghez juttatott.

Romániában a 60 százalékos extraprofitadót az éves nyereség azon részére kell kifizetniük a fosszilis tüzelőanyag-szektorban tevékenykedő vállalatoknak, amely több mint 20 százalékkal meghaladja a 2018-2021-es időszak éves átlagnyereségét. Az ebből származó költségvetési többletforrások legalább 70 százalékát stratégiai beruházásokra, az energetikai hatékonyság növelésére és megújuló energiatermelésre fordítják. A 2022-es többletnyereségnek megfelelő szolidaritási hozzájárulás 2023. június 25-ig, a 2023-as extraprofit után járó adót pedig 2024. június 25-ig kell befizetniük az érintett energiavállalatoknak – magyarázta az államtitkár. Diaconu szerint az extraprofitadóból “pesszimista becsléssel” is mintegy 3,9 milliárd lejnyi (318 milliárd forint) többletbevétele származhat jövőre a román költségvetésnek.