Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Románia 60 százalékos extraprofitadót vetett ki a fosszilis tüzelőanyag-ágazatra

Romániában 60 százalékos extraprofitadót vetnek ki a nyerskőolaj-, földgáz-, szén- és finomítói ágazatban tevékenykedő vállalatokra: az erről szóló sürgősségi rendeletet szerdán fogadta el a bukaresti kormány.

Létrehozva:

|

Mihai Diaconu, a pénzügyminisztérium államtitkára a kormányülést követő sajtótájékoztatón azt mondta: Bukarest az emelkedő energiaárak által súlyosan érintett háztartások védelméhez rendel többletforrásokat amikor az EU tanácsának októberben elfogadott, a magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásról szóló rendeletét alkalmazza. Az államtitkár szerint más uniós tagállamok is hasonlóan jártak el, például Hollandia, Franciaország és Németország 33, Írország 75, Olaszország 50, Csehország 60, Görögország pedig 90 százalékos szolidaritási hozzáárulásra kötelezte azokat a cégeket, amelyeket a háborús helyzet miatt kialakult válság kiugróan magas, előre nem látható többletnyereséghez juttatott.

Romániában a 60 százalékos extraprofitadót az éves nyereség azon részére kell kifizetniük a fosszilis tüzelőanyag-szektorban tevékenykedő vállalatoknak, amely több mint 20 százalékkal meghaladja a 2018-2021-es időszak éves átlagnyereségét. Az ebből származó költségvetési többletforrások legalább 70 százalékát stratégiai beruházásokra, az energetikai hatékonyság növelésére és megújuló energiatermelésre fordítják. A 2022-es többletnyereségnek megfelelő szolidaritási hozzájárulás 2023. június 25-ig, a 2023-as extraprofit után járó adót pedig 2024. június 25-ig kell befizetniük az érintett energiavállalatoknak – magyarázta az államtitkár. Diaconu szerint az extraprofitadóból “pesszimista becsléssel” is mintegy 3,9 milliárd lejnyi (318 milliárd forint) többletbevétele származhat jövőre a román költségvetésnek.

Advertisement

Zöldinfó

Energetikai önállóság és élhető vidék: komplex fejlesztések indulnak a Szigetközben

Mintegy 3,39 milliárd forintból energetikai korszerűsítési program indul a Szigetköz 34 településén; a cél egyebek mellett az, hogy a térség energetikai átállásának előmozdítása és az, hogy növekedjen a megújuló energiaforrások aránya.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta, hogy a vidék alkotja Magyarország gerincét, és a Szigetköz az önkormányzatokkal való szoros együttműködésnek is köszönhetően él és virágzik – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt években a magyar falu visszakapta méltó rangját, a kormány pedig azon dolgozik, hogy a sikeres együttműködésekre építve Magyarország 2030-ra Európa egyik legélhetőbb országa legyen – tette hozzá. Felidézte, hogy az elmúlt években a térségben számos olyan fejlesztés valósult meg, amelyek előre jelezték, milyen irányba érdemes továbbhaladni. Ilyen fejlesztés volt egyebek mellett Kimlén a nemzetiségi általános iskola energetikai korszerűsítése és a Csónakház tetőterében a turistaszálló kialakítása. Ezek a kezdeményezések megmutatták, hogy helyi összefogással kézzelfogható eredményeket lehet elérni – fűzte hozzá. Kiemelte, hogy az Élő Delta program új fejezetet nyit a Szigetköz életében. Elmondta, hogy a programban 34 szigetközi településen valósulnak meg közintézményekben, közösségi helyeken megújuló energiaforrásokra épülő, energiahatékonysági fejlesztések.

Korszerű, környezetbarát eszközöket szereznek be, valamint civil szervezetek tartanak szemléletformáló programokat. A fejlesztések és programok mindegyike a térség energetikai önállóságát növeli, csökkenti a károsanyag-kibocsátást és egy zöldebb, élhetőbb Szigetköz alapjait rakja le – sorolta. Nagy István hangoztatta, hogy a fejlesztés nem pusztán egy pályázat vagy egy beruházás, hanem az a lendület, ami tovább erősíti azt az összefogást, ami mindig a térség legnagyobb ereje volt. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt emelte ki, hogy a patrióta zöldpolitika helyben kezdődik, amire ez a fejlesztés is jó példa.
Elmondta, hogy a magyar zöld patrióta energiapolitika három pillérre épül, a napenergiára, az atomenergiára és a tárolásra.

Felidézte, hogy míg 2010-ben néhány tíz megawattnyi napelem volt az országban a háztetőkön, ma 300 ezer háztartást szolgál ki a napenergia több mint nyolcezer megawattal. Magyarország világelső a villamos energián belüli napenergia részarányát tekintve – mondta. Atomenergia tekintetében 2010 és 2020 között az Európai Unió akadályozta a projekteket idehaza, de az energiaválság rávilágított arra, hogy tarthatatlan ez a politika – mondta. Kiemelte, hogy a zöld energiát tárolni is kell ahhoz, hogy “megnyerjük a 2030-as éveket”. Ha ez a három rendszer jól épül fel, akkor a 2030-as évekre önellátók lehetünk villamos energiában – mondta, hozzátéve, hogy ez hatalmas teljesítmény lenne egy olyan geográfiai adottságokkal rendelkező ország számára, mint Magyarország.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák