Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Románia 60 százalékos extraprofitadót vetett ki a fosszilis tüzelőanyag-ágazatra

Romániában 60 százalékos extraprofitadót vetnek ki a nyerskőolaj-, földgáz-, szén- és finomítói ágazatban tevékenykedő vállalatokra: az erről szóló sürgősségi rendeletet szerdán fogadta el a bukaresti kormány.

Létrehozva:

|

Mihai Diaconu, a pénzügyminisztérium államtitkára a kormányülést követő sajtótájékoztatón azt mondta: Bukarest az emelkedő energiaárak által súlyosan érintett háztartások védelméhez rendel többletforrásokat amikor az EU tanácsának októberben elfogadott, a magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásról szóló rendeletét alkalmazza. Az államtitkár szerint más uniós tagállamok is hasonlóan jártak el, például Hollandia, Franciaország és Németország 33, Írország 75, Olaszország 50, Csehország 60, Görögország pedig 90 százalékos szolidaritási hozzáárulásra kötelezte azokat a cégeket, amelyeket a háborús helyzet miatt kialakult válság kiugróan magas, előre nem látható többletnyereséghez juttatott.

Romániában a 60 százalékos extraprofitadót az éves nyereség azon részére kell kifizetniük a fosszilis tüzelőanyag-szektorban tevékenykedő vállalatoknak, amely több mint 20 százalékkal meghaladja a 2018-2021-es időszak éves átlagnyereségét. Az ebből származó költségvetési többletforrások legalább 70 százalékát stratégiai beruházásokra, az energetikai hatékonyság növelésére és megújuló energiatermelésre fordítják. A 2022-es többletnyereségnek megfelelő szolidaritási hozzájárulás 2023. június 25-ig, a 2023-as extraprofit után járó adót pedig 2024. június 25-ig kell befizetniük az érintett energiavállalatoknak – magyarázta az államtitkár. Diaconu szerint az extraprofitadóból “pesszimista becsléssel” is mintegy 3,9 milliárd lejnyi (318 milliárd forint) többletbevétele származhat jövőre a román költségvetésnek.

Advertisement

Zöldinfó

Több mint 23 ezer ragadozó madarat számoltak meg a Kárpát-medencében

Elkészült a Kárpát-medence idei sasleltára.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Immáron 23. alkalommal szervezte meg az MME januárban a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel közösen a Magyarországon telelő ragadozó madarak éves számlálását. A felmérés 2018 óta a környező országok szakembereinek bevonásával zajlik, így idén is elkészülhetett a Kárpát-medence közös téli sastérképe is – olvasható a közleményben. A sastérkép 2552 sas és 320 sólyom, összesen 17 fajhoz tartozó 23 ezer 165 ragadozó madár megfigyelésével állt össze. A több mint hatszáz magyar, szlovák, szerb és román madártani szakember az egy időben végzett megfigyelések miatt “sasszinkronnak” nevezett számláláson a Kárpát-medence szinte valamennyi jelentős sas- és sólyomtelelőhelyét felmérte, így a lehető legpontosabb képet adták a ragadozómadár-fajokról és ezek egyedszámáról.

A magyarországi megfigyelések több mint 22 ezer négyzetkilométert, az ország területének több mint 20 százalékát fedték le. A felmérések a legjobb sasélőhelyekre koncentráltak, így a sasfajok szempontjából az országos állomány jelentős részét megfigyelték. A résztvevők négy sasfaj, a rétisas 1102 (tavaly 988), a parlagi sas 832 (tavaly 732), a szirti sas 3 (tavaly 3) és a fekete sas 5 (tavaly 8) példányának megfigyelését rögzítették. A madarászok különös figyelmet fordítottak a nagytestű, fokozottan védett sólyomfajokra is, így a kerecsensólyom 98 (tavaly 85), a vándorsólyom 48 (tavaly 42) és a kis sólyom 45 (tavaly 76) egyedét is sikerült megfigyelni. A négy részt vevő közép-európai országban 17 ragadozómadár-faj 23 165 (tavaly 18 486) példányát figyelték meg a szakemberek 1064 darab (tízszer tíz kilométeres) mintavételi négyzetben, közte 1513 (tavaly 1308) rétisast, 1019 (tavaly 879) parlagi sast, 14 (tavaly 8) szirti sast és 6 (tavaly 9) fekete sast.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák