Zöldinfó
Romániában ezentúl akár több ingatlanban is kedvezményes áron juthat villamos energiához a tulajdonos
Nem szükséges már nyilatkozatban megjelölniük a több lakással rendelkező romániai tulajdonosoknak, hogy melyik ingatlanban kívánnak élni a villamos energia esetében meghatározott hatósági árkedvezménnyel: a bukaresti kormány szerdai ülésén elfogadott sürgősségi rendelet szerint a jogosultság ezentúl nem az érintett személyétől, hanem a fogyasztás mértékétől függ.
Romániában – a kormány korábbi “ársapka rendeletét” módosítva – egy hónapja terjesztette ki a parlament a következő három fűtési szezonra a villamos energia és gáz fogyasztói árának hatósági korlátozását. A jogszabály a villanyáram esetében havi 100 kilowattórás fogyasztásig 68 banis (55 forint), 100 és 255 kilowattóra között 80 banis (65 forint), 255 kilowattóra felett pedig 1,3 lejes (106 forint) tarifát állapított meg kilowattóránként. A módosítások közé a parlament egy olyan rendelkezést is bevezetett, amely szerint az árkedvezményekre minden lakossági fogyasztó csak egyetlen fogyasztási helyen jogosult. A szolgáltatók szerint azonban ennek alkalmazása azt feltételezné, hogy több mint kilencmillió lakossági ügyfelüknek nyilatkozatot kellene írnia jogosultságáról, mert egyébként nem lehet tudni, melyiküknek van több lakása, és hol tartanak igényt az alacsonyabb díjszabásra.
Bár az energetikai szabályozó hatóság (ANRE) cáfolta, hogy mindenkinek nyilatkozatot kellene leadnia, ha olcsóbb áramot akar, mondván, hogy a szolgáltató a személyi szám alapján is ki tudja szűrni, ha valakinek egy másik ingatlanra is van szerződése, arra már nem tudott megnyugtató választ adni, hogy mihez kezdjenek az albérlők, akiknek a – feltehetően más ingatlannal is rendelkező, de olcsó áramra csak egy helyen jogosult – tulajdonos nevére kiállított villanyszámlát kell a legmagasabb tarifával fizetniük.
Az ANRE elismerte, hogy a bérlők csak akkor juthatnának hozzá az árkedvezményhez, ha saját nevükre kötnek szerződést az áramszolgáltatóval, de ebbe feltehetően nem sok lakástulajdonos egyezne bele, már csak azért sem, mert a bérlemények mintegy felét zsebszerződésekkel adják ki, hogy ne fizessenek utána adót. Mivel a hatóságok sem remélték, hogy a villanyszámlán elérhető megtakarítás segítene kifehéríteni a bérlakások feketepiacát, és félő volt, hogy az amúgy is kiszolgáltatott helyzetben lévő albérlők fognak rosszul járni, a kormánykoalíció úgy döntött, hogy inkább visszavonja a kritizált rendelkezést.
A bukaresti kormány szerdai közleménye szerint így havi 100 kilowattórás fogyasztásig minden lakossági fogyasztó a legalacsonyabb tarifát fogja fizetni az áramért, és csak azoknak kell saját felelősségre nyilatkozatot adniuk a szolgáltatónak, akik a fogyasztás mértékétől függetlenül a legalacsonyabb díjszabásra jogosultak: vagyis a legalább egy kiskorút egyedül nevelő szülők, a legalább három kiskorú (vagy még tanulmányait végző 26 év alatti fiatalt) eltartó családok, illetve a gyógykezelésükre elektromos orvosi műszereket használó fogyasztók.
Zöldinfó
Átalakul a magyar környezetvédelmi hatósági rendszer: új csúcsszerv alakul
Új országos környezetvédelmi főhatóság jön létre.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Új, országos illetékességű környezetvédelmi csúcsszerv, az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság jön létre 2027. január 1-jén – írja az alternativenergia.hu. A kormányrendelet értelmében a főhatóság az élő környezetért felelős miniszter irányítása alatt, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv lesz budapesti székhellyel. A szervezet a minisztériumból történő kiválással jön létre, és központi, valamint területi szervekből áll majd. A főhatóság feladatai közé tartozik a környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, géntechnológiai, állatvédelmi, erdészeti, klímavédelmi, valamint vízügyi és vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatok országos illetékességű ellátása. A rendelet célja az egységesebb szakmai gyakorlat kialakítása és a környezeti értékek védelmének megerősítése.
A szervezet kiemelt feladatot kap az akkumulátorgyártással, az ahhoz kapcsolódó tevékenységekkel és létesítményekkel, valamint az akkumulátorhulladék kezelésével összefüggő környezetvédelmi engedélyezésben és felügyeletben. Ezek az ügyek országos illetékességgel kerülhetnek a főhatóság hatáskörébe, így az akkumulátoripar környezetvédelmi felügyeletéhez kapcsolódó szakmai tudás és hatósági fellépés egy szervezetben összpontosulhat. A rendelet indokolása szerint az akkumulátorgyártás minőségi és mennyiségi bővülése, valamint az ezzel együtt keletkező akkumulátorhulladék kezelése új környezetvédelmi feladatokat jelent. A főhatóság e területen együttműködik majd az akkumulátoripar felügyeletében érintett más állami szervekkel, köztük a mérésügyi és műszaki biztonsági, az iparbiztonsági, a tűzvédelmi, a piacfelügyeleti és a fogyasztóvédelmi hatóságokkal.
A főhatóság központi szerve mellett területi Élőkörnyezet-felügyeleti Hatóságok működnek majd, amelyek a jogszabályban meghatározott illetékességi területen látják el feladataikat. A területi szervek környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, állatvédelmi, erdészeti, klímavédelmi, vízügyi és vízvédelmi ügyekben járhatnak el. A rendelet a hatósági jogorvoslati rendszerben is változást hoz. A területi hatóságok döntéseivel szemben, amennyiben a törvény fellebbezést tesz lehetővé, másodfokon a Központi Főhatóság jár el. A központi szervezet emellett szakmai irányítást is gyakorol, ellenőrzéseket végezhet, és egységes szakmai eljárásrendeket, útmutatókat dolgozhat ki.
A szervezeti átalakítás több lépcsőben valósul meg. A főhatóság és a Budapesti Élőkörnyezet-felügyeleti Hatóság 2027. január 1-jén jön létre. A kormányhivatalok egyes, környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, erdészeti, vízügyi és más kapcsolódó feladatokat ellátó szervezeti egységei 2027. július 1-jén olvadnak be a főhatóság szervezetébe. A feladatok átvételével együtt az érintett munkavállalók jogviszonyai, a feladatellátáshoz kapcsolódó vagyoni jogok, ingó- és ingatlanállomány, valamint eszközök és infrastruktúra is átkerülnek a jogutód szervezethez.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaRiasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaFelborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
-
Zöldinfó22 óra telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
