Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Romániában ezentúl akár több ingatlanban is kedvezményes áron juthat villamos energiához a tulajdonos

Nem szükséges már nyilatkozatban megjelölniük a több lakással rendelkező romániai tulajdonosoknak, hogy melyik ingatlanban kívánnak élni a villamos energia esetében meghatározott hatósági árkedvezménnyel: a bukaresti kormány szerdai ülésén elfogadott sürgősségi rendelet szerint a jogosultság ezentúl nem az érintett személyétől, hanem a fogyasztás mértékétől függ.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

|

Romániában – a kormány korábbi “ársapka rendeletét” módosítva – egy hónapja terjesztette ki a parlament a következő három fűtési szezonra a villamos energia és gáz fogyasztói árának hatósági korlátozását. A jogszabály a villanyáram esetében havi 100 kilowattórás fogyasztásig 68 banis (55 forint), 100 és 255 kilowattóra között 80 banis (65 forint), 255 kilowattóra felett pedig 1,3 lejes (106 forint) tarifát állapított meg kilowattóránként. A módosítások közé a parlament egy olyan rendelkezést is bevezetett, amely szerint az árkedvezményekre minden lakossági fogyasztó csak egyetlen fogyasztási helyen jogosult. A szolgáltatók szerint azonban ennek alkalmazása azt feltételezné, hogy több mint kilencmillió lakossági ügyfelüknek nyilatkozatot kellene írnia jogosultságáról, mert egyébként nem lehet tudni, melyiküknek van több lakása, és hol tartanak igényt az alacsonyabb díjszabásra.

Bár az energetikai szabályozó hatóság (ANRE) cáfolta, hogy mindenkinek nyilatkozatot kellene leadnia, ha olcsóbb áramot akar, mondván, hogy a szolgáltató a személyi szám alapján is ki tudja szűrni, ha valakinek egy másik ingatlanra is van szerződése, arra már nem tudott megnyugtató választ adni, hogy mihez kezdjenek az albérlők, akiknek a – feltehetően más ingatlannal is rendelkező, de olcsó áramra csak egy helyen jogosult – tulajdonos nevére kiállított villanyszámlát kell a legmagasabb tarifával fizetniük.

Az ANRE elismerte, hogy a bérlők csak akkor juthatnának hozzá az árkedvezményhez, ha saját nevükre kötnek szerződést az áramszolgáltatóval, de ebbe feltehetően nem sok lakástulajdonos egyezne bele, már csak azért sem, mert a bérlemények mintegy felét zsebszerződésekkel adják ki, hogy ne fizessenek utána adót. Mivel a hatóságok sem remélték, hogy a villanyszámlán elérhető megtakarítás segítene kifehéríteni a bérlakások feketepiacát, és félő volt, hogy az amúgy is kiszolgáltatott helyzetben lévő albérlők fognak rosszul járni, a kormánykoalíció úgy döntött, hogy inkább visszavonja a kritizált rendelkezést.

Advertisement

A bukaresti kormány szerdai közleménye szerint így havi 100 kilowattórás fogyasztásig minden lakossági fogyasztó a legalacsonyabb tarifát fogja fizetni az áramért, és csak azoknak kell saját felelősségre nyilatkozatot adniuk a szolgáltatónak, akik a fogyasztás mértékétől függetlenül a legalacsonyabb díjszabásra jogosultak: vagyis a legalább egy kiskorút egyedül nevelő szülők, a legalább három kiskorú (vagy még tanulmányait végző 26 év alatti fiatalt) eltartó családok, illetve a gyógykezelésükre elektromos orvosi műszereket használó fogyasztók.

Advertisement
Kapcsolódó tartalom:

Zöldinfó

A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon

1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

|

2026-07-27

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.

Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.

Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.

Advertisement

A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák