Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Romániában ezentúl akár több ingatlanban is kedvezményes áron juthat villamos energiához a tulajdonos

Nem szükséges már nyilatkozatban megjelölniük a több lakással rendelkező romániai tulajdonosoknak, hogy melyik ingatlanban kívánnak élni a villamos energia esetében meghatározott hatósági árkedvezménnyel: a bukaresti kormány szerdai ülésén elfogadott sürgősségi rendelet szerint a jogosultság ezentúl nem az érintett személyétől, hanem a fogyasztás mértékétől függ.

Létrehozva:

|

Romániában – a kormány korábbi “ársapka rendeletét” módosítva – egy hónapja terjesztette ki a parlament a következő három fűtési szezonra a villamos energia és gáz fogyasztói árának hatósági korlátozását. A jogszabály a villanyáram esetében havi 100 kilowattórás fogyasztásig 68 banis (55 forint), 100 és 255 kilowattóra között 80 banis (65 forint), 255 kilowattóra felett pedig 1,3 lejes (106 forint) tarifát állapított meg kilowattóránként. A módosítások közé a parlament egy olyan rendelkezést is bevezetett, amely szerint az árkedvezményekre minden lakossági fogyasztó csak egyetlen fogyasztási helyen jogosult. A szolgáltatók szerint azonban ennek alkalmazása azt feltételezné, hogy több mint kilencmillió lakossági ügyfelüknek nyilatkozatot kellene írnia jogosultságáról, mert egyébként nem lehet tudni, melyiküknek van több lakása, és hol tartanak igényt az alacsonyabb díjszabásra.

Bár az energetikai szabályozó hatóság (ANRE) cáfolta, hogy mindenkinek nyilatkozatot kellene leadnia, ha olcsóbb áramot akar, mondván, hogy a szolgáltató a személyi szám alapján is ki tudja szűrni, ha valakinek egy másik ingatlanra is van szerződése, arra már nem tudott megnyugtató választ adni, hogy mihez kezdjenek az albérlők, akiknek a – feltehetően más ingatlannal is rendelkező, de olcsó áramra csak egy helyen jogosult – tulajdonos nevére kiállított villanyszámlát kell a legmagasabb tarifával fizetniük.

Az ANRE elismerte, hogy a bérlők csak akkor juthatnának hozzá az árkedvezményhez, ha saját nevükre kötnek szerződést az áramszolgáltatóval, de ebbe feltehetően nem sok lakástulajdonos egyezne bele, már csak azért sem, mert a bérlemények mintegy felét zsebszerződésekkel adják ki, hogy ne fizessenek utána adót. Mivel a hatóságok sem remélték, hogy a villanyszámlán elérhető megtakarítás segítene kifehéríteni a bérlakások feketepiacát, és félő volt, hogy az amúgy is kiszolgáltatott helyzetben lévő albérlők fognak rosszul járni, a kormánykoalíció úgy döntött, hogy inkább visszavonja a kritizált rendelkezést.

Advertisement

A bukaresti kormány szerdai közleménye szerint így havi 100 kilowattórás fogyasztásig minden lakossági fogyasztó a legalacsonyabb tarifát fogja fizetni az áramért, és csak azoknak kell saját felelősségre nyilatkozatot adniuk a szolgáltatónak, akik a fogyasztás mértékétől függetlenül a legalacsonyabb díjszabásra jogosultak: vagyis a legalább egy kiskorút egyedül nevelő szülők, a legalább három kiskorú (vagy még tanulmányait végző 26 év alatti fiatalt) eltartó családok, illetve a gyógykezelésükre elektromos orvosi műszereket használó fogyasztók.

Advertisement

Zöldinfó

A lengyelek dönthetnének az uniós klímapolitika következményeiről

A lengyel elnök népszavazást kezdeményez az uniós klímapolitika és az energiaárak ügyében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az uniós klímapolitika lengyelországi végrehajtása és az energiaárak ügyében kezdeményez népszavazást a szenátusnál a lengyel elnök – ismertette az alternativenergia.hu. “Támogatja-e ön az uniós klímapolitikát, amely az emberek megélhetési költségeinek, az energiaáraknak, valamint a gazdasági és mezőgazdasági tevékenység költségeinek emelkedéséhez vezetett?” – így szól az államfő által javasolt népszavazási kérdés. Nawrocki felidézte: tavaly februárban, még elnökjelöltként megállapodást írt alá a legnagyobb lengyelországi szakszervezettel, a Szolidaritással, melyben megígérte: elnökké választása esetén lépéseket tesz az uniós zöld megállapodás “negatív következményeinek” megfékezésére, és ez ügyben népszavazást is kezdeményez a szenátusnál.

A népszavazás nem jelenti a környezetvédelem elutasítását, és nem irányul Lengyelország uniós tagsága ellen sem – hangsúlyozta Nawrocki. Hozzátette: a kezdeményezés arról szól, hogy a lengyelek maguk jogosultak “a változások ütemének, körének és költségeinek meghatározására”, és kifejezné azt a “szabad és szuverén döntési jogot”, amelyet a lengyelek saját sorsukat illetően alkalmaznának. A népszavazás szenátusi jóváhagyása “az állampolgárok hangja iránti tiszteletet” tükrözné, a kezdeményezés elutasítása viszont olyan döntés lenne, “amelyről a polgárok is ítéletet mondanak majd” – fogalmazott Nawrocki.

Ahhoz, hogy a lengyel parlamenti felsőház (szenátus) jóváhagyja az államfő országos népszavazási kezdeményezését, a szavazatok abszolút többségére van szükség a szenátorok legalább felének jelenlétében. Egy referendum akkor kötelező érvényű Lengyelországban, ha a választásra jogosultak több mint 50 százaléka leadja szavazatát. Az 1989-es rendszerváltás óta Lengyelországban eddig hatszor tartottak országos népszavazást, ebből kettő lett érvényes.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák