Zöldinfó
Romániában ezentúl akár több ingatlanban is kedvezményes áron juthat villamos energiához a tulajdonos
Nem szükséges már nyilatkozatban megjelölniük a több lakással rendelkező romániai tulajdonosoknak, hogy melyik ingatlanban kívánnak élni a villamos energia esetében meghatározott hatósági árkedvezménnyel: a bukaresti kormány szerdai ülésén elfogadott sürgősségi rendelet szerint a jogosultság ezentúl nem az érintett személyétől, hanem a fogyasztás mértékétől függ.
Romániában – a kormány korábbi “ársapka rendeletét” módosítva – egy hónapja terjesztette ki a parlament a következő három fűtési szezonra a villamos energia és gáz fogyasztói árának hatósági korlátozását. A jogszabály a villanyáram esetében havi 100 kilowattórás fogyasztásig 68 banis (55 forint), 100 és 255 kilowattóra között 80 banis (65 forint), 255 kilowattóra felett pedig 1,3 lejes (106 forint) tarifát állapított meg kilowattóránként. A módosítások közé a parlament egy olyan rendelkezést is bevezetett, amely szerint az árkedvezményekre minden lakossági fogyasztó csak egyetlen fogyasztási helyen jogosult. A szolgáltatók szerint azonban ennek alkalmazása azt feltételezné, hogy több mint kilencmillió lakossági ügyfelüknek nyilatkozatot kellene írnia jogosultságáról, mert egyébként nem lehet tudni, melyiküknek van több lakása, és hol tartanak igényt az alacsonyabb díjszabásra.
Bár az energetikai szabályozó hatóság (ANRE) cáfolta, hogy mindenkinek nyilatkozatot kellene leadnia, ha olcsóbb áramot akar, mondván, hogy a szolgáltató a személyi szám alapján is ki tudja szűrni, ha valakinek egy másik ingatlanra is van szerződése, arra már nem tudott megnyugtató választ adni, hogy mihez kezdjenek az albérlők, akiknek a – feltehetően más ingatlannal is rendelkező, de olcsó áramra csak egy helyen jogosult – tulajdonos nevére kiállított villanyszámlát kell a legmagasabb tarifával fizetniük.
Az ANRE elismerte, hogy a bérlők csak akkor juthatnának hozzá az árkedvezményhez, ha saját nevükre kötnek szerződést az áramszolgáltatóval, de ebbe feltehetően nem sok lakástulajdonos egyezne bele, már csak azért sem, mert a bérlemények mintegy felét zsebszerződésekkel adják ki, hogy ne fizessenek utána adót. Mivel a hatóságok sem remélték, hogy a villanyszámlán elérhető megtakarítás segítene kifehéríteni a bérlakások feketepiacát, és félő volt, hogy az amúgy is kiszolgáltatott helyzetben lévő albérlők fognak rosszul járni, a kormánykoalíció úgy döntött, hogy inkább visszavonja a kritizált rendelkezést.
A bukaresti kormány szerdai közleménye szerint így havi 100 kilowattórás fogyasztásig minden lakossági fogyasztó a legalacsonyabb tarifát fogja fizetni az áramért, és csak azoknak kell saját felelősségre nyilatkozatot adniuk a szolgáltatónak, akik a fogyasztás mértékétől függetlenül a legalacsonyabb díjszabásra jogosultak: vagyis a legalább egy kiskorút egyedül nevelő szülők, a legalább három kiskorú (vagy még tanulmányait végző 26 év alatti fiatalt) eltartó családok, illetve a gyógykezelésükre elektromos orvosi műszereket használó fogyasztók.
Zöldinfó
A Balaton is érintett: egyre sürgetőbb a tavak védelme
A tavak védelmében ma kell cselekedni a jövő érdekében.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A tavak világnapjának legfontosabb üzente, hogy ma kell cselekedni a jövő érdekében – mondta az Országgyűlés elnöke a világnap alkalmából rendezett szakmai konferencián Balatonfüreden – olvasható az alternativenergia.hu. Forsthoffer Ágnes felhívta a figyelmet az Európai Bizottság környezetvédelemért, vízminőségért és versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztosa, Jessika Roswall részvételére a balatoni rendezvényen, hangsúlyozva: ennek üzenete, hogy a tavak problémái, a klímaváltozás, az aszályok, a szélsőséges időjárás, a vízszintváltozás, a szennyezések, a biodiverzitás csökkenése közös európai kihívás. Ezekre közösen, európai és nemzetközi szinten, egymással együttműködve lehet csak válaszolni – tette hozzá. A házelnök a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség rendezvényén kitért arra is, egy ország hozzáállását megmutatja, milyen szinten foglalkozik a környezetvédelemmel. Megjegyezte, büszke arra, hogy május óta önálló minisztérium felelős az élő környezetért.
Rámutatott, hogy az unió tavakat is érintő stratégiája fontos irányt jelöl ki a vízi ökoszisztémák védelmében, a víz hatékonyabb használatában és a fenntartható vízgazdálkodásba történő beruházásoknál. Hangsúlyozta: a Balaton egyszerre ökoszisztéma, ivóvízbázis, gazdasági erőforrás, turisztikai célpont, élőhely és közösségi tér. “Ezért is nagy szorongással tölt el bennünket, amikor azt látjuk, hogy a tó esetleg nincs jól, amikor azzal szembesülünk, hogy a víz mennyire érzékeny rendszer” – fogalmazott. Forsthoffer Ágnes hangsúlyozta, nem akkor kell foglalkozni a tóval, amikor megtörtént a baj, védelme mindennapos feladat a költségvetésben, a környezetvédelmi intézkedésekben, a településvédelmi döntésekben.
Rámutatott arra is, hogy komoly kihívás ezekhez kellő forrást rendelni, és olyan hosszútávú döntéseket hozni, amelyek ma kerülnek pénzbe, de a gyerekeink jövőjét biztosítják. “Ebben szükségünk van az európai unióra, a nemzeti kormányunkra, az önkormányzatokra, a tudományra, a gazdasági szereplőkre, a civil szervezetekre, tehát mindannyiunk együttműködésére” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke. A konferencián bemutatták Kazuhiko Takemoto, a Nemzetközi Tóvédelmi Bizottság (ILEC) elnökének videóüzenetét is. A japán vezető kifejtette, hogy a tavak egyre összetettebb és egymással szorosan összefüggő kihívásokkal néznek szembe.
Ebben a helyzetben a tudósok, döntéshozók, szakemberek és civil társadalmi szervezetek számára globális fórumot biztosító tavak világnapja is hozzájárulhat ahhoz, hogy világszerte nagyobb figyelmet kapjon a fenntartható tógazdálkodás, és erősödjenek a kihívások kezelésére irányuló nemzetközi erőfeszítések – fogalmazott. A világ egyik legfontosabb tavának nevezte a Balatont, amelynek tudományos kutatása és fenntartó kezelését célzó gyakorlati intézkedései hosszú múltra tekintenek vissza.
Jessika Roswall kiemelte: a tavak az egyik legfontosabb erőforrásnak számítanak a Földön. Az unióban eközben minden tíz tó közül csak négynek megfelelő az ökológiai állapota, az utóbbiak közé sorolta a Balatont is. A tavak állapotában a nem fenntartható vízgazdálkodás okozza a problémát, és az, hogy végtelen erőforrásnak tekintik ezeket a vizeket – mondta. Az aszályokra is tekintettel különösen sürgősnek nevezte a tavak megvédését, amit szolgál az Európai Vízreziliencia Stratégia is – hangsúlyozta. Ismertetése szerint az unió fontos célja a vízkörforgás helyreállítása, amihez intézkedéseket dolgoztak ki. Első lépésnek a hatékony vízfelhasználás elérését nevezte, amelynek részeként 2030-ig 10 százalékkal kell csökkenteni a vízfelhasználást. Mint mondta, fontos az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás is, ezért a tagálamokkal aszálykezelési terveket dolgoznak ki.
Második lépésnek nevezte a vízinfrastruktúrák javítását. Az Európai Befektetési Bank 2027 végén 15 milliárd eurót kíván biztosítani ezekre a célokra, a vízreziliencia projektekre pedig a bizottság nyújt további 3 milliárd eurós forrást – ismertette. A harmadik lépés a digitális eszközök használatának ösztönzése a kutatásban, innovációkban – tette hozzá. Megszülettek a megfelelő jogszabályok, de kellő elszántság kell a vizek ellenállóképességének javításához. Magyarország számára ez azért is fontos, mert vízkészletének 97 százaléka külföldről érkezik – jegyezte meg. Végül szót ejtett arról is, hogy egyre nagyobb a figyelem és a tudatosság a vizek védelmének ügyében, amelynek fontos állomása lesz az ENSZ decemberi konferenciája Abu Dhabiban.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöldinfó20 óra telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát
