Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Romániában több mint 650 településen korlátozták az ivóvízellátást a szárazság miatt

Romániában a csökkenő víztartalékok ellenére biztosított a nagyvárosok ivóvízellátása, de 668 kisebb településen már korlátozni kellett a ivóvízellátást a szárazság miatt – közölte kedden a Mediafax hírügynökség a román országos vízügyi főigazgatóság (ANAR) közleményét ismertetve.

Létrehozva:

|

Az ANAR és a vízi erőműveket működtető Hidroelectrica vállalat kezelésében lévő 40 víztározó telítettsége a július eleji 82 százalékról 70 százalékra csökkent, így most 3,03 milliárd köbméter víztartalék áll rendelkezésre, ami elegendő a lakosság, az ipari fogyasztók és energetikai létesítmények igényeinek kielégítésére. Országos szinten 252 vezetékes vízhálózattal rendelkező településen csak a nap bizonyos óráiban folyik víz a csapból, ugyanakkor további 416 vezetékes hálózat nélküli településen is korlátozták az ivóvízellátást. A szárazság leginkább a keleti országrész (Moldva) kisvárosait és falvait sújtja, ahol nincs vezetékes vízhálózat és az ivóvízszükségletet föld alatti vízforrásokból kell fedezni. Romániában a kutak mintegy 20-30 százaléka részben vagy teljesen kiszáradt.

Az elmúlt időszakban a Duna vízhozama Báziásnál (az első romániai településnél) másodpercenként 1800 köbméterre, vagyis a sokéves augusztusi átlag (4300 köbméter) kevesebb mint felére csökkent, de az előrejelzések szerint javulás várható, augusztus végéig 2600 köbméterre emelkedhet. A cernavodai atomerőmű hűtésével egyelőre nincs gond, a vízszint még 57 centiméterrel meghaladja a riasztási szintet. Az ANAR ismételten az ivóvíztartalékok ésszerű felhasználásának szükségességére hívta fel a figyelmet, azt kérve a lakosságot, hogy ne használja a vezetékes hálózat vizét a kert locsolására vagy a medencék feltöltésére.

 

Advertisement

Zöldinfó

Sérülékenyebbé váltak az erdei ökoszisztémák, átfogó beavatkozásra van szükség

Erdeink fennmaradását biztosítják és a gyakorlati erdőgazdálkodók számára nyújtanak támpontot a most elkészülő, hosszú távú stratégiai cselekvési tervek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Előadásában Mocz András hangsúlyozta: a több mint száz szakértő részvételével működő Erdészeti Klímaadaptációs Fórum célja, hogy idén elkészüljön az erdőgazdálkodás alkalmazkodását elősegítő klímaadaptációs stratégia és cselekvési terv, amely gyakorlati, jogi és szakpolitikai eszközökkel segíti az erdők hosszú távú fennmaradását és gyarapodását, valamint a szénmegkötést, a biodiverzitás megőrzését és növekedését – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette: kiemelt feladat, hogy létrejöjjön egy önálló, természet-helyreállítási rendelet is, amely a nemzeti zöldvagyon elvárt fenntartását szolgálja. A közlemény szerint a fórum 8 munkacsoportjában gyakorlati erdőgazdálkodók, kutatók, oktatók, természetvédelmi és vízügyi szakemberek, igazgatási szereplők és az érdekképviseletek vesznek részt. Külön szakértői csoportok foglalkoznak a felmerülő erdészeti vízgazdálkodási, szakmai és gazdasági elemzési, monitorozási és nyilvántartási, vadgazdálkodási, szaporítóanyag gazdálkodási, fejlesztéspolitikai és szabályozási kérdésekkel.

Mocz András kiemelte, hogy az éghajlatváltozás jelentősen hat a termőhelyekre, sebessége százszorosa annak, mint amivel eddig a fafajaink találkoztak, az erdei ökoszisztémák természetes alkalmazkodási képessége nem képes ezt követni, különösen sérülékennyé téve az egyes erdei ökoszisztémákat. Az éghajlatváltozás jelenleg tapasztalt hatásai közül a legfontosabbak közé tartozik az erdőtalajok vízháztartásának romlása, a csökkenő produktum, a növekvő erdőkárok, a csökkenő széntárolás és alkalmazkodó képesség, mindezek hatásaként pedig a kevesebb minőségi feldolgozható faanyag.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az új környezeti tényezők mellett új társadalmi igények is felmerülnek, vannak olyan hangok, amelyek egész egyszerűen a gazdálkodást tartják problémának. Ezért a szaktárca kiemelt célja, hogy a megfelelő szabályozás megteremtése a társadalmi elvárások figyelembe vételével történjen. “Célunk, hogy a javaslatok széles szakmai bázison nyugodjanak, és közvetlen iránymutatást, támogatást nyújtsanak a gyakorlati erdőgazdálkodás számára” – zárta gondolatait Mocz András a minisztérium közleménye szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák