Zöldinfó
Romániában több mint 650 településen korlátozták az ivóvízellátást a szárazság miatt
Romániában a csökkenő víztartalékok ellenére biztosított a nagyvárosok ivóvízellátása, de 668 kisebb településen már korlátozni kellett a ivóvízellátást a szárazság miatt – közölte kedden a Mediafax hírügynökség a román országos vízügyi főigazgatóság (ANAR) közleményét ismertetve.
Az ANAR és a vízi erőműveket működtető Hidroelectrica vállalat kezelésében lévő 40 víztározó telítettsége a július eleji 82 százalékról 70 százalékra csökkent, így most 3,03 milliárd köbméter víztartalék áll rendelkezésre, ami elegendő a lakosság, az ipari fogyasztók és energetikai létesítmények igényeinek kielégítésére. Országos szinten 252 vezetékes vízhálózattal rendelkező településen csak a nap bizonyos óráiban folyik víz a csapból, ugyanakkor további 416 vezetékes hálózat nélküli településen is korlátozták az ivóvízellátást. A szárazság leginkább a keleti országrész (Moldva) kisvárosait és falvait sújtja, ahol nincs vezetékes vízhálózat és az ivóvízszükségletet föld alatti vízforrásokból kell fedezni. Romániában a kutak mintegy 20-30 százaléka részben vagy teljesen kiszáradt.
Az elmúlt időszakban a Duna vízhozama Báziásnál (az első romániai településnél) másodpercenként 1800 köbméterre, vagyis a sokéves augusztusi átlag (4300 köbméter) kevesebb mint felére csökkent, de az előrejelzések szerint javulás várható, augusztus végéig 2600 köbméterre emelkedhet. A cernavodai atomerőmű hűtésével egyelőre nincs gond, a vízszint még 57 centiméterrel meghaladja a riasztási szintet. Az ANAR ismételten az ivóvíztartalékok ésszerű felhasználásának szükségességére hívta fel a figyelmet, azt kérve a lakosságot, hogy ne használja a vezetékes hálózat vizét a kert locsolására vagy a medencék feltöltésére.
Zöldinfó
Magas energiaárak, rosszul szigetelt otthonok: egyre fontosabb a korszerűsítés
Mintegy százezer embert érint az energiaszegénység Szlovéniában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Mintegy százezer embert érint az energiaszegénység Szlovéniában, miközben a fűtési szezon kezdetén több energiahordozó ára továbbra is magas, a földgáz esetében pedig egyes szolgáltatók már áremelést is bejelentettek – közölte az alternativenergia.hu. A szlovén statisztikai hivatal adatai szerint 2025-ben mintegy 59 ezer háztartás, az összes háztartás 6,8 százaléka számított energiaszegénynek, ezekben körülbelül százezer ember élt. Ez mintegy tízezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. A fenntartható fejlődéssel foglalkozó Focus civil szervezet szakértői arra figyelmeztettek, hogy a geopolitikai bizonytalanság és az energiapiacok ingadozása miatt ismét nőhet az energiaszegénység kockázata. A magas energiaköltségek különösen az alacsony jövedelműeket, az egyedül élő időseket, az egyszülős családokat és a rosszul szigetelt, régebbi épületekben élőket terhelik.
A földgáz árának emelését eddig a maribori székhelyű Plinarna Maribor energiaszolgáltató jelentette be, tíz százalékos mértékben, míg Szlovénia legnagyobb energetikai vállalata, a Petrol kisebb drágulást helyezett kilátásba. Az áramszolgáltatók egyelőre nem terveznek áremelést, novembertől azonban magasabb téli hálózathasználati díjak lépnek életbe. Egy átlagos háztartás havonta mintegy hat euróval fizethet többet ezért a tételért, mint az előző téli időszakban. Az Eko Sklad állami környezetvédelmi alap az energiaszegény háztartásoknak a beruházási költségek akár száz százalékát fedező, legfeljebb 18 ezer eurós vissza nem térítendő támogatást kínál energetikai korszerűsítésre. Sürgős kiegészítő munkák esetén az összeg 19 800 euróig emelkedhet. A támogatás egyebek mellett hőszigetelésre, nyílászárócserére és a fűtési rendszerek korszerűsítésére használható fel.
A kormány az úgynevezett fejlesztési törvénytől is további mozgásteret vár: a jogszabály lehetővé tenné, hogy átmenetileg 22-ről 9,5 százalékra csökkentsék a villamos energia, a földgáz, a távhő és a tűzifa áfáját. A törvényről december 6-án tartanak ügydöntő népszavazást. A csomag más adó-, egészségügyi, nyugdíj- és szociális intézkedéseket is tartalmaz. Hosszabb távon az Európai Szociális Klímaalapból érkezhet további segítség az energiaszegény és más sérülékeny háztartásoknak. Szlovénia 2026 és 2032 között 358 millió euró uniós támogatásra jogosult, amelyet nemzeti társfinanszírozással egészíthet ki.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTovábbra is Magyarország az orosz vezetékes földgáz legnagyobb uniós importőre
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaMegéri akkumulátort telepíteni a napelemek mellé? Egy család példája megmutatja
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA szennyezés már nem érheti meg: emelkednek a környezetvédelmi bírságok
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaAkár 1,6 millió forint támogatás jár az otthoni akkumulátorokra Lengyelországban
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaKatasztrófa sújtotta övezetté nyilvánítják az áradásokkal érintett spanyol településeket
