Zöldinfó
Romániában több mint 650 településen korlátozták az ivóvízellátást a szárazság miatt
Romániában a csökkenő víztartalékok ellenére biztosított a nagyvárosok ivóvízellátása, de 668 kisebb településen már korlátozni kellett a ivóvízellátást a szárazság miatt – közölte kedden a Mediafax hírügynökség a román országos vízügyi főigazgatóság (ANAR) közleményét ismertetve.
Az ANAR és a vízi erőműveket működtető Hidroelectrica vállalat kezelésében lévő 40 víztározó telítettsége a július eleji 82 százalékról 70 százalékra csökkent, így most 3,03 milliárd köbméter víztartalék áll rendelkezésre, ami elegendő a lakosság, az ipari fogyasztók és energetikai létesítmények igényeinek kielégítésére. Országos szinten 252 vezetékes vízhálózattal rendelkező településen csak a nap bizonyos óráiban folyik víz a csapból, ugyanakkor további 416 vezetékes hálózat nélküli településen is korlátozták az ivóvízellátást. A szárazság leginkább a keleti országrész (Moldva) kisvárosait és falvait sújtja, ahol nincs vezetékes vízhálózat és az ivóvízszükségletet föld alatti vízforrásokból kell fedezni. Romániában a kutak mintegy 20-30 százaléka részben vagy teljesen kiszáradt.
Az elmúlt időszakban a Duna vízhozama Báziásnál (az első romániai településnél) másodpercenként 1800 köbméterre, vagyis a sokéves augusztusi átlag (4300 köbméter) kevesebb mint felére csökkent, de az előrejelzések szerint javulás várható, augusztus végéig 2600 köbméterre emelkedhet. A cernavodai atomerőmű hűtésével egyelőre nincs gond, a vízszint még 57 centiméterrel meghaladja a riasztási szintet. Az ANAR ismételten az ivóvíztartalékok ésszerű felhasználásának szükségességére hívta fel a figyelmet, azt kérve a lakosságot, hogy ne használja a vezetékes hálózat vizét a kert locsolására vagy a medencék feltöltésére.
Zöldinfó
Szénhidrogén-készletek feltárására fókuszál az új Mol–SOCAR megállapodás
Átfogó szénhidrogén kutatási, fejlesztési és termelésmegosztási megállapodást írtak alá.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Mol-csoport és a azerbajdzsáni állami olajtársaság, a SOCAR átfogó szénhidrogén kutatási, fejlesztési és termelésmegosztási megállapodást írt alá, amely Azerbajdzsán Shamakhi-Gobustan régiójának egy szárazföldi területére vonatkozik, a közös kutatási projektben a Mol-csoport operátorként 65 százalékos, a SOCAR pedig 35 százalékos részesedéssel rendelkezik – írja az alternativenergia.hu. A megállapodást Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója, valamint Rovshan Najaf, a SOCAR elnöke írta alá. Kiemelték, a 2025. júniusi megállapodásra alapozva, amely a Shamakhi-Gobustan régióban tervezett szénhidrogén-kutatás legfontosabb feltételeiről szólt, a mostani teljes körű megállapodás jelentős mérföldkövet jelent a Mol és a SOCAR stratégiai partnerségében, amely a korábbi sikeres együttműködésekre épül.
A közleményben Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy “a SOCAR-ral folytatott legújabb együttműködésünk végleges megállapodása újabb jelentős lépést jelent közös cél felé, hogy új lehetőségeket tárjanak fel és bővítsék partnerségünket Azerbajdzsán kutatás-termelés szektorában. A projekt révén erős alapokat fektettek le Azerbajdzsánban, amely nemzetközi tevékenységük egyik fontos pillére, és jelentős szerepet játszik Közép-Európa energiabiztonságában, rugalmasságot biztosít számukra a nyersolaj beszerzésében, finomításában”. A közleményben kitértek arra is, hogy a megállapodás megerősíti a Mol-csoport hosszú távú stratégiai jelenlétét a Kaszpi-térségben, valamint partnerségét a SOCAR-ral Azerbajdzsán szénhidrogén-készleteinek fejlesztésében. Emellett tovább erősíti az Azerbajdzsán és Magyarország között régóta fennálló gazdasági és energetikai együttműködést. A kutatási projekt következő lépéseként szeizmikus mérés kezdődik 2026 elején, amelyet később kutatófúrások követnek – írták a közleményben.
Ismertették, hogy a Mol-csoport 2020-ban jelent meg Azerbajdzsánban, amikor 9,57 százalékos részesedést szerzett a világ egyik legnagyobb olajmezőjében, az Azeri-Chirag-Gunashli (ACG) mezőben, valamint 8,9 százalékos tulajdonrészt a Baku-Tbiliszi-Ceyhan (BTC) olajvezetékben, amely nyersolajat szállít a Földközi-tenger partján fekvő Ceyhan kikötőjébe. Az azerbajdzsáni termelés 2024-ben a Mol szénhidrogén-termelésének 14 százalékát, és készleteinek 25 százalékát adta. A BTC vezeték pedig kiemelkedően fontos szerepet tölt be a Mol régiós finomítóinak – például a pozsonyi Slovnaft és a rijekai INA finomítók – ellátásában. Eddig összesen 18 millió hordónyi Mol-kőolajat szállítottak az ACG mezőről a BTC vezetéken és tengeri szállítással ezekbe a finomítókba – tájékoztatott a Mol.
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaElektromos járművek: most éri meg igazán váltani
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaEnergiatárolás: ki pályázhat a 2,5 milliós állami támogatásra?
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaFöld alá kerültek a kábelek: időjárásállóbbá vált a helyi villamosenergia-hálózat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVízre hangolt jövő: Debrecen átfogó fejlesztésekkel válaszol a klímaváltozás kihívásaira
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaIngyenesen hozzáférhető klímaelőrejelzések: elkészült a FORESEE továbbfejlesztett verziója
