Zöldinfó
Romániában több mint 650 településen korlátozták az ivóvízellátást a szárazság miatt
Romániában a csökkenő víztartalékok ellenére biztosított a nagyvárosok ivóvízellátása, de 668 kisebb településen már korlátozni kellett a ivóvízellátást a szárazság miatt – közölte kedden a Mediafax hírügynökség a román országos vízügyi főigazgatóság (ANAR) közleményét ismertetve.
Az ANAR és a vízi erőműveket működtető Hidroelectrica vállalat kezelésében lévő 40 víztározó telítettsége a július eleji 82 százalékról 70 százalékra csökkent, így most 3,03 milliárd köbméter víztartalék áll rendelkezésre, ami elegendő a lakosság, az ipari fogyasztók és energetikai létesítmények igényeinek kielégítésére. Országos szinten 252 vezetékes vízhálózattal rendelkező településen csak a nap bizonyos óráiban folyik víz a csapból, ugyanakkor további 416 vezetékes hálózat nélküli településen is korlátozták az ivóvízellátást. A szárazság leginkább a keleti országrész (Moldva) kisvárosait és falvait sújtja, ahol nincs vezetékes vízhálózat és az ivóvízszükségletet föld alatti vízforrásokból kell fedezni. Romániában a kutak mintegy 20-30 százaléka részben vagy teljesen kiszáradt.
Az elmúlt időszakban a Duna vízhozama Báziásnál (az első romániai településnél) másodpercenként 1800 köbméterre, vagyis a sokéves augusztusi átlag (4300 köbméter) kevesebb mint felére csökkent, de az előrejelzések szerint javulás várható, augusztus végéig 2600 köbméterre emelkedhet. A cernavodai atomerőmű hűtésével egyelőre nincs gond, a vízszint még 57 centiméterrel meghaladja a riasztási szintet. Az ANAR ismételten az ivóvíztartalékok ésszerű felhasználásának szükségességére hívta fel a figyelmet, azt kérve a lakosságot, hogy ne használja a vezetékes hálózat vizét a kert locsolására vagy a medencék feltöltésére.
Zöldinfó
Az atomenergia reneszánsza: Magyarország a fenntartható és stabil áramtermelés élvonalában
Vizsgálhatják a korszerű atomerőművek telepítésének lehetőségét.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az atomenergia központi szerepet tölt be a magyar fogyasztók biztonságos, tiszta és megfizethető ellátásában – írja az alternativenergia.hu. A gyors ütemben növekvő áramigények a zöldenergia-termelők mellett a leghatékonyabban karbonmentes atomerőművekkel szolgálhatók ki. A kis moduláris reaktorok (SMR) létesítése egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb lehet, üzemeltetésük hozzájárulhat a klímavédelmi célok teljesítéséhez és a zöld átálláshoz, megerősítheti Magyarország ellátásbiztonságát és technológiai függetlenségét – közölték. Az EM tájékoztatója szerint az áramtermelésben Franciaország és Szlovákia után Magyarország támaszkodik a harmadik legnagyobb arányban atomenergiára Európában. A Paksi Atomerőmű a legjelentősebb hazai energiatermelőként a hazánkban előállított villamos energia 45 százalékát adja, az áramfelhasználás harmadát biztosítja. A meglévő blokkok üzemidejük folyamatban lévő újabb meghosszabbításával akár a 2050-es évek derekáig termelhetnek megbízhatóan, stabilan tiszta és olcsó áramot. A felgyorsult lakossági és ipari elektrifikációval ugyanakkor az áramigények nagyarányú és lendületes növekedése várható. A szükségletek megugrását minden lehetséges eszközzel ellensúlyozni kell, a paksi bővítésen túl ezért érdemes foglalkozni az új megoldások nyomon követésével is – hangsúlyozták.
Az atomenergia reneszánszát éli a világban, azt már az Európai Bizottság is fenntarthatóként ismeri el. Az uniós tagállamok többsége osztja azt a meggyőződést, hogy az atomenergiára szükség van a fogyasztók biztonságos ellátása érdekében. A tavaszi spanyol-portugál áramszünet nyilvánvalóvá tette, hogy a hagyományos alaperőművek nélkülözhetetlenek a szolgáltatások zavartalanságához. A kis moduláris reaktorok (SMR-ek) a nukleáris energiatermelés új generációját képviselik, kompaktabb, rugalmasabb megoldást kínálnak. Felépítésük lehetővé teszi az újabb termelő egységek fokozatos, az igényekhez igazodó, költséghatékonyabb telepítését.
Az SMR-ek szerepet kaphatnak a klímasemlegességi törekvések teljesítésében, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében és az energiarendszerek decentralizálásában is. Alkalmazásukat a közép-európai régió számos országa (mások mellett Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Románia) tervezi. A technológiai fejlesztések előrehaladásának ismeretében a telepítések a következő évtizedben várhatók. A gyártói kapacitásokra figyelemmel azonban hazánkban is időszerű elkezdeni a felkészülést – fejtették ki.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMegérkeztek az új Citarók: modernebb és kényelmesebb buszok járnak a fővárosban
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA Skoda 2026-ban új, teljesen elektromos SUV-modellel bővíti kínálatát
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaRekordmennyiségű áramot töltöttek a magyar elektromos autósok
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEnergetikai korszerűsítés: már több ezer család részesült támogatásban országszerte
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaMinden harmadik autós dízelt választana, az elektromos járművek iránt továbbra is csekély az érdeklődés
