Zöldinfó

Romániában több mint 650 településen korlátozták az ivóvízellátást a szárazság miatt

Romániában a csökkenő víztartalékok ellenére biztosított a nagyvárosok ivóvízellátása, de 668 kisebb településen már korlátozni kellett a ivóvízellátást a szárazság miatt – közölte kedden a Mediafax hírügynökség a román országos vízügyi főigazgatóság (ANAR) közleményét ismertetve.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-08-27

Szerző:

Hell

Az ANAR és a vízi erőműveket működtető Hidroelectrica vállalat kezelésében lévő 40 víztározó telítettsége a július eleji 82 százalékról 70 százalékra csökkent, így most 3,03 milliárd köbméter víztartalék áll rendelkezésre, ami elegendő a lakosság, az ipari fogyasztók és energetikai létesítmények igényeinek kielégítésére. Országos szinten 252 vezetékes vízhálózattal rendelkező településen csak a nap bizonyos óráiban folyik víz a csapból, ugyanakkor további 416 vezetékes hálózat nélküli településen is korlátozták az ivóvízellátást. A szárazság leginkább a keleti országrész (Moldva) kisvárosait és falvait sújtja, ahol nincs vezetékes vízhálózat és az ivóvízszükségletet föld alatti vízforrásokból kell fedezni. Romániában a kutak mintegy 20-30 százaléka részben vagy teljesen kiszáradt.

Az elmúlt időszakban a Duna vízhozama Báziásnál (az első romániai településnél) másodpercenként 1800 köbméterre, vagyis a sokéves augusztusi átlag (4300 köbméter) kevesebb mint felére csökkent, de az előrejelzések szerint javulás várható, augusztus végéig 2600 köbméterre emelkedhet. A cernavodai atomerőmű hűtésével egyelőre nincs gond, a vízszint még 57 centiméterrel meghaladja a riasztási szintet. Az ANAR ismételten az ivóvíztartalékok ésszerű felhasználásának szükségességére hívta fel a figyelmet, azt kérve a lakosságot, hogy ne használja a vezetékes hálózat vizét a kert locsolására vagy a medencék feltöltésére.

Kapcsolódó tartalom:aszály ivóvíz ivóvízellátás szárazság

Zöldinfó

Korszerűbb és rugalmasabb energiarendszer épülhet Magyarországon

Magyarország 552,3 millió eurót kap tisztább energiarendszerek finanszírozására.

Létrehozva:

4 perc telt el a létrehozás óta

2026-07-10

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank 2,5 milliárd eurót folyósít tizenegy uniós tagállam 51 tisztább energiarendszer kiépítésével kapcsolatos kezdeményezésének támogatására, az uniós a Modernizációs Alapból származó finanszírozásból Magyarország 552,3 millió eurót kap – írja az alternativenergia.hu. A brüsszeli közlemény szerint a most bejelentett finanszírozási kör kedvezményezett tagállamai Csehország (516,8 millió euró), Észtország (44,8 millió euró), Görögország (233,9 millió euró), Horvátország (109 millió euró), Lettország (40 millió euró), Litvánia (169 millió euró), Magyarország (552,3 millió euró), Lengyelország (180 millió euró), Portugália (81,4 millió euró), Románia (636,9 millió euró) és Szlovénia (20,2 millió euró).

A támogatás Magyarországon a villamosenergia-hálózat digitalizációját és fejlesztését finanszírozza. Közölték: a csütörtökön folyósított összegekkel együtt a Modernizációs Alapból 2021 januárja óta kifizetett teljes finanszírozás már 23,2 milliárd eurót tesz ki. A finanszírozás forrását az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerből (ETS) származó bevételek jelentik – tájékoztattak. Az uniós bizottság magyarázata szerint a támogatott beruházások segíteni fogják az energiarendszerek korszerűsítését azáltal, hogy javítják az energiahatékonyságot az energia-, az ipari és a közlekedési ágazatban, valamint hozzájárulnak az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez is. A Modernizációs Alap támogatja az alacsonyabb költségvetésű kedvezményezett tagállamokat az energiarendszereik korszerűsítésében, éghajlat- és energiapolitikai célkitűzéseik elérésében, valamint a nemzeti energia- és klímaterveik végrehajtásában.

A csütörtökön folyósított összegek hozzá fognak járulni az uniós ipar versenyképességéhez is azáltal, hogy támogatják a modern, hatékony és ellenállóképes energiainfrastruktúra kiépítését, fellendítik a megújulóenergia-termelést és -tárolást, előmozdítják az innovációt, és hozzájárulnak ahhoz, hogy az EU-nak kevesebb fosszilis üzemanyagot kelljen importálnia – tették hozzá.

Tovább olvasom