Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Romániában több mint 650 településen korlátozták az ivóvízellátást a szárazság miatt

Romániában a csökkenő víztartalékok ellenére biztosított a nagyvárosok ivóvízellátása, de 668 kisebb településen már korlátozni kellett a ivóvízellátást a szárazság miatt – közölte kedden a Mediafax hírügynökség a román országos vízügyi főigazgatóság (ANAR) közleményét ismertetve.

Létrehozva:

|

Az ANAR és a vízi erőműveket működtető Hidroelectrica vállalat kezelésében lévő 40 víztározó telítettsége a július eleji 82 százalékról 70 százalékra csökkent, így most 3,03 milliárd köbméter víztartalék áll rendelkezésre, ami elegendő a lakosság, az ipari fogyasztók és energetikai létesítmények igényeinek kielégítésére. Országos szinten 252 vezetékes vízhálózattal rendelkező településen csak a nap bizonyos óráiban folyik víz a csapból, ugyanakkor további 416 vezetékes hálózat nélküli településen is korlátozták az ivóvízellátást. A szárazság leginkább a keleti országrész (Moldva) kisvárosait és falvait sújtja, ahol nincs vezetékes vízhálózat és az ivóvízszükségletet föld alatti vízforrásokból kell fedezni. Romániában a kutak mintegy 20-30 százaléka részben vagy teljesen kiszáradt.

Az elmúlt időszakban a Duna vízhozama Báziásnál (az első romániai településnél) másodpercenként 1800 köbméterre, vagyis a sokéves augusztusi átlag (4300 köbméter) kevesebb mint felére csökkent, de az előrejelzések szerint javulás várható, augusztus végéig 2600 köbméterre emelkedhet. A cernavodai atomerőmű hűtésével egyelőre nincs gond, a vízszint még 57 centiméterrel meghaladja a riasztási szintet. Az ANAR ismételten az ivóvíztartalékok ésszerű felhasználásának szükségességére hívta fel a figyelmet, azt kérve a lakosságot, hogy ne használja a vezetékes hálózat vizét a kert locsolására vagy a medencék feltöltésére.

 

Advertisement

Zöldinfó

Egyre terjedő inváziós faj: mosómedvéket helyeztek el állatkertben

Mosómedvék érkeztek a Szegedi Vadasparkba.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mosómedvék (Procyon lotor) érkeztek a Szegedi Vadasparkba, az emlősöket a Pest megyei Ócsa környékén fogták be vadon a természetvédelmi szakemberek – közölte az alternativenergia.hu. A mosómedve eredetileg Észak- és Közép-Amerikában őshonos, Európába az 1930-as években telepítették be, elsőként Németországba, főként prémhasznosítási és vadgazdálkodási céllal. A szökések és szándékos szabadon engedések következtében gyorsan terjedni kezdett, ma már Európa 27 országában észlelték vadon. Magyarországon az 1980-as években jelent meg, napjainkra már stabil hazai állománya van. Inváziós fajnak számít, amely elterjedve veszélyt jelent az őshonos élővilágra, ráadásul számos betegséget is terjeszt, amely állatot és embert egyaránt fertőz. Emiatt Magyarországon 2010 óta nem tartható magánszemélyeknek. 2016 óta pedig az Európai Unió inváziós fajok listáján szerepel, vagyis tilos a tartása és kereskedelme magánszemélyeknek, csak állatkertekben nevelhetők szigorú feltételekkel.

Magányosan élnek, alapvetően éjszaka aktívak, a nappalokat összegömbölyödve a fák lombkoronájában töltik. Egy-három kilométeres átmérőjű területen mozognak, melyek átfedésben lehetnek más egyedekkel. Gyakran fogyasztanak növényi terméseket, magvakat, olykor olyan termesztett gyümölcsöket is, mint a barack, dinnye, szilva, de szerepelnek az étlapjukon ízeltlábúak, halak, kétéltűek, rágcsálók és tojások is. Jól alkalmazkodnak a különböző élőhelyekhez és az ember közelségéhez, lakott területeken gyakran kutatnak élelem után szeméttárolókban. A 60-90 centis testhosszú, 6-7 kilós mosómedve mancsában tízszer annyi érzékelő pont található, mint az ember tenyerében, ami vízben még érzékenyebbé válik. Jellegzetes “mosó” mozdulatait azért végzi, hogy tapintással felderítse a megszerzett táplálék tulajdonságait.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák