Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Romániában több új elektromos és hibrid személygépkocsit adtak el idén, mint dízelt

Romániában több új elektromos és hibrid személygépkocsit adtak el idén, mint dízelt – közölte a román Környezetvédelmi Vízügyi és Erdészeti Minisztérium.

Létrehozva:

|

 Az év első hét hónapjában forgalomba helyezett új személygépkocsik 20,7 százaléka volt részben vagy teljesen elektromos meghajtású. Ugyanebben az időszakban csak 14 százalékot tett ki a forgalomba helyezett új, dízelmotoros személygépkocsik aránya. Míg az elektromos és hibrid autók eladása 106,4 százalékkal nőtt az elmúlt év hasonló időszakához képest, a dízelek eladása 29,3 százalékkal csökkent. Továbbra is a benzines autók voltak a legkeresettebbek a romániai piacon. Az év első hét hónapjában eladott személygépkocsik 65,3 százalékát benzinmotorral szerelték fel. Ennek a típusnak az eladásai 10,1 százalékkal nőttek. “A dízelkorszak végéhez közeledünk” – idézte a tárca közleménye Tánczos Barna minisztert, aki megjegyezte, hogy az idei az első év, amikor a környezetkímélő új gépkocsik eladása meghaladja a dízelekét. A miniszter hozzátette, hogy a teljesen elektromos autóknál a leglátványosabb a növekedés. Ez a típus tette ki az eladások 7,9 százalékát, ami több mint 300 százalékos éves növekedés.

A miniszter a tárca által finanszírozott ösztönző programoknak tulajdonította, hogy a lakosság kezdett lemondani a környezetet jobban szennyező autókról. Az Autógyártók és Forgalmazók Egyesületének (APIA) képviselőivel folytatott csütörtöki megbeszélése után elmondta: a következő években fokozatosan növelik az elektromos autók vásárlására szánt támogatási keretet, és 2023-tól az elektromos és plug-in hibrid haszongépjárművek vásárlását is támogatják. Az APIA szerdán közzétett statisztikája szerint az év első hét hónapjában 70 028 új gépkocsit adtak el Romániában, 12,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, júniusban és júliusban azonban megtorpant a növekedés. Az első 7 hónap adatai alapján az eladások rangsorát továbbra is a Dacia vezeti (20 124 gépkocsival), majd a Ford (7070), a Toyota (6112), a Renault (5744), a Hyundai (5612), a Volkswagen (5036), a Skoda (4839) és a Mercedes Benz (4168) következik a sorban.

Advertisement

Zöld Közlekedés

A debreceni BMW iX3 az elektromos autók élvonalába került

A vártnál sokkal erősebb a kereslet a Debrecenben gyártott iX3 modell iránt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mintegy 50 ezer megrendelés érkezett eddig a BMW Group debreceni gyárában készülő iX3 modellre, és a kereslet várhatóan 2026 után is erős marad – mondta Glenn Schmidt, a BMW Group globális fenntarthatóságért felelős alelnöke egy budapesti sajtóbeszélgetésen. Elmondása szerint a modell a vártnál sokkal jobban teljesít, ezért a második műszakot már februárban, az eredetileg tervezettnél korábban elindították a debreceni üzemben, ami a foglalkoztatásra is kedvező hatással lesz, de részleteket nem árult el – írja az alternativenergia.hu. Kiemelte: a debreceni gyár sikere a közép- és kelet-európai régióban is pozitív hatást gyakorolhat a beruházásokra és a beszállítói hálózat fejlődésére. A magyarországi gyártás bizonyítja, hogy Európában is lehet nemzetközileg versenyképes elektromos járművet előállítani – fogalmazott.

Emlékeztetett: a Debrecenben gyártott BMW iX3 (a Neue Klasse modellcsalád első tagja) több rangos autóipari díjat is elnyert, így az Év Magyar Autója 2026 díjat, valamint a globális Világ Év Autója és a Világ Év Elektromos Autója elismerést. A társaság az európai piacok közelsége, a kiépült beszállítói háttér, valamint a rendelkezésre álló, magasan képzett munkaerő miatt döntött Debrecen mellett – erősítette meg az alelnök, hozzátéve: a beruházási döntésben a magyar autóipar több évtizedes gyártási tapasztalata is fontos szerepet játszott. Hangsúlyozta, hogy a BMW-csoport nem támogatja a kínai versenytársakkal szembeni vámok vagy egyéb kereskedelmi korlátozások alkalmazását, ugyanakkor fontosnak tartja a kiegyensúlyozott versenyfeltételek megteremtését. A kínai piacot rendkívül erős verseny és innováció jellemzi, ami véleménye szerint hozzájárul a technológiai fejlődéshez és a globális versenyképesség fenntartásához.

Glenn Schmidt kiemelte: a technológiai semlegesség továbbra is alapvető jelentőségű a BWM számára. A vállalat célja, hogy valamennyi ügyféligényt lefedjen, ezért a benzin- és dízelüzemű, plug-in hibrid, elektromos és hidrogén meghajtású modellek egyaránt szerepelnek kínálatában. Ez a technológiai nyitottság és a rugalmasság stabilitást és folytonosságot biztosít a vállalat számára a változékony piaci és szabályozási környezetben, figyelembe véve a fogyasztói igények és az egyes piacok eltérő szabályozásának különbségeit is – mutatott rá. Az autóiparban hosszú távon kiszámítható stratégiai irányokra van szükség – húzta alá az európai szabályozási környezet változásaira utalva. A BMW stratégiájának egyik alapelve, hogy a főbb piacokat lehetőség szerint helyi gyártással szolgálják ki, miközben az iparágat alapvetően globális működés jellemzi – fejtette ki. A Kínában értékesített járműveik több mint 85 százalékát helyben gyártják. Az Egyesült Államokban harminc éve hozták létre a dél-karolinai üzemet, amely ma a vállalat legnagyobb gyára, és az amerikai piacon értékesített autók mintegy felét állítja elő.

Advertisement

Az MTI kérdésére az autóiparban várható konszolidációs folyamatokról szólva elmondta: az iparág sajátossága, hogy egy adott régió vezető autógyártója hosszabb távon jellemzően egy helyi gyártó. Példaként említette, hogy az Egyesült Államokban a Ford és a General Motors tölti be ezt a szerepet. Kínában viszont, ahol erős konszolidáció várható a közeljövőben, szintén egy kínai gyártónak lehet majd a legnagyobb piaci részesedése, és Európában is helyi gyártó maradhat az élen. A sajtóbeszélgetést megelőző, a Transport Research Arena 2026 konferencia keretében tartott előadásában Glenn Schmidt kiemelte: a fenntarthatóság és a versenyképesség egymást erősítő tényezők.

Hangsúlyozta, hogy a BMW Group továbbra is elkötelezett amellett, hogy legkésőbb 2050-re elérje a nettó zéró kibocsátást teljes értékláncában, összhangban a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel. Hozzátette: a világos és átfogó fenntarthatósági célok hosszú távon versenyelőnyt jelenthetnek a vállalatok számára.
Ismertetése szerint egy jármű értékének mintegy 70 százaléka a beszállítóktól származik. A BMW világszerte mintegy 2700 első körös beszállítóval működik együtt, miközben több tízezer második és harmadik körös partner kapcsolódik az ellátási lánchoz. A vállalat ösztönzi partnereit a körforgásos megoldások és a megújuló energiaforrások alkalmazására – mondta.

Advertisement

A körforgásos gazdaságra épülő működés jelenti az egyetlen hosszú távon fenntartható irányt Európa számára, és a kontinens versenyképességének megőrzéséhez elengedhetetlen ennek erősítése – vélekedett. Az előadást követő panelbeszélgetésen elmondta: Kínában úgy nőtt 50 százalék fölé a plug-in hibrid és tisztán elektromos járművek értékesítési aránya, hogy az ország nem tűzte ki célul a teljes elektrifikációt, és nem tiltotta be a belső égésű motorokat. Ehelyett célzott iparpolitikával, valamint a helyi gyártók és beszállítók támogatásával építette fel autóiparát. Ezzel szemben Európában jelenleg alig minden ötödik új jármű elektromos meghajtású, eközben szigorú szabályokat hoztak a teljes elektrifikáció eléréséhez – hívta fel a figyelmet.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák