Zöld Közlekedés
Romániában több új elektromos és hibrid személygépkocsit adtak el idén, mint dízelt
Romániában több új elektromos és hibrid személygépkocsit adtak el idén, mint dízelt – közölte a román Környezetvédelmi Vízügyi és Erdészeti Minisztérium.
Az év első hét hónapjában forgalomba helyezett új személygépkocsik 20,7 százaléka volt részben vagy teljesen elektromos meghajtású. Ugyanebben az időszakban csak 14 százalékot tett ki a forgalomba helyezett új, dízelmotoros személygépkocsik aránya. Míg az elektromos és hibrid autók eladása 106,4 százalékkal nőtt az elmúlt év hasonló időszakához képest, a dízelek eladása 29,3 százalékkal csökkent. Továbbra is a benzines autók voltak a legkeresettebbek a romániai piacon. Az év első hét hónapjában eladott személygépkocsik 65,3 százalékát benzinmotorral szerelték fel. Ennek a típusnak az eladásai 10,1 százalékkal nőttek. “A dízelkorszak végéhez közeledünk” – idézte a tárca közleménye Tánczos Barna minisztert, aki megjegyezte, hogy az idei az első év, amikor a környezetkímélő új gépkocsik eladása meghaladja a dízelekét. A miniszter hozzátette, hogy a teljesen elektromos autóknál a leglátványosabb a növekedés. Ez a típus tette ki az eladások 7,9 százalékát, ami több mint 300 százalékos éves növekedés.
A miniszter a tárca által finanszírozott ösztönző programoknak tulajdonította, hogy a lakosság kezdett lemondani a környezetet jobban szennyező autókról. Az Autógyártók és Forgalmazók Egyesületének (APIA) képviselőivel folytatott csütörtöki megbeszélése után elmondta: a következő években fokozatosan növelik az elektromos autók vásárlására szánt támogatási keretet, és 2023-tól az elektromos és plug-in hibrid haszongépjárművek vásárlását is támogatják. Az APIA szerdán közzétett statisztikája szerint az év első hét hónapjában 70 028 új gépkocsit adtak el Romániában, 12,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, júniusban és júliusban azonban megtorpant a növekedés. Az első 7 hónap adatai alapján az eladások rangsorát továbbra is a Dacia vezeti (20 124 gépkocsival), majd a Ford (7070), a Toyota (6112), a Renault (5744), a Hyundai (5612), a Volkswagen (5036), a Skoda (4839) és a Mercedes Benz (4168) következik a sorban.
Zöld Közlekedés
11 százalékos visszaesés egy év alatt: komoly gondok a magyar vasúti áruszállításban
A vasúti áruszállítás versenyképessége jelentős kihívásokkal küzd.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A vasúti árufuvarozás a gazdaság egyik kulcsfontosságú ágazata, azonban a vasúti áruszállítás versenyképessége a közúti fuvarozással szemben továbbra is jelentős kihívásokkal küzd. Ezek közé tartozik az energiaárak ingadozása, az infrastruktúra állapota – írja az alternativenergia.hu. Tavaly a vasúti áruszállítás teljesítménye tovább csökkent, ezért új irányt kell vennie a magyar vasútnak – közölte a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület az MTI-vel. Rámutattak, hogy a vasúti áruszállítás lemaradásának oka többek között a folyamatosan növekvő költségszint: az energiaárak ingadozása, a pályahasználati díjak emelkedése, valamint a munkaerőköltségek növekedése, amelyek rontják a vasúti fuvarozók jövedelmezőségét. Az infrastruktúra állapota és a gyakori pályazárak, korlátozások is csökkentik a szolgáltatás megbízhatóságát és versenyképességét. A keresleti oldalon tavaly látványosan csökkent a külkereskedelem volumene, miközben a szállításigényes ágazatok – különösen az építőipar és a nehézipar – teljesítménye is visszaesett. Ez közvetlenül mérsékelte a fuvarozási igényeket, ami érzékenyen érintette a vasúti áruszállítást.
A 2025-ös vasúti árufuvarozási költségindex eredményei alapján jelezték, 2025 egészében a vasúti áruszállítás teljesítménye – árutonnakilométerben mérve – a korábbi évek mérséklődése után további 11 százalékkal csökkent. Ez már nem csupán ciklikus visszaesés, hanem strukturális problémákra is utal.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy 2025 egészét tekintve tavaly egy tonna áru egy kilométeren történő szállításának költsége 11,8 százalékkal volt magasabb a vasúti fuvarozó vállalatok számára, mint 2024-ben, miközben a fajlagos bevételek csak 2 százalékkal emelkedtek, így a költségnövekedés kompenzálásához további 9,8 százalékos díjemelésre lett volna szükség tavaly. A díjnövekedést azonban a vasúttársaságok nem tudták érvényesíteni, így jövedelmezőségük drámaian romlott. A helyzetet tovább rontja, hogy tavaly jelentősen csökkent a vasúti árufuvarozás rendelésállománya. A vasúti áruszállítás csökkenésének megállításához, a gazdaságilag is fenntartható szolgáltatáshoz kormányzati intézkedések, támogatások szükségesek – hangsúlyozta közleményében az egyesület.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöld Energia18 óra telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEurópánál gyorsabban melegszik a Kárpát-medence – figyelmeztetnek a szakértők
