Zöld Közlekedés
Romániában több új elektromos és hibrid személygépkocsit adtak el idén, mint dízelt
Romániában több új elektromos és hibrid személygépkocsit adtak el idén, mint dízelt – közölte a román Környezetvédelmi Vízügyi és Erdészeti Minisztérium.
Az év első hét hónapjában forgalomba helyezett új személygépkocsik 20,7 százaléka volt részben vagy teljesen elektromos meghajtású. Ugyanebben az időszakban csak 14 százalékot tett ki a forgalomba helyezett új, dízelmotoros személygépkocsik aránya. Míg az elektromos és hibrid autók eladása 106,4 százalékkal nőtt az elmúlt év hasonló időszakához képest, a dízelek eladása 29,3 százalékkal csökkent. Továbbra is a benzines autók voltak a legkeresettebbek a romániai piacon. Az év első hét hónapjában eladott személygépkocsik 65,3 százalékát benzinmotorral szerelték fel. Ennek a típusnak az eladásai 10,1 százalékkal nőttek. “A dízelkorszak végéhez közeledünk” – idézte a tárca közleménye Tánczos Barna minisztert, aki megjegyezte, hogy az idei az első év, amikor a környezetkímélő új gépkocsik eladása meghaladja a dízelekét. A miniszter hozzátette, hogy a teljesen elektromos autóknál a leglátványosabb a növekedés. Ez a típus tette ki az eladások 7,9 százalékát, ami több mint 300 százalékos éves növekedés.
A miniszter a tárca által finanszírozott ösztönző programoknak tulajdonította, hogy a lakosság kezdett lemondani a környezetet jobban szennyező autókról. Az Autógyártók és Forgalmazók Egyesületének (APIA) képviselőivel folytatott csütörtöki megbeszélése után elmondta: a következő években fokozatosan növelik az elektromos autók vásárlására szánt támogatási keretet, és 2023-tól az elektromos és plug-in hibrid haszongépjárművek vásárlását is támogatják. Az APIA szerdán közzétett statisztikája szerint az év első hét hónapjában 70 028 új gépkocsit adtak el Romániában, 12,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, júniusban és júliusban azonban megtorpant a növekedés. Az első 7 hónap adatai alapján az eladások rangsorát továbbra is a Dacia vezeti (20 124 gépkocsival), majd a Ford (7070), a Toyota (6112), a Renault (5744), a Hyundai (5612), a Volkswagen (5036), a Skoda (4839) és a Mercedes Benz (4168) következik a sorban.
Zöld Közlekedés
Teljes életciklus alapján kell vizsgálni az elektromos autók hatását
Fordulópont előtt áll az elektromos autózás Magyarországon – közölte a Magyar Mérnöki Kamara.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A dokumentum átfogó elemzést nyújt a hazai és nemzetközi szabályozási környezetről, a járműállomány alakulásáról, valamint az elektromos közlekedés valós környezeti hatásairól – írja az alternativenergia.hu. A Magyar Mérnöki Kamara javaslata egy olyan integrált ösztönzőmodell kialakítása, amely egyszerre szolgálja a környezeti célokat, a gazdasági fenntarthatóságot és a társadalmi igazságosságot. A kamara közleményében kiemelte, a szakmai anyag szerint Magyarország megfelelő stratégiai irány mellett nemcsak követője, hanem alakítója is lehet az elektromobilitási trendeknek a régióban. A kamara célja, hogy a tanulmány megállapításaira építve szakmai párbeszédet indítson és hozzájáruljon egy hosszú távon működőképes, fenntartható mobilitási rendszer kialakításához.
A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy az elektromos járművek megítélése csak teljes életciklusuk vizsgálatával ad reális képet, amely figyelembe veszi a gyártástól a használaton át az újrahasznosításig tartó folyamatokat. A tanulmány másik fontos megállapítása, hogy bár a gyártási szakasz energiaigénye magasabb, a használat során jelentkező alacsony kibocsátás rövid időn belül kiegyenlíti ezt a különbséget, így hosszú távon egyértelmű környezeti előny mutatható ki – írták a közleményben. A kamara hangsúlyozta, az elektromobilitás nem önálló technológiai kérdés, hanem az energiarendszerrel, és a közlekedési infrastruktúrával szorosan összekapcsolódó komplex rendszer.
Kiemelték, a tanulmány rámutat arra, hogy az elektromos autózás Magyarországon kedvező helyzetben van a régióban, ugyanakkor a további fejlődéshez szemléletváltásra van szükség. Jelenleg ugyanis az ösztönzőrendszerek elsősorban a járműbeszerzést támogatják, miközben a jövőben a tényleges használat és a mérhető környezeti hatás kerülhet a középpontba. A szakmai anyag szerint a hosszú távon fenntartható fejlődést nem a támogatások nagysága, hanem azok célzottsága és hatékonysága határozza meg. A dokumentum külön kitér arra, hogy az elektromos mobilitás klímaelőnye nagymértékben függ az energiarendszer összetételétől, ezért a megújuló energiaforrások szerepe kulcsfontosságú. A töltési infrastruktúra fejlesztése, az otthoni energiamenedzsment és az okos hálózati megoldások integrációja egyre fontosabb tényezővé válik.
A tanulmány szerint a jövő ösztönzőrendszereinek képesnek kell lenniük arra, hogy a felhasználók valós energiafelhasználását, és a rendszerhez való hozzájárulását is figyelembe vegyék. Ebben kiemelt szerepet kap a hiteles mérésen és adatalapú ellenőrzésen alapuló megközelítés. A szakmai anyag szerint Magyarország megfelelő stratégiai irány mellett nemcsak követője, hanem alakítója is lehet az elektromobilitási trendeknek a régióban.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgy év alatt rendet tesznek: nagyszabású hulladékfelszámolás indul
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTiltakozás a Balatonnál: civil szervezetek a privatizáció ellen
