Zöldinfó
Rovarok, műhús és nyomtatott ételek: mit fog enni 11 milliárd ember?
Az ENSZ legfrissebb előrejelzése szerint 10,9 milliárd ember él majd a Földön az évszázad végére. Rovarok, műhús, tengeri moszat és 3D nyomtatóval elállított ételek, mind lehetnek az éhezés alternatívái, de vajon a gyomrunk is bírni fogja ezeket?
A tények
Az ENSZ legfrissebb, októberi előrejelzése szerint a Föld népességszáma 2050-re meghaladja a 9,6 milliárdot, az évszázad végére pedig elérheti a 11 milliárdot is. A világ élelmiszeripari vállalatait tömörítő Global Harvest Initiative szerint 2050-re már komoly ellátási zavarok léphetnek fel, ha nem cselekszünk azonnal.
Az alultápláltság csökkentésére és világ népességének ellátására számos ötlet merült már fel, de valódi alternatívát jelenthet-e a laboratóriumban előállított műhús, a rovarok, az algák vagy a 3D nyomtatóval előállított ételek – teszi fel a kérdést a ReceptNeked.hu.
Bogárburger hamburger helyett
„A rovarok táplálkozástudományi szempontból kiválóak, és a hagyományos húsfehérjéhez nagyon hasonlóak. Gazdagok telítetlen zsírsavakban, vasban és cinkben,” mondja Arnold van Huis, rovartan professzor, aki az egyik fő szerzője a tavaly publikált „Ehető rovarok” című FAO (az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete) tanulmánynak. „Ez nagyon fontos a trópusokon élő várandósoknak és óvodáskorú gyermekeknek, hiszen ők gyakran vérszegények vagy cinkhiányosak”.
A rovarevés gyakorlata igen elterjedt Afrika és Ázsia szerte, de amint ezek a fejlődő országok egyre inkább átveszik a nyugati étkezési szokásokat, az negatív hatással van az egészégi állapotukra. „A trópusi országokban az emberek hajlamosak arra, hogy a nyugati életstílust utánozzák, és előnyben részesítsék a hamburgert a „bogárburger-rel” szemben, sajnos”, mondja Van Huis.
Mesterségesen előállított hús
Az állatok kihagyása a hús előállításából könnyebb hozzáférést jelentene a fehérjeforrásokhoz a fejlődő gazdaságokban,” mondja Brent Taylor, a Beyond Meat társalapítója, amely kifejlesztette a növényi alapú műhúst. „Az állati hús előállítása a fejlődő országokban rendkívül költséges (beleértve a környezetvédelmi hatásokat is, és azt még gyakran importálják is, ami még inkább emeli a költségeket. Ám a növényekből készült húsok biztosíthatják a húsokból és fehérjéből való önellátását ezen országok számára.” A technológia ma még igencsak költséges, és ez gátja lehet a fejlődésnek. 2013-ban egy hamburger-hús előállítási költsége mintegy 250.000 dollárt tett ki.
„Sok nő és gyermek nem fogyaszt húst és emiatt fehérje- és ásványi anyag hiányban szenvednek,” mondja Rachel Kerr, egy segélyszervezet munkatársa, aki Kelet-Afrikában dolgozott egy táplálkozási programban. „ A műhús elterjedését szintén akadályozhatja a kulturális érzékenység, de az emberek elfogadása azon is múlik, hogyan prezentálják nekik. Az én gondom inkább az, hogy a műhús képes-e biztosítani azt a fehérjemennyiséget, amit az állati termékek, és vajon az ízletes lesz-e.”
Tengeri moszat, alga
A tengeri moszat egy fenntartható ételforrás, mert „nem igényel friss vizet, földet vagy műtrágyát a növekedéshez”, és nem érzékeny a szennyezett talajra, mint az állatok, mondja Dr. Craig Rose, tengerbiológus és a Tengeri Alga Egészség Alapítvány alapítója. Emellett nagyon táplálóak is.
„Tartalmaznak számos ásványi anyagot, nyomelemeket, vitaminokat és fehérjét”, teszi hozzá. Rose szerint ez a fejlődő országoknak egy jó lehetőség lenne a növekedésre, a betakarítás és a több piacon való árusítás révén. A parti közösségek Afrikában és Ázsiában évekig profitálhatnának a tengeri moszatok tenyésztéséből. A FAO szerint ahhoz, hogy ellássák algával az embereket a fejlődő világban, nagyobb volumenű termelést igényel, és meg is kell ismertetni az embereket annak nem ismert tápértékéről. És nem utolsósorban el kell oszlatni azt a tévhitet, miszerint az alga a szegény ember kenyere.
3D-ben nyomtatott ételek
A kutatók biztosak abban, hogy tekintettel a 3D nyomtatók növekvő használatára, a 3D ételtechnológia segíthet hatékonyabban biztosítani a tápanyagokat a fejlődő országokban. A jelenlegi fejlesztések alapján először az alapanyagokat porrá törnék még a szállítás előtt, és a helyszínen dolgoznák őket össze, miután különböző anyagokat adnának hozzá (mogyoróvaj, csokoládé), majd ezt az anyagot egy fúvókán keresztül a 3D nyomtatóba juttatnák és bármilyen kívánt alakra kinyomtatnák, elérhetővé téve az ételeket a válságok ideje alatt is. Kerr szerint „ha az ételeket gyorsan ki lehet nyomtatni, annak valódi hatása lehet az alultápláltságra a menekülttáborokban, ahol az élelem mennyisége mindig kevés. Ez ledöntheti az élelmezésbiztonsági tabukat is.”
Zöldinfó
Napelemes áttörés: A napfényből egyszerre lesz élelmiszer és olcsó áram!
Bár a napelemek alatti növénytermesztés segíthet kivédeni a klímaváltozás hatásait és megmentheti a vidéki földeket, a technológia csak akkor lesz valódi segítség, ha a haszna nem a nagybefektetőknél, hanem a helyi termelőknél csapódik le.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Ahogy a nap nyugat felé halad a spanyolországi Murcia egén, a napelemek nemcsak elnyelik a napsugarakat, hanem árnyékot és védelmet is nyújtanak a alattuk növekvő kápia paprikának, borszőlőnek és sárkánygyümölcsnek. A mezőgazdaságáról és bőséges napsütéséről ismert délkelet-spanyolországi régió jelenleg azt teszteli, hogy a termőföldekért folytatott küzdelem helyett a mezőgazdaság és a napenergia képes-e békésen és hatékonyan egymás mellett létezni. Ezt a technológiát nevezik agrár-fotovoltaikának (agrivoltaics vagy agri-PV), amely az élelmiszer-termelés és a megújulóenergia-termelés közvetlen integrációját jelenti, írja az alternativenergia.hu. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a napelemes rendszereket a mezőgazdasági növények fölé, azok sora közé vagy a parcellák szélére telepítik. Egy 2023-as tanulmány becslése szerint Európa a jelenlegi villamosenergia-igényének akár a huszonötszörösét is képes lenne megtermelni az agrár-fotovoltaika segítségével. Ugyanakkor a napenergia-szektor sajátos környezeti és társadalmi kihívásokkal küzd. Mivel egységnyi villamos energia megtermeléséhez lényegesen nagyobb területre van szüksége, mint sok más energiaforrásnak, komoly területhasználati konfliktusokat váltott ki, különösen a vidéki térségekben. A technológiában rejlő gazdasági és környezeti lehetőségek óriásiak, de a szakértők rámutatnak: egyáltalán nem mindegy, hogyan valósítják meg a beruházásokat, és kik a valódi haszonélvezői.
A gondolat, hogy Dél-Európából energiaközpontot formáljanak, komoly támogatást kapott a politikától és a piaci szereplőktől egyaránt. A Big Tech vállalatok gyorsan felismerték a lehetőséget: Olaszország déli részén az Amazon és az Apple már több mint 150 megawatt összkapacitású agrivoltaikus projektekre kötött áramvásárlási szerződést (PPA). Ez a kapacitás nagyjából 100 000 olasz háztartás éves áramszükségletének felel meg. Európa emellett jelentős közpénzekkel támogatja a szemléletváltást: az EU által finanszírozott AGRISOL projekt 1,9 millió eurót fektet be olasz és spanyol fejlesztésekbe, míg Olaszország önmagában 1,7 milliárd eurós állami támogatási keretet különített el a kezdeményezésre.
Szigorú szabályok a mezőgazdaság védelmében
Az uniós és a nemzeti szabályozások egyre szigorúbban írják elő, hogy a mezőgazdasági termelésnek érdemi résznek kell maradnia a napelemmel beépített területeken. Franciaországban a projekteknek a helyi referenciahozamokhoz képest a terménytermelés legalább 90 százalékát fel kell mutatniuk, míg Olaszországban a terület legalább 70 százalékát kötelezően meg kell tartani mezőgazdasági művelés alatt. A szakemberek szerint világos osztályozásra és pontos definíciókra van szükség. A spanyol IMIDA kutatóintézet szakértője, Pilar Flores hangsúlyozza, hogy a termőföldek védelmének kell a szabályozás alappillérének lennie, garantálva a művelhető terület minimális veszteségét.
De miért az aktív termőföldeket használják a beruházók az üres vagy elhagyott területek helyett? A válasz az infrastruktúrában rejlik: a napelemparkoknak viszonylag sík terepre és a meglévő villamoshálózathoz való közelségre van szükségük. Ráadásul a nem művelt, használaton kívüli területek sokszor magas ökológiai értéket képviselnek, így beépítésük környezetvédelmi szempontból problémás lehet.
Mit nyerhetnek a gazdálkodók?
Az agrár-fotovoltaikus rendszerek számos esetben igazoltan javítják a vízfelhasználás hatékonyságát, védik a növényeket a szélsőséges időjárástól, és növelik a földterület összkapacitását. A klímaváltozás elleni küzdelemben is fontos eszközt jelenthetnek. A rendkívüli hőség és a heves esőzések az elmúlt években súlyos károkat okoztak a mezőgazdaságban, ami sok gazdát a földek elhagyására kényszerített. A napelemek által vetett árnyék csökkenti a párolgást, segít a talajnak megtartani a nedvességet, és enyhülést nyújt a mezőgazdasági dolgozóknak, valamint a legelő állatoknak. Ezenfelül a panelek fizikai védelmet biztosítanak a jégverés ellen. A gazdák a megtermelt energiát felhasználhatják saját üzemi működésükhöz, a felesleget értékesíthetik a hálózatba, vagy egyszerűen bérbe adhatják a növények feletti légteret az energiatermelőknek.
A szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek: a pozitív hatások nem automatikusak. Az eredmény nagyban függ az alkalmazott technológiától és a helyszín egyedi adottságaitól. Murciában például a kutatások kimutatták, hogy a vízhiánnyal küzdő paprikatervények jobban fejlődtek a napelemek árnyékában, mint az öntözött társaik, de minden esetet és helyszínt egyedileg kell elemezni.
Valódi segítség vagy a nagyvállalatok kiskapuja?
A technológiát ért kritikák szerint a rendszer nem a mezőgazdaság valódi problémáit orvosolja. A nagyvállalatok és az adatközpont-fejlesztők agresszíven keresték meg a gazdákat a földjeikért. Az olasz Associazione Rurale Italiana termelői szövetség elnöke, Fabrizio Garbarino szerint az agrár-fotovoltaika a szektor válságát használja ki ahelyett, hogy a földek elhagyásának valódi okait kezelné, és csupán olcsó shortcutot jelent az energiaéhes multinacionális cégeknek. Egy 2025-ös, négy európai régiót vizsgáló tanulmány kimutatta, hogy az agrár-fotovoltaika előnyei jelenleg aránytalanul a nagyüzemi gazdálkodókat, a földtulajdonosokat és az befektetőket támogatják a kisgazdákkal és a helyi közösségekkel szemben. Ha a helyi lakosokat és az ökológiai szempontokat kizárják a döntéshozatalból, az tovább mélyítheti a meglévő hatalmi egyenlőtlenségeket.
Mivel a kezdő beruházási költségek magasak és a hálózati csatlakozási sorok hosszúak, a szektort a multinacionális vállalatok által támogatott nagyprojektek dominálják. Az olasz Today.it 2025-ös elemzése szerint az agrár-fotovoltaikus projektekre szánt mintegy 775 millió eurónyi állami támogatás csaknem 86 százaléka nagy léptékű, gyakran külföldi tulajdonú projektekhez került. Olaszországban például felháborodást váltott ki egy Toszkánában megvalósuló, izraeli tőkéből finanszírozott projekt, ami éles vitát generált arról, ki részesül a zöldátállás hasznából.
Borítókép: Kép: Zimmermann PV-Steel Group
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaElkerülhetők a méregdrága tetőfelújítások egy új napelemes tartószerkezettel
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaMegéri akkumulátort telepíteni a napelemek mellé? Egy család példája megmutatja
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés