Zöldinfó
Rovarok, műhús és nyomtatott ételek: mit fog enni 11 milliárd ember?
Az ENSZ legfrissebb előrejelzése szerint 10,9 milliárd ember él majd a Földön az évszázad végére. Rovarok, műhús, tengeri moszat és 3D nyomtatóval elállított ételek, mind lehetnek az éhezés alternatívái, de vajon a gyomrunk is bírni fogja ezeket?
A tények
Az ENSZ legfrissebb, októberi előrejelzése szerint a Föld népességszáma 2050-re meghaladja a 9,6 milliárdot, az évszázad végére pedig elérheti a 11 milliárdot is. A világ élelmiszeripari vállalatait tömörítő Global Harvest Initiative szerint 2050-re már komoly ellátási zavarok léphetnek fel, ha nem cselekszünk azonnal.
Az alultápláltság csökkentésére és világ népességének ellátására számos ötlet merült már fel, de valódi alternatívát jelenthet-e a laboratóriumban előállított műhús, a rovarok, az algák vagy a 3D nyomtatóval előállított ételek – teszi fel a kérdést a ReceptNeked.hu.
Bogárburger hamburger helyett
„A rovarok táplálkozástudományi szempontból kiválóak, és a hagyományos húsfehérjéhez nagyon hasonlóak. Gazdagok telítetlen zsírsavakban, vasban és cinkben,” mondja Arnold van Huis, rovartan professzor, aki az egyik fő szerzője a tavaly publikált „Ehető rovarok” című FAO (az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete) tanulmánynak. „Ez nagyon fontos a trópusokon élő várandósoknak és óvodáskorú gyermekeknek, hiszen ők gyakran vérszegények vagy cinkhiányosak”.
A rovarevés gyakorlata igen elterjedt Afrika és Ázsia szerte, de amint ezek a fejlődő országok egyre inkább átveszik a nyugati étkezési szokásokat, az negatív hatással van az egészégi állapotukra. „A trópusi országokban az emberek hajlamosak arra, hogy a nyugati életstílust utánozzák, és előnyben részesítsék a hamburgert a „bogárburger-rel” szemben, sajnos”, mondja Van Huis.
Mesterségesen előállított hús
Az állatok kihagyása a hús előállításából könnyebb hozzáférést jelentene a fehérjeforrásokhoz a fejlődő gazdaságokban,” mondja Brent Taylor, a Beyond Meat társalapítója, amely kifejlesztette a növényi alapú műhúst. „Az állati hús előállítása a fejlődő országokban rendkívül költséges (beleértve a környezetvédelmi hatásokat is, és azt még gyakran importálják is, ami még inkább emeli a költségeket. Ám a növényekből készült húsok biztosíthatják a húsokból és fehérjéből való önellátását ezen országok számára.” A technológia ma még igencsak költséges, és ez gátja lehet a fejlődésnek. 2013-ban egy hamburger-hús előállítási költsége mintegy 250.000 dollárt tett ki.
„Sok nő és gyermek nem fogyaszt húst és emiatt fehérje- és ásványi anyag hiányban szenvednek,” mondja Rachel Kerr, egy segélyszervezet munkatársa, aki Kelet-Afrikában dolgozott egy táplálkozási programban. „ A műhús elterjedését szintén akadályozhatja a kulturális érzékenység, de az emberek elfogadása azon is múlik, hogyan prezentálják nekik. Az én gondom inkább az, hogy a műhús képes-e biztosítani azt a fehérjemennyiséget, amit az állati termékek, és vajon az ízletes lesz-e.”
Tengeri moszat, alga
A tengeri moszat egy fenntartható ételforrás, mert „nem igényel friss vizet, földet vagy műtrágyát a növekedéshez”, és nem érzékeny a szennyezett talajra, mint az állatok, mondja Dr. Craig Rose, tengerbiológus és a Tengeri Alga Egészség Alapítvány alapítója. Emellett nagyon táplálóak is.
„Tartalmaznak számos ásványi anyagot, nyomelemeket, vitaminokat és fehérjét”, teszi hozzá. Rose szerint ez a fejlődő országoknak egy jó lehetőség lenne a növekedésre, a betakarítás és a több piacon való árusítás révén. A parti közösségek Afrikában és Ázsiában évekig profitálhatnának a tengeri moszatok tenyésztéséből. A FAO szerint ahhoz, hogy ellássák algával az embereket a fejlődő világban, nagyobb volumenű termelést igényel, és meg is kell ismertetni az embereket annak nem ismert tápértékéről. És nem utolsósorban el kell oszlatni azt a tévhitet, miszerint az alga a szegény ember kenyere.
3D-ben nyomtatott ételek
A kutatók biztosak abban, hogy tekintettel a 3D nyomtatók növekvő használatára, a 3D ételtechnológia segíthet hatékonyabban biztosítani a tápanyagokat a fejlődő országokban. A jelenlegi fejlesztések alapján először az alapanyagokat porrá törnék még a szállítás előtt, és a helyszínen dolgoznák őket össze, miután különböző anyagokat adnának hozzá (mogyoróvaj, csokoládé), majd ezt az anyagot egy fúvókán keresztül a 3D nyomtatóba juttatnák és bármilyen kívánt alakra kinyomtatnák, elérhetővé téve az ételeket a válságok ideje alatt is. Kerr szerint „ha az ételeket gyorsan ki lehet nyomtatni, annak valódi hatása lehet az alultápláltságra a menekülttáborokban, ahol az élelem mennyisége mindig kevés. Ez ledöntheti az élelmezésbiztonsági tabukat is.”
Zöld Energia
Szokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe
Magyar egyetemisták olyan, cianobaktériumokra épülő energiaforrást fejlesztenek, amely a fotoszintézis során termel áramot, kísérletük pedig akár 2027-ben egy sztratoszférikus ballon fedélzetén bizonyíthat.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A legjobb kilenc csapat közé jutott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak részvételével készülő CYBES kutatási projekt, amely egy különleges, cianobaktériumokra épülő bio-fotovoltaikus rendszer működését vizsgálja a sztratoszféra szélsőséges körülményei között. A kilencfős, a BME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatóiból álló csapat célja, hogy kísérletét az Európai Űrügynökség (ESA), a Német Űrkutatási és Repülési Központ (DLR), valamint a Svéd Nemzeti Űrügynökség (SNSA) által támogatott REXUS/BEXUS program keretében egy sztratoszférikus ballon fedélzetén juttassa a magaslégkörbe. A fejlesztés különlegessége, hogy egyfajta élő napelemként működik: a cianobaktériumok fotoszintézise során felszabaduló elektronokat hasznosítja villamos energia előállítására. A kutatók arra keresik a választ, hogyan befolyásolja a rendszer működését az erős UV-sugárzás, az alacsony légnyomás és a szélsőséges környezet.
Az eredmények hosszabb távon olyan új energiaforrások fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, amelyek akár az űriparban is hasznosíthatók. A projekt szakmai munkáját több egyetem kutatói és mentorai segítik, köztük a BME, valamint a Pannon Egyetem szakemberei.
A CYBES december elején az ESA hollandiai, noordwijki kiválasztási workshopján mutatkozhat be, ahol eldől, hogy a kilenc döntős közül mely csapatok kísérletei valósulhatnak meg. Amennyiben sikerrel járnak, a magyar hallgatók fejlesztése 2027 őszén indulhat el az észak-svédországi Esrange Űrközpontból egy sztratoszférikus ballon fedélzetén.
Kép: altnativenergia.hu vizualizáció / ai
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Jó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés