Zöldinfó
Rovarok, műhús és nyomtatott ételek: mit fog enni 11 milliárd ember?
Az ENSZ legfrissebb előrejelzése szerint 10,9 milliárd ember él majd a Földön az évszázad végére. Rovarok, műhús, tengeri moszat és 3D nyomtatóval elállított ételek, mind lehetnek az éhezés alternatívái, de vajon a gyomrunk is bírni fogja ezeket?
A tények
Az ENSZ legfrissebb, októberi előrejelzése szerint a Föld népességszáma 2050-re meghaladja a 9,6 milliárdot, az évszázad végére pedig elérheti a 11 milliárdot is. A világ élelmiszeripari vállalatait tömörítő Global Harvest Initiative szerint 2050-re már komoly ellátási zavarok léphetnek fel, ha nem cselekszünk azonnal.
Az alultápláltság csökkentésére és világ népességének ellátására számos ötlet merült már fel, de valódi alternatívát jelenthet-e a laboratóriumban előállított műhús, a rovarok, az algák vagy a 3D nyomtatóval előállított ételek – teszi fel a kérdést a ReceptNeked.hu.
Bogárburger hamburger helyett
„A rovarok táplálkozástudományi szempontból kiválóak, és a hagyományos húsfehérjéhez nagyon hasonlóak. Gazdagok telítetlen zsírsavakban, vasban és cinkben,” mondja Arnold van Huis, rovartan professzor, aki az egyik fő szerzője a tavaly publikált „Ehető rovarok” című FAO (az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete) tanulmánynak. „Ez nagyon fontos a trópusokon élő várandósoknak és óvodáskorú gyermekeknek, hiszen ők gyakran vérszegények vagy cinkhiányosak”.
A rovarevés gyakorlata igen elterjedt Afrika és Ázsia szerte, de amint ezek a fejlődő országok egyre inkább átveszik a nyugati étkezési szokásokat, az negatív hatással van az egészégi állapotukra. „A trópusi országokban az emberek hajlamosak arra, hogy a nyugati életstílust utánozzák, és előnyben részesítsék a hamburgert a „bogárburger-rel” szemben, sajnos”, mondja Van Huis.
Mesterségesen előállított hús
Az állatok kihagyása a hús előállításából könnyebb hozzáférést jelentene a fehérjeforrásokhoz a fejlődő gazdaságokban,” mondja Brent Taylor, a Beyond Meat társalapítója, amely kifejlesztette a növényi alapú műhúst. „Az állati hús előállítása a fejlődő országokban rendkívül költséges (beleértve a környezetvédelmi hatásokat is, és azt még gyakran importálják is, ami még inkább emeli a költségeket. Ám a növényekből készült húsok biztosíthatják a húsokból és fehérjéből való önellátását ezen országok számára.” A technológia ma még igencsak költséges, és ez gátja lehet a fejlődésnek. 2013-ban egy hamburger-hús előállítási költsége mintegy 250.000 dollárt tett ki.
„Sok nő és gyermek nem fogyaszt húst és emiatt fehérje- és ásványi anyag hiányban szenvednek,” mondja Rachel Kerr, egy segélyszervezet munkatársa, aki Kelet-Afrikában dolgozott egy táplálkozási programban. „ A műhús elterjedését szintén akadályozhatja a kulturális érzékenység, de az emberek elfogadása azon is múlik, hogyan prezentálják nekik. Az én gondom inkább az, hogy a műhús képes-e biztosítani azt a fehérjemennyiséget, amit az állati termékek, és vajon az ízletes lesz-e.”
Tengeri moszat, alga
A tengeri moszat egy fenntartható ételforrás, mert „nem igényel friss vizet, földet vagy műtrágyát a növekedéshez”, és nem érzékeny a szennyezett talajra, mint az állatok, mondja Dr. Craig Rose, tengerbiológus és a Tengeri Alga Egészség Alapítvány alapítója. Emellett nagyon táplálóak is.
„Tartalmaznak számos ásványi anyagot, nyomelemeket, vitaminokat és fehérjét”, teszi hozzá. Rose szerint ez a fejlődő országoknak egy jó lehetőség lenne a növekedésre, a betakarítás és a több piacon való árusítás révén. A parti közösségek Afrikában és Ázsiában évekig profitálhatnának a tengeri moszatok tenyésztéséből. A FAO szerint ahhoz, hogy ellássák algával az embereket a fejlődő világban, nagyobb volumenű termelést igényel, és meg is kell ismertetni az embereket annak nem ismert tápértékéről. És nem utolsósorban el kell oszlatni azt a tévhitet, miszerint az alga a szegény ember kenyere.
3D-ben nyomtatott ételek
A kutatók biztosak abban, hogy tekintettel a 3D nyomtatók növekvő használatára, a 3D ételtechnológia segíthet hatékonyabban biztosítani a tápanyagokat a fejlődő országokban. A jelenlegi fejlesztések alapján először az alapanyagokat porrá törnék még a szállítás előtt, és a helyszínen dolgoznák őket össze, miután különböző anyagokat adnának hozzá (mogyoróvaj, csokoládé), majd ezt az anyagot egy fúvókán keresztül a 3D nyomtatóba juttatnák és bármilyen kívánt alakra kinyomtatnák, elérhetővé téve az ételeket a válságok ideje alatt is. Kerr szerint „ha az ételeket gyorsan ki lehet nyomtatni, annak valódi hatása lehet az alultápláltságra a menekülttáborokban, ahol az élelem mennyisége mindig kevés. Ez ledöntheti az élelmezésbiztonsági tabukat is.”
Zöldinfó
Nem támadhatja meg Lengyelország az uniós klímacsomagot
Az EU bírósága elutasította Lengyelország kereseteit az uniós klímavédelmi jogszabályok ellen.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
Elutasította az Európai Unió Bírósága csütörtökön Lengyelország hét keresetét, amelyekben Varsó a Fit for 55 uniós klímavédelmi jogalkotási csomag egyes rendelkezéseinek megsemmisítését kérte – írja az alternativenergia.hu. A bírák szerint a keresetek elfogadásához a tagállamok egyhangú jóváhagyására lett volna szükség. A luxembourgi székhelyű testület közleménye szerint Lengyelország hét olyan uniós jogszabályt támadott meg, amelyek célja, hogy az EU 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest, és 2050-re elérje a klímasemlegességet. A megtámadott jogszabályok között szerepelt az új személygépkocsikra és könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások szigorítása, a földhasználati és erdőgazdálkodási ágazat kibocsátáscsökkentési célértékei, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer kiterjesztése, valamint az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus bevezetése.
Lengyelország emellett az energiahatékonysági irányelvet és a tagállamok kötelező kibocsátáscsökkentési célértékeit is megtámadta. Lengyelország azzal érvelt, hogy a jogszabályok elsősorban adózási jellegű rendelkezéseket tartalmaznak, illetve jelentősen befolyásolják a tagállamok energiaforrások közötti választását és energiaellátásuk szerkezetét. Álláspontja szerint ezért elfogadásukhoz az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanácsban egyhangú döntésre lett volna szükség a minősített többségi szavazás helyett. A bíróság azonban megállapította, hogy a vitatott jogszabályok elsődleges célja nem a tagállamok energiaellátási szerkezetének befolyásolása.
A hét jogszabály közül hat az uniós környezetvédelmi politika körébe tartozik, és elsősorban a káros éghajlatváltozás elleni fellépést, valamint a párizsi klímamegállapodás célkitűzéseinek teljesítését szolgálja. Az energiahatékonysági irányelv pedig az uniós energiapolitika hatálya alá tartozik. A bíróság szerint ezért valamennyi jogszabály elfogadható volt a rendes jogalkotási eljárás keretében, miszerint az Európai Parlament és a minősített többséggel döntő Tanács közösen hoz döntést. Az bíróság hangsúlyozta, hogy a rendes jogalkotási eljárás alóli kivételeket szigorúan kell értelmezni, és az tény, hogy valamely környezetvédelmi vagy energetikai intézkedés az elsődleges céljától eltérő területeken közvetett vagy járulékos hatásokkal járhat, nem elegendő ahhoz, hogy egy ilyen kivétel alkalmazását indokolja.
A bíróság elutasította Lengyelország azon érvelését is, amely szerint a jogszabályok sértik az energiapolitikai szolidaritás elvét. Rámutatott, hogy ez az elv kizárólag az uniós energiapolitika területén alkalmazandó, így a környezetvédelmi jogszabályok megtámadásához nem lehet hivatkozni rá. A testület ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az uniós intézményeknek figyelembe kell venniük a tagállamok eltérő érdekeit. Ezzel kapcsolatban megállapította, hogy az uniós jogalkotó kompenzációs intézkedéseket is elfogadott, különösen a Szociális Klímaalap keretében.
A bíróság nem fogadta el Varsó azon kifogásait sem, amelyek szerint az intézkedések az energiaárak emelkedése és a munkahelyek megszűnése miatt veszélyeztetik az uniós polgárok jólétét. Az ítéletek szerint az uniós szerződések a gazdasági és társadalmi jólét mellett a fenntartható fejlődést és a környezetvédelmet is alapvető célként határozzák meg, anélkül, hogy ezek között hierarchiát állítanának fel. A luxembourgi testület azt is megállapította, hogy a megtámadott jogszabályok megfelelnek az arányosság és az egyenlő bánásmód elvének. Hangsúlyozta, hogy az összetett gazdasági, politikai és műszaki döntéseket igénylő területeken az uniós jogalkotó széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöld Energia6 óra telt el a létrehozás ótaNem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta216 hektáron biztosíthatnak vízborítást, új lendületet kap a hazai vízmegtartás

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés