Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Rovarok, műhús és nyomtatott ételek: mit fog enni 11 milliárd ember?

Létrehozva:

|

Az ENSZ legfrissebb előrejelzése szerint 10,9 milliárd ember él majd a Földön az évszázad végére. Rovarok, műhús, tengeri moszat és 3D nyomtatóval elállított ételek, mind lehetnek az éhezés alternatívái, de vajon a gyomrunk is bírni fogja ezeket?

A tények
Az ENSZ legfrissebb, októberi előrejelzése szerint a Föld népességszáma 2050-re meghaladja a 9,6 milliárdot, az évszázad végére pedig elérheti a 11 milliárdot is. A világ élelmiszeripari vállalatait tömörítő Global Harvest Initiative szerint 2050-re már komoly ellátási zavarok léphetnek fel, ha nem cselekszünk azonnal.

Az alultápláltság csökkentésére és világ népességének ellátására számos ötlet merült már fel, de valódi alternatívát jelenthet-e a laboratóriumban előállított műhús, a rovarok, az algák vagy a 3D nyomtatóval előállított ételek – teszi fel a kérdést a ReceptNeked.hu.
Bogárburger hamburger helyett

„A rovarok táplálkozástudományi szempontból kiválóak, és a hagyományos húsfehérjéhez nagyon hasonlóak. Gazdagok telítetlen zsírsavakban, vasban és cinkben,” mondja Arnold van Huis, rovartan professzor, aki az egyik fő szerzője a tavaly publikált „Ehető rovarok” című FAO (az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete) tanulmánynak. „Ez nagyon fontos a trópusokon élő várandósoknak és óvodáskorú gyermekeknek, hiszen ők gyakran vérszegények vagy cinkhiányosak”.

A rovarevés gyakorlata igen elterjedt Afrika és Ázsia szerte, de amint ezek a fejlődő országok egyre inkább átveszik a nyugati étkezési szokásokat, az negatív hatással van az egészégi állapotukra. „A trópusi országokban az emberek hajlamosak arra, hogy a nyugati életstílust utánozzák, és előnyben részesítsék a hamburgert a „bogárburger-rel” szemben, sajnos”, mondja Van Huis.

Mesterségesen előállított hús
Az állatok kihagyása a hús előállításából könnyebb hozzáférést jelentene a fehérjeforrásokhoz a fejlődő gazdaságokban,” mondja Brent Taylor, a Beyond Meat társalapítója, amely kifejlesztette a növényi alapú műhúst. „Az állati hús előállítása a fejlődő országokban rendkívül költséges (beleértve a környezetvédelmi hatásokat is, és azt még gyakran importálják is, ami még inkább emeli a költségeket. Ám a növényekből készült húsok biztosíthatják a húsokból és fehérjéből való önellátását ezen országok számára.” A technológia ma még igencsak költséges, és ez gátja lehet a fejlődésnek. 2013-ban egy hamburger-hús előállítási költsége mintegy 250.000 dollárt tett ki.

„Sok nő és gyermek nem fogyaszt húst és emiatt fehérje- és ásványi anyag hiányban szenvednek,” mondja Rachel Kerr, egy segélyszervezet munkatársa, aki Kelet-Afrikában dolgozott egy táplálkozási programban. „ A műhús elterjedését szintén akadályozhatja a kulturális érzékenység, de az emberek elfogadása azon is múlik, hogyan prezentálják nekik. Az én gondom inkább az, hogy a műhús képes-e biztosítani azt a fehérjemennyiséget, amit az állati termékek, és vajon az ízletes lesz-e.”

Tengeri moszat, alga
A tengeri moszat egy fenntartható ételforrás, mert „nem igényel friss vizet, földet vagy műtrágyát a növekedéshez”, és nem érzékeny a szennyezett talajra, mint az állatok, mondja Dr. Craig Rose, tengerbiológus és a Tengeri Alga Egészség Alapítvány alapítója. Emellett nagyon táplálóak is.

„Tartalmaznak számos ásványi anyagot, nyomelemeket, vitaminokat és fehérjét”, teszi hozzá. Rose szerint ez a fejlődő országoknak egy jó lehetőség lenne a növekedésre, a betakarítás és a több piacon való árusítás révén. A parti közösségek Afrikában és Ázsiában évekig profitálhatnának a tengeri moszatok tenyésztéséből.  A FAO szerint ahhoz, hogy ellássák algával az embereket a fejlődő világban, nagyobb volumenű termelést igényel, és meg is kell ismertetni az embereket annak nem ismert tápértékéről. És nem utolsósorban el kell oszlatni azt a tévhitet, miszerint az alga a szegény ember kenyere.

3D-ben nyomtatott ételek
A kutatók biztosak abban, hogy tekintettel a 3D nyomtatók növekvő használatára, a 3D ételtechnológia segíthet hatékonyabban biztosítani a tápanyagokat a fejlődő országokban. A jelenlegi fejlesztések alapján először az alapanyagokat porrá törnék még a szállítás előtt, és a helyszínen dolgoznák őket össze, miután különböző anyagokat adnának hozzá (mogyoróvaj, csokoládé), majd ezt az anyagot egy fúvókán keresztül a 3D nyomtatóba juttatnák és bármilyen kívánt alakra kinyomtatnák, elérhetővé téve az ételeket a válságok ideje alatt is. Kerr szerint „ha az ételeket gyorsan ki lehet nyomtatni, annak valódi hatása lehet az alultápláltságra a menekülttáborokban, ahol az élelem mennyisége mindig kevés. Ez ledöntheti az élelmezésbiztonsági tabukat is.”

Zöldinfó

Több mint 45 ezren jelentkeztek bölényvadászatra a Grand Canyonba

Létrehozva:

|

Szerző:

Több mint 45 ezren jelentkeztek az amerikai Nemzeti Park Szolgálat (NPS) felhívására, amelyben 12 gyakorlott vadász önkéntest kértek a Grand Canyonban elszaporodott bölények kilövésére.

A parkfenntartó azzal magyarázta a felhívást, hogy a bölénycsordák olyan népesek lettek, hogy az már környezeti károkat okoz a természetvédelmi területen – számolt be róla a BBC hírportálja. A bölények kilövését nem vadászatként hirdették meg, mivel az amerikai nemzeti parkokban tilos a vadászat. A felhívást egyes szakértők azért bírálták, mivel szerintük ez veszélyes precedenst teremthet. A jelentkezés hétfőn kezdődött és 48 órával később zárult. Ez alatt az idő alatt 45 ezer jelentkező vállalkozott a feladatra. A tájékoztatás szerint első körben 25 jelentkezőt választanak ki, majd a rátermettségük felmérése után 12 vállalkozót bíznak meg vele, hogy lőjenek ki bölényeket a park North Rim elnevezésű részén.

Az önkéntesek nem vihetnek magukkal segítőtársakat. Egy bölény mintegy 900 kilogrammot nyom, de a kilőtt állat húsából csak annyit vihet magával a vadász, amit motorizált szállítóeszköz vagy málhásállat nélkül képes. Pedig a terepviszonyok sem könnyűek: sziklás, néha havas terepen kell haladni, akár 2440 méteres szintkülönbség emelkedéssel kell megbirkózni. A régióban azért vált szükségessé a bölények ritkítása, mert számuk az elmúlt években 600 példányra nőtt. A parkszolgálat szerint 200 példányra kellene leszorítani a bölények számát a North Rim területén az amerikai őslakosok régészeti lelőhelyeinek letaposásának elkerülése, a talajerózió és a vízszennyezés csökkentése érdekében. A 19. század végére alig 400 példány maradt meg a korábban az országot benépesítő, 30-60 millió példányra becsült bölénypopulációból. Környezetvédők szerint nincs rá bizonyíték, hogy a Grand Canyon térségében eredetileg is éltek volna bölények.

Tovább olvasom

Zöldinfó

Különleges genetikai háttérrel rendelkeznek a 105 évig élő emberek

Létrehozva:

|

Szerző:

Különleges genetikai hátterüknek köszönhetően élnek egyes emberek akár több mint 105 évig is – állapították meg olasz kutatók.

Ez az első alkalom, hogy ilyen részletességgel megfejtették a nagyon hosszú ideig élő emberek genomját, ami útmutatóul szolgálhat ahhoz, miért élhetnek ennyire hosszú életet és hogyan sikerül elkerülniük az időskori betegségeket.”Az öregedés megnöveli számos krónikus betegség és állapot kockázatát. A 105 év feletti emberek genetikai adottságát vizsgáltuk és összehasonítottuk az Olaszország azonos területein élő fiatalabb felnőttekével” – idézte Paolo Garagnanit, a Bolognai Egyetem szakértőjét az EurekAlert tudományos hírportál.A kollégáival és számos olasz kutatócsoport és a svájci Lausanne-ban lévő Nestlé Kutatóközpont munkatársainak közreműködésével végzett vizsgálatba 81 nagyon idős, 105 év és 110 év feletti embert vontak be.

Az ő eredményeiket az azonos régióban élő 36 egészséges személyével hasonlították össze, akiknek átlagéletkora 68 év volt. A vérvizsgálatok és genomszekvenálások során nyert információkat összevetették korábbi tanulmányokkal, amelyek összesen 333 száz éves kor felett és 358 hatvan év körüli személyt vizsgáltak. Öt genetikai változást azonosítottak, amelyek gyakoriak a 105 feletti és a 110 feletti korcsoportban. Az ellenőrzések során ugyanezeket megtalálták a száz éven felülieknél is.A számítógépes elemzések szerint ezek a genetikai módosulások megváltoztathatják három különböző gén kifejeződését, amelyek a sejtek egészsége szempontjából kiemelt fontosságúak.

Az egyik ilyen gén (STK17A) koordinálja például a sejtválaszt DNS-károsodás esetén, elősegíti a programozott sejthalált, kezeli a veszélyes reaktív oxigéneket. Ezek a folyamatok számos betegség, például a rák kialakulásánál játszanak fontos szerepet. A szakemberek a természetesen előforduló mutációkat is megvizsgálták a korcsoportokban. Arra jutottak, hogy a 105, illetve 110 év felettieknél hétből hat génnél alacsonyabb volt a mutációval terheltség aránya. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy elkerülték őket az olyan egészségügyi problémák, mint a szívbetegség.

Tovább olvasom

Zöldinfó

Védetté nyilvánították a farkast Szlovákiában

Létrehozva:

|

Szerző:

Védetté minősítették a farkast Szlovákiában, s így tilossá válik a vadászata, befogása, megölése és otthoni tartása vagy tenyésztése is – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a környezetvédelmi tárca közlésére hivatkozva csütörtökön.

A környezetvédelmi tárca vezetője, Ján Budaj jelképesen a Föld napján írta alá a rendeletet, amely a környezetvédelmi törvényt kiegészítve, a védett élőlények közé sorolja a farkast (Canis lupus) és eszmei értékét 3000 euróban (egymillió forint) szabja meg. Az új szabályozás szerint a farkas vadászhatósága ez év június elsejével ér véget véglegesen. A döntés több évtizedes – a környezetvédők és a vadásztársaságok közt zajló – vita végére tett pontot Szlovákiában. Bár az Európai Unió tagállamainak többségében a farkas védett és kilövése tilos, vagy csak külön engedély alapján lehetséges, Szlovákiában az erre vonatkozó szabályozás eddig kevésbé volt szigorú, és szezonális keretek között lehetővé tette ennek a ragadozónak a vadászatát.

Szlovákia 1995-ben az egész ország területére és az év teljes hosszára vonatkozó tilalmat vezetett be a farkas vadászatára. Ezt a szabályozást 1999-ben részlegesen feloldották, s azóta az ügyben illetékes szaktárca minden évben kvótában szabta meg a kilőhető farkasok számát. Az engedély az utóbbi időszakban 100-ig terjedő példányról rendelkezett évente. A farkas vadászatának mostani végleges tiltását megelőzően a szlovák hatóságok legutóbb 2015-ben változtattak a farkasok védelmét célzó előírásokon, akkor azoknak a területeknek a számát növelték, ahol tilossá vált a vadászatuk.

Az ország területén élő farkasok létszámáról csak becslések léteznek, s ezek adatai nagyon eltérőek. Míg a vadászegyesületek korábbi statisztikái szerint számuk ezernél több, a környezetvédők 35-40 falkát, közel négyszáz példányt említenek, az állami természetvédelmi alap pedig 600 példány létezéséről tud.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Kedvelt