Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Spanyolországban madárvédelmi rendszerekkel látnák el a nagyfeszültségű elektromos vezetékeket és a szélerőműveket

Egy új rendelettervezet szerint madárvédelmi rendszerekkel látná el a szélerőműveket és a nagyfeszültségű elektromos vezetékeket a spanyol kormány.

Létrehozva:

|

0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x) 

Az úgynevezett ökológiai átmenetért felelős minisztérium által készített jogszabály célja, hogy csökkentse az ütközés és áramütés okozta elhullást a madárvilágban, minimalizálja az infrastruktúrák környezeti hatását, és megerősítse a biológiai sokféleség megőrzését Spanyolországban – ismertette az El Periodico de la Energia című online szaklap. Eszerint például az elektromos vezetékeket vizuális jelzőberendezésekkel kellene felszerelni, valamint meg kellene erősíteni a felügyeletet a jelenlegi védett területeken kívül található hálózatokon is, főként azokban a zónákban, ahol már korábban is észleltek rendszeres madárpusztulást.

Ahogy a nagyfeszültségű vezetékeknél, úgy az új és a már meglévő szélerőműparkokban is kötelező lenne figyelemmel kísérni, dokumentálni és jelenteni a vadon élő állatok elhullását, hogy az így kapott információk a jövőben segíthessék a döntéshozatalt. A szélenergia-parkokban olyan automatikus vagy kézi rendszerrel kellene ellátni a turbinákat, amelyekkel ütközés veszélye esetén azonnal leállítható a működés, továbbá egy meghatározott alacsony szélerősség, másodpercenként 6 méteres sebesség alatt júliustól októberig, éjjel nem lehetne működtetni a szélgenerátorokat. Utóbbi intézkedéssel a denevéreket védenék, amelyek közül – a madarakhoz hasonlóan – évente több ezer példány pusztul el.

Juan Tomás Alcalde, a Spanyol Denevérvédelmi Szövetség (Secemu) elnöke az El Diario című internetes lapnak beszélt arról, hogy a denevérek számára az enyhén szeles idő igazán veszélyes, amikor még a táplálékukat jelentő rovarok repülnek, így a denevérek is kimennek vadászni. Az állatokat érő balesetek 70-80 százaléka pedig július és október között következik be – mondta. Hozzátette: az intézkedés ugyan nem szüntetné meg teljesen a problémát, de akár a felére is csökkenthetné a halálozást, amelynek nagy hatása lenne az egyébként alacsony szaporodási rátával rendelkező fajra.

Advertisement

Mint mondta, számításaik szerint az energiacégeket legfeljebb 1 százalékos veszteség érné, mert az enyhe szél eleve alacsony áramtermelést eredményez. Spanyolország 17 tartományából 16-ban működnek szélerőműparkok, összesen több mint 22 ezer turbinával. A szél alapú villamosenergia-termelés 43 százalékkal nőtt 2011 és 2024 között. Tavaly az ország teljes villamosenergia igényének 23 százaléka származott ebből a megújuló forrásból.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák