Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Spanyolországban madárvédelmi rendszerekkel látnák el a nagyfeszültségű elektromos vezetékeket és a szélerőműveket

Egy új rendelettervezet szerint madárvédelmi rendszerekkel látná el a szélerőműveket és a nagyfeszültségű elektromos vezetékeket a spanyol kormány.

Létrehozva:

|

0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x) 

Az úgynevezett ökológiai átmenetért felelős minisztérium által készített jogszabály célja, hogy csökkentse az ütközés és áramütés okozta elhullást a madárvilágban, minimalizálja az infrastruktúrák környezeti hatását, és megerősítse a biológiai sokféleség megőrzését Spanyolországban – ismertette az El Periodico de la Energia című online szaklap. Eszerint például az elektromos vezetékeket vizuális jelzőberendezésekkel kellene felszerelni, valamint meg kellene erősíteni a felügyeletet a jelenlegi védett területeken kívül található hálózatokon is, főként azokban a zónákban, ahol már korábban is észleltek rendszeres madárpusztulást.

Ahogy a nagyfeszültségű vezetékeknél, úgy az új és a már meglévő szélerőműparkokban is kötelező lenne figyelemmel kísérni, dokumentálni és jelenteni a vadon élő állatok elhullását, hogy az így kapott információk a jövőben segíthessék a döntéshozatalt. A szélenergia-parkokban olyan automatikus vagy kézi rendszerrel kellene ellátni a turbinákat, amelyekkel ütközés veszélye esetén azonnal leállítható a működés, továbbá egy meghatározott alacsony szélerősség, másodpercenként 6 méteres sebesség alatt júliustól októberig, éjjel nem lehetne működtetni a szélgenerátorokat. Utóbbi intézkedéssel a denevéreket védenék, amelyek közül – a madarakhoz hasonlóan – évente több ezer példány pusztul el.

Juan Tomás Alcalde, a Spanyol Denevérvédelmi Szövetség (Secemu) elnöke az El Diario című internetes lapnak beszélt arról, hogy a denevérek számára az enyhén szeles idő igazán veszélyes, amikor még a táplálékukat jelentő rovarok repülnek, így a denevérek is kimennek vadászni. Az állatokat érő balesetek 70-80 százaléka pedig július és október között következik be – mondta. Hozzátette: az intézkedés ugyan nem szüntetné meg teljesen a problémát, de akár a felére is csökkenthetné a halálozást, amelynek nagy hatása lenne az egyébként alacsony szaporodási rátával rendelkező fajra.

Advertisement

Mint mondta, számításaik szerint az energiacégeket legfeljebb 1 százalékos veszteség érné, mert az enyhe szél eleve alacsony áramtermelést eredményez. Spanyolország 17 tartományából 16-ban működnek szélerőműparkok, összesen több mint 22 ezer turbinával. A szél alapú villamosenergia-termelés 43 százalékkal nőtt 2011 és 2024 között. Tavaly az ország teljes villamosenergia igényének 23 százaléka származott ebből a megújuló forrásból.

Advertisement

Zöldinfó

Ingyenesen hozzáférhető klímaelőrejelzések: elkészült a FORESEE továbbfejlesztett verziója

A FORESEE legújabb verziója 2100-ig nyújt éghajlati előrejelzéseket.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elkészült a FORESEE klimatológiai adatbázis új, továbbfejlesztett változata, amely átfogó, szabadon hozzáférhető információkat nyújt Közép-Európa múltbeli és jövőbeli éghajlatáról 2100-ig – olvasható az alternativenergia.hu közleményében. Mint írják, a rendszer az 1951 és 2100 közötti időszakra tartalmaz megfigyelt adatokat és klímaelőrejelzéseket, napi időbeli és finom térbeli felbontással. A FORESEE a régió alapvető meteorológiai változóit – többek között a maximum- és minimum-hőmérsékletet, a csapadékot és a Napból származó besugárzást – teszi elérhetővé bárki számára. A rendszer jelenleg két alapvető részből áll. Az első egy kiterjedt, több közép-európai országot lefedő adatbázis (ez maga a FORESEE). Ezt az adatbázist az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium (ÉNML) keretében egy új komponenssel bővítették: ez a FORESEE-HUN, amely kizárólag Magyarország területére nyújt a korábbinál megbízhatóbb adatokat. A FORESEE különlegessége, hogy a múltbeli megfigyeléseket szakadás- és hibamentesen kombinálja a legújabb projekciókkal, vagyis lehetséges jövőképekkel, oly módon, hogy az 1951-2100-as időszakra – a FORESEE-HUN esetén az 1971-2100-as időszakra – harmonizált adatsorok érhetők el.

A közlemény szerint az adatbázis megtervezésekor elsősorban a hatásvizsgálatok támogatása és az adatok könnyű elérhetősége volt a cél. Ezt elősegítve készült el 2025 őszén az új webes lekérő felület az ÉNML támogatásával, ahol egy adott régióra vonatkozóan a nem hozzáértők is könnyedén hozzáférhetnek napi szintű klímaadatokhoz a böngészőn keresztül, néhány kattintás segítségével. Az adatok ezután akár Excelben is feldolgozhatók. A múltbeli alapadatok származtatása állomási mérések térbeli interpolációjaként történt (úgynevezett HUCLIM adatbázis, amelyet a HungaroMet tett közzé az ODP adatportálon keresztül). A jövőre vonatkozó becslések az EURO-CORDEX projekt 14 regionális klímamodelljén alapulnak, két üvegházhatású gáz kibocsátási forgatókönyv (RCP4.5 és RCP8.5) felhasználásával.

Az RCP4.5 optimistább forgatókönyv szerint Közép-Európa éves átlaghőmérséklete 1,5-1,7 Celsius-fokkal emelkedhet 2071-2100-ra a 1991-2020-as időszakhoz képest. A csapadékváltozások térben erősen eltérhetnek, a becslések alapján -1,6 százalék és +6,9 százalék közötti módosulás várható a régióban az éves összegek vonatkozásában – áll a közleményben. Mint írják, az RCP 8.5 pesszimistább jövőképet fest, e szerint a melegedés mértéke akár a 3,3-3,7 Celsius-fokot is elérheti. A csapadékváltozás mértéke itt bizonytalan, és még az előjele is kérdéses. Az adatbázis létrehozásának fő oka, hogy bizonyítottan pontatlan eredményekhez vezethet, ha csak egy vagy néhány klímamodellre támaszkodunk – emelik ki a közleményben, hozzátéve: sokkal megbízhatóbb a több modellből álló, úgynevezett ensemble megközelítés. Ezt biztosítja a FORESEE-ben szereplő 14 különböző projekció, amelyek az RCP 4.5 és 8.5 forgatókönyvekkel együtt összesen 28 lehetséges jövőbeli klímaképet mutatnak be.

Advertisement

A FORESEE létrehozásának alapötlete Barcza Zoltántól származik, aki jelenleg az ÉNML 5C alprojektjének a vezetője. Az adatbázis folyamatos frissítéséről Kern Anikó és Hollós Roland, az ELTE kutatói gondoskodnak, az évek során több kutató és doktorandusz is részt vett a rendszer kialakításában. A közleményben kiemelik, hogy a FORESEE új verziója kulcsfontosságú adatforrás a közép-európai éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatásában: segítséget nyújt a mezőgazdasági, erdészeti, hidrológiai és környezeti szakembereknek, valamint a politikai döntéshozóknak hosszú távú stratégiai tervek kialakításában. Az adatbázis szabadon hozzáférhető, és folyamatosan bővülő tudományos hátterével a régió egyik legfontosabb nyílt hozzáférésű éghajlati információs platformjává vált – hangsúlyozzák.

Az ÉNML alprojektjének (RRF-2.3.1-21-2022-00014) célja, hogy korszerű modellezési és kísérleti eszközökkel megbízható előrejelzéseket és hatásvizsgálati alapokat nyújtson az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, különös tekintettel a klimatológiai bizonytalanságok, a jövőbeli vulkáni hatások és a mezőgazdasági következmények vizsgálatára. Kiemelt feladata a hazai FORESEE klímaadatbázis fejlesztése és a martonvásári FACE kísérlet fenntartása. Az ÉNML ELTE-s koordinátora Mádlné Szőnyi Judit.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák