Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Spanyolországban madárvédelmi rendszerekkel látnák el a nagyfeszültségű elektromos vezetékeket és a szélerőműveket

Egy új rendelettervezet szerint madárvédelmi rendszerekkel látná el a szélerőműveket és a nagyfeszültségű elektromos vezetékeket a spanyol kormány.

Létrehozva:

|

0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x) 

Az úgynevezett ökológiai átmenetért felelős minisztérium által készített jogszabály célja, hogy csökkentse az ütközés és áramütés okozta elhullást a madárvilágban, minimalizálja az infrastruktúrák környezeti hatását, és megerősítse a biológiai sokféleség megőrzését Spanyolországban – ismertette az El Periodico de la Energia című online szaklap. Eszerint például az elektromos vezetékeket vizuális jelzőberendezésekkel kellene felszerelni, valamint meg kellene erősíteni a felügyeletet a jelenlegi védett területeken kívül található hálózatokon is, főként azokban a zónákban, ahol már korábban is észleltek rendszeres madárpusztulást.

Ahogy a nagyfeszültségű vezetékeknél, úgy az új és a már meglévő szélerőműparkokban is kötelező lenne figyelemmel kísérni, dokumentálni és jelenteni a vadon élő állatok elhullását, hogy az így kapott információk a jövőben segíthessék a döntéshozatalt. A szélenergia-parkokban olyan automatikus vagy kézi rendszerrel kellene ellátni a turbinákat, amelyekkel ütközés veszélye esetén azonnal leállítható a működés, továbbá egy meghatározott alacsony szélerősség, másodpercenként 6 méteres sebesség alatt júliustól októberig, éjjel nem lehetne működtetni a szélgenerátorokat. Utóbbi intézkedéssel a denevéreket védenék, amelyek közül – a madarakhoz hasonlóan – évente több ezer példány pusztul el.

Juan Tomás Alcalde, a Spanyol Denevérvédelmi Szövetség (Secemu) elnöke az El Diario című internetes lapnak beszélt arról, hogy a denevérek számára az enyhén szeles idő igazán veszélyes, amikor még a táplálékukat jelentő rovarok repülnek, így a denevérek is kimennek vadászni. Az állatokat érő balesetek 70-80 százaléka pedig július és október között következik be – mondta. Hozzátette: az intézkedés ugyan nem szüntetné meg teljesen a problémát, de akár a felére is csökkenthetné a halálozást, amelynek nagy hatása lenne az egyébként alacsony szaporodási rátával rendelkező fajra.

Advertisement

Mint mondta, számításaik szerint az energiacégeket legfeljebb 1 százalékos veszteség érné, mert az enyhe szél eleve alacsony áramtermelést eredményez. Spanyolország 17 tartományából 16-ban működnek szélerőműparkok, összesen több mint 22 ezer turbinával. A szél alapú villamosenergia-termelés 43 százalékkal nőtt 2011 és 2024 között. Tavaly az ország teljes villamosenergia igényének 23 százaléka származott ebből a megújuló forrásból.

Advertisement

Zöldinfó

Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig

Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.

Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.

Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák