Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Spanyolországban madárvédelmi rendszerekkel látnák el a nagyfeszültségű elektromos vezetékeket és a szélerőműveket

Egy új rendelettervezet szerint madárvédelmi rendszerekkel látná el a szélerőműveket és a nagyfeszültségű elektromos vezetékeket a spanyol kormány.

Létrehozva:

|

0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x) 

Az úgynevezett ökológiai átmenetért felelős minisztérium által készített jogszabály célja, hogy csökkentse az ütközés és áramütés okozta elhullást a madárvilágban, minimalizálja az infrastruktúrák környezeti hatását, és megerősítse a biológiai sokféleség megőrzését Spanyolországban – ismertette az El Periodico de la Energia című online szaklap. Eszerint például az elektromos vezetékeket vizuális jelzőberendezésekkel kellene felszerelni, valamint meg kellene erősíteni a felügyeletet a jelenlegi védett területeken kívül található hálózatokon is, főként azokban a zónákban, ahol már korábban is észleltek rendszeres madárpusztulást.

Ahogy a nagyfeszültségű vezetékeknél, úgy az új és a már meglévő szélerőműparkokban is kötelező lenne figyelemmel kísérni, dokumentálni és jelenteni a vadon élő állatok elhullását, hogy az így kapott információk a jövőben segíthessék a döntéshozatalt. A szélenergia-parkokban olyan automatikus vagy kézi rendszerrel kellene ellátni a turbinákat, amelyekkel ütközés veszélye esetén azonnal leállítható a működés, továbbá egy meghatározott alacsony szélerősség, másodpercenként 6 méteres sebesség alatt júliustól októberig, éjjel nem lehetne működtetni a szélgenerátorokat. Utóbbi intézkedéssel a denevéreket védenék, amelyek közül – a madarakhoz hasonlóan – évente több ezer példány pusztul el.

Juan Tomás Alcalde, a Spanyol Denevérvédelmi Szövetség (Secemu) elnöke az El Diario című internetes lapnak beszélt arról, hogy a denevérek számára az enyhén szeles idő igazán veszélyes, amikor még a táplálékukat jelentő rovarok repülnek, így a denevérek is kimennek vadászni. Az állatokat érő balesetek 70-80 százaléka pedig július és október között következik be – mondta. Hozzátette: az intézkedés ugyan nem szüntetné meg teljesen a problémát, de akár a felére is csökkenthetné a halálozást, amelynek nagy hatása lenne az egyébként alacsony szaporodási rátával rendelkező fajra.

Advertisement

Mint mondta, számításaik szerint az energiacégeket legfeljebb 1 százalékos veszteség érné, mert az enyhe szél eleve alacsony áramtermelést eredményez. Spanyolország 17 tartományából 16-ban működnek szélerőműparkok, összesen több mint 22 ezer turbinával. A szél alapú villamosenergia-termelés 43 százalékkal nőtt 2011 és 2024 között. Tavaly az ország teljes villamosenergia igényének 23 százaléka származott ebből a megújuló forrásból.

Advertisement

Zöldinfó

Hatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete

A Sixtus-kápolna freskója a látogatók “párolgása” miatt szorul tisztításra.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A Sixtus-kápolna évi több mint hatmillió látogatójától kibocsátott párolgás miatt volt szükség a Michelangelo festette Utolsó ítélet című freskó rendkívüli tisztítására, amely Húsvét hetére fejeződik be – mondta Barbara Jatta a Vatikáni Múzeum igazgatója az MTI-nek. A tervek szerint március utolsó hetében zárul le a restaurálás, így az ünnepekre érkező hívek és turisták ismét teljes szépségében láthatják Michelangelo remekművét. A Sixtus-kápolna főoltára mögötti hatalmas, száznyolcvan négyzetméteres falfreskót jelenleg háló fedi, amelyen az Utolsó ítélet eredeti nagyságú reprodukciója látható. A lepel mögötti hét emelet magas állványon két turnusban tíz-tíz restaurátor dolgozik a festmény tisztításán.

A beavatkozás pofonegyszerű és hatékony: egymás után japán papírlapokat helyezünk a freskó részeire, desztillált vízzel ecseteljük a papírt, ami így magába szívja a szennyeződést, majd megfelelő mozdulattal leemeljük a papírt – magyarázta Paolo Violini vezető restaurátor az állvány hatodik emeletén, vagyis a freskó középpontjában található Krisztus alak magasságában tartott sajtótájékoztatón az MTI tudósítójának. A Michelangelótól 1536 és 1541 között alkotott Utolsó ítéletet utoljára 1994-ben restaurálták. A mostani beavatkozás nem újabb helyreállítás, hanem rendkívüli karbantartás Barbara Jatta a Vatikáni Múzeum igazgatónője szerint.

Elmondta, hogy folyamatosan mérik a kápolna “egészségi állapotát”, így fedezték fel, hogy több mint harminc év alatt a freskón szabad szemmel alig látható mikrorészecskék rakódtak le, amelyek homályosabbá tették az Utolsó ítélet eredeti színeit. Barbara Jatta kifejtette, hogy a szennyeződést a kápolnát évente felkereső több mint hatmillió látogató “párolgása” okozza, vagyis a levegővétellel, izzadással vagy a test természetes transpirációjával kibocsátott vízgőz és só, ami kalciumlaktózként rakódik le a festett felületre. Hiába a kápolnában 23 Celsius-fokon fenntartott állandó hőmérséklet, hiába a szünet nélkül dolgozó szűrőberendezések, az emberek jelenléte meghatározza a freskó állapotát.

Advertisement

A globális felmelegedés is szerepet játszik, hiszen a látogatók egyre melegebb levegőt hoznak be magukkal a Sixtus-kápolnába – tette hozzá Fabrizio Biferali a múzeum úgynevezett reneszánsz csoportjának a művészettörténésze. Elárulta, hogy az állványról jól látszik a kápolna egyenetlen mennyezete is, amelyet Michelangelo az ábrázolások dinamikájával fedett le. Egy másik titokra is fény derült: a reneszánsz művész vulkáni eredetű puccolánát használt kötőanyagként, ami ásványi tartalma miatt finom csillogást ad a színeknek. Fabrizio Biferali, miközben beszélt, többször hozzányúlt az Utolsó ítélethez. Arra a kérdésre, hogy milyen érzés kézzel tapintani Michelangelót, válasza az volt, hogy sokkoló.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák