Zöldinfó
Spanyolországban madárvédelmi rendszerekkel látnák el a nagyfeszültségű elektromos vezetékeket és a szélerőműveket
Egy új rendelettervezet szerint madárvédelmi rendszerekkel látná el a szélerőműveket és a nagyfeszültségű elektromos vezetékeket a spanyol kormány.
0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)
Az úgynevezett ökológiai átmenetért felelős minisztérium által készített jogszabály célja, hogy csökkentse az ütközés és áramütés okozta elhullást a madárvilágban, minimalizálja az infrastruktúrák környezeti hatását, és megerősítse a biológiai sokféleség megőrzését Spanyolországban – ismertette az El Periodico de la Energia című online szaklap. Eszerint például az elektromos vezetékeket vizuális jelzőberendezésekkel kellene felszerelni, valamint meg kellene erősíteni a felügyeletet a jelenlegi védett területeken kívül található hálózatokon is, főként azokban a zónákban, ahol már korábban is észleltek rendszeres madárpusztulást.
Ahogy a nagyfeszültségű vezetékeknél, úgy az új és a már meglévő szélerőműparkokban is kötelező lenne figyelemmel kísérni, dokumentálni és jelenteni a vadon élő állatok elhullását, hogy az így kapott információk a jövőben segíthessék a döntéshozatalt. A szélenergia-parkokban olyan automatikus vagy kézi rendszerrel kellene ellátni a turbinákat, amelyekkel ütközés veszélye esetén azonnal leállítható a működés, továbbá egy meghatározott alacsony szélerősség, másodpercenként 6 méteres sebesség alatt júliustól októberig, éjjel nem lehetne működtetni a szélgenerátorokat. Utóbbi intézkedéssel a denevéreket védenék, amelyek közül – a madarakhoz hasonlóan – évente több ezer példány pusztul el.
Juan Tomás Alcalde, a Spanyol Denevérvédelmi Szövetség (Secemu) elnöke az El Diario című internetes lapnak beszélt arról, hogy a denevérek számára az enyhén szeles idő igazán veszélyes, amikor még a táplálékukat jelentő rovarok repülnek, így a denevérek is kimennek vadászni. Az állatokat érő balesetek 70-80 százaléka pedig július és október között következik be – mondta. Hozzátette: az intézkedés ugyan nem szüntetné meg teljesen a problémát, de akár a felére is csökkenthetné a halálozást, amelynek nagy hatása lenne az egyébként alacsony szaporodási rátával rendelkező fajra.
Mint mondta, számításaik szerint az energiacégeket legfeljebb 1 százalékos veszteség érné, mert az enyhe szél eleve alacsony áramtermelést eredményez. Spanyolország 17 tartományából 16-ban működnek szélerőműparkok, összesen több mint 22 ezer turbinával. A szél alapú villamosenergia-termelés 43 százalékkal nőtt 2011 és 2024 között. Tavaly az ország teljes villamosenergia igényének 23 százaléka származott ebből a megújuló forrásból.
Zöldinfó
Sérülékenyebbé váltak az erdei ökoszisztémák, átfogó beavatkozásra van szükség
Erdeink fennmaradását biztosítják és a gyakorlati erdőgazdálkodók számára nyújtanak támpontot a most elkészülő, hosszú távú stratégiai cselekvési tervek.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Előadásában Mocz András hangsúlyozta: a több mint száz szakértő részvételével működő Erdészeti Klímaadaptációs Fórum célja, hogy idén elkészüljön az erdőgazdálkodás alkalmazkodását elősegítő klímaadaptációs stratégia és cselekvési terv, amely gyakorlati, jogi és szakpolitikai eszközökkel segíti az erdők hosszú távú fennmaradását és gyarapodását, valamint a szénmegkötést, a biodiverzitás megőrzését és növekedését – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette: kiemelt feladat, hogy létrejöjjön egy önálló, természet-helyreállítási rendelet is, amely a nemzeti zöldvagyon elvárt fenntartását szolgálja. A közlemény szerint a fórum 8 munkacsoportjában gyakorlati erdőgazdálkodók, kutatók, oktatók, természetvédelmi és vízügyi szakemberek, igazgatási szereplők és az érdekképviseletek vesznek részt. Külön szakértői csoportok foglalkoznak a felmerülő erdészeti vízgazdálkodási, szakmai és gazdasági elemzési, monitorozási és nyilvántartási, vadgazdálkodási, szaporítóanyag gazdálkodási, fejlesztéspolitikai és szabályozási kérdésekkel.
Mocz András kiemelte, hogy az éghajlatváltozás jelentősen hat a termőhelyekre, sebessége százszorosa annak, mint amivel eddig a fafajaink találkoztak, az erdei ökoszisztémák természetes alkalmazkodási képessége nem képes ezt követni, különösen sérülékennyé téve az egyes erdei ökoszisztémákat. Az éghajlatváltozás jelenleg tapasztalt hatásai közül a legfontosabbak közé tartozik az erdőtalajok vízháztartásának romlása, a csökkenő produktum, a növekvő erdőkárok, a csökkenő széntárolás és alkalmazkodó képesség, mindezek hatásaként pedig a kevesebb minőségi feldolgozható faanyag.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az új környezeti tényezők mellett új társadalmi igények is felmerülnek, vannak olyan hangok, amelyek egész egyszerűen a gazdálkodást tartják problémának. Ezért a szaktárca kiemelt célja, hogy a megfelelő szabályozás megteremtése a társadalmi elvárások figyelembe vételével történjen. “Célunk, hogy a javaslatok széles szakmai bázison nyugodjanak, és közvetlen iránymutatást, támogatást nyújtsanak a gyakorlati erdőgazdálkodás számára” – zárta gondolatait Mocz András a minisztérium közleménye szerint.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaRitkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaÚj napelemes megoldás biztosít egész évben meleg vizet
-
Zöld Közlekedés10 óra telt el a létrehozás óta29 vonalon járnak az új maximidi buszok a fővárosban
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTéli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaKlímavédelem jogi úton: Hollandia új kibocsátáscsökkentési célokra kényszerül
