Kapcsolatfelvétel

Utazás

Süllyedő városok

Létrehozva:

|

Eltűnhet a Föld színéről Velence, vagy legalábbis közel állhat ehhez az állapothoz a tengerszint folyamatos emelkedése miatt.

Évtizedes vita folyt arról, hogy mi lehetne erre a legoptimálisabb megoldás, ami nem más, mint egy speciális gátrendszer, ami 2016-tól védi majd a süllyedő várost. Természetesen ezt a gátat nem úgy kell elképzelni, hogy a város köré fogják felhúzni, hanem a tengerben fogják kiépíteni.

Velence tenger mellé épült, viszont nem csak partvidéki városokat fenyeget a süllyedés. Az Egyenlítő című műsorban süllyedő metropoliszokról beszélget Nagy Balázs geográfus, A Földgömb magazin főszerkesztője, és Bálint Csaba, a Szent István Egyetem Klímairodájának Klímabarát Életmód Program programvezetője. Nagy Balázs elmondja, hogy várossüllyedést két teljesen különböző folyamat okozhat. Vagy a földkéreg mozgása, ami süllyedhet, de adott esetben emelkedhet is, a másik pedig az a víztömeg változása.

A több, mint 20 millió lélekszámú Sanghaj is a süllyedő városok közé tartozik. Vízpartra épült, és süllyedésének hátterében a sok felépült felhőkarcolót gondolják. Bálint Csaba elmondása szerint azt olvasta, hogy Sanghaj süllyedésének egyik oka az, hogy a víztartó rétegekből kiszivattyúzták a talajvizet, így ezek a rétegek kezdtek összerogyni. Mivel a talajvíz nem ivóvíz minőségű, felmerülhet a kérdés, hogy miért van szükség ennek a víznek a kinyerésére. Az ipari hűtési rendszerekben használják fel ezt a vizet, így nem kell az ivóvizet pazarolni. Sok érdekes információt tudhatnak meg a süllyedés egyéb okairól, valamint szóba kerül New York, Sao Paulo és Budapest is, ha megnézik az Egyenlítő Süllyedő városok című epizódját.

Utazás

12 ezer kilométert vándorol a bogáncslepke

Létrehozva:

|

Szerző:

A bogáncslepke, Európa egyik leggyakoribb lepkefaja képes megtenni 12-14 ezer kilométert Afrika és Európa között kedvező időjárási körülmények esetén. Ez a leghosszabb vándorlási útvonal, amelyet egy rovar megtesz – derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport.

A bogáncslepke (Vanessa cardui) akkor képes nagyszámban megtenni ezt a hatalmas utat, amikor a Szaharában az esős idő kedvező a növényzet fejlődéséhez, amelyekre a nőstények petéznek. Az angliai Readingi Egyetem közreműködésével készült tanulmány szerzőinek megállapítása segít annak megértésében, hogy miként vándorolnak a rovarok – a beporzók és a kártevők -, és miként terjesztik az általuk hordozott betegségeket a jövőben, amikor a klímaváltozás megváltoztatja az évszakok jellemzőit – olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon. “Tudjuk, hogy a bogáncslepke össze-vissza fordul elő Európában, van, amikor százszor többen vannak, mint az előző évben. Nem tudtuk azonban, hogy ezt milyen körülmények idézik elő, nem bizonyította senki, hogy képesek átkelni a Szaharán és az óceánon, hogy eljussanak Európába” – mondta Tom Oliver, az egyetem professzora. Mint hozzátette, kutatásuk megmutatta, hogy ez az utazás lehetséges, és hogy bizonyos időjárási feltételek nagy hatással vannak erre a migrációra.

A kutatók több száz kiképzett önkéntes hosszú távú megfigyelési adatait, valamint a Szaharától délre fekvő térség és Európa légköri, klimatikus adatait használták ahhoz, hogy megismerjék a lepkék vándorlását.
A kutatók szimulációi megmutatták, hogy a rendszeres hátszél Afrika és Nyugat-Európa között jó lehetőséget biztosít a kontinensek közötti utazáshoz. Kiszámolták, hogy a lepkék nappal leszállás nélkül repülnek és csak éjszaka pihennek a Szaharán való átkeléskor, megállásaik során nektárral táplálkoznak. Ez hasonlít az énekesmadarak vándorlásához. Arra a következtetésre jutottak, hogy a lepkéknek egy-három kilométerre a tengerszint fölött kell repülniük, hogy kihasználják a hátszeleket, mivel a másodpercenként hat méteres sebeségükkel nagyon nehéz lenne átrepülni a Szaharán.

Tovább olvasom

Utazás

Megtarthatja az őt megcsonkító fehér cápa fogát egy ausztrál szörfös

Létrehozva:

|

Szerző:

Dél-Ausztrália állam kivételesen engedélyezte egy helyi szörfösnek, hogy megkapja a fogát annak a fehér cápának, amely kis híján megölte őt néhány évvel ezelőtt.

A most 32 éves Chris Blowes-t szörfözés közben támadta meg egy 5,5 méteres fehér cápa a dél-ausztráliai Fishery Baynél 2015 áprilisában – írja a BBC News. A férfi szerint a ragadozó egy ideig “rángatta és játszadozott vele”, majd végül letépte az egyik lábát. Blowes-t két barátja húzta ki a partra, majd miután a mentősök ellátták, egy adelaide-i kórházba szállították. “A szívem teljesen leállt, ezért szívmasszázst alkalmaztak, amíg végre az élet jeleit mutattam” – idézte fel a férfi, aki 10 napig volt kómában az incidens után. Amikor a rendőrök elmentek begyűjteni a szörfdeszkáját, egy cápafogat találtak benne, amelyet a helyi törvényeknek megfelelően átadtak az illetékes hatóságnak. Dél-Ausztrália állam tiltja a fehér cápák bármely testrészének birtoklását, értékesítését vagy vásárlását és azok, akik megszegik a törvényt akár 100 ezer ausztrál dollár (23 millió forint) pénzbírságot vagy két év börtönbüntetést is kaphatnak.

Blowes több alkalommal is felkereste a hatóságot amiatt, hogy megkaphatja-e a fogat, de csak azután tettek vele kivételt, hogy egy helyi politikus tudomást szerzett az ügyéről és közbenjárt az érdekében. Ez az első alkalom, hogy valaki kivételt élvez a törvény alól az államban. “A deszkámba ragadt. Soha nem ölnék meg egy cápát a fogáért, de ez elvette a lábam és nem látok okot arra, hogy én miért ne kaphatnám meg a fogát” – jegyezte meg a szörfös. Blowes, aki ma már műlábbal is bátran meglovagolja a hullámokat, otthonában őrzi a cápafogat és rendszeresen magával viszi, amikor motivációs beszédeket tart balesetéről. “Ez egy jó kis szuvenír, amelyet majd megmutatok az unokáimnak” – jegyezte meg a férfi.

Tovább olvasom

Utazás

A háztartásoknak is termel áramot a Bieli-tó napelemes katamaránja

Létrehozva:

|

Szerző:

A hajó évente tíz háztartás működéséhez szükséges áramot állít elő. A Bieli-tó közlekedésébe 17 évvel ezelőtt kapcsolódott be az első napelemes katamarán, amely a kizárólag napenergiával hajtott katamaránok között a legnagyobb volt.

A hajó az akkori Expo.02 kiállításra készült, most pedig felújították, amiből az Energie Service Biel nevű áramszolgáltató is profitált. A felújítás keretében az eddigi ólomakkumulátorokat lítiumion-akkumulátorokra cserélték le. A módosításoknak köszönhetően a katamarán már nem csupán a saját működéséhez szükséges áramot állítja elő, hanem tíz bieli háztartás éves áramszükségletét is biztosítja. A megmaradó energiát ugyanis az Energie Service Biel rendszerébe táplálják. Mindezt megerősítette Thomas Mühlethaler, a Bieli-tó Hajózási Társaság ügyvezetője is. A katamarán rendszerében átlagosan évente 25 000 kilowattóra áram marad meg. Ez fedezi tíz háztartás éves áramszükségletét. Thomas Mühlethaler elmondta, hogy mindez nem tűnik soknak, de nem is akartak nagy naperőművet építeni. Szerinte az áramtermelés jövőjét a decentralizálás, például a lakóházakban vagy a gyárépületekben elhelyezett napelemes rendszerek jelentik. S a napelemes katamarán, mint önjáró erőmű, jól illeszkedik ebbe a koncepcióba.

forrás: alternativenergia.hu

 

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák