Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Súlyos radioaktív szennyezést mértek egy amerikai általános iskolában

A megengedettnél jóval nagyobb radioaktív szennyeződést mértek egy Missouri állambeli általános iskolában - a közelben hadsereg atomfegyver fejlesztést végzett a II. világháború idején és azt követően.

Létrehozva:

|

A Florissant városában működő Jana általános iskola teljes területén “elfogadhatatlan” a radioaktív sugárzás mértéke – áll egy frissen megjelent felmérésben. A dokumentum szerint az iskola udvarán és játszóterén, valamint az osztálytermekben és könyvtárban is a normálisnak sokszorosa, helyenként 22-szerese az ólom-210 radioakítv izotóp jelenléte, amelyet az idén augusztusban vett por, talaj és növénymintákban mutattak ki. A településen folyó Coldwater patakot az 1940-es évek óta szennyezi a világháború után a közelében létesített radioaktív hulladéktároló – nyilatkozta a CNN hírtelevíziónak a tanulmány szerzője. Marco Kaltofen, a Boston Chemical Data Corporation kutatója hangsúlyozta, hogy a hulladéktároló környékét máig nem mentesítették a szennyezőanyagtól. Megjegyezte, hogy a térségben időről-időre végeznek méréseket, ám sajnálatosan, amikor a patak megárad, akkor a partján fekvő területet szennyezi.

A térségről köztudott, hogy a II. világháború idején és az 50-es években ott működött a Manhattan-terv egyik létesítménye, amelynek feladata atombomba-fejlesztés volt. A helyi iskolakerület közleményt adott ki, hogy a kialakult helyzet következményeit értékelik, az oktatási tanács pedig jogászokkal és szakértőkkel egyeztet a következő lépésekről. A szülőket is tömörítő iskolatanácsot kedd estére hívták össze, hogy megvitassa a helyzetet. A szülői munkaközösség közleménye elfogadhatatlan fenyegetésnek nevezte a gyerekek biztonságára a radioaktív szennyezést, és azonnali kármentesítést követel az iskola területén, ahol 400 gyerek tanul. A településen, az iskola közelében a hadsereg mérnökei 2018-ban már találtak radioaktív szennyeződést, amit 2019-ben és 2021-ben végzett mérések is megerősítettek, de az ellenőrzést akkor az iskolára nem terjesztették ki. A mérgező hatóanyagok jegyzékével foglalkozó szövetségi ügynökség (ATSDR) 2019-ben megjelent tanulmánya már beszámolt arról, hogy a környéken élők sok megbetegedést és halálesetet hoznak összefüggésbe a közelben korábban zajlott katonai atomkísérletekkel, ám hivatalosan nem tudták megállapítani, hogy azok valóban ok-okozati összefüggésben állnak-e a közelben történt radioaktív szennyezéssel.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Vegyszerek nélkül is működik: ezért különlegesek az ősi gabonák

A nagyüzemi termesztésű búzához képest az ősi gabonák élettani és környezeti hatásai is kedvezőbbek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ősi gabonák (például a tönköly, tenke, alakor) kedvezőbb élettani és környezeti hatásokkal rendelkeznek a hagyományos, nagyüzemi termesztésű búzához képest, ráadásul műtrágya és növényvédő szerek használatát sem igénylik, ellentétben az utóbbival – foglalta össze az ősi gabonák legfontosabb jellemzőit Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Simon András, a NaturGold Hungária Kft. ügyvezetője és tulajdonosa a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető – ismertette az alternativenergia.hu. Áder János a műsorban a 2000-ben alapított NaturGold Hungária Kft. által végzett munkát mutatta be, kitérve a Magyarországon ismert tönkölybúza termelésére, feldolgozására és értékesítésére. Simon András kifejtette: az ember által létrehozott nagyüzemi termesztésű búzánál hozammaximalizálásra törekedtek, ezért ezek termesztése szinte elképzelhetetlen műtrágyák és növényvédő szerek nélkül. Ezzel szemben az ősi gabonák maguktól alakultak ki, és sok ezer éve nem változtak.

Az ősi gabonák úgynevezett pelyvás gabonák, amelyeknél az értékes szemet egy védőburok veszi körül, amely megóvja azt a környezeti hatásoktól, például a gombafertőzéstől, kártevőktől, kórokozóktól és az időjárás viszonytagságaitól is. Ezért nincs szükségük és rosszul is viselik a műtrágya és a növényvédő szerek használatát. Ráadásul az ősi gabonák és a nagyüzemi termesztésű búza beltartalmában is jelentős az eltérés – emelte ki. Mindezek alapján Áder János rámutatott: ha valaki ősi gabonából készült terméket fogyaszt, akkor több vitaminhoz, aminosavhoz, fehérjéhez, rosthoz jut hozzá, mint az, aki a nagyüzemi termesztésű búzából készült termékeket fogyaszt. Simon András elmondása szerint az ősi gabonák fel tudják venni a talajból a számukra szükséges tápanyagokat, ezért tökéletes számukra az ökológiai gazdálkodás.

Áder János az ősi gabonák kedvező tulajdonságainak és hatásainak áttekintése után rákérdezett, hogy akkor miért nem ezt termesztjük. Simon András válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az ősi gabonák előnye egyben a hátrányuk is, mégpedig az a burok, amely a magot őrzi. Ez ugyanis a betakarításnál nem pereg ki a kalászból, hanem speciális géppel kell eltávolítani, ez a külön művelet pedig plusz költséggel és plusz energiával is jár. Áder János rámutatott arra is, hogy az ősi gabonáknál egy hektárra vetítve az átlagos hozamok kisebbek a hagyományos nagyüzemi termesztésű búzához képest.

Advertisement

Simon András elmondta, hogy most évente 10 ezer tonna tönköly búzát dolgoznak fel, és ez a mennyiség bővül, mert Magyarországon és külföldön is van a termékeikre kereslet. Legalább 150 féle terméket készítenek, köztük liszteket, leves- és körettésztákat. Magyarországon a termékeik országos szinten a bio- és reform boltokban érhetőek el, de webáruházzal és mintabolttal is rendelkeznek. A NaturGold Hungária Kft.-nél a termelés, a feldolgozás, az értékesítés egy kézben van – tájékoztatott a volt államfő, kitérve arra, hogy a NaturGold Hungária Kft. a korábbi alkalmakhoz hasonlóan az idei – február 25-én induló – Planet Budapest fenntarthatósági expón is részt vesz.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák