Zöldinfó
Súlyos radioaktív szennyezést mértek egy amerikai általános iskolában
A Florissant városában működő Jana általános iskola teljes területén “elfogadhatatlan” a radioaktív sugárzás mértéke – áll egy frissen megjelent felmérésben. A dokumentum szerint az iskola udvarán és játszóterén, valamint az osztálytermekben és könyvtárban is a normálisnak sokszorosa, helyenként 22-szerese az ólom-210 radioakítv izotóp jelenléte, amelyet az idén augusztusban vett por, talaj és növénymintákban mutattak ki. A településen folyó Coldwater patakot az 1940-es évek óta szennyezi a világháború után a közelében létesített radioaktív hulladéktároló – nyilatkozta a CNN hírtelevíziónak a tanulmány szerzője. Marco Kaltofen, a Boston Chemical Data Corporation kutatója hangsúlyozta, hogy a hulladéktároló környékét máig nem mentesítették a szennyezőanyagtól. Megjegyezte, hogy a térségben időről-időre végeznek méréseket, ám sajnálatosan, amikor a patak megárad, akkor a partján fekvő területet szennyezi.
A térségről köztudott, hogy a II. világháború idején és az 50-es években ott működött a Manhattan-terv egyik létesítménye, amelynek feladata atombomba-fejlesztés volt. A helyi iskolakerület közleményt adott ki, hogy a kialakult helyzet következményeit értékelik, az oktatási tanács pedig jogászokkal és szakértőkkel egyeztet a következő lépésekről. A szülőket is tömörítő iskolatanácsot kedd estére hívták össze, hogy megvitassa a helyzetet. A szülői munkaközösség közleménye elfogadhatatlan fenyegetésnek nevezte a gyerekek biztonságára a radioaktív szennyezést, és azonnali kármentesítést követel az iskola területén, ahol 400 gyerek tanul. A településen, az iskola közelében a hadsereg mérnökei 2018-ban már találtak radioaktív szennyeződést, amit 2019-ben és 2021-ben végzett mérések is megerősítettek, de az ellenőrzést akkor az iskolára nem terjesztették ki. A mérgező hatóanyagok jegyzékével foglalkozó szövetségi ügynökség (ATSDR) 2019-ben megjelent tanulmánya már beszámolt arról, hogy a környéken élők sok megbetegedést és halálesetet hoznak összefüggésbe a közelben korábban zajlott katonai atomkísérletekkel, ám hivatalosan nem tudták megállapítani, hogy azok valóban ok-okozati összefüggésben állnak-e a közelben történt radioaktív szennyezéssel.
mti
Zöldinfó
Sérülékenyebbé váltak az erdei ökoszisztémák, átfogó beavatkozásra van szükség
Erdeink fennmaradását biztosítják és a gyakorlati erdőgazdálkodók számára nyújtanak támpontot a most elkészülő, hosszú távú stratégiai cselekvési tervek.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Előadásában Mocz András hangsúlyozta: a több mint száz szakértő részvételével működő Erdészeti Klímaadaptációs Fórum célja, hogy idén elkészüljön az erdőgazdálkodás alkalmazkodását elősegítő klímaadaptációs stratégia és cselekvési terv, amely gyakorlati, jogi és szakpolitikai eszközökkel segíti az erdők hosszú távú fennmaradását és gyarapodását, valamint a szénmegkötést, a biodiverzitás megőrzését és növekedését – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette: kiemelt feladat, hogy létrejöjjön egy önálló, természet-helyreállítási rendelet is, amely a nemzeti zöldvagyon elvárt fenntartását szolgálja. A közlemény szerint a fórum 8 munkacsoportjában gyakorlati erdőgazdálkodók, kutatók, oktatók, természetvédelmi és vízügyi szakemberek, igazgatási szereplők és az érdekképviseletek vesznek részt. Külön szakértői csoportok foglalkoznak a felmerülő erdészeti vízgazdálkodási, szakmai és gazdasági elemzési, monitorozási és nyilvántartási, vadgazdálkodási, szaporítóanyag gazdálkodási, fejlesztéspolitikai és szabályozási kérdésekkel.
Mocz András kiemelte, hogy az éghajlatváltozás jelentősen hat a termőhelyekre, sebessége százszorosa annak, mint amivel eddig a fafajaink találkoztak, az erdei ökoszisztémák természetes alkalmazkodási képessége nem képes ezt követni, különösen sérülékennyé téve az egyes erdei ökoszisztémákat. Az éghajlatváltozás jelenleg tapasztalt hatásai közül a legfontosabbak közé tartozik az erdőtalajok vízháztartásának romlása, a csökkenő produktum, a növekvő erdőkárok, a csökkenő széntárolás és alkalmazkodó képesség, mindezek hatásaként pedig a kevesebb minőségi feldolgozható faanyag.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az új környezeti tényezők mellett új társadalmi igények is felmerülnek, vannak olyan hangok, amelyek egész egyszerűen a gazdálkodást tartják problémának. Ezért a szaktárca kiemelt célja, hogy a megfelelő szabályozás megteremtése a társadalmi elvárások figyelembe vételével történjen. “Célunk, hogy a javaslatok széles szakmai bázison nyugodjanak, és közvetlen iránymutatást, támogatást nyújtsanak a gyakorlati erdőgazdálkodás számára” – zárta gondolatait Mocz András a minisztérium közleménye szerint.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaRitkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚj napelemes megoldás biztosít egész évben meleg vizet
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás óta29 vonalon járnak az új maximidi buszok a fővárosban
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaKlímavédelem jogi úton: Hollandia új kibocsátáscsökkentési célokra kényszerül
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsúcs közelében a paksi áramtermelés a főjavítások ellenére is
