Zöldinfó

Súlyos radioaktív szennyezést mértek egy amerikai általános iskolában

A megengedettnél jóval nagyobb radioaktív szennyeződést mértek egy Missouri állambeli általános iskolában - a közelben hadsereg atomfegyver fejlesztést végzett a II. világháború idején és azt követően.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-10-25

Szerző:

Hell

A Florissant városában működő Jana általános iskola teljes területén “elfogadhatatlan” a radioaktív sugárzás mértéke – áll egy frissen megjelent felmérésben. A dokumentum szerint az iskola udvarán és játszóterén, valamint az osztálytermekben és könyvtárban is a normálisnak sokszorosa, helyenként 22-szerese az ólom-210 radioakítv izotóp jelenléte, amelyet az idén augusztusban vett por, talaj és növénymintákban mutattak ki. A településen folyó Coldwater patakot az 1940-es évek óta szennyezi a világháború után a közelében létesített radioaktív hulladéktároló – nyilatkozta a CNN hírtelevíziónak a tanulmány szerzője. Marco Kaltofen, a Boston Chemical Data Corporation kutatója hangsúlyozta, hogy a hulladéktároló környékét máig nem mentesítették a szennyezőanyagtól. Megjegyezte, hogy a térségben időről-időre végeznek méréseket, ám sajnálatosan, amikor a patak megárad, akkor a partján fekvő területet szennyezi.

A térségről köztudott, hogy a II. világháború idején és az 50-es években ott működött a Manhattan-terv egyik létesítménye, amelynek feladata atombomba-fejlesztés volt. A helyi iskolakerület közleményt adott ki, hogy a kialakult helyzet következményeit értékelik, az oktatási tanács pedig jogászokkal és szakértőkkel egyeztet a következő lépésekről. A szülőket is tömörítő iskolatanácsot kedd estére hívták össze, hogy megvitassa a helyzetet. A szülői munkaközösség közleménye elfogadhatatlan fenyegetésnek nevezte a gyerekek biztonságára a radioaktív szennyezést, és azonnali kármentesítést követel az iskola területén, ahol 400 gyerek tanul. A településen, az iskola közelében a hadsereg mérnökei 2018-ban már találtak radioaktív szennyeződést, amit 2019-ben és 2021-ben végzett mérések is megerősítettek, de az ellenőrzést akkor az iskolára nem terjesztették ki. A mérgező hatóanyagok jegyzékével foglalkozó szövetségi ügynökség (ATSDR) 2019-ben megjelent tanulmánya már beszámolt arról, hogy a környéken élők sok megbetegedést és halálesetet hoznak összefüggésbe a közelben korábban zajlott katonai atomkísérletekkel, ám hivatalosan nem tudták megállapítani, hogy azok valóban ok-okozati összefüggésben állnak-e a közelben történt radioaktív szennyezéssel.

mti

Kapcsolódó tartalom:amerika iskola radioaktív szennyezés

Zöldinfó

A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon

1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.

Létrehozva:

11 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.

Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.

Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.

A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.

Tovább olvasom