Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Súlyos radioaktív szennyezést mértek egy amerikai általános iskolában

A megengedettnél jóval nagyobb radioaktív szennyeződést mértek egy Missouri állambeli általános iskolában - a közelben hadsereg atomfegyver fejlesztést végzett a II. világháború idején és azt követően.

Létrehozva:

|

A Florissant városában működő Jana általános iskola teljes területén “elfogadhatatlan” a radioaktív sugárzás mértéke – áll egy frissen megjelent felmérésben. A dokumentum szerint az iskola udvarán és játszóterén, valamint az osztálytermekben és könyvtárban is a normálisnak sokszorosa, helyenként 22-szerese az ólom-210 radioakítv izotóp jelenléte, amelyet az idén augusztusban vett por, talaj és növénymintákban mutattak ki. A településen folyó Coldwater patakot az 1940-es évek óta szennyezi a világháború után a közelében létesített radioaktív hulladéktároló – nyilatkozta a CNN hírtelevíziónak a tanulmány szerzője. Marco Kaltofen, a Boston Chemical Data Corporation kutatója hangsúlyozta, hogy a hulladéktároló környékét máig nem mentesítették a szennyezőanyagtól. Megjegyezte, hogy a térségben időről-időre végeznek méréseket, ám sajnálatosan, amikor a patak megárad, akkor a partján fekvő területet szennyezi.

A térségről köztudott, hogy a II. világháború idején és az 50-es években ott működött a Manhattan-terv egyik létesítménye, amelynek feladata atombomba-fejlesztés volt. A helyi iskolakerület közleményt adott ki, hogy a kialakult helyzet következményeit értékelik, az oktatási tanács pedig jogászokkal és szakértőkkel egyeztet a következő lépésekről. A szülőket is tömörítő iskolatanácsot kedd estére hívták össze, hogy megvitassa a helyzetet. A szülői munkaközösség közleménye elfogadhatatlan fenyegetésnek nevezte a gyerekek biztonságára a radioaktív szennyezést, és azonnali kármentesítést követel az iskola területén, ahol 400 gyerek tanul. A településen, az iskola közelében a hadsereg mérnökei 2018-ban már találtak radioaktív szennyeződést, amit 2019-ben és 2021-ben végzett mérések is megerősítettek, de az ellenőrzést akkor az iskolára nem terjesztették ki. A mérgező hatóanyagok jegyzékével foglalkozó szövetségi ügynökség (ATSDR) 2019-ben megjelent tanulmánya már beszámolt arról, hogy a környéken élők sok megbetegedést és halálesetet hoznak összefüggésbe a közelben korábban zajlott katonai atomkísérletekkel, ám hivatalosan nem tudták megállapítani, hogy azok valóban ok-okozati összefüggésben állnak-e a közelben történt radioaktív szennyezéssel.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Kapu Tibor űrmissziója a földi technológiákat is előreviheti

Számos fejlesztéshez járultak hozzá a HUNOR program űrbeli kísérletei.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és a hosszú távú űrutazások élelmezési problémáinak megoldását, a gyógyszerfejlesztést és a félvezetőgyártást is segíthetik azok a fejlesztések, amelyekhez hozzájárult Kapu Tibor tavalyi űrmissziója – írja az alternativenergia.hu. A HUNOR Magyar Űrhajós Program részeként végzett űrbeli kutatásokról kedden rendeztek szimpóziumot a Magyar Tudományos Akadémián. A műszaki tudományok szekcióban szó volt többek között az ionhajtóművekről, a kozmikus sugárzás hatásairól és az űrbéli növénytermesztésről is. Előadás hangzott el a programban tesztelt RANDAM nevű, magyar fejlesztésű sugárzásmérő eszközről (dozimétert) , amelyet a gödöllői 27G-Technology cég fejlesztett ki a legmodernebb félvezető technológiák alapján.

A parányi, energiatakarékos és multiszenzoros műszer akkumulátortöltés nélkül, folyamatosan rögzíti a kozmikus sugárdózist és a környezeti tényezőket (hőmérséklet, légnyomás, páratartalom) a teljes küldetés alatt, és akár űrséta során is alkalmazható. Az innovatív technológia sikeresnek bizonyult a küldetés során, így iránta máris komoly nemzetközi érdeklődés mutatkozik – írták a szervezők az MTI érdeklődésére megküldött összefoglalóban. Ugyanebben a szekcióban mutatták be a VITAPRIC projektet, amelynek keretében a kutatóűrhajós a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén magyar fejlesztésű növénynevelő eszközökben paprikát, retket és búzát nevelt.

A Földre visszahozott minták vitamin-, ásványianyag- és fehérjetartalmát a Debreceni Egyetem kutatói vizsgálják a földi kontrollnövényekkel összehasonlítva. Az űrállomáson használt, minimális vízfelhasználású csíráztató eszközt a Pécsi Tudományegyetem munkatársai fejlesztették ki, és szelénnel kezelt magokat neveltek benne. A közlemény szerint a vártnál is sikeresebb, nagyobb növénynövekedést hozó kísérlet eredményei hozzájárulhatnak a földi klímaváltozáshoz alkalmazkodó növényfajták nemesítéséhez és a hosszú távú űrutazások élelmezési kérdéseinek megoldásához is. Az emberes vizsgálatokról szóló szekció az űrhajósok szervezetét érintő élettani és pszichológiai változásokra fókuszált, kitérve a DNS-károsodás kivédésére, a keringési, egyensúlyi és memóriafunkciókra, valamint az emberi hang változásaira a világűrben.

Advertisement

A VISPRO vizsgálat keretében a magyar kutatók a világon először alkalmaztak robotizált ultrahangot az agyi keringés – különösen a látókéreg ellátásáért felelős hátsó agyi verőér áramlásának – mérésére a súlytalanságban. Mint írták, az agyi keringés változásának mérése olyan fontos az űrhajósok körében, hogy ez a speciális ultrahang fentmaradt az űrállomáson, hogy a jövőben is alkalmazható legyen. A tanácskozáson bemutatták az END-SANS kísérlet eredményeit is, amelynek keretében a hosszú távú űrrepülés során fellépő látásromlás kezelésére fejlesztettek ki magyar szakemberek egy különleges, nanoszál alapú szeminzertet, amely a súlytalanságban nehezen alkalmazható szemcseppeket hivatott kiváltani.

A fizikai tudományok szekcióban többek között a bolygólégkörök modellezését, a 3D nyomtatott anyagok űrbeli viselkedését és a hőkomfort kérdését tárgyalták. A KRIJAP projekt rávilágított, hogy a súlytalanság ideális környezetet biztosít a földi áramlásoktól mentes, tökéletesebb és nagyobb méretű kristályok növesztésére, ami áttörést hozhat a gyógyszerfejlesztésben és a félvezetőgyártásban. Például az AIDS-et okozó HIV-vírus kulcsfontosságú alkotórészeit is kristályosították a világűrben, hogy a szerkezetét jobban megismerve gyógyszereket fejleszthessenek a betegség leküzdésére.

Advertisement

A CINCINNATI kísérletben a kutatók célja egy olyan számítógépes szimulációs módszer kifejlesztése volt, amely a ruházat anyagát, alakváltozását és a test körüli légáramlást is figyelembe véve képes előre jelezni az emberi test hőkomfortját a súlytalanságban, ahol a meleg levegő nem áramlik felfelé. Az ISS-en végzett fizikai terheléses tesztek során az űrhajós bőrfelszíni hőmérsékletét a RANDAM doziméter infravörös érzékelőjével határozták meg.

Az új szimulációs eljárás a jövőben az űrruhák tervezése mellett a tűzoltó- és vegyvédelmi ruházatok, valamint a repülőgépek és gépjárművek fejlesztésében is alkalmazható, jelentősen csökkentve a költséges fizikai prototípusok számát – olvasható a HUNOR program beszámolójában.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák