Zöldinfó
Súlyos radioaktív szennyezést mértek egy amerikai általános iskolában
A Florissant városában működő Jana általános iskola teljes területén “elfogadhatatlan” a radioaktív sugárzás mértéke – áll egy frissen megjelent felmérésben. A dokumentum szerint az iskola udvarán és játszóterén, valamint az osztálytermekben és könyvtárban is a normálisnak sokszorosa, helyenként 22-szerese az ólom-210 radioakítv izotóp jelenléte, amelyet az idén augusztusban vett por, talaj és növénymintákban mutattak ki. A településen folyó Coldwater patakot az 1940-es évek óta szennyezi a világháború után a közelében létesített radioaktív hulladéktároló – nyilatkozta a CNN hírtelevíziónak a tanulmány szerzője. Marco Kaltofen, a Boston Chemical Data Corporation kutatója hangsúlyozta, hogy a hulladéktároló környékét máig nem mentesítették a szennyezőanyagtól. Megjegyezte, hogy a térségben időről-időre végeznek méréseket, ám sajnálatosan, amikor a patak megárad, akkor a partján fekvő területet szennyezi.
A térségről köztudott, hogy a II. világháború idején és az 50-es években ott működött a Manhattan-terv egyik létesítménye, amelynek feladata atombomba-fejlesztés volt. A helyi iskolakerület közleményt adott ki, hogy a kialakult helyzet következményeit értékelik, az oktatási tanács pedig jogászokkal és szakértőkkel egyeztet a következő lépésekről. A szülőket is tömörítő iskolatanácsot kedd estére hívták össze, hogy megvitassa a helyzetet. A szülői munkaközösség közleménye elfogadhatatlan fenyegetésnek nevezte a gyerekek biztonságára a radioaktív szennyezést, és azonnali kármentesítést követel az iskola területén, ahol 400 gyerek tanul. A településen, az iskola közelében a hadsereg mérnökei 2018-ban már találtak radioaktív szennyeződést, amit 2019-ben és 2021-ben végzett mérések is megerősítettek, de az ellenőrzést akkor az iskolára nem terjesztették ki. A mérgező hatóanyagok jegyzékével foglalkozó szövetségi ügynökség (ATSDR) 2019-ben megjelent tanulmánya már beszámolt arról, hogy a környéken élők sok megbetegedést és halálesetet hoznak összefüggésbe a közelben korábban zajlott katonai atomkísérletekkel, ám hivatalosan nem tudták megállapítani, hogy azok valóban ok-okozati összefüggésben állnak-e a közelben történt radioaktív szennyezéssel.
mti
Zöldinfó
Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát
Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.
A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.
A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény
