Zöldinfó
Syngenta: a szárazság miatt csökken a csemegekukorica termésátlaga, romlik az ágazat jövedelmezősége
Ugyan továbbra is Magyarország Európa legnagyobb csemegekukorica-termelője, de az idei termésátlagok az aszály miatt, különösen az öntözetlen területeken jelentősen csökkennek, ami az emelkedő költségekkel rontja az ágazat profitabilitását – hangzott el a vetőmagvakat előállító és növényvédőszer-forgalmazó Syngenta hajdúszoboszlói szakmai rendezvényén.
A Syngenta Magyarország közleményéből kiderült, hogy a rendkívüli aszály miatt a régióban a korai öntözetlen állományok több mint egyharmadát nem lehetett betakarítani, a fennmaradó területeken pedig sok esetben rendkívül alacsony, 2-7 tonnás hektáronkénti termésátlag jellemző, ami komoly veszteség a gazdáknak és a feldolgozóknak egyaránt. Egy kedvező időjárású évben az öntözetlen területek termésátlaga elérte a 16 tonnát is. Az öntözött területek termésátlagai is hektáronként csak 16-18 tonnát érnek majd el, szemben a korábbi, akár 20-22 tonnás átlaggal, így a jelentősen emelkedő alapanyag és energiaárak mellett az ágazat profitabilitása némileg csökken. A kedvezőbb időjárású években jellemző 500 ezer tonna össz terméssel szemben idén várhatóan 400 ezer tonna csemegekukoricát takarítanak be Magyarországon a cég becslései szerint.
A szegmens versenyképességének megőrzése érdekében már rövidtávon tovább kellene növelni az öntözött területek nagyságát és a kukorica csíkos mozaik vírusnak (MDMV) ellenálló fajták arányát – hangsúlyozta a közlemény szerint Hajdú Róbert, a Syngenta nagymagvú zöldségféléinek menedzsere. Arról is beszélt, hogy a csemegekukorica iránti kereslet folyamatosan nő, ennek köszönhetően Magyarországon több feldolgozó üzem is új beruházásokba, kapacitásbővítésbe kezdett az elmúlt években. Hajdú Róbert elmondta: az idén a tavalyihoz hasonló, mintegy 30-33 ezer hektáros területen vetettek csemegekukoricát a gazdák, ezzel Magyarország továbbra is a legnagyobb csemegekukorica-termesztő Európában, megelőzve Franciaországot. Hozzátette, a koronavírus-járvány és a Brexit hatására is látszik egyfajta átrendeződés az exportpiacokon, amelyet az ukrajnai háború is befolyásolt. Ennek ellenére a feldolgozók új piacok bevonásával sikeresen reagáltak a kialakult piaci változásokra, a magyar csemegekukorica továbbra is keresett nemcsak Európában, hanem világszinten is.
A csemegekukorica termőterülete világszinten csaknem 400 ezer hektár, két legjelentősebb termelője az Egyesült Államok és az EU. Az európai kontinensen Magyarországon termesztik a legtöbbet, az Egyesült Államok után pedig az ország a világ második legnagyobb exportőre is. A csemegekukorica ugyanahhoz a fajhoz tartozik, mint a takarmánykukorica, de négyes kromoszómáján egy recesszív gén található, amely csak részben engedi a keletkező cukrokat keményítővé alakulni. Az ezzel a mutációval rendelkező fajtákat először Pennsylvaniában fedezték fel és termesztették az 1700-as évek közepén. Magyarországon az 1900-as évek elején jelent meg a csemegekukorica, nagy területen azonban csak az 1970-es évektől termesztik, ekkor nőtt meg ugyanis jelentősebben a konzervipar csemegekukorica-igénye.
Zöldinfó
Ingyenesen letölthető a MaReSz fenntartható rendezvényszervezési útmutatója
Megjelent a fenntartható rendezvényszervezési útmutató.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megjelent a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók (MaReSz) Szövetségének fenntartható rendezvényszervezési útmutatója, amely a rendezvényágazat bármely szereplőjének átfogó elméleti és gyakorlati ismereteket nyújt a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság (ESG) elveinek megismeréséhez és a legjobb gyakorlatok elsajátításához – írja az alternativenergia.hu. A széles szakmai együttműködéssel és számos szakértő bevonásával készült hiánypótló ismeretanyagot a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem és a Pannon Egyetem szakértői lektorálták, az díjmentesen letölthető a szövetség honlapjáról, regisztrációt követően. A MaReSZ útmutató elkészítését megelőző kutatás rámutatott arra, hogy a szektorban tevékenykedők többsége még mindig a környezetvédelemmel azonosítja a fenntarthatóságot, és nem ismer semmilyen fenntarthatósági minősítési rendszert.
Szűcs Balázs, a MaReSz főtitkára a közleményben kiemelte: Magyarországon eddig nem készült a mostanihoz hasonló olyan átfogó rendezvényszakmai anyag, amely bemutatja az ESG-keretrendszer mindhárom pillérét, és segíti a rendezvényszervezőket a jogszabályi környezetben, valamint a vonatkozó szabványok és tanúsítványok közötti eligazodásban. A szövetség által jegyzett Fenntartható rendezvényszervezési útmutató komplex módon közelíti meg a fenntarthatóság kérdését, és hozzájárul az ESG-alapú gondolkodásmód elterjesztéséhez a rendezvényszektorban.
A MaReSz útmutató elméleti részében röviden bemutatják a rendezvényágazatban is releváns fogalmakat, nemzetközi és hazai irányelveket, jogszabályokat, valamint a legfontosabb szabványokat és tanúsítványokat azzal a céllal, hogy segítsék a rendezvényágazatban működő cégek eligazodását a vállalati fenntarthatóság témakörében. Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok és a magyar ESG törvény összefüggéseit az ágazatban működő vállalkozások szemszögéből ismertetik. Külön kitérnek azokra a támogatási eszközökre, amelyeket a kkv-k számára biztosít a kormány az ESG-megfelelésre való felkészüléshez.
A Nemzetközi és nemzeti fenntarthatósági szabványok és tanúsítványok a rendezvényszervezésben című fejezetben olyan szabványokkal és tanúsítványokkal foglalkozik a dokumentum, amelyek relevánsak a hazai rendezvényszakmában is. Kiemelten ismertetik a Fenntartható Turizmus Világtanács (Global Sustainable Tourism Council, GSTC) által a szektorra kidolgozott fenntarthatósági szabványrendszert, melynek hivatalos magyar verzióját – a GSTC partnereként – a MaReSz készítette el. Az útmutató gyakorlati részében számos példa és jó gyakorlat is segíti az ágazat szereplőit a fenntartható rendezvényszervezéshez vezető úton. A dokumentum a rendezvényszervezés minden lépésénél a megelőzésre helyezi a hangsúlyt a kárenyhítéssel szemben, és mindkettőre számos példát hoz az anyaghasználat, vendéglátás, közlekedés, ajándékok és az energiafelhasználás területén is, emellett lépésről lépésre mutatja be a rendezvény karbonlábnyomának mérését is.
Egy fenntarthatósági szemléletű közösség építése céljából közzétették a MaReSz Fenntartható rendezvényszervezési kódexét is, melyhez bárki csatlakozhat, aki vállalja, hogy rendezvényszervezéssel összefüggő tevékenységét a MaReSz útmutatója és a Kódexben foglaltak figyelembevételével végzi. A csatlakozás és a kódex-logó használata nem minősítést, hanem szakmai elkötelezettséget jelent az aláíró számára. A MaReSz több mint 30 éve fogja össze a rendezvényszakmát, mintegy 170 tagszervezete felöleli az üzleti rendezvényszervezés teljes spektrumát, hét tagozata működik.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMinden harmadik autós dízelt választana, az elektromos járművek iránt továbbra is csekély az érdeklődés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA természetes erőforrások állapota közvetlenül befolyásolja a világgazdaság több mint felét
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaTartós növekedési pályán a magyar kőolaj- és földgázkitermelés
