Zöldinfó

Syngenta: a szárazság miatt csökken a csemegekukorica termésátlaga, romlik az ágazat jövedelmezősége

Ugyan továbbra is Magyarország Európa legnagyobb csemegekukorica-termelője, de az idei termésátlagok az aszály miatt, különösen az öntözetlen területeken jelentősen csökkennek, ami az emelkedő költségekkel rontja az ágazat profitabilitását – hangzott el a vetőmagvakat előállító és növényvédőszer-forgalmazó Syngenta hajdúszoboszlói szakmai rendezvényén.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-08-16

Szerző:

Hell

A Syngenta Magyarország közleményéből kiderült, hogy a rendkívüli aszály miatt a régióban a korai öntözetlen állományok több mint egyharmadát nem lehetett betakarítani, a fennmaradó területeken pedig sok esetben rendkívül alacsony, 2-7 tonnás hektáronkénti termésátlag jellemző, ami komoly veszteség a gazdáknak és a feldolgozóknak egyaránt. Egy kedvező időjárású évben az öntözetlen területek termésátlaga elérte a 16 tonnát is. Az öntözött területek termésátlagai is hektáronként csak 16-18 tonnát érnek majd el, szemben a korábbi, akár 20-22 tonnás átlaggal, így a jelentősen emelkedő alapanyag és energiaárak mellett az ágazat profitabilitása némileg csökken. A kedvezőbb időjárású években jellemző 500 ezer tonna össz terméssel szemben idén várhatóan 400 ezer tonna csemegekukoricát takarítanak be Magyarországon a cég becslései szerint.

A szegmens versenyképességének megőrzése érdekében már rövidtávon tovább kellene növelni az öntözött területek nagyságát és a kukorica csíkos mozaik vírusnak (MDMV) ellenálló fajták arányát – hangsúlyozta a közlemény szerint Hajdú Róbert, a Syngenta nagymagvú zöldségféléinek menedzsere. Arról is beszélt, hogy a csemegekukorica iránti kereslet folyamatosan nő, ennek köszönhetően Magyarországon több feldolgozó üzem is új beruházásokba, kapacitásbővítésbe kezdett az elmúlt években. Hajdú Róbert elmondta: az idén a tavalyihoz hasonló, mintegy 30-33 ezer hektáros területen vetettek csemegekukoricát a gazdák, ezzel Magyarország továbbra is a legnagyobb csemegekukorica-termesztő Európában, megelőzve Franciaországot. Hozzátette, a koronavírus-járvány és a Brexit hatására is látszik egyfajta átrendeződés az exportpiacokon, amelyet az ukrajnai háború is befolyásolt. Ennek ellenére a feldolgozók új piacok bevonásával sikeresen reagáltak a kialakult piaci változásokra, a magyar csemegekukorica továbbra is keresett nemcsak Európában, hanem világszinten is.

A csemegekukorica termőterülete világszinten csaknem 400 ezer hektár, két legjelentősebb termelője az Egyesült Államok és az EU. Az európai kontinensen Magyarországon termesztik a legtöbbet, az Egyesült Államok után pedig az ország a világ második legnagyobb exportőre is. A csemegekukorica ugyanahhoz a fajhoz tartozik, mint a takarmánykukorica, de négyes kromoszómáján egy recesszív gén található, amely csak részben engedi a keletkező cukrokat keményítővé alakulni. Az ezzel a mutációval rendelkező fajtákat először Pennsylvaniában fedezték fel és termesztették az 1700-as évek közepén. Magyarországon az 1900-as évek elején jelent meg a csemegekukorica, nagy területen azonban csak az 1970-es évektől termesztik, ekkor nőtt meg ugyanis jelentősebben a konzervipar csemegekukorica-igénye.

Kapcsolódó tartalom:kukorica Syngenta termésátlag

Zöld Energia

Vége az „ingyenes” energiatárolóknak, mutatjuk mi változik a támogatásban

A kormány döntése értelmében több család juthat energiatároló-támogatáshoz az OETP kereteiből, és noha az alacsonyabb támogatási összeg miatt a háztartásoknak saját forrást is be kell vonniuk, ez a szakértő alapján érettebb és felelősebb piaci működést eredményez.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-18

Szerző:

Hell

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Heves szakmai és lakossági vitákat váltott ki a kormány szeptemberi döntése, amellyel jelentősen módosította az Otthoni Energiatároló Program (OETP) feltételeit. A módosítás értelmében a keretösszeg változatlanul hagyása mellett a támogatásban részesülő háztartások száma érdemben emelkedik, ami az egy főre jutó összeg csökkenésével jár, írja az alternativenergia.hu. Szolnoki Ádám, a Manap iparági egyesület elnöke szerint azonban az átalakítás nemcsak racionális, hanem nemzetgazdasági és piaci szempontból is kifejezetten kedvező irányba tereli a hazai szektort. Az OETP-t még a korábbi kormányzat indította el február 2-án. A konstrukció eredetileg háztartásonként legfeljebb 2,5 millió forintos támogatást biztosított legalább 10 kilowattórás akkumulátoros tárolók telepítésére napelemes rendszerek mellé. A hatalmas érdeklődés miatt – az első ütem március 15-i zárásáig mintegy 132 ezer igény érkezett – a 100 milliárd forintos keretösszeg az igénylők alig harmadára, körülbelül 42 ezer háztartásra lett volna elegendő. A második ütemet emiatt március 16-án azonnal felfüggesztették. A hónapokig tartó bizonytalanság komoly lakossági és kivitelezői fennakadásokat okozott, több vállalkozás fennmaradását is megkérdőjelezve. A helyzetet a Tisza-kormány szeptemberi döntése oldotta meg. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter, valamint a tárca tájékoztatása alapján a 105 milliárd forintos keretösszeg változatlanul hagyásával a korábbi 42 ezer nyertes mellett további 15 ezer háztartás kaphat támogatást. Ez azzal jár, hogy az átlagos támogatási összeg 2,5 millióról 1,8 millió forintra mérséklődik.

Az OETP főbb paramétereinek változása	Eredeti feltételek	Módosított feltételek
Támogatott háztartások száma	~42 000	~57 000
Átlagos támogatási összeg	2,5 millió Ft	1,8 millió Ft
Dokumentumok benyújtási határideje	Eredeti határidő	2027. február 26.
Előlegfizetés feltétele	Általános	Külön kérelem + bankgarancia
Műszaki elvárás	Alapkiépítés	Távolról vezérelhetőség

Az „aranyláz” vége és a felelős lakossági hozzáállás

Szolnoki Ádám kiemelte, hogy a Manap már a program indításakor jelezte a szaktárcának: az egy háztartásra jutó 2,5 millió forint túlzó volt, és lényegében ingyenessé tette a beruházásokat. A túlzott támogatási intenzitás egyfajta „aranylázat” váltott ki, amelyben sokan kizárólag az ingyenpénz ígérete miatt nyújtottak be igénylést. Az akkumulátorok ára a pályázat előkészítésének kezdete óta érdemben csökkent. Noha az elmúlt egy évben némi drágulás mutatkozott, hosszabb távon a technológia olcsóbbá vált, így a most meghatározott 1,8 millió forintos összeg még mindig rendkívül magas, 80–90%-os támogatási intenzitást biztosít. „Azzal, hogy a lakosságnak némi önerőt is be kell fektetnie, a háztartások sokkal komolyabban fogják venni a projektet, és jobban megnézik, mibe fektetnek” – hangsúlyozta a szakember.

A Manap elnöke ugyanakkor óva inti a lakosságot az ingyenes csomagokat kínáló, felelőtlen kivitelezőktől. Tájékoztatása szerint a piacon sok cég működik „túlélő üzemmódban”, és nem képez tartalékot a későbbi garanciális igényekre. A megrendelőknek ezért célszerű alaposan megvizsgálniuk a telepítők hátterét, valamint a gyártók európai és magyarországi szervizhálózatát.

A céges támogatások kora lejárt

Az iparági egyesület vezetője határozott üzenetet fogalmazott meg a jogalkotók felé: a lakossági szektoron kívül nincs szükség több állami támogatásra a napelem- és tárolópiacon. A vállalati és energiatermelői beruházások a technológiai árcsökkenés miatt támogatás nélkül is kiválóan megtérülnek. A piaci támogatások lebegtetése vagy a „csodavárás” kifejezetten hátráltatja a döntéshozatalt. A piac szempontjából kedvező jelként értékelte Tótth András energetikai államtitkár október 8-i nyilatkozatát a Portfolio Energy Investment Forumon, ahol jelezte: a vállalkozások a jövőben ne számítsanak beruházási támogatásokra ezen a területen.

A jövő az okos tarifarendszerben van

Hosszú távon az OETP csupán sebtapasz a piaci problémákra. Szolnoki Ádám szerint a fenntartható megoldást a villamosenergia-tarifarendszer átalakítása jelentené. A jelenlegi hatósági árak és a széles körű rezsicsökkentés torzítják a piacot, és gazdaságilag életképtelenné teszik a hálózatfejlesztési, valamint energiahatékonysági beruházásokat. A szakember javasolja a zónaidős tarifák bevezetését a termelő-fogyasztó (prosumer) háztartások számára:

Csúcsidőszakban (este és reggel): Magasabb átvételi és táplálási díjak.
Napközbeni időszakban: Alacsonyabb díjszabás a hálózati túlterheltség elkerülésére.

A szociális alapúvá tett rezsicsökkentés és a piaci viszonyokat jobban leképező tarifák bevezetése ösztönözné az okos energiagazdálkodást, és feleslegessé tenné a lakossági tárolótelepítések állami támogatását.

Tovább olvasom