Zöldinfó
Syngenta: a szárazság miatt csökken a csemegekukorica termésátlaga, romlik az ágazat jövedelmezősége
Ugyan továbbra is Magyarország Európa legnagyobb csemegekukorica-termelője, de az idei termésátlagok az aszály miatt, különösen az öntözetlen területeken jelentősen csökkennek, ami az emelkedő költségekkel rontja az ágazat profitabilitását – hangzott el a vetőmagvakat előállító és növényvédőszer-forgalmazó Syngenta hajdúszoboszlói szakmai rendezvényén.
A Syngenta Magyarország közleményéből kiderült, hogy a rendkívüli aszály miatt a régióban a korai öntözetlen állományok több mint egyharmadát nem lehetett betakarítani, a fennmaradó területeken pedig sok esetben rendkívül alacsony, 2-7 tonnás hektáronkénti termésátlag jellemző, ami komoly veszteség a gazdáknak és a feldolgozóknak egyaránt. Egy kedvező időjárású évben az öntözetlen területek termésátlaga elérte a 16 tonnát is. Az öntözött területek termésátlagai is hektáronként csak 16-18 tonnát érnek majd el, szemben a korábbi, akár 20-22 tonnás átlaggal, így a jelentősen emelkedő alapanyag és energiaárak mellett az ágazat profitabilitása némileg csökken. A kedvezőbb időjárású években jellemző 500 ezer tonna össz terméssel szemben idén várhatóan 400 ezer tonna csemegekukoricát takarítanak be Magyarországon a cég becslései szerint.
A szegmens versenyképességének megőrzése érdekében már rövidtávon tovább kellene növelni az öntözött területek nagyságát és a kukorica csíkos mozaik vírusnak (MDMV) ellenálló fajták arányát – hangsúlyozta a közlemény szerint Hajdú Róbert, a Syngenta nagymagvú zöldségféléinek menedzsere. Arról is beszélt, hogy a csemegekukorica iránti kereslet folyamatosan nő, ennek köszönhetően Magyarországon több feldolgozó üzem is új beruházásokba, kapacitásbővítésbe kezdett az elmúlt években. Hajdú Róbert elmondta: az idén a tavalyihoz hasonló, mintegy 30-33 ezer hektáros területen vetettek csemegekukoricát a gazdák, ezzel Magyarország továbbra is a legnagyobb csemegekukorica-termesztő Európában, megelőzve Franciaországot. Hozzátette, a koronavírus-járvány és a Brexit hatására is látszik egyfajta átrendeződés az exportpiacokon, amelyet az ukrajnai háború is befolyásolt. Ennek ellenére a feldolgozók új piacok bevonásával sikeresen reagáltak a kialakult piaci változásokra, a magyar csemegekukorica továbbra is keresett nemcsak Európában, hanem világszinten is.
A csemegekukorica termőterülete világszinten csaknem 400 ezer hektár, két legjelentősebb termelője az Egyesült Államok és az EU. Az európai kontinensen Magyarországon termesztik a legtöbbet, az Egyesült Államok után pedig az ország a világ második legnagyobb exportőre is. A csemegekukorica ugyanahhoz a fajhoz tartozik, mint a takarmánykukorica, de négyes kromoszómáján egy recesszív gén található, amely csak részben engedi a keletkező cukrokat keményítővé alakulni. Az ezzel a mutációval rendelkező fajtákat először Pennsylvaniában fedezték fel és termesztették az 1700-as évek közepén. Magyarországon az 1900-as évek elején jelent meg a csemegekukorica, nagy területen azonban csak az 1970-es évektől termesztik, ekkor nőtt meg ugyanis jelentősebben a konzervipar csemegekukorica-igénye.
Zöldinfó
A fenntartható működés és az energiamegtakarítás erősítését célozza az MFB új programja
Új zöld hitelprogramot indít az MFB a vállalkozások fenntartható megújulásának támogatására.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Zöld Lendület Hitelprogram néven új, átfogó finanszírozási lehetőség érhető el a Magyar Fejlesztési Banknál (MFB), a mintegy 30 milliárd forintos keretösszeggel induló, beruházási hitelből és forgóeszközhitelből álló program célja, hogy elősegítse a hazai vállalkozások és szervezetek fenntartható működésre való átállását, technológiai megújulását és versenyképességük erősítését – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint az MFB Zöld Lendület Hitelprogram újdonsága, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások, a nagyvállalatok, valamint – a hazai innovációs ökoszisztémát erősítve – többek között egyetemek számára is elérhető. A mintegy 30 milliárd forintos, illetve 75 millió eurós keretösszegű hitelprogramnál felvehető hitelösszeg mind a beruházási hitel, mind a forgóeszközhitel esetében minimum 100 millió, maximum 10 milliárd forint, vagy ennek megfelelő euró lehet.
Az MFB Zöld Lendület Beruházás hitel olyan fejlesztésekhez nyújt finanszírozást, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a vállalkozások fenntartható működéséhez, energiahatékonyságának javításához vagy környezeti lábnyomának csökkentéséhez. A beruházási hitel igényelhető energiahatékony épületkorszerűsítéshez, megújulóenergia-termelő rendszerek, például naperőművek, geotermikus megoldások vagy biogáz üzemek létesítéséhez, energiatárolási kapacitások kiépítéséhez, fenntartható víz- és hulladékgazdálkodási fejlesztésekhez, a körforgásos működést támogató beruházások megvalósításához, az ipari energiahatékonyság növelését célzó eszköz- és technológiacserékhez, valamint zöld ingatlanfejlesztési projektekhez is. Az igénylők választása szerint a hitel kamata a teljes futamidő alatt fix vagy változó lehet. A hitel futamideje a szerződéskötéstől számított legalább 5 év, legfeljebb 15 év.
Az MFB Zöld Lendület Forgóeszköz hitel a vállalkozások mindennapi működéséhez kapcsolódó, zöld tevékenységeket támogató költségek fedezésére szolgál. Igényelhető környezetbarát alapanyagok és készletek beszerzéséhez, a zöld technológiákhoz kapcsolódó árukészletek finanszírozására, a körforgásos működés során felmerülő költségek forrásának biztosítására, az energiakímélő termelési folyamatokhoz szükséges forgóeszközök beszerzéséhez, működőtőke és tartós forgóeszközök finanszírozására, valamint olyan informatikai vagy gyártóeszközök készleten tartására, amelyek zöld fejlesztésekhez kapcsolódnak. A hitelprogram termékeit azok a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok, valamint más, kettős könyvvitelt vezető szervezetek vehetik igénybe, amelyek zöld beruházás- vagy zöld forgóeszköz-finanszírozási igényeiket kívánják kielégíteni. A rugalmas szemléletből adódóan a zöld jelleg igazolása nem indikátorhoz kötött, és az MFB Fenntartható Finanszírozási Keretrendszerének vagy az EU taxonómiának való meg nem felelés sem jelent kizáró okot.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaElektromos járművek: most éri meg igazán váltani
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaFöld alá kerültek a kábelek: időjárásállóbbá vált a helyi villamosenergia-hálózat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVízre hangolt jövő: Debrecen átfogó fejlesztésekkel válaszol a klímaváltozás kihívásaira
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaZöldül a távfűtés: 2026-ban tovább bővül a lakossági támogatási program
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaAz EKR akár 150 ezer lakóingatlan korszerűsítését teszi lehetővé 2027-ig
