A Syngenta Magyarország közleményéből kiderült, hogy a rendkívüli aszály miatt a régióban a korai öntözetlen állományok több mint egyharmadát nem lehetett betakarítani, a fennmaradó területeken pedig sok esetben rendkívül alacsony, 2-7 tonnás hektáronkénti termésátlag jellemző, ami komoly veszteség a gazdáknak és a feldolgozóknak egyaránt. Egy kedvező időjárású évben az öntözetlen területek termésátlaga elérte a 16 tonnát is. Az öntözött területek termésátlagai is hektáronként csak 16-18 tonnát érnek majd el, szemben a korábbi, akár 20-22 tonnás átlaggal, így a jelentősen emelkedő alapanyag és energiaárak mellett az ágazat profitabilitása némileg csökken. A kedvezőbb időjárású években jellemző 500 ezer tonna össz terméssel szemben idén várhatóan 400 ezer tonna  csemegekukoricát takarítanak be Magyarországon a cég becslései szerint.

A szegmens versenyképességének megőrzése érdekében már rövidtávon tovább kellene növelni az öntözött területek nagyságát és a kukorica csíkos mozaik vírusnak (MDMV) ellenálló fajták arányát – hangsúlyozta a közlemény szerint Hajdú Róbert, a Syngenta nagymagvú zöldségféléinek menedzsere. Arról is beszélt, hogy a csemegekukorica iránti kereslet folyamatosan nő, ennek köszönhetően Magyarországon több feldolgozó üzem is új beruházásokba, kapacitásbővítésbe kezdett az elmúlt években. Hajdú Róbert elmondta: az idén a tavalyihoz hasonló, mintegy 30-33 ezer hektáros területen vetettek csemegekukoricát a gazdák, ezzel Magyarország továbbra is a legnagyobb csemegekukorica-termesztő Európában, megelőzve Franciaországot. Hozzátette, a koronavírus-járvány és a Brexit hatására is látszik egyfajta átrendeződés az exportpiacokon, amelyet az ukrajnai háború is befolyásolt. Ennek ellenére a feldolgozók új piacok bevonásával sikeresen reagáltak a kialakult piaci változásokra, a magyar csemegekukorica továbbra is keresett nemcsak Európában, hanem világszinten is.

A csemegekukorica termőterülete világszinten csaknem 400 ezer hektár, két legjelentősebb termelője az Egyesült Államok és az EU. Az európai kontinensen Magyarországon termesztik a legtöbbet, az Egyesült Államok után pedig az ország a világ második legnagyobb exportőre is. A csemegekukorica ugyanahhoz a fajhoz tartozik, mint a takarmánykukorica, de négyes kromoszómáján egy recesszív gén található, amely csak részben engedi a keletkező cukrokat keményítővé alakulni. Az ezzel a mutációval rendelkező fajtákat először Pennsylvaniában fedezték fel és termesztették az 1700-as évek közepén. Magyarországon az 1900-as évek elején jelent meg a csemegekukorica, nagy területen azonban csak az 1970-es évektől termesztik, ekkor nőtt meg ugyanis jelentősebben a konzervipar csemegekukorica-igénye.