Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Syngenta: a szárazság miatt csökken a csemegekukorica termésátlaga, romlik az ágazat jövedelmezősége

Ugyan továbbra is Magyarország Európa legnagyobb csemegekukorica-termelője, de az idei termésátlagok az aszály miatt, különösen az öntözetlen területeken jelentősen csökkennek, ami az emelkedő költségekkel rontja az ágazat profitabilitását – hangzott el a vetőmagvakat előállító és növényvédőszer-forgalmazó Syngenta hajdúszoboszlói szakmai rendezvényén.

Létrehozva:

|

A Syngenta Magyarország közleményéből kiderült, hogy a rendkívüli aszály miatt a régióban a korai öntözetlen állományok több mint egyharmadát nem lehetett betakarítani, a fennmaradó területeken pedig sok esetben rendkívül alacsony, 2-7 tonnás hektáronkénti termésátlag jellemző, ami komoly veszteség a gazdáknak és a feldolgozóknak egyaránt. Egy kedvező időjárású évben az öntözetlen területek termésátlaga elérte a 16 tonnát is. Az öntözött területek termésátlagai is hektáronként csak 16-18 tonnát érnek majd el, szemben a korábbi, akár 20-22 tonnás átlaggal, így a jelentősen emelkedő alapanyag és energiaárak mellett az ágazat profitabilitása némileg csökken. A kedvezőbb időjárású években jellemző 500 ezer tonna össz terméssel szemben idén várhatóan 400 ezer tonna  csemegekukoricát takarítanak be Magyarországon a cég becslései szerint.

A szegmens versenyképességének megőrzése érdekében már rövidtávon tovább kellene növelni az öntözött területek nagyságát és a kukorica csíkos mozaik vírusnak (MDMV) ellenálló fajták arányát – hangsúlyozta a közlemény szerint Hajdú Róbert, a Syngenta nagymagvú zöldségféléinek menedzsere. Arról is beszélt, hogy a csemegekukorica iránti kereslet folyamatosan nő, ennek köszönhetően Magyarországon több feldolgozó üzem is új beruházásokba, kapacitásbővítésbe kezdett az elmúlt években. Hajdú Róbert elmondta: az idén a tavalyihoz hasonló, mintegy 30-33 ezer hektáros területen vetettek csemegekukoricát a gazdák, ezzel Magyarország továbbra is a legnagyobb csemegekukorica-termesztő Európában, megelőzve Franciaországot. Hozzátette, a koronavírus-járvány és a Brexit hatására is látszik egyfajta átrendeződés az exportpiacokon, amelyet az ukrajnai háború is befolyásolt. Ennek ellenére a feldolgozók új piacok bevonásával sikeresen reagáltak a kialakult piaci változásokra, a magyar csemegekukorica továbbra is keresett nemcsak Európában, hanem világszinten is.

A csemegekukorica termőterülete világszinten csaknem 400 ezer hektár, két legjelentősebb termelője az Egyesült Államok és az EU. Az európai kontinensen Magyarországon termesztik a legtöbbet, az Egyesült Államok után pedig az ország a világ második legnagyobb exportőre is. A csemegekukorica ugyanahhoz a fajhoz tartozik, mint a takarmánykukorica, de négyes kromoszómáján egy recesszív gén található, amely csak részben engedi a keletkező cukrokat keményítővé alakulni. Az ezzel a mutációval rendelkező fajtákat először Pennsylvaniában fedezték fel és termesztették az 1700-as évek közepén. Magyarországon az 1900-as évek elején jelent meg a csemegekukorica, nagy területen azonban csak az 1970-es évektől termesztik, ekkor nőtt meg ugyanis jelentősebben a konzervipar csemegekukorica-igénye.

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

Megoldhatják a megújulók Európa energiaár-problémáját

Az EU kiszivárgott terve szerint a fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentése és a megújulók jobb integrálása lehet a kulcs az alacsonyabb energiaárakhoz.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unió új intézkedéseket készíthet elő az energiaárak mérséklése és az európai gazdaság versenyképességének javítása érdekében – írja az alternativenergia.hu. A Bloomberg által ismertetett, kiszivárgott európai bizottsági tervezet szerint Brüsszel a megújuló energiából előállított villamos energia adóterheinek csökkentésével, az elektromos hálózatok fejlesztésével és az intelligens energiafelhasználás ösztönzésével kívánja mérsékelni a fogyasztók és a vállalatok energiaköltségeit. A tervek hátterében az áll, hogy az Európai Unió energiafogyasztásának több mint fele továbbra is fosszilis energiahordozókból származik, miközben a nemzetközi geopolitikai feszültségek és a közel-keleti konfliktusok ismét jelentős nyomást helyeznek az energiaárakra. Az Európai Bizottság szerint Európa túlzottan függ az importált olajtól és földgáztól, ezért fel kell gyorsítani a tiszta energiára való átállást.

A Bloomberg által idézett dokumentum szerint a villamos energia jövedéki adóját a földgázénál alacsonyabb szinten határoznák meg, ami kedvezőbb helyzetbe hozhatná az elektromos alapú energiafelhasználást. Emellett az energiaintenzív iparágak célzott adókedvezményekhez juthatnának, enyhítve az elmúlt években jelentősen emelkedő energiaköltségek hatásait. Az ipari szereplők régóta figyelmeztetnek arra, hogy a magas energiaárak rontják az európai vállalatok versenyképességét, és egyes esetekben termeléscsökkentéshez vagy akár üzembezárásokhoz vezethetnek.

A javaslat másik fontos eleme az elektromos hálózatok korszerűsítése. A cél, hogy a rendszerek hatékonyabban tudják kezelni a nap- és szélerőművek időjárásfüggő termelését, így kevesebb megújuló energiát kelljen korlátozni vagy elveszíteni a hálózati kapacitások hiánya miatt.

Advertisement

Brüsszel emellett jelentősen felgyorsítaná az intelligens fogyasztásmérők telepítését is. A kiszivárgott tervek szerint 2030-ra minden tagállamban a fogyasztók legalább 50 százalékának, 2033-ra pedig legalább 65 százalékának okosmérővel kellene rendelkeznie. Ezek az eszközök lehetővé teszik, hogy a háztartások és vállalkozások a kedvezőbb árú időszakokban használják fel az energiát, ami csökkentheti a villamosenergia-rendszer terhelését és a fogyasztói költségeket is.

A Reuters korábban arról számolt be, hogy az Európai Unió egy átfogó energiastratégián dolgozik, amelynek célja az importált fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentése. Ennek részeként nagyobb hangsúlyt kapna az energiahatékonyság, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák alkalmazása és az intelligens energiahálózatok fejlesztése.

Advertisement

A megújuló energiaforrások térnyerése az elmúlt években ugyan jelentős volt, de a kitűzött célok eléréséhez további gyorsulásra lesz szükség. Az EU-ban a megújuló energia részaránya 2015 és 2024 között 17,8 százalékról 25,2 százalékra nőtt, míg Magyarországon 14,5 százalékról 18,3 százalékra emelkedett. Az Európai Unió 2030-ra 42,5 százalékos, Magyarország pedig 30 százalékos arányt tűzött ki célul, amelyhez a jelenleginél lényegesen gyorsabb bővülésre lesz szükség a következő években. Az Európai Bizottság egyelőre nem kommentálta a kiszivárgott dokumentum tartalmát, a hivatalos javaslat benyújtására várhatóan a következő hónapban kerülhet sor.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák