Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Syngenta: a szárazság miatt csökken a csemegekukorica termésátlaga, romlik az ágazat jövedelmezősége

Ugyan továbbra is Magyarország Európa legnagyobb csemegekukorica-termelője, de az idei termésátlagok az aszály miatt, különösen az öntözetlen területeken jelentősen csökkennek, ami az emelkedő költségekkel rontja az ágazat profitabilitását – hangzott el a vetőmagvakat előállító és növényvédőszer-forgalmazó Syngenta hajdúszoboszlói szakmai rendezvényén.

Létrehozva:

|

A Syngenta Magyarország közleményéből kiderült, hogy a rendkívüli aszály miatt a régióban a korai öntözetlen állományok több mint egyharmadát nem lehetett betakarítani, a fennmaradó területeken pedig sok esetben rendkívül alacsony, 2-7 tonnás hektáronkénti termésátlag jellemző, ami komoly veszteség a gazdáknak és a feldolgozóknak egyaránt. Egy kedvező időjárású évben az öntözetlen területek termésátlaga elérte a 16 tonnát is. Az öntözött területek termésátlagai is hektáronként csak 16-18 tonnát érnek majd el, szemben a korábbi, akár 20-22 tonnás átlaggal, így a jelentősen emelkedő alapanyag és energiaárak mellett az ágazat profitabilitása némileg csökken. A kedvezőbb időjárású években jellemző 500 ezer tonna össz terméssel szemben idén várhatóan 400 ezer tonna  csemegekukoricát takarítanak be Magyarországon a cég becslései szerint.

A szegmens versenyképességének megőrzése érdekében már rövidtávon tovább kellene növelni az öntözött területek nagyságát és a kukorica csíkos mozaik vírusnak (MDMV) ellenálló fajták arányát – hangsúlyozta a közlemény szerint Hajdú Róbert, a Syngenta nagymagvú zöldségféléinek menedzsere. Arról is beszélt, hogy a csemegekukorica iránti kereslet folyamatosan nő, ennek köszönhetően Magyarországon több feldolgozó üzem is új beruházásokba, kapacitásbővítésbe kezdett az elmúlt években. Hajdú Róbert elmondta: az idén a tavalyihoz hasonló, mintegy 30-33 ezer hektáros területen vetettek csemegekukoricát a gazdák, ezzel Magyarország továbbra is a legnagyobb csemegekukorica-termesztő Európában, megelőzve Franciaországot. Hozzátette, a koronavírus-járvány és a Brexit hatására is látszik egyfajta átrendeződés az exportpiacokon, amelyet az ukrajnai háború is befolyásolt. Ennek ellenére a feldolgozók új piacok bevonásával sikeresen reagáltak a kialakult piaci változásokra, a magyar csemegekukorica továbbra is keresett nemcsak Európában, hanem világszinten is.

A csemegekukorica termőterülete világszinten csaknem 400 ezer hektár, két legjelentősebb termelője az Egyesült Államok és az EU. Az európai kontinensen Magyarországon termesztik a legtöbbet, az Egyesült Államok után pedig az ország a világ második legnagyobb exportőre is. A csemegekukorica ugyanahhoz a fajhoz tartozik, mint a takarmánykukorica, de négyes kromoszómáján egy recesszív gén található, amely csak részben engedi a keletkező cukrokat keményítővé alakulni. Az ezzel a mutációval rendelkező fajtákat először Pennsylvaniában fedezték fel és termesztették az 1700-as évek közepén. Magyarországon az 1900-as évek elején jelent meg a csemegekukorica, nagy területen azonban csak az 1970-es évektől termesztik, ekkor nőtt meg ugyanis jelentősebben a konzervipar csemegekukorica-igénye.

Advertisement

 

Advertisement

Zöld Energia

Európai szabadalmat kapott a napelemes kerítés, Franciaországban már működik az első rendszer

Franciaországban már működik a Sunbooster első, 3,7 kW-os napelemes kerítése, amely a magánszféra védelme mellett a napenergia hasznosítására is lehetőséget kínál.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az osztrák Sunbooster európai szabadalmi oltalmat szerzett a kerítésekbe integrálható, függőleges elrendezésű kétoldalas napelemes technológiájára, amely jelenleg az Európai Unió 18 tagállamában élvez védelmet. A vállalat Franciaországban is megkezdte piaci terjeszkedését, ahol már telepítette első, 3,7 kW teljesítményű napelemes kerítését. A fejlesztés lehetővé teszi, hogy a hagyományos belátásgátló kerítések ne csak a magánszféra védelmét szolgálják, hanem villamos energiát is termeljenek. A Sunbooster megoldása a meglévő, merev, kétszálas huzalhálós kerítésekbe illeszthető napelemes elemekre épül. A mindössze 18,6 centiméter magas, kétoldalas fotovoltaikus szalagok a hagyományos belátásgátló lamellákat helyettesítik, így a kerítés átalakításával egyidejűleg energiatermelő felület is kialakítható. A gyártó szerint a technológia különösen azok számára lehet érdekes, akik a kert vagy az ingatlan elkerítését villamosenergia-termeléssel szeretnék összekapcsolni. A rendszer egyik sajátossága a függőleges tájolás és a kétoldalas energiatermelés kombinációja. Míg a hagyományos tetőre szerelt napelemes rendszereket jellemzően a lehető legnagyobb éves hozamot biztosító tájolással és dőlésszöggel telepítik, a függőleges napelemek más termelési profilt kínálhatnak. A Sunbooster megoldását úgy tervezték, hogy a villamosenergia-termelés egy része a reggeli és a késő délutáni órákra helyeződjön át, írja az alternativenergia.hu.

Ez a tulajdonság kiegészítheti a hagyományos napelemes rendszerek termelését, bár a tényleges energiatermelés az elhelyezkedéstől, a tájolástól, az árnyékolástól és a helyi időjárási viszonyoktól is függ. A függőleges kialakítás emellett olyan ingatlanoknál is új lehetőséget teremthet a napenergia hasznosítására, ahol a tetőfelület korlátozott, vagy további napelemes felületek kialakítására van igény.

Franciaországban már működik az első rendszer

Advertisement

A vállalat franciaországi terjeszkedésének első lépéseként Aix-en-Provence városában egy 20 méter hosszú napelemes kerítésszakaszt telepítettek, amelynek összteljesítménye 3,7 kW. A rendszert egy fémmegmunkálással foglalkozó vállalat szállította, majd egy olyan ügyfél kerítésébe integrálták, aki egyszerre szeretett volna belátás elleni védelmet és saját villamosenergia-termelést biztosítani. „Bővítjük jelenlétünket, különösen Franciaországban, ahol már az első telepítést is befejeztük” – mondta Yann Schremmer, a Sunbooster franciaországi vezetője.

Meglévő kerítésekbe is beilleszthető

Advertisement

A gyártó IP67-es védettséget ad meg a termékekhez, ami megfelelő körülmények között por elleni teljes védelmet, valamint meghatározott feltételek mellett vízbe merítéssel szembeni ellenállást jelent. A megadott üzemi hőmérséklet-tartomány mínusz 20 és plusz 60 Celsius-fok közötti.  A lakossági ár a kétméteres napelemes szalag esetében 619 euró, míg a hosszabb változat 719 euróba kerül.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák