Zöldinfó
Syngenta: a szárazság miatt csökken a csemegekukorica termésátlaga, romlik az ágazat jövedelmezősége
Ugyan továbbra is Magyarország Európa legnagyobb csemegekukorica-termelője, de az idei termésátlagok az aszály miatt, különösen az öntözetlen területeken jelentősen csökkennek, ami az emelkedő költségekkel rontja az ágazat profitabilitását – hangzott el a vetőmagvakat előállító és növényvédőszer-forgalmazó Syngenta hajdúszoboszlói szakmai rendezvényén.
A Syngenta Magyarország közleményéből kiderült, hogy a rendkívüli aszály miatt a régióban a korai öntözetlen állományok több mint egyharmadát nem lehetett betakarítani, a fennmaradó területeken pedig sok esetben rendkívül alacsony, 2-7 tonnás hektáronkénti termésátlag jellemző, ami komoly veszteség a gazdáknak és a feldolgozóknak egyaránt. Egy kedvező időjárású évben az öntözetlen területek termésátlaga elérte a 16 tonnát is. Az öntözött területek termésátlagai is hektáronként csak 16-18 tonnát érnek majd el, szemben a korábbi, akár 20-22 tonnás átlaggal, így a jelentősen emelkedő alapanyag és energiaárak mellett az ágazat profitabilitása némileg csökken. A kedvezőbb időjárású években jellemző 500 ezer tonna össz terméssel szemben idén várhatóan 400 ezer tonna csemegekukoricát takarítanak be Magyarországon a cég becslései szerint.
A szegmens versenyképességének megőrzése érdekében már rövidtávon tovább kellene növelni az öntözött területek nagyságát és a kukorica csíkos mozaik vírusnak (MDMV) ellenálló fajták arányát – hangsúlyozta a közlemény szerint Hajdú Róbert, a Syngenta nagymagvú zöldségféléinek menedzsere. Arról is beszélt, hogy a csemegekukorica iránti kereslet folyamatosan nő, ennek köszönhetően Magyarországon több feldolgozó üzem is új beruházásokba, kapacitásbővítésbe kezdett az elmúlt években. Hajdú Róbert elmondta: az idén a tavalyihoz hasonló, mintegy 30-33 ezer hektáros területen vetettek csemegekukoricát a gazdák, ezzel Magyarország továbbra is a legnagyobb csemegekukorica-termesztő Európában, megelőzve Franciaországot. Hozzátette, a koronavírus-járvány és a Brexit hatására is látszik egyfajta átrendeződés az exportpiacokon, amelyet az ukrajnai háború is befolyásolt. Ennek ellenére a feldolgozók új piacok bevonásával sikeresen reagáltak a kialakult piaci változásokra, a magyar csemegekukorica továbbra is keresett nemcsak Európában, hanem világszinten is.
A csemegekukorica termőterülete világszinten csaknem 400 ezer hektár, két legjelentősebb termelője az Egyesült Államok és az EU. Az európai kontinensen Magyarországon termesztik a legtöbbet, az Egyesült Államok után pedig az ország a világ második legnagyobb exportőre is. A csemegekukorica ugyanahhoz a fajhoz tartozik, mint a takarmánykukorica, de négyes kromoszómáján egy recesszív gén található, amely csak részben engedi a keletkező cukrokat keményítővé alakulni. Az ezzel a mutációval rendelkező fajtákat először Pennsylvaniában fedezték fel és termesztették az 1700-as évek közepén. Magyarországon az 1900-as évek elején jelent meg a csemegekukorica, nagy területen azonban csak az 1970-es évektől termesztik, ekkor nőtt meg ugyanis jelentősebben a konzervipar csemegekukorica-igénye.
Zöldinfó
A somoskői vár tövében található kirándulóközpont lett a természetjárók idei kedvence
A Somoskői Kirándulóközpont lett az év turistaháza.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A természetjárók szavazatai alapján a Somoskői Kirándulóközpont lett az év turistaháza 2025-ben, a Nógrád vármegyei győztes szálláshelyet a helyszínen hirdették ki – írja az alternativenergia.hu. Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója az ünnepségen elmondta: az elmúlt években több mint 110 turistaház felújítását támogatták. Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója az ünnepségen elmondta: az elmúlt években több mint 110 turistaház felújítását támogatták. Úgy fogalmazott, a Somoskői Kirándulóközpont olyan természeti környezetben van, és olyan magas színvonalú szolgáltatást ad, amit példaként lehet felmutatni, láttatni, hogy milyen egy modern turistaház. Kifejtette, az erdő társadalmi funkciója nagyon sokat változott az elmúlt években, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központnak pedig az a feladata, hogy segítse a természetjárást. Az erdőben nem digitális élmény, nem virtuális valóság van, valóságos, kézzelfogható élményeket találni ott, az erdőjárás segít kiszakadni a mindennapokból – tette hozzá.
Ahhoz, hogy minél többen mehessenek az erdőkbe, szükség van arra, hogy az állami erdőgazdaságok megteremtsék ehhez a körülményeket – mondta, kiemelve a Somoskői Kirándulóközpontot üzemeltető Ipoly Erdő Zrt. tevékenységét, hiszen 2021-ben már az Év erdei kerékpárútja címét is elnyerték, a Somoskőújfalu és Eresztvény között futó szakasszal. Kiss László, az Ipoly Erdő Zrt. vezérigazgatója ismertette, hogy Magyarországon kétmillió hektár erdő van, ennek fele állami, és üzemeltetőinek, az állami erdőgazdaságoknak elsődleges feladatukká vált az elmúlt másfél évtizedben, hogy a jóléti társadalom immateriális igényeit kielégítsék. Becsó Zsolt, a térség fideszes országgyűlési képviselője jó döntésnek nevezte, hogy az év turistaháza lett a gyönyörű környezetben fekvő Somoskői Kirándulóközpont, amelynek teraszáról Salgó és Somoskő várát is látni lehet.
Mint mondta, 2010 után érzékelhető változás történt a szálláshelyfejlesztés területén is, kelet-Nógrádba az utóbbi 15 évben több mint 17 milliárd forint érkezett turisztikai fejlesztésekre. Skuczi Nándor (Fidesz-KDNP), a Nógrád Vármegyei Közgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy vármegyei önkormányzat mindig támogatni fogja a turisztikai beruházásokat, és beszámolt arról, hogy fejlesztéseket terveznek a Novográd-Nógrád Geopark területén. Kitért arra is, hogy Nógrád az ország legerdősültebb megyéje, területe 40 százalékát erdő borítja. Kreicsi Bálint (Fidesz-KDNP-Hajrá, Salgótarján! Egyesület), Salgótarján polgármestere úgy fogalmazott, hogy a térség sokat tud adni az aktív turizmust kedvelőknek, mert bővelkedik turisztikai célpontokban. Az Év Turistaháza pályázatot idén hatodik alkalommal hirdette meg az Aktív Magyarország és az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ. A nagyközönség öt erdei szálláshelyre adhatta le voksát, ezek között volt a Somoskői Kirándulóközpont is. A Medves-fennsík peremén fekvő szálláshely mögött második helyen a Mecsekben található Büdöskúti Kulcsosház végzett, harmadik a Börzsönyben lévő Nagy-Hideg-hegyi Sí- és Túraközpont lett. A somoskői vártól néhány száz méterre fekvő, rendkívüli panorámával rendelkező Somoskői Kirándulóközpont hét szobában összesen 45 fő részére kínál pihenési lehetőséget, kibővített épületét 2021 őszén adták át.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaItt az új akkumulátor-generáció: leválthatják a lítiumot egy új anyagra
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a napelemeseknek: az aggregátorokkal akár többszörös bevétel is elérhető
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaÁllami támogatás érkezhet a napelemes háztartások számára energiatárolóra
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaAranyat érő gomba, pusztuló élőhelyek szigorúbb ellenőrzések jönnek Romániában
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHa sötétbe borul a ház: napelemes rendszerekkel az áramszünetek ellen
