Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Szakértők figyelmeztetnek: az energiatárolás a zöld átállás kulcsa

Szakértők szerint hiába terjednek a megújuló energiaforrások, ha nincs elég tárolási kapacitás.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Több mint 300 résztvevő érkezett Münchenbe a Sungrow kínai inverter- és akkumulátorgyártó ESS Experience Day nevű rendezvényére – számol be a PV Magazine. Az esemény célja az volt, hogy megvitassák az európai energetikai átállás következő szakaszát, a szakértők egyetértettek abban, hogy az energiatárolás nélkülözhetetlen a megújuló energiaforrások hatékony hasznosításához. Európa jelentős fejlődést ért el a megújuló energia terén, de az energiahálózatok nem tudják megfelelően követni ezt a növekedést. A Solarpower Europe adatai alapján a kontinensen elért 338 GW fotovoltaikus kapacitás önmagában nem elegendő, ha az áramot nem lehet hatékonyan felhasználni. Az Egyesült Királyságban például a megtermelt megújuló energia fele kárba vész a hálózati korlátok miatt, ami az árak emelkedéséhez vezet.

A hálózati csatlakozások hosszú átfutási ideje is jelentős problémát jelent. Németországban egy energiatárolási projekt akár öt-hat évig is eltarthat, ami lassítja a fejlesztéseket. Florian Diehm, a Kyon Energy szakértője szerint a hálózatbővítés politikai kérdés, amely gyorsabb és digitálisabb megoldásokat igényel. Lengyelországban viszont előrelépés történt: az energiatárolás bekerült a hálózati kapacitáspiaci programba, és immár nyolc olyan finanszírozási mechanizmust hoztak létre, amely támogatja az energiatárolást.

A nemzetközi összehasonlítások szerint Európában az engedélyezési folyamatok különösen hosszadalmasak: míg Ausztráliában egy energiatárolási projekt már akár hat hónap alatt megvalósulhat, Európában a bürokratikus akadályok évekkel hátráltathatják a fejlesztéseket.  

Advertisement

A résztvevők hangsúlyozták, hogy az energiatárolás nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség. Lars Löhle, a németországi Entrix szakértője szerint az energiarendszerben nagyfokú rugalmasság szükséges, az energiatárolás pedig hatékony, kontrollálható és életképes megoldást kínál.

Stefan Zhao, a Sungrow Europe kutatási vezetője kiemelte: a hosszú távon életképes technológiák kulcsfontosságúak. Starry Ge, a Rho Motion elemzője szerint a nátriumion-akkumulátorok például ígéretes megoldást jelenthetnek, mivel fenntarthatóbbak és kevésbé függenek ritka anyagoktól.  

Advertisement

A konferencia végső konklúziója egyértelmű volt: az energiatárolás nélkül nem garantálható sem az energiaellátás biztonsága, sem a hálózati integráció, sem pedig a stabil áramárak. Európának gyorsabban kell cselekednie, ha a megújuló energia valódi, megbízható erőforrássá akar válni.

Advertisement

Zöld Energia

IPSOS felmérés: a magyar háztartások 78%-a energiatárolót telepítene

Az EU-SOLAR SE megbízásából készült felmérés szerint a magyar háztartások többségének nincs napelemes rendszere vagy energiatárolója, ugyanakkor – különösen a már napelemes rendszerrel rendelkezők körében – erős, és állami támogatással jelentősen növekvő beruházási hajlandóság mutatkozik energiatároló telepítésére, miközben a döntéseket főként az ár, a megtérülés és a kivitelezők megbízhatósága befolyásolja.

Létrehozva:

|

Szerző:

Az EU-SOLAR SE megbízásából végzett reprezentatív közvélemény-kutatás alapján a lakosság jelentős része még nem rendelkezik ilyen rendszerekkel: tízből hét válaszadónak jelenleg sem napelemes rendszere, sem energiatárolója nincs. Az IPSOS által elvégzett reprezentatív közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a falvakban ez az arány még magasabb, meghaladja a 80 százalékot. Napelemes rendszere nagyjából minden ötödik megkérdezettnek van; ez az arány magasabb a diplomások, a vármegyeszékhelyen élők és a megtakarítással rendelkező háztartások körében.

A meglévő napelemmel bíró háztartások ugyanakkor kifejezetten nyitottak az energiatárolók iránt. A vizsgálat szerint 65 százalékuk valószínűnek tartja, hogy a következő két évben energiatárolót telepíttetne. Amennyiben a beruházáshoz állami támogatás is társulna, ez az arány 78 százalékra emelkedne. Azok körében, akiknek jelenleg sem napelemük, sem energiatárolójuk nincs, visszafogottabb az érdeklődés. Önköltséges alapon mindössze 23 százalékuk vágna bele egy kombinált, napelemes és energiatárolós rendszer kiépítésébe. Állami támogatással azonban ez az arány már 42 százalékra nő, a gyermekes családok körében pedig elérheti az 52 százalékot is.

A beruházási hajlandóság mellett az EU-SOLAR SE felmérése azt is vizsgálta, hogy mekkora önrészt vállalnának a háztartások. A napelemmel rendelkező válaszadók 63 százaléka legfeljebb 1,5 millió forintot fordítana energiatárolóra. Azoknál, akik teljes rendszert – napelemet és tárolót – telepítenének, a többség (69 százalék) 3 millió forint alatti önrészben gondolkodik. 5 millió forintnál nagyobb összeget mindössze a válaszadók 2 százaléka lenne hajlandó befektetni.

Advertisement

A motivációk tekintetében jelentős különbség látszik a már napelemes rendszert használók és a most beruházni tervezők között. A meglévő napelemmel rendelkező háztartások elsősorban a biztonsági tartalék képzését (49 százalék), valamint a saját termelésű energia maximális felhasználását (47 százalék) várják az energiatárolóktól. Azok viszont, akik teljes rendszert telepítenének, elsősorban a rezsicsökkentést (56 százalék) jelölték meg fő motivációként, ezt követi a nagyobb energia-önellátás (39 százalék), illetve az energiaárak és szabályozási változások miatti bizonytalanságtól való függetlenedés igénye (34 százalék).

A kivitelező cégek kiválasztásánál a válaszadók számára a legfontosabb szempont a referenciák megléte: 89 százalék döntő vagy nagyon fontos tényezőnek tartja. Szintén kiemelt szerepe van annak, hogy a cég régóta jelen legyen a piacon (75 százalék), valamint az ismertségnek is jelentős súlya van a döntésben.

Advertisement

Magyarországon jelenleg is zajlik a lakossági energiatárolók telepítését támogató Otthoni Energiatároló Program, amelynek keretében a háztartások akár 2,5 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást igényelhetnek akkumulátoros rendszerek kiépítésére. A pályázatok benyújtása 2026 február elején indult, az első szakasz március közepén lezárult, amely során mintegy 132 ezer igény érkezett be. A program ezt követően az értékelési szakaszba lépett, a nyertes pályázók értesítése mellett pedig megkezdődik a kivitelezőválasztási folyamat.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák