Zöld Energia
Szakértők figyelmeztetnek: az energiatárolás a zöld átállás kulcsa
Szakértők szerint hiába terjednek a megújuló energiaforrások, ha nincs elég tárolási kapacitás.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Több mint 300 résztvevő érkezett Münchenbe a Sungrow kínai inverter- és akkumulátorgyártó ESS Experience Day nevű rendezvényére – számol be a PV Magazine. Az esemény célja az volt, hogy megvitassák az európai energetikai átállás következő szakaszát, a szakértők egyetértettek abban, hogy az energiatárolás nélkülözhetetlen a megújuló energiaforrások hatékony hasznosításához. Európa jelentős fejlődést ért el a megújuló energia terén, de az energiahálózatok nem tudják megfelelően követni ezt a növekedést. A Solarpower Europe adatai alapján a kontinensen elért 338 GW fotovoltaikus kapacitás önmagában nem elegendő, ha az áramot nem lehet hatékonyan felhasználni. Az Egyesült Királyságban például a megtermelt megújuló energia fele kárba vész a hálózati korlátok miatt, ami az árak emelkedéséhez vezet.
A hálózati csatlakozások hosszú átfutási ideje is jelentős problémát jelent. Németországban egy energiatárolási projekt akár öt-hat évig is eltarthat, ami lassítja a fejlesztéseket. Florian Diehm, a Kyon Energy szakértője szerint a hálózatbővítés politikai kérdés, amely gyorsabb és digitálisabb megoldásokat igényel. Lengyelországban viszont előrelépés történt: az energiatárolás bekerült a hálózati kapacitáspiaci programba, és immár nyolc olyan finanszírozási mechanizmust hoztak létre, amely támogatja az energiatárolást.
A nemzetközi összehasonlítások szerint Európában az engedélyezési folyamatok különösen hosszadalmasak: míg Ausztráliában egy energiatárolási projekt már akár hat hónap alatt megvalósulhat, Európában a bürokratikus akadályok évekkel hátráltathatják a fejlesztéseket.
A résztvevők hangsúlyozták, hogy az energiatárolás nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség. Lars Löhle, a németországi Entrix szakértője szerint az energiarendszerben nagyfokú rugalmasság szükséges, az energiatárolás pedig hatékony, kontrollálható és életképes megoldást kínál.
Stefan Zhao, a Sungrow Europe kutatási vezetője kiemelte: a hosszú távon életképes technológiák kulcsfontosságúak. Starry Ge, a Rho Motion elemzője szerint a nátriumion-akkumulátorok például ígéretes megoldást jelenthetnek, mivel fenntarthatóbbak és kevésbé függenek ritka anyagoktól.
A konferencia végső konklúziója egyértelmű volt: az energiatárolás nélkül nem garantálható sem az energiaellátás biztonsága, sem a hálózati integráció, sem pedig a stabil áramárak. Európának gyorsabban kell cselekednie, ha a megújuló energia valódi, megbízható erőforrássá akar válni.
Zöld Energia
Így alakítja át a klímaváltozás a napenergia-potenciált
Még a hazai napelemek áramtermelése is megszenvedheti a klímaváltozást, hiába érkezik több napenergia.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A klímaváltozás komoly hatással van az energiaszektorra: a forróbb nyarak miatt egyre több energiára van szükség hűtéshez – ennek egy részét napenergiából is fedezhetjük. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói friss elemzésükben rámutatnak, hogy a klímaváltozás még itt is közbeszólhat – írja az alternativenergia.hu. A nyári napsugárzás mennyisége ugyanis már nem sokat nő a jövőben, ugyanakkor a pesszimista jövőkép szerint az egyre forrósodó nappalok visszafogják a napenergiából kinyerhető áram mennyiségét. Az elmúlt évtizedekben Magyarország, sőt, egész Kelet-Európa nyári égboltja látványosan világosabb lett. A levegőtisztaság javulása – a nehézipar visszaszorulása és a légszennyezés elleni nemzetközi intézkedések révén – jelentősen csökkentette az aeroszolrészecskék mennyiségét. Ezzel nemcsak több napsütés tudott átjutni a légkörön, de a nedvesség kicsapódását segítő apró részecskék hiánya miatt a felhőképződés is visszaesett, különösen nyáron. Ennek eredményeként Magyarországon ma átlagosan 29 olyan naposabb nyári nap van évente, amikor a besugárzás meghaladja a 270 W/m²-t – tízzel több, mint a rendszerváltás előtt.
Úgy tűnik, a napenergia-technológia felfutása éppen a megfelelő időpontban következett be – a kérdés csak az, hogy mit várhatunk a jövőben, és hogyan befolyásolja a várakozásainkat a klímaváltozás. Ennek jártak utána az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita a klímaváltozás két legújabb forgatókönyvét hasonlították össze: az egyik szerint a kibocsátáscsökkentés csak a 2040-es években indul be (realista jövőkép), a másik szerint folytatódik az eddigi „business-as-usual” trend (pesszimista jövőkép). A modellek alapján nyáron már alig várható további világosodás – az országban legfeljebb 1–5 nappal nőhet a naposabb napok száma a század végéig.
A szél nem segít, a forróság viszont árt
Nem meglepő, hogy minél erősebb a napsugárzás, annál több energiát lehet elvileg előállítani belőle. Az viszont kevésbé ismert, hogy a túlzott hőség rontja a napelemek hatékonyságát, míg a szél javítja azt, mivel hűti a rendszereket.
A jövő szélviszonyai a klímamodellek eredményei szerint nem változnak jelentősen, így nem várható, hogy a hűtőhatás javíthatná a napelemek teljesítményét. A hőmérséklet viszont biztosan nő, a pesszimista jövőkép szerint sokkal erőteljesebben, így az összes nyári napot tekintve a napenergia-potenciál csökkenése várható itthon. Míg a realista jövőkép szerint gyenge növekedés, azaz pozitív hatás várható, leginkább a Dunántúlon.
Különösen a naposabb nyári napokon lesz érzékelhető a visszaesés: akár másfél napnyi paksi erőmű-termelésnek megfelelő energiát is elveszíthetünk évente a pesszimista forgatókönyv szerint. Ha az összes nyári napot tekintjük, akkor a realista forgatókönyv szerint még akár egy napnyi energiát nyerhetünk is, miközben a pesszimista szerint nagyjából ugyanennyit veszítünk majd. Ráadásul a klímaváltozás nemcsak a napelemek hatásfokára van hatással. A forróbb nyarak rövidítik az élettartamukat, a gyakoribb viharok kárt tehetnek bennük, a klímaváltozással gyakoribbá váló szaharai porviharok pedig csökkenthetik a besugárzást és a hatékonyságot is.
A kutatás végső tanulsága egyértelmű: minél előbb csökkentjük a globális üvegházgáz-kibocsátást, annál kisebb veszteséggel számolhatunk – nemcsak a napelemek, hanem az egész energiagazdálkodás szempontjából is.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTuristalátványosság lett a velencei delfinből, de a hatóságok óva intenek a közeledéstől
