Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Szijjártó: megállapodás született az azeri zöld villamos energia jövőbeli magyarországi importjáról

Megszületett az a négyoldalú megállapodás, amelynek eredményeként Magyarország Azerbajdzsánból Georgián és Románián keresztül, egy új vezetéken zöld villamos energiát tud majd importálni a jövőben – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton Bukarestben.

Létrehozva:

|

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy hazánk a most aláírt megállapodás nyomán zöld áramot tud majd importálni a dél-kaukázusi országból a Kaszpi-tengeren végrehajtandó szélerőmű-beruházásoknak és az összességében 3 gigawatt teljesítményű vezeték megépítésének köszönhetően. Kiemelte: a vezeték tenger alatti része 1195 km hosszú lesz, ami új világcsúcsnak számít e tekintetben.

A megvalósíthatósági tanulmányra már áprilisban megkapta a megbízást egy olasz cég, ennek 2,5 millió eurós költségét a Világbank fedezi, és a dokumentum jövő év végére el fog készülni. Innentől kezdve a beruházás elvileg három-négy évet vehet igénybe – tájékoztatott. Hozzátette: Azerbajdzsán jelenleg beruházókat gyűjt szélerőművek telepítésére a Kaszpi-tengeri offshore területeken.

Szijjártó Péter üdvözölte, hogy az Európai Bizottság a projektet közös érdekű beruházásként kezeli, és ezért a fejlesztésre 2,3 milliárd eurós támogatást irányzott elő. Az 500 kilovoltos vezeték lefektetését hatalmas mérnöki teljesítménynek nevezte, hangsúlyozva, hogy ekkora távolságon már nagy a hálózati veszteség, valamint hogy minél mélyebben fut a vezeték, annál nagyobb nyomást kell kibírnia. Szijjártó Péter közölte, hogy vannak tervek arra nézve is, hogy a vezeték mellé optikai kábelt is lefektessenek. A miniszter leszögezte: “egész Európában energiaellátási válság ütötte fel a fejét, amelynek megoldásához nem a földgáz- vagy a kőolajársapka vezet el, mert az tovább csökkenti a majd rendelkezésre álló mennyiséget, hanem itt újabb energiaforrásokat kell felderíteni és Európa irányába terelni.”

Advertisement

Zöld Energia

Ingyenes beállítás menthetné meg a leálló napelemes rendszereket

A szakártő szerint a háztartási napelemek feszültség miatti leállásai a legtöbb inverterben már meglévő, szinte ingyenes meddőteljesítmény-szabályozással jelentősen csökkenthetők lennének, ezért az elosztóknak ösztönözniük kellene az aktiválását, amíg a drága hálózatfejlesztés el nem készül.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Költséges hálózatfejlesztés nélkül is jelentősen csökkenthetők lennének a háztartási napelemek leállásai  Divényi Dániel, a Deep Dive Solutions ügyvezetője szerint– írja az alternativenergia.hu. A megoldás egy már ma is elérhető, a legtöbb inverterben megtalálható funkció, amelyet Magyarországon mégsem használnak. Az augusztusi hőkupola idején látványosan kiderült, mennyit számít a hazai napenergia. A paksi atomerőmű hét turbináját az alacsony vízállás miatt ideiglenesen le kellett állítani, a napközbeni csúcsidőszakban mégis alig volt szükség importra. A Mavir adatai szerint az ipari naperőművek közel 4000 megawattal járultak hozzá az ellátáshoz, a mintegy 3000 megawattnyi háztartási napelem pedig a rendszerterhelés csökkenéseként jelent meg. Július végén az országban összesen 8760 megawatt napelemes kapacitás működött. A kihasználtság azonban egyenetlen. Sok háztartási napelem délelőtt leáll, és csak késő délután indul újra. Az ok, hogy a környék rendszerei egyszerre táplálnak be, ezért megemelkedik a feszültség, 253 volt fölött pedig az inverter a hálózatüzemeltető előírása szerint automatikusan lekapcsol. A termelés így akár a felére is visszaeshet, egy 8–10 kilowattos, szaldóelszámolású rendszernél a villanyszámla pár ezer forintról akár havi ötvenezerre nőhet. A hálózatüzemeltető havi ötezer forintos kötbére ehhez képest csekély kárpótlás. A hibát a felhasználók gyakran a telepítőn kérik számon, aki viszont nem felel a hálózati anomáliákért.

Divényi szerint a gondok a 2010-es évek telepítési hullámára vezethetők vissza, amelyre a hálózat nem volt felkészülve, a fejlesztések pedig a rezsicsökkentés időszakában elmaradtak. A helyzet helyfüggő is: a transzformátortól távol, az utca végén élők járnak a legrosszabbul. Divényi négy megoldást említ: a transzformátorok megcsapolásának állítását, a drágább fokozatváltós transzformátort, az energiatárolást és a feszültségfüggő meddőteljesítmény-szabályozást. Az utóbbi költsége minimális, csak ott lép működésbe, ahol a feszültség valóban magas, és a termelést legfeljebb elenyésző mértékben csökkenti. Bizonyítottan mérsékli a feszültségemelkedést, és kitolja azt a pontot, ahol már nem csatlakoztathatók újabb rendszerek. Németországban kötelező, Ausztriában ajánlott, nálunk viszont nem terjedt el.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák