Zöld Energia
Szijjártó: megállapodás született az azeri zöld villamos energia jövőbeli magyarországi importjáról
Megszületett az a négyoldalú megállapodás, amelynek eredményeként Magyarország Azerbajdzsánból Georgián és Románián keresztül, egy új vezetéken zöld villamos energiát tud majd importálni a jövőben – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton Bukarestben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy hazánk a most aláírt megállapodás nyomán zöld áramot tud majd importálni a dél-kaukázusi országból a Kaszpi-tengeren végrehajtandó szélerőmű-beruházásoknak és az összességében 3 gigawatt teljesítményű vezeték megépítésének köszönhetően. Kiemelte: a vezeték tenger alatti része 1195 km hosszú lesz, ami új világcsúcsnak számít e tekintetben.
A megvalósíthatósági tanulmányra már áprilisban megkapta a megbízást egy olasz cég, ennek 2,5 millió eurós költségét a Világbank fedezi, és a dokumentum jövő év végére el fog készülni. Innentől kezdve a beruházás elvileg három-négy évet vehet igénybe – tájékoztatott. Hozzátette: Azerbajdzsán jelenleg beruházókat gyűjt szélerőművek telepítésére a Kaszpi-tengeri offshore területeken.
Szijjártó Péter üdvözölte, hogy az Európai Bizottság a projektet közös érdekű beruházásként kezeli, és ezért a fejlesztésre 2,3 milliárd eurós támogatást irányzott elő. Az 500 kilovoltos vezeték lefektetését hatalmas mérnöki teljesítménynek nevezte, hangsúlyozva, hogy ekkora távolságon már nagy a hálózati veszteség, valamint hogy minél mélyebben fut a vezeték, annál nagyobb nyomást kell kibírnia. Szijjártó Péter közölte, hogy vannak tervek arra nézve is, hogy a vezeték mellé optikai kábelt is lefektessenek. A miniszter leszögezte: “egész Európában energiaellátási válság ütötte fel a fejét, amelynek megoldásához nem a földgáz- vagy a kőolajársapka vezet el, mert az tovább csökkenti a majd rendelkezésre álló mennyiséget, hanem itt újabb energiaforrásokat kell felderíteni és Európa irányába terelni.”
Zöld Energia
Szélerőművek, energiatárolók és hálózatfejlesztés: nagyszabású energetikai program indul
4000 megawatt kapacitású szélerőmű-fejlesztést tervez a kormány.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Évtizedek óta nem látott mértékű beruházások indulnak a megújuló energia területén, köztük négyezer megawatt kapacitású szélerőmű-fejlesztés fog megvalósulni 2030-ig Magyarországon a kormány szerdai ülésén hozott döntése értelmében – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Magyar Péter azt mondta: a következő években új szélerőművek sora épülhet Magyarországon. Először egy 868 milliárd forintnyi energetikai fejlesztést valósítanak meg, de összességében mintegy 4000 megawatt, vagyis a paksi atomerőmű kapacitásának a dupláját kitevő szélerőműfejlesztés lesz.
A négy gigawattnyi, magántőke bevonásával megvalósuló szélenergia-kapacitás-fejlesztésről szólva jelezte: hamarosan társadalmi vitára bocsátják a létesítési helyszíneket is tartalmazó dokumentumot. Azt is mondta: a jövő hónap végén zárul a helyreállítási alapból hazahozott másfél milliárd eurós kerettel elektromos hálózatok fejlesztésére kiírt pályázat, amelyek célja az, hogy a hálózat extrém körülmények között is hibamentesen tudjon működni. Emellett 2030-ig a kormány három gigawattnyi áramtároló kapacitást kíván kiépíteni. Gondoskodnunk kell arról, hogy az oroszoktól és a magyar dunai vízszinttől is minél inkább függetlenül tudjuk biztosítani az energiaellátást és hazánk energiabiztonságát – jelentette ki.
A szélerőmű pályázatokról szólva a kormányfő megjegyezte: sokhelyütt látták már meg ebben a lehetőséget, különösen, hogy ezek a létesítmények telephelynek minősülnek és iparűzésiadó-bevételt jelentenek az adott településnek, miközben munkahelyeket is teremtenek.
Magyar Péter hangsúlyozta: minél többféle hazai energiaforrás áll a rendelkezésre, minél több tárolókapacitás van, annál kevésbé válik az ország kiszolgáltatottá akár időjárási körülményeknek, akár más országoknak. Kitért rá: Pakson a szivattyúfejlesztés nem valósult meg időben, csak a biztonsági szivattyúk tervezése készült el. Várhatóan 2030 előtt nincs esély arra, hogy ezek rendelkezésre álljanak. Ha a fejlesztés már 2018-ban vagy korábban elkezdődött volna, akkor a szivattyúk már rendelkezésre állhatnának.
Kiemelte: már több tucat településen kellett korlátozni a vízhasználatot. Nógrád megye 54, Zala 29, Hajdú-Bihar számos településén léptettek életbe korlátozást, Szentendre egyik részén 1500 ingatlan maradt víz nélkül, több helyen a honvédség biztosított vizet.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaLegmagasabb fokozatú aszályriadót rendeltek el az ország nagy részén
