Zöld Energia

Szijjártó: megállapodás született az azeri zöld villamos energia jövőbeli magyarországi importjáról

Megszületett az a négyoldalú megállapodás, amelynek eredményeként Magyarország Azerbajdzsánból Georgián és Románián keresztül, egy új vezetéken zöld villamos energiát tud majd importálni a jövőben – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton Bukarestben.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-12-20

Szerző:

Vanessza

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy hazánk a most aláírt megállapodás nyomán zöld áramot tud majd importálni a dél-kaukázusi országból a Kaszpi-tengeren végrehajtandó szélerőmű-beruházásoknak és az összességében 3 gigawatt teljesítményű vezeték megépítésének köszönhetően. Kiemelte: a vezeték tenger alatti része 1195 km hosszú lesz, ami új világcsúcsnak számít e tekintetben.

A megvalósíthatósági tanulmányra már áprilisban megkapta a megbízást egy olasz cég, ennek 2,5 millió eurós költségét a Világbank fedezi, és a dokumentum jövő év végére el fog készülni. Innentől kezdve a beruházás elvileg három-négy évet vehet igénybe – tájékoztatott. Hozzátette: Azerbajdzsán jelenleg beruházókat gyűjt szélerőművek telepítésére a Kaszpi-tengeri offshore területeken.

Szijjártó Péter üdvözölte, hogy az Európai Bizottság a projektet közös érdekű beruházásként kezeli, és ezért a fejlesztésre 2,3 milliárd eurós támogatást irányzott elő. Az 500 kilovoltos vezeték lefektetését hatalmas mérnöki teljesítménynek nevezte, hangsúlyozva, hogy ekkora távolságon már nagy a hálózati veszteség, valamint hogy minél mélyebben fut a vezeték, annál nagyobb nyomást kell kibírnia. Szijjártó Péter közölte, hogy vannak tervek arra nézve is, hogy a vezeték mellé optikai kábelt is lefektessenek. A miniszter leszögezte: “egész Európában energiaellátási válság ütötte fel a fejét, amelynek megoldásához nem a földgáz- vagy a kőolajársapka vezet el, mert az tovább csökkenti a majd rendelkezésre álló mennyiséget, hanem itt újabb energiaforrásokat kell felderíteni és Európa irányába terelni.”

Zöld Energia

Egyre nagyobb az igény az otthoni napelem és akkumulátor rendszerekre

A rezsicsökkentés, az energiafüggetlenség és a nagyobb önellátás a legfontosabb motiváció a napelemes és energiatárolós rendszerek telepítésénél.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2026-04-05

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az EU-SOLAR SE megbízásából készült IPSOS reprezentatív közvélemény-kutatás szerint különösen azok a háztartások nyitottak az otthoni akkumulátorok telepítésére, amelyek már rendelkeznek napelemes rendszerrel – írja az alternativenergia.hu. A kutatás alapján a magyar lakosság jelentős része még nem lépett be a napenergia-piacra: a válaszadók mintegy 70 százalékának jelenleg sem napeleme, sem energiatárolója nincs. A falvakban ez az arány még magasabb, meghaladja a 80 százalékot. Napelemes rendszere nagyjából minden ötödik megkérdezettnek van, elsősorban a diplomások, a vármegyeszékhelyeken élők és a megtakarítással rendelkező háztartások körében. A már napelemes háztartások azonban komoly érdeklődést mutatnak az akkumulátorok iránt. A felmérés szerint 65 százalékuk valószínűnek tartja, hogy a következő két évben energiatárolót telepíttet, és ha a beruházáshoz állami támogatás is társulna, a telepítési kedv 78 százalékra emelkedne.

Azok körében, akik még semmilyen rendszert nem telepítettek, egyelőre visszafogottabb a beruházási hajlandóság. Önköltséges alapon mindössze 23 százalékuk gondolkodik napelemes és energiatárolós rendszer kiépítésében. Állami támogatással azonban ez az arány 42 százalékra nő, a gyermekes családok körében pedig elérheti az 52 százalékot. Az EU-SOLAR SE felmérése szerint a lakosság óvatos a beruházási összegek tekintetében. A meglévő napelemes rendszert kiegészítő energiatárolóra a válaszadók 63 százaléka legfeljebb 1,5 millió forintot költene. A teljes rendszerben gondolkodók többsége (69 százalék) 3 millió forint alatti önrészt vállalna.

A motivációk között is jól látható különbség van a két csoport között. A napelemmel rendelkező háztartások számára az energiatároló elsősorban biztonsági tartalékot jelent (49 százalék) illetve lehetőséget a saját termelésű energia minél nagyobb arányú felhasználására (47 százalék). Az új beruházók ezzel szemben leginkább a rezsicsökkentés (56 százalék) miatt vágnának bele a telepítésbe, de fontos szempont számukra az energia-önellátás növelése (39 százalék) és az energiaárak kiszámíthatatlanságától való függetlenedés is (34 százalék).

A kivitelező kiválasztásakor a válaszadók számára a legfontosabb szempont a referenciák megléte: a megkérdezettek 89 százaléka ezt döntő tényezőnek tartja. Emellett fontos, hogy a cég régóta jelen legyen a piacon, valamint az is, hogy ismert és megbízható szolgáltatóként működjön. Magyarországon jelenleg is zajlik a lakossági energiatárolók telepítését támogató Otthoni Energiatároló Program, amelynek keretében a háztartások akár 2,5 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást igényelhetnek akkumulátoros rendszerek kiépítésére. A pályázatok benyújtása 2026 február elején indult, az első szakasz március közepén lezárult, amely során mintegy 132 ezer igény érkezett be. A program ezt követően az értékelési szakaszba lépett, a nyertes pályázók értesítése mellett pedig megkezdődik a kivitelezőválasztási folyamat.

Tovább olvasom