Zöld Közlekedés

Szijjártó: újabb közvetlen légijárat indul Budapest és Szöul között

A Budapest és Szöul közötti közvetlen légijárat indítása kihatással lehet egész Magyarország gazdasági teljesítményére, a magyar-dél-koreai kapcsolat fizikailag is szorosabbá válása megteremti a lehetőséget a kétoldalú együttműködés sikertörténetének folytatására – közölte a tárca tájékoztatása szerint hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-10-09

Szerző:

Hell

A tárcavezető a Korean Airlines ünnepélyes eseményén arról számolt be, hogy a légitársaság a tervek szerint heti két járatot indít kezdetben a két főváros között, majd ezt jövő nyáron heti háromra bővíti. Beszédében a kétoldalú együttműködést méltatta, kiemelve, hogy mára a dél-koreai vállalatok alkotják hazánkban a harmadik legnagyobb beruházói közösséget, a kereskedelmi forgalom értéke elérte tavaly az ötmilliárd dollárt és így rekordot döntött, majd az idei első hat hónapban is húsz százalékkal nőtt. “Ebben a küzdelemben egy ellenfelünk van, ez pedig a távolság, hiszen több mint nyolcezer kilométer a távolság a két főváros között, de büszkén jelenthetjük ki, hogy ma ezt az ellenfelünket is le tudtuk győzni” – fogalmazott. Majd hozzátette, hogy a járatindítástól a turisztikai forgalom jelentős növekedését is várják, miután az idei évben 22 ezer dél-koreai látogató több mint 100 ezer vendégéjszakát töltött Magyarországon, ami elérte a koronavírus-járvány előtti szintet.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy 2019-ben és 2021-ben is Dél-Koreából érkezett a legtöbb beruházás Magyarországra. Szavai szerint jól látható, hogy a kelet-ázsiai ország tőkeerős, fejlett technológiai színvonalat képviselői cégei egyre inkább felfedezik maguknak a magyar beruházási környezet adta lehetőségeket, ami kulcsfontosságú a hazai gazdasági növekedés fenntartása szempontjából. Ezzel kapcsolatban kitért arra is, hogy ráadásul ezek a beruházások főként a gazdaság gerincoszlopának számító autóiparhoz kapcsolódnak, amelynek elektromos forradalma terén Magyarország így globális vezető pozíciót tudott kivívni magának. “Nálunk találkozik a német elektromos autógyártás és a keleti elektromos akkumulátorgyártás” – húzta alá. “Ma, amikor a világgazdaságnak újabb fekete időszakában vagyunk, különös jelentősége van a kiszámítható, megbízható partnerségeknek, különös jelentősége van a nagy méretű, nagy mértékű és sok munkahelyet létrehozó beruházásoknak” – hangsúlyozta. “És abban is biztosak vagyunk, hogy azzal, hogy a két ország közötti kapcsolat fizikailag is sokkal szorosabbá és könnyebbé válik, a magyar-koreai gazdasági együttműködés sikertörténetének könyvébe még egy újabb fejezetet írhatunk majd” – tette hozzá.

A miniszter a keleti nyitás stratégiáját általában véve is sikertörténetnek minősítette, és kiemelte, hogy 2010 óta 49 százalékkal nőtt Magyarország kereskedelmi forgalma a tőle keletre eső világgal és 45 százalékkal bővült az oda irányuló export. Ennek kapcsán pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy 2018 óta már a világszerte végrehajtott beruházások több mint felét keleti tőkéből finanszírozzák.

mti

Kapcsolódó tartalom:légijárat repülő Szijjártó Péter

Zöld Közlekedés

Közös kutatóközpont az akkumulátoripar fenntartható jövőjéért

Koreai-magyar akkumulátoripari kutatóközpont jön létre Magyarországon.

Létrehozva:

6 óra telt el a létrehozás óta

2025-11-14

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Magyar Akkumulátor Szövetség vezetésével koreai-magyar akkumulátoripari kutatóközpont jön létre Magyarországon a 2022-ben elindított Economic Innovation Partnership Program (EIPP) részeként a dél-koreai Korea Development Institute (KDI) és a magyar Nemzetgazdaság Minisztériummal közreműködésben; a kompetenciaközpont 2026-ban startolhat – közölte az akkumulátor szövetség az MTI-vel. Az alternativenergia.hu közleményében ismertette, hogy a 2022-2025 évre szóló EIPP részeként indult el a korai-magyar együttműködés az elektromobilitás, a logisztika és az akkumulátoripar területén. Az együttműködésben magyar oldalon több minisztérium – a Nemzetgazdasági Minisztérium, az Energiaügyi Minisztérium, a Kulturális és Innovációs Minisztérium – valamint kiemelt intézmények – a Neumann Nonprofit Közhasznú Kft., a Magyar Akkumulátor Szövetség, a HUMDA, a Magyar Közút, a Közlekedéstudományi Intézet, az Innovatív Képzésfejlesztési Központ, továbbá a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – vesznek részt.

A program első évében a résztvevők átfogó elemzést végeztek az EU és Magyarország akkumulátor-életciklus kezelési gyakorlatáról, felépítették a magyar és koreai partnerekből álló szakmai hálózatot. A második évben a központ működési modellje, a Battery Passport-kompatibilis adatarchitektúra és az RRR (reuse-repurpose-recycle) folyamatok fejlesztése került a középpontba, a harmadik év célja a kormányzási és pénzügyi modell véglegesítése volt. A program záró szakaszában előkészítették a koreai-magyar akkumulátoripari központ létrehozásához szükséges terveket – írták a közleményben. A tájékoztatás szerint az együttműködést formálisan záró 2025. november 5-i konferencián központi téma volt a Korea-Hungary Battery Cooperation Research Center (KHBCC) megvalósítási és működési terve. A központ platformot teremt tudásmegosztásra, kutatás-fejlesztésre és iparági együttműködésre Magyarország és Dél-Korea között.

A közleményben hangsúlyozták, a KHBCC a jövőben fontos szerepet játszhat abban, hogy a vállalatok megfeleljenek az Európai Unió akkumulátorokra vonatkozó szabályozási előírásoknak, különösen az adatátviteli és életciklus-követési rendszerek fejlesztésében, valamint az újrahasznosítási és újrafelhasználási folyamatok támogatásában. Az érintetett felek megerősítették elkötelezettségüket a központ 2026-os elindítása mellett, amely hozzájárul a magyar akkumulátor-ökoszisztéma nemzetközi versenyképességének erősítéséhez. Az akkumulátor szövetség közleményében rámutatott arra, hogy az EIPP keretében zajló közös munka hosszú távon hozzájárul a magyar-koreai tudásmegosztás, ipari innováció és fenntartható fejlődés megerősítéséhez az akkumulátoriparban, valamint a KHBCC 2026-os elindításának szakmai megalapozásához. A Magyar Akkumulátor Szövetség 2021. július 1-jén, az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával alakult. A szervezet több mint 100 vállalatot fog össze, köztük magyar és nemzetközi gyártókat, energiatermelőket, kivitelezőket és rendszerüzemeltető cégeket. Céljuk, hogy elősegítsék az iparági szereplők és a kormányzati szervek közötti együttműködést, képviseljék a tagok érdekeit, biztosítva ezzel a szektor versenyképességét mind hazai, mind nemzetközi szinten.

Tovább olvasom