Zöld Közlekedés

Szijjártó: újabb közvetlen légijárat indul Budapest és Szöul között

A Budapest és Szöul közötti közvetlen légijárat indítása kihatással lehet egész Magyarország gazdasági teljesítményére, a magyar-dél-koreai kapcsolat fizikailag is szorosabbá válása megteremti a lehetőséget a kétoldalú együttműködés sikertörténetének folytatására – közölte a tárca tájékoztatása szerint hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-10-09

Szerző:

Hell

A tárcavezető a Korean Airlines ünnepélyes eseményén arról számolt be, hogy a légitársaság a tervek szerint heti két járatot indít kezdetben a két főváros között, majd ezt jövő nyáron heti háromra bővíti. Beszédében a kétoldalú együttműködést méltatta, kiemelve, hogy mára a dél-koreai vállalatok alkotják hazánkban a harmadik legnagyobb beruházói közösséget, a kereskedelmi forgalom értéke elérte tavaly az ötmilliárd dollárt és így rekordot döntött, majd az idei első hat hónapban is húsz százalékkal nőtt. “Ebben a küzdelemben egy ellenfelünk van, ez pedig a távolság, hiszen több mint nyolcezer kilométer a távolság a két főváros között, de büszkén jelenthetjük ki, hogy ma ezt az ellenfelünket is le tudtuk győzni” – fogalmazott. Majd hozzátette, hogy a járatindítástól a turisztikai forgalom jelentős növekedését is várják, miután az idei évben 22 ezer dél-koreai látogató több mint 100 ezer vendégéjszakát töltött Magyarországon, ami elérte a koronavírus-járvány előtti szintet.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy 2019-ben és 2021-ben is Dél-Koreából érkezett a legtöbb beruházás Magyarországra. Szavai szerint jól látható, hogy a kelet-ázsiai ország tőkeerős, fejlett technológiai színvonalat képviselői cégei egyre inkább felfedezik maguknak a magyar beruházási környezet adta lehetőségeket, ami kulcsfontosságú a hazai gazdasági növekedés fenntartása szempontjából. Ezzel kapcsolatban kitért arra is, hogy ráadásul ezek a beruházások főként a gazdaság gerincoszlopának számító autóiparhoz kapcsolódnak, amelynek elektromos forradalma terén Magyarország így globális vezető pozíciót tudott kivívni magának. “Nálunk találkozik a német elektromos autógyártás és a keleti elektromos akkumulátorgyártás” – húzta alá. “Ma, amikor a világgazdaságnak újabb fekete időszakában vagyunk, különös jelentősége van a kiszámítható, megbízható partnerségeknek, különös jelentősége van a nagy méretű, nagy mértékű és sok munkahelyet létrehozó beruházásoknak” – hangsúlyozta. “És abban is biztosak vagyunk, hogy azzal, hogy a két ország közötti kapcsolat fizikailag is sokkal szorosabbá és könnyebbé válik, a magyar-koreai gazdasági együttműködés sikertörténetének könyvébe még egy újabb fejezetet írhatunk majd” – tette hozzá.

A miniszter a keleti nyitás stratégiáját általában véve is sikertörténetnek minősítette, és kiemelte, hogy 2010 óta 49 százalékkal nőtt Magyarország kereskedelmi forgalma a tőle keletre eső világgal és 45 százalékkal bővült az oda irányuló export. Ennek kapcsán pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy 2018 óta már a világszerte végrehajtott beruházások több mint felét keleti tőkéből finanszírozzák.

mti

Kapcsolódó tartalom:légijárat repülő Szijjártó Péter

Zöld Közlekedés

Zárul az árkülönbség az elektromos és hibrid autók között

0 millió forint alatt a használtautók 90 százaléka.

Létrehozva:

11 óra telt el a létrehozás óta

2026-04-20

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Márciusban a meghirdetett személyautók 90 százalékát 10 millió forint alatt árulták, 35,3 százalékát pedig 2,5 millió forint alatti áron – közölte az alternativenergia.hu. A 2,5-5 millió forintos kategória aránya 2,3 ponttal 28,9 százalékra nőtt, míg az 5-10 millió forintos sáv 3,1 ponttal, 23,5 százalékra bővült. A 10 millió forint feletti kínálat aránya gyakorlatilag stagnált 12,3 százalékon. A kínálati átlagár 5,61 millió forintra emelkedett az egy évvel korábbi 5,49 millió forintról. A meghirdetett személygépkocsik közel fele, mintegy 52 430 darab benzinmeghajtású volt, míg a 45 890 dízelautó 41,7 százalékot képviselt a kínálatban. Az alternatív hajtású járművek részesedése továbbra is alacsonyabb, az elektromosok a kínálat 5,7 százalékát, a hibridek pedig 4,7 százalékát teszik ki. Éves összevetésben az elektromos autók száma 24,8 százalékkal, a hibrideké 24,9 százalékkal nőtt. Ezzel párhuzamosan a benzinmeghajtású autók száma 1,2 százalékkal, a dízelmodelleké pedig 1,1 százalékkal emelkedett.

A meghirdetett benzines autók átlagosan 153 ezer kilométert, a dízelek mintegy 220 ezer kilométert futottak. A benzines autók átlagéletkora 13,4 év, a dízeleké 12,2 év volt. A dízeles személygépjárművek átlagéletkora 0,8 százalékkal, a benzineseké 4,3 százalékkal csökkent a közlemény szerint. A hibrid és az elektromos gépjárművek kínálati átlagára között az olló zárul: a hibridautók márciusi átlagára 11 320 000, az elektromosoké 10 970 000 forint volt. A hibrid autóknál ez 9,5 százalékos, az elektromosoknál 9,2 százalékos árcsökkenést jelent egy év alatt. A dízelüzemű személygépkocsik átlagosan 5,2 százalékkal voltak drágábbak a benzines modelleknél.

A statisztika szerint egy jármű minden eltelt évvel hajtástípustól függően 6,2-8,3 százalékot veszít az értékéből, és minden ezer megtett kilométer további 0,2 százalékos árcsökkenést okoz. A hengerűrtartalom 100 köbcentiméterrel való növekedése 3,4 százalékkal növeli az autó értékét, a teljesítmény 10 kilowattos növekedése pedig 3,6 százalékkal. Az újszerű járművek 21,7 százalékkal, a kitűnő állapotúak 19,9 százalékkal drágábbak, míg a sérült vagy hibás autók ára átlagosan 60,0 százalékkal alacsonyabb. A legnépszerűbb modellek közül az Audi A6 bizonyult a legdrágábbnak 6,8 millió forintos átlagárral, míg a Suzuki Swift 1,77 millió forintos átlaggal továbbra is a legolcsóbb modell a 10-es listán. A legnagyobb mértékű drágulás ugyanakkor éppen a Swift esetében volt megfigyelhető: átlagára egy év alatt 25,5 százalékkal emelkedett.
A 10 legnépszerűbb márka átlagárait vizsgálva a három nagy német prémiumgyártó – a Mercedes-Benz, a BMW és az Audi – jól elkülönülve vezetik a sort a 8,3-10,2 millió forint kategóriában. Őket követi a Toyota, a Kia, a Škoda és a Volkswagen egy csoportban, amelyek árkategóriája 4,7-5,3 millió forint. A Ford ettől kissé lemaradva 4 millió forint körül szerepel a kínálatban, végül a legnépszerűbb márkák közül az alsó sávot a Renault és az Opel képviseli 2,7-3,1 millió forintos átlagárakkal – közölte Használtautó.hu a KSH-val együttműködésében készített statisztika alapján.

Tovább olvasom