Zöld Közlekedés
Szijjártó: újabb közvetlen légijárat indul Budapest és Szöul között
A Budapest és Szöul közötti közvetlen légijárat indítása kihatással lehet egész Magyarország gazdasági teljesítményére, a magyar-dél-koreai kapcsolat fizikailag is szorosabbá válása megteremti a lehetőséget a kétoldalú együttműködés sikertörténetének folytatására – közölte a tárca tájékoztatása szerint hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A tárcavezető a Korean Airlines ünnepélyes eseményén arról számolt be, hogy a légitársaság a tervek szerint heti két járatot indít kezdetben a két főváros között, majd ezt jövő nyáron heti háromra bővíti. Beszédében a kétoldalú együttműködést méltatta, kiemelve, hogy mára a dél-koreai vállalatok alkotják hazánkban a harmadik legnagyobb beruházói közösséget, a kereskedelmi forgalom értéke elérte tavaly az ötmilliárd dollárt és így rekordot döntött, majd az idei első hat hónapban is húsz százalékkal nőtt. “Ebben a küzdelemben egy ellenfelünk van, ez pedig a távolság, hiszen több mint nyolcezer kilométer a távolság a két főváros között, de büszkén jelenthetjük ki, hogy ma ezt az ellenfelünket is le tudtuk győzni” – fogalmazott. Majd hozzátette, hogy a járatindítástól a turisztikai forgalom jelentős növekedését is várják, miután az idei évben 22 ezer dél-koreai látogató több mint 100 ezer vendégéjszakát töltött Magyarországon, ami elérte a koronavírus-járvány előtti szintet.
Szijjártó Péter rámutatott, hogy 2019-ben és 2021-ben is Dél-Koreából érkezett a legtöbb beruházás Magyarországra. Szavai szerint jól látható, hogy a kelet-ázsiai ország tőkeerős, fejlett technológiai színvonalat képviselői cégei egyre inkább felfedezik maguknak a magyar beruházási környezet adta lehetőségeket, ami kulcsfontosságú a hazai gazdasági növekedés fenntartása szempontjából. Ezzel kapcsolatban kitért arra is, hogy ráadásul ezek a beruházások főként a gazdaság gerincoszlopának számító autóiparhoz kapcsolódnak, amelynek elektromos forradalma terén Magyarország így globális vezető pozíciót tudott kivívni magának. “Nálunk találkozik a német elektromos autógyártás és a keleti elektromos akkumulátorgyártás” – húzta alá. “Ma, amikor a világgazdaságnak újabb fekete időszakában vagyunk, különös jelentősége van a kiszámítható, megbízható partnerségeknek, különös jelentősége van a nagy méretű, nagy mértékű és sok munkahelyet létrehozó beruházásoknak” – hangsúlyozta. “És abban is biztosak vagyunk, hogy azzal, hogy a két ország közötti kapcsolat fizikailag is sokkal szorosabbá és könnyebbé válik, a magyar-koreai gazdasági együttműködés sikertörténetének könyvébe még egy újabb fejezetet írhatunk majd” – tette hozzá.
A miniszter a keleti nyitás stratégiáját általában véve is sikertörténetnek minősítette, és kiemelte, hogy 2010 óta 49 százalékkal nőtt Magyarország kereskedelmi forgalma a tőle keletre eső világgal és 45 százalékkal bővült az oda irányuló export. Ennek kapcsán pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy 2018 óta már a világszerte végrehajtott beruházások több mint felét keleti tőkéből finanszírozzák.
mti
Zöld Közlekedés
57%-kal nőtt az elektromos autók töltéséhez kapcsolódó áramfogyasztás Kínában
Megugrott az áramfogyasztás Kína új ágazataiban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Jelentősen nőtt Kínában szeptemberben az elektromos járművek töltéséhez és akkumulátorcseréjéhez, valamint az internetes adatszolgáltatásokhoz kapcsolódó villamosenergia-felhasználás – derült ki az alternativenergia.hu oldalról. Az elektromos járművek töltésére és az akkumulátorcserére fordított áram mennyisége éves összevetésben 57 százalékkal, 16,8 milliárd kilowattórára emelkedett szeptemberben. Az internetes adatszolgáltatások energiaigénye 35,4 százalékkal, 9,8 milliárd kilowattórára nőtt. Az új energiával hajtott járművek (NEV) a szeptemberi újautó-eladások rekordot jelentő 61,6 százalékát tették ki Kínában. Arányuk immár harmadik egymást követő hónapban haladta meg a 60 százalékot. Az év első kilenc hónapjában az eladott új autók 53,6 százaléka tartozott ebbe a kategóriába.
Kína teljes villamosenergia-fogyasztása szeptemberben 899,7 milliárd kilowattórát tett ki, ami 1,2 százalékos éves növekedés. A csúcstechnológiai és gépipari ágazatok áramfelhasználása ennél gyorsabban, 4,6 százalékkal, 116,7 milliárd kilowattórára emelkedett. Az év első három negyedévében az ország teljes villamosenergia-fogyasztása 3,9 százalékkal, 8,07 billió kilowattórára nőtt.
Az elektromos járművek töltéséhez és az akkumulátorcseréhez kapcsolódó fogyasztás 55,4 százalékkal, az internetes adatszolgáltatásoké pedig 41,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A kínai villamosenergia tanács júliusban közzétett éves jelentése szerint az ország teljes áramfogyasztása 2026-ban 5-6 százalékkal bővülhet. Az adatok alapján a villamosenergia-igény növekedésében egyre nagyobb szerepet kapnak a zöld átálláshoz és a digitális gazdasághoz kapcsolódó tevékenységek.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKatasztrófa sújtotta övezetté nyilvánítják az áradásokkal érintett spanyol településeket
-
Zöldinfó21 óra telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kaphat az építőipar: milliárdos beruházásokat indíthatnak el az új lakástámogatások
