Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Szijjártó: újabb közvetlen légijárat indul Budapest és Szöul között

A Budapest és Szöul közötti közvetlen légijárat indítása kihatással lehet egész Magyarország gazdasági teljesítményére, a magyar-dél-koreai kapcsolat fizikailag is szorosabbá válása megteremti a lehetőséget a kétoldalú együttműködés sikertörténetének folytatására – közölte a tárca tájékoztatása szerint hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Létrehozva:

|

A tárcavezető a Korean Airlines ünnepélyes eseményén arról számolt be, hogy a légitársaság a tervek szerint heti két járatot indít kezdetben a két főváros között, majd ezt jövő nyáron heti háromra bővíti. Beszédében a kétoldalú együttműködést méltatta, kiemelve, hogy mára a dél-koreai vállalatok alkotják hazánkban a harmadik legnagyobb beruházói közösséget, a kereskedelmi forgalom értéke elérte tavaly az ötmilliárd dollárt és így rekordot döntött, majd az idei első hat hónapban is húsz százalékkal nőtt.  “Ebben a küzdelemben egy ellenfelünk van, ez pedig a távolság, hiszen több mint nyolcezer kilométer a távolság a két főváros között, de büszkén jelenthetjük ki, hogy ma ezt az ellenfelünket is le tudtuk győzni” – fogalmazott. Majd hozzátette, hogy a járatindítástól a turisztikai forgalom jelentős növekedését is várják, miután az idei évben 22 ezer dél-koreai látogató több mint 100 ezer vendégéjszakát töltött Magyarországon, ami elérte a koronavírus-járvány előtti szintet.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy 2019-ben és 2021-ben is Dél-Koreából érkezett a legtöbb beruházás Magyarországra. Szavai szerint jól látható, hogy a kelet-ázsiai ország tőkeerős, fejlett technológiai színvonalat képviselői cégei egyre inkább felfedezik maguknak a magyar beruházási környezet adta lehetőségeket, ami kulcsfontosságú a hazai gazdasági növekedés fenntartása szempontjából. Ezzel kapcsolatban kitért arra is, hogy ráadásul ezek a beruházások főként a gazdaság gerincoszlopának számító autóiparhoz kapcsolódnak, amelynek elektromos forradalma terén Magyarország így globális vezető pozíciót tudott kivívni magának. “Nálunk találkozik a német elektromos autógyártás és a keleti elektromos akkumulátorgyártás” – húzta alá.  “Ma, amikor a világgazdaságnak újabb fekete időszakában vagyunk, különös jelentősége van a kiszámítható, megbízható partnerségeknek, különös jelentősége van a nagy méretű, nagy mértékű és sok munkahelyet létrehozó beruházásoknak” – hangsúlyozta. “És abban is biztosak vagyunk, hogy azzal, hogy a két ország közötti kapcsolat fizikailag is sokkal szorosabbá és könnyebbé válik, a magyar-koreai gazdasági együttműködés sikertörténetének könyvébe még egy újabb fejezetet írhatunk majd” – tette hozzá.

 A miniszter a keleti nyitás stratégiáját általában véve is sikertörténetnek minősítette, és kiemelte, hogy 2010 óta 49 százalékkal nőtt Magyarország kereskedelmi forgalma a tőle keletre eső világgal és 45 százalékkal bővült az oda irányuló export. Ennek kapcsán pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy 2018 óta már a világszerte végrehajtott beruházások több mint felét keleti tőkéből finanszírozzák.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöld Közlekedés

Új lendületet kapott az európai autópiac, az elektromos modellek vezetik a növekedést

Az elektromos és hibrid autók húzták az uniós újautó-piacot júniusban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unióban júniusban éves összevetésben 13,6 százalékkal, közel 1,148 millióra emelkedett az új személygépkocsik forgalomba helyezése, miközben tovább nőtt az elektromos és a hibrid meghajtású modellek iránti kereslet, a benzines és dízelüzemű autók értékesítése pedig visszaesett – közölte az alternativenergia.hu. Az ACEA adatai szerint júniusban a tisztán akkumulátoros elektromos autók (BEV) forgalomba helyezése 60,7 százalékkal, 270 557 darabra nőtt, míg a hibrideké 18,4 százalékkal emelkedett. A plug-in hibridek értékesítése 22,1 százalékkal bővült. Ezzel szemben a benzines autók eladásai 12,4 százalékkal, a dízelmodelleké 16,1 százalékkal csökkent. A négy legnagyobb uniós autópiac közül Németországban 15,7 százalékkal, Franciaországban 11,4 százalékkal, Olaszországban 10,6 százalékkal, Spanyolországban pedig 7,8 százalékkal nőtt az újautó-regisztrációk száma júniusban.

Az első fél év egészében az uniós újautó-piac 5,7 százalékkal, 5,897 millió járműre bővült. A tisztán elektromos autók piaci részesedése egy év alatt 15,6 százalékról 20,7 százalékra emelkedett, míg a hibridek 37,3 százalékos részesedéssel továbbra is a legnépszerűbb hajtásláncnak számítottak. A plug-in hibridek részesedése 9,8 százalékra nőtt, miközben a benzines és dízelautók együttes részesedése 37,8 százalékról 29,7 százalékra csökkent. A gyártók közül júniusban továbbra is a Volkswagen-csoport vezette az uniós piacot 291 366 eladott autóval, ami 7,3 százalékos növekedés éves összevetésben. A második helyen a Stellantis végzett 170 452 járművel és 7,1 százalékos bővüléssel, míg a Renault-csoport értékesítése 3,6 százalékkal nőtt. A BMW-csoport 16,1 százalékos, a Mercedes-Benz 4,8 százalékos növekedést ért el.

Az ACEA adatai szerint tovább folytatódott a kínai gyártók térnyerése is. Az első hat hónapban a Geely-csoport 2,7 százalékos, a SAIC Motor és a BYD egyaránt 2,2 százalékos piaci részesedést ért el az Európai Unióban. A BYD első féléves értékesítése 168,2 százalékkal, a Cheryé 268,7 százalékkal, a Leapmotoré pedig 526,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az amerikai Tesla a tavalyi visszaesés után szintén jelentős növekedést mutatott, első féléves eladásai 75,4 százalékkal emelkedtek, piaci részesedése 2,1 százalékra nőtt.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák