Zöld Közlekedés

Szijjártó: újabb közvetlen légijárat indul Budapest és Szöul között

A Budapest és Szöul közötti közvetlen légijárat indítása kihatással lehet egész Magyarország gazdasági teljesítményére, a magyar-dél-koreai kapcsolat fizikailag is szorosabbá válása megteremti a lehetőséget a kétoldalú együttműködés sikertörténetének folytatására – közölte a tárca tájékoztatása szerint hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-10-09

Szerző:

Hell

A tárcavezető a Korean Airlines ünnepélyes eseményén arról számolt be, hogy a légitársaság a tervek szerint heti két járatot indít kezdetben a két főváros között, majd ezt jövő nyáron heti háromra bővíti. Beszédében a kétoldalú együttműködést méltatta, kiemelve, hogy mára a dél-koreai vállalatok alkotják hazánkban a harmadik legnagyobb beruházói közösséget, a kereskedelmi forgalom értéke elérte tavaly az ötmilliárd dollárt és így rekordot döntött, majd az idei első hat hónapban is húsz százalékkal nőtt. “Ebben a küzdelemben egy ellenfelünk van, ez pedig a távolság, hiszen több mint nyolcezer kilométer a távolság a két főváros között, de büszkén jelenthetjük ki, hogy ma ezt az ellenfelünket is le tudtuk győzni” – fogalmazott. Majd hozzátette, hogy a járatindítástól a turisztikai forgalom jelentős növekedését is várják, miután az idei évben 22 ezer dél-koreai látogató több mint 100 ezer vendégéjszakát töltött Magyarországon, ami elérte a koronavírus-járvány előtti szintet.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy 2019-ben és 2021-ben is Dél-Koreából érkezett a legtöbb beruházás Magyarországra. Szavai szerint jól látható, hogy a kelet-ázsiai ország tőkeerős, fejlett technológiai színvonalat képviselői cégei egyre inkább felfedezik maguknak a magyar beruházási környezet adta lehetőségeket, ami kulcsfontosságú a hazai gazdasági növekedés fenntartása szempontjából. Ezzel kapcsolatban kitért arra is, hogy ráadásul ezek a beruházások főként a gazdaság gerincoszlopának számító autóiparhoz kapcsolódnak, amelynek elektromos forradalma terén Magyarország így globális vezető pozíciót tudott kivívni magának. “Nálunk találkozik a német elektromos autógyártás és a keleti elektromos akkumulátorgyártás” – húzta alá. “Ma, amikor a világgazdaságnak újabb fekete időszakában vagyunk, különös jelentősége van a kiszámítható, megbízható partnerségeknek, különös jelentősége van a nagy méretű, nagy mértékű és sok munkahelyet létrehozó beruházásoknak” – hangsúlyozta. “És abban is biztosak vagyunk, hogy azzal, hogy a két ország közötti kapcsolat fizikailag is sokkal szorosabbá és könnyebbé válik, a magyar-koreai gazdasági együttműködés sikertörténetének könyvébe még egy újabb fejezetet írhatunk majd” – tette hozzá.

A miniszter a keleti nyitás stratégiáját általában véve is sikertörténetnek minősítette, és kiemelte, hogy 2010 óta 49 százalékkal nőtt Magyarország kereskedelmi forgalma a tőle keletre eső világgal és 45 százalékkal bővült az oda irányuló export. Ennek kapcsán pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy 2018 óta már a világszerte végrehajtott beruházások több mint felét keleti tőkéből finanszírozzák.

mti

Kapcsolódó tartalom:légijárat repülő Szijjártó Péter

Zöld Közlekedés

Hatótáv, ár, töltés: ezek döntik el az elektromos autók jövőjét a fiataloknál

Sok a korlátozó tényező, de vennének elektromos autót a magyar fiatalok.

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2025-12-18

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Magyar Elektromobilitási és Technológai Egyesület saját közvéleménykutatást végzett a 18-35 éves lakosság körében az elektromos autózással kapcsolatos általános vélekedésre vonatkozóan – ismertette az alternativenergia.hu. Az online kérdőív egyértelmű eredményeket mutat. Továbbra is sok a korlátozó tényező, de vennének elektromos autót a magyar fiatalok.

A válaszadók 80 százalékának van jogosítványa, illetve a jogosítvánnyal rendelkezők 90 százaléka jelenleg használ valamilyen autót a családon belül. A mindennapi ingázásban az autó kiemelt szerepet játszik, gyakran más közlekedési módokkal (tömegközlekedés, e-roller, kerékpár) kombinálva. Az éves futásteljesítmény jelentős részben 10. 000 km alatt realizálódik a hétköznapi átlagos napi távolság pedig leggyakrabban 25-50 km közé esik. A válaszadók szerint közel 90 százaléka tudja, mi a különbség a meghajtásmódok között (tisztán elektromos, plug-in hibrid, hibrid). A válaszadók 70 százaléka tájékozottnak érzi magát az elektromos autókat illetően, közel 20% rendszeresen követi az elektromos autózással kapcsolatos híreket. Az elektromos autók előnyei között a válaszadók jellemzően a környezetbarát működést, az alacsonyabb fenntartási költségeket, a csendes működését, az innovatív technológiai megoldásokat, adókedvezményeket, ingyenes parkolást, otthoni töltés kényelmét emelték ki. Sokak számára vonzó, hogy az elektromos autók lokálisan nem bocsátanak ki káros anyagokat, illetve a jövő közlekedésének kulcselemeként tekintenek rájuk.

A hátrányok oldalán ugyanakkor markánsan jelenik meg néhány korlátozó tényező. A legfontosabb a magas beszerzési ár, amelyet szinte minden válaszadó problémaként jelölt meg. Emellett gyakoriak a korlátozott hatótávval, a kevés töltőállomással, a hosszú töltési idővel és az akkumulátor élettartamával kapcsolatos aggályok. Továbbá olyan tévhitek is tartják még mindig magukat, mint a néhány évenkénti meghajtó akkumulátorcsere, az e-autók gyakori kigyulladása vagy az elektromágneses sugárzásveszély. A kitöltők 36%-a 301-400 km, 27%-a 401-600 km, további 37%-a pedig 600 km feletti hatótávot tartaná ideálisnak. A válaszadók 80 százaléka 5 éven belül szeretne elektromos autót vásárolni. 73% az árhoz köti a vásárlást (“olcsóbb lenne”, “lejjebb mennének az árak”, “ha lenne rá pénzem”), de jelentős részük a hatótáv növekedését, a töltőinfrastruktúra javulását, az állami támogatások elérhetőségét és a használtpiaci kínálat javulását is feltételként jelölte meg. A válaszadók 60 százaléka az európai és a kínai autók között nem lát egyértelmű, markáns minőségi különbséget. A következő vásárlásnál már 80% fontolóra venné a kínai e-autók vásárlását. A hagyományos belsőégésű motorral szerelt új autók 2035 utáni EU-s értékesítési tilalma tekintetében elmondható, hogy a válaszadók fele nem ért egyet a szabályozással, 30% támogatja azt, míg 20% nem tudja megítélni.

A kutatási eredmények alapján a képlet egyértelmű, az elektromos autókkal kapcsolatos korlátok és a tévhitek lebontása kizárólag edukáción keresztül valósulhat. Ennek érdekében a vállalati, állami és a civil szerepvállalás nélkülözhetetlen, az érintettek hatékony és eredményes együttműködése a kulcstényező. Civil szervezetünk egyik fő küldetése ezen tévhitek lebontása, illetve ezen keresztül a hazai elektromobilitás térnyerésének elősegítése. További részletek a civil szerveztünk honlapján elérhetőek.

Tovább olvasom