Zöld Közlekedés
Szijjártó: újabb közvetlen légijárat indul Budapest és Szöul között
A Budapest és Szöul közötti közvetlen légijárat indítása kihatással lehet egész Magyarország gazdasági teljesítményére, a magyar-dél-koreai kapcsolat fizikailag is szorosabbá válása megteremti a lehetőséget a kétoldalú együttműködés sikertörténetének folytatására – közölte a tárca tájékoztatása szerint hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A tárcavezető a Korean Airlines ünnepélyes eseményén arról számolt be, hogy a légitársaság a tervek szerint heti két járatot indít kezdetben a két főváros között, majd ezt jövő nyáron heti háromra bővíti. Beszédében a kétoldalú együttműködést méltatta, kiemelve, hogy mára a dél-koreai vállalatok alkotják hazánkban a harmadik legnagyobb beruházói közösséget, a kereskedelmi forgalom értéke elérte tavaly az ötmilliárd dollárt és így rekordot döntött, majd az idei első hat hónapban is húsz százalékkal nőtt. “Ebben a küzdelemben egy ellenfelünk van, ez pedig a távolság, hiszen több mint nyolcezer kilométer a távolság a két főváros között, de büszkén jelenthetjük ki, hogy ma ezt az ellenfelünket is le tudtuk győzni” – fogalmazott. Majd hozzátette, hogy a járatindítástól a turisztikai forgalom jelentős növekedését is várják, miután az idei évben 22 ezer dél-koreai látogató több mint 100 ezer vendégéjszakát töltött Magyarországon, ami elérte a koronavírus-járvány előtti szintet.
Szijjártó Péter rámutatott, hogy 2019-ben és 2021-ben is Dél-Koreából érkezett a legtöbb beruházás Magyarországra. Szavai szerint jól látható, hogy a kelet-ázsiai ország tőkeerős, fejlett technológiai színvonalat képviselői cégei egyre inkább felfedezik maguknak a magyar beruházási környezet adta lehetőségeket, ami kulcsfontosságú a hazai gazdasági növekedés fenntartása szempontjából. Ezzel kapcsolatban kitért arra is, hogy ráadásul ezek a beruházások főként a gazdaság gerincoszlopának számító autóiparhoz kapcsolódnak, amelynek elektromos forradalma terén Magyarország így globális vezető pozíciót tudott kivívni magának. “Nálunk találkozik a német elektromos autógyártás és a keleti elektromos akkumulátorgyártás” – húzta alá. “Ma, amikor a világgazdaságnak újabb fekete időszakában vagyunk, különös jelentősége van a kiszámítható, megbízható partnerségeknek, különös jelentősége van a nagy méretű, nagy mértékű és sok munkahelyet létrehozó beruházásoknak” – hangsúlyozta. “És abban is biztosak vagyunk, hogy azzal, hogy a két ország közötti kapcsolat fizikailag is sokkal szorosabbá és könnyebbé válik, a magyar-koreai gazdasági együttműködés sikertörténetének könyvébe még egy újabb fejezetet írhatunk majd” – tette hozzá.
A miniszter a keleti nyitás stratégiáját általában véve is sikertörténetnek minősítette, és kiemelte, hogy 2010 óta 49 százalékkal nőtt Magyarország kereskedelmi forgalma a tőle keletre eső világgal és 45 százalékkal bővült az oda irányuló export. Ennek kapcsán pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy 2018 óta már a világszerte végrehajtott beruházások több mint felét keleti tőkéből finanszírozzák.
mti
Zöld Közlekedés
Intelligensebb és energiahatékonyabb autóipart épít Kína
Kína 2030-ra tovább erősítené pozícióját a globális autóiparban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Kína 2030-ra a világ vezető autóipari országai közé kíván kerülni, és tovább erősítené pozícióját az intelligens, hálózatba kapcsolt, új energiával hajtott járművek gyártásában – derül ki a kínai autóipar következő öt évére vonatkozó fejlesztési tervből. Az ismertetett terv szerint 2030-ra az új személygépkocsi-eladások 70 százalékát, az új haszongépjárművek értékesítésének pedig 40 százalékát az új energiával hajtott járműveknek (NEV) kellene kitenniük a kínai piacon – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A terv nagyobb szerepet szán az önvezető technológiáknak is: 2030-ra széles körben alkalmaznák az önvezetési funkciókkal felszerelt járműveket, míg a magas fokú automatizált vezetést autópályákon, városi gyorsforgalmi utakon és egyes városi utakon vezetnék be.
A fejlesztési célok között szerepel a járművek energiahatékonyságának javítása is. A tervek szerint 2030-ra az új személyautók átlagos üzemanyag-fogyasztását 100 kilométerenként 3,3 literre, a tisztán elektromos személygépkocsik átlagos villamosenergia-fogyasztását pedig mintegy 11,5 kilowattórára csökkentenék. A dokumentum az autóipar szerkezetének további átalakítását és a digitalizáció, valamint az intelligens technológiák fejlesztését is célul tűzi ki. A munka termelékenységét 2030-ra a 2025-ös szinthez képest 15 százalékkal növelnék.
A terv szerint több olyan kínai autógyártó létrehozását is ösztönöznék, amely az értékesítés alapján bekerül a világ tíz legnagyobb vállalata közé, továbbá kínai autóalkatrész-gyártókat juttatnának a világ száz legnagyobb vállalata közé. A kínai autópiacon már jelenleg is jelentős az új energiával hajtott járművek aránya. A kínai autógyártók szövetségének adatai szerint augusztusban több mint 1,65 millió ilyen járművet gyártottak, értékesítésük pedig meghaladta az 1,64 milliót. Mindkét mutató csaknem 20 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az új energiával hajtott járművek az augusztusi újautó-eladások 60,6 százalékát adták, ami az eddigi legmagasabb havi arány Kínában.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaSzennyezés az akkumulátorgyárnál: függetlenül vizsgálják az iváncsai kutak vizét
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát
