Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Szijjártó: újabb közvetlen légijárat indul Budapest és Szöul között

A Budapest és Szöul közötti közvetlen légijárat indítása kihatással lehet egész Magyarország gazdasági teljesítményére, a magyar-dél-koreai kapcsolat fizikailag is szorosabbá válása megteremti a lehetőséget a kétoldalú együttműködés sikertörténetének folytatására – közölte a tárca tájékoztatása szerint hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Létrehozva:

|

A tárcavezető a Korean Airlines ünnepélyes eseményén arról számolt be, hogy a légitársaság a tervek szerint heti két járatot indít kezdetben a két főváros között, majd ezt jövő nyáron heti háromra bővíti. Beszédében a kétoldalú együttműködést méltatta, kiemelve, hogy mára a dél-koreai vállalatok alkotják hazánkban a harmadik legnagyobb beruházói közösséget, a kereskedelmi forgalom értéke elérte tavaly az ötmilliárd dollárt és így rekordot döntött, majd az idei első hat hónapban is húsz százalékkal nőtt.  “Ebben a küzdelemben egy ellenfelünk van, ez pedig a távolság, hiszen több mint nyolcezer kilométer a távolság a két főváros között, de büszkén jelenthetjük ki, hogy ma ezt az ellenfelünket is le tudtuk győzni” – fogalmazott. Majd hozzátette, hogy a járatindítástól a turisztikai forgalom jelentős növekedését is várják, miután az idei évben 22 ezer dél-koreai látogató több mint 100 ezer vendégéjszakát töltött Magyarországon, ami elérte a koronavírus-járvány előtti szintet.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy 2019-ben és 2021-ben is Dél-Koreából érkezett a legtöbb beruházás Magyarországra. Szavai szerint jól látható, hogy a kelet-ázsiai ország tőkeerős, fejlett technológiai színvonalat képviselői cégei egyre inkább felfedezik maguknak a magyar beruházási környezet adta lehetőségeket, ami kulcsfontosságú a hazai gazdasági növekedés fenntartása szempontjából. Ezzel kapcsolatban kitért arra is, hogy ráadásul ezek a beruházások főként a gazdaság gerincoszlopának számító autóiparhoz kapcsolódnak, amelynek elektromos forradalma terén Magyarország így globális vezető pozíciót tudott kivívni magának. “Nálunk találkozik a német elektromos autógyártás és a keleti elektromos akkumulátorgyártás” – húzta alá.  “Ma, amikor a világgazdaságnak újabb fekete időszakában vagyunk, különös jelentősége van a kiszámítható, megbízható partnerségeknek, különös jelentősége van a nagy méretű, nagy mértékű és sok munkahelyet létrehozó beruházásoknak” – hangsúlyozta. “És abban is biztosak vagyunk, hogy azzal, hogy a két ország közötti kapcsolat fizikailag is sokkal szorosabbá és könnyebbé válik, a magyar-koreai gazdasági együttműködés sikertörténetének könyvébe még egy újabb fejezetet írhatunk majd” – tette hozzá.

 A miniszter a keleti nyitás stratégiáját általában véve is sikertörténetnek minősítette, és kiemelte, hogy 2010 óta 49 százalékkal nőtt Magyarország kereskedelmi forgalma a tőle keletre eső világgal és 45 százalékkal bővült az oda irányuló export. Ennek kapcsán pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy 2018 óta már a világszerte végrehajtott beruházások több mint felét keleti tőkéből finanszírozzák.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöld Közlekedés

Fordulat az autópiacon: már a hibridek a legnépszerűbbek Horvátországban

Horvátországban 5,2 százalékkal nőtt az újautó-eladás az első hét hónapban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az év első hét hónapjában 49 897 új személygépkocsit értékesítettek Horvátországban, 2444-gyel, 5,2 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában – közölte a belügyminisztérium forgalombahelyezési adatai alapján a Promocija Plus ügynökség. Júliusban 6357 új autót helyeztek forgalomba, 161-gyel, 2,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Júniushoz képest ugyanakkor 28,5 százalékkal, 2529-cel csökkent az értékesítés. A márkák rangsorát a Skoda vezette 6845 eladott autóval és 13,7 százalékos piaci részesedéssel. A második helyen a Volkswagen állt 6298 járművel és 12,6 százalékos részesedéssel, a harmadikon pedig az Opel 3923 autóval és 7,9 százalékos piaci hányaddal.

Az első öt közé a Renault és a Suzuki került még be. A francia gyártó 3650 autót értékesített, ami 7,3 százalékos piaci részesedésnek felel meg, a Suzuki pedig 3053 járművet adott el, és 6,1 százalékos részesedést ért el. A legkeresettebb modell a Skoda Octavia, a Volkswagen T-Cross, az Opel Frontera, a Renault Clio és a Suzuki Vitara volt. A hajtásmódok szerinti rangsorban megfordult a korábbi sorrend: a hibridek 46,7 százalékos részesedéssel átvették a vezetést a benzines autóktól, utóbbiak az eladások 37,4 százalékát adták. A dízelautók aránya 10,5 százalék, a tisztán elektromos járműveké 4,4 százalék, a gázüzeműeké pedig 1 százalék volt.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák