Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Szinte láthatatlan napelemes cellát hoztak létre

Létrehozva:

|

Az eszközt létrehozó japán szakértők szerint a cella potenciálisan 79 százalékos átlátszóságot is elérhet.

A japán Tóhokui Egyetem kutatói indium-ón-oxid és volfrám-diszulfid segítségével egy szinte teljesen áttetsző fotovoltaikus cellát hoztak létre – számol be a PV Magazine. Előbbi anyagot az átlátszó elektróda, utóbbit pedig a fotovoltaikus réteg kialakításához használták fel. Az eszköz egy Schottky-határ típusú napelemes cella, az ilyen rendszerekben a töltésleválasztáshoz szükséges sávot egy fém és egy félvezető között elhelyezett interfész biztosítja. A javasolt eszközben és ideális sávszerkezetben az egyik elektróda és a félvezető kilépési munkája közti különbség választja el egymástól a fotogenerált elektron-lyuk párokat. A volfrám-diszulfid az átmenetifém-dikalkogenidek csoportjába tartozik. A szakértők úgy gondolják, hogy ezek az anyagok ideálisak szinte teljesen áttetsző fotovoltaikus cellák megalkotására. A napelem kidolgozásakor a szakértők arra törekedtek, hogy elkerüljék az interfész szennyeződéseit, ezek ugyanis közvetett módon befolyásolhatják az eszköz nyitott áramköri feszültségét.

Az indium-ón-oxid-volfrám-diszulfid csatlakozó úgy hozták létre, hogy indium-ón-oxidot fújtak egy kvarc hordozóra, majd az egyrétegű volfrám-diszulfidot kémiai gőzfázisú leválasztással vitték fel. Az átlátszó elektródák kilépési munkáját egy vékony fémréteggel szabályozzák oly módon, hogy az átlátszóságot közben ne áldozzák fel.

Advertisement

A kutatók szerint fejlesztésük a normál indium-ón-oxid elektródákat használó cellához képest ezerszeres hatékonyságot ért el. A csapat megállapította, hogy a napelem nagy méretű előállításával nem képesek növelni az összteljesítményt. A szakértők úgy vélik, hogy a cellával akár 79 százalékos áttetszőséget is elérhetnek. Bár az új fejlesztés gyakorlati alkalmazása nem tűnik reális forgatókönyvnek, az eredmények így is hozzájárulhatnak az átmenetifém-dikalkogenideken alapuló, közel áttetsző napelemek fejlesztéséhez. A kutatók abban bíznak, hogy ezek az eszközök idővel az iparban is megjelenhetnek.

Advertisement

Zöldinfó

Megújult a 130 éves múltra visszatekintő erdészeti kiállítás

Megnyílt a Magyar Mezőgazdasági Múzeum megújult erdészeti kiállítása.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az erdő a jövőnk záloga címmel szerdán megnyílt a Magyar Mezőgazdasági Múzeum megújult, reprezentatív állandó erdészeti kiállítása – írja az alternativenergia.hu. A tárlat rendszerezi az erdőgazdálkodási munkaműveleteket, megjelenítve a természetvédelem, a közjólét és a rekreáció elveit, és interaktív, érzékletes formában mutatja be a hazai erdők kincseit. Emellett a kiállításon hangsúlyosan szerepel a kutatás és a társadalmi szerepvállalás témaköre is – hangzott el a szerdai kiállításmegnyitón. “Régen az erdő a mindennapi túlélés, az élelemszerzés terepe volt, ma pedig a klímavédelem, a vízbiztonság, a talajbiztonság és a jövő generációinak életminőségét meghatározó stratégiai erőforrás” – hangsúlyozta Ferencz Zoltán, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium erdészetért felelős helyettes államtitkára.

“Az elmúlt évek közvéleménykutatásai világosan megmutatták, hogy a magyar társadalom számára a környezet ügye az egyik legfontosabb kérdéssé vált. (…) Ez az igény találkozott a kormányzati szándékkal, létrejött az önálló Élő Környezetért Felelős Minisztérium, mely felel Magyarország élő környezetének fenntartható szabályozásáért, kezeléséért és fejlesztéséért” – emelte ki Ferencz Zoltán. A helyettes államtitkár a jövő erdőinek fenntartható működési keretei közé sorolta az ökológiai stabilitás és ellenállóképesség, valamint a víz- és a talajbiztonság kérdését, a gazdasági és társadalmi fenntarthatóság témakörét, a folyamatos társadalmi kommunikációt, illetve a tudomány, a szakma és a civil szervezetek képviselői által közösen kialakított szabályozási rendszer kialakítását.

“A világ, amelyben az erdők élnek, gyorsabban változik, mint valaha. A klímaváltozás nem távoli fenyegetés, hanem mindennapi valóság: hosszabb aszályok, szélsőségesebb időjárás, új kártevők, átalakuló élőhelyek a jellemzők. Az erdő csendje ma már nemcsak békét hordoz, hanem figyelmeztetést is” – szögezte le Ferencz Zoltán. Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója felidézte: az 1896-ban alapított városligeti intézményben annak megalakulása óta, 130 éve van erdészeti kiállítás, amelyhez a vadászat témája is kapcsolódik. Az állandó erdészeti tárlat legutóbb az 1980-as években újult meg – tette hozzá.

Advertisement

Estók János tájékoztatása szerint a Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszterrel, valamint Gajdos Lászlóval, az élő környezetért felelős miniszterrel való egyeztetése során kiderült: mindkét tárcavezető fontosnak tartja a jövőt illetően, hogy a Magyar Mezőgazdasági Múzeum továbbvigye feladatát, és bemutassa a magyarországi erdők, mezők világát az élelmiszerfeldolgozással egyetemben. Kitért arra is, hogy a kiállítás megújulását kiemelten segítették az állami erdőgazdaságok fényképekkel, mozgóképekkel és különböző tárgyakkal.

Gáspár László, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főmuzeológusa, a tárlat kurátora elmondta: a megújult kiállítás a korábbi tárlathoz képest világosabb, áttekinthetőbb, és kiemelt hangsúllyal mutat be olyan fontos jelenségeket, mint a globális felmelegedés, az állandósult csapadékhiány vagy a társadalom fokozódó igénye az erdőben való tartózkodásra. Szintén kiemelten jelenik meg a kiállításon a közjóléti turizmus témaköre, valamint az erdőgazdálkodási munka műveleteinek bemutatása – tette hozzá Gáspár László, aki arról is beszámolt, hogy a tárlaton több mint kétszáz tárgy látható, köztük 122 fotó, valamint 15 állati preparátum is.v

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák