Zöldinfó
Szinte láthatatlan napelemes cellát hoztak létre
Az eszközt létrehozó japán szakértők szerint a cella potenciálisan 79 százalékos átlátszóságot is elérhet.
A japán Tóhokui Egyetem kutatói indium-ón-oxid és volfrám-diszulfid segítségével egy szinte teljesen áttetsző fotovoltaikus cellát hoztak létre – számol be a PV Magazine. Előbbi anyagot az átlátszó elektróda, utóbbit pedig a fotovoltaikus réteg kialakításához használták fel. Az eszköz egy Schottky-határ típusú napelemes cella, az ilyen rendszerekben a töltésleválasztáshoz szükséges sávot egy fém és egy félvezető között elhelyezett interfész biztosítja. A javasolt eszközben és ideális sávszerkezetben az egyik elektróda és a félvezető kilépési munkája közti különbség választja el egymástól a fotogenerált elektron-lyuk párokat. A volfrám-diszulfid az átmenetifém-dikalkogenidek csoportjába tartozik. A szakértők úgy gondolják, hogy ezek az anyagok ideálisak szinte teljesen áttetsző fotovoltaikus cellák megalkotására. A napelem kidolgozásakor a szakértők arra törekedtek, hogy elkerüljék az interfész szennyeződéseit, ezek ugyanis közvetett módon befolyásolhatják az eszköz nyitott áramköri feszültségét.
Az indium-ón-oxid-volfrám-diszulfid csatlakozó úgy hozták létre, hogy indium-ón-oxidot fújtak egy kvarc hordozóra, majd az egyrétegű volfrám-diszulfidot kémiai gőzfázisú leválasztással vitték fel. Az átlátszó elektródák kilépési munkáját egy vékony fémréteggel szabályozzák oly módon, hogy az átlátszóságot közben ne áldozzák fel.
A kutatók szerint fejlesztésük a normál indium-ón-oxid elektródákat használó cellához képest ezerszeres hatékonyságot ért el. A csapat megállapította, hogy a napelem nagy méretű előállításával nem képesek növelni az összteljesítményt. A szakértők úgy vélik, hogy a cellával akár 79 százalékos áttetszőséget is elérhetnek. Bár az új fejlesztés gyakorlati alkalmazása nem tűnik reális forgatókönyvnek, az eredmények így is hozzájárulhatnak az átmenetifém-dikalkogenideken alapuló, közel áttetsző napelemek fejlesztéséhez. A kutatók abban bíznak, hogy ezek az eszközök idővel az iparban is megjelenhetnek.
Zöldinfó
Fosszilis hőtermelést vált ki új elektromos fejlesztés a székesfehérvári távhőben
Fejleszti Székesfehérvár távhőrendszerét az E.ON Hungária Csoport.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Több mint négymilliárd forintból fejleszti Székesfehérvár távhőszolgáltatását az E.ON Hungária Csoport, a beruházás során mintegy 1500 lakás éves fűtésének megfelelő hőt termelő villanykazánokat és egy hőtárolót telepít a távhőrendszerbe – közölte az alternativenergia.hu. A tájékoztatás szerint a fejlesztés célja az, hogy a fosszilis alapú hőtermelést részben kiváltva támogassa Székesfehérvár zöldítését. A részletekről kedden sajtótájékoztatón számolt be Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester, Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató-helyettese és Szauter Ákos, a Széphő Zrt. vezérigazgatója. Jamniczky Zsolt a közlemény szerint közölte: a villanykazánok és a hőtároló megépítéséről és üzemeltetéséről 10+5 éves szerződést köt a város távhőszolgáltatója, a Széphő Zrt. az E.ON csoporttal. A beruházás teljes költségét, mintegy négymilliárd forintot az E.ON fedezi. A vezérigazgató-helyettes ismertette: a fejlesztésben a Széphő Bakony utcai telephelyén egy 20 megawatt, a Királysori telephelyen pedig egy kisebb, 5 megawatt hőteljesítményű ipari villanykazánt telepít a cég.
Ehhez a Bakony utcában egy 1500 köbméter víztérfogatú, 13 méter magas és 13 méter átmérőjű szigetelt hőtároló is társul, amely a villanykazánokkal megtermelt hő hatékony hasznosítását teszi lehetővé. “Ez olyan, mint egy hatalmas hőtárolós villanybojler: a kazán akkor működik majd, amikor az áram a legolcsóbb. Ilyen az éjszakai időszak, vagy amikor a naperőművek működnek a nappali órákban. Ekkor nagyon olcsón lehet felmelegíteni a vizet, amit aztán a hőtároló hosszabb ideg képes tárolni” – idézték Jamniczky Zsoltot. Közölték, az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató-helyettese arra is kitért, hogy a kazánoknak lesz egy az országos áramhálózatot kiegyensúlyozó funkciójuk is: amikor a hálózatnak pluszáramra van szüksége, a kazánok lekapcsolnak, amikor pedig túl sok áram van a hálózatban, akkor üzembe állnak.
Ezek a berendezések nem fosszilis energiával megtermelt árammal, hanem igazolhatóan zöldárammal működnek majd – írták. Szauter Ákos, a Széphő Zrt. vezérigazgatója az eseményen elmondta: a villanykazánoknak nincs lokális füstgázkibocsátásuk, így nincs helyi környezetterhelés sem. Kitért arra, a berendezéseknek az üzembiztonságban is nagy szerepük van, azok tartalék hőforrásként is számításba jönnek, ha bármi történne a cég meglévő, gázüzemű hőtermelő kapacitásaival. A közlemény szerint Cser-Palkovics András a sajtótájékoztatón közölte: Székesfehérváron a távfűtött lakások és más épületek száma meghaladta a 22 ezret. Szerinte a két új villanykazán és a hőtároló a város biztonságos, kiegyensúlyozott távhőszolgáltatását segíti majd.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElektromos járművek: most éri meg igazán váltani
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFöld alá kerültek a kábelek: időjárásállóbbá vált a helyi villamosenergia-hálózat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaZöldül a távfűtés: 2026-ban tovább bővül a lakossági támogatási program
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaAz EKR akár 150 ezer lakóingatlan korszerűsítését teszi lehetővé 2027-ig
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBiztonságosabb, megfizethetőbb és tisztább energia minden európainak
