Zöldinfó
Szinte láthatatlan napelemes cellát hoztak létre
Az eszközt létrehozó japán szakértők szerint a cella potenciálisan 79 százalékos átlátszóságot is elérhet.
A japán Tóhokui Egyetem kutatói indium-ón-oxid és volfrám-diszulfid segítségével egy szinte teljesen áttetsző fotovoltaikus cellát hoztak létre – számol be a PV Magazine. Előbbi anyagot az átlátszó elektróda, utóbbit pedig a fotovoltaikus réteg kialakításához használták fel. Az eszköz egy Schottky-határ típusú napelemes cella, az ilyen rendszerekben a töltésleválasztáshoz szükséges sávot egy fém és egy félvezető között elhelyezett interfész biztosítja. A javasolt eszközben és ideális sávszerkezetben az egyik elektróda és a félvezető kilépési munkája közti különbség választja el egymástól a fotogenerált elektron-lyuk párokat. A volfrám-diszulfid az átmenetifém-dikalkogenidek csoportjába tartozik. A szakértők úgy gondolják, hogy ezek az anyagok ideálisak szinte teljesen áttetsző fotovoltaikus cellák megalkotására. A napelem kidolgozásakor a szakértők arra törekedtek, hogy elkerüljék az interfész szennyeződéseit, ezek ugyanis közvetett módon befolyásolhatják az eszköz nyitott áramköri feszültségét.
Az indium-ón-oxid-volfrám-diszulfid csatlakozó úgy hozták létre, hogy indium-ón-oxidot fújtak egy kvarc hordozóra, majd az egyrétegű volfrám-diszulfidot kémiai gőzfázisú leválasztással vitték fel. Az átlátszó elektródák kilépési munkáját egy vékony fémréteggel szabályozzák oly módon, hogy az átlátszóságot közben ne áldozzák fel.
A kutatók szerint fejlesztésük a normál indium-ón-oxid elektródákat használó cellához képest ezerszeres hatékonyságot ért el. A csapat megállapította, hogy a napelem nagy méretű előállításával nem képesek növelni az összteljesítményt. A szakértők úgy vélik, hogy a cellával akár 79 százalékos áttetszőséget is elérhetnek. Bár az új fejlesztés gyakorlati alkalmazása nem tűnik reális forgatókönyvnek, az eredmények így is hozzájárulhatnak az átmenetifém-dikalkogenideken alapuló, közel áttetsző napelemek fejlesztéséhez. A kutatók abban bíznak, hogy ezek az eszközök idővel az iparban is megjelenhetnek.
Zöldinfó
Bizalom és fenntartások: hogyan viszonyulnak a magyarok a mesterséges intelligenciához?
Százból huszonnyolc magyar hagyná, hogy az agya közvetlenül kapcsolódjon az internethez, harminchét pedig minden adatvédelmet feladna, ha ingyenes és
jobb egészségügyi ellátást kapna cserébe.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Mesterséges intelligenciával (MI) vezérelt implantátumok, a bűnözést előre megjósolni képes, MI-alapú biometrikus rendszer, MI-alapú nyelvtanulást segítő applikációk – írja az alternativenergia.hu. Ez csak három az utóbbi években bemutatott és használatban már jól vizsgázott innovációk közül, melyek célja, hogy jobbá tegyék az életünket. Vajon hogyan vélekednek a mesterséges intelligenciáról a magyarok? Mennyire nyitottak arra, hogy személyes adataikat megosszák az MI-alapú szolgáltatásokkal? Elképzelhetőnek tartják-e egy másik bolygó kolonizálását? A legfrissebb nemzetközi reprezentatív kutatás eredményei most választ adnak ezekre a kérdésekre. Ma már szinte nincs olyan kutatási terület, ahol ne lenne szó az MI-fejlesztésekről. Bár a társadalmi elfogadottsága nő, a technológia széleskörű terjedését továbbra is visszafogja többek között a hiányos adatvédelmi szabályozás. Ezt támasztják alá a Bosch Tech Compass nemzetközi felmérésének eredményei is.
A válaszadók – világszerte és Magyarországon is – immár második éve az MI-t tartják a következő évtized legmeghatározóbb technológiájának. Az adatvédelmi kérdésekre adott válaszok azonban világszerte meglepőek. Százból negyven magyar hajlandó lenne megosztani személyes adatait MI-alapú szolgáltatásokkal, ha az nagyobb kényelmet és egyszerűbb életet ígér. Világszinten ez az arány még magasabb, 45 százalék. Különösen figyelemre méltó, hogy a nemzetközi trendhez hasonlóan százból 37 magyar (világszinten 36%) minden személyes adatát megosztaná egy teljesen ingyenes, MI-támogatott egészségügyi ellátásért cserébe. Ez jól mutatja, mennyire nagy az igény a technológiai fejlesztésekre az egészségügy területén.
A felmérés további érdekessége, hogy minden harmadik magyar (35 százalék) önként részt venne egy másik bolygó kolonizálásában. Százból huszonnyolcan pedig beleegyeznének, hogy az agyuk közvetlenül kapcsolódjon az internethez. Ezek az adatok világszinten is hasonló arányt mutatnak (36% és 30%). Az MI-fejlesztések iránti attitűd pozitív irányba mozdult el. Míg tavaly még 39 százalék, idén már csak 28 százalék használná a mindennapokban az MI-asszisztenst például a határidőnapló kezelésére vagy házimunkára. Ugyanakkor egyre többen fordulnának MI- orvoshoz (44%, tavaly: 39%) vagy MI-pszichológushoz (22%, tavaly: 18%).
A tanulmányról
A Bosch Tech Compass felmérés során a Gesellschaft für Innovative Marktforschung mbH (GIM) 2025 őszén hét országban összesen több mint 12 ezer 18 év feletti embert kérdezett meg. A felmérésben az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Magyarországon és Németországban országonként ezren, míg az Amerikai Egyesült Államokban, Brazíliában, Indiában és Kínában országonként kétezren vettek részt. A reprezentatív kutatást a magyarországi Bosch csoport megbízásából itthon immáron második alkalommal végezték el. A felmérés során a Boscht egyetlen alkalommal sem nevezték meg megrendelőként.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
