Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Szinte láthatatlan napelemes cellát hoztak létre

Létrehozva:

|

Az eszközt létrehozó japán szakértők szerint a cella potenciálisan 79 százalékos átlátszóságot is elérhet.

A japán Tóhokui Egyetem kutatói indium-ón-oxid és volfrám-diszulfid segítségével egy szinte teljesen áttetsző fotovoltaikus cellát hoztak létre – számol be a PV Magazine. Előbbi anyagot az átlátszó elektróda, utóbbit pedig a fotovoltaikus réteg kialakításához használták fel. Az eszköz egy Schottky-határ típusú napelemes cella, az ilyen rendszerekben a töltésleválasztáshoz szükséges sávot egy fém és egy félvezető között elhelyezett interfész biztosítja. A javasolt eszközben és ideális sávszerkezetben az egyik elektróda és a félvezető kilépési munkája közti különbség választja el egymástól a fotogenerált elektron-lyuk párokat. A volfrám-diszulfid az átmenetifém-dikalkogenidek csoportjába tartozik. A szakértők úgy gondolják, hogy ezek az anyagok ideálisak szinte teljesen áttetsző fotovoltaikus cellák megalkotására. A napelem kidolgozásakor a szakértők arra törekedtek, hogy elkerüljék az interfész szennyeződéseit, ezek ugyanis közvetett módon befolyásolhatják az eszköz nyitott áramköri feszültségét.

Az indium-ón-oxid-volfrám-diszulfid csatlakozó úgy hozták létre, hogy indium-ón-oxidot fújtak egy kvarc hordozóra, majd az egyrétegű volfrám-diszulfidot kémiai gőzfázisú leválasztással vitték fel. Az átlátszó elektródák kilépési munkáját egy vékony fémréteggel szabályozzák oly módon, hogy az átlátszóságot közben ne áldozzák fel.

Advertisement

A kutatók szerint fejlesztésük a normál indium-ón-oxid elektródákat használó cellához képest ezerszeres hatékonyságot ért el. A csapat megállapította, hogy a napelem nagy méretű előállításával nem képesek növelni az összteljesítményt. A szakértők úgy vélik, hogy a cellával akár 79 százalékos áttetszőséget is elérhetnek. Bár az új fejlesztés gyakorlati alkalmazása nem tűnik reális forgatókönyvnek, az eredmények így is hozzájárulhatnak az átmenetifém-dikalkogenideken alapuló, közel áttetsző napelemek fejlesztéséhez. A kutatók abban bíznak, hogy ezek az eszközök idővel az iparban is megjelenhetnek.

Advertisement

Zöldinfó

Tíz településen javították a levegőminőséget

Végéhez ért a levegőminőség javításáért indított HungAIRy projekt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Végéhez ért a levegőminőséget javító európai uniós integrált projekt: a HungAIRy az ország nyolc régiójában, tíz településén támogatta a levegőminőségi tervek végrehajtását és a légszennyezés csökkentését – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A 2019-ben indított LIFE IP HungAIRy projekt ötmilliárd forintos költségvetésének 60 százalékát az Európai Unió LIFE programja, 40 százalékát pedig állami támogatás fedezte. A programban Békéscsaba, Budapest, Debrecen, Eger, Kaposvár, Karcag, Miskolc, Pécs, Szolnok és Tatabánya, illetve további projektpartnerek vettek részt. A projekt eredményeiről beszámoló www.hungairy.hu oldalon közölt összefoglaló szerint a nyolcéves projekt koordináló kedvezményezettje a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. A levegőminőség javítása összetett feladat, mert a pontos mérési és modellezési adatoktól a települési intézkedéseken át egészen a lakosság szemléletformálásáig számos terület összehangolt munkájára van szükség – írták.

Hozzátették: a projekt egyik legfontosabb eredménye az ökomenedzser-hálózat létrehozása volt, a projekt végére 19 ökomenedzser dolgozott a tíz partnertelepülésen és két önkormányzati vállalatnál, segítve a helyi levegőminőségi intézkedések megvalósítását. Az ökomenedzserek összekötő szerepet töltenek be az önkormányzatok, a lakosság és a szakmai szervezetek között, közreműködnek a levegőminőségi tervek végrehajtásában és felülvizsgálatában, szemléletformáló programokat szerveznek és támogatják a települések környezetvédelmi döntéseit. A hálózatot a HungaroMetben működő Ökomenedzser Tudásközpont koordinálja: továbbképzésekkel, szakmai konzultációkkal és digitális tudástárral biztosít egységes szakmai hátteret az ökomenedzsereknek, elősegítve a jó gyakorlatok országos megosztását.

A projektben a HungaroMet kiemelt feladata volt a levegőminőségi mérőhálózat fejlesztése: korszerűsítették a Kecskemét-Méntelek közelében lévő K-pusztai háttérszennyezettség-mérő állomást és új automata mérőállomásokat létesítettek Békéscsabán és Kaposváron. Az állomások folyamatosan mérik a legfontosabb légszennyező anyagok – többek között az ózon, a nitrogén-oxidok, a kén-dioxid, a szén-monoxid, valamint a szálló por – koncentrációját, valamint a meteorológiai paramétereket. A fejlesztésekkel bővült a hiteles levegőminőségi adatok országos lefedettsége, ami hosszú távon is támogatja a magyarországi levegőminőség értékelését.

Advertisement

A HungAIRy projektben a magyarországi viszonyokra fejlesztette a belga VITO kutatóintézet az ATMO-Plan döntéstámogató alkalmazást, amellyel előre modellezhető a közlekedési és lakossági fűtési intézkedések várható levegőminőségi hatása, ezzel támogatva a megalapozott önkormányzati döntéshozatalt. A HungaroMet felelt a partneri együttműködés támogatásáért is: képzések és szakmai, illetve koordinációs találkozók biztosítottak lehetőséget a tapasztalatcserére.

A szemléletformálás érdekében rendezvényeken szólították meg a lakosságot, és elsősorban a levegőminőség védelmével és a környezettudatos életmóddal kapcsolatos ismereteket és gyakorlati tanácsokat osztottak meg, illetve országos szemléletformáló kampányokat szerveztek. A HungAIRy keretében országos reprezentatív kérdőíves felmérések készültek, amelyek feltárták a levegőminőséggel kapcsolatos ismereteket és attitűdöket. A 2026-os felmérés szerint a válaszadók közel fele úgy látja, hogy lakóhelyén javult a levegőminőség az elmúlt tíz évben, ugyanakkor sokan továbbra is fontos környezetvédelmi kihívásnak tartják a légszennyezést.

Advertisement

A HungAIRy szakmai rendezvényeken osztotta meg a jó gyakorlatokat a közlekedés, a lakossági fűtés, a zöldfelületek és más levegőminőség-javító intézkedések területéről, ezzel segítve a helyi intézkedések megtervezését és megvalósítását. A levegőminőség javításában a nemzetközi tapasztalat- és tudásmegosztásnak is fontos szerepe van, a HungAIRy ezért széles szakmai kapcsolatrendszert épített ki, amelyben magyar, szlovák, lengyel és szlovén partnerek közösen dolgoztak a levegőminőségi tervezés és a kibocsátáscsökkentő intézkedések fejlesztésén. Az összegzés szerint a HungAIRy öröksége nemcsak a fejlesztett infrastruktúrában és eszközökben rejlik, hanem abban a tudásban és együttműködésben is, amely a projekt lezárása után is támogatja Magyarország levegőminőség-védelmi törekvéseit.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák