Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Szinte láthatatlan napelemes cellát hoztak létre

Létrehozva:

|

Az eszközt létrehozó japán szakértők szerint a cella potenciálisan 79 százalékos átlátszóságot is elérhet.

A japán Tóhokui Egyetem kutatói indium-ón-oxid és volfrám-diszulfid segítségével egy szinte teljesen áttetsző fotovoltaikus cellát hoztak létre – számol be a PV Magazine. Előbbi anyagot az átlátszó elektróda, utóbbit pedig a fotovoltaikus réteg kialakításához használták fel. Az eszköz egy Schottky-határ típusú napelemes cella, az ilyen rendszerekben a töltésleválasztáshoz szükséges sávot egy fém és egy félvezető között elhelyezett interfész biztosítja. A javasolt eszközben és ideális sávszerkezetben az egyik elektróda és a félvezető kilépési munkája közti különbség választja el egymástól a fotogenerált elektron-lyuk párokat. A volfrám-diszulfid az átmenetifém-dikalkogenidek csoportjába tartozik. A szakértők úgy gondolják, hogy ezek az anyagok ideálisak szinte teljesen áttetsző fotovoltaikus cellák megalkotására. A napelem kidolgozásakor a szakértők arra törekedtek, hogy elkerüljék az interfész szennyeződéseit, ezek ugyanis közvetett módon befolyásolhatják az eszköz nyitott áramköri feszültségét.

Az indium-ón-oxid-volfrám-diszulfid csatlakozó úgy hozták létre, hogy indium-ón-oxidot fújtak egy kvarc hordozóra, majd az egyrétegű volfrám-diszulfidot kémiai gőzfázisú leválasztással vitték fel. Az átlátszó elektródák kilépési munkáját egy vékony fémréteggel szabályozzák oly módon, hogy az átlátszóságot közben ne áldozzák fel.

Advertisement

A kutatók szerint fejlesztésük a normál indium-ón-oxid elektródákat használó cellához képest ezerszeres hatékonyságot ért el. A csapat megállapította, hogy a napelem nagy méretű előállításával nem képesek növelni az összteljesítményt. A szakértők úgy vélik, hogy a cellával akár 79 százalékos áttetszőséget is elérhetnek. Bár az új fejlesztés gyakorlati alkalmazása nem tűnik reális forgatókönyvnek, az eredmények így is hozzájárulhatnak az átmenetifém-dikalkogenideken alapuló, közel áttetsző napelemek fejlesztéséhez. A kutatók abban bíznak, hogy ezek az eszközök idővel az iparban is megjelenhetnek.

Advertisement

Zöldinfó

Furcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában

Nem vörösiszap szivárog a Dunába Almásfüzitőnél!

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Független laboratóriumi mérések alapján nem vörösiszap vagy a tározóból származó anyag szivárog a Dunába Almásfüzitőnél – mondta el a település polgármestere az MTI-nek. Szabó Gergely (független) hozzátette, a tározókat kezelő Tatai Környezetvédelmi Zrt-től (TKV) kapta meg a vállalat által megrendelt vizsgálat eredményét, mely szerint “egyik komponens mért értéke sem utal arra, hogy a szivárgás a gáttesten belül lévő vörösiszapból, vagy más technológiai anyagból származna” – olvasható az alternativenergia.hu oldalon.

A jegyzőkönyv szerint a Dunában megjelenő vörösesbarna tócsák intenzív huminsav kioldódásból származnak. A polgármester hozzátette, a TKV a független analitikai eredményeket megküldte a Győr-Moson-Sopron vármegyei kormányhivatalhoz, mivel ők indítottak mintavétellel egybekötött vizsgálatot az ügyben. Augusztus közepén a Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége (KEMHESZ), valamint állampolgári bejelentések hívták fel a figyelmet, hogy a part mentén több helyen barna színű, szokatlan szagú anyag tört fel és keveredett el a Duna vizében. A horgászszövetség információi szerint a térségben korábban mocsaras, lápos terület volt, ezért lehetségesnek tűnt, hogy az onnan származó, szerves anyagok oldódnak bele a vízbe, ez azonban a vizsgálatok mostani lezárásáig nem tekinthető mérvadónak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák