Zöld Energia
Szlovéniában az energia drágulásának kompenzálására támogatási csomagokat dolgoztak ki
Az energia drágulásának ellensúlyozását szolgáló támogatási csomagokról döntött csütörtökön a szlovén kormány – közölte a szlovén közszolgálati televízió.
Az egyik csomag 40 millió euró értékben a vállalkozásokat segíti, míg a másik 41 millió euró értékben a veszélyeztett csoportoknak nyújt támogatást. Matjaz Han gazdasági miniszter a vállalkozásokat érintő csomagról elmondta: 20 millió euró idén, 20 millió euró 2023 márciusáig áll rendelkezésre. A kedvezményezettenként félmillió, illetve legfeljebb 2 millió euró összegű támogatás abban az esetben igényelhető, ha az energiaárak legalább kétszer magasabbak lesznek a tavalyi átlagnál, és a vállalatok energiaköltségeik legfeljebb 30 százalékát fedezhetik belőle – hangsúlyozta. Hozzátette: a nagy energiafogyasztású vállalkozások csak abban az esetben lesznek jogosultak a támogatásokra, ha veszteségesen működnek, ekkor költségeik 70 százalékát állják.
Azok a főként kis- és középvállalkozások, amelyekre vonatkoznak a szabályozott villamos energia és földgáz árak, nem jogosultak a programra. A szlovén kormány még júliusban maximálta a kis- és középvállalkozók, valamint a lakosság számára a gáz és villany árát, valamint 22 százalékról 9,5 százalékra csökkentette a villamosenergia áfáját. A rendelet szeptember 1-jén lép érvénybe, egy éves időtartamra. Luka Mesec munkaügyi miniszter a veszélyeztett csoportok támogatására szánt csomaggal kapcsolatban kiemelte: 63 ezer veszélyeztett és 7400 fogyatékossággal élő személyt érint, akik 200 eurós egyszeri támogatásban részesülnek. Amennyiben egy háztartásban több hátrányos helyzetű személy van, az összeg annak megfelelően csökken. Például ha egy háztartásban két munkanélküli személy él, a támogatás összege 313 euróra csökken fejenként – magyarázta. Az egyszeri segélyt ugyanúgy folyósítják, mint a többi szociális támogatást. A háztartások bármire felhasználhatják a támogatást – fogalmazott a tárcavezető.
Zöld Energia
2032-re 4000 MW új szélerőmű épülhet Magyarországon
Már 2030 előtt elkezdhetik a termelést az első új szélerőművek.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elképzelhető, hogy már 2030 előtt elkezdik az áramtermelést az első új szélerőművek, de a héten kiírt pályázat arra ad lehetőséget a befektetőknek, hogy 2032-ig fejezzék be a projekteket – mondta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára sajtóbeszélgetésen. Tótth András jelezte, arra számít, hogy a folyamatosan meghírdetett tenderek eredményeképpen 2032-2034 körül reálisan el lehet érni a 4000 megawatt új szélerőművi kapacitást – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kormány programjában hangsúlyos elem a szélenergia szerepének erősítése a magyar energiamixben. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak hazahozatala, illetve elosztása során fontos szempont volt a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztése, hogy bővíteni tudják a hálózatra csatlakozó megújuló termelést, elsősorban a szélkapacitásokat – ismertette az államtitkár.
Felidézte, hogy a folyamat gyorsítása érdekében az érintett szervezetekkel és szakértőkkel olyan tervet készítettek, hogy a meglévő hálózati kapacitásokkal hol lehet elindítani projekteket, és hol vannak olyan területek, amelyek környezetvédelmi és honvédelmi szempontból is alkalmasak a megvalósításra. Ennek alapján írta ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tendert. Kapacitás-tendert ott lehet meghirdetni, ahol van kapacitás, az pedig a befektetőktől függ, hogy lesznek-e megfelelő projektek – fogalmazott az államtitkár. Kiemelte, hogy a befektetőknek be kell tartaniuk minden távolsági, zajszint- és környezetvédelmi előírást.
A lehetséges 199 méteres magasság a maximum, de alacsonyabb erőművek is építhetők, és az önkormányzatoknak többféle módon is lesz beleszólási lehetőségük a beruházások megvalósításába, helyszínébe – közölte. Tótth András kitért arra, hogy a kiírásban hangsúlyosan megjelennek az önkormányzatok, illetve a lakosság érdekei, hogy a helyi közösségek is részesedjenek a szélerőművek hasznából.
A tárca fontos célnak tartja, hogy a helyi közösségek és a helyi fogyasztók adott esetben minél nagyobb százalékban tulajdonossá is váljanak. Az államtitkár kifejtette: a centralizált energiatermelési rendszertől a decentralizált rendszer felé szeretnének elmozdulni, hogy a fogyasztókhoz minél közelebb jöjjenek létre a megújulóenergia-termelő egységek, és ezek a fogyasztókat közvetlenül szolgálják ki. A termelő egységek hosszú távon kerüljenek a magyar fogyasztók tulajdonába, ennek a formája az energiaközösségi megoldás lehet – hangsúlyozta.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaSzennyezés az akkumulátorgyárnál: függetlenül vizsgálják az iváncsai kutak vizét
