Zöld Energia
Szlovéniában az energia drágulásának kompenzálására támogatási csomagokat dolgoztak ki
Az energia drágulásának ellensúlyozását szolgáló támogatási csomagokról döntött csütörtökön a szlovén kormány – közölte a szlovén közszolgálati televízió.
Az egyik csomag 40 millió euró értékben a vállalkozásokat segíti, míg a másik 41 millió euró értékben a veszélyeztett csoportoknak nyújt támogatást. Matjaz Han gazdasági miniszter a vállalkozásokat érintő csomagról elmondta: 20 millió euró idén, 20 millió euró 2023 márciusáig áll rendelkezésre. A kedvezményezettenként félmillió, illetve legfeljebb 2 millió euró összegű támogatás abban az esetben igényelhető, ha az energiaárak legalább kétszer magasabbak lesznek a tavalyi átlagnál, és a vállalatok energiaköltségeik legfeljebb 30 százalékát fedezhetik belőle – hangsúlyozta. Hozzátette: a nagy energiafogyasztású vállalkozások csak abban az esetben lesznek jogosultak a támogatásokra, ha veszteségesen működnek, ekkor költségeik 70 százalékát állják.
Azok a főként kis- és középvállalkozások, amelyekre vonatkoznak a szabályozott villamos energia és földgáz árak, nem jogosultak a programra. A szlovén kormány még júliusban maximálta a kis- és középvállalkozók, valamint a lakosság számára a gáz és villany árát, valamint 22 százalékról 9,5 százalékra csökkentette a villamosenergia áfáját. A rendelet szeptember 1-jén lép érvénybe, egy éves időtartamra. Luka Mesec munkaügyi miniszter a veszélyeztett csoportok támogatására szánt csomaggal kapcsolatban kiemelte: 63 ezer veszélyeztett és 7400 fogyatékossággal élő személyt érint, akik 200 eurós egyszeri támogatásban részesülnek. Amennyiben egy háztartásban több hátrányos helyzetű személy van, az összeg annak megfelelően csökken. Például ha egy háztartásban két munkanélküli személy él, a támogatás összege 313 euróra csökken fejenként – magyarázta. Az egyszeri segélyt ugyanúgy folyósítják, mint a többi szociális támogatást. A háztartások bármire felhasználhatják a támogatást – fogalmazott a tárcavezető.
Zöld Energia
Vége lehet a napelemek túlmelegedésének? Új hűtési technológiát teszteltek
Szaúd-arábiai és algériai kutatók olyan passzív napelemes hűtési rendszert fejlesztettek, amely akár 9 Celsius-fokkal csökkentheti a panelek hőmérsékletét, miközben javítja a rendszer hatékonyságát.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Szaúd-Arábiai és algériai kutatók olyan új, passzív hűtési megoldást fejlesztettek ki fotovoltaikus-termikus (PVT) rendszerekhez, amely lépcsőzetes légcsatornát és perforált, V alakú alumínium bordákat alkalmaz a napelemek mögött. A számítógépes szimulációk szerint a konstrukció akár 9 Celsius-fokkal is csökkentheti a napelemek felületi hőmérsékletét, miközben a rendszer maximális hőtechnikai hatásfoka elérheti a 31 százalékot. A megoldás különösen a magas napsugárzási intenzitású, száraz éghajlatú térségekben lehet érdekes. A fejlesztés alapötlete, hogy a hagyományos napelemes rendszerekben a felmelegedő modulok mögött kialakuló, viszonylag állandó légréteg akadályozhatja a hő távozását. A kutatók ezért egy lépcsőzetes kialakítású légcsatornát alkalmaztak, amelynek feladata a természetes légáramlás megzavarása és a hőátadás javítása. A rendszer további fontos elemei a perforált, V alakú alumíniumbordák, amelyek növelik a hőleadásra rendelkezésre álló felületet, valamint elősegítik a levegő keveredését.
A konstrukció egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy teljesen passzív módon működik. A levegő áramlását a hőmérséklet-különbségből eredő felhajtóerő biztosítja, így nincs szükség ventilátorokra, szivattyúkra vagy külső energiaforrásra. Ez nemcsak az energiafelhasználást csökkentheti, hanem az üzemeltetést is egyszerűbbé teheti, mivel kevesebb mozgó alkatrészre van szükség.
A kutatók az ANSYS Fluent szoftver segítségével végeztek számítógépes áramlástani és hőátadási szimulációkat. A vizsgált PVT-kollektor 2,4 méter hosszú és 0,54 méter széles volt, a szerkezetet pedig 32 fokos dőlésszögben modellezték. A napelemmodul mögött elhelyezett lépcsőzetes légcsatorna két levegőbevezető nyílással és egy kivezetéssel rendelkezett. A perforált alumíniumbordák 5 milliméter átmérőjű nyílásokat kaptak.
Az eredmények szerint az új konstrukció maximális hőtechnikai hatásfoka 31 százalék volt, szemben a referencia-rendszer 29,4 százalékos értékével. Az elektromos hatásfok 14,8 százalékot ért el, míg az összehasonlítási alapként használt rendszer 14,6 százalékot produkált. A legnagyobb hőteljesítmény 400 watt, az elektromos teljesítmény pedig 180 watt volt. A napelem felületi hőmérsékletét a passzív hűtési megoldás akár 9 kelvinnel, vagyis 9 Celsius-fokkal mérsékelte.
A gazdaságossági számítások derült időjárási körülmények között 5,8 éves, felhős időben pedig 7,2 éves megtérülési időt jeleztek. A kutatók becslése szerint egy tíz panelből álló rendszer évente 3,2 tonna szén-dioxid-kibocsátás elkerüléséhez járulhat hozzá, ami 25 év alatt összesen 80 tonnát jelenthet.
A kutatás eredményeit az Ain Shams Engineering Journal című tudományos folyóiratban publikálták, „A computational investigation of a staircase-configured PVT air system with perforated V-shaped fins for passive cooling” címmel. A tanulmányban a szaúd-arábiai Al-Madinai Iszlám Egyetem, az algériai El Oued Egyetem és a Megújulóenergia-fejlesztési Központ kutatói működtek közre.
Fontos korlátozás: az eredmények számítógépes szimulációkon alapulnak, ezért a tényleges üzemi teljesítmény és a számított megtérülés igazolásához további gyakorlati tesztekre is szükség lehet.
Borítókép: pv magazine / ai
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kaphat az építőipar: milliárdos beruházásokat indíthatnak el az új lakástámogatások
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaRekordmeleg nyarak jöhetnek: így tehetik ellenállóbbá épületeiket a vállalkozások
