Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Szombaton leállították az utolsó németországi atomerőműveket

Szombaton a három utolsó atomerőmű leállításával véget ért az atomenergia-termelés bő hatvanéves korszaka Németországban, miután végleg lekapcsolták az áramellátó hálózatról a bajorországi Isar 2, az alsó-szászországi Emsland és a baden-württembergi Neckarwestheim 2 erőművet.

Létrehozva:

|

Az erőművek leállításukig teljes kapacitással termeltek áramot. Az RWE emslandi erőműve például Alsó-Szászországban az év elejétől április 15-ig mintegy kétmilliárd kilowattóra áramot termelt, ami a vállalat szóvivője szerint “nagyjából 500 ezer háztartás éves áramfogyasztásának felel meg”. Az Isar 2 erőmű évente mintegy 11 milliárd kilowattóra áramot termelt, ami Bajorország áramszükségletének 12 százalékát fedezte. A Neckarwestheim 2 atomerőmű az idén a leállításáig 1,7 milliárd kilowattóra áramot termelt.

A teljes német energiamixben azonban az atomenergia már nem játszik jelentős szerepet. Tavaly az energiatermelés 46,1 százaléka származott megújítható forrásból, 45,3 százaléka fosszilis forrásból, 6,5 százaléka atomenergiából, 2,1 százaléka pedig egyéb forrásból. Az energiaipari ágazat szakmai képviseleti szervezete, a BDEW (Bundesverband der Energie- und Wasserwirtschaft e.V.) adatai szerint január-februárban az atomerőművek a németországi áramtermelés négy százalékát adták, egyharmadával kevesebbet a 2022-es átlagnak. A Bundesnetzagentur, a német hálózati felügyelet szerint az atomerőművek leállítása nem veszélyezteti az ellátási biztonságot, mert egyéb forrásból elegendő áramtermelési kapacitás áll rendelkezésre a kieső atomenergia fedezésére.

A nagy ipari energiafelhasználók képviseleti szervezete, a VIK (Verband der Industriellen Energie- und Kraftwirtschaft e.V.) vezérigazgatója, Christian Seyfert azonban ezzel ellentétes véleményen van és energiaellátási hiányra számít. “Európai energiaimportra hagyatkozni rendkívül kockázatos dolog” – fogalmazott. Úgy vélte, ahhoz, hogy az atomenergiából való kiszállásnak ne legyenek hosszú távon káros következményei, már meg kellett volna tenni a szükséges lépéseket az áramellátó hálózat terhelhetőségének rugalmasabbá tétele érdekében. “Minden egyes szabályozható teljesítményű erőmű lekapcsolása a hálózatról árfelhajtó hatást fejt ki a piacon és veszélyezteti Németország ipari telephelyként betöltött szerepét” – mondta.

Advertisement

Robert Habeck gazdasági miniszter azonban nyilatkozatban erősítette meg, hogy Németország energiaellátási biztonsága az atomerőművek leállítása után is garantált, a megújítható energiaforrások kiépítésének köszönhetően. A három atomerőművet eredetileg az elmúlt év végén tervezték lekapcsolni a hálózatról. Az orosz-ukrán háború miatt bekövetkezett energiaellátási bizonytalanság miatt azonban a német kormánykoalíció az üzemidő meghosszabbítása mellett döntött a téli időszakban felmerülő áramigény biztonságos fedezése érdekében. Az erőművek leállításával egy bő hatvanéves korszak ér véget Németországban. Elsőként a bajorországi Kahl atomerőművet helyezték üzembe Németországban 1960-ban.

Advertisement

Zöld Energia

Energetikai autonómia és hálózati stabilitás: így formálja át a piacot az Otthoni Energiatároló Program

A szakértők szerint az Otthoni Energiatároló Program túlmutat a megtérülési számításokon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Az Otthoni Energiatároló Programról szóló korábbi cikkünkben már bemutattuk, hogy a szakma mit is vár a közelmúltban elindított pályázattól – a kezdeményezés új lendületet adhat a hazai napelemes piacnak, és különösen a bruttó elszámolási rendszerbe került háztartások számára lehet előnyös – ismertette az alternativenergia.hu. A 2026. február 2-án elstartolt, 100 milliárd forintos összkeretű pályázat legfeljebb 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást biztosít napelemekhez kapcsolódó energiatároló rendszerek telepítésére. Az első benyújtási ciklus március 15-ig tart, másnap kezdődik a második ütem, a teljes programban pedig nagyjából 40 ezer nyertes pályázattal számolnak. Gulyás Gergely bejelentése alapján várható, hogy március 15-én felülvizsgálják, illetve megemelik a támogatási keretet. Az elnyerhető összeg elviekben a teljes projektköltséget fedezheti, a piaci tapasztalatok szerint azonban inkább a beruházás 60-80 százalékára lehet elég. Az akkumulátorok minimális kapacitását 10 kWh-ban határozták meg.

Az eredeti kiírás megjelenése óta több fontos részletszabály is átalakult, tisztázódott. A kötelező önerőt például korábban 20 százalékban határozták meg, ezt azonban később törölték. Pontosították a támogatható invertertípusokra, az akkumulátortechnológiára és a hálózati csatlakozási feltételekre vonatkozó elvárásokat is, ami a kivitelezők és a pályázók számára egyaránt kiszámíthatóbb tervezést tesz lehetővé. „Az Otthoni Energiatároló Program katalizátorként működik a hazai lakossági szegmensben, mivel az állami támogatás jelentősen csökkenti a hibrid rendszerek magas beruházási költségét és javítja a megtérülési mutatókat” – mondta Koszorús Zsolt, az EU-SOLAR SE operatív igazgatója korábbi cikkünkben.

A szakember szerint az energiatárolás gyakorlati jelentősége túlmutat a megtérülési számításokon. „Az energiatárolási rendszerek integrációja és a lakossági ügyfelek felé történő kiterjesztése lehetővé teszi a háztartások számára a saját maguk által megtermelt energia eltárolását és helyben történő fogyasztásának a kiterjesztését, a backup funkciók kiépítését, amely hálózati üzemzavar esetén is garantálja a kritikus fogyasztók folyamatos ellátását és az energetikai autonómiát” – fogalmazott.

Advertisement

Rendszerszinten a program hatása még szélesebb körű lehet, a decentralizált egységek áthidalhatják a termelési és fogyasztási csúcsok közötti időkülönbséget, mérsékelve a kisfeszültségű hálózat feszültségingadozását és a transzformátorállomások terhelését. Az aggregált lakossági tárolókapacitások idővel a virtuális erőművi modellek alapjaivá válhatnak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák