Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Szombaton leállították az utolsó németországi atomerőműveket

Szombaton a három utolsó atomerőmű leállításával véget ért az atomenergia-termelés bő hatvanéves korszaka Németországban, miután végleg lekapcsolták az áramellátó hálózatról a bajorországi Isar 2, az alsó-szászországi Emsland és a baden-württembergi Neckarwestheim 2 erőművet.

Létrehozva:

|

Az erőművek leállításukig teljes kapacitással termeltek áramot. Az RWE emslandi erőműve például Alsó-Szászországban az év elejétől április 15-ig mintegy kétmilliárd kilowattóra áramot termelt, ami a vállalat szóvivője szerint “nagyjából 500 ezer háztartás éves áramfogyasztásának felel meg”. Az Isar 2 erőmű évente mintegy 11 milliárd kilowattóra áramot termelt, ami Bajorország áramszükségletének 12 százalékát fedezte. A Neckarwestheim 2 atomerőmű az idén a leállításáig 1,7 milliárd kilowattóra áramot termelt.

A teljes német energiamixben azonban az atomenergia már nem játszik jelentős szerepet. Tavaly az energiatermelés 46,1 százaléka származott megújítható forrásból, 45,3 százaléka fosszilis forrásból, 6,5 százaléka atomenergiából, 2,1 százaléka pedig egyéb forrásból. Az energiaipari ágazat szakmai képviseleti szervezete, a BDEW (Bundesverband der Energie- und Wasserwirtschaft e.V.) adatai szerint január-februárban az atomerőművek a németországi áramtermelés négy százalékát adták, egyharmadával kevesebbet a 2022-es átlagnak. A Bundesnetzagentur, a német hálózati felügyelet szerint az atomerőművek leállítása nem veszélyezteti az ellátási biztonságot, mert egyéb forrásból elegendő áramtermelési kapacitás áll rendelkezésre a kieső atomenergia fedezésére.

A nagy ipari energiafelhasználók képviseleti szervezete, a VIK (Verband der Industriellen Energie- und Kraftwirtschaft e.V.) vezérigazgatója, Christian Seyfert azonban ezzel ellentétes véleményen van és energiaellátási hiányra számít. “Európai energiaimportra hagyatkozni rendkívül kockázatos dolog” – fogalmazott. Úgy vélte, ahhoz, hogy az atomenergiából való kiszállásnak ne legyenek hosszú távon káros következményei, már meg kellett volna tenni a szükséges lépéseket az áramellátó hálózat terhelhetőségének rugalmasabbá tétele érdekében. “Minden egyes szabályozható teljesítményű erőmű lekapcsolása a hálózatról árfelhajtó hatást fejt ki a piacon és veszélyezteti Németország ipari telephelyként betöltött szerepét” – mondta.

Advertisement

Robert Habeck gazdasági miniszter azonban nyilatkozatban erősítette meg, hogy Németország energiaellátási biztonsága az atomerőművek leállítása után is garantált, a megújítható energiaforrások kiépítésének köszönhetően. A három atomerőművet eredetileg az elmúlt év végén tervezték lekapcsolni a hálózatról. Az orosz-ukrán háború miatt bekövetkezett energiaellátási bizonytalanság miatt azonban a német kormánykoalíció az üzemidő meghosszabbítása mellett döntött a téli időszakban felmerülő áramigény biztonságos fedezése érdekében. Az erőművek leállításával egy bő hatvanéves korszak ér véget Németországban. Elsőként a bajorországi Kahl atomerőművet helyezték üzembe Németországban 1960-ban.

Advertisement

Zöld Energia

4000 MW a cél: új korszak kezdődhet a magyar szélerőmű-fejlesztésekben

A magyar szélenegia program új mérföldkőhöz érkezett.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Új mérföldkőhöz érkezett a magyar szélenegia program, amelyben az Európai Unió felé vállalt 700 megawatt helyett csaknem 1000 megawattnyi új szélerőművi kapacitás számára tudnak majd hálózati csatlakozási lehetőséget biztosítani – tájékoztatott a gazdasági és energetikai miniszter a Facebook-oldalára feltöltött videóban. Kapitány István elmondta: Magyarország azt vállalata az Európai Unió felé, hogy augusztus 31-ig 700 megawattnyi új szélerőművi hálózati csatlakozási kapacitást hirdet meg – írja az alternativenergia.hu. A miniszter közlése szerint az előzetes piaci felmérés alapján a beruházói érdeklődés ezt jelentősen meghaladja, ezért a környezetvédelmi és honvédelmi szempontok figyelembevételével felülvizsgálták a lehetséges fejlesztési helyszíneket. Ennek eredményeként nem 700, hanem csaknem 1000 megawattnyi új szélerőművi kapacitás számára tudnak hálózati csatlakozási lehetőséget biztosítani.

Kapitány István közölte, felkérte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnökét, hogy készítsen részletes hálózati és műszaki elemzést a fejlesztésekről. Az elemzés augusztus közepére készül el. A miniszter arra is kitért, hogy ezzel párhuzamosan a jövő héten társadalmi egyeztetésre bocsátják a pályázati rendszer részletszabályait, hogy a beruházók, az önkormányzatok, a szakmai szervezetek és a környezetvédelmi szereplők is elmondhassák a véleményüket.

Az elemzés lezárása utána a MEKH kiírja az első szélerőművi csatlakozási pályázatot. A pályázók nyilvános és átlátható feltételek mellett versenyezhetnek a hálózati csatlakozási jogért. A szabályozás lehetővé teszi azt is, hogy ahol indokolt, ott energiatárolók is kapcsolódjanak a fejlesztésekhez. Mindez azonban csak az első lépés. “Célunk, hogy 2030-ig legalább 4000 megawattnyi új szélerőművi csatlakozási lehetőséget biztosítsunk Magyarországon” – jelentette ki a tárcavezető.

Advertisement

Kapitány István kiemelte, a magyar energiapolitika új szakaszba lépett. Nemcsak vállalásokat tesznek, hanem meg is teremtik azok feltételeit. A kormány biztosítja a szükséges hálózati kapacitásokat, az átlátható szabályokat, és a kiszámítható beruházási környezetet. “Ez szolgálja Magyarország energiafüggetlenségét, versenyképességét és a hosszú távú energiaellátásának biztonságát” – fogalmazott a miniszter a Facebook-oldalán.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák