

Zöld Energia
Szombaton leállították az utolsó németországi atomerőműveket
Szombaton a három utolsó atomerőmű leállításával véget ért az atomenergia-termelés bő hatvanéves korszaka Németországban, miután végleg lekapcsolták az áramellátó hálózatról a bajorországi Isar 2, az alsó-szászországi Emsland és a baden-württembergi Neckarwestheim 2 erőművet.
Az erőművek leállításukig teljes kapacitással termeltek áramot. Az RWE emslandi erőműve például Alsó-Szászországban az év elejétől április 15-ig mintegy kétmilliárd kilowattóra áramot termelt, ami a vállalat szóvivője szerint “nagyjából 500 ezer háztartás éves áramfogyasztásának felel meg”. Az Isar 2 erőmű évente mintegy 11 milliárd kilowattóra áramot termelt, ami Bajorország áramszükségletének 12 százalékát fedezte. A Neckarwestheim 2 atomerőmű az idén a leállításáig 1,7 milliárd kilowattóra áramot termelt.
A teljes német energiamixben azonban az atomenergia már nem játszik jelentős szerepet. Tavaly az energiatermelés 46,1 százaléka származott megújítható forrásból, 45,3 százaléka fosszilis forrásból, 6,5 százaléka atomenergiából, 2,1 százaléka pedig egyéb forrásból. Az energiaipari ágazat szakmai képviseleti szervezete, a BDEW (Bundesverband der Energie- und Wasserwirtschaft e.V.) adatai szerint január-februárban az atomerőművek a németországi áramtermelés négy százalékát adták, egyharmadával kevesebbet a 2022-es átlagnak. A Bundesnetzagentur, a német hálózati felügyelet szerint az atomerőművek leállítása nem veszélyezteti az ellátási biztonságot, mert egyéb forrásból elegendő áramtermelési kapacitás áll rendelkezésre a kieső atomenergia fedezésére.
A nagy ipari energiafelhasználók képviseleti szervezete, a VIK (Verband der Industriellen Energie- und Kraftwirtschaft e.V.) vezérigazgatója, Christian Seyfert azonban ezzel ellentétes véleményen van és energiaellátási hiányra számít. “Európai energiaimportra hagyatkozni rendkívül kockázatos dolog” – fogalmazott. Úgy vélte, ahhoz, hogy az atomenergiából való kiszállásnak ne legyenek hosszú távon káros következményei, már meg kellett volna tenni a szükséges lépéseket az áramellátó hálózat terhelhetőségének rugalmasabbá tétele érdekében. “Minden egyes szabályozható teljesítményű erőmű lekapcsolása a hálózatról árfelhajtó hatást fejt ki a piacon és veszélyezteti Németország ipari telephelyként betöltött szerepét” – mondta.
Robert Habeck gazdasági miniszter azonban nyilatkozatban erősítette meg, hogy Németország energiaellátási biztonsága az atomerőművek leállítása után is garantált, a megújítható energiaforrások kiépítésének köszönhetően. A három atomerőművet eredetileg az elmúlt év végén tervezték lekapcsolni a hálózatról. Az orosz-ukrán háború miatt bekövetkezett energiaellátási bizonytalanság miatt azonban a német kormánykoalíció az üzemidő meghosszabbítása mellett döntött a téli időszakban felmerülő áramigény biztonságos fedezése érdekében. Az erőművek leállításával egy bő hatvanéves korszak ér véget Németországban. Elsőként a bajorországi Kahl atomerőművet helyezték üzembe Németországban 1960-ban.

Zöld Energia
Mikrohálózatok hidrogénnel, megérkezett a jövő energiatárolási megoldása!
Egy németországi ipari szakkiállításon fogják bemutatni a HyGrid nevű hidrogén-mikrohálózati platformot.

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Március végén, a Hannover Messe nevű ipari szakkiállításon tervezi bemutatni új, HyGrid nevű hidrogén-mikrohálózati platformját a Fraunhofer Institute for Machine Tools and Forming Technology (Fraunhofer IWU)– számol be a PV Magazine. A kutatók szerint a megközelítés segíthet a kórházak, az elzárt, vidéki területek és a háború sújtotta régiók energiaellátásában. A kutatók szerint az ilyen mikrohálózatok decentralizált energiaellátási megoldást kínálnak, amely életképes megközelítést jelentene Németországban. Ezek az önfenntartó rendszerek villamos energiát hasznosítanak, a szükség esetén kifejezetten nagy mennyiségű energia tárolást pedig zöld hidrogénnel valósítják meg. A Fraunhofer IWU csapata évek óta dolgozik a Reference Factory H2 nevű kezdeményezésen, amelyben a fókusz az elektrolizáló készülékek és üzemanyagcellák hatékony gyártási folyamatainak fejlesztésén van. Az intézet jelenleg sportközpontok és kórházak számára tervezi a kezdeti rendszerkoncepciókat. A kutatók szerint a kórházak teljes mértékben kihasználhatják a hidrogén-mikrohálózatokat, mivel az elektrolízis során oxigén keletkezik, amelyet technikai oxigénként, illetve víztisztításra és fertőtlenítésére lehetne használni.
A HyGrid platform központi elemét, a HyVentus nevű elektrolizáló egységet a Reference Factory H2 keretében fejlesztették ki ipari partnerek támogatásával. A Fraunhofer szerint a HyGrid egy költséghatékony, tartós mikrohálózati megoldást kínál, amelyet akár a háború sújtotta Ukrajnában is alkalmazhatnának a következő tél során. A szakértők úgy vélik, a könnyen telepíthető és skálázható rendszer a háború sújtotta régiókban és más, ellátási problémákkal küzdő régiókban néhány kilowattól több száz kilowattig terjedő tartományban kínálhat energiatárolási megoldást. A HyGrid kórházak, vállalkozások, iskolák vagy elzárt vidékek számára egyaránt megoldást kínálhat.
A platform részletesen a Hannover Messén ismertetik majd. A világ egyik legnagyobb, évi 100-200 ezer embert vonzó ipari szakkiállítását 2025-ben március 31. és április 4. között fogják megrendezni.
Kép: Reference Factory.H2
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta
Híd épülhet a Balaton fölé, kezdődik az építkezés!
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta
Betáplálási lehetőség nyílik meg a napelemes háztartásoknak!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Az energiatárolás jövőjét hozza el egy brit fejlesztés
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Nem erre számítottak a napelemek vizsgálatakor a kutatók!
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
Olcsó napelemek, amelyeket a kerítésre is telepíthetünk!