Zöld Energia
Szombaton leállították az utolsó németországi atomerőműveket
Szombaton a három utolsó atomerőmű leállításával véget ért az atomenergia-termelés bő hatvanéves korszaka Németországban, miután végleg lekapcsolták az áramellátó hálózatról a bajorországi Isar 2, az alsó-szászországi Emsland és a baden-württembergi Neckarwestheim 2 erőművet.
Az erőművek leállításukig teljes kapacitással termeltek áramot. Az RWE emslandi erőműve például Alsó-Szászországban az év elejétől április 15-ig mintegy kétmilliárd kilowattóra áramot termelt, ami a vállalat szóvivője szerint “nagyjából 500 ezer háztartás éves áramfogyasztásának felel meg”. Az Isar 2 erőmű évente mintegy 11 milliárd kilowattóra áramot termelt, ami Bajorország áramszükségletének 12 százalékát fedezte. A Neckarwestheim 2 atomerőmű az idén a leállításáig 1,7 milliárd kilowattóra áramot termelt.
A teljes német energiamixben azonban az atomenergia már nem játszik jelentős szerepet. Tavaly az energiatermelés 46,1 százaléka származott megújítható forrásból, 45,3 százaléka fosszilis forrásból, 6,5 százaléka atomenergiából, 2,1 százaléka pedig egyéb forrásból. Az energiaipari ágazat szakmai képviseleti szervezete, a BDEW (Bundesverband der Energie- und Wasserwirtschaft e.V.) adatai szerint január-februárban az atomerőművek a németországi áramtermelés négy százalékát adták, egyharmadával kevesebbet a 2022-es átlagnak. A Bundesnetzagentur, a német hálózati felügyelet szerint az atomerőművek leállítása nem veszélyezteti az ellátási biztonságot, mert egyéb forrásból elegendő áramtermelési kapacitás áll rendelkezésre a kieső atomenergia fedezésére.
A nagy ipari energiafelhasználók képviseleti szervezete, a VIK (Verband der Industriellen Energie- und Kraftwirtschaft e.V.) vezérigazgatója, Christian Seyfert azonban ezzel ellentétes véleményen van és energiaellátási hiányra számít. “Európai energiaimportra hagyatkozni rendkívül kockázatos dolog” – fogalmazott. Úgy vélte, ahhoz, hogy az atomenergiából való kiszállásnak ne legyenek hosszú távon káros következményei, már meg kellett volna tenni a szükséges lépéseket az áramellátó hálózat terhelhetőségének rugalmasabbá tétele érdekében. “Minden egyes szabályozható teljesítményű erőmű lekapcsolása a hálózatról árfelhajtó hatást fejt ki a piacon és veszélyezteti Németország ipari telephelyként betöltött szerepét” – mondta.
Robert Habeck gazdasági miniszter azonban nyilatkozatban erősítette meg, hogy Németország energiaellátási biztonsága az atomerőművek leállítása után is garantált, a megújítható energiaforrások kiépítésének köszönhetően. A három atomerőművet eredetileg az elmúlt év végén tervezték lekapcsolni a hálózatról. Az orosz-ukrán háború miatt bekövetkezett energiaellátási bizonytalanság miatt azonban a német kormánykoalíció az üzemidő meghosszabbítása mellett döntött a téli időszakban felmerülő áramigény biztonságos fedezése érdekében. Az erőművek leállításával egy bő hatvanéves korszak ér véget Németországban. Elsőként a bajorországi Kahl atomerőművet helyezték üzembe Németországban 1960-ban.
Zöld Energia
Magyar vállalat terjeszkedik az energiatárolás piacán
Kínai együttműködéssel valósít meg energiatárolási projekteket a kalocsai székhelyű Smarttable Cee Kft.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Mintegy 1,5 millió euró értékű energiatároló-rendszer szállításáról állapodott meg a kalocsai székhelyű Smarttable Cee Kft. kínai partnerével, a ZTT-vel (Jiangsu Zhongtian Technology), e rendszerek az év végére már üzembe is állhatnak partnereiknél – tájékoztatta az MTI-t a társaság ügyvezető-résztulajdonosa, Bökönyi Zsolt. E rendszereket főként naperőműveknél és nagy teljesítményű elektromosautó-töltők hálózati pufferkapacitásaként alkalmazzák – írja az alternativenergia.hu. A cég 2016-os megalakulásakor eredetileg interaktív kijelzőkkel és okosasztalokkal foglalkozott, majd a nagy teljesítményű elektromosautó-töltési megoldások felé fordult, mára az energiatárolás a legfőbb bevételi forrásuk. A Smarttable a ZTT energiatárolóit saját energiamenedzsment-rendszerével és az Infypower DC-töltési technológiájával integrálja. Így egy rendszerben kezelhető egy töltőállomás, az energiatároló és az adott épület energiafelhasználása is.
Tájékoztatása szerint a lítium-vasfoszfát technológiára épülő kabinetes és konténeres rendszereket gyártó kínai cég kiválasztását másfél éves előkészület és több audit előzte meg. Bökönyi Zsolt kiemelte: céljuk, hogy ne pusztán energiatároló berendezéseket értékesítsenek, hanem a tervezéstől az üzembe helyezésig komplex energetikai megoldást kínáljanak. A társaság a kabinetes rendszerek mellett már nagyobb kapacitású, utility energiatároló-rendszerek előkészítésén is dolgozik, ami újabb mérföldkő lehet a cég életében – tette hozzá.
Növekedési kilátásaik egyik alapja, hogy az általuk forgalmazott rendszerek beruházási költségei olyan szintre estek, amely a projektek megtérülési idejét 1,8-5 évre csökkentette – mondta. A ZTT-vel hosszú távú együttműködésben gondolkodnak, a hazai piac mellett Romániában, Szlovákiában és Olaszországban is látnak növekedési lehetőségeket. Az árbevétel exporthányada 2026 végére mintegy 5 százalékra, 2027-ben pedig 15-20 százalékra növekedhet, hosszabb távú céljuk a forgalmuk duplázása – hangsúlyozta.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás ótaAI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaVisszautasítja az MFB döntését az OPUS TITÁSZ, jogi útra tereli az ügyet
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaA PET-palackok újrahasznosítása kerülhet a figyelem középpontjába Magyarországon
