Zöld Energia
Szombaton leállították az utolsó németországi atomerőműveket
Szombaton a három utolsó atomerőmű leállításával véget ért az atomenergia-termelés bő hatvanéves korszaka Németországban, miután végleg lekapcsolták az áramellátó hálózatról a bajorországi Isar 2, az alsó-szászországi Emsland és a baden-württembergi Neckarwestheim 2 erőművet.
Az erőművek leállításukig teljes kapacitással termeltek áramot. Az RWE emslandi erőműve például Alsó-Szászországban az év elejétől április 15-ig mintegy kétmilliárd kilowattóra áramot termelt, ami a vállalat szóvivője szerint “nagyjából 500 ezer háztartás éves áramfogyasztásának felel meg”. Az Isar 2 erőmű évente mintegy 11 milliárd kilowattóra áramot termelt, ami Bajorország áramszükségletének 12 százalékát fedezte. A Neckarwestheim 2 atomerőmű az idén a leállításáig 1,7 milliárd kilowattóra áramot termelt.
A teljes német energiamixben azonban az atomenergia már nem játszik jelentős szerepet. Tavaly az energiatermelés 46,1 százaléka származott megújítható forrásból, 45,3 százaléka fosszilis forrásból, 6,5 százaléka atomenergiából, 2,1 százaléka pedig egyéb forrásból. Az energiaipari ágazat szakmai képviseleti szervezete, a BDEW (Bundesverband der Energie- und Wasserwirtschaft e.V.) adatai szerint január-februárban az atomerőművek a németországi áramtermelés négy százalékát adták, egyharmadával kevesebbet a 2022-es átlagnak. A Bundesnetzagentur, a német hálózati felügyelet szerint az atomerőművek leállítása nem veszélyezteti az ellátási biztonságot, mert egyéb forrásból elegendő áramtermelési kapacitás áll rendelkezésre a kieső atomenergia fedezésére.
A nagy ipari energiafelhasználók képviseleti szervezete, a VIK (Verband der Industriellen Energie- und Kraftwirtschaft e.V.) vezérigazgatója, Christian Seyfert azonban ezzel ellentétes véleményen van és energiaellátási hiányra számít. “Európai energiaimportra hagyatkozni rendkívül kockázatos dolog” – fogalmazott. Úgy vélte, ahhoz, hogy az atomenergiából való kiszállásnak ne legyenek hosszú távon káros következményei, már meg kellett volna tenni a szükséges lépéseket az áramellátó hálózat terhelhetőségének rugalmasabbá tétele érdekében. “Minden egyes szabályozható teljesítményű erőmű lekapcsolása a hálózatról árfelhajtó hatást fejt ki a piacon és veszélyezteti Németország ipari telephelyként betöltött szerepét” – mondta.
Robert Habeck gazdasági miniszter azonban nyilatkozatban erősítette meg, hogy Németország energiaellátási biztonsága az atomerőművek leállítása után is garantált, a megújítható energiaforrások kiépítésének köszönhetően. A három atomerőművet eredetileg az elmúlt év végén tervezték lekapcsolni a hálózatról. Az orosz-ukrán háború miatt bekövetkezett energiaellátási bizonytalanság miatt azonban a német kormánykoalíció az üzemidő meghosszabbítása mellett döntött a téli időszakban felmerülő áramigény biztonságos fedezése érdekében. Az erőművek leállításával egy bő hatvanéves korszak ér véget Németországban. Elsőként a bajorországi Kahl atomerőművet helyezték üzembe Németországban 1960-ban.
Zöld Energia
A szélerőművek és az energiatárolás kapcsolatát sürgetik
Aláírásgyűjtést indítanak a szélerőművek szerepének újragondolása érdekében.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Aláírásgyűjtést indít a Mi Hazánk Mozgalom azt követelve, hogy a kormányzat mihamarabb gondolja újra a szélerőművek szerepét a hazai energiamixben – jelentette be sajtótájékoztatón Tóth Máté, az ellenzéki párt alelnöke. A politikus elmondta: nem a szélerőművek létesítése vagy működése ellen vannak, hanem azt szeretnék elérni, hogy olyan koncepció mentén működjön az ágazat, amely az erőművek közelében élők érdekeit is szolgálja és a nagy nemzetközi cégek helyett a hazai kis- és középvállalkozásokat (kkv) hozza helyzetbe – írja az alternativenergia.hu. Szavai szerint a jelenlegi létesítési kiírások “nem a magyar kkv-knak és nem a magyar műszaki megoldásoknak kedveznek”, hanem a nagy nemzetközi piaci szereplők itteni leánycégeinek.
Tóth Máté arról beszélt: a kormányzat nem érzékeli a szélerőművekkel kapcsolatos aggályokat, például azt, hogy egy-egy átlagos méretű létesítménybe több ezer köbméter betont, jelentős mennyiségű acélt és kompozitot, valamint közel egy tonnányi ritkaföldfémet építenek be, az áramot pedig lítium akkumulátorokban tárolják, így ezek az erőművek “nem is annyira zöldek, mint amennyire zöldnek akarják bemutatni őket”.
A politikus kiemelte: a nagy számú új szélerőmű létesítése előtt meg kellene teremteni az ezekben időszakosan termelődő energia tárolásához szükséges kapacitásokat, rugalmasabbá téve ezzel az ország energiaellátási rendszerét, ahogy támogatnák a hazai energetikai rendszer decentraliálását.
Felvetette: ennek részeként azt is lehetővé kellene tenni, hogy lokális energiaközösségek minél nagyobb arányban oldják meg helyben a lakoság és a cégek energiaellátását. Tóth Máté hangsúlyozta: a Mi Hazánk célja az, hogy Magyarországnak fenntartható, versenyképes és az ellátásbiztonságot garantáló energetikai rendszere legyen.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek
