Zöld Energia
Szombaton leállították az utolsó németországi atomerőműveket
Szombaton a három utolsó atomerőmű leállításával véget ért az atomenergia-termelés bő hatvanéves korszaka Németországban, miután végleg lekapcsolták az áramellátó hálózatról a bajorországi Isar 2, az alsó-szászországi Emsland és a baden-württembergi Neckarwestheim 2 erőművet.
Az erőművek leállításukig teljes kapacitással termeltek áramot. Az RWE emslandi erőműve például Alsó-Szászországban az év elejétől április 15-ig mintegy kétmilliárd kilowattóra áramot termelt, ami a vállalat szóvivője szerint “nagyjából 500 ezer háztartás éves áramfogyasztásának felel meg”. Az Isar 2 erőmű évente mintegy 11 milliárd kilowattóra áramot termelt, ami Bajorország áramszükségletének 12 százalékát fedezte. A Neckarwestheim 2 atomerőmű az idén a leállításáig 1,7 milliárd kilowattóra áramot termelt.
A teljes német energiamixben azonban az atomenergia már nem játszik jelentős szerepet. Tavaly az energiatermelés 46,1 százaléka származott megújítható forrásból, 45,3 százaléka fosszilis forrásból, 6,5 százaléka atomenergiából, 2,1 százaléka pedig egyéb forrásból. Az energiaipari ágazat szakmai képviseleti szervezete, a BDEW (Bundesverband der Energie- und Wasserwirtschaft e.V.) adatai szerint január-februárban az atomerőművek a németországi áramtermelés négy százalékát adták, egyharmadával kevesebbet a 2022-es átlagnak. A Bundesnetzagentur, a német hálózati felügyelet szerint az atomerőművek leállítása nem veszélyezteti az ellátási biztonságot, mert egyéb forrásból elegendő áramtermelési kapacitás áll rendelkezésre a kieső atomenergia fedezésére.
A nagy ipari energiafelhasználók képviseleti szervezete, a VIK (Verband der Industriellen Energie- und Kraftwirtschaft e.V.) vezérigazgatója, Christian Seyfert azonban ezzel ellentétes véleményen van és energiaellátási hiányra számít. “Európai energiaimportra hagyatkozni rendkívül kockázatos dolog” – fogalmazott. Úgy vélte, ahhoz, hogy az atomenergiából való kiszállásnak ne legyenek hosszú távon káros következményei, már meg kellett volna tenni a szükséges lépéseket az áramellátó hálózat terhelhetőségének rugalmasabbá tétele érdekében. “Minden egyes szabályozható teljesítményű erőmű lekapcsolása a hálózatról árfelhajtó hatást fejt ki a piacon és veszélyezteti Németország ipari telephelyként betöltött szerepét” – mondta.
Robert Habeck gazdasági miniszter azonban nyilatkozatban erősítette meg, hogy Németország energiaellátási biztonsága az atomerőművek leállítása után is garantált, a megújítható energiaforrások kiépítésének köszönhetően. A három atomerőművet eredetileg az elmúlt év végén tervezték lekapcsolni a hálózatról. Az orosz-ukrán háború miatt bekövetkezett energiaellátási bizonytalanság miatt azonban a német kormánykoalíció az üzemidő meghosszabbítása mellett döntött a téli időszakban felmerülő áramigény biztonságos fedezése érdekében. Az erőművek leállításával egy bő hatvanéves korszak ér véget Németországban. Elsőként a bajorországi Kahl atomerőművet helyezték üzembe Németországban 1960-ban.
Zöld Energia
Hidrogéntechnológia forradalmasíthatja az épületek energiaellátását
Az Óbudai Egyetem és a Toyota Sakura közösen rendezte meg az „Energiaforradalom – Hidrogéntechnológiai premier” című szakmai bemutatót, amelyen egy működő hidrogénalapú energetikai megoldást mutattak be.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az esemény célja olyan innovatív technológiák bemutatása volt, amelyek a hagyományos fosszilis energiarendszereket környezetbarát alternatívákkal helyettesíthetik – írja az alternativenergia.hu. A bemutató középpontjában egy kereskedelmi és szolgáltató rendeltetésű épület energiaellátásának hidrogénalapú generátorral történő megvalósítása állt, ahol a hidrogénben rejlő energiát villamos energiává alakítják át úgy, hogy a folyamat során kizárólag víz keletkezik melléktermékként. Ez a megközelítés nemcsak technikailag megbízható, hanem gazdaságilag is releváns megoldást kínál az épületenergia-ellátás fenntarthatóbbá tételére. A fejlesztés működő környezetben igazolja a hidrogéntechnológia műszaki megbízhatóságát és gazdasági relevanciáját. A projekt egyben az oktatás, a kutatás és az ipar szoros együttműködésének példája is, amely a jövő mérnökgenerációinak képzését szolgálja – mondta el Prof. Dr. Kovács Levente. A rektor hozzátette: meggyőződésünk, hogy ez a kezdeményezés fontos lépés a fenntartható energetikai megoldások hazai alkalmazásában.
A bemutató szakmai értéke abban rejlik, hogy nemcsak elméleti lehetőségeket, hanem valós, működő technológiát is prezentál egy komplex, hidrogénalapú energiaellátási rendszer formájában. Az eseményen a sikeres együttműködést Prof. Dr. Kovács Levente, egyetemünk rektora Füredi Istvánnal, a Toyota Sakura alapítójával mutatta be, Szilasi János, a Toyota Sakura Kft. ügyvezetője az eszközt és működését prezentálta részletesen, valamint Karagich Bálint, az Energiastratégia Intézet ügyvezetője tartott előadást.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tízezer lakásban jöhet változás: indul a költségmegosztók telepítése
-
Zöldinfó19 óra telt el a létrehozás ótaRejtélyes szabotázs az Alpokban: kulcsfontosságú olajvezeték működése akadt meg
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaBerobbanhat az elektromos motorpiac – új márka lép be Magyarországra
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaElektromos forradalom az utakon: hidrogénnel működő buszokat hoznak
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMeglepően sok földmozgást regisztráltak egyetlen hónap alatt
