Zöld Energia
Szombaton leállították az utolsó németországi atomerőműveket
Szombaton a három utolsó atomerőmű leállításával véget ért az atomenergia-termelés bő hatvanéves korszaka Németországban, miután végleg lekapcsolták az áramellátó hálózatról a bajorországi Isar 2, az alsó-szászországi Emsland és a baden-württembergi Neckarwestheim 2 erőművet.
Az erőművek leállításukig teljes kapacitással termeltek áramot. Az RWE emslandi erőműve például Alsó-Szászországban az év elejétől április 15-ig mintegy kétmilliárd kilowattóra áramot termelt, ami a vállalat szóvivője szerint “nagyjából 500 ezer háztartás éves áramfogyasztásának felel meg”. Az Isar 2 erőmű évente mintegy 11 milliárd kilowattóra áramot termelt, ami Bajorország áramszükségletének 12 százalékát fedezte. A Neckarwestheim 2 atomerőmű az idén a leállításáig 1,7 milliárd kilowattóra áramot termelt.
A teljes német energiamixben azonban az atomenergia már nem játszik jelentős szerepet. Tavaly az energiatermelés 46,1 százaléka származott megújítható forrásból, 45,3 százaléka fosszilis forrásból, 6,5 százaléka atomenergiából, 2,1 százaléka pedig egyéb forrásból. Az energiaipari ágazat szakmai képviseleti szervezete, a BDEW (Bundesverband der Energie- und Wasserwirtschaft e.V.) adatai szerint január-februárban az atomerőművek a németországi áramtermelés négy százalékát adták, egyharmadával kevesebbet a 2022-es átlagnak. A Bundesnetzagentur, a német hálózati felügyelet szerint az atomerőművek leállítása nem veszélyezteti az ellátási biztonságot, mert egyéb forrásból elegendő áramtermelési kapacitás áll rendelkezésre a kieső atomenergia fedezésére.
A nagy ipari energiafelhasználók képviseleti szervezete, a VIK (Verband der Industriellen Energie- und Kraftwirtschaft e.V.) vezérigazgatója, Christian Seyfert azonban ezzel ellentétes véleményen van és energiaellátási hiányra számít. “Európai energiaimportra hagyatkozni rendkívül kockázatos dolog” – fogalmazott. Úgy vélte, ahhoz, hogy az atomenergiából való kiszállásnak ne legyenek hosszú távon káros következményei, már meg kellett volna tenni a szükséges lépéseket az áramellátó hálózat terhelhetőségének rugalmasabbá tétele érdekében. “Minden egyes szabályozható teljesítményű erőmű lekapcsolása a hálózatról árfelhajtó hatást fejt ki a piacon és veszélyezteti Németország ipari telephelyként betöltött szerepét” – mondta.
Robert Habeck gazdasági miniszter azonban nyilatkozatban erősítette meg, hogy Németország energiaellátási biztonsága az atomerőművek leállítása után is garantált, a megújítható energiaforrások kiépítésének köszönhetően. A három atomerőművet eredetileg az elmúlt év végén tervezték lekapcsolni a hálózatról. Az orosz-ukrán háború miatt bekövetkezett energiaellátási bizonytalanság miatt azonban a német kormánykoalíció az üzemidő meghosszabbítása mellett döntött a téli időszakban felmerülő áramigény biztonságos fedezése érdekében. Az erőművek leállításával egy bő hatvanéves korszak ér véget Németországban. Elsőként a bajorországi Kahl atomerőművet helyezték üzembe Németországban 1960-ban.
Zöld Energia
Lakossági áttörés jöhetne, de a szabályozás visszafogja a napenergia boomot
Nemzeti egység a napenergiáról: a magyarok 85%-a lebontaná az akadályokat, és gyorsítaná az elektrifikációt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A magyarok döntő többsége pártállástól függetlenül támogatja a napenergia terjedését és a lakossági elektrifikáció felgyorsítását – derül ki az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és az IDEA Intézet közös, 1000 fős reprezentatív kutatásából. Miközben a lakosság 85%-a enyhítené a napelemtelepítés korlátozásait, a szabályozási környezet kiszámíthatatlansága és a társasházi napelem-telepítés adminisztratív nehézségei akadályozzák a széleskörű elterjedését – ismertette az alternativenergia.hu. A saját felhasználásra termelő napelemek terjedésére továbbra is szükség volna, hiszen támogatják a fosszilis függőség csökkentését és hozzájárulnak az energiaszuverenitás növeléséhez. A felmérés szerint a napenergia és az elektrifikáció kérdésében ma Magyarországon ritka társadalmi konszenzus van: a válaszadók 84%-a támogatná a gázbojler- és főzőlapcserével ösztönzött villamosítást, 75%-uk okosmérők telepítését sürgeti, 72%-uk pedig saját maga is telepítene napelemet. A lakossági nyitottság nemcsak a hagyományos tetőre szerelt rendszerekre terjed ki: a megkérdezettek 62%-a támogatná a balkonnapelemek (plug-in napelemek) használatát, 57%-uk pedig saját energiatárolót is telepítene. Komoly visszatartó erőt jelent ugyanakkor a bizonytalanság: a válaszadók 57%-a tart attól, hogy a szabályozás bármikor, kiszámíthatatlanul megváltozhat. „A kutatás legfontosabb üzenete, hogy a napenergiáról ma lényegében nemzeti egyetértés van Magyarországon” – mondta Perger András, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet energiaprogramjának vezetője. „A lakosság készen áll az energiaátmenetre, de az államnak le kell bontania az akadályokat.”
Belvárosi potenciál
Különösen figyelemre méltó a társasházak helyzete. A főváros Nappal hajtva! programja keretében összesített napelemes potenciálfelmérés, illetve a MEKH adatai alapján jól látható, hogy a napelemeket döntően a családi házas, kertvárosias övezetekben telepítették, míg a sűrűn lakott belvárosi területeken alig jelentek meg ezek az eszközök. Ott, ahol sok ember él kis területen, és ahol különösen fontos lenne a helyi energiatermelés támogatása, a fejlődés egyelőre elmarad. Itt hatalmas, jelenleg kihasználatlan potenciál rejlik, amit a korlátozó szabályozás oldásával lehetne aktiválni. Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet szerint a kutatás alapján egyértelmű szakpolitikai lépések adódnak a szabályozási és adminisztratív akadályok felszámolásáért. Egyszerűsíteni kell a társasházi napelemek engedélyezését a településképi szabályok enyhítésével és támogatni az okosmérés kiterjesztését a pénzügyi-adminisztratív korlátok felszámolásával (mérőórák áthelyezéséhez és szabványosításához kapcsolódó előírások drasztikus enyhítése, költségek átvállalása).
Mindenki lehet napelemtulajdonos
A kutatás szerint az 1950 előtt épült bérházak lakói különösen nyitottak az erkély- vagy plug-in napelemek telepítésére. Olyan szabályozási környezetre van szükség, amely lehetővé teszi nyugat-európai vagy térségbeli példák alapján a plug-in napelemek elterjedését – a saját használatra termelő kis naperőművek a lakossági fogyasztás időbeli átcsoportosítását teszik lehetővé, a legdrágább esti időszakokból az ingyenes időszakba. Intézetünk a közeljövőben részletes kutatásban mutatja be szakpolitikai javaslatait a plug-in napelemek kapcsán.
Széles egység az elektrifikáció mellett
A felmérés eredményei szerint a napenergia támogatottsága túlmutat egyetlen technológián: valójában egy szélesebb társadalmi igény rajzolódik ki az áramhasználatra való átállás iránt. A magyarok nagy többsége támogatná, hogy a használatimelegvíz-készítés, a főzés és más háztartási energiafelhasználás is inkább villamos alapúvá váljon, ha ehhez kiszámítható szabályozás, megfelelő hálózati fejlesztések és elérhető technológiai megoldások társulnak. Az energiafelhasználásunk villamos energiára való átállítása elkerülhetetlen: a 2050-es karbonsemlegességi célokon túl a földgáztól való függésünk is jelentős szuverenitási kockázatot is jelent, az ára a nemzetközi piacokon jelentős fluktuációt mutat. A főzési, melegvízelőállítási célú földgáz kiváltása alacsonyan csüngő gyümölcs, néhány év alatt a lakossági célú felhasználás 20%-a is kiváltható lenne egy teljes energetikai korszerűsítésre jellemző kellemetlenségek nélkül. „A társadalom üzenete világos: az emberek szeretnének napelemet, szeretnének elektrifikálni, és nyitottak az új megoldásokra is. Amitől tartanak, az nem maga a technológia, hanem a bizonytalan szabályozási környezet” – mondta Sütő Anna, az IDEA Intézet kutatási igazgatója. „A következő időszak kulcskérdése lehet, hogy a döntéshozók tudnak-e élni ezzel a ritka, széles társadalmi felhatalmazással, és képesek-e olyan szabályozási környezetet kialakítani, amely nem akadályozza, hanem segíti a lakossági energiaátmenetet.” A két szervezet szerint a napenergia és a lakossági elektrifikáció ügyében most nem a társadalmi támogatottság hiányzik, hanem az ezt követő állami cselekvés. Átláthatóbb szabályozásra, pontos adatokra, gyorsabb engedélyezésre, célzott támogatásokra és a hálózat fejlesztésére van szükség.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElfelejthetjük az aprót: mostantól ingyenes a mobilos parkolás
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSpeciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaArany minősítést kapott a Börzsöny egyik legzöldebb szállodája
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMagyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaIdeiglenes engedélyt kapott a szerb olajimport
