Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Szombaton leállították az utolsó németországi atomerőműveket

Szombaton a három utolsó atomerőmű leállításával véget ért az atomenergia-termelés bő hatvanéves korszaka Németországban, miután végleg lekapcsolták az áramellátó hálózatról a bajorországi Isar 2, az alsó-szászországi Emsland és a baden-württembergi Neckarwestheim 2 erőművet.

Létrehozva:

|

Az erőművek leállításukig teljes kapacitással termeltek áramot. Az RWE emslandi erőműve például Alsó-Szászországban az év elejétől április 15-ig mintegy kétmilliárd kilowattóra áramot termelt, ami a vállalat szóvivője szerint “nagyjából 500 ezer háztartás éves áramfogyasztásának felel meg”. Az Isar 2 erőmű évente mintegy 11 milliárd kilowattóra áramot termelt, ami Bajorország áramszükségletének 12 százalékát fedezte. A Neckarwestheim 2 atomerőmű az idén a leállításáig 1,7 milliárd kilowattóra áramot termelt.

A teljes német energiamixben azonban az atomenergia már nem játszik jelentős szerepet. Tavaly az energiatermelés 46,1 százaléka származott megújítható forrásból, 45,3 százaléka fosszilis forrásból, 6,5 százaléka atomenergiából, 2,1 százaléka pedig egyéb forrásból. Az energiaipari ágazat szakmai képviseleti szervezete, a BDEW (Bundesverband der Energie- und Wasserwirtschaft e.V.) adatai szerint január-februárban az atomerőművek a németországi áramtermelés négy százalékát adták, egyharmadával kevesebbet a 2022-es átlagnak. A Bundesnetzagentur, a német hálózati felügyelet szerint az atomerőművek leállítása nem veszélyezteti az ellátási biztonságot, mert egyéb forrásból elegendő áramtermelési kapacitás áll rendelkezésre a kieső atomenergia fedezésére.

A nagy ipari energiafelhasználók képviseleti szervezete, a VIK (Verband der Industriellen Energie- und Kraftwirtschaft e.V.) vezérigazgatója, Christian Seyfert azonban ezzel ellentétes véleményen van és energiaellátási hiányra számít. “Európai energiaimportra hagyatkozni rendkívül kockázatos dolog” – fogalmazott. Úgy vélte, ahhoz, hogy az atomenergiából való kiszállásnak ne legyenek hosszú távon káros következményei, már meg kellett volna tenni a szükséges lépéseket az áramellátó hálózat terhelhetőségének rugalmasabbá tétele érdekében. “Minden egyes szabályozható teljesítményű erőmű lekapcsolása a hálózatról árfelhajtó hatást fejt ki a piacon és veszélyezteti Németország ipari telephelyként betöltött szerepét” – mondta.

Advertisement

Robert Habeck gazdasági miniszter azonban nyilatkozatban erősítette meg, hogy Németország energiaellátási biztonsága az atomerőművek leállítása után is garantált, a megújítható energiaforrások kiépítésének köszönhetően. A három atomerőművet eredetileg az elmúlt év végén tervezték lekapcsolni a hálózatról. Az orosz-ukrán háború miatt bekövetkezett energiaellátási bizonytalanság miatt azonban a német kormánykoalíció az üzemidő meghosszabbítása mellett döntött a téli időszakban felmerülő áramigény biztonságos fedezése érdekében. Az erőművek leállításával egy bő hatvanéves korszak ér véget Németországban. Elsőként a bajorországi Kahl atomerőművet helyezték üzembe Németországban 1960-ban.

Advertisement

Zöld Energia

Egyre kevesebb import, egyre több napenergia itthon

Európa több mint hatvan százalékban a kontinensen kívülről importálja az energiát, így a háború és bizonytalanság idején felértékelődik minden olyan energia, amelyet otthon állítanak elő.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Lantos Csaba elmondta, Magyarország a rendszerváltás óta reál értelemben csaknem megkétszerezte GPD-jét, mindeközben csökkent az ország összenergia-fogyasztása – írja az alternativenergia.hu. Az ország üvegházhatásúgáz-kibocsátása is már 48 százalékkal kisebb, mint akkor, ez pedig a szenes és az olajerőművek leépülésével volt elérhető. Ismertette: jelenleg az országnak az összes beépített erőműkapacitása valamivel kevesebb mint 16 ezer megawatt, de ennek csaknem 60 százaléka megújuló energiából származik. Megjegyezte, míg 2010-ben csak 300 kisméretű naperőmű volt a háztetőkön, addig ma már 330 ezer naperőmű termel szerte az országban, 8500 megawatt teljesítménnyel. A miniszter közölte: bár korábban még 33 százalék volt az ország áramimport aránya, a tavalyi évben ez a szám 20 százalékra csökkent. Hozzátette, mivel nem stabil a naperőművek teljesítménye, ezért szerinte az MVM tiszaújvárosi erőműve nem csak kiegyenlítő energiát fog termelni, hanem alaperőműként is működik majd.

Lantos Csaba arról is beszélt, hogy az országban az elmúlt öt évben 1,8 millió hőszivattyú létesült és már több mint 100 ezer elektromos autó közlekedik. Emellett a magyar emberek háztartása is átalakul, és nem egyszerűen arról van szó, hogy emelkedik az átlagfogyasztás, hanem az a kérdés, hogy a csúcsfogyasztást ki lehet-e elégíteni – jegyezte meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy “szükség van nagy inerciára, nagy tehetetlenségre, amit nem tud más biztosítani”, mint a készülő tiszaújvárosihoz hasonló létesítmények. Mint mondta, Magyarországnak “óriási előnye” az, hogy területén hatalmas gáztárolók vannak az ország fogyasztásához képest, és részben ez alapozta meg a gázerőmű megépítését. Lantos Csaba úgy fogalmazott, reméli, hogy az elmúlt években hozott kormányzati intézkedések eredményesen és érdemben szolgálják majd az ország érdekét. Kiemelten fontosnak nevezte Magyarország ellátás- és energiabiztonságát, hiszen – mint fogalmazott – anélkül nincs élet, nincs civilizáció.

Koncz Zsófia családokért felelős államtitkár, a térség országgyűlési képviselője egyebek mellett arról beszélt, hogy a beruházás egy igazi mérföldkő Tiszaújváros életében és történelmi jelentőséggel bír. Szerinte a beruházásnak köszönhetően újra meghatározó villamosenergia-termelés lesz a városban és erre azért van szükség, hogy az ország energiaszuverenitása tovább erősödjön. Ismertette, a 600 milliárd forintos fejlesztés az MVM történetének legnagyobb beruházása, a létesítmény létrehozásával pedig a térség energetikában elfoglalt szerepe is tovább erősödik. Hozzátette, Magyarország az energiafüggetlenségét a nukleáris és a napenergia részarányának növelésével tudja erősíteni, de részben az időjárásfüggő energiatermelés miatt a kiegyenlítő energia is kiemelten fontos.

Advertisement

Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója nyomatékosította: a vállalatcsoport eddigi legnagyobb beruházását hajtja végre Tiszaújvárosban, ahol csütörtökön az erőmű alapkövét tették le. Megjegyezte, az erőmű segíteni fogja Magyarország energiaszuverenitásának növelését és az elmúlt 40 évben kialakult energiafüggőség csökkentését. Mint mondta, az MVM csoport az Ansaldo Energia és a Calik Enerji segítségével fogja megépíteni a létesítményt, amely a paksi atomerőmű után Magyarország második legnagyobb erőműve lesz mintegy 1000 megawattos teljesítménnyel. Ismertette: az erőmű 2029 szeptemberében az első blokkal, míg 2030 februárjában a második blokkal is elindul és “szolgálni fogja Magyarország energiabiztonságát, energiaszuverenitását”. Elmondta, a vállalatcsoport banki partnerei több mint 1,2 milliárd euróval segítik az erőmű megépítését, a Calik Enerji és az Ansaldo Energia pedig vállalta, hogy felépítik a létesítményt.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák