Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Szombaton leállították az utolsó németországi atomerőműveket

Szombaton a három utolsó atomerőmű leállításával véget ért az atomenergia-termelés bő hatvanéves korszaka Németországban, miután végleg lekapcsolták az áramellátó hálózatról a bajorországi Isar 2, az alsó-szászországi Emsland és a baden-württembergi Neckarwestheim 2 erőművet.

Létrehozva:

|

Az erőművek leállításukig teljes kapacitással termeltek áramot. Az RWE emslandi erőműve például Alsó-Szászországban az év elejétől április 15-ig mintegy kétmilliárd kilowattóra áramot termelt, ami a vállalat szóvivője szerint “nagyjából 500 ezer háztartás éves áramfogyasztásának felel meg”. Az Isar 2 erőmű évente mintegy 11 milliárd kilowattóra áramot termelt, ami Bajorország áramszükségletének 12 százalékát fedezte. A Neckarwestheim 2 atomerőmű az idén a leállításáig 1,7 milliárd kilowattóra áramot termelt.

A teljes német energiamixben azonban az atomenergia már nem játszik jelentős szerepet. Tavaly az energiatermelés 46,1 százaléka származott megújítható forrásból, 45,3 százaléka fosszilis forrásból, 6,5 százaléka atomenergiából, 2,1 százaléka pedig egyéb forrásból. Az energiaipari ágazat szakmai képviseleti szervezete, a BDEW (Bundesverband der Energie- und Wasserwirtschaft e.V.) adatai szerint január-februárban az atomerőművek a németországi áramtermelés négy százalékát adták, egyharmadával kevesebbet a 2022-es átlagnak. A Bundesnetzagentur, a német hálózati felügyelet szerint az atomerőművek leállítása nem veszélyezteti az ellátási biztonságot, mert egyéb forrásból elegendő áramtermelési kapacitás áll rendelkezésre a kieső atomenergia fedezésére.

A nagy ipari energiafelhasználók képviseleti szervezete, a VIK (Verband der Industriellen Energie- und Kraftwirtschaft e.V.) vezérigazgatója, Christian Seyfert azonban ezzel ellentétes véleményen van és energiaellátási hiányra számít. “Európai energiaimportra hagyatkozni rendkívül kockázatos dolog” – fogalmazott. Úgy vélte, ahhoz, hogy az atomenergiából való kiszállásnak ne legyenek hosszú távon káros következményei, már meg kellett volna tenni a szükséges lépéseket az áramellátó hálózat terhelhetőségének rugalmasabbá tétele érdekében. “Minden egyes szabályozható teljesítményű erőmű lekapcsolása a hálózatról árfelhajtó hatást fejt ki a piacon és veszélyezteti Németország ipari telephelyként betöltött szerepét” – mondta.

Advertisement

Robert Habeck gazdasági miniszter azonban nyilatkozatban erősítette meg, hogy Németország energiaellátási biztonsága az atomerőművek leállítása után is garantált, a megújítható energiaforrások kiépítésének köszönhetően. A három atomerőművet eredetileg az elmúlt év végén tervezték lekapcsolni a hálózatról. Az orosz-ukrán háború miatt bekövetkezett energiaellátási bizonytalanság miatt azonban a német kormánykoalíció az üzemidő meghosszabbítása mellett döntött a téli időszakban felmerülő áramigény biztonságos fedezése érdekében. Az erőművek leállításával egy bő hatvanéves korszak ér véget Németországban. Elsőként a bajorországi Kahl atomerőművet helyezték üzembe Németországban 1960-ban.

Advertisement

Zöld Energia

Megújuló energiából készítenének szintetikus üzemanyagot a Szegedi Tudományegyetemen

Megoldást keresnek a szén-dioxid-alapú e-üzemanyag hatékony előállítására a Szegedi Tudományegyetemen.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Szén-dioxid alapú e-üzemanyagok energiahatékony előállításának lehetőségeit vizsgálják a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), a Janáky Csaba vezetésével folyó munka kétmilliárd forintos támogatást nyert a Misszióvezérelt Nemzeti Laboratóriumok pályázaton – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t. Az alternativenergia.hu közleménye szerint az SZTE kutatói részben az áprilisban zárult Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium projekt során szerzett tapasztalatokat hasznosítják. A felépített tudást és infrastruktúrát fogják egyetlen konkrét cél szolgálatába állítani, cseppfolyós e-üzemanyagokat, például szintetikus repülőgép üzemanyagot (kerozint) és közúti benzint készítenek megújuló villamos energia, szén-dioxid és víz felhasználásával.

Janáky Csaba kifejtette, az e-üzemanyag létrehozásának számos technológiai útja lehetséges, többféle kémiai folyamaton keresztül lehet eljutni szén-dioxidból, vízből és megújuló villamos energiából a szintetikus cseppfolyós üzemanyagokhoz. Ezekből többet is megvizsgáltak, a következő lépésként kiválasztják azt, amely a legjobb eredményeket adja. A szakemberek az eljárást megpróbálják még hatékonyabbá tenni azzal, hogy továbbfejlesztik a kulcsfolyamatot – a Fischer-Tropsch reakciót, amely során a szén-monoxid és a hidrogén keverékéből álló szintézisgázt alakítják át folyékony szénhidrogénekké – és az ehhez kapcsolódó lépéseket.

A professzor hangsúlyozta, önmagában nem újdonság szén-dioxidból és vízből megújuló villamos energiával üzemanyagot előállítani. A céljuk a folyamat elemeinek összehangolása. Az új fejlesztés központi bázisa az SZTE Science Park, azon belül is az SZTE Energetikai Innovációs Tesztállomás és a Greennovation Center lesz, ahol a zöld hidrogén és az ipari eredetű szén-dioxid felhasználásával versenyképes árú e-kerozin és e-benzin előállítását tervezik. A tesztállomáson már korábban saját konténeres hidrogéngenerátort építettek, és megvan a saját konténeres technológiájuk szén-monoxid, valamint cseppfolyós üzemanyag előállítására is.

Advertisement

Olyan rendszert kívánnak kialakítani, amelyben a maga munkapontján – a reakció szempontjából optimális nyomás és hőmérsékleti viszonyok között – mindegyik technológia elfogadható energiafelhasználással működik, és ezek a paraméterek nagyon közel van egymáshoz. Ettől azt várják, hogy a teljes folyamat érdemben jobb hatásfokú lesz – közölte a szakember. Ennek érdekében az egyes részegységek egymáshoz integrálását előbb a laborasztalon, majd a már meglévő eszközökkel a tesztállomáson is elvégzik.

Végül kialakítanak egy új konténert, amelyben hidrogénből és szén-monoxidból energiahatékony cseppfolyós üzemanyag készül. Olyan folyamatot terveznek, amely a villamos energiától az e-üzemanyag előállításáig jó paraméterekkel működik, és amely az ipari partnerek számára is vonzó lehet – fejtette ki Janáky Csaba. A közlemény szerint a fejlesztés időszerűségét növeli, hogy az Európai Unióban jogszabály írja elő, hogy 2030-tól milyen részarányban kell majd szén-dioxid bázison készített komponenst keverni a repülőgépek, és később a közúti gépjárművek üzemanyagába.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák