Zöldinfó
Támogatással a vadonért – 150 millió forintból erősödik az állatvédelem hálózata
Idén 100 millió forinttal támogatja a magyarországi állatkertek mentési és rehabilitációs munkáját a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alapítvány kérésére a zoo.hu oldalon egy számláló is nyomon követi a mentett állatok számát, amely szerint 2014 és 2024 között több mint 44 ezer vadon élő állat kapott esélyt a gyógyulásra és a természetbe való visszatérésre – írja az alternativenergia.hu. A Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány 2025-ben 100 millió forinttal támogatta a Magyar Állatkertek és Akváriumok Szövetségéhez tartozó intézményeket. A támogatásból modern rehabilitációs eszközöket szerezhettek be, bővíthették a madármentő állomásokat és erősíthették az állatorvosi hátteret. A győri Xantus János Állatkert – amely a száj- és körömfájás-járvány idején 75 napra zárva tartott – 35 millió forintos, a többi akkreditált állatkert pedig 5 millió forintos támogatásban részesült. Az alapítvány 2023-ban már támogatta a Magyar Állatkertek és Akváriumok Szövetségének munkáját, amelynek eredménye egy nyilvános számláló létrehozása volt, amelyen mindenki nyomon követheti a mentett, vadon élő állatok számát.
A felület létrejött, és ennek adatai szerint 2014 és 2024 között 44 ezer 140 állat került be a mentőhálózatba, jelenleg 2733 mentett vagy kobzott állat él az állatkertek gondozásában – közölte az alapítvány az MTI-vel. Az állatkertek ma már nem csupán a látogatók szórakoztatását szolgálják, hanem létfontosságú szerepet töltenek be a vadvilág védelmében. Munkájuk nem kizárólag a természetvédelemhez és a fajok gazdagságának megőrzéséhez járul hozzá, hanem számtalan bajba jutott egyed életét is megmenti. Sérült madarak, megmérgezett ragadozók, elárvult bagolyfiókák, legyengült teknősök és balesetet szenvedett denevérek kapnak náluk esélyt a gyógyulásra, majd a természetbe való visszatérésre. “Sokáig az állatkertek a vadmentő tevékenység költségeit csak saját forrásaikból működtették, de ma már támogatást kapnak a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítványtól, amely 2025-ig összesen 150 millió forinttal támogatta a Magyar Állatkertek és Akváriumok Szövetségének állatkertjeit. Az állatkertek szerepe az állatvédelemben jelentősnek tekinthető, vadmentési, fajmegőrző és edukációs tevékenységük nagymértékben segíti elő állatvédelmi törekvéseinket” – idézi a közlemény Ovádi Péter állatvédelemért felelős kormánybiztos szavait.
“A több mint 44 ezer megmentett állat mögött számtalan megindító történet és hatalmas szakmai munka áll. Büszkék vagyunk arra, hogy az Alapítvány hozzájárulhat ehhez a munkához, hiszen minden egyes megmentett élet a magyar vadvilág gazdagságát őrzi meg, és reményt ad a jövőnek” – emelte ki Vetter Szilvia, a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány kuratóriumi elnöke.
Zöldinfó
Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást
Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.
A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.
A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.
A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.
A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöld Közlekedés18 óra telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
