Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Támogatással a vadonért – 150 millió forintból erősödik az állatvédelem hálózata

Idén 100 millió forinttal támogatja a magyarországi állatkertek mentési és rehabilitációs munkáját a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alapítvány kérésére a zoo.hu oldalon egy számláló is nyomon követi a mentett állatok számát, amely szerint 2014 és 2024 között több mint 44 ezer vadon élő állat kapott esélyt a gyógyulásra és a természetbe való visszatérésre – írja az alternativenergia.hu. A Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány 2025-ben 100 millió forinttal támogatta a Magyar Állatkertek és Akváriumok Szövetségéhez tartozó intézményeket. A támogatásból modern rehabilitációs eszközöket szerezhettek be, bővíthették a madármentő állomásokat és erősíthették az állatorvosi hátteret. A győri Xantus János Állatkert – amely a száj- és körömfájás-járvány idején 75 napra zárva tartott – 35 millió forintos, a többi akkreditált állatkert pedig 5 millió forintos támogatásban részesült. Az alapítvány 2023-ban már támogatta a Magyar Állatkertek és Akváriumok Szövetségének munkáját, amelynek eredménye egy nyilvános számláló létrehozása volt, amelyen mindenki nyomon követheti a mentett, vadon élő állatok számát.

A felület létrejött, és ennek adatai szerint 2014 és 2024 között 44 ezer 140 állat került be a mentőhálózatba, jelenleg 2733 mentett vagy kobzott állat él az állatkertek gondozásában – közölte az alapítvány az MTI-vel. Az állatkertek ma már nem csupán a látogatók szórakoztatását szolgálják, hanem létfontosságú szerepet töltenek be a vadvilág védelmében. Munkájuk nem kizárólag a természetvédelemhez és a fajok gazdagságának megőrzéséhez járul hozzá, hanem számtalan bajba jutott egyed életét is megmenti. Sérült madarak, megmérgezett ragadozók, elárvult bagolyfiókák, legyengült teknősök és balesetet szenvedett denevérek kapnak náluk esélyt a gyógyulásra, majd a természetbe való visszatérésre. “Sokáig az állatkertek a vadmentő tevékenység költségeit csak saját forrásaikból működtették, de ma már támogatást kapnak a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítványtól, amely 2025-ig összesen 150 millió forinttal támogatta a Magyar Állatkertek és Akváriumok Szövetségének állatkertjeit. Az állatkertek szerepe az állatvédelemben jelentősnek tekinthető, vadmentési, fajmegőrző és edukációs tevékenységük nagymértékben segíti elő állatvédelmi törekvéseinket” – idézi a közlemény Ovádi Péter állatvédelemért felelős kormánybiztos szavait.

“A több mint 44 ezer megmentett állat mögött számtalan megindító történet és hatalmas szakmai munka áll. Büszkék vagyunk arra, hogy az Alapítvány hozzájárulhat ehhez a munkához, hiszen minden egyes megmentett élet a magyar vadvilág gazdagságát őrzi meg, és reményt ad a jövőnek” – emelte ki Vetter Szilvia, a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Advertisement

Zöldinfó

Védett területeket is érintenek a palagáz-kutatási koncessziók

Leállíttatná a palagázkitermelést a Magyar Természetvédők Szövetsége.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A palagáz feltárását és kitermelését Magyarországon is be kell szüntetni a súlyos kockázatok és káros hatások miatt – véli a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTSZ). A környezetvédelmi szervezet szerdán online sajtótájékoztatón kifejtette: a nagy mélységben elhelyezkedő szénhidrogének kinyerése olyan környezeti, egészségügyi és gazdasági veszélyekkel jár, amelyek meghaladják az abból származó előnyöket – írja az alternativenergia.hu. A palagázkitermelés folyamatos beruházást igényel, következményei ellentétesek az éghajlatvédelmi célokkal, ezek teljes kiszűrésére a környezeti hatásvizsgálatok nem alkalmasak – hangsúlyozták. A változtatást azért is szükségesnek tartják, mert az idén megjelent koncessziós felhívások mindegyike érint védett területeket, olyanokat is, amelyek évek óta rendkívül aszályosak, a vízkészletük korlátozott. A palagáz kitermelése ugyanakkor vízigényes technológia, a létesítményekhez tartozó utak, vezetékek ráadásul a természetes élőhelyeket is feldarabolják – mutattak rá.

A szövetség felhívja a figyelmet, hogy a mezőgazdaságot ugyancsak érintik az összetett ökológiai kockázatok, veszélyeztetve az élelmiszertermelés biztonságát. A Magyar Természetvédők Szövetsége nehezményezi, hogy Magyarországon még mindig jelentős a palagázkitermelés, miközben az európai államok korlátozták vagy be is tiltották.

A szervezet teljes körű kockázatfelmérést és társadalmi egyeztetést sürget, a kormánytól pedig azt kérik, hogy ne kössenek további koncessziós szerződéseket kutatásra, feltárásra és kitermelésre. A moratórium bevezetése érdekében levelet küldtek Gajdos László élő környezetért felelős miniszternek, Kapitány István gazdasági és energetikai miniszternek, valamint az érintett térségek országgyűlési képviselőinek. A kezdeményezést eddig csaknem 50 civil szervezet támogatta – tájékoztattak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák