Zöldinfó
Távolról korlátoznák a lakosság hőszivattyúit és az elektromos autók töltőit
A tervezet szerint a szolgáltatók korlátozhatnák a háztartások hőszivattyúinak és elektromos autótöltőinek az áramellátását Németországban, amennyiben nem áll rendelkezésre elegendő villamosenergia.
A németországi szövetségi hálózati ügynökség, a Bundesnetzagentur az ország villamosenergia- és gázellátásának szabályozásáért felelős kormányzati felügyeleti szerv új tervezetet jelentett be, amely lehetővé teszi az áramhálózat-szolgáltatók számára, hogy jövő télen a felhasználó engedélye nélkül, távolról korlátozzák a hőszivattyúk és az elektromos autók töltőinek használatát a háztartásokban.
A 2024 januárjáig életbe lépő intézkedés azt biztosítaná, hogy az energiahálózat-üzemeltetők képesek legyenek mesterségesen visszafogni a villamosenergia-keresletet, ha a fogyasztás meghaladja a kínálatot.
A Die Welt című lapnak az új rendszerről szóló beszámolója szerint a tervet arra válaszul dolgozták ki, hogy a német energiahálózatot egyre nagyobb terhelésnek teszi ki az elektromos autók töltőinek növekvő száma és a “környezetbarátabb”, de nagy áramigényű hőszivattyúk használata.
A jelentések szerint az ilyen megnövekedett keresletet nem lehet a megnövekedett kínálattal pótolni, legalábbis rövid távon, ezért a hatóságok úgy vélik, hogy bizonyos eszközökre fogyasztási korlátozásokat kell bevezetni.
A hálózati ügynökség szerint a lakosság részéről a szükséges és esetlegesen kényelmetlen korlátozások elfogadására van szükség, és kötelezővé kell tenni, hogy a hőszivattyúk – amelyeket gyakran használnak otthonok fűtésére és meleg víz előállítására -, valamint az elektromos autók töltői távvezérelhetővé váljanak az energiahálózat-üzemeltetők által.
Bár egyelőre nincs arra utaló jel, hogy ezeket a készülékeket valaha is teljesen ki lehetne kapcsolni távolról, a szövetségi hálózati ügynökség célja, hogy kötelezővé tegye, hogy ezeket a készülékeket távolról akár 3,7 kilowattra is lehessen korlátozni. Egy ilyen korlátozás esetén akár három órába is beletelhetne egy elektromos autó feltöltése ahhoz, hogy 50 kilométert meg tudjon tenni.
A Politico beszámolója szerint egyébként a kutatók úgy vélik, hogy Németország célja, hogy 2030-ra 15 millió akkumulátoros járművet helyezzenek üzembe, végső soron “vágyálom”, és a végső szám ennek kevesebb mint a fele lesz.
Még ha számos európai kormányzat ösztönözni is akarja az ország lakosait az elektromos járművek vásárlására, az olykor rendkívül magas villamosenergia-költségek miatt az elmúlt időszakban egyre többen tartózkodnak ettől. Ráadásul, ahogy arról a V4NA is beszámolt, több helyen korlátozhatják az elektromos autók töltését is az áramhiány miatt.
Svájcban akciótervet dolgoztak ki arra az esetre, ha hiány lépne fel villamos energiából, a négy pontos terv harmadik szakasza szerint pedig szabályoznák az elektromos autók használatát abban az esetben, ha nem lenne elég áram a hálózatban.
Eközben a Volkswagen azt tervezi, hogy 2030-ra hat akkumulátorgyárat állít üzembe Európa-szerte a PowerCo akkumulátorgyártó vállalat alatt, amely júliusban megkezdte egy németországi gyár építését, szeptemberben pedig 3 milliárd eurós befektetést írt alá az Umicore vállalattal katódanyag-gyártásra.
Thomas Schäfer, a Volkswagen-csoport vezérigazgatója azonban nem rég arról beszélt, hogy a németországi és más uniós országok akkumulátorgyáraiba való befektetésnek nincs pénzügyi értelme, ha “a politikai döntéshozók nem tudják hosszú távon kordában tartani az energiaárak emelkedését”. Kiemelte, hogy “ha nem sikerül gyorsan és megbízhatóan csökkenteni az energiaárakat Németországban és Európában, akkor az energiaigényes termelésbe vagy új akkumulátorgyárakba történő beruházások Németországban és az EU-ban gyakorlatilag veszteségesek lesznek.” Ezért ezeket a befektetéseket máshova fogják vinni.
Zöldinfó
Támogatással segítik az erdők klímaalkalmazkodását Magyarországon
Új pályázati felhívás jelent meg 29 milliárd forintos keretösszeggel az erdőgazdálkodók számára – mondta Mocz András.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A helyettes államtitkár kiemelte, a KAP keretében megjelent, “Versenyképes erdőgazdálkodást szolgáló beruházások támogatása” című felhívásban négy célterületre pályázhatnak a magán erdőgazdálkodók és az állami erdészeti társaságok – ismertette az alternativenergia.hu. Az erdőgazdálkodási alaptevékenységből és az erdőgazdálkodásból származó termékek hozzáadott értékének fejlesztése, a hatékonyság javításához szükséges digitalizációs beruházások mellett az erdészeti szaporítóanyag-előállítás fejlesztése is elszámolható. A kérelmeket május 7-től lehet benyújtani – tette hozzá. Zöldvagyonunk legjelentősebb eleme, a több mint 2 millió hektár magyar erdő érintett a klímaváltozásban. Az erdészeti ágazat egyik legfontosabb feladata, hogy a modern technológia és az erdészeti tudomány eredményeinek felhasználásával operatív klímaadaptációs megoldásokat dolgozzon ki – húzta alá.
A tavalyi évben megalakult Erdészeti Klímaadaptációs Fórum is ezt hivatott szolgálni. Nyolc szakmai munkacsoportjának egyike az erdészeti szaporítóanyagokkal foglalkozik, és a folyamatos kutatások mentén irányt mutat a termelőknek – írták. Mocz András hangsúlyozta, fontos, hogy olyan őshonos szaporítóanyagokat termeljünk, amelyek a klímaváltozáshoz alkalmazkodva a magyar erdőkben felhasználhatók és a jövő erdeit biztosítják a következő generációk számára. Erre már számos, határokon átnyúló együttműködés és kísérlet is zajlik, például déli származású, nem invazív szaporítóanyagokkal.
A legtöbb esetben van lehetőség az erdők alkalmazkodóképességének javítására. Kulcsfontosságú lehet az erdők természetességi állapotának helyreállítása, vagy olyan faállományok kialakítása, amelyek a megváltozott klimatikus viszonyok mellett várhatóan nem pusztulnak ki és képesek az erdei életközösségek életfeltételeit fenntartani – tette hozzá a helyettes államtitkár. Az Interreg Magyarország-Szlovákia Programban megvalósuló projekt keretében a projektpartnerek a klímához már adaptálódott őshonos fafajok magjából, modern technológiával burkolt gyökérzetű facsemetéket nevelnek, és országszerte több helyszínen kísérletet indítanak növekedésük nyomon követésére – áll a közleményben.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb mint 23 ezer ragadozó madarat számoltak meg a Kárpát-medencében
