Zöld Energia
Tetőbe simuló napelemes rendszert mutattak be
Egy észt vállalat új, elegáns megjelenésű épületbe integrált napelemes paneleket mutatott be.
Új, épületbe integrált fotovoltaikus (BIPV) paneleket fejlesztett ki az észt Roofit.Solar – számol be a PV- magazine. A termék hasznos szélessége 470 milliméter, és 120, illetve 180 wattos változatban érhető el. Az Roofit.Solar kifejezetten BIPV-kre szakosodott, új napelemmodul-családja TOPCon (tunnel oxide passivated contact) technológiájú. A Velario Slim termékcsalád két változatban, eltérő teljesítménnyel készült. A vállalat közleménye szerint a panelek keskeny, 470 milliméteres effektív tetőfedése kisebb a korábbi Velario 550 milliméteres méreténél, de a termék megtartja az eredeti panelek jellegzetes tulajdonságait. A napelemeket diszkrét, skandináv dizájn jellemzi, amelynek célja, hogy bármilyen ingatlanhoz illeszkedjenek anélkül, hogy az esztétikai vonzerő csökkenne. A termék zord időjárási körülményekkel szembeni kivételes szintű ellenállást és az egyszerű 2 az 1-ben telepítési folyamatot biztosít.
A panelek TOPCon cellákat tartalmaznak, amelyek a 120 wattos modell esetében 2×12-es, a 180 wattos termék esetében pedig 2×18-as elrendezésben vannak elhelyezve. Mindkét változat 3,2 milliméteres edzett, alacsony vasalatú elülső üveget és 0,5 milliméteres horganyzott acélt tartalmaz, fekete bevonatú hátlapi lemezzel. A 120 wattos panel 18,6 százalékos, míg a másik 19,3 százalékos hatásfokot ér el.
Más termékeink már most is kiválóan teljesítenek, ha energiahatékonyságról van szó, de a Velario Slim még több tetőfelület lefedését és még több ingyenes energia előállítását teszi lehetővé – emelte ki Andres Anijalg vezérigazgató. Mint hozzátette: ez különösen fontos a kisméretű vagy szabálytalan tetők esetében, amelyeknél a megmaradt területek gyakran túl kicsik a nagyobb panelek elhelyezéséhez, ezáltal egyes részeik fedetlenek maradnak.
Mindkét modell hasznos szélessége 470 milliméter, a 180 wattos panel hossza 2044 milliméter, a 120 wattosé pedig 1402. Mindkettő -40 és 85 Celsius-fok között működik, 50 milliméteres szellőzőrést igényel, és akár 25 milliméteres jégesőnek is ellenáll. A vállalat 25 év teljesítmény- és 10 év termékgaranciát vállal.
Kép: Roofit.Solar
Zöld Energia
Úszó napelemek segíthetik az energiatermelést és a vízmegőrzést
Úszó naperőművet építenének Horvátország legrégebbi halgazdaságában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Mintegy négyszáz megawatt teljesítményű úszó naperőmű építését tervezik a Horvátország középső részén fekvő Daruvár közelében működő koncanicai halgazdaság tavaira – írja az alternativenergia.hu. A mintegy 550 millió eurós beruházás egyben a haltenyésztés korszerűsítését is szolgálná, miközben az egyre bizonytalanabb vízellátáshoz is alkalmazkodnának. A projektet a zágrábi EnergoVizija vállalat fejleszti és finanszírozza, amely 2022-ben vásárolta meg Horvátország legrégebbi halgazdaságát. A tervek szerint a 24 halastóból három felszínére telepítenének úszó napelemeket.
A környezeti hatástanulmány szerint az erőmű évente mintegy 440 gigawattóra villamos energiát termelhetne. Ennek egy részét a halgazdaság saját maga használná fel, elsősorban az új, intenzív haltenyésztési rendszer működtetésére, a fennmaradó áramot pedig a hálózatba táplálnák. A beruházáshoz két új transzformátorállomás és egy csatlakozó távvezeték is épülne. A fejlesztés egyik fő oka a halastavak egyre nehezebb vízellátása. A zágrábi Építőmérnöki Kar adatai szerint a tavak vízszintje az idén nyáron 64 centiméterrel, tavaly pedig 77 centiméterrel csökkent, miközben a vízhőmérséklet meghaladta a 30 Celsius-fokot.
Az előrejelzések szerint 2070-ig 18 százalékkal csökkenhet a halastavakat tápláló Ilova vízhozama, a tavak vízszintje 24 százalékkal, víztérfogata pedig 39 százalékkal lehet alacsonyabb. Az úszó napelemek árnyékoló hatásától azt várják, hogy mérséklődik a víz felmelegedése és párolgása, így hosszabb ideig maradhat megfelelő a tavak vízszintje. A tavak mintegy ötödén zárt vízforgatásos, intenzív haltenyésztést vezetnének be, amellyel az éves termelést 1500-2000 tonnára növelnék. A fennmaradó területen megtartanák a hagyományos haltenyésztést. Az új rendszer folyamatos villamosenergia-ellátást igényelne, ezt részben a naperőmű biztosítaná.
Horvátországban jelentős hagyománya van a tógazdasági haltenyésztésnek, elsősorban az ország kontinentális részén, Szlavóniában és Moszlavinában. A horvát statisztikai hivatal adatai szerint a pontyos halastavak összterülete mintegy 12,5 ezer hektár. A koncanicai halastavak a Natura 2000 hálózat részei, ezért a beruházást természetvédelmi feltételekhez kötik. A vöröshasú unkabéka és a mocsári teknős védelme érdekében a napelemeket az eredetileg tervezett harminc helyett legalább száz méterre helyeznék el a parti növényzettől. Az előzetes vizsgálatok szerint az előírt intézkedések betartásával a beruházás nem veszélyeztetné a terület természetvédelmi céljait.
A lap szerint a projekt megvalósulása esetén európai viszonylatban is ritka példája lehetne annak, hogy nagy teljesítményű naperőművet közvetlenül halastavak felszínére telepítenek, miközben a beruházás egyszerre szolgálja az energiatermelést, a haltenyésztés korszerűsítését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaElkerülhetők a méregdrága tetőfelújítások egy új napelemes tartószerkezettel
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaMegéri akkumulátort telepíteni a napelemek mellé? Egy család példája megmutatja
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell
