Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Több mint 45 ezren jelentkeztek bölényvadászatra a Grand Canyonba

Létrehozva:

|

Több mint 45 ezren jelentkeztek az amerikai Nemzeti Park Szolgálat (NPS) felhívására, amelyben 12 gyakorlott vadász önkéntest kértek a Grand Canyonban elszaporodott bölények kilövésére.

A parkfenntartó azzal magyarázta a felhívást, hogy a bölénycsordák olyan népesek lettek, hogy az már környezeti károkat okoz a természetvédelmi területen – számolt be róla a BBC hírportálja. A bölények kilövését nem vadászatként hirdették meg, mivel az amerikai nemzeti parkokban tilos a vadászat. A felhívást egyes szakértők azért bírálták, mivel szerintük ez veszélyes precedenst teremthet. A jelentkezés hétfőn kezdődött és 48 órával később zárult. Ez alatt az idő alatt 45 ezer jelentkező vállalkozott a feladatra. A tájékoztatás szerint első körben 25 jelentkezőt választanak ki, majd a rátermettségük felmérése után 12 vállalkozót bíznak meg vele, hogy lőjenek ki bölényeket a park North Rim elnevezésű részén.

Az önkéntesek nem vihetnek magukkal segítőtársakat. Egy bölény mintegy 900 kilogrammot nyom, de a kilőtt állat húsából csak annyit vihet magával a vadász, amit motorizált szállítóeszköz vagy málhásállat nélkül képes. Pedig a terepviszonyok sem könnyűek: sziklás, néha havas terepen kell haladni, akár 2440 méteres szintkülönbség emelkedéssel kell megbirkózni. A régióban azért vált szükségessé a bölények ritkítása, mert számuk az elmúlt években 600 példányra nőtt. A parkszolgálat szerint 200 példányra kellene leszorítani a bölények számát a North Rim területén az amerikai őslakosok régészeti lelőhelyeinek letaposásának elkerülése, a talajerózió és a vízszennyezés csökkentése érdekében. A 19. század végére alig 400 példány maradt meg a korábban az országot benépesítő, 30-60 millió példányra becsült bölénypopulációból. Környezetvédők szerint nincs rá bizonyíték, hogy a Grand Canyon térségében eredetileg is éltek volna bölények.

Advertisement

Zöldinfó

Ősi kőzetek árulták el: 410 millió éve vált oxigéndússá a Föld légköre

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A kutatást a kínai Csengtui Műszaki Egyetem vezette, és abban Matthew Dodd, a Nyugat-Ausztráliai Egyetem (UWA) tudósa is részt vett – számolt be róla az alternativenergia.hu. A tudósok azt már korábban is sejtették, hogy az oxigénszint fokozatosan nőtt a Föld légkörében, de abban nem volt konszenzus közöttük, hogy ez a folyamat pontosan mikor zajlott, és hogyan befolyásolta az óceánok kémiai összetétele, valamint a biológiai evolúció. “A Föld légkörében az oxigénszint emelkedése alapvető fontosságú az oxigénnel lélegző komplex élet megjelenése, a bolygó lakhatósága és a létfontosságú természeti erőforrások kialakulása szempontjából” – idézte Dodd magyarázatát az UWA honlapja. A kutatók az ősi szulfátásványokban megőrzött, nagy felbontású oxigénizotóp-adatok elemzésével rekonstruálták a légköri oxigénszint emelkedését és annak dinamikus kölcsönhatását az óceánokkal.

“A több milliárd évre kiterjedő oxigénizotóp-adatok szisztematikus mintavételével és a korábban publikált tanulmányok adatainak felhasználásával létrehoztuk a legteljesebb oxigénizotóp-alapú rekonstrukciót az elmúlt hárommilliárd év oxigénevolúciójáról” – mondta el a tudós. A kutatás, amelyet a Csengtui Műszaki Egyetem honlapja szerint Li Csao professzor, az egyetem tudósa vezetett, megállapította, hogy a Föld légkörének oxigéntartalma 410 millió évvel ezelőtt érte el a modern szintet. Az oxigéngazdag légkör kialakulásának folyamata három lépcsőben zajlott le. Az 1. szakasz, 2,4 milliárd évvel ezelőtt előtt a csaknem oxigénhiányos állapot időszaka volt. A 2. szakaszban 2,4 milliárd és 410 millió év között viszonylag alacsony szintről dinamikus változásokkal fokozatosan nőtt az oxigénszint. A 3. szakaszban pedig 410 millió évvel ezelőtt stabil, oxigéndús állapot alakult ki – számoltak be róla a kínai egyetem honlapján.

A kutatók három fő légköri oxigénszint-növekedési epizódot tártak fel: a paleoproterozoikumban (2,5 milliárd évtől 1,6 milliárd évvel ezelőttig), a neoproterozoikumban (1 milliárd évtől 538,8 millió évvel ezelőttig) és a paleozoikumban (538,8 millió évtől 252 évvel ezelőttig). A neoproterozoikumban zajlott oxigénszint-emelkedést követően a Föld óceánjai, amelyek nagyrészt oxigénhiányosak voltak, időszakos oxidációs impulzusoknak voltak kitéve. Ezek az események több száz millió éven át egymással szinkronban zajló szén-, kén- és oxigénizotóp-eltolódásokat eredményeztek, ami arra utal, hogy a légköri oxigén mennyiségének növekedése többször is előidézte az óceánok átmeneti oxidációját – írta a tanulmányt ismertetve az ausztrál egyetem. “A felfedezések környezeti keretet nyújtanak a földi élet eredetének és fejlődésének megértéséhez, valamint annak megismeréséhez, hogy hogyan keletkeztek az ásványi lerakódások és alakultak ki a kőolajkészletek” – magyarázta a kutatás jelentőségét Dodd.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák