Zöldinfó

Több mint 45 ezren jelentkeztek bölényvadászatra a Grand Canyonba

Létrehozva:

5 év telt el a létrehozás óta

2021-05-13

Szerző:

Hell

Több mint 45 ezren jelentkeztek az amerikai Nemzeti Park Szolgálat (NPS) felhívására, amelyben 12 gyakorlott vadász önkéntest kértek a Grand Canyonban elszaporodott bölények kilövésére.

A parkfenntartó azzal magyarázta a felhívást, hogy a bölénycsordák olyan népesek lettek, hogy az már környezeti károkat okoz a természetvédelmi területen – számolt be róla a BBC hírportálja. A bölények kilövését nem vadászatként hirdették meg, mivel az amerikai nemzeti parkokban tilos a vadászat. A felhívást egyes szakértők azért bírálták, mivel szerintük ez veszélyes precedenst teremthet. A jelentkezés hétfőn kezdődött és 48 órával később zárult. Ez alatt az idő alatt 45 ezer jelentkező vállalkozott a feladatra. A tájékoztatás szerint első körben 25 jelentkezőt választanak ki, majd a rátermettségük felmérése után 12 vállalkozót bíznak meg vele, hogy lőjenek ki bölényeket a park North Rim elnevezésű részén.

Az önkéntesek nem vihetnek magukkal segítőtársakat. Egy bölény mintegy 900 kilogrammot nyom, de a kilőtt állat húsából csak annyit vihet magával a vadász, amit motorizált szállítóeszköz vagy málhásállat nélkül képes. Pedig a terepviszonyok sem könnyűek: sziklás, néha havas terepen kell haladni, akár 2440 méteres szintkülönbség emelkedéssel kell megbirkózni. A régióban azért vált szükségessé a bölények ritkítása, mert számuk az elmúlt években 600 példányra nőtt. A parkszolgálat szerint 200 példányra kellene leszorítani a bölények számát a North Rim területén az amerikai őslakosok régészeti lelőhelyeinek letaposásának elkerülése, a talajerózió és a vízszennyezés csökkentése érdekében. A 19. század végére alig 400 példány maradt meg a korábban az országot benépesítő, 30-60 millió példányra becsült bölénypopulációból. Környezetvédők szerint nincs rá bizonyíték, hogy a Grand Canyon térségében eredetileg is éltek volna bölények.

Kapcsolódó tartalom:bölény grand canyon North Rim

Zöldinfó

40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát

Az idei volt a valaha mért legmelegebb nyár Szlovéniában.

Létrehozva:

9 perc telt el a létrehozás óta

2026-09-09

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az idei volt a legmelegebb és az egyik legszárazabb meteorológiai nyár Szlovéniában a rendszeres, összehasonlítható mérések 1950. évi kezdete óta – közölte a szlovén környezetvédelmi ügynökség (ARSO). A június, a július és az augusztus átlaghőmérséklete 2,8 Celsius-fokkal haladta meg az 1991 és 2020 közötti referenciaidőszak átlagát – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az eddigi rekordot 2003-ban és 2024-ben mérték, amikor 2,4 fokos pozitív eltérést jegyeztek fel. Gregor Vertacnik klimatológus közölte: a napi maximum-hőmérsékletek esetében még nagyobb, 3,6 fokos volt az eltérés, míg az éjszakai, illetve napi minimumértékek átlagosan 1,9 fokkal haladták meg a referenciaidőszak értékeit. Az idei volt egyben a legnaposabb szlovéniai nyár is az erre vonatkozó összehasonlítható mérések 1960-as kezdete óta: a napsütéses órák száma 18 százalékkal haladta meg a sokéves átlagot.

Országos szinten 2026 nyara a hetedik legszárazabb volt 1950 óta, Szlovénia délkeleti részének egyes területein ugyanakkor még soha nem mértek ilyen kevés csapadékot nyáron. Mindhárom nyári hónap az átlagosnál lényegesen melegebb volt. Augusztus átlaghőmérséklete 3,7 fokkal haladta meg az 1991-2020-as átlagot, így nemcsak a legmelegebb augusztus, hanem összességében a legmelegebb hónap is volt Szlovéniában az összehasonlítható mérések 1950-es kezdete óta. A nyarat két hosszú hőhullám jellemezte. Az első június végén érte el az országot, és új júniusi hőmérsékleti rekordot hozott: a Vipava-völgyben fekvő Podnanosban 38,7 Celsius-fokot mértek.

A nyár legmagasabb hőmérsékletét a második hőhullám idején, augusztus 2-án Koperben jegyezték fel, ahol 40,1 Celsius-fokig emelkedett a hőmérő higanyszála. Szlovénia abszolút melegrekordja azonban nem dőlt meg: továbbra is a 2013. augusztus 8-án Cerkljében mért 40,8 Celsius-fok a legmagasabb érték. A tartós hőség és a csapadékhiány súlyos aszályt okozott az ország nagy részén. Az ARSO szerint bár korábban is előfordultak hasonló aszályos időszakok, gyakoriságuk az utóbbi évtizedekben növekedett. Az 1981 és 2025 közötti időszak tíz legszárazabb éve közül nyolcat 2000 után jegyeztek fel.

Az ügynökség szerint 2000 óta nyolc évben kellett természeti katasztrófahelyzetet kihirdetni az aszály miatt, az idei pedig ezek közül a legkiterjedtebb és legsúlyosabb volt. A szárazság jelentős károkat okozott a mezőgazdaságban. Több szlovéniai folyó vízállása rekordalacsony szintre süllyedt a nyáron, miközben a vízhőmérsékleti rekordok is megdőltek. A Loznica folyón 32,5, a Száván 30,2 Celsius-fokos vízhőmérsékletet mértek.

Rekordmagas hőmérsékletet mértek a Bledi- és a Bohinji-tóban is. Koperben az Adriai-tenger legmagasabb idei vízhőmérséklete 30,2 Celsius-fok volt. A szlovén tengerpart abszolút rekordját viszont továbbra is a 2010-ben mért 31,1 Celsius-fok tartja. Az ARSO előrejelzése szerint a nyárias idő a jövő hét elejéig folytatódik, majd szerdán és csütörtökön hidegfront vonul át Szlovénián, amely lehűlést és várhatóan csapadékot is hoz.

Tovább olvasom