Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Több mint 45 ezren jelentkeztek bölényvadászatra a Grand Canyonba

Létrehozva:

|

Több mint 45 ezren jelentkeztek az amerikai Nemzeti Park Szolgálat (NPS) felhívására, amelyben 12 gyakorlott vadász önkéntest kértek a Grand Canyonban elszaporodott bölények kilövésére.

A parkfenntartó azzal magyarázta a felhívást, hogy a bölénycsordák olyan népesek lettek, hogy az már környezeti károkat okoz a természetvédelmi területen – számolt be róla a BBC hírportálja. A bölények kilövését nem vadászatként hirdették meg, mivel az amerikai nemzeti parkokban tilos a vadászat. A felhívást egyes szakértők azért bírálták, mivel szerintük ez veszélyes precedenst teremthet. A jelentkezés hétfőn kezdődött és 48 órával később zárult. Ez alatt az idő alatt 45 ezer jelentkező vállalkozott a feladatra. A tájékoztatás szerint első körben 25 jelentkezőt választanak ki, majd a rátermettségük felmérése után 12 vállalkozót bíznak meg vele, hogy lőjenek ki bölényeket a park North Rim elnevezésű részén.

Az önkéntesek nem vihetnek magukkal segítőtársakat. Egy bölény mintegy 900 kilogrammot nyom, de a kilőtt állat húsából csak annyit vihet magával a vadász, amit motorizált szállítóeszköz vagy málhásállat nélkül képes. Pedig a terepviszonyok sem könnyűek: sziklás, néha havas terepen kell haladni, akár 2440 méteres szintkülönbség emelkedéssel kell megbirkózni. A régióban azért vált szükségessé a bölények ritkítása, mert számuk az elmúlt években 600 példányra nőtt. A parkszolgálat szerint 200 példányra kellene leszorítani a bölények számát a North Rim területén az amerikai őslakosok régészeti lelőhelyeinek letaposásának elkerülése, a talajerózió és a vízszennyezés csökkentése érdekében. A 19. század végére alig 400 példány maradt meg a korábban az országot benépesítő, 30-60 millió példányra becsült bölénypopulációból. Környezetvédők szerint nincs rá bizonyíték, hogy a Grand Canyon térségében eredetileg is éltek volna bölények.

Advertisement

Zöldinfó

Tovább apadnak a folyók: történelmi mélyponton a Duna és a Dráva vízszintje

A Dráván már több helyen megdőlt a valaha mért legalacsonyabb vízszint.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Duna mellett a Dráván is megdőlt a valaha mért legalacsonyabb vízszint, és a tartósan alacsony vízállás az időjárási előrejelzések szerint még legalább egy hétig fennmaradhat a két folyón – írja az alternativenergia.hu. Az orfűi tórendszer, azon belül a legnagyobb, a Pécsi-tó vízállása nem marad el a szokásostól – közölte az Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság az MTI érdeklődésére. Tájékoztatásuk szerint a két folyón a nyári időszakban kialakult csapadékhiányos időjárás és a vízgyűjtő területeken elmaradó számottevő csapadék következtében kisvizes állapotok alakultak ki, ilyenek a Dráva magyarországi szakaszán az elmúlt években egyre gyakrabban fordulnak elő. A Dráván Barcsnál megdőlt a valaha mért legkisebb vízszint, a 2022-es rekordhoz képest július 23-án 9 centiméterrel volt lejjebb a vízszint (-182 centiméter), míg Szentborbásnál a múlt hét során több alkalommal is -108 centiméter volt a vízállás, amely 3 centiméterrel alacsonyabb az eddig mért legkisebb vízszintnél. A múlt héten Drávaszabolcson bár nem haladta meg, de elérte az eddigi minimumot (-55 centiméter) az érték. E folyón körülbelül 180-190 köbméter víz folyik le másodpercenként.

A Duna mohácsi szakaszán szintén tartósan alacsony vízállások figyelhetők meg. Az év első felét is döntően kisvizes időszak jellemezte, amelyet csak rövid ideig tartó vízszintemelkedések szakítottak meg. Dunaszekcsőnél a vízállás 52 centiméterrel alacsonyabb a 2018-ban mért rekordnál. Mohácsnál folyamatosan csökken a valaha mért legkisebb vízszint. Az eddigi 2018-as rekordhoz képest 57 centiméterrel van lejjebb a vízszint. A folyó vízhozama jelenleg 750 köbméter másodpercenként. A külföldi vízgyűjtőkön – amelyek döntően meghatározzák a két nagy folyó vízjárását – nem várható jelentős mennyiségű csapadék az elkövetkezendő bő hét során, így a következő napokban, illetve hetekben továbbra is alacsony vízállások valószínűsíthetők, kisebb ingadozásokkal – írták.

A helyiek kedvelt üdülőhelyének legnagyobb tava, a Pécsi-tó és az orfűi tórendszer térségében a júliusban lehullott csapadék mennyisége jelentősen meghaladta az ország más részein mért mennyiségeket, ennek köszönhetően a Pécsi-tó vízállása 607 centiméter, ezzel nem marad el a szokásostól. Nem kell attól tartani, hogy belátható időn belül a Pécsi-tavon az egyébként ebben az időszakban megszokottnál lényegesen jelentősebb vízálláscsökkenés következik be – írták. Mindemellett a Pécsi-tó stabilitása lehetővé teszi, hogy ha az alsó tavaknál esetlegesen problémák merülnek fel, akkor a Pécsi-tóból pótolják azok vizét – tették hozzá.

Advertisement

A DDVIZIG felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján a tartós kisvizes időszakok egyre gyakoribbá és hosszabbá válnak, ami összhangban van a klímaváltozás hatásaival. A természetes vízkészletek megőrzése és a vízzel való takarékos gazdálkodás ezért egyre nagyobb jelentőséget kap – rögzítették. A folyók aktuális vízállásai és hidrológiai adatai folyamatosan nyomon követhetők az Országos Vízügyi Főigazgatóság nyilvános vízügyi információs felületein a vizugy.hu és a hydroinfo.hu oldalakon – jelezték.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák