Zöldinfó

Több mint 45 ezren jelentkeztek bölényvadászatra a Grand Canyonba

Létrehozva:

5 év telt el a létrehozás óta

2021-05-13

Szerző:

Hell

Több mint 45 ezren jelentkeztek az amerikai Nemzeti Park Szolgálat (NPS) felhívására, amelyben 12 gyakorlott vadász önkéntest kértek a Grand Canyonban elszaporodott bölények kilövésére.

A parkfenntartó azzal magyarázta a felhívást, hogy a bölénycsordák olyan népesek lettek, hogy az már környezeti károkat okoz a természetvédelmi területen – számolt be róla a BBC hírportálja. A bölények kilövését nem vadászatként hirdették meg, mivel az amerikai nemzeti parkokban tilos a vadászat. A felhívást egyes szakértők azért bírálták, mivel szerintük ez veszélyes precedenst teremthet. A jelentkezés hétfőn kezdődött és 48 órával később zárult. Ez alatt az idő alatt 45 ezer jelentkező vállalkozott a feladatra. A tájékoztatás szerint első körben 25 jelentkezőt választanak ki, majd a rátermettségük felmérése után 12 vállalkozót bíznak meg vele, hogy lőjenek ki bölényeket a park North Rim elnevezésű részén.

Az önkéntesek nem vihetnek magukkal segítőtársakat. Egy bölény mintegy 900 kilogrammot nyom, de a kilőtt állat húsából csak annyit vihet magával a vadász, amit motorizált szállítóeszköz vagy málhásállat nélkül képes. Pedig a terepviszonyok sem könnyűek: sziklás, néha havas terepen kell haladni, akár 2440 méteres szintkülönbség emelkedéssel kell megbirkózni. A régióban azért vált szükségessé a bölények ritkítása, mert számuk az elmúlt években 600 példányra nőtt. A parkszolgálat szerint 200 példányra kellene leszorítani a bölények számát a North Rim területén az amerikai őslakosok régészeti lelőhelyeinek letaposásának elkerülése, a talajerózió és a vízszennyezés csökkentése érdekében. A 19. század végére alig 400 példány maradt meg a korábban az országot benépesítő, 30-60 millió példányra becsült bölénypopulációból. Környezetvédők szerint nincs rá bizonyíték, hogy a Grand Canyon térségében eredetileg is éltek volna bölények.

Kapcsolódó tartalom:bölény grand canyon North Rim

Zöldinfó

A mesterséges intelligencia már az elefántokat is óvja

Mesterséges intelligencia segíti a vadon élő ázsiai elefántok védelmét Kínában.

Létrehozva:

9 perc telt el a létrehozás óta

2026-05-26

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A mesterséges intelligencia és a műholdas helymeghatározás segítségével valós időben figyelik a vadon élő ázsiai elefántok mozgását a délnyugat-kínai Jünnan tartományban – derül ki az alternativenergia.hu cikkéből. A jünnani vadon élő ázsiai elefántok megfigyelésében a kínai Pejtou (BeiDou) műholdas navigációs rendszerre épülő intelligens nyakörveket alkalmaznak. Az eszközök folyamatosan adatokat szolgáltatnak az állatok helyzetéről, mozgásáról és aktivitásáról, amelyeket mesterséges intelligenciával támogatott elemzőrendszerek dolgoznak fel. Kifejezetten a vadon élő ázsiai elefántok védelmére fejlesztették ki ezeket a nyakörveket, amelyek valós időben képesek követni az állatok helyzetét és aktivitási állapotát – mondta Csen Fej, a kínai Nemzeti Erdészeti és Gyepgazdálkodási Hivatal Ázsiai Elefántkutató Központjának igazgatója.

Az ázsiai elefánt a trópusi erdei ökoszisztémák egyik kulcsfontosságú eleme, Kínában kiemelt állami védelem alatt áll, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) pedig a veszélyeztetett fajok között tartja nyilván. Jünnan tartományban jelenleg kilenc elefántcsorda él több mint 300 egyeddel, mintegy 40 település térségében. A nagy mennyiségű adat elemzésében a mesterséges intelligencia kulcsszerepet játszik: képes az állatok napi aktivitási mintázatainak, szezonális viselkedésének és mozgási útvonalainak azonosítására. A rendszer előre jelezheti azokat a helyzeteket is, amikor az állatok emberi települések vagy közlekedési infrastruktúra közelébe kerülhetnek.

A kutatók szerint az aktivitási mintázatok elemzése kulcsfontosságú az állatok viselkedésének megértésében, mivel segít feltárni, miként alkalmazkodnak környezetükhöz, illetve milyen környezeti hatások vagy túlélési kockázatok befolyásolják mozgásukat. A hagyományos terepi megfigyeléssel vagy kameracsapdákkal szemben a műholdas nyomkövető rendszerek megszakítás nélküli, teljesen automatizált adatgyűjtést tesznek lehetővé. A Jünnanban működő mesterséges intelligenciára épülő infravörös megfigyelőrendszerek valós idejű riasztást is képesek küldeni, ha elefántok közelítenek lakott területekhez vagy vasútvonalakhoz. A Kína-Laosz vasútvonal mentén alagutak meghosszabbításával, hidak építésével és védőkerítések telepítésével olyan infrastruktúrát alakítottak ki, amely biztosítja az elefántok biztonságos mozgását. Az intelligens figyelőrendszerek emellett segítenek megelőzni az ember és a vadon élő állatok közötti konfliktusokat.

Tovább olvasom