Zöldinfó
Több mint 45 ezren jelentkeztek bölényvadászatra a Grand Canyonba
Több mint 45 ezren jelentkeztek az amerikai Nemzeti Park Szolgálat (NPS) felhívására, amelyben 12 gyakorlott vadász önkéntest kértek a Grand Canyonban elszaporodott bölények kilövésére.
A parkfenntartó azzal magyarázta a felhívást, hogy a bölénycsordák olyan népesek lettek, hogy az már környezeti károkat okoz a természetvédelmi területen – számolt be róla a BBC hírportálja. A bölények kilövését nem vadászatként hirdették meg, mivel az amerikai nemzeti parkokban tilos a vadászat. A felhívást egyes szakértők azért bírálták, mivel szerintük ez veszélyes precedenst teremthet. A jelentkezés hétfőn kezdődött és 48 órával később zárult. Ez alatt az idő alatt 45 ezer jelentkező vállalkozott a feladatra. A tájékoztatás szerint első körben 25 jelentkezőt választanak ki, majd a rátermettségük felmérése után 12 vállalkozót bíznak meg vele, hogy lőjenek ki bölényeket a park North Rim elnevezésű részén.
Az önkéntesek nem vihetnek magukkal segítőtársakat. Egy bölény mintegy 900 kilogrammot nyom, de a kilőtt állat húsából csak annyit vihet magával a vadász, amit motorizált szállítóeszköz vagy málhásállat nélkül képes. Pedig a terepviszonyok sem könnyűek: sziklás, néha havas terepen kell haladni, akár 2440 méteres szintkülönbség emelkedéssel kell megbirkózni. A régióban azért vált szükségessé a bölények ritkítása, mert számuk az elmúlt években 600 példányra nőtt. A parkszolgálat szerint 200 példányra kellene leszorítani a bölények számát a North Rim területén az amerikai őslakosok régészeti lelőhelyeinek letaposásának elkerülése, a talajerózió és a vízszennyezés csökkentése érdekében. A 19. század végére alig 400 példány maradt meg a korábban az országot benépesítő, 30-60 millió példányra becsült bölénypopulációból. Környezetvédők szerint nincs rá bizonyíték, hogy a Grand Canyon térségében eredetileg is éltek volna bölények.
Zöldinfó
Extrém hőség és aszály: Hollandia történetének legmelegebb nyara jött el
Az idei volt Hollandia eddigi legmelegebb nyara.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Noha még nincs vége augusztusnak, már most világos, hogy a 2026-os volt Hollandia eddigi legmelegebb nyara a hőmérsékleti adatok rögzítésének 1901-es kezdete óta – közölte a holland királyi meteorológiai intézet (KNMI) jelentését ismertetve az NL Times című, angol nyelvű holland hírportál. A jelentés szerint az átlagos nyári középhőmérséklet Hollandia közepének számító De Bilt község közelében 19,3 fok volt idén, ami meghaladta a 2018-as 18,9 fokos rekordot – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Emlékeztettek, hogy az idei nyarat szélsőséges hőség és extrém aszály jellemezte. Júniusban a holland királyi meteorológiai intézet az ország történetében első alkalommal vörös riasztást adott ki, különösen az ország déli részén jelentkező hőhullámok miatt. A folyók vízszintje rekordalacsony szintre apadt – írták. Peter Siegmund, a KNMI klímaszakértője közölte, a hűmérséklet nyáron gyakran haladta meg a 35 Celsius-fokot, a trópusi hőségben eltelt napok száma pedig még soha nem volt ennyire magas. Az éjszakai hőmérséklet gyakran 22 Celsius-fok vagy annál magasabb volt.
Megjegyezte, az átlagos nyári hőmérséklet az utóbbi években mindig magasabb volt, mint ahogy azt a KNMI valószínűsítette, a melegedés pedig már júniusban elkezdődött. Egy átlagos nyár 2050 körül az ideihez hasonlatos lesz a hőmérséklet szempontjából – mondta Siegmund. A KNMI számításai szerint ilyen meleg nyár körülbelül ötévente várható, amennyiben azonban a globális felmelegedés folytatódik, az ötéves periódus lerövidülhet. Az, hogy a meleg és száraz nyarat vajon egy szintén szélsőségesen meleg ősz követi-e, még kérdéses – jegyezték meg. Általánosságban a holland ősz az elmúlt évszázadban melegebbé, de csapadékosabbá vált. A tenger jelenleg rendkívül meleg, ami a következő időszakban heves záporokhoz vezethet – tették hozzá.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNagy lépés az energiafüggetlenség felé: milliárdokból fejlesztik a magyar hálózatot
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMagyar akácfajták indulhatnak világhódító útra
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA PET-palackok újrahasznosítása kerülhet a figyelem középpontjába Magyarországon
