Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Többezernyi béka menthető meg a lakóházak pincéit, vízóraaknáit átvizsgálva

Országos szinten többezernyi, szárazföldi életmódot folytató béka eshet a vízóraaknák, pincék fogságába, a lakosság azonban könnyedén segíthet rajtuk – hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Létrehozva:

|

0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x) 

A lakott településeken is gyakran előfordulhatnak zöld és barna varangyok, barna ásóbékák, bajszos- vagy barnabékák, sőt akár még a vizektől odatévedő zöldbékák és unkák is. Ezek az állatok a vízóraaknákba esve, a pincékbe tévedve csapdába kerülhetnek, és lassan eléhezve akár évekig, a halálukig sínylődhetnek – hangsúlyozzák az MTI-hez kedden eljuttatott közleményben.

A mintegy 2,3 millió magyarországi családi ház jellegű épületet figyelembe véve így az aknák, pincék átvizsgálásával akár többezernyi béka is megmenthető alig egy-két perc alatt, ha a bajba jutott állatokat a csapdájukból kiemelve a kertben szabadon engedjük – írják, hozzáfűzve, hogy az említett helyeket márciustól szeptemberig havonta érdemes ellenőrizni. A békák megmentése azért is fontos, mert az állat- és természetvédelmi megfontolások mellett a ragadozó életmódot folytató, férgeket, puhatestűeket és rovarokat fogyasztó szárazföldi békafajoknak a biológiai védekezésben is jelentős szerepük van. A békáknak ez az ökoszisztéma-szolgáltatása a klímaváltozás erősödésével, többek között az újabb és újabb mezőgazdasági rovarkártevők megjelenésével egyre fontosabb szempont – hangsúlyozzák a közleményben, amelyben arra is kitérnek, hogy a kertekben kialakított peterakóhelyek, békagarázsok vagy nappali békamenedékek további segítséget jelenthetnek az állatok számára.

Azoknak, akik nem biztosak abban, hogy milyen békafajjal találkoztak, az MME ingyenes kétéltű- és hüllőhatározó okostelefonos alkalmazásának letöltését javasolják a szakértők. Az applikációval és a békák megmentésével kapcsolatban további információk az MME honlapján találhatók.

Advertisement

Zöldinfó

Flamingók otthona kerülhet veszélybe: sürgős beavatkozásra van szükség Montenegróban

Veszélyben Európa egyik legfontosabb madárélőhelye, az ulcinji sólepárló.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Egyre sürgetőbbé válik a montenegrói Ulcinj egykori sólepárlójának megmentése, mivel a 2013-ban leállt sótermelés következtében folyamatosan romlik az Adria egyik legfontosabb vizes élőhelyének ökológiai állapota – közölte az alternativenergia.hu. Természetvédők szerint a terület megőrzésének kulcsa a vízgazdálkodási rendszer helyreállítása és a sótermelés újraindítása. Az Ulcinj melletti, mintegy 15 négyzetkilométeres sólepárló a Földközi-tenger egyik legjelentősebb madárélőhelye. A terület rózsás flamingók, gödények és több tucat más vonuló madárfaj számára nélkülözhetetlen pihenő- és táplálkozóhely.

A természetes lagúnából a XX. század elején alakították ki a sólepárlót. A mesterséges medencék és csatornák nemcsak a sótermelést szolgálták, hanem egy különleges ökoszisztémát is létrehoztak. A sótermelést végző vállalat 2013-as csődje után azonban leálltak a vízszintet szabályozó szivattyúk, megszűnt a medencék folyamatos tengervíz-utánpótlása, a területet benőtte a növényzet, csökkent a víz sótartalma, és romlani kezdtek a madarak, növények és rovarok életfeltételei. Zenepa Lika természetvédő szerint a sólepárló teljes egészében mesterségesen fenntartott rendszer, amelynek működéséhez folyamatos vízutánpótlás szükséges. Korábban másodpercenként mintegy 3000 liter tengervizet szivattyúztak a medencékbe egy 37 kilométeres csatornahálózaton keresztül, jelenleg azonban mindössze egy szivattyú működik. A szakember arra figyelmeztetett, hogy ha rövid időn belül nem kezdődik meg a rehabilitáció, néhány éven belül visszafordíthatatlanul megváltozhat a terület élővilága.

A sólepárlót 2019-ben természeti parkká nyilvánították, és felkerült a ramszári egyezmény által védett, nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek listájára is. A természetvédők szerint azonban a jogi védelem önmagában nem elegendő, mert a terület állapota tovább romlik, miközben az értékes tengerparti fekvése miatt az ingatlanfejlesztők érdeklődése sem csökkent. A montenegrói kormány és Ulcinj önkormányzata bejelentette, hogy négymillió eurós közös vállalatot hoznak létre a természetvédelmi terület kezelésére és a sótermelés fokozatos újraindítására. A projekt Podgorica európai uniós csatlakozási törekvéseinek is része: az Európai Bizottság a környezetvédelemről szóló 27-es tárgyalási fejezet keretében többször is sürgette a sólepárló helyreállítását.

Advertisement

Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy a teljes rehabilitáció akár öt-tíz évet is igénybe vehet, és a korábbi becslések szerint a beruházás költsége elérheti a 20 millió eurót. A természetvédők szerint az ulcinji sólepárló megőrzése nem csupán montenegrói ügy: a terület a kelet-adriai térség egyik legfontosabb madárvonulási állomása, eltűnése pedig egész Európa biodiverzitására érezhető hatással lenne.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák