Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Többezernyi béka menthető meg a lakóházak pincéit, vízóraaknáit átvizsgálva

Országos szinten többezernyi, szárazföldi életmódot folytató béka eshet a vízóraaknák, pincék fogságába, a lakosság azonban könnyedén segíthet rajtuk – hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Létrehozva:

|

0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x) 

A lakott településeken is gyakran előfordulhatnak zöld és barna varangyok, barna ásóbékák, bajszos- vagy barnabékák, sőt akár még a vizektől odatévedő zöldbékák és unkák is. Ezek az állatok a vízóraaknákba esve, a pincékbe tévedve csapdába kerülhetnek, és lassan eléhezve akár évekig, a halálukig sínylődhetnek – hangsúlyozzák az MTI-hez kedden eljuttatott közleményben.

A mintegy 2,3 millió magyarországi családi ház jellegű épületet figyelembe véve így az aknák, pincék átvizsgálásával akár többezernyi béka is megmenthető alig egy-két perc alatt, ha a bajba jutott állatokat a csapdájukból kiemelve a kertben szabadon engedjük – írják, hozzáfűzve, hogy az említett helyeket márciustól szeptemberig havonta érdemes ellenőrizni. A békák megmentése azért is fontos, mert az állat- és természetvédelmi megfontolások mellett a ragadozó életmódot folytató, férgeket, puhatestűeket és rovarokat fogyasztó szárazföldi békafajoknak a biológiai védekezésben is jelentős szerepük van. A békáknak ez az ökoszisztéma-szolgáltatása a klímaváltozás erősödésével, többek között az újabb és újabb mezőgazdasági rovarkártevők megjelenésével egyre fontosabb szempont – hangsúlyozzák a közleményben, amelyben arra is kitérnek, hogy a kertekben kialakított peterakóhelyek, békagarázsok vagy nappali békamenedékek további segítséget jelenthetnek az állatok számára.

Azoknak, akik nem biztosak abban, hogy milyen békafajjal találkoztak, az MME ingyenes kétéltű- és hüllőhatározó okostelefonos alkalmazásának letöltését javasolják a szakértők. Az applikációval és a békák megmentésével kapcsolatban további információk az MME honlapján találhatók.

Advertisement

Zöldinfó

Egyre több hulladékot hasznosítanak újra Európában

Az EU-ban 517 kilogramm hulladék keletkezett személyenként 2024-ben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unióban az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 517 kilogramm volt 2024-ben, 6 kilogrammal több, mint 2023-ban; Magyarországon a vizsgált évben 414 kilogramm hulladékot termeltek személyenként – közölte az alternativenergia.hu. Az uniós hivatal 2024-es adatokat rögzítő közlése szerint a legnagyobb mennyiségű települési hulladékot a vizsgált évben az osztrák (782 kilogramm/fő), a dán (755 kilogramm/fő) és a belga (699 kilogramm/fő) polgárok termelték. A legalacsonyabb mennyiséget Romániában (305 kilogramm/fő), Észtországban (375 kilogramm/fő) és Lengyelországban (387 kilogramm/fő) jegyezték fel. Az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 2014 óta 20 uniós országban nőtt. Belgiumban (+274 kilogramm), Csehországban (+228 kilogramm) és Ausztriában (+217 kg kilogramm volt a legjelentősebb növekedés. Ezzel szemben a legnagyobb csökkenést Hollandiában (-54 kilogramm), Dániában (-53 kilogramm) és Finnországban (-25 kilogramm) jegyezték fel.

Az Európai Unióban személyenként átlagosan 248 kilogramm háztartási hulladékot hasznosítottak újra 2024-ben, szemben a 2023-as 246 kilogramm/fős átlaggal. A 2024-ben az összes települési hulladék 48 százalékát hasznosították újra, szemben a 2014-ben feljegyzett 43 százalékkal (208 kilogramm/fő). A jelentés szerint Magyarországon a települési hulladék egy főre jutó mennyisége az Eurostat vonatkozó méréseinek kezdetén, 1995-ben 460 kilogramm volt. A jelentésben vizsgált évben 414 kilogramm, míg 2023-ban 429 kilogramm. Az 1995-ös adatokhoz képest 2024-re Magyarországon személyenként termelt hulladék mennyisége 10,1 százalékkal esett vissza – közölték.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák