Zöldinfó
Többezernyi béka menthető meg a lakóházak pincéit, vízóraaknáit átvizsgálva
Országos szinten többezernyi, szárazföldi életmódot folytató béka eshet a vízóraaknák, pincék fogságába, a lakosság azonban könnyedén segíthet rajtuk – hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)
A lakott településeken is gyakran előfordulhatnak zöld és barna varangyok, barna ásóbékák, bajszos- vagy barnabékák, sőt akár még a vizektől odatévedő zöldbékák és unkák is. Ezek az állatok a vízóraaknákba esve, a pincékbe tévedve csapdába kerülhetnek, és lassan eléhezve akár évekig, a halálukig sínylődhetnek – hangsúlyozzák az MTI-hez kedden eljuttatott közleményben.
A mintegy 2,3 millió magyarországi családi ház jellegű épületet figyelembe véve így az aknák, pincék átvizsgálásával akár többezernyi béka is megmenthető alig egy-két perc alatt, ha a bajba jutott állatokat a csapdájukból kiemelve a kertben szabadon engedjük – írják, hozzáfűzve, hogy az említett helyeket márciustól szeptemberig havonta érdemes ellenőrizni. A békák megmentése azért is fontos, mert az állat- és természetvédelmi megfontolások mellett a ragadozó életmódot folytató, férgeket, puhatestűeket és rovarokat fogyasztó szárazföldi békafajoknak a biológiai védekezésben is jelentős szerepük van. A békáknak ez az ökoszisztéma-szolgáltatása a klímaváltozás erősödésével, többek között az újabb és újabb mezőgazdasági rovarkártevők megjelenésével egyre fontosabb szempont – hangsúlyozzák a közleményben, amelyben arra is kitérnek, hogy a kertekben kialakított peterakóhelyek, békagarázsok vagy nappali békamenedékek további segítséget jelenthetnek az állatok számára.
Azoknak, akik nem biztosak abban, hogy milyen békafajjal találkoztak, az MME ingyenes kétéltű- és hüllőhatározó okostelefonos alkalmazásának letöltését javasolják a szakértők. Az applikációval és a békák megmentésével kapcsolatban további információk az MME honlapján találhatók.
Zöldinfó
Az elmúlt 30 év egyik legnagyobb szúnyograjzására számítanak a kutatók a Balatonnál
Szerencsére „csak” a balatoni árvaszúnyog-helyzetről van szó – ezek a rovarok ugyan nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen a kutatók szerint. De vajon miért jelentek meg nagy számban a tóparton?
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
2024 augusztusában és szeptember elején a Balatonnál az árvaszúnyogok szokásosnál erősebb rajzása volt megfigyelhető. Bár ezek a rovarok nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen: ellepik a világos felületeket, belehullhatnak az ételekbe, és nyomot hagynak az autókon – írja friss Facebook-posztjában a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI). A Balatonban a Chironomus balatonicus nevű nagytestű faj képes tömegesen elszaporodni és ő okozza a számunkra zavaró mértékű rajzásokat. Ha az algaszint egy bizonyos érték fölé emelkedik (kb. 20 mikrogramm klorofill-a/liter), ezek a rovarok gyorsan elszaporodnak. A vízminőség változással összefüggésben az 1970-es és 1990-es évek között rendszeresek voltak a nagy rajzások, de azóta visszaszorultak – egészen mostanáig.
Mi várható 2025-ben?
2024 nyarán a tartósan meleg vízhőmérséklet és fényszegény körülmények miatt megnőtt az algák mennyisége, különösen a Siófoki-medencében (ahol a tavalyinál magasabb alga mennyiséget csak 1994-ben mértek eddig). Ez kedvezett az árvaszúnyogoknak: lárváik nagy számban telepedtek meg az üledékben, így 2025 tavaszán (április-június) az elmúlt 30 év egyik legnagyobb rajzására számíthatunk – fogalmaznak a kutatók.
A BLKI kutatói szerint a legjobb, ha nem bolygatjuk a part menti bokrokat, fákat és nádasokat, ahol a rovarok pihennek. Úgy is védekezhetünk, ha sötétben igyekezünk távol maradni az erős fényforrásoktól, mert ezek vonzzák őket. Hosszú távon a zavaró rajzások elkerüléséhez az algabiomassza, vagyis az algák szaporodásához szükséges tápanyagok (elsősorban foszfor) elérhetőségének csökkenése lenne szükséges, teszik hozzá posztjukban.
Fontos élőlények
Az árvaszúnyog-lárvák a vízi üledékben élnek, algákkal és növényi törmelékkel táplálkoznak, miközben fontos táplálékforrást jelentenek halak és madarak számára. Rajzásukkor szerves anyagokat vonnak ki a vízből, ezzel hozzájárulva az ökoszisztéma öntisztulásához. Az árvaszúnyogok tehát alapvetően hasznos rovarok.
Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaBetáplálási lehetőség nyílik meg a napelemes háztartásoknak!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaAz energiatárolás jövőjét hozza el egy brit fejlesztés
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaNem erre számítottak a napelemek vizsgálatakor a kutatók!
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaOlcsó napelemek, amelyeket a kerítésre is telepíthetünk!
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaEgyszerű megoldással nagyot javítottak a napelemek hatékonyságán