Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Többezernyi béka menthető meg a lakóházak pincéit, vízóraaknáit átvizsgálva

Országos szinten többezernyi, szárazföldi életmódot folytató béka eshet a vízóraaknák, pincék fogságába, a lakosság azonban könnyedén segíthet rajtuk – hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Létrehozva:

|

0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x) 

A lakott településeken is gyakran előfordulhatnak zöld és barna varangyok, barna ásóbékák, bajszos- vagy barnabékák, sőt akár még a vizektől odatévedő zöldbékák és unkák is. Ezek az állatok a vízóraaknákba esve, a pincékbe tévedve csapdába kerülhetnek, és lassan eléhezve akár évekig, a halálukig sínylődhetnek – hangsúlyozzák az MTI-hez kedden eljuttatott közleményben.

A mintegy 2,3 millió magyarországi családi ház jellegű épületet figyelembe véve így az aknák, pincék átvizsgálásával akár többezernyi béka is megmenthető alig egy-két perc alatt, ha a bajba jutott állatokat a csapdájukból kiemelve a kertben szabadon engedjük – írják, hozzáfűzve, hogy az említett helyeket márciustól szeptemberig havonta érdemes ellenőrizni. A békák megmentése azért is fontos, mert az állat- és természetvédelmi megfontolások mellett a ragadozó életmódot folytató, férgeket, puhatestűeket és rovarokat fogyasztó szárazföldi békafajoknak a biológiai védekezésben is jelentős szerepük van. A békáknak ez az ökoszisztéma-szolgáltatása a klímaváltozás erősödésével, többek között az újabb és újabb mezőgazdasági rovarkártevők megjelenésével egyre fontosabb szempont – hangsúlyozzák a közleményben, amelyben arra is kitérnek, hogy a kertekben kialakított peterakóhelyek, békagarázsok vagy nappali békamenedékek további segítséget jelenthetnek az állatok számára.

Azoknak, akik nem biztosak abban, hogy milyen békafajjal találkoztak, az MME ingyenes kétéltű- és hüllőhatározó okostelefonos alkalmazásának letöltését javasolják a szakértők. Az applikációval és a békák megmentésével kapcsolatban további információk az MME honlapján találhatók.

Advertisement

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák