Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Többnapos késéssel folytatja útját a Solar Impulse-2

Létrehozva:

|

Többnapos késéssel indult tovább útjának harmadik szakaszára az indiai Ahmadábádból a kizárólag napenergia hajtotta Solar Impulse-2 kísérleti repülőgép, a pilóták szerint a “túltengő bürokrácia” miatt.

A 17 ezer 248 napelemcella borította repülőgép szerdán, helyi idő szerint röviddel 7 óra után szállt fel a Gudzsarát állambeli nagyvárosból, holott az eredeti tervek szerint vasárnap indult volna tovább a hinduk szent városába, a Gangesz folyó partján fekvő Váránásziba (korábbi nevén Benáresz). Az India fölötti több mint 1000 kilométeres utat várhatóan 15 óra alatt teszi meg a különleges légi jármű, amelynek egyszemélyes pilótafülkéjében most André Borschberg társpilóta foglal helyet.

Az indulás előtt Bertrand Piccard, a másik pilóta arra panaszkodott, hogy a csigalassúságú ügyintézés akadályozza a továbbindulást. “Öt napja próbáljuk beszerezni a szükséges papírokat és pecséteket, de a válasz mindig csak az, hogy majd holnap” – mondta. Az ahmadábádi hivatalnokok lassúságának felemlegetése kínos lehet Narendra Modi indiai miniszterelnöknek, Gudzsarát volt főminiszterének, aki hadat üzent a gördülékeny üzletkötést és ügyintézést akadályozó bürokráciának.

A 72 méter szárnyfesztávolságú, de “pehelykönnyű” repülőgép 12 szakaszban, öt hónap alatt akarja megkerülni a Földet egy csepp hagyományos üzemanyag nélkül, hirdetve a környezetbarát és megújuló energiaforrások előnyeit.

Advertisement

A 35 ezer kilométeres útra március 9-én, Abu-Dzabiból indult el a Solar Impulse-2, amelyet felváltva vezet a két svájci pilóta. A köztes állomásokon a megújuló energiaforrásokról és a fenntartható fejlődésről tartanak előadásokat.

Az indiai Váránásziba tervezett rövid tartózkodás után Mianmarba (Burma) indul tovább a napelemes repülőgép.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Önfenntartó ökoszisztéma lehet a jövő napelemparkjaiból

Új választ ad a napelemparkok és a mezőgazdasági területhasználat közötti dilemmára az a projekt, amelyet a Renergy Zrt., a Virtualitica Kft. és a Széchenyi István Egyetem közösen valósít meg.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Az innovatív agrárenergetikai koncepció ugyanazon a helyen kapcsolja össze a villamosenergia-termelést és a növénytermesztést, öntözéssel és intelligens megoldásokkal támogatva a fenntartható, precíziós gazdálkodást – írja az alternativenergia.hu. A napelemparkok világszerte egyre fontosabb szerepet töltenek be a tisztább energia előállításában, ugyanakkor gyakran hangzik el az a kritika velük kapcsolatban, hogy értékes mezőgazdasági területeket vonnak ki a művelésből. Erre a problémára kínál választ egy innovatív magyar agrárenergetikai koncepció, az OASIS, amelyet a Renergy Zrt. befektetőként és ötletgazdaként, míg a Virtualitica Kft. műszaki fejlesztőként a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karával együttműködésben valósít meg. Lényege, hogy a fotovoltaikus rendszerek telepítése ne kiszorítsa, hanem kiegészítse vagy lehetővé tegye a mezőgazdasági termelést. Elsőre adódhat a kérdés: a haszonnövények fölé kerülő napkövető panelek árnyéka nem csökkenti-e a fotoszintézist és így a terméshozamot? Lőrincz Balázs, a Virtualitica Kft. társalapítója kifejtette: nemzetközi kísérletek és tapasztalatok alapján megfelelő sortávolság, panelméret és vezérlés kialakítása mellett több esetben nem csökken, hanem akár javulhat is a növények mikroklímája. Hozzátette: a projekthez több saját fejlesztés is kapcsolódik. Ilyen az egyedi kialakítású kombinált napelemtartó – az erre felfogatott öntözőfejek révén a rendszer képes vízzel ellátni az alatta található növényeket.

Az OASIS további előnye, hogy az így megnövekedett párolgás hűtheti a fotovoltaikus cellákat, amely kedvezően hathat az energiatermelés hatásfokára. További innováció az egyetem saját fejlesztésű UNiSense meteorológiai állomása, amely a környezeti paraméterek gyűjtésével segíti a napkövető panelek és az öntözőrendszer vezérlését.

Dr. Ásványi Balázs, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettese kiemelte: tangazdaságuk területén már felépült az a hálózatba kötött prototípuspark, amely valós körülmények között teszi lehetővé a koncepció működésének vizsgálatát, a fejlesztés finomhangolását és egy skálázható, piacképes termék létrehozását. Kiemelte: a projektben a Széchenyi István Egyetem kutatói a legmegfelelőbb növénykultúrák kiválasztását, az öntözési koncepció tökéletesítését, a munkabiztonsági szabályozás létrehozását, valamint a növények életciklusának adat- és szenzorvezérelt nyomonkövetését támogatják. „Ez a megközelítés értékes adatokat szolgáltathat a precíziós mezőgazdasági rendszerek fejlesztéséhez is” – jegyezte meg.

Advertisement

A tervek szerint az öntözéssel összekötött növénytermesztés 2026 tavaszán kezdődik; az első évben kukorica és burgonya kerül a napelemek alá.Krupánszky Péter, a Renergy Zrt. tulajdonosa kifejtette, hogy az elsivatagosodás és a termőterületek romlása a világ egyre több régiójában – köztük Magyarország egyes területein is – súlyosbodó probléma. Hosszú távú víziójuk ezért túlmutat egy öntözésre képes naperőművi rendszeren: a cél olyan önfenntartó ökoszisztéma kialakítása, amely megelőzheti vagy segíthet visszafordítani a területek degradációját, munkát teremthet, és mérhetően javíthatja a helyi életminőséget.

A koncepció iránt jelentős érdeklődés mutatkozik afrikai és ázsiai piacokon is, ahol az élelmiszer-ellátási lánc kihívásai mellett az energiaellátás szintén kritikus kérdés. Az OASIS – a mezőgazdasági igények kiszolgálása mellett – villamosenergia-többletet termelhet, ami a parkhoz kapcsolódó feldolgozóüzemek, szociális épületek és lakóközösségek energiaellátását támogathatja.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák