Zöld Energia
Folytatja útját Nankingból a Solar Impulse 2

A napelemes repülő április 21-én érkezett Nankingbe, ahol az eredeti tervek szerint csak rövid pihenőt tartottak volna, de az indulást azóta többször is elhalasztották.
Ahogy korábban írtuk, a Solar Impulse 2 március 9-én indult el Abu-Dzabiból 35 ezer kilométeres világ körüli útjára. Pilótái Hawaii után átszelték Észak-Amerikát, majd az Atlanti-óceán felett is átkeltek, hogy Dél-Európán és Észak-Afrikán keresztül, küldetésüket befejezve visszatérjenek a kiindulópontra. A gép március 21-én Mianmarból érkezett a délnyugat-kínai Csungkingba; az 1375 kilométeres út 20 óráig tartott. Ez volt a 12 szakaszosra tervezett út hatodik állomása. Az expedíció tagjai eredetileg csak egy rövid pihenőt tartottak volna Délnyugat-Kínában, de időjárási problémák, illetve az egyik pilóta, a 62 éves André Boschberg betegsége miatt elhalasztották az indulást.
A repülőgép továbbindulását Nankingból május eleje óta többször elhalasztották a rossz időjárási feltételek miatt. A Solar Impulse 2 a repülés hetedik szakaszát, a Nankingból Hawaiira vezető utat a tervek szerint mintegy 120 óra alatt teszi meg. A mintegy 8172 kilométeres táv alatt a pilótafülkében ezúttal a gépet felváltva vezető két pilóta közül Andre Borschberg ül majd. A svájci pilóta szerint ez lesz a világkörüli út legnehezebb része. Nagyon fontos, hogy a kizárólag napenergiával működő repülő akkumulátorai napközben mindig jól feltöltődjenek, hogy aztán bírják a napfénymentes éjszakai órákat. Napközben 8500 méter magasan száll majd az óceán fölött, éjjelre pedig ezer méter magasságba ereszkedik a gép.
Borschberg hangsúlyozta, hogy az ötnapos út számára egyúttal egy „belső utazás lesz”. Alig 20 perceket aludhat menet közben és jógázással próbálja frissen tartani magát – írja az MTI. A csupán 2300 kilogrammos, 90 kilométeres óránkénti utazósebességgel haladó gépet két másik repülőgép is kíséri. Az ATR–72-es és az Il–76-os gépek a szükséges berendezéseket és felszereléseket, valamint a mintegy 70 fős kiszolgáló személyzetet szállítják.

Zöld Energia
Ezeknek a hőszivattyúknak a leghidegebb napok sem okoznak gondot
Egy új, az Egyesült Királyságban elvégzett vizsgálat cáfolja, hogy a hőszivattyúk a nagy hidegben nem hatékonyak.

Az Energy Systems Catapult nonprofit zöld technológiai és innovációs központ közzétette a 2020 novembere és 2022 augusztusa közötti, az Egyesült Királyságban működő levegő forrású hőszivattyúk helyszíni megfigyelésének adatait – számol be a PV Magazine. Az információk azt mutatják, hogy a hőszivattyúk háromszor hatékonyabbak, mint a gázkazánok, és hogy a hideg napokon berendezéseknél a teljesítménytényező (COP) mediánja 2,44, míg egész évben 2,80. Az eredmények azt is igazolták, hogy a külső levegőforrást hasznosító rendszerek alacsonyabb hőmérséklet mellett is hatékonyak.
„Az adatok közzétételével végre megdönthetjük azt a nézetet, hogy a hőszivattyúk nem működnek hideg időben, és hogy üzemelésük nem hatékony” – mondta Marc Brown, az Energy Systems Catapult ideiglenes üzleti vezetője. „Éppen az ellenkezőjét tapasztaltuk. Háromszor hatékonyabbak, mint a gázkazánok, és hideg időjárási körülmények között is jól működnek” – tette hozzá.
Az Egyesült Királyság Energiabiztonsági és Nettó Zéró Minisztériuma által támogatott projektben 742 hőszivattyút telepítettek, az érintett otthonok közül a legkorábbi 1919-ben épült. A berendezések teljesítményét 2020 novembere és 2022 augusztusa között monitorozták, az eredmények pedig rávilágítottak, hogy jelentősen javult a levegő alapú hőszivattyúk működése egy 2011-2014 között futó, hasonló projekt óta. Az új adatok azt is felfedték, hogy eltérések adódhatnak a teljesítményben az egyes modellek között.
Ami az üzemi áramlási hőmérsékletet illeti, a 65 Celsius-fok feletti hőmérsékletet elérő hőszivattyúk szezonális COP-értékének mediánja 2,89 és 2,92 között alakult, míg az alacsony üzemi hőmérsékletű hőszivattyúknál 2,74 és 2,94 között mozgott. A jelentés szerint azonban a 65 Celsius-fok feletti üzemelés nem túl gyakori.
A projekt során a hőszivattyúk teljesítményét az év leghidegebb napjain is elemezték, amikor a külső átlaghőmérséklet -5,8 és 2 Celsius-fok között változott. A COP-ot minden egyes hideg napra kiszámították, az átlag 2,44 volt. Az Energy Systems Catapult szerint mindez igazolja, hogy a hőszivattyúk jól üzemelnek különböző épületekben, még igen alacsony hőmérsékleten is.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
WMO: ötven év alatt több mint kétmillióan haltak meg a szélsőséges időjárási, éghajlati és vízzel kapcsolatos katasztrófákban
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Elegáns napelemes cserepet mutattak be
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás óta
Itt az öngyógyító napelem
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Terepmotorosok veszélyeztetik a természetvédelmi területeket Erdély több megyéjében
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Áder János: az alapvető erőforrásokkal bánunk a legfelelőtlenebb módon
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés