Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

További intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy csökkentsék a medvék számát

Romániában 10 419 és 12 770 közöttire tehető a védett állatok száma.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A környezetvédelmi minisztérium egyes szakembereinek, illetve néhány botránykeltő civil szervezetnek tíz évre és tízmillió euróra volt szükségük, hogy meggyőződjenek arról, amit mi már tíz éve mondunk – idézte Tánczos Barnát az MTI-nek küldött pénteki közleményében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). Az RMDSZ szenátora kijelentésével arra utalt, hogy a szövetség immár évek óta hatékonyabb fellépést követel a túlszaporodott medveállomány miatt.

Az RMDSZ volt környezetvédelmi minisztere a genetikai mintavételen alapuló tudományos medvepopuláció-felmérés előzetes eredményeire reagált, amit Mircea Fechet jelenlegi tárcavezető ismertetett egy nappal korábban. A felmérés 10 419 és 12 770 közöttire teszi a Romániában élő barnamedvék számát, míg az optimális egyedszám 4000 lenne – mondta a tárcavezető. Aláhúzta: ez az első tudományos alapokon nyugvó felmérés, mely az ország 25 megyéjéből származó 24 ezer minta alapján készült, megbízhatósága 95 százalékos.

Mircea Fechet szerint a minisztérium nem akarja egyik napról a másikra csökkenteni a medvék számát, mert továbbra is érdekelt a védett faj megóvásában, de fontosabb számára az emberek biztonsága. Ezért előrevetítette, hogy a szaktárca módosítani készül a törvényi szabályozást és a jelenlegi többlépcsős eljárás helyett szabad kezet ad a polgármestereknek, hogy eljárjanak, ha medve bukkan fel lakott területen. Emlékeztetett: a jelenlegi jogszabály szerint előbb el kell kergetni, majd áthelyezni, és csak végső megoldásként lehet kilőni a nagyvadat, miközben sokszor gyors és hatékony közbelépésre lenne szükség.

Advertisement

Tánczos Barna közleményében rámutatott: tíz éve mondta először azt, hogy több mint tízezer medve él Romániában.

Ezt követően az RMDSZ volt az egyetlen, amely azt javasolta, hogy azonnali intézkedéseket vezessünk be, és kormányra kerülve ezeket az intézkedéseket el is indította. Most már tudományos bizonyítéka van annak, hogy Romániában közel 12 ezer medve él, és további intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a túlszaporodott medvepopulációt csökkentsük – húzta alá Tánczos, aki szerint utódja is megértette: folytatnia kellett volna az RMDSZ által elindított intézkedéscsomagot.

Sajnos azóta tragédiák következtek be. Emberi életeket követelt a tétlenség és rengeteg gazdát hoztak nehéz helyzetbe – írta az RMDSZ politikusa.

Advertisement

A Romániában a Keleti- és Déli-Kárpátokban az elmúlt években számos alkalommal támadtak emberre a településekre, tanyákra bejáró medvék. Tavaly júliusban egy 19 éves lány életét vesztette, miután a Bucsecs-hegységben, egy közkedvelt túraösvényen rátámadt és halálra sebezte egy medve. Március végén az egyik legkeresettebb román üdülővárosban, a Brassó megyei Predealon sebesített meg súlyosan egy medve egy hazafelé tartó hegyimentőt.

Advertisement

Zöldinfó

Klímatűrő fafajokkal készülhetnek a magyar települések a forróbb és szárazabb évekre

A szakértő szerint alkalmazkodni kell a környezeti tényezők változásaihoz a fásítási programokban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Alkalmazkodni kell a fásítási programok faj- és fajtaválasztásánál ahhoz, hogy több környezeti tényező is jelentősen megváltozott az elmúlt években – közölte Makrai László biológus, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője az MTI-vel. A szakember példaként említette, hogy Szegeden az éves csapadékmennyiség 550-ről 350 milliméterre csökkent, egyre gyakrabban jelentkezik a légköri aszály, ugyanakkor előfordulnak még fagyok, különösen a városközpontokban egyre rosszabb minőségű a talaj, a rendkívül erős napsugárzás pedig szinte elégeti a facsemeték kérgét a déli oldalon – írja az alternativenergia.hu.

Az ügyvezető hangsúlyozta, komoly problémát jelent, hogy a kertészeti szaporítóanyag-termelés szortimentje az utóbbi években lecsökkent, országosan csupán három-négy olyan faiskola maradt, ahol rendelkezésre áll a szaktudás az egyre szélsőségesebbé váló körülményekhez alkalmazkodni képes fajták és típusok szelekciójához. Szegeden a 2010-es évek elején kezdődött el a megfelelő fajok és fajták válogatása együttműködve az Alsótekeresi Faiskolával. A tapasztalatok azt mutatják, a mezei juhar, a tatár juhar, a pannon kőris, a virágos kőris, egyes ezüst hárs típusok lehetnek alkalmasak az ültetésre, emellett vizsgálják az olyan szil szelekciókat is, melyek rezisztensek a szilfavész néven ismert gombás fertőzésre. Szintén telepítenek magnélküli fehér eper változatot is – tudatta a szakember. Hozzátette: érdemes kísérletezni más éghajlatú területről származó egzóta fajokkal is, ezek azonban drágák.

A tapasztalatok azt mutatják, sorfaként úgynevezett háromszor iskolázott csemeték telepíthetők, a megfelelő fatükör kialakítása mellett, amely megakadályozza a víz elfutását. A csemetéket 3-4 éves korukig márciustól novemberig locsolni kell, ez pedig rendkívüli forrást és kapacitást igényel – mondta Makrai László. Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalára vasárnap feltöltött videóban bejelentette, négyféle önkormányzati pályázat indul az Országfásítási és Települészöldítési Programban, ezekre valamennyi magyar település pályázhat.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák