Zöldinfó

További intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy csökkentsék a medvék számát

Romániában 10 419 és 12 770 közöttire tehető a védett állatok száma.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2025-04-15

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A környezetvédelmi minisztérium egyes szakembereinek, illetve néhány botránykeltő civil szervezetnek tíz évre és tízmillió euróra volt szükségük, hogy meggyőződjenek arról, amit mi már tíz éve mondunk – idézte Tánczos Barnát az MTI-nek küldött pénteki közleményében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). Az RMDSZ szenátora kijelentésével arra utalt, hogy a szövetség immár évek óta hatékonyabb fellépést követel a túlszaporodott medveállomány miatt.

Az RMDSZ volt környezetvédelmi minisztere a genetikai mintavételen alapuló tudományos medvepopuláció-felmérés előzetes eredményeire reagált, amit Mircea Fechet jelenlegi tárcavezető ismertetett egy nappal korábban. A felmérés 10 419 és 12 770 közöttire teszi a Romániában élő barnamedvék számát, míg az optimális egyedszám 4000 lenne – mondta a tárcavezető. Aláhúzta: ez az első tudományos alapokon nyugvó felmérés, mely az ország 25 megyéjéből származó 24 ezer minta alapján készült, megbízhatósága 95 százalékos.

Mircea Fechet szerint a minisztérium nem akarja egyik napról a másikra csökkenteni a medvék számát, mert továbbra is érdekelt a védett faj megóvásában, de fontosabb számára az emberek biztonsága. Ezért előrevetítette, hogy a szaktárca módosítani készül a törvényi szabályozást és a jelenlegi többlépcsős eljárás helyett szabad kezet ad a polgármestereknek, hogy eljárjanak, ha medve bukkan fel lakott területen. Emlékeztetett: a jelenlegi jogszabály szerint előbb el kell kergetni, majd áthelyezni, és csak végső megoldásként lehet kilőni a nagyvadat, miközben sokszor gyors és hatékony közbelépésre lenne szükség.

Tánczos Barna közleményében rámutatott: tíz éve mondta először azt, hogy több mint tízezer medve él Romániában.

Ezt követően az RMDSZ volt az egyetlen, amely azt javasolta, hogy azonnali intézkedéseket vezessünk be, és kormányra kerülve ezeket az intézkedéseket el is indította. Most már tudományos bizonyítéka van annak, hogy Romániában közel 12 ezer medve él, és további intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a túlszaporodott medvepopulációt csökkentsük – húzta alá Tánczos, aki szerint utódja is megértette: folytatnia kellett volna az RMDSZ által elindított intézkedéscsomagot.
Sajnos azóta tragédiák következtek be. Emberi életeket követelt a tétlenség és rengeteg gazdát hoztak nehéz helyzetbe – írta az RMDSZ politikusa.
Advertisement

A Romániában a Keleti- és Déli-Kárpátokban az elmúlt években számos alkalommal támadtak emberre a településekre, tanyákra bejáró medvék. Tavaly júliusban egy 19 éves lány életét vesztette, miután a Bucsecs-hegységben, egy közkedvelt túraösvényen rátámadt és halálra sebezte egy medve. Március végén az egyik legkeresettebb román üdülővárosban, a Brassó megyei Predealon sebesített meg súlyosan egy medve egy hazafelé tartó hegyimentőt.

Kapcsolódó tartalom:állatvédelem környezetvédelem medv populáció védett állat

Zöldinfó

A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon

1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.

Létrehozva:

6 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.

Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.

Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.

A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.

Tovább olvasom