Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

További intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy csökkentsék a medvék számát

Romániában 10 419 és 12 770 közöttire tehető a védett állatok száma.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A környezetvédelmi minisztérium egyes szakembereinek, illetve néhány botránykeltő civil szervezetnek tíz évre és tízmillió euróra volt szükségük, hogy meggyőződjenek arról, amit mi már tíz éve mondunk – idézte Tánczos Barnát az MTI-nek küldött pénteki közleményében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). Az RMDSZ szenátora kijelentésével arra utalt, hogy a szövetség immár évek óta hatékonyabb fellépést követel a túlszaporodott medveállomány miatt.

Az RMDSZ volt környezetvédelmi minisztere a genetikai mintavételen alapuló tudományos medvepopuláció-felmérés előzetes eredményeire reagált, amit Mircea Fechet jelenlegi tárcavezető ismertetett egy nappal korábban. A felmérés 10 419 és 12 770 közöttire teszi a Romániában élő barnamedvék számát, míg az optimális egyedszám 4000 lenne – mondta a tárcavezető. Aláhúzta: ez az első tudományos alapokon nyugvó felmérés, mely az ország 25 megyéjéből származó 24 ezer minta alapján készült, megbízhatósága 95 százalékos.

Mircea Fechet szerint a minisztérium nem akarja egyik napról a másikra csökkenteni a medvék számát, mert továbbra is érdekelt a védett faj megóvásában, de fontosabb számára az emberek biztonsága. Ezért előrevetítette, hogy a szaktárca módosítani készül a törvényi szabályozást és a jelenlegi többlépcsős eljárás helyett szabad kezet ad a polgármestereknek, hogy eljárjanak, ha medve bukkan fel lakott területen. Emlékeztetett: a jelenlegi jogszabály szerint előbb el kell kergetni, majd áthelyezni, és csak végső megoldásként lehet kilőni a nagyvadat, miközben sokszor gyors és hatékony közbelépésre lenne szükség.

Advertisement

Tánczos Barna közleményében rámutatott: tíz éve mondta először azt, hogy több mint tízezer medve él Romániában.

Ezt követően az RMDSZ volt az egyetlen, amely azt javasolta, hogy azonnali intézkedéseket vezessünk be, és kormányra kerülve ezeket az intézkedéseket el is indította. Most már tudományos bizonyítéka van annak, hogy Romániában közel 12 ezer medve él, és további intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a túlszaporodott medvepopulációt csökkentsük – húzta alá Tánczos, aki szerint utódja is megértette: folytatnia kellett volna az RMDSZ által elindított intézkedéscsomagot.

Sajnos azóta tragédiák következtek be. Emberi életeket követelt a tétlenség és rengeteg gazdát hoztak nehéz helyzetbe – írta az RMDSZ politikusa.

Advertisement

A Romániában a Keleti- és Déli-Kárpátokban az elmúlt években számos alkalommal támadtak emberre a településekre, tanyákra bejáró medvék. Tavaly júliusban egy 19 éves lány életét vesztette, miután a Bucsecs-hegységben, egy közkedvelt túraösvényen rátámadt és halálra sebezte egy medve. Március végén az egyik legkeresettebb román üdülővárosban, a Brassó megyei Predealon sebesített meg súlyosan egy medve egy hazafelé tartó hegyimentőt.

Advertisement

Zöldinfó

A gazdálkodói tudatosság a túlélés kulcsa a változó klimatikus viszonyok között

Az Agrárminisztérium 2026-ban is támogatja a gazdálkodók tudatosságát.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A lehető legtöbb eszközzel támogatja az Agrárminisztérium a gazdálkodók tudatosságát 2026-ban is – jelentette ki Facebook-oldalán az agrárminiszter – írja az alternativenergia.hu. A tárca sajtóirodájának tájékoztatása szerint Nagy István közölte: Magyarországon egy Európában egyedülálló mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer működik, melynek minden eleme komoly segítségére lehet a gazdáknak a kiszámíthatatlan klimatikus viszonyok miatti mezőgazdasági károk mérséklésében. A gazdálkodói öngondoskodáson túl a magyar kormány is a lehető legtöbb eszközzel igyekszik a gazdák segítségére lenni, ezért az Európai Bizottságnál tavaly elérte, hogy az aszálykárok mellett a fagykárt szenvedett gazdák is részesülhessenek rendkívüli támogatásban – ismertette a miniszter. Elmondta: az Agrárminisztérium elkötelezettségét mutatja, hogy a gazdálkodói tudatosság élénkítése mellett folyamatosan a termelők likviditásának megőrzése érdekében alakítja ki a hazai agrártámogatási környezetet.

A közvetlen támogatásokon túl, a megfelelően célzott beruházási felhívások mellett, egyrészt felhívja a figyelmet az alkalmazkodás jelentőségére az agráriumban, másrészt egy következetesen tervezett kockázatkezelési rendszert is működtet – fejtette ki Nagy István. A 2012 óta működő, folyamatosan fejlesztett és monitorozott mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer (MKR) hatékonyan járul hozzá az egyre inkább szélsőségessé váló időjárási viszonyok okozta mezőgazdasági károk utólagos enyhítéséhez. Nagy István arról is beszélt, hogy a tavalyi gazdálkodási év ismételten komoly kihívások elé állította a mezőgazdasági termelőket: az állattenyésztési szektort kora tavasszal a ragadós száj- és körömfájás vírus sújtotta, a gyümölcs- és szőlőtermesztők ismétlődő, súlyos tavaszi fagykárokkal szembesültek, míg a szántóföldi növénytermesztők az ország számos régiójában jelentős aszálykárt szenvedtek el.

Hangsúlyozta, hogy a kiszámíthatatlan időjárás és a járványos állat- és növénybetegségek megjelenése ismételten ráirányította a figyelmet a gazdálkodói tudatosság és a mezőgazdasági kockázatkezelés jelentőségére. Kiemelte: a mezőgazdasági kockázatkezelési eszközök leginnovatívabb intézkedésének számít a 2021 óta működő mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer. Az uniós szinten jelenleg még egyedülállónak számító intézkedés arra szolgál, hogy az időjárási kockázatokon túlmenően hatékonyan kezeljen minden olyan kockázati tényezőt – legyen az akár állat- vagy növénybetegség járványszerű megjelenése, termelési költségek növekedése, piaci árak csökkenése vagy éppen piacvesztés – ami gazdálkodói jövedelemcsökkenést okoz.

Advertisement

Nagy István arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdáknak a rendszerhez való csatlakozásra minden év február 1. és február 28. között van lehetőségük, a csatlakozási kérelmet elektronikus úton kell benyújtani a Magyar Államkincstárhoz. A mezőgazdasági termelők 3 éves időtartamra szerezhetnek tagsági jogviszonyt. A tárcavezető közlése szerint a csatlakozást követően a gazdáknak évente igen méltányos mértékű pénzügyi hozzájárulást kell fizetniük a Krízisbiztosítási Alap részére, ezt a hozzájárulást uniós forrásokkal egészítik ki. Mint mondta, a gazdák jövedelemcsökkenését méltányosan kompenzálja ez a rendszer, amihez érdemes csatlakozni a 2026-os évben is.

Fontosnak nevezte a gazdálkodói tudatosságot, rámutatva, hogy a termelési környezet piaci és klimatikus viszonyait továbbra sem lehet előre jelezni.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák