Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

További intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy csökkentsék a medvék számát

Romániában 10 419 és 12 770 közöttire tehető a védett állatok száma.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A környezetvédelmi minisztérium egyes szakembereinek, illetve néhány botránykeltő civil szervezetnek tíz évre és tízmillió euróra volt szükségük, hogy meggyőződjenek arról, amit mi már tíz éve mondunk – idézte Tánczos Barnát az MTI-nek küldött pénteki közleményében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). Az RMDSZ szenátora kijelentésével arra utalt, hogy a szövetség immár évek óta hatékonyabb fellépést követel a túlszaporodott medveállomány miatt.

Az RMDSZ volt környezetvédelmi minisztere a genetikai mintavételen alapuló tudományos medvepopuláció-felmérés előzetes eredményeire reagált, amit Mircea Fechet jelenlegi tárcavezető ismertetett egy nappal korábban. A felmérés 10 419 és 12 770 közöttire teszi a Romániában élő barnamedvék számát, míg az optimális egyedszám 4000 lenne – mondta a tárcavezető. Aláhúzta: ez az első tudományos alapokon nyugvó felmérés, mely az ország 25 megyéjéből származó 24 ezer minta alapján készült, megbízhatósága 95 százalékos.

Mircea Fechet szerint a minisztérium nem akarja egyik napról a másikra csökkenteni a medvék számát, mert továbbra is érdekelt a védett faj megóvásában, de fontosabb számára az emberek biztonsága. Ezért előrevetítette, hogy a szaktárca módosítani készül a törvényi szabályozást és a jelenlegi többlépcsős eljárás helyett szabad kezet ad a polgármestereknek, hogy eljárjanak, ha medve bukkan fel lakott területen. Emlékeztetett: a jelenlegi jogszabály szerint előbb el kell kergetni, majd áthelyezni, és csak végső megoldásként lehet kilőni a nagyvadat, miközben sokszor gyors és hatékony közbelépésre lenne szükség.

Advertisement

Tánczos Barna közleményében rámutatott: tíz éve mondta először azt, hogy több mint tízezer medve él Romániában.

Ezt követően az RMDSZ volt az egyetlen, amely azt javasolta, hogy azonnali intézkedéseket vezessünk be, és kormányra kerülve ezeket az intézkedéseket el is indította. Most már tudományos bizonyítéka van annak, hogy Romániában közel 12 ezer medve él, és további intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a túlszaporodott medvepopulációt csökkentsük – húzta alá Tánczos, aki szerint utódja is megértette: folytatnia kellett volna az RMDSZ által elindított intézkedéscsomagot.

Sajnos azóta tragédiák következtek be. Emberi életeket követelt a tétlenség és rengeteg gazdát hoztak nehéz helyzetbe – írta az RMDSZ politikusa.

Advertisement

A Romániában a Keleti- és Déli-Kárpátokban az elmúlt években számos alkalommal támadtak emberre a településekre, tanyákra bejáró medvék. Tavaly júliusban egy 19 éves lány életét vesztette, miután a Bucsecs-hegységben, egy közkedvelt túraösvényen rátámadt és halálra sebezte egy medve. Március végén az egyik legkeresettebb román üdülővárosban, a Brassó megyei Predealon sebesített meg súlyosan egy medve egy hazafelé tartó hegyimentőt.

Advertisement

Zöldinfó

Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig

Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.

Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.

Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák