Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Továbbra sem mondanak le a németek a gázról és az olajról

Bár az elmúlt időszakban látványos fűtésmodernizáció zajlott Németországban, továbbra is nő a gáz- és olajfűtési rendszerek iránti kereslet.

Létrehozva:

|

A Német Fűtésipari Szövetség (BDH) aktuális adatai alapján a hőszivattyúk mellett a gáz- és olajfűtési rendszerek értékesítése is fokozódik – számol be a PV Magazine. Összességében a piac 38 százalékkal nőtt, és 306 500 új fűtőberendezést adtak el, ennek mintegy harmada hőszivattyú volt.

Németországban jelenleg is zajlik az épületenergetikai törvényről szóló vita, a jogszabály értelmében a közeljövőben betiltanák az új olaj- és gázfűtési rendszereket. A terv miatt az elmúlt időszakban felgyorsult az ország fűtésmodernizációja. A BDH szerint 2023 első negyedévében a hőszivattyúk iránt volt a legnagyobb a kereslet, a 96 500 eladott darab 111 százalékos növekedést jelent 2022 első negyedévéhez képest, ennek ellenére a gáz- és olajfűtési rendszerekből is sok fogyott. Előbbinél 14 százalékos, utóbbinál pedig kétszeres növekedést figyeltek meg. A pelletes fűtési berendezéseknél ezzel szemben 11 százalékos volt a visszaesés.

„Üdvözöljük a fűtéstechnológia korszerűsítésének tendenciáját” – mondta Markus Staudt, a BDH ügyvezető igazgatója. Mint kiemelte, az átállás a környezetnek, a gazdaságnak és a lakosságnak is jót tesz. A szövetség emellett megerősítette korábbi, a biomassza alapú rendszerek támogatáscsökkentésével kapcsolatos kritikáját, a BDH szerint ezen piac nem fejlődik eléggé.

Advertisement

Olaf Scholz kancellár kabinetje május 8-án fogadta el az épületenergetikai törvény tervezetét, a Bundesrat pedig május 12-én vitatta meg. A tárgyaláson több módosítást is kértek, az egyik központi kérdés az volt, hogy 2024-ről későbbre halasszák-e a tilalmat. A Német Megújuló Energia Szövetség (BEE) szerint a késleltetés súlyos következménnyel járna, veszélybe sodorná a most nagymértékben beruházó vállalatok biztonságát.

A BEE régóta esedékesnek tartja az épületenergetikai törvény reformját. A szervezet szerint a tervet nem szabad halogatni, hanem végre kell hajtani, méghozzá társadalmilag kiegyensúlyozott módon.

Advertisement

Zöld Energia

Magyarország a fenntartható energiaút felé – a nap és a föld erejével

Energiatárolók és a geotermikus energia erősítheti az energiaszuverenitást.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Magyarországon naperőművekkel megtermelt energia tárolására, továbbá a geotermikus energia felhasználásának erősítésére van szükség ahhoz, hogy az ország energiaszuverenitása tovább erősödjön – írja az alternativenergia.hu. Lantos Csaba a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) közgyűlésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy 2010-ben Magyarországon még mindössze 300 darab, összesen 1,4 megawattnyi naperőműtelep működött. Ma 316 ezer naperőmű együttesen 8100 megawattnyi áramot termel. Ekkora mértékű növekedést senki nem ért el a világon, és abban is világelső az ország, hogy a napelemek által megtermelt áram aránya 25 százalék a teljes megtermelt mennyiségből. Magyarország megelőzi ezzel Chilét és Görögországot, az import elektromos áram hányada pedig jelentősen, körülbelül tíz százalékkal csökkent – ismertette a miniszter. “Erről szól az energiaszuverenitás” – mutatott rá.

A megyei jogú városok vezetőivel arról tárgyaltak, hogy miként lehet olyan újabb beruházásokat végrehajtani, olyan szabályozást és támogatási rendszert kialakítani, amelyek például energiatárolók telepítését segítené. Ma a naperőművekkel megtermelt 12 terawattóra mennyiségű áramból másfél terawattóra a többlet, amit hasznosabb lenne nem a hálózatba táplálni, hanem helyben energiatárolókban megőrizni – jelezte Lantos Csaba. A miniszter azzal folytatta: Magyarországnak kitűnőek a geotermális adottságai, “támogatjuk, hogy minél több geotermiát használjunk” úgy, hogy nemcsak kivesszük a fúrt kutakból a meleg vizet, hanem a lehűlés után visszatápláljuk. Ez erősíti a körforgásos energiafelhasználást, mert fenntartható jövőt kell építenünk, ahol kevesebb üvegházhatású gázt használunk, egy zöldebb világ pedig jobban élhető világ lesz – mondta.

Szita Károly, Kaposvár polgármestere (Fidesz-KDNP), egyben a MJVSZ elnöke felidézte, hogy 1994 és 1998 között az akkori baloldali kormány eladta a közműcégeket külföldi tulajdonosoknak, ettől pedig “óriási lett ennek az országnak a kiszolgáltatottsága”. Ezt követően a 2002 és 2010 közötti gazdaságpolitika eredménye az lett, hogy mi, magyar polgárok fizettük Európában a legtöbbet a gázért és a villanyért.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák